Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-11 / 11. szám, szombat

BÉKÉS ESZKÖZÖKKEL AZ ERŐSZAK ELLEN Az, Egyesült Államok 18 hában játszik. Fogalmam millió néger lakosa közül több sincs, hol alszanak. Az egyik mint tízmillió a déli államok- kislány az asszony első házas­ban — Virginiában, Tennes- ságából való, fehér bőrű és see-ben, Észak- és Dél-Karolí- s zeke. A másik néger. Itt, a nában, Georgiában, Floridában legnagyobb nyomorban nincs Alabamában, Mississippiben, j ajt különbség. Louisiánában, Texasban és Ar­kansasban él. A fehérek legin­kább északon értik meg a né „FELELŐTLEN USZÍTÓK"? ger középosztály követeleseit, _ Mtért nevezik magukat melyek éppen ezért konkrét felelőtlen uszí tűknak — kór­formát öltenek, viszont a déli ' ele ouen uszitoknak - ker­négerek követelései sem tűr- ^ zte m J ames For rnant, ™ nek halasztást. Azzal még nem SNC C főtitkárát, amikor Car­rendeződött a helyzetük, hogy michael hivatalos látogatásai most már joguk van a falato- után végre eljutottunk a szer­zőban fehér társuk mellett fo- vezet titkárságára, gyasztani tízórai virslijüket. _ Az lgaZ) hogy sohase m A négerek akcióképessége nyugszunk. Tudjuk, hogy ál­nem az érdekvédelmi szerve- landőa n életveszélyben for­zetek tagjainak számától függ. fc d hlsszOk, h A legismertebb néger szerve- y '., . , , ' , , .. zet a NAACP, a Színes Bőrű amerikai kormányt es a koz­Lakosság Haladását Előmoz- véleményt csak akkor ser­dító Országos Szövetség. 1909- kentjük tettekre, ha újabb és ben létesült és 400 ezer tagja újabb tüntetéseket szervezünk. van (legtöbb az összes szerve- _ Miért tüntetnek? zetek közül). Elsősorban a _ Az glsö cél fl n é durva törvénysértés esetei el- rek v ái asztóíogína k uvívása len küzd. 1888 és 1918^ között Mississippib e' n y Képzeljék el: az amerikai fehérek 3200 né- ebben Mrhedí fajumző á l_ gert lincseltek meg. A törvény lamban 1 mmó 2Q Q ezer feher A u„ ntp tí 8 l lincselest. é g20 gzer né él Ha a n é. ANAACP-nak soha sem sike- fc választhatnának> me g. rült elfogadtatnia olyan tör- ^ zű.nne a fehérek uralma. vényt, amely bűntettnek minő­sítette volna a lincselést, ám , A z fmerikai alkotmány mind ritkábban fordulnak elő 1 5- kiegészítő cikkelye tobb ilyen esetek. 1921-ben 54, mint 90 évvel ezelőtt biztosi­1940-ben már csak 5 esetben totta a négerek választójogát. fordult elő lincselés. Az utol- Hogyan jatszhatiak ki ezt só eset 1959-ban Mississippi Mississippiben? államban történt, ahol Charles — Nagyon egyszerűen. Parkért ölték meg. A szervezet A múltban sok négert öltek passzivitása miatt veszített /e- meg, aki felvétette magát a lentőségéből, vezetőit „Tamás választói jegyzékbe. Aki pedig bátyáknak" nevezik, mert mégis önbizalmat érez magá­olyan btrkatürelműek, mint ban és választani akar, köte­Beecher-Stowe regényhőse. les vizsgát tenni az amerikai alkotmánból és írni az ame­ÍPV fl NFK rikat állampolgárok kötelessé­gélről. Mivel ezt a kormány A TÁRSADALOM tisztviselője bírálja el, nem MOSTOHAGYERMEKE. ^^.ffiäS A többi szervezet közül a vánltani és hazaküldeni. A vá­CORE, a Faji Egyenlőség lasztást jegyzék azutan 14 Kongresszusa keltette fel ér- napon á t nyilvánosan megte­deklődésemet. A szervezetet *-inthető - az újságok is koz­James Farmer diákvezér 1952- U k ~> s lSy a fehér roham­ben alapította. Gandhi elveit osztagoknak elég idegük van vallják, nem válaszolnak erő- arr a> a lajstromozott né­szakkal a sok jogtalanságra. pert „elcsípjék . Stokely Carmtchael nagyon - Gondolják, hogy most, elfoglalt ember, de megígérte, Kennedy