Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-21 / 52. szám, péntek

Ä Biztonsági Tanács folytatja tárgyalását Ciprusról New York (CTK) — A Biztonsági Tanács szerda esti ülésén először Fe­dorenko, a Szovjetunió képviselője szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy Cip­rust ma már közvetlen katonai ag­resszió veszélyezteti. A sziget köze­lében NATO-csapatokat összpontosítot­tak. Ciprus áüandó képviselője a Biz­tonsági Tanács elnökéhez intézett le­velében közölte, hogy a török támadás veszélye ma már nyilvánvaló és el­háríthatatlan. Nagy-Britannia ís az ún. kezességi szerződés 4. cikkelyét katonai beavatkozásra akarja felhasz­nálni. A szovjet küldött közölte, hogy a ciprusi válságot az egyoldalú szerző­dések okozták, melyeket az 1959 -es zürichi és londoni tárgyaláson kény­szerítettek erre a kis országra. A szerződés alapján a sziget területén jelenleg három NATO állam csapatai tartózkodnak és brit katonai támasz­pontok vannak. A londoni tárgyaláson a nyugati ha­talmak nemzetközi csapatokat akar­tak rákényszeríteni Ciprusra. A hely­zetet úgy ecsetelték, mintha a prob­lémákat csakis idegen fegyverekkel oldhatnák meg Cipruson. A ciprusi külügyminiszer a Biztonsági Tanács­ban jogosan csodálkozott azon, miért tulajdonítanak egyes hatalmak olyan nagy jelentőséget a nemzetközi csa­patoknak, s közben figyelmen kívül hagyják az alapvető kérdéseket — a Ciprusi Köztársaság függetlenségének és területi egységének megvédését. A szovjet küldött rámutatott Makariosz elnök keddi nyilatkozatára, hogy a sziget biztonságát és területi egysé­gét a Biztonsági Tanács szavatol­hatja. A külföldi csapatok Ciprusra kül­désének különböző változatait egy cél vezérli — a Ciprusi Köztársaság meg­szállása a NATO fegyveres csapa­taival. A szovjet küldött hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia és Törökország alaptalanul hivatkozik a kezességi szerződésre. Az ENSZ alapokmánya tiltja más országok belügyeibe való beavatkozást, akármilyen ürüggyel is. Gázkamrák az IG Farben szolgálatában A z oswiecimi per vádlottainak ki­hallgatása során az IG Farben vegyikonszern szerepe is szőba került. A „csupán" másod- és harmadrendű háborús bűnösök közül többek között bíróság elé állítottak három „szanlté­cet": Herbert Scherpe és Gebhart Neu­bert SS-oberscharfübrert, valamint Emii Hanti SS unterscharführert. — Hantit azzal vádolják, hogy a betegbarakkok­ban kiválogatta a legerfltlenebbeket, akiket olyképpen részesített egészség­ügyi gondozásban, hogy szívizmukba fecskendezett fenolin-injekciókkal szaba­dult meg tőlük. Részt vett továbbá 119 lengyel gyermek bestiális lemészárlásá­ban, aminek részletelt Scherpe nevű cimborája a legaprólékosabban vázolta a bíróság előtt. A monovici ún. külső táborban is Hanti végezte a szelektá­lást: kiválogatta a munkaképtelenné gyötört foglyokat és a gázkamrába Irá­nyította őket. A bíróság elnökének kér­désére, vajon kinek állott érdekében a betegek átszállítása Monovicból az os­wiecimi haláltáborba, Hanti kereken ki­jelentette: — Ez az I. G. Farben vegyikonszern üzleti érdeke volt. Az I. G. Farben ugyanis kaucsukgyá­rat tartott fenn Monovicben, ahol az SS-tfil megvásárolt foglyokat dolgoztatta látástól vakulásig, kényszermunkások módjára. Mivel minden egyes fogolyért fizetnie kellett, csak egészséges, mun­kaképes és munkabíré embereket igye­kezett vásárolni. A munkaképtelenné nyomorított betegek terhet, költséget jelentettek a gyár számára Aki kidőlt, az elébb vagy utóbb a gázkamrába ke­rült. A gázkamrák „üzemanyagát", a clk­Ion-B nevű fojtógázt