Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-28 / 59. szám, péntek

ÜJ SZÖ 4 * 1984. február 28. ÉRTENEK A SZÓBÓL Ércdúsító üzemmel gazdagodott KELET-SZLO VÁ KIA Tudjuk, hogy 1945 után milyen „ha­gyaték" maradt ránk, milyen álla­potban vettük át az üzemeket volt tu­lajdonosaiktól. A rudňanyi vasércbánya esetében sem volt ez másként. A régi üzemben az ércdúsítás száraz formában, oxidációs pörköléssel történt. Ez a folyamat nem biztosította a nyers vasércben található más értékes ásványok kivá­lasztását. Ennél fogva a főtermék a pörkölt érc volt, s csak nagyon kis mennyisé­gű baritot, higanyt és rezet nyertek a nyers vasércből. Nehéz lenne szám­ba venni, milyen nagy kár érte ezál­tal népgazdaságunkat, különösen ha figyelembe vesszük, hogy ezekből az ásványi anyagokból behozatalra szo­rultunk. Ezenkívül az ilyen termelés, a megfelelő gépesítés hiányában nagyon sok munkát igényelt és kevésbé volt kifizetődő. Aki a régi ércdúsító üzem munkahelyein megfordult, mindig ar­ra gondolt, hogy nem szívesen dol­gozna ott. Új üzemben, gazdaságosabban Az új ércdúsító üzem a rudňanyi bányák természeti kincseinek jobb ki­használásával az eddiginél 43 száza­lékkal nagyobb hasznot biztosít nép­gazdaságunknak. Az előzetes számítá­sok szerint az itteni vasércből készült egy tonna ipari vas termelési költsé­ge 800 korona körül mozog. Az úf ércdúsító üzemeltetésével Rudfíanyban négyszeresére emelkedik a higanyter­A régi munkásgárda az új, nagy teljesítményű berendezé­sek szerelésében is részt vett {Bodnár lelv. — CTK) kaszok élén fiatal, főiskolát végzett szakemberek állnak. Szabó mérnök, az új ércdúsító vezetője, harminc éves. Miroslav Blistan, a zúzórészleg vezetője 27, Michal Stano mérnök 29, Hodosi Ferenc mérnök, az anyagelő­készítő vezetője 32 éves...; Csupa talpraesett fiatal ember dolgozik itt, akik a várható sikeres termelőmunka biztos zálogai. Azonban, — mint tudvalevő — min­den új dolog meghonosodása bizonyos időbe telik, az új ércdúsító üzem ese­tében is számolni kell a kezdeti ne­hézségekkel. Az eddigi eredmények arról tanúskodnak, hogy ez az idő­szak nem tarthat sokáig. Például Ján Grigoška szocialista munkabrigádjá­nak már a próbaüzemeltetés folyamán sikerült a zúzórészlegben több mint 300 ezer tonna vasércet feldolgoznia, s kitűnt, hogy ugyan olyan jól érte­nek az új gépekhez, mint a régi üzemben. A bizakodás tehát jogos. Ezt vall­ják a rudňanyi vasércbánya és az új ércdúsító üzem dolgozói is. Ján Zur­kovský, a Munkaérdemrenddel kitün­tetett bányász tolmácsolásában, az üzem ünnepélyes átadásakor kifeje­zésre juttatták, hogy ez évi tervüket maradéktalanul teljesítik s a terve­zett termelési költségek egytizedré­szét megtakarítják. - KULIK GELLÉRT A korszerű ércdúsító egy része 1 K Hasztalan munkát végző emberről Szokás mondani: — vizet hord a ten­gerbe ... S bármennyire is felesleges az ilyen tevékenység — híve és hódo­lója bőven akad. Szemléltető bizonyí­tékát találjuk ennek az üzemekben, ahol az adatok szerint az idén közel két és fél miliárd (!) korona ér­tékben akartak olyan árut gyártani, amely iránt nincs kereslet — vagyis, ami szükségtelen, tehát felesleges is. Gyűlések, értekezletek, konferenciák, körlevelek, utasítások, határozatok foglalkoztak e kérdéssel. S a gyakor­latban? Sok helyen már az első szóból értettek Új gyártmányok az ócska­vasban Sajnos, ez az állítás szó szerint igaz. Mert milyen sorsra juthatnak például az olyan mezőgazdasági gé­pek, melyek iránt a szövetkezetekben, állami gazdaságban nincs érdeklődés?, — Az ócskavasba kerülnek — nyi­latkozott Ladislav Lukšíček, a prostg­jovi Agrostroj Igazgatóhelyettese, j — Milyen értékben? 1 Egyenes választ nem kapunk, nem Is kaphatunk, hiszen nem olyan egy­szerű a kérdés. Az üzemben ugyanis közel három és fél millió korona ér­tékben tartottak nyilván új gépeket. Ezek fölött ott lógott a kérdőjel. Mi lesz a sorsuk? Senki sem jelentkezik, senkinek sem kell? Hátha mégis. "I Két hónap óta tünedezni kezdtek a kérdőjelek. Az üzem felelősségteljesen és helyesen elemzi a helyzetet. Abból indul ki, hogy „hátha mégis" — hátha jelentkeznek a szövetkezetek, állami gazdaságok: erre vagy arra szükségük van. Akad itt bőven használható gép s ha nem gép, hát alkatrész. Az üzem­ben ezeket összeírták és a jegyzéket megküldték a Mezőgazdasági Techni­ka kerületi vállalatainak és a gépállo­másoknak ls. Hátha mégis. Érdeklődők akadnak. Eddig közel egymillió korona értékben adtak el lése alapján gyár­,ottunk. A Mezőgaz. dasági Technika kerületi vállalatai viszont a gépek egy részének átvételét visszautasították (A mezőgazdasági üzemek igényeinek és szükségleteinek megfelelően!) Válasz és állás­pont. Valaminek az elítélése, ami rossz. Például: tavaly rendkívüli feladat­ként megkezdték a vibrációs baromfi­etetők gyártását, Hétszáznyolcvan darabot készítettek el — bár a terv több mint ezret irt elő, — és a gyártást év köz­ben leállították. — Miért? ; — Változott a be­ruházási tevékeny­ség: nem épültek olyan baromfiólak, ahol az etetőket felhasználhatták vol­na, Ha épültek, nem váltak be. v .— Mennyi maradt raktáron? — Több mint száz darab. Több százezer korona értékben. Va­lóság, amit nem elég csupán tudomá­sul venni, — de le kell vonni a tanul­ságot is belőle. Szeretnénk elhinni, hogy a gépek nem kerülnek az ol­vasztókemencébe. Mert ha az új gépek' fölött a kohászok csóválnák fejüket —i a tanulságért drágán fizetnénk meg. Pedig egyszerű és régóta ismert tény, követelmény: a jobb kéznek tudni kell, mit csinál a bal. Biztató jelek Ä jelek' arra mutatnak, hogy a ta­nulságot levonják. Félúton álltak vol­na meg ugyanis, ha a szükségtelen gyártmányok Jegyzékbe vételével meg­torpannak s nem mondják kl az ítéle­tet: — Megváltoztattuk a termelési programot. Igen, tőrtént és történik valami az üzemben, valami új — s ez biztató. Változás? Kinek, minek a javára? — A jegyzékbe vett szükségtelen gépek gyártását leállítottuk!! Hasznos, határozott lépés. Számos régebben gyártott gép termelését leál­lítják: a komlószedőt, a kukoricamor­zsolót, a gabonaforgatót, a gabona­szárítót, a szalmafújógépek egyes tí­pusait. Nem fogják gyártani a vibrá­ciós baromfietetőket sem, még az el­ső negyedévben leállítják a PF—62 tí­pusú kistraktor gyártását. És még so­rolhatnánk tovább. Vajon ezek a gépek feleslegesek a mezőgazdaságban? — Részben ... Nemďsak az olyan gépek gyártását állítjuk le, amelyek teljesen szükségtelenné váltak, hanem azokat sem fogjuk gyártani, amelyek korszerűtlenek. Gépszerkesztőinknek sikerült egyes gépek tökéletesebb változatát megszerkeszteni — ezek gyártását helyezzük előnybe, mert gondoljuk, hatékonyabb segítséget je­lentenek majd a mezőgazdasági dolgo­zóknak. Tehát gondolnak a mezőgazdasági gépek korszerűsítésére is. A gépszerkesztők hozzá­járulása Ha a szükségtelen, vagyis a gyakor­latban be nem