Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-18 / 49. szám, kedd

400 EVE HALT MEG Michelangelo Buonarotti A művészet volt magányos, örömtelen életének bálványa, vágya, reménye. Alkotásai a reneszánsz legérettebb, tökéletes gyümölcsei. S ő maga az egyetemes művészettörténetnek testi és lelki szenvedésekkel küzdő, legnagyobb hősei közül való. A művészetek újjászületésének idején tehetségével és gondolataival fölébe nőtt kortársainak s minden idők kimagasló mestere lett. — Sírját a firenzei Sta-Croce templomában a ténykedésére utaló három Jelképes alak diszlti: a Szobrászat, a Festészet, és az Építészet A negyedik a Költészet hiányzik. Kortársai ugyan magasra értékelték, de később átmenetileg feledésbe ment az olasz költészet gyöngyeinek, vallomásainak könyve, — lelki vívódásainak, önkínzásainak, csalódásainak, plátói szerelmének szonettekbe áradása. Capreseből, 1475-ben induló életének története alkotásaihoz, szeretett családjához, az egyházhoz s korához szorosan kapcsolódik. A viharos ellentmondásokkal terhes korhoz, melyben kivirult a reneszánsz új életérzése s már csírájában jelentkezik a szenvedélyfütötte barokk. Pártfogójának, a kor legműveltebb emberének, Lorenzo Medicinek kertjében találkozik a klasszikus szobrászattal, amely szunnyadó plasztikai vágyait cselekvésre ösztönzi. Művészek, költők, tudósok között ismerkedik a humanista kultúrával. Híre a század végére Rómáig terjed. 24 éves, mikor a művészi és vallási előírásokat mellőzve megteremti a kőbezárt fájdalmat: a Pietát. S később a többi, a maga s a kor problémáit, életérzését kifejező alkotásokat. A benne szunnyadó s most kitörő új irány szellemében egy hatalmas márványtömbből szabadítja ki a Dávidot. Stílusa Immár tökéletessé érett. Bámulatos munkamódszerével, az emberi test és mozgás lehetőségeinek hiánytalan ismeretében modell nélkül, közvetlenül a márványból faragja ki kísérteties biztonsággal a figurát, a döntő nagy és jellemző formákkal, a részletek elhagyásával. Az ifjú Dávid nagyszerű férfiasságát belülről sugárzó szépség nemesíti meg. II. Gyula, a harcos pápa és mecenáš Rómába szólítja. Felismeri a nagy művészben a nagy embert ls, közös vonásaikat, a mérhetetlen erőt és akaratot. Hatalmas, negyven alakos síremlék elkészítésével bízza meg. Michelangelo lázas izgalommal maga válogatja ki Carrarában a csillogó fehér márványtömböket, melyekben benne érzi az életre hívandó figurát. De a nekiindulás forró perceiben a zseniális művész nagyszerű álma semmivé foszlik. A pápa egyelőre elejti tervét. Negyven évig tartott még Michelangelo izgalmas küzdelme a kettejük halhatatlanságát biztosító emlékműért. II. Gyula új és meglepő feladat elé állítja a mestert. A Sixtuskápolna tükörboltozatát kell bibliai jelenetekkel telefestenie. Alkotó megszállottsággal, négy és fél évig éjtnapot egybefogó testi és lelki gyötrelmek után teljesen egyedül valósítja meg a világ minden értelemben legnagyobb mennyezetképét. Michelangelo művével nem bámulatot, hanem gondolatokat és kételyt akart ébreszteni. Az utólérhetetlen szobrász festményén a klasszikus dombormű stílusában, biztos kézzel, erélyes rajzzal mintázza plasztikus alakjait. Két évtized múlva az Utolsó Ítélet szertelen méretű freskója a gomolygó meztelen testek és mozdulatok végtelen változatát mutatja s alkotója felfogásáról, mesteri festői kvalitásairól tanúskodik. II. Gyula síremléke végül ls torzó maradt. Csak Mózes alakja készült el. Részben befejezetlenek maradtak a Rabszolgák gigantikus figurái, akik a koporsát hordozták volna. A társadalom kivetettjei, a bilincsbevertek és megalázottak, akik néha még remélnek, vagy már elfásultan beletörődnek sorsukba s egyik-másikuk föl is lázad és hisz a megszabadulásban. Ezek a rabszolgák vallomást tesznek Michelangelo háborgásairól és lázongásairól s az igazságról, amit nem akar elhallgatni. Arról az Igazságról, amit megismert a ragyogó Róma s a Vatikán árnyékában, a Tiberisen túli nyomortanyák népének kiszolgáltatottságáról. És arról, amit távolabbra figyelve hallott, — Németország felől Luthernak az egyház bűneit kérlelhetetlenül ostorozó hangját, — s amit látott, Husz máglyájának füstölgő lángját — a parasztháborúk véres rémét, Dózsa György vastrónjának és koronájának forró Izzását. Michelangelo, a lángelméjű építész alkotta a Szentpéter templom legfontosabb részeit. Az ókori klasszikus architektúra formaelveit itt is saját stílusával ötvözve alkalmazta. Évtizedekig dolgozott a pápáknak, a Medicieknek, tűrte nagyúri szeszélyeiket, bűnös közönyüket, emberi és művészi rangját sértő fölényeskedésüket, de egyiküknek sem volt alázatos szolgája. A szépséget, a jót, az igazságot titáni erőfeszítéssel szolgálta — haláláig. Jövőbe érő művészete, emberi nagysága, márványnál és ércnél maradandóbb, múlthatatlan értékekként él és egyre növekszik az időben. B. I. A „nyugodt Nap eve" A Nap — a nagy ismeretlen • A napfoltok „krízise" • Nemzetközi akció életadónk titkainak leleplezésére MICHELANGELO Mózes szobra előtt Fel-felötlik előttem még a márvány, a testszínű, konok-kemény anyag, melyet vésőmmel érintettem, s már-már nagy vonalakban téged láttalak. Ezernyi vázlat, számtalan test képe vezette vésőm alkotó nyomát, szorongva vártam, mikor toppansz végre élőn elém a holt anyagon át. Esteledik. Az ablakon már késő — bíbor omol. Pihenhet már a véső. Figyelj, új álmot szomjazó szemem. Merész arcélhez, izmos vállhoz érek. Valóság ez, vagy látomás, mit érzek? — Mózes, szólalj meg, beszélgess veleml ZALA JÓZSEF Gyermekművészek kiállítása Kicsiny kezek, fiatal diákok alkotta müvekből állította össze a Keletszlovákiai Galéria jelenlegi kiállítását. A 7—18 éves fiúk, leányok kezdők és haladók szárnypróbálgatók és terebélyesedő tehetségek alkotásai tárulnak a néző elé. Megható ez a kiállítás. Különösen a legifjabb korosztály alkotásainál tekintünk szeretettel a sokféle változatban megjelenő „Édesanya" című képekre. Ecsetjük, ceruzájuk nyomán az édesanya szerintük elképzelt alakja bontakozik ki előttünk, hol főző kanállal, hol bevásárló kosárral, máskor munka közben. A kicsi mesterek dús fantáziájukkal a mesevilágból és a valóságból egybeszövött képzeleteiket vetik vászonra, papírra. Soknál meglep, hogy — bár nem közvetlen élmény hatására — a Felszabadulás sok képről ismert mozzanatát ábrázolják sikerrel. Pesze a mesevilág alakjaival is sűrűn találkozunk. Az idősebbek már fogékonyak az élet más jelenségei iránt is. A munka, az építés tárgyköréből vett képek a fiatal művészek helyes meglátási érzékéről tanúskodnak. Többnél észrevehető a távlati mélység sikeres kialakítása, mint a 13 éves Maloch Martin Koldus című képénél. Láttunk egy-két elmélyülő csendéletet (a 18 éves Homoly alkotása), Kállay Dušan 14 éves korában festette az Ablakom ból című képét, mely fejlett forma készséggel és színeinek lágy harmó niájaval lep meg. SOK érdekességet és fejlett stíluséizékct árulnak el a kiállított kismére tű szobrck is. Loósz Dezső Az emberiség történetében az 1957. július 1-töl 