is az I G. Farben gyártotta és szállította. Azon is keresett. Hanti és két cinkosa, akik az egész­ségügyi szolgálat leple alatt valóságos rabszolgakereskedelmet folytattak a fog­lyokkal és a kenyéradójuk terhére eső betegeket szemrebbenés nélkül a balál­ba kttlték, ravaszul kiagyalt dajkame­sékkel Igyekeztek maguk tránt rokon­szenvet kelteni a bfróság előtt. — Ök •— úgymond — emberszeretetből Irányí­tották Monovicból OswiecimbS az el­gyöngült és megrokkant kényszermunká­sokat abban a meggyőződésben, hogy ott felgyógyulásuk után könnyebb mun­kára osztják be őket. De gázkamrákról, soba életükben sem hallottak! Kugler államügyész kérdésére, hogyan lehetsé­ges. hogy nem tudtak gázkamrák léte­zéséről, mikor azokról az összes fog­lyok tudomást szereztek, egyszerűen hallgattak. Scherpetől megkérdezte a bíróság. Igaz-e, bogy 1943-ban a kardokkal éke­sített másodosztályú háborús érdemrend­del tüntették ki oswiecimi tevékenysé­géért? A vádlott azt dadogta, hogy az érdemrendet megkapta ugyan, de kar­dok nélkül. Ez a „fordulatos" védekezés alighanem megtetszett Kadnknak ts, az egyik legelvetemültebb vádlottnak, mert feíagrott és bejelentette, hogy 6 is „csak" kardok nélkül kapta annak ide­jén az érdemrendet. (G—k/ A Biztonsági Tanácsnak felhívással kell fordulnia valamennyi országhoz, hogy tartózkodjanak olyan lépésektől, amelyek még Jobban kiéleznék a hely­zetet Ciprus területén, — mondta a Szovjetunió küldötte beszéde befeje­ző részében. Patrick Dean, Nagy-Britannia küldött­je rövid nyilatkozatot tett, melyben hangsúlyozta, hogy a brit csapatok a ciprusi kormány beleegyezésével tartóz­kodnak Cipruson. A továbbiakban Adlai Stevenson, az Egyesült Államok küldöttje szólalt fel. Azt állította, hogy a ciprusi kormány és a sziget görög lakosságának vezető kép­viselői nem akarják, vagy nem tudják megőrizni a békét és ezért nemzetközi csapatokat kell küldeni a szigetre. Hang­súlyozta, hogy a Biztonsági Tanács nem hatálytalaníthatja és nem változtathatja meg a kezességi szerződést. Kijelentet­te, hogy Ciprus függetlenségét senki sem veszélyezteti. Stevenson alapjában véve azt Java­solta a Biztonsági Tanácsnak, tartsa magát távol a ciprusi kérdéstől és csu­pán arra korlátozza tevékenységét, hogy felszólítja a kezességet vállalt országo­kat (Nagy-Britannia, Görögország, Tőrök­ország), hogy minél előbb egyezzenek meg a nemzetközi csapatok összetételé­ről és elfogulatlan közvetítő kinevezé­séről. Ezt előzőleg az ENSZ főtitkárá­val tárgyalnák meg. Erre nyilvánvalóan azért van szükség, hogy azt a látszatot keltsék, a nemzetközi csapatok Ciprusra küldése az ENSZ akciója. Stevenson bejelentette, hogy az Egye­sült Államok hajlandó részt venni a nemzetközi csapatok megszervezésében, melyek a békét ellenőriznék Cipruson, de csak valamennyi érdekelt fél bele­egyezésével. Az ülés befejező részén Görögország képviselője rövid beszédet tartott, s két­ségbe vonta Stevenson kijelentését, hogy Ciprust senki sem veszélyezteti. A Biztonsági Tanács ma folytatja mun­káját. A ciprusi kormány képes megőrizni a sziget békéjét Makariosz válaszol U Thantnak ® Újabb - most már a NATO kötelékébe tartozó - brit csapatok érkeztek Ciprusra New York (CTK) — Makariosz ciprusi elnök táviratot küldött (J Thant­nak, az ENSZ főtitkárának, melyben arról biztosítja őt, hogy a ciprusi kor­mány mindent megtesz a béke megőrzéséért a szigeten. Az elvétve elő­forduló incidenseken kívül Cipruson nyugodt a helyzet — frja Makariosz elnök O Thantnak a ciprusi görög és török kormányhoz intézett felhívásá­ra adott válaszában. Meggyőződésem — írja Makariosz — hogy problémánkat csakis békés légkörben lehet megoldani és ezért mindent megteszünk. Bízunk a Bizton­sági Tanácsban és az ENSZ-ben és reméljük, hogy Jelentősen hozzájárul­nak a ciprusi probléma megoldásához. London (ČTK) — A ciprusi nép egy­re jobban ellenzi a brit csapatok je­lenlétét a szigeten, és ez Jelentős ag­gályokat kelt a brit kormányban — írja a Times című londoni lap s meg­állapítjal A nép között egyre inkább az a nézet terjed, hogy Nagy-Britan­nia újabb gyarmatosítást akar, Ciprusra újabb brit csapatokat küld­tek, összevéve 1500 katonát, ebből 600-an a NATO parancsnoksága alatt álló királyi lövészgárda tagjai. A Dai­ly Express ezzel kapcsolatban meg­jegyzi: Ez az első NATO-val közvetlen kapcsolatban álló csapat, melyet Cip­rusra küldtek. Nagy-Britannia előre figyelmeztette Lyman Lemnitzer tá­bornokot, a NATO főparancsnokét, hogy Ilyen csapatáthelyezésekre szük­ség lesz. A kereskedelem lonlosobb a kolonoi segélynél London (ČTK) — Londoni, párizsi és belgrádi hivatalos körök alapjá­ban véve visszautasították az Egye­sült Államok kormányának döntését a katonai „segítség" megvonásáról, mivel hajóik árut szállítanak Kubá­ba. Tekintettel arra, hogy az e há­rom országnak nyújtott segítség aránylag csekély, a legújabb amerikai intézkedést más országoknak szánt fenyegetésként értelmezik. Nagy-Britannia külügyminisztériu­mának képviselője kijelentette, hogy az amerikai és brit kormány már ta­valy megegyezett a segítség beszün­tetéséről. A jugoszláv kormány képviselője az amerikai kormány határozatát meg­Mary anyó mellé lőtt Fokozódik a kommunistaellenes őrület Dallasban Dallas (ČTK) — Dallasban a he­lyi repülőtéren szerdán újból meg­nyilvánult a kommunistaellenes őrü­let. Mary Ston 47 éves özvegyasz­szony hirtelen rálőtt egy férfire. Az egyik lövés célt tévesztett, a másik golyó pedig a pisztolyban maradt. A rendőrség megállapította, hogy Ston asszony Gordon MacLendont, több rádióállomás tulajdonosát akar­ta meggyilkolni, aki a Demokratikus Párt szenátorjelöltje. Ston asszony azzal Indokolta tettét, hogy MacLen­dont kommunistának tartja. Az eset — csak a véletlennek köszönhető, hogy nem volt tragikus kimenetelű — végül is tragikomikusán fejeződött be, mivel rájöttek, hogy az özvegy tévedésből nem MacLendonra, hanem egy bizonyos W. Dyer dallasi lakosra sütötte el pisztolyát. MacLendon ab­ban az időben nem is-tartózkodott a repülőtéren. Üjabb földrengések az Azori-szigeteken Lisszabon (ČTK) — Az Azori-szl­getcsoporthoz tartozó Sao Jorge szi­geten csütörtökön újabb földlökéseket észleltek. A lakosság kitelepítését folytatják. Eddig ezer ember hagyta el a szigetet. A talajvíz további lakó­házakat veszélyeztet, úgy hogy a la­kosok kénytelenek elhagyni otthonu­kat. Pico és Faial szigeteken ls föld­rengést észleltek. Szakemberek véle­ménye szerint a már néhány napja tartó földrengés energiája egyenlő 2000 olyan atombomba erejével, ami­lyet Hirosimára dobtak. A földren­gés vulkánikus eredetű. különböztető akciónak minősítette, melynek semmi köze a szabadkeres­kedelem elveihez. A francia hivatalos helyek nyilat­kozata szerint az amerikai intézke­dés csak kis mértékben érinti Fran­ciaországot. Rabat (ČTK) — Ahmad Rlda Gedi­ra marokkói külügyminiszter bejelen­tette, hogy az Egyesült Államok min­dennemű segély beszüntetésével fe­nyegette meg Marokkót ha nem szün­teti be a kobalt szállítását a Kínai Népköztársaságnak és a marokkói ha­jók továbbra is árut szállítanak Ku­bába. A miniszter megjegyezte, ha Ma. rokkó eleget tenne az amerikai kö­vetelésnek, ez nagy veszteséget okoz­na. Kína Marokkónak a kobaltért teát szállít. Marokkő cukrot vásárol Ku­bától és mivel a hajók nem közle­kedhetnek üresen, más ország áruját ís szállítják. A miniszter értelmetlen­ségnek minősítette az Egyesült Álla­mok követelését. Cabot Lodge, az USA dél-vietnami nagykövete úgy véli — s erre fi­gyelmeztette is kormányát — hogy a partizánok elleni háború még 5—lű évig is eltarthat. Mit jelent ez Dél-Vietnam népe számára, azt képletesen ábrázolja felvételünk is: elszegényedett parasztasszony a költségvetést fel­emésztő katonaság között kilátástalan helyzetbe jut. ' (ČTK f elv.) A francia haderő az „afrikai csendőr" szerepében Leon Mba visszatért Librevillébe • Fény derül az elnökre • Újabb megmozdulások? Libreville (ČTK) — Léon Mba a 24 órára megbuktatott elnök visszatért Librevillébe és elfoglalta helyét az elnöki palotában. Az AP hírügynökség jelentése szerint Paul Marieyembit gabonl alelnök szerda este kijelentette, hogy ő hívta a francia csa­patokat a megdöntött rendszer megsegítésé­re. Az államfordulat idején a városon kívül tartózkodott. Léon Mba rádióbeszédében köszö­netet mondott a csendőrségnek, mely hű maradt rendszeréhez. Állítása sze­rint a librevillei lakosság egyáltalán nem támogatta a puccsistákat. Az AP hírügynökség jelentése szerint a fran­cia csapatok beavatkozása során 27 ember vesztette életét, 44-en megse­besültek. Léon Mba egyúttal bejelentette, hogy a nemzetgyűlési választásokat az eredetileg kitűzött határidőben, február 23-án tartják meg. Mint isme­retes, Mba január 21-én feloszlatta a parlamentet, hogy így gyengítse poli­tikai ellenzőinek helyzetét. Az ellen­zék — tiltakozásul a parlament fel­oszlatása ellen — még a fordulat előtt úgy döntött, hogy a választásokra nem jelöltet. A Monde című francia lap Houphou­etaboigny az Elefántcsontpart Köztár­saság elnökéhez hasonlítja a gabonl elnököt, akit, mint francia barátot ismernek. Az afrikai országok múlt évi Addisz Abeba-1 értekezletén az aírikai egységpolitikai ellenzőinek oldalára állt Mba diktátori módszerei buzdítólag hatottak a külföldi beruhá­zókra, akit Gabont biztonságos hát­országnak tartották, írja a lap és hoz­záteszi, hogy Gabonban mindig rend­kívül barátságosan bántak az euró­paiakkal. A francia beavat­kozás úgy látszik el­lenállást váltott ki a lakosság körében,­mert a librevillei rá­dió ismételten nyilat­kozatot sugároz, mely; hangsúlyozza: „So­kan bizonyára félrö értették a francia csa­patok beavatkozását. Meg kell érteniükj hogy a franciák a ga­bonl kormány kéré­sére avatkoztak be az utóbbi napok esemé­nyeibe." Csütörtökön a rádió bejelentette, miszerint mégis megváltoztatták a vá­lasztások Időpontját és március else­jére halasztották. • » • Tunis (ČTK) — Az Associated Press hírügynökség tunisl tudósítója tájé­koztat a francia katonai egységek el­osztásáról Afrikában. Ezeknek az egy­ségeknek az a feladatuk, hogy védeN mezzék Franciaország gazdasági ér­dekeit s hogy megakadályozzák a váratlan államfordulatokat. Ennek példája Mbu gabonl elnök visszahe­lyezése. Az AP legutóbbi hírei szerint Nyu­gat- és Egyenlítői Afrika francia ka­tonai támaszpontjain 13 600 főnyi ka­tonaság van. Ezenkívül a volt fran­cia gyarmatokon mintegy 3000 fran­cia tiszt és altiszt működik mint ta­nácsadó és Instruktor. Nagyobb szá­mú francia katonaságot Mauretániá­ban, Senegálban, az Elefántcsont par­ton, a Középafrikai Köztársaságban és Kongóban (Brazzaville) összponto­sították. Az afrikai francia katonai egységek kötelékébe tartoznak még a Dzsibutiban Szomáliában és Mada­gaszkáron állomásozó idegenlégió osz­tagok, a Nyugat-Afrikában állomásozó kőt ezred, a tengerészgyalogság né­hány élzászlőalja, stb. KOMMENTÁRUNK Sok hűhó semmiért avagyi szabad kereskedelem amerikai módra Ä rültség, gyámkodás, hatástalan ** szőcséplés — ezek a szavak röpködtek az éter hullámain azt a hírt kísérve, hogy az Egyesült Álla­mok úgy döntött, megszünteti, vagy befagyasztja az olyan országoknak nyújtott katonai segítséget, melyeknek hajói továbbra ts árut szállítanak Ku­bába. Az országok — azok, melyeket érint ez a lépés és azok ls, melyek csak figyelemmel kísérik, hogyan fej­lődik Johnson kormányának politiká­ja — Jogosan visszautasították ezt a lépést, mely a világkereskedelem sza­badsága ellen irányul. A genfi kereskedelmi világértekez­let előkészületeinek idejében különö­sen kockázatos az Egyesült Államok kísérlete, hogy akadályozza a nem­zetközi kereskedelmi kapcsolatokat. Egyébként az utóbbi időben nem egye­dülálló ez a lépés. Dean Rusk külügy­miniszter néhány nappal ezelőtt nyi­latkozatot tett közzé, melyben felhí­vással fordul az amerikai fogyasztók­hoz, bojkottálják azokat a külföldi vállalatokat és gyárakat, melyek ke­reskedelmet folytatnak Kubával. Míg a katonai segítség beszüntetésénél közvetlen megtorló intézkedésről van szó, Dean Rusk nyilatkozata közvetett megtorló Intézkedést akart megszer­vezni. Washingtonban talán azt hit­ték, hogy ezek az intézkedések hatá­sosak lesznek? Ogylátszik Igen. De még a saját házuk táján sem érték el azt a hatást, amit vártak. A New York Times kedden azt írta, hogy ezek a kísérletek csak felháborodást kelthetnek külföldön és fokozott bo­nyodalmakat otthon. „Ez így nem mehet tovább Wa­shington és Párizs között" — írja a francia sajtó. „Az Egyesült Államok megvesszőzi Nagy-Britanniát" — há­borodnak fel a londoni lapok. A NATO-szövetségesek tehát felháborod­tak és az amerikai lap jóslata be­tel iesült. Az atlanti szent szövetség­nek egy újabb fájó pontja van, a gyakorlatban pedig semmi eredmény. Az elmúlt pénzügyi év adatat sze­rint az Egyesült Államok 30 millió dollár segítséget nyújtott Franciaor­szágnak. Londonból érkező hírek sze­rint az amerikai segítség kb. egy mil­lió dollárt Jelent, amiből a brit tisz­tek amerikai kiképzését fedezik. A harmadik ország, melyet a most ér­vénybe lépő törvény értelmében meg­fosztanak a katonai segítségtől — Ju­goszlávia. Adatok szerint az elmúlt pénzügyi évben Jugoszlávia már nem kapott semmilyen katonai segélyt (százezer dollár hátralékról tárgyal­tak a gazdasági körök.) Ogy tűnik tehát, mintha sajátságos módon akarnának hozzájárulni a most kezdődő Shakespeare év megünneplé­séhez és méghozzá Shakespeare egyik legjobb komédiája címét a Sok hűhó semmiért-et akarják politikai téren felhasználni. De a dolog mégiscsak komolyabb. Arról van szó, hogy az Egyesült Államok továbbra ts nyo­mást akar gyakorolni és zsarol az ún. segítség által és ezzel tovább mérgezi a nemzetközi légkört. Fi­gyelembe kell vennünk azt is, hogy mindez rövid idővel azután történik, hogy új amerikai elnök állt a kor­mány élére. |J em fér ahhoz kétség, hogy az Egyesült Államok legutóbbi kí­sérlete Kuba elszigetelésére hatásta­lan marad. Ez azonban mitsem vál­toztat a tényen, hogy amerikai rész­ről a nemzetközi kereskedelmet kor­látozó lépéseket tettek akkor, amikor a nemzetközi kereskedelem fejleszté­sével kellene hozzájárulni a béke megszilárdításához és megőrzéséhez. És ezért ellenzik és ítélik el minde­nütt az amerikaiak lépését. Z. M. 1964, február 21. * (Jj SZÓ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom