Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-02 / 33. szám, vasárnap

Az egyszemélyi rendszert csak a demokratikus erők egysége döntheti meg Az Humanité főszerkesztőjének nyilatkozata Párizs (ČTK) — A jelen időszak legfontosabb kérdése a közős program kialakítása, — jelentette ki Etienne Fajon, az Humanité főszerkesztője, a Francia Kommunista Párt politikai bizottságának tagja az Arrasban tartott nagygyűlésen. Az elnöki választásokkal kapcsolatban a demokratikus erők előtt álló problémákról Fajon kijelentette, hogy a republikánus erők szövetségét képviselő jelöltet kell kinevezni. Nyilvánvaló. hogy az ilyen jelölt kiválasztása és programjának meghatározása valamennyi demokratikus párt ügye, mondotta nyilatkozata befejező részében. A Francia Kommunista Párt a választások első fordulójában nem támogat olyan nem kommunista jelöltet, akinek programjáról nem egyeztek meg közösen. Kit jelölnek a szocialisták? Párizs ČTK) — Clichiben, Párizs elővárosában megkezdődött a Francia Szocialista Párt (SFIO) rendkívüli értekezlete. Az értekezleten hivatalosan kinevezik a SFIO jelöltjét az elnöki választásokra, melyek 1965-ben lesznek. Tekintettel arra, hogy a SFIO valamennyi nagyobb szervezete Gaston Defferra marseillesi polgármester 'e1 ölése mellett foglalt állást, csak formalitásról lesz szó. így tehát a figyelem arra a kérdésre összpontosul, milyen választási programot határoz meg a Szocialista Párt Defferrnek és hogy Oefferr elfogadja-e ezt a programot. Mint ismeretes, a Szocialista Párton belül két irányvonal létezik: Guy Mollett-é, aki élesen ellenzi az elnöki rendszert, és Deffer-é, aki nyíltan az eddigi elnökrendszer megőrzése' mellett foglalt állást és csak az alkotmány kisebb módosítását javasolja. Az értekezleten megvitatásra kerül a szocialisták és kommunisták közti kapcsolat ls, mivel a Francia Kommunista Párt támogatása nélkül a Szocialista Párt képviselőinek jelöltetése már eleve sikertelenségre van ítélve. De Gaulle: Délkelet-Ázsia semlegesítése Kína hozzájárulása nélkül elképzelhetetlen De Gaulle elnök péntek délután sajtóértekezletet tartott. Elnöksége öt éve alatt ez volt a tizedik alkalom, hogy az újságírókhoz beszélt. A legújabb politikai események, különösen a Kínai Népköztársaság elismerése és annak nagy nemzetközi visszhangja miatt élénk érdeklődés előzte meg De Gaulle nyilatkozatát. A köztársasági elnök azonban ezúttal nem elégítette ki a nemzetközi közvélemény várakozását. Nem adott választ arra a kérdésre, hogyan képzeli el Franciaország egyidejű diplomáciai kapcsolatát a népi Kínával és a tajvani Csang Kaj-sek rendszerrel; nem tért ki Franciaország és az Egyesilit Államok viszonyára, és csak felületesen érintette az európai politikai unió problémáját. A köztársasági elnök néhány szavas bevezető után, az újságírók témák szerint csoportosított kérdéseire válaszolt. Előbb kormányzási rendszeréről beszélt, visszautasította az ellenzéki körökben felmerült alkotmánymódosítási terveket. A nemzetközi politikai kérdésekről szólva, nagy vonalakban vázolta a volt BHUPESH GUPTA, India Kommunista Páríja parlamenti csoportjának nevében a kommunista párt két képviselőjének, valamint további vezetőinek szabadon bocsátását követelte, akiket Trlpura területén tartanak fogva. (CTK) AZ ANGOLAI felszabadító erők közleménye szerint az angolai nép elleni harcokban száz portugál katona vesztette életét január 10-e óta. A népi erők három páncélautót, helikoptereket, és számos katonai tehergépkocsit semmisítettek meg és nagy mennyiségű hadianyagot zsákmányoltak. (CTK) NYUGAT-BERLINBEN letartóztatták Willy Kürschnert, a fasiszta rendőrség volt tagját, volt SS-Untersturmführert, aki a háború éveiben részt vett a szovjet polgári személyek kiirtásában. A háború után mint építőmunkás bújkált. (CTK) AZ AMERIKAI képviselőházban vita kezdődött a polgári jogokról szóló törvényjavaslatról. A törvény egyenlő jogokat biztosítana minden amerikai polgárnak s a négereknek is. A törvényjavaslatot a megvitatás után a szenátus elé terjesztik. (CTK) CSOU EN-LA), a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke és Hailé Szelasszié etiópiai császár Asmarában tárgyalásokat folytatott. Csou En-laj szombaton Szomáliába utazott. (CTK) CARACASBAN további négy személyt tartóztattak le, köztük Clarira Marconi Villamizart, egy baloldali lap főszerkesztőjét, akit „háborús propaganda" terjesztésével vádolnak, mivel interjút közölt a Betancourt elnök rendszere ellen harcoló partizánok egyik vezetőjével. (CTK) A NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN állomásozó amerikai csapatok tagjai 1945 óta 200 nyugatnémet taxivezetőt gyilkoltak meg. A napokban közzétett adatok szerint a csapatok 100 ezer tagja közül négyet tartóztattak le gyilkosság miatt és 240-et komoly következményekkel Járó támadásért. (CTK) G. M. KORNYIJENKO, a washingtoni szovjet nagykövetség tanácsadója pénteken látogatást tett Dean Rusk külügyminiszternél. A tárgyalásról nem tettek közzé hivatalos közleményt, de hivatalos helyek arra utaltak, hogy a tárgyalás a leszerelés kérdésének egyik pontját érintette. (CTK) U THANT, az ENSZ főtitkára hivatalos látogatásra Algírba érkezett. Az algíri repülőtéren Ben Bella elnök fogadta. (CTK) gyarmati országokkal kapcsolatos terveit. Franciaország évente hétmilliárd frankot ad a fejlődés útján levő országoknak, lakosságához viszonyítva többet, mint az Egyesült Államok — mondotta. Ennek a pénznek az ellenértéke, az aktív kereskedelmi kapcsolatokban és a francia érdekek fennmaradásában van. Hosszasan beszélt é Közös Piacról is. Franciaország csak akkor lesz hajlandó a Nyugat-Európa és az Egyesült Államok közötti vámcsökkentésről tárgyalni, ha a mezőgazdasági piac még nyitott kérdései ls rendeződnek. A „hatoknak" — mondatta — együtt kel! működniök, hogy ellenállhassanak a külső nyomásnak. Franciaország javaslatot tett a hat ország politikai szövetségére, ezt Adenauer lényegében elfogadta. Egyes országok azonban elfogadhatatlan feltételeket szabtak: Anglia részvételéhez ragaszkodnak, nemzetek fölötti Európát akarnak, vagy azt szeretnék, ha a kis-Európa felolvadna az atlanti közösségben. Az ellentétek most némileg tompultak, lehet, hogy a „hatok" politikai uniójának terve Ismét előtérbe kerül — mondotta a tábornok. A francia—kínai diplomáciai kapcsolatok felvételéről szólva De Gaulle hosszasan fejtegette Kína történelmi fejlődését, majd nagy elismeréssel beszélt Csang Kaj-sekről. Franciaországnak azonban a reális helyzetet kell szem előtt tartania — hangsúlyozta. A délkelet-ázsiai országok Franciaország által fontosnak tartott semlegesítése elképzelhetetlen Kína hozzájárulása nélkül — mondotta. — A francia kormány törekvése, hogy felvegye a diplomáciai kapcsolatot Kínával, Peking hasonló törekvésével találkozott. Franciaország nagykövetet cseré! Kínával — mondotta —, de semmi kötelezettséget nem vállal Pekinggel szemben Formózát (értsd: Tajvant) illetően. De Gaulle kifejezte azt a reményét, hogy a Franciaország és Kína közötti közvetlen kapcsolat hozzájárul „a szemben álló táborok közötti ellentétek csökkentéséhez." Cipruson fokozódik a NATO-veszély Makarioszt ultimátum elé állították: vagy beleegyezik a megszállásba, vagy felújítják a zavargásokat és Ciprusra uszítiák Törökországot Washington (CTK) — Washingtonban hivatalosan bejelentették, hogy az Egyesült Államok hajlandó 1000— 2000 főnyi csapattal hozzájárulni a Ciprusra küldött NATO-csapatokhoz. De csak abban az esetben, ha a résztvevő felek elfogadják az Egyesült Államok feltételeit. A tervet tegnap Makariosz ciprusi elnök elé terjesztették. Zsarolás, fenyegetés London (ČTK) — A Daily Telegraph ezt írja: Nagy-Britannia és az Egyesült Államok gyakorlatilag ultimátum elé állította Makariosz ciprusi elnököt. A Daily Telegraph közlése szerint az Egyesült Államok nicósiai nagykövete és a ciprusi angol biztos bejelentette Makariosz elnöknek: abban az esetben, ha nem egyezik bele az angol—amerikai tervbe a NATOcsapatok Ciprusra küldéséről, számítania kell a zavargások felújításával és a török intervenció veszélyével. Ki irányítja a török és görög politikát? A török és görög kormány szombatra virradó éjjel az angol—amerikai tervről tárgyalt. A török kormány a reggeli órákban bejelentette, hogy egyetért a tervvel. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nagykövete előzőleg hivatalosan Inonü miniszterelnökhöz fordult azzal a kéréssel, hogy támogassa a NATO tervét. A görög kormány is bejelentette, hogy jóváhagyja az angol-amerikai tervet. A döntő tárgyalás előtt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nagykő vete itt is befolyásolta a miniszterelnököt. IDE VEZETNEK az imperialista érdekeknek kedvező nacionalista torzsalkodások: meggyilkolt görög szerzetes egy ciprusi görög kolostor ellen intézett támadás után. A pogromok és összetűzések „indokot" szolgáltatnak a NATO-hatalmaknak a beavatkozásra. ČTK felv

s ENSZ helyeit NATO Kiprian ciprusi külügyminiszter Londonból Nicosiába utazva megszakította útját Athénben és kijelentette, hogy az angol—amerikai terv elfogadhatatlan. „Kormányom — hangsúlyozta Kiprian — hajlandó beleegyezni nemzetközi csapatok kiküldetésébe, de csak azzal a feltétellel, hogy ezek az ENSZ jogereje alá tartoznak. Nemcsak a ciprusi kormány támogatásának problémájáról van szó, de Ciprus biztonságának szavatolásától egy esetleges agresszió elől." Erhard testőrparancsnoka — háborús bűnös Bonn (ČTK) — Ewald Pet&rst, Erhard kancellár testőrségénck tagját, a nyugatnémet bűnügyi hivatal biztonsági csoportjának főnökét letartóztatták, mivel az a gyanú merült fel, hogy háborús gaztetteket követett el. A nyugatnémet belügyminisztérium közlése szerint a Szovjetunióban élő zsidók tömeges meggyilkolásával vádolják és ezért „ideiglenesen" megfosztották bűnügyi főtanácsosi és az ún. biztonsági csoport főnökének tisztségétől, mely Erhard kancellár és más politikai személyiségek személyi biztonságáért felelős ás harcot folytat a bujtogató tevékenység ellen. Még nincs is egy éve, hogy leleplezték j vizsgálni a Ciprusról szóló 1980-as Bonn is megszálló akar lenni Cipruson A ciprusi helyzetről folytatott tárgyalások döntő pillanatában újból hallatta szavát a nyugatnémet kormány. Az NSZK kormány a Bonnból érkező hírek szerint támogatja a NATO-csapatok ciprusi intervencióját. A nyugatnémet kormány péntek este jóváhagyta az illetékes terveket és megértéssel nyilatkozott Nagy-Britannia ciprusi céljairól. Egyúttal rámutatott arra, hogy nyugatnémet csapatok idegen területen való elhelyezése „jelentős lélektani mozzanat" lenne. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának javaslatai a ciprusi kérdés megoldására London (ČTK) — Szombaton, február 1-én a Daily Worker londoni napilap közölte Nagy-Britannia Kommunista Pártjának javaslatait a ciprusi kérdés külső beavatkozások nélküli megoldására: 1. Véget vetni az idegen imperialista hatalmak (Törökország, Görögország i és Anglia) intervenciójának és felüla biztonsági csoport másik tagját, Theo SSveck volt SS Hauptsturmführert, aki a megszállt Olaszországban, mint a Gestapo tagja működött. Ugyanúgy, mint Peterst, Sävecket is ideiglenesen megfosztották hivatalától, de a bonni igazságszolgáltatás még a mai napig sem vonta felelősségre. Sävecke utolsó blvatalos ténykedése az volt, hogy támadást Intézett a Spiegel nyugatnémet folyóirat szerkesztősége ellen. zürichi egyezményt; . 2. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának le kell szögeznie, hogy mindenfajta beavatkozás a sziget belügyeibe, vagy az ellene intézett akció az ENSZ alapokmányába ütközik s maga után vonná az ENSZ tiltakozását; 3. Ciprus népének lehetőséget kell adni arra, hogy a szigorúan öt érintő problémákat békés úton s az imperialista hatalmak bármilyen politikai vagy katonai beavatkozása nélkül maga oldja meg. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának nyilatkozata hangsúlyozza, hogy újabb katonai egységek Ciprusra érkezése csak tovább mérgesítené a helyzetet, végül felhívja az angliai haladó szellemű munkásmozgalmi szervezeteket, minden erejüket latba vetve kényszerítsék a kormányt, hogy szüntesse be politikai beavatkozását Ciprus belügyeibe. A SARPSBORGI kőművesek szakszervezete felhívással fordult a kormányhoz, csökkentse Norvégia katonai kiadásalt. A szakszervezet hangsúlyozza, hogy a katonai célokra fordított összegeket a nemzet érdekében kellene felhasználni. (CTK) KOMMENTÁRUNK: , amely szavatolhatná a biztonságot /""•arapkin, a Szovjetunió képvise^ letében a 18-hatalmi leszerelési bizottság január 28-i ülésén felolvasta a szovjet kormány emlékiratát, amelyben hathatós intézkedéseket javasol a lázas fegyverkezés csökkentésére, s a feszült nemzetközi helyzet enyhítésére. Az emlékirat ismét hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a Varsói Szerződésben részt vevő országok s az Sszak-atlanti Tömb tagállamai kössenek megnemtámadási szerződést. Ez a szerződés kétségkívül jelentős lépés lenne az általános és teljes leszerelés felé és további fontos kérdések megoldását lehetővé tenné. Megszilárdítaná Európa biztonságát, hozzájárulna az európai országok kölcsönös bizalma légkörének kialakulásához és nemcsak az Európában, hanem más földrészeken is jelenleg fennálló helyzet rendezéséhez is. A Varsói Szerződésben részt vevő országok kivétel nélkül támogatják a két európai hatalmi csoport megnemtámadási szerződésének gondolatát. Az e két csoport területeinek határán levő Csehszlovákia különösen nagy jelentőséget tulajdonit e szerződésnek. Kormányunk ezért már az első pillanattól kezdve minden módon támogatja a szovjet kormány javaslatát. így például Csehszlovákia küldötte a Genfben múlt év májusában értekező 18-hatalmi leszerelési bizottságban kijelentette, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság minden pillanatban kész hozzájárulását adni a megnemtámadási szerződéshez és becsülettel és következetesen teljesíteni az ennek alapján adódó kötelességeit. Tagadhatatlan, amennyiben a két említett csoport tagállamai a szovjet kormány javaslata értelmében kötelezettséget vállalnának, hogy „tartózkodnak minden támadástól, az erőszakkal való fenyegetőzéstől, vagy bármi néven nevezendő erőszak alkalmazásától, és a vitás kérdéseket kizárólag békés eszközökkel oldják meg, ez jelentősen csökkentené egy európai háború kirobbanásának veszélyét. Csehszlovákia kormánya mindennek tudatában rendkívül nagy figyelmet szentel ennek a problémának. A megnemtámadási szerződés lehetősége reális és minden huzavona nélkül meg is valósítható. Ugyanis nincs összefüggésben semmilyen műszaki jellegű kérdéssel, nem érinti az erők ún. egyensúlyát és ami a legfontosabb, nem függ a felügyelettel, illetve ellenőrzéssel kapcsolatos problémáktól, amelyeknek eddigi megoldhatatlansága okozta a leszerelési tárgyalások eredménytelenségét. A javasolt összefogás sikere elsősorban a tárgyaló felek jóakaratától függ. Lényegében csupán egy rövid nyilatkozatról lenne szó: elvetünk minden' agressziót és ragaszkodunk az esetleges vitás kérdések békés megoldásának elvéhez. A nyugati hatalmak mindeddig elutasító magatartást tanúsítottak a megnemtámadási szerződés kérdésében. Képviselőik a 18-hatalmi leszerelési bizottság tavalyi ülésszaka folyamán kijelentették, hogy a bizottság nem az a fórum, ahol tárgyalni lehet az ilyen szerződésről. Ezt azzal indokolták, hogy nincs sző a leszerelésre vonatkozó intézkedésekről, hanem politikai problémákról s a 18hatalmi leszerelési bizottság többek között azért sem tárgyalhat a szerződés megkötéséről, mert e bizottságban nincs képviselve az Észak-atlanti Tömb valamennyi tagállama. Ezek az érvek azonban nem indokolják meg a szovjet javaslat elutasítását. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a 18-hatalmi bizottságnak foglalkoznia kell az olyan javaslatokkal is, amelyek megvalósítása a nemzetközi biztonság szilárdulását eredményezné. Egyébként az ENSZ-közgyűlés tavalyi határozata is erre utal. Magától értetődően tarthatatlan az az érvelés ls, hogy a 18-hatalmi bizottság nem mindenkit képvisel. A nyugati hatalmak elutasító magatartásának igazi oka az, hogy a Szovjetunió által javasolt megnemtámadási szerződés megkötése keresztülhúzná jelenlegi katonai-stratégiai terveiket, alapjában rendítené meg a nyugatnémet hatalmi körök revansista agresszív politikáját, márpedig a Nyugat az NSZK katonai tervelt állandóan számon tartja. Természetesen az sem véletlen, hogy különösen a Német Szövetségi Köztársaság indított eszeveszett kampányt a Szovjetunió javaslata ellen. T egűjabban egyre kedvezőbbek -*1 a lehetőségek a feszült nemzetközi helyzet enyhítését célzó további részbeni intézkedések foganatosítását megalapozó megegyezésre. A Szovjetunió kormánya közölte azt az elhatározását, hogy csökkenti a fegyveres erők létszámát s a fegyverkezési kiadásokat is, az USA kormánya viszont fontolóra veszi egyes —< idegen területeken fenntartott — haditámaszpontok megszüntetését s a fegyverkezési költségek csökkentését. A megnemtámadási szerződés híveinek sorai is gyarapodtak. Így például Spaak belga külügyminiszter, a NATO volt főtitkára is magáévá tette ezt a gondolatot. A 18-hatalmi leszerelési bizottságnak fel kellene használnia a jelenlegi kedvező helyzetet és teljes felelőssége tudatában kellene tárgyalnia a megnemtámadási szerződés megkötésére tett szovjet javaslatról. Jan Blanský 1964. február 2. * ÜJ SZÖ 3