Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-16 / 47. szám, vasárnap

VALAMI ÜJ SZÜLETIK Ökonómiai kísérletek és a gyakorlat • Merev irányítás — a haladás kerék­kötője • Mi történik, ha a megrendelő válogatós lesz? o Hogyan térült meg két év alatt tíz szovhoz építési költsége? Mépgazdaságunk Jelenlegi prob­lámái szorosan összefüggnek a termelésirányítás módszereivel és az anyagi érdekeltség rendszerével, emely a fejlődés folyamán Javult, 3 így kiélezte a vállalati, üzemi, illet­ve egyéni érdek, valamint a társadal­mi érdek közti ellentétet. A CSKP KB legutóbbi határozata ezért nagy fi­gyelmet szentel a felelősség fokozá­sának a termelés irányításában és nagy hangsúlyt hoz az anyagi érde­keltség helyes, sok helyütt teljesen úfszerü alkalmazására. A személyi kultusz Időszakának öröksége legérez­hetőbben éppen gazdasági vonalon üt­közik ki, mégpedig a tudományos megalapozottságot nélkülöző elképze­lések alapján létrejött ösztönzési rend­szer, Irányítási módszerek formájá­ban. Mindkét vonalon évek óta küzdünk az Ilyen megnyilvánulások ellen, A CSKP Központi Bizottsága több ha­tározatában foglalkozott az irányítási módszerek megjavításával és mindig hangsúlyozta az anyagi érdekeltség he­lyes. alkalmazásának szükségességét. De nemcsak a határozatok, hanem a dolgozók széles rétegeinek kezdemé­nyezése is segítette az új utak kere­sését. Gondoljunk csak a közismert Seifert-módszerre, vagy a fiholen-fel­hívásra, amely szinte kényszerítette az üzemvezetőket, termelésszervező ket a következetes, felelősségteljes munkára, s mint ilyen előfutára volt egy társadalmi és egyéni érdekeket szorosan egybekovácsoló gazdasági rendszer kialakulásának. Ez az új rend­szer még nem alakult ki, most szüle­tik nemcsak nálunk, hanem a Szovjet­'unióbán, Lengyelországban, az NDK­ban ls és minden olyan szocialista országban, ahol a nagyfokú Ipari fej­lődés megkövetelte az új ösztönző for­mák keresését. A legérdekesebb útkeresés a Szov­jetunióban tapasztalható, ahol ökonó­miai kísérletek folynak, mégpedig va­lóban nagyvonalúan: egész autonóm köztársaságok, vagy mammuttvállala­tok bevezetnek egy-egy új elképzelést, amelynek eredményességét a gyakor­latban mérik le. E kísérletek alapján már ma kirajzolódik nagy vonalakban, hogy a most születő szocialista tudo­mányos ökonómiai irányító és ösztön­ző rendszer teljes mértékben figye­lembe veszi az értéktörvény hatását. a fő mutatók között a bruttó termelési érték helyét a munkaráfordítás meny­nyisége és minősége váltja fel, az érdekeltség pedig a mennyiségi muta­tókról mindinkább a nyereségi és mi­nőségi mutatók felé toiódik. Ismerve a szovjet ökonómiai kísér­letek lényegét és hazai gazdasági problémáinkat, elmondhatjuk, most valóban nagy szükségünk van a szov­jet tapasztalatokra. Az Ilyen Irányú tapasztalatok tanulmányozása termé­szetesen elsősorban a közgazdászok feladata. Viszont nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül a termeléssel legszoro­sabb kapcsolatban álló dolgozó töme­gek tapasztalatait sem. Ügy vélem, néhány irányítási és ösztönzési prob­lémára vonatkozó megfigyelésem, amelyekre több szovjet üzemben tet­tem szert, rávilágíthat arra, hogyan születik az úf a Szovjetunióban, ho­gyan lehet „fájdalommentesen" ís vi­lágra hozni a megcsontosodott merev Irányítási módszer helyett ésszerű újat. Egy párttitkár, meg egy igazgató Amint néhány szót váltottam az Üz­bég Acélművek párttitkárával, Fjodor Andrejevics Zaharovval, máris otthon éreztem magam. Ugyanis éppen azon töprengett, miért kell egy párttitkár­nak, aki jót akar, Szükségszerűen szembe kerülnie az igazgatóval, aki -— s ez a baj — ugyancsak jót akar. Mert ha az Igazgató ellenség lenne, nem lenne probléma leleplezni. Dehát ő csak a tervet akarja teljesíteni, s még­is... Mert nézzen Ide — mondja, és elém teregeti a tervteljesítés adathal­mazát. Kitűnik: a népgazdaságnak minde­nekelőtt úgynevezett 32-es „vínkli­vasra" van szüksége. Ez annál ls sür getőbb követelmény, mivel az egész rohamosan fejlődő Üzbég SZSZK-ban ez az egyetlen üzem, amely Ilyet gyárt. Ugyanakkor azonban az igazga­tó a kevésbé szükséges 16-os armatú­ra-acél gyártását szorgalmazza. Miért? Mert ezzel teljesíti legjobban a ter­vet. S mit kell az Igazgatónak kimu­tatnia felettes szervei számára? Ter­mészetesen a tervteljesítés számait. A párttitkár fő feladata a társadalmi érdek védelme. De hogyan védelmez­ze, amikor ugyanaz a társadalom, amelynek inkább vinkli-vasra van tJJ SZÓ 4 * 1964- február 22. szüksége, mint 16-os armatúra acélra, az üzemet mégis aszerint értékelt, mennyi 16-os armatúra-acélt gyár­tott!? ... És a párttitkár összeborzol­ja rövid szőke haját és nagyot csap az asztalra ... — Mit szólnak ehhez a munkások? — Kérdezze meg tőlük. Hengerész: A hengerszék ugyan­úgy hengerel Ilyet ls, olyat is. Nekem mindegy, mit gyártunk. De ha csak vinkli-vasat gyártanánk, ráfizetnénk Igy jobban keresünk. — Nos, látja — szól a párttitkár — nem mehetek a munkások ellen. Hi­szen ötezer ember bérét rombolnám le, ha keresztülhajszolnám a szüksé ges árufajta termelését. Nem minden ki Ganyev... Ganyev Háfiz, a Szocialista Munka Hőse: Azt kell gyártani, ami a nép­gazdaságnak kell. Minden áron. — Nos, párttitkár, ehhez mit szól? — Amit az előbb: nem mindenki Ga­nyev ... ... És ismét rácsap az asztalra. De most már nem az üzemi pártirodán, hanem az üzbegisztáni Központi Bi­zottság Ipari osztályán. És követeli: olyan mutatók szerint értékeljék az üzemet, amelyek a népgazdaság érde­keit fejezik kl. És vitatkozik, harcol, küzd az új mutatókért. Mert ő nem mehet a munkások ellen. Ebben pedig igaza van. Ahol már előbbre vannak Másfajta termeléssel foglalkozik a tadzsikisztáni textilgépgyár, problé­mái ls mások. Míg az Üzbég Acélmű megrendelői nemigen válogathatnak — hiszen, mint mondottuk, csak egy­forma acélt gyártó üzemük van — ad­dig a textilgépgyár megrendelői ezen a gyapottermesztő, fejlett textiliparú vidéken ugyancsak megválogatják, mit vesznek meg. Azt kérdem az üzem igazgatójától, mi kényszeríti őt, hogy a közönséges szövőgépek helyett au­tomatikus szövőgépek termelését ve­zesse be, s miért készülnek oly nagy igyekezettel a vetélő nélküli pneuma­tikus szövőgépek mielőbbi gyártására. Mi késztette őket erre, hiszen a régi típusú gépek gyártása bizonyára már jój befutott, előnyösebb volt, sőt ké­nyelmesebb ís. — Ebben a piac hatása nyilvánul meg. Nem hagyhatjuk persze figyel­men kívül a dolgozók, technikusok, mérnökök öntudatos igyekezetét sem, hiszen a terveket ők készítették még mielőtt a piac a termelés meg­változtatására kényszerített volna. A piac, az, hogy a megrendelő válo­gatósabb lett, megtanított a gyors át­térésre, az úf árufafták termelésére — Milyen a kapcsolatuk a megren­delőkkel, hogy Ilyen közvetlenül ha­tást gyakorolhatnak üzemükre? — Ez a hatás nem a közvetlen kap­csolatból ered, hanem abból, hogy a mi üzemünk érdekelt a nagybani ter­melésben. A régi fajta szövőgépekre pedig nincsen olyan számú megrende­lés, hogy lehetővé tegye a nagysoro­zatú gyártást. így közvetve hat tehát ránk a piac. CSÜTÖRTÖKÖN a moszkvai Barát­ság házában szovjet újságíróknak le­vetítették Vojtech jasný rendező „Ha majd jön a kandúr" című nagysikerű csehszlovák filmjét. A film nemsokára bemutatásra kerül a szovjet mozik­ban ts. — S az eredmény? — „Hogy még önöknek, a fejlett iparú Csehszlovákiának is szállítunk szövő-automatákat. Kartávolságra az eszményi megoldástól Egészen új, egészen modern gyakor­lattal a legkevésbé várt helyen — az Éhség-sztyeppén találkoztam Néhány feljegyzés a Nytkolaf Bortszovics Tu­tolmin főmérnökkel folytatott beszél getésből. Nyíkolaj Borlszovics a Glavsztyep sztroj építővállalat főigazgatóságán dolgozik. (Azelőtt Glavgolodsztyep­sztroj, de a golod — éhség — szót a dolgozók kérésére törölték az elne­vezésből. Hogy miért, azt később tud­juk meg). — Miszerint értékelik vállalatuk munkáját? — A betakarított és eladott gyapot szerint. — Nem értem, hiszen ez építőválla­lat. — Igen, de minden munkánk, min­den épület, út, csatorna, amit építünk, az éhség-sztyeppéi gyapottermelésért történik. Ezért helyes, hogy a végső termékben vagyunk érdekeltek. A gya­korlatban ez úgy történik, hogy hitelt kaptunk — négy évvel ezelőtt — a sztyeppé megművelésére. Ebből épí­tettünk nagyszabású csatornahálóza­tot, 10 korszerű városi jellegű szov­hoz-települést, Jangljer városát, mint központot, utakat a sztyeppén stb. A hitelt a gyapottermésből fizettük vissza. Két év alatt. Ma teljesen ren­tábilisek vagyunk. Üfább beruházá­sainkat az új gyapottermés nyereségé­ből eszközöljük. Ez nem csekély dolog — 1970-ig itt 31 szovhozgazdaságnak kell működnie és 1980-ig az Éhség­sztyeppé egymillió kétszázezer hektárjából nyolcszáz ezret meg kell művelni. A pénzt tehát nem külön az utakra, külön a házakra, külön a csatornákra kapjuk, hanem a gyapot­, termésre. Hogyan oldjuk meg, ez már a ml dolgunk. Ez tőlünk, a főigazga­tóságtól egészen a csatornaépítő kot rógép-kezelőkig érvényesül A csator­naásóktól nemcsak métereket követe­lünk, hönem olyan minőségű munkát ls, hogy az eredményes legyen, ne kelljen bajlódni a hibák kiigazításá­val, mert nekünk mielőbb gyapot kell Gyapot pedig -- akárhány métert ás is a gépkezelő — csak akkor lesz, ha a csatorna jó lesz, nemcsak hosszú. Ez a normában is kifejezésre jut. — Ugyanígy van ez a lakásépítők kel. Nézze meg kiváló panelházainkat Miért jó a minőség? Mert a főfeladat hogy minél több ember találjon Itt olyan otthonra, amit nem szívesen hagy el, s melyben kellemesen érzi magát. A gyapothoz ugyanis munka erő kell... A mennyiséget — mert hi­szen az is fontos, hogy minél több lakóház legyen — másképp érjük el­az új építési módszerek alkalmazásé val. Ezért talál itt oly sok panelházat Közvetlen érdekünk a legújabb tech­nika alkalmazása, mert a gyapot sür­get, s nekünk nem mindegy — mint ahogy egyetlen dolgozónak sem az Éhség-sztyeppén — hogy mielőbb mi­nél több gyapot teremjen itt Ez a cél teszi érdekeltté az embereket a termelésben. Érti? Hogyne érteném. Sőt lelkesedem érte. VILCSEK GÉZA A lakhérrendezéstől nyilatkozik a helyi gazdálkodás központi igazgatóságának vezetője Ä Rudé právo február 13-i szá mában Interjút közöl S. G a š parikkal, a helyt gazdálkodás kö2 ponti Igazgatóságának vezetőjével aki részletesen Ismertette a most ké szülő lakbérrendezés kérdéseit. A be szélgetésből a konkrét intézkedésekre vonatkozó részeket az alábbiakban ls mertetjük: A lakbérrendezés alapelvei Az egyik fő alapelv a lakbérek ren dezésénél, mint azt a párt Központi Bizottsága hangsúlyozta, a gyermekes családoknak nyújtott kedvezmény Ahol több a gyerek, nagyobbak a lét fenntartási költségek is és ezért az ilyen családok nagyobb kedvezmény­ben részesülnek. A további alapelveket illetően fon tos tény a lakáskategóriák létesítése Négy ilyen kategóriába osztályozzák a lakásokat. Az első kategória: köz ponti, vagy távfűtéses lakások, ame­lyekhez mellékhelyiségek Is tartoz­nak — tehát az összkomfort. A má sodik kategóriába a teljesen felsze relt, de központi, vagy távfűtéssel nem rendelkező lakások tartoznak A harmadik kategóriába tartozó laká sok azok, amelyekben nincs központi fűtés, s nem teljes a felszerelés — például nincsen fürdőszoba. A negye­dik kategóriába tartozó lakásokban nincsenek mellékhelyiségek sem. A lakbérrendezés az első három ka­tegóriát érinti. Hogyan számítják ki az új lakbért? A lakbért négyzetméterek szerint számítják ki, külön a lakott és külön a további területért. Az előzetes nor­mákat Így állapították meg: az első kategóriában 26 korona, a második­ban 18, a harmadikban 14 korona n égyzetméterenként, természetesen évente. A többi — nem lakott lakterület — bére lényegesen alacso­nyabb lesz. Azért beszélünk előzetes árszabá­sokról, mert az egész rendszer kidol­gozása még folyamatban van és még sor kerülhet lényegtelen különbsé­gekre Sokan már most próbálgatják kiszámítani az előzetes adatokból lak­bérüket, de ez még korai. Egyesék tévesen úgy vélik, hogy azok a nor­mák, amelyekről beszélünk, a mai lakbérhez hozzá lesznek számítva. Ez nincsen Igy, az egész lakbért újból megállapítják. A lakterület még nem minden. Van­nak beépített szekrényekkel és kony­haberendezéssel felszerelt lakások is. Ezt ls figyelembe veszik a most ké­szülő árszabás megállapításánál. Figyelembe veszik a lakás minősé­gét, tehát alagsori lakásról van-e szó, nedvesek-e a falak stb.. mert mindez rontja a minőséget. Az ilyen alacso­nyabb értékű lakások bérét bizonyos kulcs szerint csökkentik. Az új árszabásoknak országos érvényük lesz, mindegy, hogy a lakás Prágában, vagy Poprádon van-e. A la­kás felszerelése a döntő, nem fekvé­se. Mi a lakterület, milyenek a kedvezmények? Nem lakott területnek a mellékhe­lyiségek, a folyosók, hallok számító nak, a többi — szobák, hálószobák —• lakterületnek. A konyha 12 négyzet méteren felül már szintén lakterület. A kedvezményeket a kategóriák szerint állapítják meg. Az első és TALAN HATÁSOS LESZ Veszélyes dolog a lejtő, s ittas állapotban különösen hajlamos Főként azok számára, volt a bűntettek elkövetésére. A lej­akikben nincs elég erő tőn nem tudta megállítani a felesége ihhoz, hogy csúszás köz- sem; az ital, a munkakerülés és a ben megkapaszkodjanak bűncselekmények széttörték a csalá­és visszakerüljenek az di kötelékeket. Válásra került sor. egyenes útra. Ezt igazol- Farkas János nem fogta meg a társa­Ja Farkas János patai dalomnak többször feléje nyújtott se­lakos esete is. Farkas János 1950-ben botlott meg először, és lépett arra a bizonyos lej­tőre. Azután már nem volt megállás számára. 1950 óta tizenhatszor ítélte el a bíróság, ebből tizenegyszer lo­pásért. Az utolsó tizenkét évből több mint nyolc évet börtönben töltött. Legutolsó büntetését, 18 hónapi sza­badságvesztést, a múlt év május 17-én töltötte le. Pár hét múlva ismét a bűn útjára lépett. Pedig megvolt minden lehetősége arra, hogy rendes életet éljen. Elvé­gezte a bányaipari iskolát, segédgeo­lógusi képzettséget szerzett. Megbe­csült, Jól fizetett munkahelyeken vál­lalhatott volna munkát. Neki azonban nem volt inyóre a becsületes munka sehol sem állta meg rendesen a he lyét. Megszokta a léha, csavargó éle tet, a naplopást, rákapott az italra, gítő kezét, s nem okult a büntetése­ken sem. Visszaeső bűnözővé vált. A múlt év májusának egyik napján a galántal Járási ügyészség hivatalé ban hosszas beszélgetés folyt, ame­lyen az ügyészen kívül részt vett a közbiztonsági szervek járási főnöke és Farkas János, aki akkor szabadult a börtönből. A hatósági emberek hi­vatalos formulák nélkül, igazi embe ri hangon beszéltek Farkas Jánossal. Igyekeztek őt meggyőzni arról, hogy jobb az egyenes út, emberelje meg végre magát és fogjon becsületes munkához. A meggyőző szavak mellé a legmesszebbmenő segítséget is meg­adták neki a tisztességes élethez. Ál lást szereztek neki, ami havonta 1400 korona keresetet biztosított számára Farkas János meg ls Ígért mindent, fogadkozott, hogy ezentúl becsületes •» HMMU Hrorať'jť ember lesz belőle. Akkor úgy tűnt. hogy őszintén gondolja, amit mond Csakhogy a szavak és a tettek ez­úttal nem sokáig voltak összhangban. Farkas jános csak hat hétig dolgozott rendesen, utána visszatért régi élet­módjához. 1963 júliusától kezdve a Járási Épitővállalat Diószeg-újmajori munkahelyéről többször lopott építő anyagot, amelyet potom pénzért adott el néhány környékbeli lakosnak A diószegi vendéglőben és magánla­kásokban többrendbeli betörést köve­tett el. Pénzt és értéktárgyakat csalt ki emberektől, őrizetlenül hagyott ke rékpárt és motorkerékpárt tulajdoni tott el, a petfvaldi munkásszállóban egy feltört szekrényből ruhaneműt és élelmiszert lopott, az ostravai főpá iyaudvaron pedig elemeit egy akta táskát. Júliustól november 14-|g 21 bűncselekmény elkövetése terheli lel kiismeretét. azonkívül, hogy nem tel iesitl eltartási kötelezettségét kislá nyával szemben. Farkas János a bíróság előtt maga is elismerte, hogy úgy látszik az ö ese­tében a rövid időtartamú büntetések már hatástalanok a megjavulás el­éréséhez. Remélhető, hogy az elmúlt napokban tartott tárgyaláson kapott ötévi jogerős szabadságvesztés végre hatásos lesz. G. L. második kategóriában egy kiskorú gyermekre a kedvezmény 5 százalék, két gyermek után 15 százalék, három után 30 százalék, négy és több gyer­mek esetében 50 százalékig terjed a kedvezmény A harmadik kategóriá­ban o kedvezmény nagylából a fele­akkora. Ennek a célja, hogy több­gyermekes nagyobb családok is meg­engedhessenek maguknak összkom­fortos, első-második kategóriájú la­kást. Fűtés, szemét, víz.:; Az adminisztratíva leegyszerűsítése céljából ^zal számolunk, hogy a lak­bérbe soroljuk az állandó jellegű, ed­dig külön fizetett illetékeket is. A lak­bér nem ölel) fel a közös házterüle­tek takarítási díját, a víz-, melegvíz­szolgáltatási és lift-illetéket, a fűtést. Ezeket a kiadásokat a lakók befo­yásolhatják, rajtuk- múlik, hogyan gazdálkodnak. A túlméretezett lakterületért járó illetékek megmaradnak a jövőben ls. Azzal számolunk, hogy annyi száza­lékkal növekszik a lakbér ahány szá­zalékkal nagyobb a lakterület a megszabottnál. Ettől az Intézkedéstől a lakásalap jobb kihasználását vár­juk. Milyen lakásokat érint a rendezés? A lakbérrendezés lakásalapunknak kb. 60 százalékára vonatkozik, s a háztartások egynegyedét érinti. Nem vonatkozik a családi házak lakbérére (ha azok magántulajdonban vannak), a szövetkezeti lakásépítés keretében épített lakásokra, valamint a negye­dik kategóriába tartozó lakásokra. Mennyire érinti a lakbért a rende­zés, az lényegében az eddigi lakbér­től függ. Vegyünk egy példát, mond­juk Mostból. Kétszobás lakásban öt­tagú, kétgyermekes család lakik. Első kategóriájú a lakás, területe 57 négy­zetméter. A felszerelés teljes. Az alap­lakbér évi 960 korona, tehát havon­ta 80 korona. (Figyelem, sokan a lak­bér fogalmába besorolják a különféle illetékeket is, tehát mindazt amit minden hónapban fizetnek, a fűtést is beleértve. Pedig a fűtés, de e hamu­kihordás, víz és kéményseprő illeték stb. nem lakbér — ez az egyéb költségek közé tartozik. Mellékesen mondva — ezeket az Illetékeket is egységesítjük, hogy ne kelljen min­den hónapban külön kiszámítani őket.) De térjünk vissza mosti esetünk­höz. Az új lakbér ennél a családnál é v i 1400 korona lesz, tehát havi 117, ami 37 koronával több, mint ed­dig. Ha a lakó maga korszerűsíti laká­sát — beépített szekrényeket stb. ké­szít — ez csak kívánatos, és emiatt nem sorolják magasabb lakás-kategó­riába. Ellenben, ba a korszerűsítést a nemzeti bizottság végzi, a lakást a megfelelő kategóriába sorolják. Az igazságosabb elosztás érdekében Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy az Igen ráfizetéses lakásgazdál­kodás közvetlenül gátolja a lakáskér­dés megoldását. Az új intézkedések ezért gazdaságilag teljes mértékben Indokoltak és szükségesek. A fő cél, hogy a lakbér megfeleljen a lakás nagyságának és minőségének, jobb feltételeket teremtsünk a karbantar­tás számára, ösztönözzük a szövetke­zeti lakásépítést és egyenletesebbé, ésszerűbbé tegyük a lakások elosztá­sát. Az eddigi rendszerben sok az igazságtalanság. Több mint 140 000 gyermektelen család lakik ma jól fel­szerelt két háromszobás első kategó­riájú lakásokban. A köztársaságban körülbelül ugyanennyi két és több­gyermekes család azonban egy helyi­ségben, vagy egyszobás lakásban la­kik. A lakbérrendezés ezt az Igazság­talanságot is hivatott kiküszöbölni. Az előírások és szabályiatok most készülnek A lakbérek rendezése a bérlők és a lakásokért felelős szer­vezetek részvételével történik majd. A bérlőkkel új szerződéseket kötnek. Mint Ismeretes, az új lakbérek októ­ber elsejétől lépnek érvénybe, az elő­írásokat április elsején teszik közzé Fél év időnk van rá, hogy részletesen megismerkedjünk a rendezés részle­teivel, mégpedig saját példánkon, hi­szen mindenki részt vesz saját lakbé­rének megállapításában. Elég idő ma­rad az esetleges lakáscserékre is. A legfontosabb feltétel az egész ak­cióban az hogy az intézkedések élet­be léptetése h lakók közvetlen rész­vételével történjék. •rMSr-

Next

/
Oldalképek
Tartalom