Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-18 / 49. szám, kedd

400 EVE HALT MEG Michelangelo Buonarotti A művészet volt magányos, öröm­telen életének bálványa, vágya, re­ménye. Alkotásai a reneszánsz leg­érettebb, tökéletes gyümölcsei. S ő maga az egyetemes művészettörténet­nek testi és lelki szenvedésekkel küz­dő, legnagyobb hősei közül való. A művészetek újjászületésének idején tehetségével és gondolataival fölébe nőtt kortársainak s minden idők ki­magasló mestere lett. — Sírját a fi­renzei Sta-Croce templomában a tény­kedésére utaló három Jelképes alak diszlti: a Szobrászat, a Festészet, és az Építészet A negyedik a Költészet hiányzik. Kortársai ugyan magasra ér­tékelték, de később átmenetileg fele­désbe ment az olasz költészet gyön­gyeinek, vallomásainak könyve, — lelki vívódásainak, önkínzásainak, csalódásainak, plátói szerelmének szonettekbe áradása. Capreseből, 1475-ben induló életé­nek története alkotásaihoz, szeretett családjához, az egyházhoz s korához szorosan kapcsolódik. A viharos el­lentmondásokkal terhes korhoz, mely­ben kivirult a reneszánsz új életérzé­se s már csírájában jelentkezik a szenvedélyfütötte barokk. Pártfogójá­nak, a kor legműveltebb emberének, Lorenzo Medicinek kertjében talál­kozik a klasszikus szobrászattal, amely szunnyadó plasztikai vágyait cselekvésre ösztönzi. Művészek, köl­tők, tudósok között ismerkedik a hu­manista kultúrával. Híre a század végére Rómáig ter­jed. 24 éves, mikor a művészi és val­lási előírásokat mellőzve megterem­ti a kőbezárt fájdalmat: a Pietát. S később a többi, a maga s a kor problémáit, életérzését kifejező alko­tásokat. A benne szunnyadó s most kitörő új irány szellemében egy ha­talmas márványtömbből szabadítja ki a Dávidot. Stílusa Immár tökéletessé érett. Bámulatos munkamódszerével, az emberi test és mozgás lehetősé­geinek hiánytalan ismeretében mo­dell nélkül, közvetlenül a márvány­ból faragja ki kísérteties biztonság­gal a figurát, a döntő nagy és jel­lemző formákkal, a részletek elha­gyásával. Az ifjú Dávid nagyszerű férfiasságát belülről sugárzó szépség nemesíti meg. II. Gyula, a harcos pápa és mece­náš Rómába szólítja. Felismeri a nagy művészben a nagy embert ls, közös vonásaikat, a mérhetetlen erőt és akaratot. Hatalmas, negyven alakos síremlék elkészítésével bízza meg. Michelangelo lázas izgalommal maga válogatja ki Carrarában a csillogó fe­hér márványtömböket, melyekben benne érzi az életre hívandó figu­rát. De a nekiindulás forró perceiben a zseniális művész nagyszerű álma semmivé foszlik. A pápa egyelőre elejti tervét. Negyven évig tartott még Michelangelo izgalmas küzdelme a kettejük halhatatlanságát biztosító emlékműért. II. Gyula új és meglepő feladat elé állítja a mestert. A Sixtus­kápolna tükörboltozatát kell bibliai jelenetekkel telefestenie. Alkotó meg­szállottsággal, négy és fél évig éjt­napot egybefogó testi és lelki gyötrel­mek után teljesen egyedül valósítja meg a világ minden értelemben leg­nagyobb mennyezetképét. Michelan­gelo művével nem bámulatot, hanem gondolatokat és kételyt akart éb­reszteni. Az utólérhetetlen szobrász festményén a klasszikus dombormű stílusában, biztos kézzel, erélyes rajz­zal mintázza plasztikus alakjait. Két évtized múlva az Utolsó Ítélet szer­telen méretű freskója a gomolygó meztelen testek és mozdulatok vég­telen változatát mutatja s alkotója felfogásáról, mesteri festői kvalitá­sairól tanúskodik. II. Gyula síremléke végül ls torzó maradt. Csak Mózes alakja készült el. Részben befejezetlenek maradtak a Rabszolgák gigantikus figurái, akik a koporsát hordozták volna. A tár­sadalom kivetettjei, a bilincsbevertek és megalázottak, akik néha még re­mélnek, vagy már elfásultan bele­törődnek sorsukba s egyik-másikuk föl is lázad és hisz a megszabadu­lásban. Ezek a rabszolgák vallomást tesznek Michelangelo háborgásairól és lázongásairól s az igazságról, amit nem akar elhallgatni. Arról az Igaz­ságról, amit megismert a ragyogó Ró­ma s a Vatikán árnyékában, a Tiberi­sen túli nyomortanyák népének ki­szolgáltatottságáról. És arról, amit távolabbra figyelve hallott, — Német­ország felől Luthernak az egyház bű­neit kérlelhetetlenül ostorozó hang­ját, — s amit látott, Husz máglyá­jának füstölgő lángját — a paraszt­háborúk véres rémét, Dózsa György vastrónjának és koronájának forró Iz­zását. Michelangelo, a lángelméjű építész alkotta a Szentpéter templom leg­fontosabb részeit. Az ókori klasszi­kus architektúra formaelveit itt is saját stílusával ötvözve alkalmazta. Évtizedekig dolgozott a pápáknak, a Medicieknek, tűrte nagyúri szeszé­lyeiket, bűnös közönyüket, emberi és művészi rangját sértő fölényeskedé­süket, de egyiküknek sem volt alá­zatos szolgája. A szépséget, a jót, az igazságot titáni erőfeszítéssel szol­gálta — haláláig. Jövőbe érő művé­szete, emberi nagysága, márványnál és ércnél maradandóbb, múlthatat­lan értékekként él és egyre növek­szik az időben. B. I. A „nyugodt Nap eve" A Nap — a nagy ismeretlen • A napfoltok „krízise" • Nemzetközi akció életadónk titkainak leleplezésére MICHELANGELO Mózes szobra előtt Fel-felötlik előttem még a márvány, a testszínű, konok-kemény anyag, melyet vésőmmel érintettem, s már-már nagy vonalakban téged láttalak. Ezernyi vázlat, számtalan test képe vezette vésőm alkotó nyomát, szorongva vártam, mikor toppansz végre élőn elém a holt anyagon át. Esteledik. Az ablakon már késő — bíbor omol. Pihenhet már a véső. Figyelj, új álmot szomjazó szemem. Merész arcélhez, izmos vállhoz érek. Valóság ez, vagy látomás, mit érzek? — Mózes, szólalj meg, beszélgess veleml ZALA JÓZSEF Gyermekművészek kiállítása Kicsiny kezek, fiatal diákok alkot­ta müvekből állította össze a Kelet­szlovákiai Galéria jelenlegi kiállítá­sát. A 7—18 éves fiúk, leányok kez­dők és haladók szárnypróbálgatók és terebélyesedő tehetségek alkotásai tárulnak a néző elé. Megható ez a kiállítás. Különösen a legifjabb korosztály alkotásainál tekintünk szeretettel a sokféle válto­zatban megjelenő „Édesanya" című képekre. Ecsetjük, ceruzájuk nyomán az édesanya szerintük elképzelt alak­ja bontakozik ki előttünk, hol főző kanállal, hol bevásárló kosárral, más­kor munka közben. A kicsi mesterek dús fantáziájukkal a mesevilágból és a valóságból egybeszövött képzeletei­ket vetik vászonra, papírra. Soknál meglep, hogy — bár nem közvetlen élmény hatására — a Fel­szabadulás sok képről ismert mozza­natát ábrázolják sikerrel. Pesze a mesevilág alakjaival is sűrűn találko­zunk. Az idősebbek már fogékonyak az élet más jelenségei iránt is. A munka, az építés tárgyköréből vett képek a fiatal művészek helyes meglátási ér­zékéről tanúskodnak. Többnél észre­vehető a távlati mélység sikeres ki­alakítása, mint a 13 éves Maloch Mar­tin Koldus című képénél. Láttunk egy-két elmélyülő csendéletet (a 18 éves Homoly alkotása), Kállay Dušan 14 éves korában festette az Ablakom ból című képét, mely fejlett forma készséggel és színeinek lágy harmó niájaval lep meg. SOK érdekességet és fejlett stíluséi­zékct árulnak el a kiállított kismére tű szobrck is. Loósz Dezső Az emberiség történetében az 1957. július 1-töl 1958. december 31-ig