vált gépek gyártása megszűnik, természetesen újabbak gyártását kell megkezdeni. Nem az­ért, hogy az üzemnek meglegyen a termelési programja, hanem, hogy a mezőgazdasági üzemek használható, korszerű gépeket kapjanak az igényes feladatok teljesítéséhez. Ennek a kö­vetelménynek pedig az üzem csakis akkor tud eleget tenni, ha önállóbb piackutatásra kap lehetőséget — mel­lőzve a közvetítő szerepet betöltő vállalatokat — s a mezőgazdasággal közvetlen kapcsolatot vesz fel. A me­zőgazdasági üzemek Igényeinek reális felmérése ugyanis döntően befolyá­solja a jövőben is, mennyi és milyen gépekről állítjuk: az ócskavasba való. — A gépszerkesztők hozzájárulása már az idén megmutatkozik: a gépek 75 százaléka vagy teljesen új, vagy pedig korszerűsített. František Bayer főkonstruktőr véle­ménye szerint ez igényes feladatokat támaszt a szakemberekkel szemben. .Mert például: ha leállították a komló­szedő gépek gyártását, nem azért tet­ték, mert ilyen gépre nincs szükség, hanem azért, mert egy tökéletesített változatán dolgoznak: a ČCH—3 típu­son. Elődjétől három tonnával köny­nyebb lesz, kevesebb áramot fogyaszt, kevesebb munkaerőt vesz igénybe. Bevált és új gépek hagyják el az üzem udvarát. Két és négysoros bur­gonyaültetők, a TB—80 jelzésű bur­gonyaosztályozók, új gabona-, szalma­és szénaszárítők, speciális kistrakto­rok, a Z—2023 jelzésű lánctalpas trak­torok, trágyaszórós pótkocsik stb. Sok lenne felsorolni a javított típusokat. Rövidebbre fogva: az idén előrelátha­tólag több és jobb segítőtársat kap­nak a föld művelői. A tengerben van elég víz... A me­zőgazdasági üzemekben van elég kor­szerűtlen és hasznavehetetlen gép. Fe­lesleges őket szaporítani. Drága mu­latság. Munkaképes, nagy teljesítmé­nyű, színvonalas gépek kellenek! Ezt szorgalmazza a Központi Bizottság ha­tározata. Prostéjovban értenek a szó­ból ít i KEREKES ISTVÁN Szénfejtés — vízzel Már tObb országban, de különösen • Szovjetunióban a mélyfejtésü bányákban a szénfejtésben jól bevált a hldrome­chanizáciús berendezések használata. Hazánkban eddig csak elvétve találunk ilyen berendezéseket s használatuk bá­nyáinkban csak nagyon lassan terjed el, annak ellenére, hogy az ostrava­karvinal és a kladnái szénkörzetben kí­sérleti alkalmazásuk nagy reményekre jogosít a hagyományos szénfejtő mód­szerekkel szemben. A hidromechanizá­ciús berendezésekkel ellátott bányákban tisztább a munkakörnyezet, s maga a munkafolyamat is, nagyobb a munkater­melékenység és egyúttal csökken a fej­tés önköltsége. A kladnói körzetben pél­dául a hldromechanizácló bevezetésével 20 százalékkal többet fognak fejteni, mint amennyit a terv elfiír. Az ostrava­karvinal szénkörzet Fučík Bányájában már megkezdték azoknak a berendezé­seknek a szerelését, amelyek segítségé­vel a kifejtett szenet vízi szállítással juttatják a felszínre. Tekintettel a hld­romechanizácló előnyeire, Ostraván még az idén meggyorsítják hazánk elsfi tel­jesen hldromechanizált bányájának épí­tését. A szovjet szakemberek készsége­sen átadták tapasztalatalkat a csehszlo­vák szakembereknek s megígérték együttműködésüket a bánya felépítésé­ben. Az Odersky Bánya — tehát az első csehszlovák, hidromechanlzációval mű­ködő bánya — felépítése sakkal rövi­debb ideig tart majd és sokkal olcsóbb lesz, mint a hagyományos fejtési mód­szerekkel dolgozó bányák felépítése. Ezenkívül egy tonna szén fejtési költsé­ge Is jóval alacsonyabb lesz, s ami ugyancsak nagyon fontos tényező: a bá­nyászok pormentes környezetben dol­goznak. í (erl Népgazdaságunk továbbfejlesztése érdekében pártunk XII. kongresszusa egyebek között feladatul tűzte ki a saját nyersanyagforrás gazdaságosabb kihasználását, tekintetbe véve a hazai szükségletet és számolva a külkeres­kedelem lehetőségével. Fejlődik Kelet-Szlovákia nehézipara Pártunknak az általános jólét meg­teremtésére és népgazdaságunk folya­matos fejlesztésére irányuló törekvé­sei kedvezően hatnak erre az ország­részre ls. Sok Ipari üzem épült fel néhány év alatt. Jelentősen fejlődik Kelet-Szlovákia bányaipara. Slovinkyn, Nižná Slanán nagy méretű beruházási építkezések, üzembővítések folynak. Rudňanyban j>edig már a napokban megkezdte üzemeltetését egy modern ércdúsító üzem. Mindez az épülő gi­gantikus vasművel együtt új, szilárd alapját képezi Kelet-Szlovákia nehéz­iparának. A szepességi hegyek Rudňany kör­nyékén gazdagok vasércben. Ez a kör­zet hazánk legjelentősebb vasérclelő­helyei közé tartozik, ahol a készle­tek teljes kiaknázása a becslések sze­rint — intenzivebb, nagyobb mérték­ben gépesített termelés mellett is — harminc évig eltarthat. Azt ls érdemes megjegyezni, hogy a rudňanyi vasérc összetételével fe­lülmúlja egyéb ha­zai vasérceinket. Ennek ellenére azonban csupán va­sat s kisebb mér­tékben baritot és higanyt nyertünk bfelőle. Emellett je­lentős mennyiségű, értékes mellék­anyagok mentek kárba, amelyek mint nem kívánatos összetevők a vas­ércben maradtak az olvasztókemen­cékben történő fel­dolgozás Idején, vagy a salakkal együtt értéktelenné váltak. gépeket és alkatrészeket. Már-már az ócskavas sorsára jutottak, azonban a józanabb megfontolás gátat emelt: hátha mégis. Szóval mentik a menthe­tőt. Várható, hogy az idén többet is eladnak, több gépért és alkatrészért jelentkeznek a szövetkezetekből, ám valamennyit mégsem állítanak mun­kába. — Néhány százezer koronát való­ban megsrótolunk". Nem valami örömteljes az Igazgató­helyettesnek ez a kijelentése, azonban valószínű. Miiyen gépek „rekedtek" az üzemben? Huszonnégy NUTN—300 jelzésű takarmánybegyűjtő, több kom­posztkeverő, vibrációs baromfietető stb. Nyomban felmerül a kérdés: miért? •— Miért? — A gépeket a Mezőgazdasági Tech­nika központi vállalatának megrende­melés, s fedezi hazánk szükségleteit. Tehát nem szorulunk behozatalra, ami évente több millió devizakorona meg­takarítását jelenti. Egymás után sorolhatnánk az új üzem óriási népgazdasági jelentősége mellett szóló tényeket, melyek vég­eredményben ahhoz vezetnek, hogy az építkezéssel kapcsolatos beruhá­zási költségek néhány év alatt meg­térülnek. A lapát és (jsákány ebben az üzemben divatját múlt szerszámmá vált. A munka nehezét gombnyomásra működő gépek végzik. A nehéz, fá­radságos testi munkát a szellemi és egészséges környezet váltotta fel. Fiatal, szakképzett emberek az új üzemben Az új üzem több száz dolgozót fog­lalkoztat. Természetesen köztük sok szakembert is. A gépekhez szakkép­zett emberekre van szükség. Az új üzem építésének megkezdése előtt a régi ércdúsító dolgozói tanulni kezd­tek. Eddig 24 dolgozó végezte el a hároméves műszaki Iskolát, sajátítot­ta el a hasznos ásványi anyagok fel­dolgozásának Ismereteit. Többen ha­zánk és a Szovjetunió különböző bá­nyaipari üzemeiben tanultak, illetve tanulják az új mesterséget. Az üzem és az egyes termelési sza­Az NrCN—120 típusú réparakó

Next

/
Oldalképek
Tartalom