Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-04 / 35. szám, kedd

. Jifflffi Fényérzékeny üveg AZ ÜVEG MINT FÉNYKÉPÉSZETI ANYAG ® MINIATŰR ÜVEGSZITÁK • Ml A PYROCERAM? © ÜVEG A RA­KÉTATECHNIKÁBAN JíuCtwca Engedmény az igényesség rovására S Magyarországi szerző vígjátéka a komáromi MATESZ színpadán Hihetetlenül hangzik, de az üveg is rendelkezhet a fényképészeti anyag­hoz hasonló tulajdonságokkal: Az úgynevezett fényérzékeny üveg első­sorban fényre érzékeny fémeket, pl. aranyat, ezüstöt stb. tartalmaz és fényérzékenysége tovább fokozható ún. szenzibilizátorok, (érzékenyebbé tevő anyagok) pl az ón oxidjainak adagolásával. A szórt nappali fény nem árt a fényérzékeny üvegből ké­szült megmunkálatlan lemezeknek vagy más termékeknek, a közvetlen napfényre azonban bizonyos mérték­ben érzékenyek. A fényérzékeny üveganyag előhívá­sát 10—30 cm-es távolságból végzik nagy nyomású higanygőzös kvarcki­sülési cső segítségével. Az előhívás néhány perctől több óra hosszat tart. Az exponált üveg akár egy évig is előhívás nélkül maradhat. A hő mint előhívó Érdekes a rejtett kép előhívás! módja, amely a megszokott fényké­pészeti eljárástól eltérően nem ké­miai úton, hanem hevítéssel történik. A rejtett kép csak akkor válik lát­hatóvá, amikor az üveget kemencé­ben meghatározott (rendszerint 500 Celsius fok körüli) hőfokra hevítik. A ma használt fényérzékeny üvegek különböző színűek, pl. sárgák, na­rancssárgák, vörösek, kékek vagy bl­borpirosak. Vannak olyan üvegek is, amelyek homályos képet adnak; ez', az üvegben kicsapódott finom kris­tályok hozzák létre színes alapon vagy a tiszta hátsó üvegrétegen. Az üvegben nagyon finom részle­teket kirajzoló tartós fényképek is elővarázsolhatók, mert ez a „fény­képészeti" anyag molekula nagyságú szemcsékből tevődik össze, és helyes megvilágítás esetén háromdimenziós plasztikus kép benyomását kelti. A fényérzékeny üveg kiválóan érvé­nyesül a műépltészetben, pl. színes ablakok burkolóanyagként. Az ENSZ New Yorft-i palotájának homlokzatát is ilyen üvegből készítették. Itt olyan fényérzékeny üveget használtak, amely színével és fénytörésével a vermonti gyöngyházmárványra emlé­keztet. Alkatrészek üvegből A legnagyobb műszaki lehetősége­ket azok a fényérzékeny üvegek nyújtják, amelyeknél a megvilágított helyek fel oldódnak; ily módon például igen finom szltá kat nyerhetünk (1 négy­zetcentiméteren akár 8500 nyílás is lehet!) Ezek a rendkívüli, pontos sziták kiválóan felhasz­nálhatók pl. a fénysok­szorozókban, ahol külö nősen a magas hő­mérséklettel szembeni el­lenállóképességét és ki­váló elektromos és me­chanikai tulajdonságait értékelik. A fényérzékeny üvegek jelentősek a miniatűr rá­dióalkatrészek gyártásá­ban is, pl. az ún. mikro­modulok, tranzisztorok, kondenzátorok, diódaala­pok stb. előállításában. A 300 000 wattos radar­adók 1,20 m nagyságú mellett tízszer kisebb rezisztorok is készülnek belőle az asztali számító­gépekhez. A fényérzékeny üvegek új típusai­nak tanulmányozása közben egészen véletlenül felfedezték az üvegkristá­A Pyroceramból készült rakétafejeket különleges kemencékben kristályosítják. Az embernek kell a nevetés, a szín­háznak a telt ház. Ezt a cáfolhatatlan gondolatsort érezzük Gyárfás Miklós Kisasszonyok a magasban című vígjá­téka műsorratűzése alapvető Indoká­nak. Nem is kételkedünk benne, hogy ez a darab a napi gondokat elűző fel­> vidító hatásával mágnesként fogja S vonzani a MATESZ közönségét. Zsó­i fia, a legidősebb Tillei lány férfigyű­> lölő tiranniájától vénleányi sorsra ítélt családi közösségbe, amelynek továb­bi tagjai három húga, Franciska, Pi­roska és a legfiatalabb Júlia, lázító megváltóként toppan be a Férfi — sok vidám bonyodalom elindítója. A szerző mesteri rutinnal, a közönség­igény tökéletes ismeretében rajzolja meg ezt az alaphelyzetet, de kiaknázá­sában kizárólag a helyzetkomikumra, a fordulatos, sőt itt-ott sziporkázóan szellemes szópárbajra épít. Ettől töb­bet azonban hiába várunk. A darab első részében jól szórakozunk, a mon­s danivaló sekélyessége miatt azonban 5 ran félremagyarázó férfi, Kovács Pál doktor alakját Tóth László önmagá­ban ugyan ragyogó biztonsággal, de a szerző feltételezhető elképzelésével ellenkezően mindenütt és mindig ma­gára találó világfivá transzponálja — a győztes éppen a lányéleteket ki­siklató Férfi, s a nevetés nyilai kizá­rólag az „áldozatokat", a Tillei lá­nyokat érik. S ha mégis emlékezni fogunk erre az előadásra, ez elsősorban Udvardy Anna, Ferenczy Anna és Lőrincz Mar­git játékának köszönhető. Udvardy Zsófiája — eltekintve a helyenként túlzott karikírozástól — telitalálat. Újra igazolta, hogy megérdemli felké­szültsége, tehetsége és szorgalma bát­rabb gyümölcsöztetését. Ferenczy An­na Franciska szerepében is újat tud hozni, élvezzük alakításának hamisí­tatlan ízeit és főleg akció nélküli arc­játékát csodáljuk. Lőrincz Margit tem­peramentumos, sorsába beletörődni nem tudó Piroskája is szép, egyéni rezisztorai A kristályosítást mindaddig folytat­ják, míg az eredeti amorf üveganyag­ból csak minimális mennyiség marad vissza, ez ugyanis rontja a termékek minőségét. Az ily módon nyert új tulajdonsá­gokkal rendelkező üveganyag lehet; lyos üveg további típusát is, amelyet átlátszó vagy átlátszatlan. Nagymér­jj^ tékben (6—9-szeresen) megnő a szi- , lárdsága, és javul a keménysége ís. Kiválóan ellenáll a hirtelen hőmér­sékletváltozásokkal és a kémiai beha­tásokkal szemben. Az üvegkristályos üveg meglepő tulajdonságaival utat tört a repülő­és rakétatechnikába is. Pyroceramból vagy hasonló anyagokból készítik az irányított, lövedékek fejrészét és a rakéták, illetve repülőgépek orrának bűráját, amely védelmet nyújt a ra­darantennának. Fúvócsövek, nyomó­lapok, csövek, laboratóriumi és kony­hai edények is készülnek Pyroceram­ból. A fejlődés kezdetén álló különleges üveganyag kétségtelenül nagy jövő­nek néz elébe. PYROCERAM néven emlegetnek. Alapja ugyanaz, mint a fényérzékeny üvegé, de na­gyobb mennyiségű litiumoxidot is tar­talmaz. A Pyroceramot hasonló mó­don olvasztják és alakítják, mint a többi üveget, a későbbi különleges kezelés következtében azután igen fi­nom kristályokból álló (az anyag 85—90 százaléka kristály J anyagga változik. Védelmet nyújtó üveg A Pyroceramból készített tárgyak tulajdonképpen csak közbülső termé­kek; ibolyántúli sugarakkal olyan anyaggá változtatják őket, amelyben néhány percig tartó 500—540 Celsius fokra való első hevítés után a besu­gárzott arany-, ezüst- vagy réz-ionok­ból kristályosító „csírák" keletkez­nek. Ez utóbbiak egyenletes eloszlása és növekedése az egész anyagban a 900—1000 Celsisus fokra történő má­sodik hevítés alatt következik be. A Tillei lányok. (Balról jobbra: Ferenczy Anna, Lőrincz Margit, Udvardy Anna, Lelkes Júlia. j (Nagy László felvétele) Heng e r csap ágyak működéséi ellenőrző készülék A NOBEL-DÍJ A Nobel-díj kiosztásával kapcsolat­ban sokakban felmerül a kérdés: Ki volt tulajdonképpen Nobel? Megkap­liatja-e bárki, bármelyik kontinens lakója ezt a kitüntető díjat? Ki ítéli oda az egyes Nobel-díjakat? A nemzetközi díjat 1901 óta éven­ként osztják ki Nobel halálának év­fordulóján (december 10) a fizika, a kémia, az orvostudomány vagy fizio­lógia, až „ideális" irányzatú szépiro­dalom és a béke ügyének szentelt tevékenység területén nemzetközi vi­szonylatban elért legkiemelkedőbb teljesítményért. Egyes esetekben a dí­jakat megosztva, más esetekben (pél­dául a két világháború alatti évek többségében) egyáltalán nem adták ki. A díjat Alfréd Nobel (1833—96) svéd kémikus és gyáros alapította. 1863-ban feltalálta az inditógyújtást, mely a robbanóanyag energiájának teljes kihasználását teszi lehetővé A Svéd Akadémia Giuli Natto proiesv szórnak (milánói Technológiai Inté zet) ítélte oda az 1363-as kémiai No­bel-díjat. (durranóhiganyos gyutacs). 1867-ben felfedezte a dinamitot, s ez juttatta óriási vagyonhoz. Hosszú időn ét fog­lalkoztatta a gondolat, hogyan hasz­nálja ki gyakorlatilag a nitroglice­rint, mint robbanóanyagot. A dolog sikerült neki, miután a nltroglicerint pórusos anyagokkal, főleg kovaföld­del (influzóriafölddel) felszívatta. Ké­sőbb, 1875-ben előállította a füst nél­küli lőpor alapjául szolgáló robbanó­zselatint. Robbanóanyag-gyáraiból és bakul olajmező-befektetéseiből nagy vagyont szerzett. Végrendeletével a több mint 50 mil­lió frankot kitevő egész vagyonát olyan alapítvány létrehozására fordí­totta, amelyből minden évben öt nagydíjat (akkoriban 300 000 frankot) osszanak ki a világ legkiválóbb egyé­niségei között, bármelyik nemzetiség­hez tartozzanak is. A fizikai és kémiai Nobel-díjakat a svéd Királyi Tudományos Akadémia, az orvostudományi vagy fiziológiai díjat a stockholmi Királyi Karoli­na Intézet, az irodalmi díjat a Svéd Akadémia, a békedíjat a nor­vég Storting (nemzetgyűlés) bi­zottsága ítéli oda. A díjakat a Nobel­hagyaték kamatainak öt egyenlő rész­re osztásából fedezik, így összege év­ről évre változik (1961-ben megha­ladta a 250 000 svéd koronát). Nem hallgathatjuk el, hogy egyes esetekben, különösen az Irodalmi- és békedíjak odaítélésében érezhető volt a reakciós körök befolyása. így Rol­land. A Francé, Th. Mann, Galswor­thy, Shaw, Hemingway, J. Stelnbeck és mások neve mellett több tucatnyi más (ró és „békeharcos" ls szerepel, akik­nek a világkultúra és a béke ügyében szerzett „érdemeik" ugyancsak vitat­hatók. Tárgyilagosabban értékelik a némlai, fizikai és orvostudományi fel­fedezéseket és eredményeket. Az egyedüli Nobel-díjjal kitünteteti •sehszlovák tudós, Jaroslav Heyrov iky akadémikus, a polarográfia felfe dezője A magyar tudósok közül az USA-ban dolgozó Szentgyörgyi Albert orvos és biokémikus, egyetemi tanár kapott Nobel-dijat. lassan erőt vesz rajtunk az unalom. Konrád fózsef rendezésére rányomta bélyegét a tanácstalanság. Hiányzik az egységes koncepció, amely a komé­dia két részét összefogná, s így még jobban kidomborodnak Gyárfás darab­jának gyengéi. A rendező ugyanis fl­^ gyeimen kívül hagyja a vidám móká­zás mögött szerényen meghúzódó drá­mai vonalat. Pedig a Tillei lányok elzárkózásának, keserves önsanyargatá­) sának van oka: Júliát kivéve már va­i lamennyien ráfizettek találkozásukra ^ a férfival, csalódtak, megégették ma­S gukat. A rendezés a motiválásnak ezt s a fontos alkotó elemét elködösíti és } eholyett — hol ötletesen, hol kissé a jóízlés rovására is — csupán a hu­moros hatás meghatványozására törek­; szik. S mivel a gyengéd érzelmek ős­' vényén a családba toppanó tiszta szŕ ; vű, hiszékeny és ezért a gúnyt is gyak­meglátású színészi tanulmány. Lelkes Júlia (Szabó Ilona alternálja) nem tud beleilleszkedni ebbe a hármasba. Júliáját kicsit lélektelenül, külső ha­tásokra törekedve játssza meg, s az átélés hiánya hitelt rombol. Epizód­szerepekben újra felfigyeltet Zakál Gyula (szeretnénk már látni és hal­lani egy komolyabb szerepben is), a rendőr alakját .néhány ügyes vonás­sal rajzolja meg Siposs Ernő. S végül, bár nem kívánunk ünnep­rontók lenni, elismerjük a színház számos anyagi jellegű gondját — baját, s tudjuk, kevés a jó darab, őszintén szólva ezt a bemutatót mégis­csak a művészi szint, az igényesség rovására tett engedménynek tartjuk. Reméljük, ebből nem válik újra objek­tív okokkal magyarázgatott és mente­getett rendszer. GÄLY IVÁN A Szlovák Filharmónia hangversenye A brnóŕ Hengercsapágy Kutató Inté­zet az idén ünnepli alapításának 1U. évfordulóját. Az évforduló alkalmából rendezett kiállításon többek között bemutatják az RAH 3 állomást, ame­lyet a hengercsapágyak tökéletes mű- i ködésének kipróbálására szerkesztet- ! tek. (CTK — É. Bican felvétele) légpárnás hajó A gorki Műszaki Egyetem kísérleti; üzemében egy különleges típusú fo-; lyami hajót építettek, mely a sekély-' vizű folyókon közlekedik majd. A tíz>; személyes hajó egy légpárnán úszik, • s közel 40 km-es óránkénti sebessé-' get ér el. Súlya 1,5 tonna. Alakja egy kétéltű, kerék nélküli gépkocsira em­lékeztet. Az új hajó duralumíniumból készült. 9 300 TONNA SZÉN ÔRÄNKÉNT A lengyel bányászat ez idén számos ] új géppel gazdagodik. Az idén kezdik szállítani, a bányáknak az új típusú KWB-3-as szénkombájnt, amely 170 ló­erős motorjával 300 tonna, szenet fejt óránként Ež egyike a legerősebb bá­nyagépeknek és a különösen szilárd szénrétegek kiaknázására fogják hasz­nálni. A gllwicel bánya-gépgyárban 170 különféle gépet készítettek. Tavaly ez az üzem 28 új típust szerkesztett, belőlük 14 típust már sorozatban gyár- \ tanak. 1 Január utolsó bérleti hangversenye kissé szárnyaszegetten indult. A kö­zönség csalódással vette tudomásul, hogy Marié Aimé Varró hirdetett ven­dégszereplése elmaradt. A kiváló ka­nadai művésznőt baleset érte, lábtö­réssel fekszik egy párizsi kórházban. Mendelssohn tartalmas Hebridák­nyitánya sem tudta a hallgatóság érezhető kedvetlenségét feloldani. Mendelssohnt skóciai utazásának ro­mantikus benyomásai ihlették a ze­nei természetfestés hangulatos, szép megnyilatkozására. Az elmaradt Grieg zongoraverseny helyett Filharmóniánk dr. Rajter La­jos karmester vezényletével Schubert III. szimfóniájával „ugrott be". Schu­bert e művében szabadjára engedi daloló kedvét, jelentős gondolatok nem bontakoznak ki benne, de a me­lódiák könnyedén áradnak, a szimfó­nia derűs, harmonikus szelleme ked­ves magyarázata Liszt Ferenc Schu­bertről írt szavainak: „Mint madár a levegőben, úgy élt ő a zenében. Fáradhatatlan, ki nem apadó, kedves géniusz, te! Szíved mélységeiből jó­hangzás, frisseség, erő, báj, álmodo­zás, szenvedély és vigasz fakad, s ke­délyed varázsa majdnem elfeledteti, milyen nagy mester vagy!" Művészeink koncentrált játékmód­dal és rögtönzési szellemmel igyekez­tek pótolni a próbák hiányát. A műsor befejező számaként Pro­kofjev III. szimfóniája hangzott el. „Szergej Prokofjevet nem lehet se hová sem besorolni, nem vezéralakja valamilyen Iskolának és nem Is újító Ez talán hibának tűnhetik néhány kri­tikus szemében, aki művészetét akarja elemezni, vagy aki némi erőszakkal megkísérli őt valamilyen stíluskor­szakba beosztani. De épp e sajátos helyzete adja meg igazi értékét" — mondotta Gian-Francesco Milipiero, és megállapításával rendkívül találó­an jellemezte korunk zeneirodalmá­nak különleges alakját. A III. szimfóniára is rányomta bé­lyegét Prokofjev erőteljes lénye, egyé­ni stílusa, eleven rltmikája, de a mű nem tartozik a nagy zeneköltő legsi­kerültebb alkotásai közé. Talán a kedvezőtlen körülmények okozták, hogy a hangverseny légköre végig hűvös maradt. HAVAS MÁRTA KÜLTUR ÄIIS HÍREK • A CSEHORSZÁGI Hradižtko köz­ség melletti középkori kézműves tele­pülés feltárásánál vasipari termékek és nyersanyagok raktárára bukkantak, továbbá értékes csontból készült já­tékkockákra stb. • INDIÁNOK TOMAHAWK nélkül címmel jelent meg dr. M. Stingl, cseh­szlovák Amerika-kutató könyve a bra­tislavai Osveta kiadóvállalat gondozá­sában. Az európai irodalomban első­nek írja le az amerikai indiánok tör­ténelmét, egészen napjainkig. • E. KAZAKEVICS a Kék füzet cí­mű elbeszélése nyomán új Lenin-fil­met forgatnak Moszkvában Lev Ku­lidzsanov rendezésében. A történet a Nagy Októberi Forradalom előtt, 1917­ben játszódik, színhelye Razliv, ahol Lenin rejtőzött. 1964. február 4. + ÜJ SZÖ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom