Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-01 / 32. szám, szombat

] i Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1964. február 1. szombat • 50 fillér • XVII. évf. 32. szára. Emberközelbe! ^ em vagyok a számok, a számszerű kimutatások ellensége. A sta­J\ tisztikai felmérések kétségtelenül előrehaladásunkról, rendünk I \ igazáról, s arról az emberfeletti munkáról vallanak, melyek — a felszabadulás óta — népünk új honfoglalásáról tanúskodnak. Of honfoglalásról — a társadalom, közélet, tudomány és művészet min­den területén. Ezek a számadatok azonban mégsem. lehetnek minden esetben pontosak, helyesebben: nem felölhetik azt a minőségi változást, mely az elmúlt évek során az emberi lelkekben végbement. A gondolkodás forradalmát éljük, amikor napjaink Igényéből fakad a több tudás követelménye, s az, hogy cselekedeteinket a ma és a jövő szemszögéből ítéljük; hogy ne csak az egyéni jót, hanem a közhasznút is sajátunknak tekintsük s támogatását kötelességünknek érezzük. S ha a holnapok igénye ilyen értelemben kér bebocsátást gondolatvilágunkba, ez csak fokozza annak szükségességét, hogy a számok bűvölete helyett a valós mozgató erőkre s igényekre összpontosítsunk. Pártunk XII. kongresszusa napjaink legfontosabb feladatait a közgaz­dasági kérdések megoldásában és az eszmei-nevelő munka elmélyítésében jelölte meg. Ez a meghatározás nemcsak fontossági sorrendet jelent, ha­nem a súlyponti feladatok megjelölésével azok kölcsönösségére ts utal. Nem lehet célunk — ezúttal —, hogy a sokrétű feladatok mindegyi­kével behatóan foglalkozzunk. Csupán egy részletproblémáról, — külde­tésénél fogva jelentős kérdésről, — a népművelés soron levő legfontosabb feladatairól szeretnénk néhány szót szólni. A népművelő tevékenység — ahogy azt a pártdokumentumok is hang­súlyozzák — az eszmei-politikai nevelés fontos része. A kultúra és a mű­vészet a párt jelentős, offenzív eszmei fegyvere — olvashatjuk Koucktj elvtársnak a decemberi Ideológiai plénumon elhangzott beszámolójában. Éppen ezért ezt a jegyvert „az emberek tudatának a kommunista eszmék szellemében való átalakításában, erkölcsi arcélük, lelkiviláguk és ízlésük formálásában, a valóban emberi, szocialista kapcsolatok fejlődésében" kell kiválóan, hozzáértőén forgatnunk. A népművelés kapcsán egy dolog ma már nyilvánvaló. A múlttal szem­ben, amikor főleg a tanítókra hárult a feladat, hogy a kultúra szövét­nekét belopják az emberi lelkekbe, a felszabadulást követő években intézményessé, társadalmilag biztosítottá vált a munka. Anélkül, hogy az elmúlt évek vitathatatlanul nagy eredményeit kétségbevonnánk — ép­pen a jövő érdekében —, józanul kell értékelni diadalainkat. Ehhez az értékeléshez hozzátartozik az is, hogy lépcsőfoknak tekintve az eddig megtett utat, felismerjük azokat az új formákat, módszereket, melyek „közelebb az élethez!" jelszóval munkánk hatékonyságát biztosíthatják. Ez tömören kifejezve azt jelenti, hogy a szocialista építés fő céljaihoz — így a gazdasági építőmunka követelményeihez — igazodva hozzuk összhangba az emberek általános és szakmai műveltségét, gyarapitsuk tudásukat, s erősítsük a szocialista gondolkodást, erkölcsöt és életformát, j népművelésben e téren a „hogyan" felvetése az új koncepció A elfogadásával egyértelmű. Nem több, és nem kevesebb indokolja At ezt, mint az a tény, hogy az elmúlt évek technikai forradalma eredményeként forradalmasodtak a kultúraszolgáltatás eszközei is. Gondolunk itt a mozi, színház, rádió és nem utolsósorban a televízió jelentő­ségére, tömegességére. Ezek, s ennek kapcsán a tudattartalomban, ízlésben végbement minőségi változás szükségszerűvé teszi, hogy a szocialista tudat, s äz egyéniség sokoldalú kibontakozását a népművelés a legcélravezetőbb eszközökkel segítse. A ma problémája e téren, hogy a népművelési intézmé­nyek a kulturált társasélet fórumává változzanak, s a klubélet alapjainak megvetésével biztosítsák az eredményességet. Ami a klubéletet illeti, kétségtelen, hogy mind az üzemi és szövetkezeti klubok, mind a népművelési intézmények klubtevékenységét illetően jelen­tős eredmények tanúi lehelünk. Az eredmények mellett azonban látnunk kell a múltból még gyakran kísértő formalizmust s látszattevékenységre törekvést is. Nemcsak a munkaszervezés és a színvonal kérdésében akad­hatnak fenntartások e téren, hanem a munka tartalmát illetően is. Tevé­kenységük ugyanis sokszor leszűkítve, vagy egyoldalúan jelentkezik. Szer­veznek ugyan népi akadémiákat, egyetemeket — ez az ismeretterjesztés súlypontja! — nemegyszer azonban kevés figyelmet szentelnek annak, hogy ezek a helyi körülmények s adottságok figyelembevételével történjenek. Merevséget jelent az is — amit a közelmúltban a losonci és a rimaszom­bati járás néhány községében tapasztalhattunk —, hogy azért nem szer­veznek népi akadémiát, mert a pártoktatást több csoportban tartják. A pártoktatás kétségtelenül fontos, de a politikai fejlettség ma már elvá­laszthatatlan a szaktudástól. Más szóval: az igazi politikai fejlettség ma­gában foglalja a több tudás igényét is. S amit az ismeretterjesztéssel kapcsolatban ugyancsak indokolt hang­súlyoznunk: éppen a megnövekedett igényességből következik, hogy az általános, semmitmondó, szürke előadások szervezése ma már aligha szá­míthat érdeklődésre. A népművelés szervezettségét illetően, sajnos, még nemegyszer tanúi lehetünk a ,löbbvonalúságnak". Bár a népművelő munkában elvként valljuk az egvséges népművelési terv szükségességét, a gyakorlat azonban ezt ­minden esetben — még nem igazolja. Ebben nemcsak a népművelést intézmények és a tömegszervezetek, hanem a nemzeti bizottságok Iskolai és kulturális szakbizottságai is ludasak. Az egységes tervhez tartozik ugyanis nemcsak a felmérő jellegű elemzés, - hol tart ma az illetékes falu stb - hanem a távlat is - hova akar eljutni. A konkrét feladatokat csakis ezek alapján jelölhetik ki. S mivel a határozatok magyarázása ma már kevés — a megvalósítás útját is meg kell határozni. A népművelő tevékenység lényege, hogy a kultúraszolgáltatás minden fajtáját közvetítse. Támogatni kell a filmklubok, TV-klubok, színház- és versbarátok köreit, a szakköröket és nyelvtanfolyamokat, s úgyszintén a műkedvelőmozgalmat. -w-ivek a kérdések a hozzáértés problémáját, így a káderkérdést is felvetik. LJ Ma semmiképpen sem engedhetjük meg, hogy a tudatlanságát álli­jHj "tólagos politikai fejlettségével bárki is leplezze, sőt tehetetlenségét azzal mentegesse" — olvashatjuk az ideológiai plénum beszámolójá­ban. Ha a munka sikerének a hozzáértés a záloga, érzésünk szerint ez a népművelésben sem lehet másként. Ez azt jelenti, hogy azok, akik a szo­cialista embereszmény kimunkálásán fáradoznak, maguknak ls hozzáér tőknek, nemcsak ültalánoss,ágban művelteknek, hanem egy-egy szakma beavattottjainak is keli lennök. Eszmei offenzívát! A XII. kongresszus és az Ideológiai plénum ebben jelölte meg tevékenységünk lényegét. Ennek ellenére mégis találkozha­tunk olyanokkal, akik e mögött nem a tettekre mozgósítást látják, hanem fetisizálnak. Oj dolognak tekintik, s a megoldását fentről, „ma­gasabb régiókból" várják. Azaz a tettet — tntézkedésvárással helyette­sítenék. Erre a számlára kívánkozik a megjegyzés: az eszmei offenzíva nem „va rázsszó", hanem az eddiginél színvonalasabb, harcosabb, hatékonyabb ideológiai munkát jelent. Igazi politikai tömegmunkát, mely az ember szépbe szőtt hitét valós tettekkel, lelkiismerettel segíti — építi. FÚNOD ZOLTÁN A Nemzetgyűlés egyhangúlag jóváhagyta az állami tervet és a költségvetést A népgazdaságfejlesztési terv mindnyájunk jó munkájával számol • A költ­ségvetési bevételek 130,4 milliárd koronát, a kiadások 130,3 milliárd koronát tesznek ki. • A képviselők a Csehszlovák Rádióról és a Televízióról tárgyal­tak • Több új törvényt hagytak jóvá (Tudósítónktői) — A Nemzetgyűlés 23. plenáris ülése a párt és a kor­mány képviselőinek, valamint a meg­hívott vendégeknek jelenlétében pén­teken folytatta tanácskozását. Az ál­lami népgazdaságíejlesztési tervhez és a költségvetés törvényjavaslatához szóló vitában František Juröa képvi­selő az erdőgazdálkodás problémáiról tájékoztatta a plénumot. Bejelentette, hogy tavaly a fatermelés tervét 104 százalékra teljesítették, azonban a vagonhiány miatt nagy gondot oko­zott a szállítás. Az egészségügy problémáiról Andrej Žiak képviselő beszélt. Az elmúit esztendőben az egészségügyi gondos­kodás ismét javult Az egészségügy legfontosabb feladatának tartja a be­tegségek megelőzését, amivel szoro­san összefügg az is, hogy a lakosság egészséges körülmények között éljen, dolgozzon, hogy testi és szellemi ké­pességei kedvezően fejlődhessenek. — Örömmel állapíthatjuk meg — mondotta a felszólaló —, hogy az el­múlt hónapokban mind Szlovákiában, mind a cseh területeken emelkedett a szülések száma. Az egészségügyben észlelhető hibákat elemezve hangsú­lyozta, hogy tavaly a beruházási ter­vet csupán 72,4 százalékra teljesítet­ték. Ezzel kapcsolatban azt ls bírál­ta, hogy elhanyagolják a régi egész­ségügyi intézmények tatarozását, mo­dernizálását. Ziak elvtárs a továb­biakban arról beszélt, hogy a szenny­vizek likvidálása halaszthatatlan meg­oldást kíván és erre a célra 1970-ig körülbelül 3 milliárd koronát fordí­tunk. Ivan Skála, a kulturális bizottság elnöke felszólalásában az iskolaügy, a tudomány és a kultúra kérdéseit vi­tatta. A költségvetésből 36,2 százalék esik kulturális célokra. Ebből 11,1 százalékot beruházásokra és a meg­levő intézmények javítására fordíta­nak. Az iskolaügy és a tudomány fej­lesztésére fordított összeg hathatósan megtérül a termelés minden ágában A jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni az ipari középiskolák és ta­nonciskolák építésére. Nem, kisebb fi­gyelmet kell szentelni a középiskolák minőségi színvonalának emelésére is. A diákok megfelelő felkészültsége le­hetővé tenné a főiskolai tanulmányok lerövidítését A főiskolai .oktatással kapcsolatban a felszólaló helyeselte, hogy a főiskolai oktatásba kapcso­lódjanak bele a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia tudományos intézetei is. František Pecha képviselő költség­vetésünk békés jellegét hangsúlyozta. Míg az Egyesült Államokban az 1963 —64-es évi költségvetésből több mint 51 százalékot katonai célokra fordí­tanak, nálunk ez 8,4 százalékot tesz ki. 1963-ban például a NATO tagálla­mai 73 466 millió dollárt fordítottak fegyverkezésre, ami négyszerese a mi egész Idei költségvetésünknek. A szo­cialista tábor célja, hogy gazdasági fronton győzzön a kapitalizmus felett és ez csak békés viszonyok között érhető el. Dr. Soňa Pennigerová a főváros fej­lesztésének problémáit elemezve hangsúlyozta, hogy a prágai középü­letek, műemlékek karbantartása nem csupán a főváros vagy a közép-cseh­országi kerület ügye. A többi kerület­nek is részt kell vállalnia a főváros fejlesztéséből. Ezzel kapcsolatban kérdést intézett Jozef Lenárt minisz­terelnökhöz, aki válaszában biztosí­totta a felszólalót, hogy a kormány helyesnek tártja ezt az elgondolást és a közeljövőben kidolgozza a fő­város fejlesztési tervét. Mivel a költségvetési vitában több felszólaló nem jelentkezett, a Nem­zetgyűlés egyhangúlag megszavazta az előterjesztett törvényjavaslatot. A Nemzetgyűlés a napirendi prog­ram értelmében ezután további hét törvényjavaslatot hagyott jóvá. František Šík képviselő az ingatla­nok nyilvántartásáról szóló törvény­javaslatot ismertette, amely az alkot­mány alapelveivel összhangban meg­szilárdítja a szocialista társadalmi tu­lajdont, védi a személyi tulajdont és biztosítja a népgazdaság tervezéséhez (Folytatás a 2. oldalon) m TA'BOR ORSZA'GAi BÖi. • AHOL MOST VAN A NYÁR Walter Ulbricht: Csak a feszült helyzet enyhülése vezethet M a német kérdés megoldásához ! Berlin (CTK) — „A békét csak ak- sa előtt, akikkel tegnap elbeszélge­kor biztosíthatjuk s a német kérdést tett. Walter Ulbricht hangsúlyozta: „Az Bulgária legnagyobb zöldségtermesztő vidé­kén — a kjusztendili kerületben — most van „nyár". Most , ér- „„ , ., nek be ugyanis ^z f h a enyhül óriási üvegházakban a í ? zült he IV zet e s lépeseket teszünk NDK kormánya ellenzi hogy a bonni jellegzetesen nyári ? l £*? za tP s le szerelés érdekében. Mai kormány a nyugati hatalmakra hárít­zöldségfajták, az uborka, a paradi- ^^Setésünk szerintem előkészíti sa felelősségét. Amikor az NDK kor­csom, a paprika. A felvásárlók napon- s t am°g a tia a feszültség enyhülését mánya aláírta a Varsói Szerződést, az ta száz kiló termést vásárolnak fel ' ** ľ^m^fV,' 2?^ ^í 3 6^ —­egy-egy központon. A tél idején a nyujt a pallhka l Pótjaink, szakszer zzel járó felelősségét • és jogait nem hárította más országokra." Az NDK kerület több száz tonna nyári zöldsé- vezeteink és egVét>b társadalmi szer- Államtanácsának elnöke egyben arra get ad a piacra. Egy hektár üvegházi vezetei nk közötti kapcsolatok rende- ís figyelmeztetett, hogy Németország területről ez idén 104 tonna paradi­csomot takarítanak be. • ÉGBŐL JÖTT SEGÍTSÉG Az NDK frankfurti kerületében idén 32! ezer hektár rétet és legelőt a mezőgazda­sági légi flotta repü­lőgépei művelnek meg Ez az „égből jött" se­gítség főleg a műtrá­gyázásban nyilvánul meg és ez idén kétszeresen olyan nagy lesz, mint ta­valy volt. A repülők segítsége lehető­vé teszi, hogy a szövetkezetek és él lami gazdaságok gépeiket és dolgo­zólkat más munkaszakaszokon vethe­tik be. Nagy jelentősége van a gyors műtrágyázásnak az Odera partján, ahol a legelőket tavasszal rendszerint elönti a víz és így mindig lekésik az agrotechnikai határidőket. A légi mű­trágyázással a késedelmet behozhat­ják. Ez idén használják először az érdekes újítást, amely segítségével a repülőgépek tartályaiba a műtrágyát közvetlenül a teherautóról csöveken át légnyomással fújják be. • ÖSSZPONTOSÍTJÁK AZ IPART A lengyel Ipar­ban — főleg a ne­héziparban — nagyszabású szako­sításba kezdtek. A szakosítás során az ipar összpontosítá­sára ls sor kerül, amivel több ezer négyzetméter terme­lési területet, sok száz gépet takaríta­nak meg és jelentősen növelik a mun­katermelékenységet. Ez idén 128 fel­adatot teljesítenek ezzel kapcsolatban. Ezentúl nemcsak a végső termék elké­szítése történik majd egy helyen, ha­nem összpontosítják az alkatrészek gyártását is. Az intézkedések főleg az eddig szét­aprózott termelésre vőnatkoznak, mint például az autódaruk megmunkáló gépek, kompresszorok, vaeúti kocsik, transzformátorok, stb. gyártására. Csak a hidraulikus kuplungok gyár­tásának összpontosításával az adry­chovi gépgyárba a munkatermelé­kenység 20 százalékkal növekszik, sőt a fogaskerekek gyártásának 2—3 üzembe való összpontosításával 40 százalékos munkatermelékenység nö vekedést is elérnek. zésében — jelentette ki Walter egyesítése semmiesetre sem valósul­Ulbricht, Németország Szocialista hat m eS a z esetben, ha Nyugat-Né­Egységpártja (SED) Központi Bizott- me t° rs zág bármily módon is atom­ságának első titkára, az NDK Állam- ÄÄl K' • '. Né metország tnnárcánav ,vt , x , egyesítésének múlhatatlan feltétele tanácsának elnöke a Nyugatnémet az általános és tel )­e s leszerelés! Más Szociáldemokrata Párt s a nyugatné­met szakszervezetek 43 funkcionáriu­lehetőség nincs!" — jelentette ki Ulbricht elvtárs. s D r. Alvaro de Faria, a jőnevfi Sao Paolo-i orvos és filozófus, a brazil békemozgalom egyik kima gastó alakja vidáman, könnyedén be­szél {lazájáról, a brazil nép békeharcáról. A hatvanhárom éves ro­konszenves békeharcos nem Kommunista, de marxista világnézetéért már nem egyszer szenvedett. Dr. Fa­ria tarsolya nemcsak a tü­dő- és szívbajban szenve­dőik — számára tartalmaz írt a gyógyulásra, de azok ^ is meríthetnek belőle, akik ­a háború ellen, a béke mellett szállnak síkra. , „Brazília népe szerencsés csillagzat alatt született. A háborút csak hírből is­, meri, borzalmait nem tapasztalta ni saját bérén. A nép! akaratát az ártatla-j 1 nul kiömlött vérj nem edzette meg; annyira, hogy béke-j vágya hatalmas tö-' megmozgalommá iz­mosodott volna". De ami késik, nem múlik. Előbb-utóbb célt érnek. Munká­juk sikerében nincs okunk kételkedni. Mindig is tudatában {voltak annak, hogy csak a megfelelő taktika hozhatja meg a döntő ered­ményt. Miben nyilvánul ez meg? Min denekelőtt az ország legégetőbb gazdasági problémáit kell megolda­niuk, a monopóliumok, a gyarmatosí­tás, az imperializmus káros, pusztí­tó hatását kell felszámolni. A béke harc továbbfejlesztése szempontjából minden bizonnyal értékes szolgálato­kat tehet majd a demokrácia erősö­dése, a gazdasági élet fellendítése. „Nem szeretem a közhelyeket — magyarázza dr. Faria. — A puszta szavak csak akkor kapnak értelmet, ha konkrét cselekedetekkel helyette­síthetők be. Ezért ma már igénye­sebbeknek kell lennünk. Nem eléged­hetünk meg a békéért vívott abszt­az UJ SZO-nak nyilatkozik: Dr. ALVARO DE FARIA, a brazil békemozgalom Ismert személyisége rakt, elvont harccal. A békeharc ma már érteimét vesztené, ha nem köz denénk egyúttal az általános és tel jes leszerelésért, amelynek megváló sítása gazdasági (ellendü lést eredményezne." Ezt a tudományos müvei ben is fejtegetett elvet hangoztatta dr. Faria nép nevelő orvos és filozófuí hazája békemozgalmának küldötteként a varsói vi lágkongresszuson, ezt a; elvet vallotta európai kör útja során a békevédőkke folytatott k eszmecseréi Moszkvában, Prágában, Bu dapesten, Berlinben. Állandóan tannl, hogi taníthasson. Megbecsül embertársait és ebből i végtelen emberszere tétből meríti kon ifjúságától kezdve a: erőt. így jutott e ahhoz az ősi igaz Sághoz is, mélynél értelmében az embüi élete nem különít hető el a társadn lomtól, melyben él A szebb, boldogabl jövőt pedig csak i haladó társadalou biztosíthatja. Csehszlovákiai be nyomásairól mondja: „Csehszlovákiábai mindössze néhány napot tartózkod tam, de ez a rövid idő is elég vol ahhoz, hog.y amit láttam, csodálat tal, megelégedéssel töltsön el. Boldog vagyok, hogy sikerült né hány üzem meglátogatása során töbt dolgozóval megismerkednem. Űszin te beszélgetéseik eredményét leszűr ve megállapíthatom, hogy az a nép mely oly öntudatosan és kitartó szor galommal s amellett kedvvel végzi felelősségteljes munkáját, csak tisz teletet, megbecsülést érdemelhet Csehszlovákia dolgozói pedig, tapasz­talataim szerint, olyan emberek, akik céltudatos munkájukkal, egész éle tűkkel nemcsak hazájuk jobb életé ért. de a világbékéért ls harcolnak. KARDOS MÁRT. I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom