Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-28 / 59. szám, péntek

MIRŐL [R A NOVA MYSL? Az alkotő gondolatért Gondolkozásmódunk elmélyítését követelik meg nemcsak Jelenlegi gazdaság-politikai nehézségeink, hanem a fejlett szocialista társadalom építésének távlatai is. František Hájeknek, és Vladimír Mlíkovsktjnak, a Nová mysl februári számában megjelent cikke éppen az ilyen alapvető lontosságú gyakorlati célkitűzések szemszögéből vizsgálja az Ideológiai tevékenység Jellegét, szerepét és múlhatatlan követelményeit. A megismerési folyamatban rendkívül fontos helyet kap a vita az eltérő, sőt gyakran ellentétes nézetek viadala. Pártunk ugyanis csak úgy őrizheti meg kapcsolatát a tömegekkel, ha lehetővé teszi az építő szándékú gondolatok kimondását, elősegíti az igazság kikristályosodását. Társadalmi érdek minden helyes, célravezető és a gyakorlatban alkalmazható ötlet, értékes tapasztalat felkarolása és érvényesítése a politikában. A lenini normákhoz Igazodó pártunk ezt az utat követve elítéli egyes viszszahúzó elemek mesterkedéseit, amelyek nem tudják, vagy nem akarják felfogni a kritika szükségességét, bonyolult voltát, Igyekeznek elfojtani az éles polémiát, üldözik, vagy „osztá-i lyozzák" a bírálókat, illetve formális önkritikát gyakorolnak, sőt, ml több, „egyik fülemen be, a másikon ki" — struccpolitikát folytatnak. Természetesen a nézetek tusájában előfordulhatnak melléfogások, tévedések. Hiszen megismerésünk csak viszonylagosan Igaz és végeérhetetlen folyamatban közelíti meg az abszolút Igazságot Ezzel számolnunk kell, de olyan feltételeket kell klalakíta-i nunk, hogy minél kevesebbet tévedjünk. Hogyan érhetjük ezt el? Elsősorban azzal, hogy a problémákhoz kellő hozzáértéssel, tárgyi tudással nyúlunk hozzá. Vitathatatlan, hogy ehhez a legtöbb feltétellel a társadalmi életet központilag Irányító párt rendelkezik. Nemcsak azért, mert a marxizmus—leninizmus tanítására tár maszkodik, hanem azért ls, mivel rendelkezésére áll a társadalmi gyakor-i lat — többek között a tudomány — minden tapasztalata, vívmánya és eredménye. Éppen ezért tartjuk a pártot és Központi Bizottságát joggal az Ideológiai tevékenység centrumának. Ez viszont semmiképpen sem jelenti azt, hogy a párt helyettesítheti például a szaktudományokat. Csupán a társadalmi fejlődés igényeinek megfelelően, a marxista dialektika, a legtökéletesebb megismerési módszer alkalmazásával céltudatosan irányítja munkásságukat. A megismerés folyamatában természetesen az új utakat törő párt sem mindentudó, sőt tévedhet is. Ilyenkor a további haladás irama attól függ, mily gyorsan tudfa felismerni tévedéseit, hibáit és levonnt a megfeleló gyakorlati következtetéseket. Egy ilyen nagy, közösségi szervezetnél azonban aránytalanul kisebb a melléfogás veszélye, mint mondjuk az egyéneknél, vagy csoportoknál. A párt tehát az ideológiai élet terén sem mondhat le „monopóliumáról", mert különben törvényszerűen megbomlana a társadalom egysége, és helyére az ellenséges nézetek beszüremlését lehetővé tevő gondolati anarchia lépne. Fontos annak felmérése is, hogy a párt vezető szerepe — amennyiben érvényesülnek a lenini normák — nem gúzsba kötöfe, hanem éppen ellenkezőleg, táptalaja a fejlődést előrelendítő szabad elme térhódításának. Arra a felismerésre Jutottunk, hogy „a párt a szocialista társadalomnak olyan része, amely nemcsak megismerésre törekszik, hanem a megismerés szervezésére ts, vagyis a gondolati egységgel bizonyos objektíve meghatározott társadalmi célok elérésére". Ez többek között megkívánja a párt Ideológiai és szervező tevékenységének egységét. Az új Ismereteket elhanyagoló szervező munka ugyanis előbb vagy utóbb öncélú rutinná sekélyesül, mlg az összefüggésekről, a gyakorlatról megfeledkező gondolkozás meddő, elvont és céltalan marad. Az alkotó Jellegű megismerésben Jelentős a bírálat és önbírálat szerepe, amely a haladás lendítőkereke. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy ennek a mozgatóerőnek helyes irányt csak úgy adhatunk, ha leküzdjük a szubjektivizmust, gondolatainkat egybevetjük egy nagyobb pártközösség nézeteivel, a gyakorlattal és a párt irányvonalával. Más szóval ezen a téren is rendszereznünk kell, fegyelmezetten törekedve a több és a jobb elérésére. A bírálatnak és az önbírálatnak jellemző vonása tehát az, hogy az aktivitásnak, amelyet a párt minden tagjától feltétlenül megkíván, párosulnia kell a fegyelemmel, — a szavakban és a tettekben egyaránt. A cikk szerzői — ezzel szerves öszszefüggésben — részletesen foglalkoznak a demokratikus centralizmussal. Leszögezik, hogy a demokratizmus akkor teljesíti küldetését, ha a centralizmust szilárdítja (elsősorban tartalmi és nem formai jegyei kibontakoztatásáról, érvényesítéséről van szól) mégpedig a különféle képességek és akarat, rátermettség és hasznos egyéni érdek fejlesztésével. A centralizmus viszont akkor tölti be szerepét, ha a demokratizmus fejlesztésével erősíti az akarat és a kezdeményezés egységét/a szervezeti és az akcióegységet. Mit jelent ez az elméleti tétel a pártéletben? A párthatározatot kezdeményezően és alkotó módon kell teljesítem, tekintetbe véve az adott helyet és Időt. Ez a demokratizmus követelménye. Másrészt igazodnunk kell a konkrét határozat lényegéhez — ezt a centralizmus kívánja meg. A demokratikus centralizmusnak ilyen felfogása erősíti a párt egységét és vezető szerepét a társadalomban. Nem vitázhatunk a demokratikus centralizmus létjogosultságáról, de ugyanakkor a pártélet többi alapelvéhez hasonlóan ennél a normánál is nemcsak megőrzésére kell törekednünk, hanem a pártmunka változó feltételeivel összhangban sokkal inkább alkotó továbbfejlesztésére. Itt kerül előtérbe a pártirányítás tudományos megalapozottságának igénye Ez általában is, de különösen ma érvényes, amikor a leninizmus szellemében éles harcot vívunk a merev gondolkodásmód ellen, a múlt hibáinak felszámolásáért, az új, valóban kommunista módszerekért. Bonyolult ez a küzdelem, mivel két fronton folyik. Egyrészt a haladást gátló, az igazságot takargató dogmatizmus, másrészt az eszmei zűrzavarba torkolló ideológiai ingatagság, liberalizmus és kispolgári radikalizmus ellen. A cikk szerzői nagyon helyesen megállapítják, hogy a dogmatikus eltorzulások ellenpólusán a szélsőséges egyoldalúság a dogmatizmus érvének másik oldala, mivel ez Is a lenini alapelvek feladását szorgalmazza. Józan és találó a következtetés: „Üdvözölnünk kell az újért, a haladóért folytatott harcot. Valószínűleg vem kerüljük el a szenvedélyes vitákat sem, amelyek a megítélt jelenségek valamennyi oldalát nem tudják majd minden esetben pontosan és kizárólagosan tisztázni. De nem veszíthetjük el türelmünket, nem ragadtathatjuk el magunkat haragból, vagy sértettségből. Ugyanakkor mindenkinek, akt perbe száll az egyoldalúság gal és tévedésekkel, számolnia kelt nézeteinek bírálatával, amennyiben szembe kerül a helyes, párt szerű bír á lat és vita alapelveivel." A célravezető vita egyik követel ménye tehát az, hogy kizárjuk az alattomosságot, az öncélúságot és a demagógiát. A másik pedig az, hogy a vita útján őszintén törekedjünk az igazság feltárására, az új ismeretek re, amelyek a társadalom, a párt javát szolgálják. Vannak azonban btzonyos áthághatatlan határok. Ilyen a párt progra,mja. alapszabályzata és irányvonala. A kommunisták önként vállalták betartásukat, s a párt soraiban ez az ön tudatos fegyelem próbaköve. A pártfegyelem betartása szorosan összefügg a felelősség kérdéseivel. Nemcsak tetteinkért, hanem szavainkért ls felelünk a pártnak és a társadalomnak. A gondolatszabadság nem jelenthet anarchiát, önkényes fellé pést. Az igazi szabadság ebben a vi szonylatban is annyit jelent, hogy igyekszünk felismerni a társadalom és a párt szükségleteit, tevékenyen elősegítjük a haladást, — gondola tainkat, elképzeléseinket és nézetein ket ennek rendeljük alá. Mindig és minden esetben fel kell önmagunknak tennünk a lenini kérdést: „Kit szol gál ez?" Más szóval a gondolkozásnak és megismerésnek céltudatosnak, szervezettnek, hasznosnak kell lennie Nemcsak a környező objektív világnak van meg a logikája, törvényszerűsége és rendszere, hanem a gondolkodásnak, a véleménynyilvánításnak is. Ez újra és újra I j felkészültséget, hozzáértést, magas fokú ismereteket sürget. A dogmatizmus éveiben saj nos gyökeret vert olyan elképzelés hogy mindez — még a marxizmusleninizmus ismerete is — mannaként az égből hull ránk. Pedig a tudás portékáját nem mérik sem ingyen sem olcsón. Sok vesződségünkbe, fáradságunkba kerül még az ls, hogy valamennyien leszokjunk a színtelen merev és sekélyes gondolkodásról, s egyesek egyáltalában megtanulják az önálló agymunkát. Éppen ezért erőnk kel jól kell gazdálkodnunk. Pártunk Központi Bizottsága nem véletlenül figyelmeztet például arra, hogy ne „fedezzük fel" újra a másutt már felfedezttet. „Az igazi pár tosság — hangsúlyozzák a cikk írók — nem abban rejlik, hogy eleve és egyből elutasítjuk mtndazt, amire a kapitalizmusban jöttek rá, hanem abban, hogy a valóban Igaz, tudomá nyos ismereteket figyelmesen elvá lasztjuk az osztályjellegű burzsoá ideológia tudománytalan hordaléká tói". A megismerés természetes folya matában az elméletet állandóan szem besítenünk kell a gyakorlattal, nehogy az élettől elvont és haszonnal nem Járó okoskodás legyen a vérszegény eredmény. Az ily jellegű tudományos megalapozottság Igénye a párt életé re és munkájára épp úgy vonatkozik mint azokra, akik hozzászólnak tár sadalmunk legégetőbb kérdéseihez Közös feladatunk Lentn művének, a párt történetének, a marxizmus—le ninizmusnak beható tanulmányozása. Ez annál is inkább szükséges, mivel a fejlődés nem követi a szélsőségek útját. Csak Ilyen szilárd alapokra építve száműzhetjük gondolkozásmó dunkból a mindent kétségbe vonó szkepticizmust és előrelendítő ténye zőként élhetünk az egészséges tudó mányos szkepszissel. Csak Így lép ál dásos frigyre a tudomány és a pár tosság, a tevékeny munka és a tár sadaimi felelősségtudat. G. 7 A dnnaszerdahelyi járásban — Nagymegyeren — korszerű tejfeldolgozó üzem épül. Az új üzem az első években naponta 250 000 liter tej feldől gozására lesz alkalmas. (F. Andrejčák felvétele — CTK J ij] FIIMEK sonló zsánerű film kerül vászonra Tolvajok között A most műsorra kerülő jugoszláv lás, a családtalanság szörnyű éveit, film: A lázadás vége a legendás Les! s kristálytiszta jellemekké, a szó szokapltány kalandjainak folytatása. Nem- ros értelmében vett új, szovjet emberégen ismertettük a Zúgkereskedők rekké formálódtak a viharos évek cimű cseh filmet, mely áldatlan szö- megannyi útvesztőjében. A mély llrávetkezeti viszonyokról szólt, most ha- val, poetizmussal átszőtt drámai képek vonzóvá teszik a filmet, bár Talanklntól többet ls kaphattunk volna. Egy énekesnő egy napjának két óráját eleveníti meg Agnes Varda, címmel. Vladimír Cech rendező érde- If^ti^Lll'u Č^rtZ"*"

0 kes megvilágításban mutatja be egy "fjében, melynek furcsa címe íűldmüvesszövetkezet életét Három börtönviselt tolvaj szemével látjuk a dolgokat, s Így még inkább szembeötlők » visszásságok. A vígjáték zsá- nem sokat árul el. Az énekesnőnek nerfl filmtörténetnek az a csattanója, ez a közönséges napja, mely véletlehogy a börtönviselt lömadarak, akik nül 1961. június 21-re esik, azonban könnyű állás reményében helyezked- mégfs rendkívül! napnak számit az nek el a szövetkezetben, náluk ls ő életében. Rákbetegségtől retteg és nagyobb tolvajokkal találkoznak, s ez este fél hétkor kell megkapnia a leúgy hat rájuk, hogy „pozitív lesz a sújtó vagy boldogító hírt a vizsgálat viszonyuk" a szövetkezethez, s közű- eredményéről. Az önmagát eleve halük ketten segítenek talpra állítani iáira ítélt szemével nézi a megszokott Cle o öttől hétig a gazdaságot. dolgokat, s mindent másképpen lát. A film sikere a helyzetkomikumok Más szemmel nézi a szeretőjét, a basorozatára és neves komikusok jó alakítására épül. Cech rutinos, kacagtarátait... a nagyváros életét. Ismeretlen érzések kerítik hatalmába, amikor tó és tanulságos filmet készített, de a parkban megismerkedik egy szanem állíthatjuk, hogy valami újat badságos katonával, aki másnap vlszkaptunk volna tőle. A film minden- szatér az algériai csatamezőre, a haesetre nagyon ls a jelennek szól. íálos veszélybe. Kettejüket közelebb Finoman stilizált, poétikus csengésű hozza egymáshoz az a tudat, hogy lélektani tárgyú film Igor Talankin bizonytalanságban vannak, halálos szovjet rendező alkotása veszélyben forognak. Ettől a felismeréstől megszűnik Cleo társtalansági A T ólai leíi<7fiht>n érzése és boldognak érzi magát, bár cici l\UJtwwcii az orvos véleménye nem os

ziatja el A film, mely a velencei nemzetközi aggodalmait filmfesztiválon dijat nyert, nem éri el Talankin régebbi filmjének, a Varda filmje nem széles skálájú társadalmi film, de jól stilizált psziMesszi utcának sikerét. Talankin chológlal mű, amelyben a meglátások, azokhoz a rendezőkhöz tartozik, akik a fényképszerű életábrázolás a befeló nemzedékek problémáit próbálják fordulással, az érzelmi momentumokmegfogalmazni úgy, hogy beleélik ma- kai különös ötvözetet nyer. Nő készígukat különböző korosztályok lelklvi- tette a filmet, ez erényére válik. Variágába. Ez a film a háborús nemze- da a női lélek jó Ismerője és finom dékről szól, azokról, akik gyerekfő- stilizálással tudja érzékeltetni a bővel vészelték át a front, az evakuá-nyolult női pszichét. L. L. Grigorij Csuhraj készülő filmje Az Iszkutsztvo Kino szovjet folyóirat nemrég közölte Grigorij Csuhraj legújabb filmjének, a Volt egyszer egy öregapó és egy öreganyó forgatókönyvét. J. Dunszkíj és V. Frld forgatókönyvének hőse Guszakov, az állatokat gyógyító felcser. A történet röviden a következő: „Guszakov az északi sarkkörön túli városkában neveli fel unokáját, irocgkát, együttérez veje sorsával, és úgyszólván közéleti alapokra helyezve űzi felcserl mesterségét. Guszakov már megette kenyere javát, s mint minden ember élete alkonyán, ő is elgondolkodik az élet értelméről, céljáról. Űgy véli, nagyon keveset tett, még csak állatorvosi oklevelet sem szerzett, pedig mennyit álmodozott róla, s megmaradt felcsernek. Halála után azonban kiderül, hogy az északi kisváros népe mennyire szerette, mert sok Jót tett életében." A SzovjetszkIJ Ekran című lap tudósítója megkérdezte Csuhrajt, a Ballada a katonáról és a Tiszta égbolt rendezőjét, miért választotta éppen ezt a forgatókönyvet? — Ha nem tudná, egy forgatókönyvet kiválasztani éppen annyi, mint a sok közül kiválasztani az Igazi menyasszonyt. A férfiak rendszerint nem amellett a lány mellett döntenek, aki a legszebb, hanem aki számukra a legkedvesebb, a legközelebb álló — azt választják, akit szeretnek.., A forgatókönyvvel ls így van az ember: csak akkor kezdhet a forgatáshoz, ha előbb beleszeretett. Nem állítom, hogy a Volt egyszer egy öregapó és egy öreganyó... az utóbbi évek legjobb forgatókönyve, de sokkal közelebb érzem magamhoz, mint a többit. Különösen a főhős alakja, akire az egész történet épül, vonzó. Guszakov erős, szilárd egyéniség, tudja, hogy jól és. gondosan gazdálkodik az életével. Mindazt, ami környezetében történik, egyik kissé a saját ügyének is tekinti és bármikor kész arra, hogy segítsen embertársainak. A filmben éppen ezeket a vonásokat, a jóságot, az emberséget szeretném kidomborítani, azaz maradéktalanul érvényre juttatni a forgatókönyv eszmei mondanivalóját. Persze, még nem tudom, hogy ez mennyire sikerül. E sajátos forgatókönyv ugyanis nagyon megnehezíti a megfelelő színészek kiválasztását. A szereposztás szempontjából valószínűleg ez lesz eddigi legbonyolultabb rendezői problémám. Ami a színészeket illeti, Csuhraj tehát nem adott határozott választ. Viszont elárulta, hogy a Tiszta égbolt című film stábjával fog ezután is dolgozni, és Sz. Pölujanov operatőrrel. — A filmet északon forgatjuk, ott, ahol a történet lejátszódik — tette hozzá Grigorij Csuhraj. —rp— NÉHÁNY SZÓT AZ ISKOLATELEVÍZIÖRÖL Kellemes meglepetéssel, az érdekeltek pedig minden bizonnyal hasznos segítségként fogadták a budapesti stúdió Iskolatelevíziós adását. Az adással kapcsolatban korai volna még véleményt mondani, hisz mindössze három heti működés ál) mögötte. A kezdeményezés azonban hasznos — kísérlet! adásról van szó! —, s hasonló gondolatok hazai szakembereinket Is foglalkoztatják. Az adás fő célkitűzése, hogy a technika korszerű eszközeit felhasználva segítse az iskolával szemben támasztott társadalmi Igények megvalósulását. Napjaink nagyarányú tudományos-műszaki előrehaladása ugyanis megköveteli az Iskolától, hogy lépést tartson a fejlődéssel. S mivel a lehetőségek e téren korlátozottak, a TV sajátos eszközei révén még a legjobban felszereli Iskola oktatási munkáját is gazdagítani képes. Az iskolatelevízió három tantárgyat és korosztályt érint. Az elemi iskola második osztálya számára környezetismeretet sugároz, az általános Iskolák hatodik osztályának orosz nyelvet, és a gimnáziumok (valamint távtanulók) második osztálya részére fizikát. Bár a tantervek felépítése éppen az iskolarendszer különbözősége folytán eltérő, aligha lehet kétséges, hogy az adás az orosz nyelv és a fizika begyakorlásában a ml tanulóinknak is hatékony segítséget nyújthat. De nemcsak a tanulók, hanem a pedagógusok Is — főleg módszertani vonatkozásban — sok hasznos tapasztalatot szerezhetnek. Az adással kapcsolatban le kell szögezni azt is, nem célja, hogy helyettesítse a pedagógus munkáját, csupán könnyíteni, eredményesebbé akarja tenni. S a TV-nek ezt a hasznos segítségét kár volna figyelmen kivül hagyni. -dzA GICCS ELLEN megindult svédországi mozgalom zsűrije összeállította az első „fekete listát", amelyre felkerült az a plakát is, amelyet a mozgalom megalapítói készítettek a giccs elleni mozgalom propagálására. A BELGA DEMOKRATIKUS KOZVÉLEMÉMV elérte, hogy a filmszínházak levették műsorukról az Átkuzutt poklok ciijitt spanyol filmet, mely a spanyol „kék divízió hősies harcát" dicsőíti a második világháború idején a Szovjetunió ellen folytatott harcban. MICHAEL KAKOJANNISZ, az Elektra és a Lány feketében című görög filmek rendezője márciusban Kréta-szigetén elkezdi „Zerba, a görög" című filmjének forgatását. A film főszereplő!: Anthony Qulnn, Simoné Signorét és Alan Bates. 1964. február 28. * ÚJ SZÓ 5