1958. december 31-ig megtartott Nemzetközi Geofizikai Ev volt a legnagyobb tudományos program. Az akciót a naptevékenység maximuma idején rendezték meg. Az volt a feladata, hogy a résztvevő országok tudósai tervszerű kutatást végezzenek az egész Földön, s egyúttal rakétaszondák és mesterséges holdak segítségével új Ismereteket szerezzenek a Napról és a kozmikus térről. Ezt a tudományos programot nagy sikere miatt „nemzetközi geofizikai együttműködés" néven 1959 végéig meghosszabbították. A széles körű békés együttműködés igen eredményesen végződött. Forradalmi felfedezések születtek a magas légkörről és a Föld körüli térről, különösen a naptevékenységgel és a kozmikus sugárzással összefüggésben. Ebben az időszakban bocsátották fel a Föld első mesterséges holdjait. A szovjet és amerikai rakéták feltárták a Föld erős sugárzási övezeteit. Az ember megtette az első lépést a világűrbe. „Viharos" életadónk A Nap számos tekintetben még ma is rejtélyt jelent számunkra. Nem sokat tudunk tizenegy évenként megismétlődő belső nyugtalanságának okairól, de ezek földi hatásai is nagyrészt tisztázatlanok. Tudjuk, hogy a napkorong átmérője 109-szer, térfogata 1 300 000-szer nagyobb a Földénél. Meglepő, hogy a Nap tömege 330 000-szer nagyobb, mint a Földé, átlagos sűrűsége ellenben négyszer kisebb. Ezt az aránylag ritka anyagot húszszor akkora vonzóerő tartja össze, mint a Földet. A Nap izzó gázgömb, külső rétegei nagyon ritkák, belsejében viszont egymilliárd atmoszféra nyomáson az anyag százszor sűrűbb, mint a víz. A Nap felületi hőmérsékletét 6000 fokra becsülik, de belsejében hőmérséklete a 20—30 millió fokot is elérheti. A Nap belsejében uralkodó nagy nyomáson és magas hőmérsékleten az anyag atomjai állandó mozgásban vannak, szétbomlanak s a részecskék újabb atomokká egyesülnek. Ezek a folyamatok — úgynevezett magreakciók adják a napsugárzás energiaforrását. lógial méréseket végeznek, vizsgálni fogják az lonoszférát (döntő befolyása van a rádióhullámok terjedésére, s gyakran nagy változásokat szenved a Nap fokozott sugárzása következtében), az éjszakai égbolt fényét, a kozmikus sugárzást, mérni fogják a földi áramokat, s részt vesznek a mesterséges holdak megfigyelésében. A csehszlovák tudósok részvétele Csillagvizsgálóink már ma is tevékeny munkát végeznek a „nyugodt Nap éve" sikere érdekében. A Csehszlovák Tudományos Akadémia öt intén. A hőmérséklet 1000—1500 fokkal alacsonyabb bennük a környezet 6000 fokos hőmérsékleténél. A Geofizikai Évben kétszázra nőtt a napfoltok száma; az 1957—1959-ben két évszázad legforrongóbb, legnyugtalanabb Napja sütött le ránk. Később csökkenni kezdett a napfoltok száma, a Nap nyugtalansága alábbhagyott, 1962-ben már csak 38 foltot számoltak. A napfoltok száma az éppen megindított „nyufodt Nap éveiben" éri el minimumát (1964. január 1 — 1965. december 31). A naptevékenység megnyilvánulásai (a napfoltok, továbbá a Nap légkörének középső rétegében, a kromoszférában feltörő hatalmas lángok, a protuberanciák és a rövid életű kromoszférikus kitörések, az úgynevezett flérek) ekkor elszigeteltebbekké válnak, s ezért A prá mellett

i Ondfejovban működő csillagvizs könnyebb lesz felderíteni álĎ a ]nyugodt Nap év

e- i

k világközpontja, az egyes földi jelensegek qatalmas rádiötávcs

öve a Nap felé irányul, hogy összefüggését a lenti feltárja életadónk re

jtélyeit. megnyilvánulásokkal. A napfoltok A Nap belsejében lezajló átalakulásokról, a viharos erővel végbemenő belső folyamatokról sokat elárulnak a Nap felszínén mutatkozó jelek. Fénylő felszínén, a fotoszférában jelennek meg a napfoltok is, amelyek hatalmas, több százezer km átmérőjű örvények, forgószelek a Nap felüleFontos feladat a Nap nyugalmi szintjének meghatározása is. Széles körű kutatómunka Világszerte alaposan felkészültek a „nyugodt Nap" időszakára. Különös hangsúllyal tanulmányozzák a Nap mágneses terét és a napkorona (a Nap légkörének legterjedelmesebb része) szerkezetét és intenzitását. Újdonság lesz az üstökösöknek a Nap korpuszkuláris és rövidhullámú sugárzásával összefüggésben végzett kutatása is. Több mesterséges holdat bocsátanak fel a földi légkör fölé, amelyek tanulmányozni fogják a Földet el nem érő nap- és kozmikus sugárzást. Kiröpítenek meteorológiai űrlaboratőriumokat és geofizikai szondákat is felbocsátanak. A Nap megfigyelésén kívül a tudósok mágneses és meteorotézetének szakemberei bekapcsolódtak a nemzetközi felderítőmunkába. A Prága melletti Ondfejovban szüntelenül készenlétben állnak a hatalmas rádiótávcsövek és más készülékek. Prűhoniceben működik a nemzetközi tudományos munkát irányító egyik központ. A Nap elleni nagy általános támadás nem lehet eredménytelen. Kétségtelenül sok érdekes összefüggést fedez fel a Nap forrongó élete és a földi Jelenségek között. Magyarázatot ad számos rejtélyre, tökéletesebbé teszi bolygónk, a Nap és a környező kozmikus tér megismerését, elősegíti az ember űrrepülését. — dj — Képes híradó Kijevben számítógépet szerkesztettek, amely különböző iparágak termelési folyamatait képes irányítani és ellenőrizni. A kisméretű berendezés félvezetők segítségével működik. A képen a számítógép „memóriája". A batumi (Szovjetunió) hajógyárban elkészült a kétéltű szánok prototípusa, amely egyaránt mozoghat sekély vizeken, jégen, havon vagy szárazföldön. Az új közlekedési eszköz jól felhasználható a Szovjetunió északi körzeteiben postai- és teherszállításra. DIÓHÉJBAN • Skandinávia legnagyobb rádióteleszkópját állítják fel Göteborg közelében. A 26 méter átmérőjű könnyűfém szerkezetű antenna feladata elsősorban a Tejút kutatása. A homorú fémtükör 56 szektorból áll, s a világűrből felvett jelek egy mellékreflektor közvetítésévei kerülnek a megfigyelő helyiségbe. • Az NSZK-ban Therglas néven fűthető szélvédő üveget hoztak forgalomba. A szélvédő fűtőberendezését magába az üvegbe építik be. Az ablak belső részén meggátolja a pára lecsapódását, kívül pedig az eljegesedést. A Therglason zavartalanul át lehet látni. • Kísérleti kis atomerőművet építenek a Szovjetunió sarkvidékén, az örökös Tagy területén. A kis atomerőmű villamos teljesítménye csak 750 kW, hőteljesítnénye ennek háromszorosa. Az ígész berendezés 6—16 tonnás részletekre bontható szét, és ilyen ígységekben szállítják. A klsérle:i atomerőmű egyszeri uránfeitöl:éssel két évig üzemelhet, teljes terheléssel. • Két szovjet mérnök úgy oldotta meg a befagyott folyókon való átkelés problémáját, hogy .megerősítette" a jeget. A folyó jegébe fűrésszel hossz- és keresztirányú barázdákat vágnak és ezekbe üveg- vagy műanyagszálból készült fonatot fektetnek. Azután átfúrják a barázdák alját, amire a feltörő víz befagy a hézagokba. Így a 20 cm vastag jég biztonságban elbírja a megrakott tehergépkocsi-sort, amire egyébként csak 50 cm vastag jég felelne meg. • A külföldön készíteti műanyag kalapácsnyél nem szálkásodik, könnyű, rugalmas, szilárd és jó fogása van. Nem szárad be, így az egyszer jól felerősített kalapácsfej nem lazul meg. 1964. február 18. • tJJ SZÓ 5 »