Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-15 / 15. szám, szerda

N Mikor lesznek tiszták utcáink ? Városunk tisztasága eltűnt, mint a tavalyi hó, ez viszont még min­dig nem tűnt el utcáinkról 9 Szűk a költségvetés, kevés az ember, kevés a gép • A lakosság is sokban hibás Mióta Bratislava hazánk egyik leg­forgalmasabb városa lett — már ami az Idegenforgalmat illeti — egyre gyakrabban vetődik fel a tisztaság kérdése. Ha megkérdezünk egy kül­földi látogatót, tetszik-e a város, váll­vonogatva válaszolja: szép, szép, de kissé piszkosl S főleg azoktól az osztrák turistáktól hallunk ilyen fele­letet, akiknek még emlékezetükben él a háború előtti régi város képe, mely Európa szerte híres volt tiszta­ságáról. Sajnos a bírálat jogos. A házak előtt — főleg a mellékutcákban — zsúfoltan állnak a szemetes ládák, s körülöttük a járdán, s az út szélén, halomra hever a papír, a rongy és a piszok. A járdák síkosak, az utcá­kon ott szürkéllik a karácsony előtt leesett hó. Hogy lehetséges az, hogy ennyire elhanyagolják nálunk a város tisztán­tartását. Ki felelős ezért? A város műszaki szolgálatának ve­zetőségén kedvetlenül, kézlegyintés­sel fogadtak. — Megint egy újságíró, aki bírálni jött! — Nézze kérem — mutatott Ferdi­nand Vachálek a városi tisztítórész­leg vezetője s az üzem pártszerveze­tének titkára a falon függő ütemterv­re. — Több mint 460 km utcát kellene városunkban tisztán tartanunk. Erre a célra van 72 munkásunk, (többnyire nyugdíjasok és rokkantak), negyven­öt teherautónk, négy szórokocsink és 26 könnyű hóekénk. Ilyen berende­zéssel még kedvező időjárás esetén is csak nehezen bírjuk a munkát. S ha véletlenül havazik, akkor ott toldjuk­foldjuk a munkálatokat, ahol az a legszükségesebb. A helyzetet csak fijabb gépek beszerzésével, valamint Idénymunkások felvételével lehetne megoldani, csakhogy erre nem futja a költségvetésből... S még valami: ezelőtt a házmesterek sem vártak a műszaki szolgálatra, hanem a maguk jószántából felszórták a járdákat, sőt még az utat is! Az elmondottakhoz már nem lehet semmit sem hozzátenni, csak esetleg annyit, hogy a műszaki szolgálat ez évi költségvetését négymillióról hét­százezer koronára csökkentették! A hulladék eltakarító részleg veze­tőjét, Václav Sozvor elvtársat egy kis piszkos irodában találtam. Szemláto­mást ő sem örült látogatásomnak. — Kérem, igaz, hogy a szemetesek közt sok a felelőtlen személy, kiknek nincs jóvlszonyuk a munkához. Így történhetett meg az is, hogy kará­csonykor többen nem utasították visz­sza a lakók kínálását, többet Ittak a kelleténél — s munkájukat nem vé­gezték el lelkiismeretesen. A szemét a két ünnep között tehát több mint egy hétig az utcán maradt. Ezeket az egyéneket már felelősségre vontuk. Csakhogy nem minden szemétért mi vagyunk felelősek. A körzeti ház­gondnokságok kevesebb szeméttar­tályt igényelnek, mint amennyire szükségük lenne. Pl. A második kör­zet kettőszázhatos részlegében csak ötven százalékra fedi a tartályok szá­ma a szükségletet. így aztán, főleg a távfűtéses házakban, ahol nincs le­hetőség a szemét elégetésére, ez fel­halmozódik, s csúfítja a környéket. A másik ok viszont az, hogy a la­kók fegyelmezetlenek, sokszor az ab­lakból, vagy az erkélyről dobálják le a szemetet. S ha már Itt tartunk, hadd említsük meg a szeméttelep kérdését ls. Már most nehézségek vannak a szemét el­helyezésével. Két, de legfeljebb há­rom év múlva a közeli környéken már semmi lehetőség nem lesz egy szeméttelep létesítésére. Ezért már most kellene elkezdeni egy égető épí­tését. Csakhogy ezen a téren még semmi konkrét Intézkedés nem tör­tént. Amint látjuk, nem lehet mindenért „a műszaklakat" okolni. Jó lenne, ha a lakosság Is mindent megtenne vá­rosunk tisztasága érdekében. Ha a házmesterek nem várnának a műszaki szolgálatra, hanem úgy, mint régen kissé törődnének „házuk tájával". To­vábbá fontos lenne, ha a helyi, vala­mint a kerületi nemzeti bizottság is többet foglalkozna a tisztaság kérdé­sével. Az utcán heverő szemét nem ]ö névjegye városunknak. —ill— A Kelet-szlováklat Gépgyár koSícei Szovjet Hadsereg Üzeme hagyo­mányos gyártmányain kívül vegyipari gépeket is gyárt a Szovjetunió számára. Exportjeladatait 1963. december 30-ig teljesítette. A jó ered­ményekben nagy része van Nagy Lajos szocialista munkabrigádjának, amely egész éven át túlszárnyalta termelési jeladatait. A szocialista munkabrigád tagjai — túlnyomórészt a CSISZ-tagok — kötelezettsé­get vállaltak, hogy 1964-ben lerövidítik az exportjeladatok határidőit és termékeiket csak szavatossággal szállítják. Képünkön Nagy Lajos szocialista munkabrigádja. (G. Bodnár — CŤK f elv.) Fáradhatatlan harcos • Nagy Jánost nemcsak a muzslaiaty hanem a környék lakosai ls jól lsma* rik. Élete nagy részét a munkásmoz­galomnak szentelte. Már fiatalon —< az első világháború előtt agitált. Aa egyik katonai lázadás szervezésébea is részt vett. Amikor Magyarországon a munkásság vette kezébe a hatalmaf, a községben megválasztották a direkt tórium elnökévé. A tanácsköztársaság bukása t'.táli egy Ideig Tatabányán tartózkodik, majd 1920-ban hazatér. Huszonkettő­ben társaival megalapítják a kommu­nisták helyi szervezetét. Az 1933-ban lefolyt aratási harc is az ő nevéhez fűződik. A harcból a munkások kerül­tek ki győztesen s ezzel még Jobban nőtt Nagy János és a párt tekintélye. A Horthy-fasiszta Magyarország uralma alatt többször megjárta a bör­tönt és a német koncentrációs tábo­rokat. Egészségét teljesen tönkretet­ték, de kommunista hitét nem tudtálj megtörni. Nagy elvtárs a közelmúlf­ban ünnepelte 70. születésnapját. A Já­rás és a község képviselői szívélyesen üdvözölték a párt hű katonáját, fá­radhatatlan harcosát. Cslcsay AlajoS A felnőtteké a kezdeményezés Utcai verekedések, rendbontás, békés polgárok zaklatása, hangos du­hajkodás nem ritka jelenségek a nagyvárosok éjszakai életében. A rend­bontók között fiatalok is vannak. Mi az oka a fiatalok kicsapongásainak, milyen eszközökkel kell e jelenség ellen harcolni és milyen rendszabá­lyokat alkalmazni — erről beszélgettünk Vladimír TicháCek alezredessel és jan Semrád kapitánnyal, a közbiztonsági testület prágai dolgozóival. A legtöbbször, ha ezeknek a rossz tűkhöz tartozó fiatalok értelemben vett huligánoknak a tet­teit elemezzük, kiderül, hogy a legsú­lyosabb mulasztást a helytelen neve­lésben kell keresni. Ez a megállapí­tás egyaránt vonatkozik a szülőkre és a munkaadókra. A felnőttek kevés időt és gondot fordítanak a környeze­Mikor kell jelentkezni főiskoláinkon ? Hazánk főiskoláira az idén csaknem 40 ezer új hallgató Jelentkezett. Csupán néhány héttel ezelőtt fejeződött be főiskolai hallgatóink belratása, és már újból Itt az ideje, hogy beadják a jelentkezéseket az 1984—1965-ös tanév első évfolyamaiba. Népgazdaságunk igényel alapján az Iskola- és Kulturális Ügyi Minisztérium minden évben meghatározza az egyes főiskolák, illetve a főiskolák fakultásai­ra és tanszakaira a főiskolások felvétő­lének irányszámait. Az 1964—65-ős tan­évben hazánk főiskoláinak első évfo­lyamaiba és a különféle főiskolai tanul­mányi formákra 39 500 jelentkezőt vesz­nek fel, ebből 23 500-at rendszeres ta­nulásra és 16 000 jelentkezőt a foglal­kozás meilletl tanulásra. Ebből a szlová­kiai főiskolák 14 000 új hallgatót fugadnak be, 8450-et mindennapos tanulmányi for mákba és 5950-et az alkalmaztatás mel­letti tanulásra. Az érdeklődők jelentkezésüket a kö­zép- vagy szakiskola. Illetve az üzem igazgatóságánál adják be, amelyek az­után megtárgyalás után a jelentkezők komplex értékelésével együtt 1964. feb­ruár 29-ig megküldik a jelentkezőfveket a főiskolák dekanátusaira, vagy egyene­sen a főiskolára. A jelentkezőlaphoz csatolni kell a személyi adatokat, a je­lentkező életrajzéi és orvosi bizonyít­ványt arról, hogy alkalmas a választott tanulmányi formára. A dolgozók tanul­mányi formáiba jelentkezők ezenkívül csatolják munkaadójuk |avaslatát, vala­mint a katonai tényleges szolgálatuk befejezéséről szólú okmányt, illetve a katonai szolgálat alóli felmentésüket. A sikeres főiskolai tanulmány fő fel­tétele, hogy a jelentkezők helyesen vá­lasszák meg szaktudásuk, érdeklődésük és a népgazdaság szükségletei alapján tanulmányi szakaszukat. Rý tartozó fiatalok nevelésére, ellenőrzésére, bonyolult lelkiéletük, gondolkodásmódjuk formálására. A legtöbb kihágást, bűncselekményt a fiatalok 15—18 éves korban követik el, ami szintén azt bizonyítja, hogy még kiforratlan, kiegyensúlyozatlan jellemekről van szó — mondja Sem­rád elvtárs. — Az alkohol döntő szerepet Ját­szik a kihágások elkövetésében. A leg­több rendzavarás, verekedés a mér­téktelen alkoholfogyasztás hatása alatt történik. A közbiztonsági testü­let konkrét lépéseket tett annak ér­dekében, hogy az Illetékes szervek, elsősorban a nemzeti bizottságok és a RAJ a legszigorúbb büntetést-alkal­mazzák azokkal szemben, akik fiata­loknak, vagy Ittas állapotban levő egyéneknek alkoholt szolgálnak kl. A közbiztonsági szerv a helyszínen megbírságolhatja az illetőt, de súlyo­sabb vagy ismétlődő esetekben felet­teseik hatáskörébe tartozik, hogy magas pénzbüntetést szabjanak ki, esetlég elbocsássák a rendelet ellen vétőket — magyarázza TicháCek al­ezredes. — A közbiztonsági szervek nem szívesen használják a gumibotot — folytatja. — Csak önvédelem esetén, vagy ha a rendbontó viselkedésével veszélyezteti környezetét, nem hall­gat a szerv felhívására, veszik igény­be. Ezzel kapcsolatban hadd jegyez, zem meg, hogy nézetünk szerint hasznosabb munkát végzünk, ha sh kerül megelőznünk ezeket az Incf* denseket. Ezért megerősítettük $ nagyvárosokban az éjszakai szolgálar* tot, őrszemeink rendszeresen ellenőr­zik azokat a helyeket, ahol valami történhet, például a félreeső, sötM utcákat, átjáróházakat, kocsmákaf stb. — Nagyon fontos, hogyan reagál 0 lakosság a fiatalok elítélendő visel­kedésére — jegyzi meg Jan Semrád, — Sajnos, az a tapasztalatunk, hogy közömbösek, nem avatkoznak bele, csendes szemlélők és legfeljebb a fe­jüket csóválják. Megtörtént eset: egy fiatal párt séta közben megtámadott egy banda, öt percen belül harminc­negyven ember gyűlt össze, egészsé­ges erős emberek és egyiküknek sení Jutott eszébe, hogy a fiatalok segít­ségére siessen. A lakosság erkölcsi támogatása eredményes munkánknak' egyik alapfeltétele. Nagy segítséget Jelentenek számunkra a segédőrök, A polgároknak ezzel az önkéntes had­seregével szorosan együttműködünk'. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy számukat tovább bővítsük és munká­jukat még gondosabban, még jobban Irányítsuk. i—va „A párt a nemzeti bizottságok legfontosabb szerveinek a plénu­mokat és a szakbizottságokat tart­ja, amelyek főszerepet játszanak abban, bogy fokozódjék a dolgo­zók részvétele a gazdaság, a kul­túra irányításában és az állam­igazgaztásban ..." (A CSKP XII. kongr. határozataiból.) Közeleg a nemzeti bizottságok vá­lasztási időszakának vége s ilyen­kor — rendes gazdához illően — a néphatalom szervei is körülnéznek házuk táján, számba veszik munká­juk eddigi eredményeit, fogyatékos­ságait és felkészülnek, hogy számot adhassanak a választók előtt. — A KNB tanácsának határozata értelmében — tájékoztat az elemzé­seket Irányító szervezési osztály ve­zetője I/adislav D u b 11 k elvtárs — a kerület minden járásának több köz­ségében ellenőrző elemzéseket hajtőt tunk végre, hogy megállapítsuk, va­jon a HNB-k segédszervei: a szakbi­zottságok, nő- és polgári bizottságok küldetésük szellemében tevékenyked­nek-e, s a nemzeti bizottságok helyi és járási szerveitől megkapják-e a munkájukhoz szükséges segítséget? Az elmúlt évben a košicel, rozs­nyói és legutóbb a trebišovi járásban végeztek hasonló elemzéseket. A tre­bišovi Járás 25 községében a bizottsá­gok munkájában észlelt jó eredmé­nyeknek és hiányosságoknak forrásai annyira közős jellegűek, hogy álta lánosíthatók nemcsak a járás, hanem az ennek határán kívüli községekre ls. Így hát maradjunk a trebišovi Járás községeiben nyert észrevételek­nél. • A SZAKBIZOTTSÁGOK tevékenységét Illetően különösen Baö­kov, Vajány és Vef. Ozorovce közsé gekben kedvező a helyzet. Itt a bi zottságok általában önállóan dolgoz­nak, munkájukat a tervszerűség jel­lemzi, s ez nem szorítkozik csupán gyűlések megtartására. Aktívan szer­vezik a HNB határozatainak teljesí­tését és ellenőrzik a feladatok vég­rehajtását. Tevékenységükről rend­szeresen tájékoztatják a tanácsot,''a HNB teljes ülését, és javaslatokat ter­jesztenek elő. Ezzel szemben például Milhosfov Bély, Nagyráska, Csicser, Zbehftov Nový Salaš, Nagy- és Kistárkány köz­Tapasztalatok a kelet-szlovákiai kerületből A HELYI NEMZETI BIZOTTSÁGOK ÉS SZERVEIK EGYÜTTMŰKÖDÉSE ségekben a bizottságok elégtelen te­vékenységet fejtenek kl. Milhosťovban a bizottságok munka­tervében csupán az összejövetelekről van szó. Viszont a tervezett gyűlések megtartásáról semmi feljegyzés nincs, ami arra enged következtetni, hogy nem ls tartották meg. Sajnálatos do­log, hogy a HNB ezzel nem sokat tö­rődik. Még egy esetben sem foglalko­zott a bizottságok tevékenységével, il­letve elégtelen munkájuk értékelésé­vel. AJ HNB bizottságainak önálló mun­kájáról nem lehet beszélni Nagyrás­kán sem. A bizottságok elnökei a plenáris üléseken nem számolnak be tevékenységükről, észrevételeikről. A HNB tanácsa — nagyon helytelenül — többnyire a titkárt bízza meg bi­zonyos feladatok teljesítésével, annál ritkábban a bizottságokat. A csicseri HNB az elmúlt év fo­lyamán két ízben értékelte a bizottsá­gok munkáját. Ennek ellenére tovább ra is nagyon alacsony szinten mozog ezek tevékenysége, amiről semmi fel­jegyzést nem találni. A tervszerűtlenség Jellemzi a HNB bizottságainak munkáját Zbehííov községben ls. Például a mezőgazdasági bizottság, melynek bőven akadt vol­na munkája, a múlt évben csak egy­szer értekezett. Hasonlóképpen az is­kola és kulturális bizottság ls. A ple nárls üléseken a bizottságok elnökei nem szólalnak fel, nem mondanak véleményt a felvetett kérdésekben Sem a HNB, sem tanácsa nem tett különösebb konkrét intézkedéseket a bizottságok munkájának aktivizálá­sára. Nový Salaš, Kalša, Nagy- és Kis­tárkány községekben sincs semmi jele a helyi bizottságok aktív tevé­kenységének. Itt is elsősorban a HNB vezetői hanyagságának köszönhető, hogy a bizottságok csak papíron lé teznek. Feltételezhető, hogy a HNB elnökei és titkárai talán nem is tu datosítják,' milyen nagy segítséget mellőznek feladataik teljesítésénél, s egyúttal elhanyagoljál^ a dolgozók szélesebb rétegének az irányításba, a közös ügyekbe való bevonását. Sajnálatos körülmény, hogy a járás székhelyén Trebišovon továbbá Sečov­cén, Nagykaposon és Királyhelmecen, a volt járási központokban, ahol a többi falvaktól eltérően nagyobb le­hetőségek vannak a bizottságok terv­szerű és aktívabb tevékenységére, sem lehet ezek munkáját általában kedvezően értékelni. Egyes bizottsá­gokról azonban érdemlegesen lehet megemlékezni. Nagykaposon hasznos tevékenységet fejt ki az építkezési bi­zottság, amely 40-tagú aktívával dol­gozik, és nagy érdeme van a kis vá­ros továbbfejlesztési távlatainak meg­valósításában. Trebišovon hathatós se­gítséget nyújt a városi nemzeti bi­zottságnak a mezőgazdasági és egész­ségügyi bizottság. Nem említünk több példát. Ezek szintén csak amellett bizonyítanak, — amit az elemző ellenőrzések folya­mán szerzett tapasztalatok alapján ál­talánosítani lehet — hogy kevés ki­vétellel a HNB-k és tanácsaik nem fordítanak kelíő gondot a bizottságok munkájának irányítására, szervezésé­re, nem bízzák meg ezeket konkrét feládatokkal. Általában megelégsze­nek azzal, hogy a bizottságoknak van tervük, amit többnyire egyedül a HNB-titkárok állítanak össze. Mi van ezekben a munkatervekben? Az egyes bizottságok összejöveteleinek határ­ideje. Ezenkívül — néhány esettől el­térően — legtöbbször még az ülése­zések tervét sem tartják be. Az Ilyen állapotért elsősorban fele­lős a JNB tanácsa, amely — amint a példák többsége bizonyítja — nem hatott oda, hogy saját bizottságai kel­lő gyakorlati és metodikus segítséget nyújtsanak hatáskörük gyakorlása közben a HNB-k illetékes bizottságai­nak. A járási nemzeti bizottság taná­csának róható fel az is, hogy a HNB-k nagy többsége az egész év fo­lyamán egy esetben sem, vagy na gyón ritkán foglalkozott a bizottsá gok tevékenységének értékelésével. Csak a járási pénzügyi bizottságról lehet azt mondani, hogy kapcsolat­ban van a HNB-k hjsonló bizottsága, val, segíti és irányítja tevékenysé­güket. A beruházási építkezések bi­zottságán kívül a többi jóformán kap­csolatban sincs a helyi bizottságok­kal. Nem hívják- meg ezek elnökeit a járási bizottságok üléseire, nem kapcsolják be őket az általuk végzett ellenőrző munkába stb. Segítségük — ha ugyan annak lehet nevezni —• csupán abban nyilvánul meg, hogy évente egyszer, a téli időszakban egy­napos iskolázásra hívják össze őket. Az ilyen segítség semmi esetre sem elegendő ahhoz, hogy a HNB-k szak­bizottságainak tevékenységében javu­lás következzék be. • A NÖBIZOTTSÁGOK munkáját értékelve sok kedvező pél­da bizonyítja, hogy helyes Irányítás­sal minden esetben nagy segítséget jelent ennek a szervnek munkája a gazdasági és politikai feladatok tel­jesítésének biztosításában. A trebi­šovi járásban legtöbb esetben nagyon helyesen jártak el, hogy a nőbizott­ságok élére a HNB tanácsában is te­vékenykedő nőket választottak. Ezzel biztosították a tanács és a bizottság közti állandó kapcsolatot, s Így csak­nem rendszeresen sor kerül a bizott­ság tevékenységének értékelésére ls. Feltűnő, hogy maga a JNB tanácsa is nagyobb gondot fordít a nőbizottsá­gok munkájának irányítására, mint a szakbizottságok esetében. A nőblzottságokról történö gondos kodás meghozta gyümölcsét, nagyobb tevékenységre ösztönözte taglalt. Kéz zelfogható segítséget nyújtanak a HNB-knak elsősorban az állati ter mékek felvásárlási feladatai teljesí­tésének, a mezőgazdasági münkála tok idején való elvégzésének szerve zésében. Vajányban az ő érdemük el sősoiban, hogy a község már szép tember végén teljesítette az egész évi tojásfelvásárlási tervet és ezen felül 75 ezer tojást adtak el. Sečov­cén az asszonyok a háztáji gazda­ságokból 91 ezer tojás felvásárlását biztosították. Oborín községben szin­tén a nőblzottságnak köszönhető, hogy a háztájiból a tervezett 25 ezer helyett 31 ezer tojás került piacra. Hasonló eredményeket értek el a to­jásfelvásárlás terén Milhosfov, Maié Ozorovce és más községekben ls. Példás eredményeket értek el a tej­felvásárlás terén ls. A nőbizottságok tevékenysége azonban nem csupán az állattenyésztési termékek felvásárlá­sára korlátozódik. Királyhelmecen például figyelmét a közszolgáltatások színvonalának megjavítására, a keres­kedelem, a városka tisztasága, a kul­turális és nevelőmunka terén mutat­kozó problémák, a nők foglalkozta­tottságával adódó kérdések rendezé­sére fordította. Trebišovon és SeCov­cén a nőbizottságok aktív tevékeny­séget fejtenek ki a lakosság külön­böző tömeges akciókba való beszerve­zése terén is. Sajnos, a meglátogatott községek­ben nem minden HNB volt képes ki­használni a nők hasznos segítségét a közös ügyek rendezésében. Sőt, né­hány helyen: Ruska, Csicser, Nový Salaš, Slov. N. Mesto községben és másutt csaknem teljesen figyelmen kívül hagyják a HNB-k, a máskülön­ben hathatós segédszervük munkáját. Milyen tanulságot vonhatunk le a trebišovi járás néhány községében szerzett tapasztalatokból? Újból csak azt kell mondanunk, hogy a HNB-k segitőszerveinek tevé­kenysége ott, ahol nem kapják meg a kellő irányítást és segítséget, nem kielégítő. Amint a felsorolt néhány példa is bizonyítja, ezeken a helye­ken a bizottságok nem váltak a fel­adatok teljesítésének hathatós szerve­zőivé, nem dolgoznak kezdeményezé­seik alapján és annál kevésbé képe­sek különböző aktívák formájában be­kapcsolni a dolgozók széles rétegelt az államlrányításba, amint azt pár­tunk XII. kongresszusának útmutatá­sai mégha lározzák. Ezen a téren jelentős feladat hárul a járási nemzeti bizottságra. Ennek tanácsától é^ az általa irányított appa­rátustól függ, vajon a járási szakbi­zottságok és HNB-tanácsa részéről megkapják-e a helyi szakbizottságok azt a céltudatos és konkrét segítsé­get, amely folytán aktív részeseivé válhatnak a trebišovi járás nemzeti bizottságai előtt az 1964. évben fenn­álló tervfeladatok teljesítésének. KULIK GELLERT Gf SZÖ 4 * 1981. január Í5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom