Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-22 / 53. szám, szombat

SZÁLLODÁK a tenger tekén Mint a ním is mutatja néhány amerikai vállalkozónak bizarr ötlete támadt. A Bermudák vidékén 200 láb mélységben különleges víz alatti szállodák építését tervezik. Méreteik, természetesen, különbözni tognak a mai modern nagyvárosi szállók méreteitől. Az amerikaiak önkénteseket keresnek, hogy bebizonyíthassák, bizonyos feltételek meiiett szokatlan mélységben is normális munka végezhető. Az amerikaiakkal egyidejűleg a Földközi-tenger vidékén a franciák végeznek hasonló kísérletet. Az amerikaiak víz alatti szállodája lényegében egy cilinderkamra lesz, melyben dolgozószobát, társalgót és hálószobát rendeznek be. A „szálloda" lakói ötszörös légnyomásnak lesznek kitéve, oxigén- és héliumkeveréket fognak lélegezni, (Iraq Times) CIAKRIN — orvosi enyv Varrás helyett ragasztás a sebészetben • Az átlátszó, színtelen folyadék idegszálakat, inakat, ereket, csontot „ragaszt" • A kísérletek tovább folynak r U J BELY

EGEK TAT*V A ciakrin nevet az az újfajta enyv kapta, amelyet a Szovjetunió Tudományos akadémiája Szerves Vegyüietek Intézetének egyik laboratóriumában áDítottak elő. A ciakrint hoszszú kísérletezés után Vaszilij Kórsak, az akadémia levelező ' tagja és Ahtonyina Poljakova, a kémiai tudományok doktora szintetizáita ciánakrilsavas ve-, gyületekből. A ciakrint először műszaki alkalmazásra szánták, csak később született meg az a gondolat, hogy a gyógyászatban is megkísérlik felhasználni. Ennek az átlátszó, színtelen folyadéknak van egy becses tulajdonsága: a nedves felületeket ls összeragasztja. A kutatók nagy lendülettel folytatták a kísérleteket, mert tudták, hogy a ciakrin orvosi alkalmazásának megoldása rendkívül megkönnyítené a sérült szövetek varrás nélküli összeforrasztását. A munkálatok fő részét ezután a Kísérleti Sebészeti Műszerkutató Intézet munkaközössége vállalta. Több száz kémiai kísérletet végeztek a ciakrin módosításával. Polimerizálással olyan rugalmas, pórusos enyvhártyát akartak kikísérletezni, amely nem gátolná a testszövetek regenerálódását. Különféle sűrítő, átalakító és plasztikanyagokat kevertek az enyvbe, Az ÚJ SZÓ számára küldte: a NOVOSZTYI sajtóiroda tanulmányozták különböző fiziológiai környezetnek a ciakrínra gyakorolt hatását. Megvizsgálták fizikai, mechanikai tulajdonságalt és tartósságát. A kísérletek eredményeként a vegyészek a ciakrin öt változatát hozták létre. Bakteriológiai és toxikológiai vizsgálatokkal megállapították, hogy az enyv steril és nem fertőz. Germán Lipovecki] sebész, az orvostudományok kandidátusa kétszáz kísérleti állatnál alkalmazta a ciakrint. — Kezdetben sok nehézséggel küszködtünk — mesélte a Novosztyi sajtóiroda munkatársának. — Például azt tapasztaltuk, hogyha az enyvet vastag rétegben kentük a seb szélére, két-három nap múlva a seb ismét szétnyílt. A kísérletek igazolták, hogy a nem összefüggő rétegben, hanem pontonként alkalmazott enyv gyorsabban és biztosabban elősegítette a AZ ORVOS TUZSZERESZ IS Egy szevasztopoli kisfiú lábából robbanásveszélyes gyutacsot távolítottak el Nem mindennapi műtétre került sor a minap Szevasztopolban. A sebészorvos tűzszerészek jelenlétében s a szokásos vágószerszámok helyett közönséges fapálcikákkal dolgozott. Ugyanis fel nem robbant gyutacsot kellett kioperálnia egy kisfiú lábából: a robbanószerkezet fém érintésére tüstént működésbe lépett volna. De hogyan került a gyutacs a kisfiú IábáČESKOSLOVENSKO fejsia."

1 Í81W A Csehszlovák Posta új sorozattal kedveskedik a bélyeggyűjtőknek. A négy értékből álló sor (1,80, 1.—, 0,60, 0,30 korona) a külföldi turisták közkedvelt kirándulóhelyeit ábrázolja: Tótra, Teliö, Szepesi vár és Český Krumlov. A művészi kivitelű sorozat V. S i v k o ás f. H e r £ í k alkotása. ba? Szevasztopoltől hét kilométernyire, a sztyeppén játszottak a gyerekek. Egyikük világháborús gránátokat talált. Tábortüzet gyújtottak, majd rejtekhelyet kerestek, és onnan dobálták a tűzre a számukra csak izgalmas, valójában veszélyes leleteket. Aztán egy nagyobb „valamit" is találtak. Sehogyan sem akart felrobbanl, így egyikük, Edik Pavljucsenko, a tűzhöz szaladt, hogy megigazítsa. Abban a pillanatban bekövetkezett a robbanás, amely súlyosan megsebesítette a gyereket. Az elsősegélyt nyújtó orvos nem tudta kiemelni az összes repeszdarabot, ezért megröntgeneztette a fiút. A röntgenfelvételről kiderült, hogy a repeszek mellett még valami furcsa alakú, idegen test is van a gyerek lábában. Rövid konzilium után megállapították, hogy az a valami csak fel nem robbant gyutacs •űehet. A városi katonai parancsnokságtól kihívott tűzszerész tiszt megerősítette a diagnózist. A gyereket mindenképpen meg kellett operálni, mert a gyutacsban levő robbanóanyag összetétele igen mérgező volt, s ellenkező esetben üszkösödés lépett volna fel. Másrészt azonban maga a műtét legalább annyira életveszélyesnek ígérkezett, mind a szerencsétlen kisfiú, mind az orvosok számára, -hiszen a gyutacs a legkisebb szúrásra, ütésre, rázkódásra robbanhatott. A szevasztopoli kórházban megható vetélkedés után Bobilev városi sebészfőorvos és Libman osztályvezető orvos kapott engedélyt a nem mindennapi műtét lebonyolítására. Az operációt Szamohin tűzszerész százados jelenlétében, az ő utasításai alapján hajtották végre. Még aznap este furcsa detonációt hallottak a város széli házak lakói. Ekkor tették ártalmatlanná a kisfiú lábából pálcikákkal óvatosan kivett gyutacsot. seb hegedését. Ebből következett, hogy a vékony emjvréteg a szövetek gyorsabb regenerálódását eredményezi. Számos kísérleti állat különféle szerveit forrasztották össze. A ciakrin a csontszövetnél volt a leghatásosabb. A csontdarabok szilárdan öszszeforrtak. Az erek hosszmetszeti öszszeforrasztásánál is bevált az enyv. A kísérleti állatok boncolása során meggyőződtek róla, hogy az érrendszerben sehol sem képződött vérrög. Ciakrinnal eredményesen illesztettek össze húgyvezetéket, idegszálat, bőrrészeket, inakat, egyéb szerveket és szöveteket. Nyolc hónappal a műtét után a kísérleti állatok jól érezték magukat. A patomorfológiai laboratórium adatokat szolgáltat arról, hogy a ciakrin különböző szövetekben különbözőképpen viselkedik. Alkalmazása az erek és csontok összet'orrasztásánál a legeredményesebb, mert ebben az esetben a szövetreakció nagyon enyhe. — A bór és az inak összeforrasztásánál nehézségeink voltak — folytatja Germán Lipoveckij. — Itt a ciakrin nem biztosította a kellő szilárdságot. Jelenleg azt tanulmányozzuk, hogyan alkalmazhatnánk a ciakrint a belek, a kemény agyhártya, az epevezeték és más szervek összeillesztésénél. A ciakrin-enyv új változatát kell kidolgoznunk, hogy ez szilárd, rugalmas, pórusos, kevésbé ingerlő legyen, s megfeleljen orvosi céloknak. A KOPASZOK nem kapnak tüdőrákot? Az amerikai orvosok nemrég köziétett jelentése a dohányzás súlyos ártalmáról nagy visszhangot keltett Amerikában orvosi és üzleti körökben egyaránt. Érthető tehát, hogy a vizsgálati adatok közzétételének folytatása is van. Mégpedig többféle. A New York Herald Tribúne (ez a lap tette közzé az eredeti jelentést is) most két amerikai orvos: dr, Brown és dr. Buechner tanulmányát publikálta. A tanulmány meglepő megállapításokat tartalmaz. A két orvos szerint ugyanis a tüdőrák legfőbb oka nem a dohányzás, hanem a sűrű haj. Adataik szerint háromszor-négyszer több dúshajú dohányzó kap tüdőrákot, mint kopasz. Ezt azzal magyarázzák, hogy a kopaszság valamilyen módon véd a nikotin ellen. Ugyanez a lap közli, hogy a dohányzás ártalmairól közzétett jelentés után beállt üzleti pangás ellensúlyozására hat amerikai dohánygyár tízmillió dollárt ajánlott fel annak bizonyítására, hogy a dohányzás nem okoz tüdőrákot. Ha mégis — mielőbb találják fel ellenszerét. ANITA EL J e n s e n dán pékmester kisleánya — Anita — súlyos szívbajban szenved. Kétségbeesett szülei még a múlt év második felében segítségért fordultak G y e m i h o v professzorhoz, a hírneves moszkvai sebészhez, aki mint ismeretes, kísérletileg kutyákon hajt végre bonyolult szívműtéteket. A szülők megkérték Gyemihov professzort, ültessen egészséges szívet kislányuk testébe és mentse meg az életét. A professzor akkor azt válaszolta, hogy a kísérletek eddigi eredményei még nem teszik lehetővé egy ilyen bonyolúlt szívműtét végrehajtását. Megígérte azonban, hogy megtesz minden tőle telhetőt és meghosszabbítja a kis Anita életét mindaddig, amíg az orvostudomány biztosíthatja a szükséges műtét sikeres végrehajtását. A Nordfoto dán hírügynökség nemrég további hírt közölt a Jensen családról. A kis Anita még él. Lapunkban közölt fényképe ez év január 20-án készült. A szülők legújabban dr. HaroldKnepschk amerikai szívspecialistához fordultak, aki plasztikus anyagból műszívet szerkesztett. Megkérték, hogy hajtson végre műtétet kislányukon és beteg szívét pótolja műszívvel. A dán hírügynökség egyidejűleg azt is közölte, hogy Gyemihov professzor továbbra ls kész moszkvai klinikáján segítséget nyújtani a súlyosan beteg gyermeknek, TUDOMÁNYOS meghatározás szerint a neutrínó olyan parányi elemi részecske, amelynek töltése nincs, nyugalmi tömege egyenlő a nullával, mágneses momentuma valószínűen nincs, s áthatóképessége igen nagy. A neutrínóra az ún. beta-bomlás rendellenességei miatt figyeltek fel. A neutronok protonra és elektronra bomlásánál fennmaradó impulzusmomentumot viszi el. 9 neutrínó a csekély kölcsönhatásű részecskék közé tartozik, tömege nem haladja meg az elektron tömegének ezredrészét és a fény sebességének megfelelő gyorsasággal mozog. Nagy áthatolóképességére jellemző, hogy sok-sok milliárd km vastagságú gránit- vagy fémlapon éppen olyan szabadon áthatol, mint az emberi testen. Erejét csillagászati arányok jellemzik. Pontecorvo gazdagítja a tudományt A neutrinót sokáig csak elméletben ismerték. Közvetlen kísérlettel nemérgen sikerült létezését atommagvisszalökődéssel kimutatni. Meggyőződtek róla, hogy az atomreaktorból kiröppenő neutrinó-áradat képes átalakítani a hidrogén atommagjait — a protonokat neutronokká változtatja. Az atomreaktorban a maghasadást elektron-kisugárzás kíséri. Természetesen, másféle bomlások ls vannak; például a 10 atomsúlyú szénelem izotópjának bomlása során pozitív töltésű pozitron szabadul fel. E folyamatokban Is az energia Jelentős részét a neutrínó viszi el. A tudósok a gyakorlattól várták a választ erre a kérdésre: vajan egyfc.rmák-e az elektron- és pozitron-bomlásnál felszabaduló elemi részecskék. Nagyon nehezen sikerült felderíteni azt, hogy tulajdonképpen kétféle neutrínó létezik. Ennek bebizonyítása Pontecorvo professzor érdeme. Pontecorvo elmélete alapján kísérletileg kimutatták, hogy valóban kétÜJ SZÓ 4 * 1964. február 22. Az atomvilág felderitői A PARÁNYI, MÉGIS HATALMAS NEUTRÍNÓ @ AKI A SUGARAK REJTÉLYEINEK MEGFEJTÉSÉN DOLGOZIK Bruno Pontecorvo, a Szovjetunióban élő olasz származású atomfizikus nevét évekkel ezelőtt csak a tudományos körökben ismerték. A nagyközönség akkor figyelt fel nevére, amikor Pontecorvo akadémikus tavaly elnyerte a Lenin-dijat. A hivatalos közlemény Pontecorvo fő érdemeként az ún. neutrínó-kutatásban tett korszakalkotó felfedezéseit említette. féle neutrínó létezik. Azért az atomreaktorban felszabaduló részecskéket antineutrinóknak, a pozitron-bomláskor (például a szénelem esetében) keletkezőket pedig egyszerűen neutrínóknak nevezik. Bővül-e a neutrinó-család? A fizikusok rövidesen arra is rájöttek, hogy a neutrínó nemcsak betabomlásnál, hanem az elemi részecskék bomlásánál is felszabadulhat. Például a Pí-mezonnak, vagy piónnak nevezett elemi részecske, mely az erőátadő szerepét tölti be az atomrészecskék között, felbomlik és másfajta elemi részecskévé, ún. Mü-mezonná változik, amelynek tömege kétszázszorosra az elektron tömegének és élettartama mindössze a másodperc néhány milliomod része. A Dubnói Egyesült Atomkutató Intézet épületeinek egy csoportja Bruno Pontecorvo (középen) Zsukov tudományos munkatárs és Szelivanov főmérnök, feltaláló tásaságában az elemi részecskéket regisztráló kamera elótt. E folyamatnál szintén neutrínó szabadul fel. Megint felmerült a kérdés: ugyanazokkal a részecskékkel van-e dolguk a fizikusoknak, mint az atommagbomlás esetén? A végkövetkeztetést ismét Pontecorvo akadémikus mondta ki. Rámutatott arra, hogyha az atomreaktor különféle maghasadási folyamatoknál a neutrínó bölcsője, akkor a nagy energiájú részecskék különleges gyorsítóiban a piónok bomlásával összefüggő neutrínók keletkeznek. A tudósok előtt még talány, vajon a jövőben is bővülni fog a neutrinó-család. Az egyszerű szovjet emberek életét élve munkálkodik az atomvilág nagy titkainak megfejtésén az oroszok közkedvelt Bruno Makszinovicsa, hogy nagy felfedezéseivel előbbre vigye a tudományt és öregbítse a békét szolgáló szovjet atomkutatók hírnevét. (Szovjet lapok nyomán.) A természet furcsaságai Az ikrek születése számtani törvényszerűség? A közelmúltban Mary Ftsher amerikai asszony ötös ikreknek adott életet, s az orvosok drámai küzdelmet vívnak azért, hogy mind az öt újszülött egészségesen felnevelkedjék. Amióta az ikrek születését nyilvántartják, ötven esetben születettek ötös ikrek, de közülük csak az 1934es kanadai Ikrek, valamint az 1943as argentínai ötös ikrek maradtak életben. A statisztikusok szerint a normális születések és az ötös ikrek szüi letésének aránya világméretben! 1 : 52 000 000. A statisztikusok arra is rájöttek, hogy a normális születések és az ikrek születése között bizonyos számtani törvényszerűség érvényesül. Kísérletileg bebizonyították: • 85 normális szülésre 1 ikerpár, születése, • 85 kettős iker születésére hármas ikrek születése, • 85 hármas iker születésére négyes ikrek születése, • 85 négyes iker születésére ötös ikrek születése, • 85 ötös iker születésére, hatos ikrek születése esik. Hatos ikrek is születnek? Bizony Ilyen esetekről is tud az orvostudomány. Igaz, a krónika szerint csak 3 esetben születtek hatos ikrek, ám életképtelenek voltak és pár napon belül meghaltak. Történelmi emlék bizonyítja, hogy Hameln német városban (NSZK) 1600. január 9-én egy asszony hetes ikreknek — 2 fiú és 5 leánygyermeknek adott életet. (Quick, München). — EJ, ej! A leltározók már akkor is megtűrték a rendetlenséget? /