megtartott Nemzetközi Geofizikai Ev volt a legnagyobb tudományos program. Az akciót a naptevékenység maximuma idején rendezték meg. Az volt a feladata, hogy a résztvevő országok tudósai tervszerű kutatást végezzenek az egész Földön, s egyúttal rakétaszondák és mes­terséges holdak segítségével új Ismereteket szerezzenek a Napról és a kozmikus térről. Ezt a tudományos programot nagy sikere miatt „nem­zetközi geofizikai együttműködés" néven 1959 végéig meghosszabbították. A széles körű békés együttműködés igen eredményesen végződött. Forra­dalmi felfedezések születtek a magas légkörről és a Föld körüli térről, kü­lönösen a naptevékenységgel és a kozmikus sugárzással összefüggésben. Ebben az időszakban bocsátották fel a Föld első mesterséges holdjait. A szovjet és amerikai rakéták feltár­ták a Föld erős sugárzási övezeteit. Az ember megtette az első lépést a világűrbe. „Viharos" életadónk A Nap számos tekintetben még ma is rejtélyt jelent számunkra. Nem so­kat tudunk tizenegy évenként meg­ismétlődő belső nyugtalanságának okairól, de ezek földi hatásai is nagy­részt tisztázatlanok. Tudjuk, hogy a napkorong átmérője 109-szer, térfo­gata 1 300 000-szer nagyobb a Földé­nél. Meglepő, hogy a Nap tömege 330 000-szer nagyobb, mint a Földé, átlagos sűrűsége ellenben négyszer kisebb. Ezt az aránylag ritka anyagot húszszor akkora vonzóerő tartja össze, mint a Földet. A Nap izzó gázgömb, külső rétegei nagyon ritkák, belsejé­ben viszont egymilliárd atmoszféra nyomáson az anyag százszor sűrűbb, mint a víz. A Nap felületi hőmérsékletét 6000 fokra becsülik, de belsejében hőmér­séklete a 20—30 millió fokot is elér­heti. A Nap belsejében uralkodó nagy nyomáson és magas hőmérsékleten az anyag atomjai állandó mozgásban vannak, szétbomlanak s a részecskék újabb atomokká egyesülnek. Ezek a folyamatok — úgynevezett magreak­ciók adják a napsugárzás energiafor­rását. lógial méréseket végeznek, vizsgálni fogják az lonoszférát (döntő befolyá­sa van a rádióhullámok terjedésére, s gyakran nagy változásokat szenved a Nap fokozott sugárzása következ­tében), az éjszakai égbolt fényét, a kozmikus sugárzást, mérni fogják a földi áramokat, s részt vesznek a mes­terséges holdak megfigyelésében. A csehszlovák tudósok részvétele Csillagvizsgálóink már ma is tevé­keny munkát végeznek a „nyugodt Nap éve" sikere érdekében. A Cseh­szlovák Tudományos Akadémia öt in­tén. A hőmérséklet 1000—1500 fokkal alacsonyabb bennük a környezet 6000 fokos hőmérsékleténél. A Geofizikai Évben kétszázra nőtt a napfoltok szá­ma; az 1957—1959-ben két évszázad legforrongóbb, legnyugtalanabb Nap­ja sütött le ránk. Később csökkenni kez­dett a napfoltok száma, a Nap nyugtalansága alább­hagyott, 1962-ben már csak 38 foltot számoltak. A napfoltok száma az ép­pen megindított „nyu­fodt Nap éveiben" éri el minimumát (1964. ja­nuár 1 — 1965. decem­ber 31). A naptevékeny­ség megnyilvánulásai (a napfoltok, továbbá a Nap légkörének középső réte­gében, a kromoszférában feltörő hatalmas lángok, a protuberanciák és a rö­vid életű kromoszférikus kitörések, az úgynevezett flérek) ekkor elszigetel­tebbekké válnak, s ezért A prá mellett i Ondfejovban működő csillagvizs könnyebb lesz felderíteni álĎ a ]nyugodt Nap év e- i k világközpontja, az egyes földi jelensegek qatalmas rádiötávcs öve a Nap felé irányul, hogy összefüggését a lenti feltárja életadónk re jtélyeit. megnyilvánulásokkal. A napfoltok A Nap belsejében lezajló átalakulá­sokról, a viharos erővel végbemenő belső folyamatokról sokat elárulnak a Nap felszínén mutatkozó jelek. Fénylő felszínén, a fotoszférában je­lennek meg a napfoltok is, amelyek hatalmas, több százezer km átmérőjű örvények, forgószelek a Nap felüle­Fontos feladat a Nap nyugalmi szintjének meghatározása is. Széles körű kutatómunka Világszerte alaposan felkészültek a „nyugodt Nap" időszakára. Különös hangsúllyal tanulmányozzák a Nap mágneses terét és a napkorona (a Nap légkörének legterjedelmesebb ré­sze) szerkezetét és intenzitását. Új­donság lesz az üstökösöknek a Nap korpuszkuláris és rövidhullámú sugár­zásával összefüggésben végzett kuta­tása is. Több mesterséges holdat bocsáta­nak fel a földi légkör fölé, amelyek tanulmányozni fogják a Földet el nem érő nap- és kozmikus sugárzást. Ki­röpítenek meteorológiai űrlaboratőriu­mokat és geofizikai szondákat is fel­bocsátanak. A Nap megfigyelésén kí­vül a tudósok mágneses és meteoro­tézetének szakemberei bekapcsolód­tak a nemzetközi felderítőmunkába. A Prága melletti Ondfejovban szünte­lenül készenlétben állnak a hatalmas rádiótávcsövek és más készülékek. Prűhoniceben működik a nemzetközi tudományos munkát irányító egyik központ. A Nap elleni nagy általános táma­dás nem lehet eredménytelen. Kétség­telenül sok érdekes összefüggést fe­dez fel a Nap forrongó élete és a földi Jelenségek között. Magyarázatot ad számos rejtélyre, tökéletesebbé te­szi bolygónk, a Nap és a környező kozmikus tér megismerését, elősegíti az ember űrrepülését. — dj — Képes híradó Kijevben számítógépet szerkesztet­tek, amely különböző iparágak ter­melési folyamatait képes irányítani és ellenőrizni. A kisméretű berende­zés félvezetők segítségével működik. A képen a számítógép „memóriája". A batumi (Szovjetunió) hajógyár­ban elkészült a kétéltű szánok prototípusa, amely egyaránt mozoghat sekély vizeken, jé­gen, havon vagy szárazföldön. Az új közlekedési eszköz jól felhasz­nálható a Szovjetunió északi kör­zeteiben postai- és teherszállí­tásra. DIÓHÉJBAN • Skandinávia legnagyobb rá­dióteleszkópját állítják fel Göte­borg közelében. A 26 méter átmé­rőjű könnyűfém szerkezetű anten­na feladata elsősorban a Tejút ku­tatása. A homorú fémtükör 56 szektorból áll, s a világűrből fel­vett jelek egy mellékreflektor közvetítésévei kerülnek a megfi­gyelő helyiségbe. • Az NSZK-ban Therglas néven fűthető szélvédő üveget hoztak forgalomba. A szélvédő fűtőberen­dezését magába az üvegbe építik be. Az ablak belső részén meggá­tolja a pára lecsapódását, kívül pedig az eljegesedést. A Thergla­son zavartalanul át lehet látni. • Kísérleti kis atomerőművet építenek a Szovjetunió sarkvidé­kén, az örökös Tagy területén. A kis atomerőmű villamos telje­sítménye csak 750 kW, hőteljesít­nénye ennek háromszorosa. Az ígész berendezés 6—16 tonnás részletekre bontható szét, és ilyen ígységekben szállítják. A klsérle­:i atomerőmű egyszeri uránfeitöl­:éssel két évig üzemelhet, teljes terheléssel. • Két szovjet mérnök úgy ol­dotta meg a befagyott folyókon való átkelés problémáját, hogy .megerősítette" a jeget. A folyó jegébe fűrésszel hossz- és kereszt­irányú barázdákat vágnak és ezek­be üveg- vagy műanyagszálból ké­szült fonatot fektetnek. Azután át­fúrják a barázdák alját, amire a feltörő víz befagy a hézagokba. Így a 20 cm vastag jég biztonság­ban elbírja a megrakott tehergép­kocsi-sort, amire egyébként csak 50 cm vastag jég felelne meg. • A külföldön készíteti mű­anyag kalapácsnyél nem szálká­sodik, könnyű, rugalmas, szilárd és jó fogása van. Nem szárad be, így az egyszer jól felerősített ka­lapácsfej nem lazul meg. 1964. február 18. • tJJ SZÓ 5 »

Next

/
Oldalképek
Tartalom