Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)
1964-02-22 / 53. szám, szombat
Egy riport folytatása Hová lett a híres traktoros? A Szlovák Tudományos Akadémia 1964. január elsején különintézetet létesített a szocialista országok történetének kutatására. Tekintettel a jelenlegi nemzetközi eseményekre az femlített Intézet tevékenysége kétségkívül Indokolt. A háború utáni törénelmi folyamatra világszerte jellemző a nemzetközi kapcsolatok Intenzív fejlődése, amelyek nyilvánvalóan, az egymással közös gazdasági, politikai s védelmi érdekek kapcsán csoportokba tömörült országok egyesülését segítik. A szomszéd népek meqismerése A SZLOVÁK TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÚJ INTÉZETÉNEK JELENTŐS FELADATA E 1 GY ÉVTIZEDDEL ezelőtt nem J-J akadt valamire való újság, amelyben az olvasó ne találkozott volna Ferdics József nevével. Jómagam is írtam róla. Álljunk meg azonban egy pillanatra ennél a mondatnál: csakugyan róla írtam? Akármilyen furcsán ls hangzik a kérdésre tagadóan kell válaszolnom. Nem róla írtam. Az előbbi fogalmazás rossz. Nem Ferdics Józsefről, hanem a munkájáról, helyesbítek, szorgalmas munkájának eredményeit öntöttem mondatokba. A felszántott hektárak száma mögött valamilyen oknál fogva — ma már ezt nehéz volna megállapítani —, szem elől tévesztettem őt magát: az embert. A „riport" tehát elkészült, csupán a legfontosabb, a húsból, vérből gyúrt ember hiányzott belőle. Vajon van annak valami értelme, hogy most mindezt elmondom? Igen van, mert az „önbírálat" során jött a gondolat, miért ne törleszthetném részben most a múltbeli adósságomat? Miért ne írhatnám meg a tíz esztendő előtti riport folytatását? A gondolat rövidesen tetté érlelődött. A szót azonban fekve is könnyű kimondani. Ahhoz, hogy a riport folytatásából valami legyen, először is Ferdics Józsefet kellett megkeresnem. Talán a csallóközcsütörtöki traktorállomáson? Az idősebbek még emlékeznek rá. Hogyne emlékeznének. Közöttük küzdötte fel magát azzá, akt több mint tíz esztendővel ezelőtt volt. Innen indult el Prágába, hogy a köztársasági elnök mellére tűzhesse a kitüntetést. Valamenayien izgatottan várták haza. Tőle magától akarták hallani, hogy is volt a Várban. Ferdics József a nagy útról, az ország szívéből mint munkaérdemrendes traktoros tért haza. Együtt örültek valamennyien. A traktorosok közül sokan csak most eszméltek rá: mégiscsak más világ ez. Nem a hektárok száma, hanem a munkája szerint mérik az embert. Ezekben a napokban született meg az a riportocska ls, amelyről az előbbiekben már szóltam. Akkor a szerelőcsarnok előtt beszélgettünk. Ma azonban hiába kerestem ott. Hová lett hát Ferdics József? Somorjában egy alkalommal seprű után érdeklődtem. Valamilyen oknál fogva akkoriban igen keresett cikk volt a seprű. Ismerősöm persze a legjobb akarata ellenére sem tudott „kiszolgálni", adott azonban egy jó tanácsot: — UgorI át Nagypakára. Ferdics bácsinál talán a számodra is akad még egy. — Csak nem a híres traktorosnál? — kockáztatom meg a kérdést. — Persze, hogy nála, Ferdics Józsi bácsinál. Nagypakán már könnyebb volt az eligazodás. Hajlotthátú, kosarat cipelő anyókának tettem fel a tréfás kérdést: — Mondja csak nagyanyám, él még Ferdics bácsi. — A Józsi ? — A híres traktoros. — Az, az! Persze, hogy él, csak a lábát nem bírja. Az állomás jelé menjenek. Vaskerítés van a házuk előtt... Jó volt az útbaigazítás. Az első forduló után máris célhoz értünk. Szép új ház előtt állt őrséget a vaskerítés. Itt lakik tehát! Vajon ráismerek-e még? Próbáltam magam elé idézni. Hiábal ELFELEJTETT NEVEK? Ferdics József Kicsit izgatottan —ami egyébként nem szokásom — kerültem belül a kerítésen. A tágas udvaron egy lelket sem láttam. Még kutya sem vakkantott a küszöb előtt. A tágas, tiszta konyhában szorítottunk kezet. És a felismerés szikrája mindkettőnk emlékezetében lobot vetett. A bajusz, a huszárosán kipödört bajusz, és az az átható szürke szem, még mindig a régi. Járása azonban kicsit furcsának tűnt, öregesen nehézkesnek. Egyáltalán nem emlékeztet arra a délcegjárású emberre, akivel annak idején a traktorállomás udvarán találkoztam. Mégis igaz volna, hogy az egymást kergető esztendők az aranynak is fényét veszik? Megöregedett! Korához képest (ötvennégy éves) nagyon is elnehezedett a járása, tekintetéből is hiányzik a hajdani játékos pajkosság. Szava sem a régi, szemrehányás féle csendül ki "belőle amikor'megszólal: — Rólam már aligha írhatsz valami sokat. Megnyomorodtam! Az orvosok szerint százszázalékos rokkant vagyok. Magam szerint meg olyan, aki csak terhére van az embereknek. Közben hellyel kínál. S amikor újból megszólal, hangjában már nyoma sincs az előbbi keserűségnek. — No, azért csak tedd le magad. Ahogyan azt mondta, már újból a régi Ferdics Józsefre emlékeztetett. — Jó, hogy eljöttél. Kétfelé simította vastag bajuszát, majd valahova a konyha sarkába nézett. — Persze valamikor..« Nagyot nyelt. Ez az utóbbi félmondata volt a híd, amely hirtelenében a múltat összekötötte a jelennel. És amikor áthaladunk ezen a képzeletbeli hídon, kesernyés mosollyal az ajka körül, így toldja a szót: — Akkor még ember voltam ... Hírneves traktoros. Olyan, akit a munka emelt az átlagemberek fölé. A hajdani cselédgyerek országos hírű traktorossá vált. írtak róla az újságok. A köztársasági elnök saját kezűleg tűzte mellére a kitüntetést. A május elsejei felvonulásokon a díszemelvényen foglalt helyet. A kitüntetés után még hat esztendeig dolgozott a traktorállomáson. Újból rossz a fogalmazás, mert nemcsak dolgozott, hanem embereket nevelt: fiatal traktorosokat, hogyha egyszer kidől a sorból, legyenek, akik helyette is nyeregbe szállnak. Tizenkét traktoros emlegeti, hogy Ferdics József tanítványa volt. Ezek a fiúk még ma is járják a szövetkezet határát, de őt, a tanító mesterüket az orvos leparancsolta kedves vasparipájáról. Vajon tudta-e az az orvos, aki betegeket gyógyít, hogy „receptjével" akaratlanul is olyan sebet üt, amilyen csak igen lassan gyógyul? A történtek után a falujában — Pákán vállalt munkát. Csoportvezető volt négy esztendeig a szövetkezetben. De tovább már nem bírta. A második csapás akkor érte, amikor az ő munkájáért mások kapták az elismerést. Ám ne hánytorgassuk azt, ami már elmúlt. Ferdics József sem akarja. Elég az hozzá, hogy négy esztendő után otthagyta a szövetkezetet... Igy került a munkaérdemrendes traktoros Bratislavába. Fűtő lett az egyik főiskolai internátusban. Utazás közben érte a baleset, egy vigyázatlan lépés következtében megrokkant a lábára. — ... s ma már csak rokkant vagyok. Seprőt kötögetek, hogy valamivel több jusson a családnak. Kissé reszkető kézzel cigarettát sodor. Miközben rágyújt, egyik szemét összehunyorítja. Bizalmasan a térdemre teszi a kezét, s egyenesen a szemem közé néz: — Ugye, most azt gondolod: Panaszkodik ez a Ferdics, pedig mindene megvan? Ne hidd, hogy a szépház, a tágas szoba minden! A munkát semmi sem helyettesíti. A munka maga az élet! Mélyen tüdőre szívja a füstöt. — Ha traktort látok... Már megpróbáltam. Hiába... a lábam. Azt mondhatná valaki: nem dolgoztam még eleget? Amíg bírtam, dolgoztam. Az asszony sokszor utánam hozta a reggelit, az ebédet, de még a vacsorát is. Nem néztem soha az órát, a barázda volt a mérvadó. Jól megfizették a munkámat, építkeztem, berendezkedtem ... Hiába. Ma már csak az vígasztal, hogy gyerekeim sem hoznak szégyent apjukra. Tekintetében hirtelen valami különös fény csillan. — Vilmos fiam annak idején versenyt dolgozott velem. Ketten egy lánctalpast „kisajátítottunk! Egymást váltottuk a gépen. Nem azért mondom, hogy apja vagyok, de a gyerek állta a sarat... Aztán elkerült Csehországba. Megnősült. Ott sem hagyta cserben a traktort... Hónapokkal ezelőtt azonban Ferdics Józseféknek levelt hozott a posta. Vilmostól Jött. Tudatja benne a családjával, hogy megelégelte idegenben. Szeretne családjával együtt hazatérni szűkebb hazájába. 7GYOMBAN ment ís a válaszlevél: Csak gyertek, a nagy lakásban számotokra is lesz hely, meg aztán a pakai szövetkezetben is szívesen látják a valamire való traktorost. Ferdics Vilmos haza Jön. Édesapja pedig titkon bízik abban, hogy a Ferdics név újból híres lesz majd a környéken, talán az egész országban ls. Az apa bízik a fiában, tanítványában. SZARKA ISTVÁN A különböző tömbök, szerződések és társulások alapján létrejött rendszerek sorában különös helyet foglal el a szocialista országok rendszere, amely a közös ideológián, a kölcsönös támogatás és a kölcsönös együttműködés elvén alapszik. A szocialista tábor létrejötte óta eltelt időben az e táborhoz tartozó országok közötti kapcsolatokra a több szakaszos fokozatos fejlődés jellemző. A legutóbbi években a hagyományos és szokásos nemzetközi kapcsolatokon kívül a tartalmilag s formailag is egészen új, s ezért minőségileg tökéletesebb kapcsolatok létrejöttének vagyunk tanúi. Ezek az új kapcsolatok fokozatosan tért hódítanak az adott országok gazdasági életében. Egyidejűleg rájuk összpontosul a társadalom tudatos figyelme, az említett folyamattal szervesen összefüggő történelemtudomány is. A szlovák történelemtudomány — amely eddig többnyire csak a honismereti kutató munkára összpontosult. — természetesen nem követhette teljes figyelemmel a szocialista rendszer országainak fejlődését. Míg a közelmúltban indokolt volt történelemtudományunk Ilyen Irányzata, ma már semmiképpen sem elegendő. A szocialista országok közötti kapcsolatok jelenlegi új fejlődési fokán múlhatatlanul szükséges egyrészt az egész szocialista rendszer, másrészt az egyes országok történelmi fejlődésének ismerete és figyelemmel követése. Csupán törvényszerűségeik és sajátosságaik tökéletes ismerete alapján lehetséges az említett kapcsolatok szabályozása és hatékonyságának növelése. Az európai szocialista országok, különösen Ukrajna és Magyarország történelmi fejlődését megvilágító komplex kutatómunka tehát az új intézet egyik elsőtíen4ű feladata. Hazánk felszabadulása óta első ízben adódik lehetőségünk a Magyar Népköztársaság történetének rendszeres és egybehangolt elemzésére. Intézetünk küldetése s a reánk háruló feladatok jellege eleve meghatározza a magyar történelemmel kapcsolatos tevékenységünket. Intézetünknek tájékoztatni kell a szocialista országokban végbement változásokról, a folyamatok bel- és külföldi feltételeiről, a szocialista fejlődés objektív törvényszerűségeiről stb. összehasonlítások alapján az egész társadalmi rendszer fejlődésére jellemző és ezért általánosítható következtetésekre kell jutnunk. Egyidejűleg fel kell tárnunk a szocializmus építésében értékesíthető tapasztalatok forrásait is. Ami a magyar történelmet Illeti, e szemlélet alapján fogtunk hozzá a munkához. Első tárgykörünk magába foglalja a Magyar Népköztársaság keletkezésével s megszilárdításával öszszefüggő kérdések részletes magyarázatát. Munkánk első szakaszában a második világháború után Magyarországon, illetve a Magyar Népköztársaságnak 1949-ben történt kikiáltását követő időben létrejött belpolitikai helyzetet és további alakulását kell elemeznünk. Ezenkívül a magyar népnek a szocialista időszak előtti fejlődését is, éspedig különös tekintettel a Dél- és Délkelet-Szlovákiában a második világháború idején, vagyis a Horthy-Magyarországlioz csatolás utáni években é területen élő magyar kisebbség sorsára és fejlődésére. Az intézet távlati feladata — melynek megoldását azonban csupán saját erőivel nem biztosíthatja — a Magyar Népköztársaság történelmének komplex elemzése. Ez azonban múlhatatlanul megköveteli a szoros együttműködést más tudományos intézetekkel és intézetünkön kívüli dolgozókkal is. A Szocialista Országok' Történelmi Intézetében ezért később olyan központnak kell létesülnie, amely tudományos alapon kellő összhangba hozhatja a magyar történelem tanulmányozását s a vele összefüggő kutatómunkát. Csakis ez biztosíthatja a szükséges tevékenység kibontakozásét és eredményességét. Az Intézet tudományos kutatómunkájának. .eredményeit különböző, tanulmányok gyűjteményeiben egyelőre csak egyszer évente teszi közzé. Magától értetődő, hogy ezenkívül megjelenteti a magyar történelemre vonatkozó egyéb munkákat ls, amelyek" minden bizonnyal felkeltik magyar polgártársaink érdeklődését. EVA RECKOVÁ, A Szlovák Tudományos Akadémia Szocialista Országok Történeti Intézetének dolgozója 2,5 millió ápolónővér Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a világon két és félmillió ápolónővér dolgozik. Európában — Szovjetunió kivételével 780 000, Észak- és DélAmerikában háromnegyed millió és a Szovjetunió ázsiai területének kivételével Afrikában, Ausztráliában és Óceániában. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy az egyes területeken az egészségügyi nővérek száma aránytalanul oszlik meg. Ez az aránytalanság még jobban szembeötlő, ha figyelembe vesszük területenként hány lakosra - jut egy nővér. Európában 1195 lakosra 335, Észak- és Dél-Amerikában 6026 lakósra 229, Afrikában 12 445 lakosra 790, Ázsiában "8267 lakosra. 423. Az adatok szerint Európában a legkedvezőbb, Afrikában pedig legkedvezőtlenebb a helyzet. Pedig nem egy afrikai országban a nővérek egészségügyi szolgálatot ls teljesítenek. Kérem a következőt! Állatkórház Ričanyban A MŰTŐBEN javában folynak a szokásos előkészületek. Bemosakodnak, próbálgatják a fertőtlenített injekcióstűket, fecskendőket. A tisztaságtól ragyogó üvegszekrényekből sorban kerülnek elő a gumikesztyűk a műszerek. A terem reflektorfényben úszik, amikor az „áldozat" megjelenik az ajtóban. Téved, aki azt hiszi, hogy hordágyon hozzák. A saját lábán, mégsem állítható, hogy jószántából jönne. Megtagadja az engedelmességet. Mit sem használ a szép szó, a rábeszélés, noszogatás. Az ápolók csak nagynehezen győzik le az ellenállást. Mi baja az időközben megkötözött tehénnek? — Szöget vagy drótot nyelt — véli dr. Yvona Lambertová, az állatkorház csinos fiatal sebésze _ Ha gyomrából időben eltávolítjuk az emészthetetlen tárgyat, elkerüljük a kényszervágást. Az érzéstelenítést követő fertőtlenítés és néhány percnyi szünet után a leborotvált helyen engedelmesen forog a kés az orvosnő kezében. Az állat sorsába beletörődve engedelmesen tűri a nyisSzentéseket. A mintegy félméteres vágás utat nyit a bendőbe. A keresett^ meg nem emészthető tárgy eltávolítása, a sebhely bevarrása ezután már csak néhány percet vesz igénybe. — Kérem a következőt! — hangzik a műtőből, miközben az operált tehén helyébe újabb páciens kerül. Tüzes, prüszkölő paripa. Versenyló a javából. Látszik, hogy szenved. Bélcsavarodása ván a szegény párának. — Hamarosan meg kell gyógyulnia, hogy a tavaszi versenyeken részt vehessen — világosít fel az orvosnő. Gyorsan, ügyesen dolgozik. Mintha mindig ezt a munkát végezte volna. Pedig mindössze huszonnyolc éves, és az állatkórházba csak három éve került. Korábban a szérumkutató intézetben a kísérleti állatokon végzett műtéteket. A majmok vesemirigyeiből állítoták elő a gyermekparalizis elleni oltóanyagot. Meglehetősen egyhangú munka volt, ez itt azonban eléggé változatos. Három-négy operációt is elvégez délelőttönként. Persze kívüle több sebész, néhány belgyógyász, sőt szülészdolgozik a kórházban. A leggyakoribb esetek közé az emésztőszervek megbetegedése, a vakbélgyulladás, a lábtörés, a helytelen fejés folytán bekövetkezett tőgygyulladás, az elővigyázatlanságból ejtett vasvillaszúrások és az Ízület! gyulladás tartozik. A régente annyira rettegett száj- és körömfájás ma már nem probléma. A kitűnő oltóanyagokkal könnyűszerrel megelőzhető. Megfelelő személyzet híján a fejés problémáját a szomszédos medvézi szövetkezet dolgozói segítségével oldották meg. Az EFSZ fejőnői a beteg tehenek tejével táplálják a malacokat. — Ami az embernek ártalmas lehet, attól az állatok szépen fejlődnek — állapítja meg Avona elvtársnő. — A szövetkezetiek a tej ellenértékeképpen egészséges tejet adnak a piacra. — Sajnos, csak ötvenöt állat számára van férőhelyünk, pedig négyszer ennyire lenne szükség, hogy a fokozódó igényeket kielégíthessük. — Különösen akkor kínos a helyszűke, ha a háziállatokon kívül más páciensek is jelentkeznek. A múltkoriban például egy vadállatot láttunk hat hétig vendégül. A puma cirkuszi mutatványszáma közben bordatörést szenvedett. Csontjait „összeszegecselték", majd a kapcsokat forradás után további műtét útján távolították el. Változatos az állatorvosok munkája Ričanyban. Figyelmük a kisebb háziállatokra, kutyákra, macskákra, nyulakra, sőt még a szárnyasokra is kiterjed. Munkában náluk nincs hiány, sokszor azt sem tudják, mihez kezdjenek. Azért a jóból is megárt a sok. Ügy vélik, jóval kevesebb dolguk volna, ha a mezőgazdasági dolgozók nagyobb gondot fordítanának, többet törődnének rájuk bízott védenceikkel. KARDOS MARTA A beteg állat sikeres gyógykezelése megkívánja, hogy éjjel nappal kéznél legyen. Ezt a célt szolgálja a szomszédos épületben elhelyezett „kórház", mely semmiben sem különbözik a tisztán tartott istállótól. Az állatokat itt készítik elő a műtétre. De az operáció utáni sokszor tíz-tizenöt napi kezelés, megfigyelés is szükségessé teszi a négylábúak jelenlétét. MŰTÉT KÖZBEN.,, 1964, február 21. * (Jj SZÓ 5