meggyilkolása után hogy elvezet az SNCC, a CO- nehezebb lesz a helyzetük? RE-val együttműködő koordi- — Nem, — válaszolja Willie, náló diákbizottság titkárságé- egy fiatal néger. — Kennedy ra. Útközben még két helyre jó elnök volt, de a valóságban kellett betérnie. nem nagyon exponálta magát A washingtoni L. utcán jár- értünk. tunk. Néhány utca választja — De az általa szorgalma­el a Fehér Háztól, ám egyetlen zott polgárjogi törvény mégis­tisztviselő sem merne itt lak- csak jó. ni. Igazi néger negyed. Kívül- — Nem annyira, mint gon­ről elég jól festenek a házak dolná. Ha betartanák a régi — jegyzi meg Carmichael. — törvényeket, minden rendben Amott például, abban az egy- lenne és nem volna szükség emeletes házban két férfi, há- új törvényre. Nálunk, délen rom nő és 21 gyermek lakik, egyre van szükségünk: véde­A négerektől minden helyisé- ^mre a rendőrség önkényes­gért havi 80-90 dollár lak- ^ ellen, ezt pedig az új bért kérnek, viszont a fehérek tor v^ sf b i*° s U' a; ^ f szép környezetben 80-120 ~ Df hi s? ™ L/f^" . ' ,, *, , . „ , naságot vezényelt a deli vá­dollárért egész házat bérel- ro sJ ba : Montgomerybe, Litt­hetnek. A fehérek, és sajnos, i e. Rockb a és Birminghambe? gyakran a színes bőrű házi- _ lgen> de sem ö> sem a f t. urak is szörnyű kizsákmányo- vére< Rober t semmit sem tett lók. Nem tataroztatnak, nem megmentésünkért. Mississippi fűtenek. Ha a bérlők panaszt közelében, Greenwoodban fel­tesznek, a háziúr indít ellenük gyújtották agitációs helyisé­pert azon a címen, hogy meg- günket, autókról lőttek ránk szegik az előírásokat, melyek és nem tudtunk védekezni. értelmében egy helyiségben Négy ^ammal l e'Z'„ t-JvL iX^tr.nu tóztattak. Órákon belül négy legfeljebb ketten lakhatnak. mtönre és 200 doM r A törvény értelmében kilakol- bíróságr a ítéltek, mert nem tathatja a négereket az utcá- engedelmeskedtünk a rendőr­ra. ség felszólításának. Egy héttel Betértünk egy családi haj- később a parchmani állami Iékba. A család valójában börtön lakói voltunk. Két má­konyhában lakik, melyért ha- sik négerrelegyütthárom nar v, 85 dollárt fizet A konyha K'ÄľS™ nagy részét ágyazatlan rozoga Az elsö két napo n megnyitot­heverő foglalja el. Közepén ták a jatőtestet, s majdnem legalább tízéves TV-készülék hőguta ért minket. Harmad­Az 50 év körüli fehér feleség nap elvették a ruhánkat és a havi 200 dollár jövedelmű ta- betonpadlón kellett aludnúnk. karitőnő. Néger férje munka- Átéltük . nélküli. A két gyermek a kony- OTTÓ FIELHAUER 1984. január 11. A (jj SZÖ 7 RIPORT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBÓL Nápolyi gyerekek A JENAI í C arl Zeiss tehetséges, okos súlyos bombatámadások. Fiir­és ügyes ember volt. Wei- csa, de megmagyarázható do mari gimnáziumi évei után me- log. chanikai és természettudományi Az amerikai monopóliumok tanulmányokat folytatott a jénai kellemetlen vetélytársukat ígye­egyetemen, majd Stuttgart, keztek így kétvállra fektetni, Darmstadt, Bécs és Berlin gyá- hogy a háború után uralhassák raiban gyakorlati tapasztalatok- a világpiacot. A bombázás vl­kal egészítette ki elméleti tu- SZ Ont az üzemnek csak egyne­dását. S mégis, amikor har- gyedét pusztította el és az ame­mincéves korában önálló mű- rjk ai hadsereggel április 13-án helyt akart létesíteni, nem is bevonuló egyenruhás gazdasági annyira felkészültségének kö- szakemberek ezt alig titkolt szönhette dédelgetett terve ineg- örömmel fogadták. Sokkal oko­valósítását, hanem annak, hogy s abb módon is meg lehet béní­történetesen kereszttla volt tani a konkurrenciát! Jól tud­Szászország és Weimar nagy- ták, a jaltai egyezmény értei­hercegének. Jéna, az alig hat- mében ezt a területet át kell ezer lakost számláló egyetemi adniuk a szovjet megszálló város két mechanikai mestere cs apatoknak. Ezért lázas mun­ugyanis joggal féltette kenyerét káho z fogtak. Előszűr is bürtön­a versenytárstól. büntetésre és pénzbírságra ítél­1848-ban Zeiss megnyitotta ték azokat a kommunistákat és műhelyét. Alaptőkéje, amennyi- más antifasisztákat, akik újra ben ez tűkének nevezhető, száz szervezkedni merészkedtek, tallér volt. Szerényen elég egy hogy felújítsák a normális éle­akkori főiskolai hallgató négy- tet és leszámoljanak a náci havi megélhetéséhez. A műhely- rendszer exponenseivel. Az ben egy segéddel és a nagyító egyik ilyen ítélet megindokolá­lencsék, valamint a mikroszkó- sa így hangzóit: ,.Németország­pók előállításában később nevet ban nincs szükségUnk sem anti­és rangot elérő inasával, Au- fasisztákra, sem kommunistákra, gust Löberrel, az egyetem la- Erős hadseregünk van, mi Né­boratóriumí berendezését javít- metnrszágban kiirtunk minden gatta. De éhkoppon maradt vol- politikát!" Egy-két kivételtől el­na, ha egyldőben nem nyit egy tekintve semmit sem tettek a kis üzletet is, amelyben szem- nácitlanítás érdekében, az em­üvegeket, lornyonokat, baromé- bereket függetlenül ; politika! tereket és mérlegeket árult. múltjuktól — csak önös ér­Műhelye lassan növekedett, dekük szempontjából ítélték | mert híre ment, liogy az Itt meg Azután gondosan ládákba végzett munka hajszálpontos, a csomagolták az üzem mintegy 30- sőt 120-szoros nagyítást el- száznyolcvanezer szabadalmát, érő mikroszkópok kivitelezése a legértékesebb találmányok hibátlan. Egymás után (eient- dokumentációját, az összes terv keztek a gyerekszámba menő ta- rajzot, a szakkönyveket és « noncok, akik el akarták sajátí- műszaki tanulmányokat. Termé­. - j i . szetesen nem vetettek meg az tani ezt az erdekes mestersé- _ , „.„ n„„£ „ anyagi Javakat sem. Csak a get, s akiknek szülőatyjuk meg r ekvlrált tárgyaknak az értéke tudta fizetni a borsos, mintegy _ s ajý t bevallásuk szerint ­200—300 talléros évi tandíjat. 18 millió márkára rúgott. Mind Pedig Zeiss műhelyében majd ezt Frey százados gondos fel­tizenkét órás volt a segédek és ügyelete mellett még júniusban még ettől Is hosszabb a tanon- Mu^chenb^^majd^ később az cok munkanapja. Nem egyszer A z ^fási "áriátok abba az előfordult, hogy a hlbas mikro- országb a vándoroltak, amelynek szkópot a munkás szemeláttára uralkodó osztálya csak nyert kalapáccsal verte szét a mester ezen a háborún, azzal « gyengéd utalással, hogy városBa lg4S |fiHut l én a következő esetben utilaput von ui tak be a szo vjet csa­kötnek a talpa alá. patok. Újra megkezdeni a ter­A kis műhelyből az évek so- melést, ez volt az első gondolat rán gyár, tőkés nagyvállalat a közös érdek ezt parancsolta, lett. A rohamos fejlődés tulaj- A munka az üzem dolgozóinak donképpen azzal kezdődött, kenyeret, életet jelentett. S csak hogy 1867-ben az üzem kötélé- a termelés felújítása biztosíthat kébe lépett Ernst Abbe, híres ta a háborúban legtöbbet szen német fizikus. Kutató munkás- vedett szovjetország számára a sága, műszaki találmányai al- jóvátétel egy részének fedezését, kalmazásával a jénai művek a németországi helyzet rende­sorban elhagyták az akkori vl- zését. Embertelen nehézségek­lág legnevesebb finommechanl- kel kellett megküzdeni. A leg­kai vállalatalt. Erdeme az is, Jobb nyolcvan szakembert ma­hogy 1884-ben sikerült megnyer- gukkal vitték az amerikalak, nie dr. Ottó Schott együttmű- nagy volt a munkaerőhullámzás, ködését, aki még abban az év- a reakció itt-ott felütötte a fe­ben megalapozta a Zeiss Műve- j ét ) hiányzott a dokumentáció, ket kiegészítő optikai üveggyá- a sziikságes anyag é s „y ers­rat. Fontos volt ez azért, mi- _ . , . vei a finommechanika szinte «"*»*• So k termelőcsarnok ro­Forradalml fellendülése megkí- mokban heveri, elszállították a vánta az optikai üveg gyártási legfontosabb gépeket, nem volt folyamatának jelentős korszerű- elég élelmiszer. így kellett át­sltését is. tárni a haditermelésről a béke­ry elss halála után tovább b eH üzemre. S amikor a gyár Ĺ fejlődött az állammonopo- már lassan talpra állt 1946-ban lista jellegű nagyvállalat. Csáp- jelentősen megromlott a nem­jai kinyúltak külföldre is és zetközi helyzet. Az amerikai hi­már az első világháború előtti degliéború éreztette hatását. években egyik fontos támasza , szövetségesek mind job­lett a német militarista türekvé- * t< m szoveisegeseK mma ]od seknek. Monopolhelyzetéről ta- ba n szembekerültek egymással, núskodik,' hogy 1921-ben egy A Szovjetunió ekkor a szovet­titkos kartellszerződés értelmé- ségesek közös megegyezése ben, az Amerikai Egyesült ÄI- alapján háborús jóvátételként lamoktól eltekintve, uralta az leszerelte a Zeiss Müveket. Az egész világpiacot. Természetesen Uzemben a gépparknak hat szá­az Igazi felvirágzás a hitleri ... . uralomrajutás után következett 2al e*a maradt, be. A vállalat össztermelésé- Gi™ kellett kezdeni mindent, nek mind nagyobb része hadi- De az életakarás mindenuél erő­fontosságú lett. Hiszen egy mo- sebb volt. A munkásosztály, dern háború, a harckocsi és az pártja irányításával, jelentős ágyú, a hadihajó és a repülő- szovjet segítséggel, 1948 végén gép elképzelhetetlen finomme- az iizem újra elérte a háború chanikai és optikai műszerek előtti 30-os év termelési szint­nélkül. Nőtt és terebélyesedett jét. Ebben nagy szerepe volt a gyár. mind nagyobbak voltak annak is, hogy dolgozóinak te­a beruházások, gyarapodott a tő- kintélyes része ragaszkodott az kés haszon az anyaüzemben és üzemhez, hiszen apja, nagy- és a leigázott Európa országainak ükapja is itt dolgozott. így tör­leányvállalataiban, amelyek több ténhetett meg a nagy csoda, tízezer munkást foglalkoztattak, amelyről még 1955-ben a Die A maga nemében ez volt a világ Wel t című hamburgi polgári legnagyobb üzeme. '«P ezt irta: .,Nincs nyugat-né­S száz évvel az alapítás után metországi gazdasági csoda, „.oirfnon, „,:„,].,„ „ „„n.;, -i i »* amely csodálatosabb lenne en­majdnem mindez a nullaval lett ' ipiip S(tn ,ŕnvnŔI " S hnev egyenlő. Furcsa, hogy a náci ne l ® teljesitmenynel. s hogy Németország egyik legfontosabb a n é™ e t munkásosztály ebben hadiüzeme szinte az egész há- ? Piában megallta a ború alatt zavartalanul láthatta ÍSj'? 1- " r6 1 . s e™ el műszerekkel a Wehrmachtot. »'»' 'A' ' Csúcsteljesítményét 1943-ban ér te el s a következő évben ter melése bár több mint a felével Zeiss Müvek már 1955-ben a há­ború előtti termelés három­szorosát érték el és mint a vl­csökkent, mindig 62 millió 'eg-agyolbb majd U ezer márka hadiforgalmat bonyolított ""'S^ 6 foglalkoztató f.nomme­le. Csak 1945 februárjában és ľ. h hT ľ , á h ľ.r,,^ márciusában, tehát néhány bét- ,° bb m i, nt 80 o r"í« b a " álIl ,i á k tel az amerikai csanatok bevo- elismert műszereiket. nulása előtt érték az üzemet GÄLY IVÁN A kihalt Pompei Róma egyik korszerű városnegyede RIPORT AZ NDK-BÓL -3 0) >« c e s LL. C Q S

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom