Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-04 / 04. szám, szombat

i MOCAMB1QUE-I RIPORT | A poklot Mocambique-nak hívják Csalóka látszat portugálok. A munkatörvény főnök, a regulo, aki gyakran vány. A 18 évesnél idősebb Csak fphérek márnám" _ kim0n di a> h oSy a négreknek lelkiismeretes katonai szol- férfiak, a 12—18 év közötti ezt a feliratot sehol sem lát- erkölCSl köt elességük dol- gáiatáért vagy tolmácsmun- dolgozó fiatalok és a város hatia az ember sem a nostfin g0Z m' d e ® lnd esy ikne k loga kájáért kitüntetésként kapja ban szolgáló asszonyok köle­sem a bankban sem az autó- van szabado n megválasztani ezt a posztot. Kötelessége, lesek mindig maguknál hor­buszon A látoeatók közül munk áJ á t- A szabad választás hogy tudósítsa a fehér főnő- dani ezt az igazolványt. Ez kevesen veszik észre > azt a az0nban frá2i s' hiszen köt arr ó>. m l történik a falu- tartalmazza a tulajdonos ujj finomabb felírást amelyet íj 1 1" v«"ptani. A ban, ő a rendőrség vezetője lenyomatát, fényképét, adózá S a postahivatali aWa« ÉS ?' Z adóSZed ô" s* munkabizonyítványait, Lcskák fölött láthatunk: i^^KÄhiJÄÄ A k°™ányzó teljesen el- házastársának és gyermekei­ül jeladó által személyesen ľi„S ^nőrzése alatt tartja körze- nek a nevét, mivel ők köte­Uzótt táviratok részére", a. Z ®llf m k e& A zJl y r!°^5 t tét. 0 a legmagasabb rangú lesek az adót fizetni, ha az „A küldöncök által hozott á" a£V T™. rendőr és bíró. Azt vádol meg, Igazolvány tulajdonosa meg­távtratók részére". Ennek ™ JokLunVra ľ Äok tartózta t » e é s el, akit szokik, megértéséhez tudni kell, «s Ztánt a rľására A Snv aka r\ E" g? deIme néIkü l A legutóbbi népszámlálás hogy a „feladók", vagyis a A munkabér egy eí len afrlkaí se m fagyhat- adafa i szerint a mocambique-i fehérek, személyesen csak a * „Lift? munkabér ja el a körzétet és nem is affikaiak több mlnt g g * áz a. legritkább esetben mennek el " " , . „ lephet be oda. Csak ő enge- téka írástudatlan. Az ország a postára vagy a bankba. J A torvény szerint „nem délyezhetl bármilyen ipar többi, civilizáltnak nevezett Általában a szolgájukat kül- dolgozónak számít az az űzését, összeszedeti az ún. lakosságának kb. egyharma­dik egy Cédulával. afrlk a' l s> akl fa l" n f 1' f ö " csavargókat és nem dolgozó- á a analfabéta. A portugálok Más vonatkozásban is meg- fecskéjén kukoricát termel, kat és kiszab rájuk valami- az t állítják, hogy a törvény van a láthatatlan, gazdasági f Ua t° kat ne vf!> * e b^ 0 1 *art- féle kényszermunkát n em tesz különbséget a fajok Jellégfi faji elkülönítés. Egý J a el a v í c st' aclja tV A K é" y" A közigazgatási dolgozóké- között, csak a „civilizáltak" afrikai már azért sem utazik ., s y!,, JLJ, zében sok kényszerítő eszköz és a „civilizálatlanok" között a nagy városokban egy autó- ™ n e£ n, y fi ta v° , y m e , ' van. A legelterjedtebb az fin. van különbség. Persze ez ha­buszon a fehérekkel, mert a \f>.anoi meg a neiyi nyeiv- p atmatoria. Ez olyasmi, mint zugság, mert az írástudatlan Jegy ára napikeresetének l drast ,s m®!™- egy öt nyílással ellátott ping- fehéreket nem tartják civili­egynegyede. A mozikban, ? ® u i»* a; * BÍWl íf.f. o r?5" pongütő. 25-25-öt ütnek vele zálatlanoknak, viszont az vendéglőkben, sportpályákon CJa * 1.+7ma ,ľ.ľ a megbüntetett mindkét te- Írástudó afrikaiak többségét és egyéb helyeken elég ma- „ a> A „Il UNIFIĽ^* nyerére. A nyílásoknak olyan Is „civilizálatlanok" közé so­gasak áz árak ahhoz, hogy ta uta n ~ n a "e™ °" nt e" K szerepük van, mint az orvosi rolják. megakadályozzák a négerek és kényszerítik flkM m- köpölyözőknek; a megbünte- Azt a tetel t, am eiy szerint belépését E láthatatlan elkü- Sffn munkára - megkapják tet t tenyerén fájdalmas duz- az afrikaiak az assz imiiáció faľ/ \1ľrv én'y ek ke^ szabály ozn'/ k«k ÄÄ m TT* M "Spjľk aTáSpoí hogy a városnak mely'S a ^fT ke l/' S 3 k Ö" zefvez^og^hog^mS" «17-en fogadták el, ben lakhatnak színesbőrüek. évben mllldez úl r a palmaZával,' resszS Azóta ötezer afrikaia lakos­A városrészenként különböző kezdődik... yű w száműzetéssel büntes- s áS na k 0,1 százaléka kapta lakbér eléggé hatékony esz- . . . sék-e meg a neki nem tetsző m e9 a z állampolgárt jogokat, köz. Rozepicori torvenyeK afrikait. Bármely fenyítést nU e n Ütemben ötvenezer év szerint igazolhat a fehér főnök az- kellene ahhoz, hogy Portugá­Törvényesített Hogyan ellenőrzik Mocam- za l- bogy a z afrikai tisztelet- lia teljesíthesse „civilizátort rabszolgaság biqueban az 5 millió afrikait? lenti l viselkedett. Mit nevez- küldetését". Réeebben az afrikaiakat Az országot felosztották " e k tiszteletlenségnek? Azt, A ma l helyzetre vonatkozó­Amerikába exportáUák^ most k b ; « városi és falusi kör- ^ «f k egyvalamit állítha­a hplsfi maron van ráiuk zetre. Minden körzet élén l r joiajen aoigozm, tun k bizonyosan: mindennap szükséf AJc« contratadók- egy kormányzó áll. A körze- nem h a< h k neg elég mélyen, váraüa n töréssel fenyeget. S a'kár volutarTknTZ. tek 2-6 kisebb egységre ta- ZánuzZk ' y * Portugáliának évszázadokig vezik őket — a parancsural- golódnak, élükön ugyancsak '"u'wunwz. sikerült elszigetelnie Mocam­ml rendszerben az „önkéntes k<ilön vezetővel Az utóbbit bique-ot, most azonban gyár­munka" kifejezés olyan iró- J ef lér főnöknek nevezhet- az a caaernetaf matbirodalmának összeomlása -trlkusan hangzik, hogy csak í ü k- mert. ő érintkezik leg- A z afrikaiak rabságának immSr a legközelebbi hóna­csodálkozhatunk azon, mi- gyakrabban az afrikaiakkal jelképe a caderneta, ez a kb. P ok v aSY évek kér dése lett. lyen kedvtelve használják a Az ő alárendeltje a fekete húszoldalas személyi Igazol- PER VESTBERG BURMAI ÚTIJEGYZETEK Rangoontól északra PEGU, A KISKERESKEDŐK VÁROSA Rangoonbúl kiindulva mintegy két úra múlva áll meg a gyors­vonat — ťeguban. Valaha Itt székeltek a burmai királyok; ma a város kerületi székhely. Poros utcáival, faházaival alig­ha emlékeztet a régi dicső­ségre, csak a királyi palotát körülvevő, félig betemetett vár­sánc idézi a történelmi múltat. Pegu — mint minden tartományi város — a pagodák, a kiske­reskedések és kocsmák városa. Valamennyi kis üzlet mellett utcasarkokon és íitkereszteződé­seken utcai árusok kínálgatják portékáiukat: gyümölcsöt, hűsí­tőket, fésűt, fogkctét stb. Guggoló dinnyeáruson akad meg a tekintetem. Tálcáo kí­nálja a gusztusos görögdinnye­szeleieket. Egy járókelő meg­áll mellette, odahajít valamilyen pénzűarabot és elvesz egy sze­let dinnyét. Erre az árus oda­kiált szomszédjának és vesz tő­le — a kapott pénzen — egy „cserut" márkájil szivart. A szomszéd erre fogja magát, rábízza üzletéi a másik szom­szédra, ő pedig betér a közeli teázóba, hogy a kapóit rézpénz gazdát cseréljen... A burmai városokban tízezré­vel vannak kiskereskedők, akik­nek üzletük semmit sem jöve­tlelmez. Vannak természetesen nagykereskedők is, fényűző áru­házak tulajdonosai, akiknél minden nyugati luxuscikk meg­található, akiknél a jómódú ré­tegek vásárolnak. Köztük sok a külföldi. Nyereségük a lon­doni City széfjeibe vándorolt. Múlt időben beszélünk, mert Ne Vin tábornok, bnrmai kormány­fő ax idén 24 bankot államo­sított és az üzletek nagy ré­szére Is kiterjesztette az Silami ellenőrzést. A volt kereskedők állami alkalmazottak lesznek. A tábornok megígérte, hogy senki sem marad munka nél­kül.. , BURMAI HÉTKÖZNAPOK Burmában majdnem mindenütt vékony, de erős cölöpökre épül­nek a falusi házak. Körös-körül buja növényzet. A lakosság háromnegyede rendszerint kinn van a rizsföldeken, csak az öreg asszonyok, a gyermekek ülnek otthon, ételt készítenek vagy kosarat, kalapot Ionnak. Mandalay mellett jártunk egy faluban, amikor hirtelen zápor­eső támadt. A csatornák vize rögtön felduzzadt. Az egyik cö­löpépltmény küszöbén egy kis­fiú horgokkal foglalatoskodott, amikor az eső elállta után U Aung Tung burmai kollégám­mal arra tartattunk. — Nem szégyenled magad, — szólt rá tréfából —, hisz a hal ls élő­lény. — Hisz gondját viselem, megmentem, nehogy megfázzék a hideg vízben — vágott vissza mókázva a fiúcska. A buddhista vallás ugyanit tiltja élőlények megölését, de ez a fiúcska már tudja, hogyan kell megtörni az elavult hagyo­mányokat. A halászok mindig feltalálták magukat. Nehezebb helyzetbe jutottak a helyi hús­iparosok. Az előző kormány a reakciós papságnak kedvezve lüfiO-ban betiltotta a marhavá­gást. Ez kapóra jött az üzérke­dőknek, akik nagyon felsrófol­ták a hús árát. Ne Vin kormá­nya azonban véget vetett ennek a visszás helyzetnek, s kicsú­szott a talaj az üzérek lába alól. Pegu mellett megtekintettük az amarai felsőbb típusú föld­művesszövetkezetet, melyet a kormány létesített a nincstele­neknek. Négyezer accre földet kaptak közös használatra. Ama­ra, a többi falu követendő pél­daképe. Üj parasztházakat, isko­lát, orvosi rendelőt, traktorsxlnt építettek. Na Vin tábornok nem­régen kijelentette: „Amara a szövetkezeti rendszer elsőszü­löttje. Jelenleg kétmillió föld­nélküli paraszt van az ország­ban. Jövőjük ettől a mintafa­lutöl függ. Sok Ilyen falut aka­runk építeni. J. KURICIN • » é H M. " jiia LENGYELORSZÁGI RIPORT f Lnbin, a lengyel Hiondike Az Új Szó siámára írta: Wieslaw Wesolowski rpöbb ezer négyzetméte­J- ren terül el a Legnlca­Glogow-1 rézmedence. A lelő­helyek mélyen a föld színe alatt, rendkívül bonyolult földrajzi viszonyok között fekszenek [víz, iszap, barna­szén). A medence lencseala­kú, ehhez alkalmazkodik a bányák elhelyezése és száma is. A rézbányák közvetlen közelében gazdag barnaszén­lelőhelyek vannak, készleteik meghaladják a 3 milliárd ton­nát. Az itt található természe­ti kincsek alapján több réz és szénbánya, kohómű, feldol­gozó és energetikai üzem építését, városok építését, a közlekedési, villamos és hír­közlési hálózat fejlesztését vették tervbe. A medence ki­aknázásának 1980-íg kidolgo­zott terve 33 milliárd zloty ráfordítással valósul meg. E beruházások eredményeként Lengyelország a világ élenjá­ró réztermelő államai közé kerül. A medence teljes ki­aknázása 80—100 ezer sze­mélynek ad új munkalehető­séget. Az itt összpontosított négy bánya közül kettő épülőfél­ben van. Az épülő 11 tárna egyikében a bányászok már átvágták a rézeret, s már a folyosókat vágják. A lengyel gazdaság 1966 és 1967 hatá­rán jut hazai rézhez. A lubini réz egy részével fogja Len­gyelország törleszteni a gé­pek és bányaépltési berende­zések vásárlására nyújtott csehszlovák hitelt. Ü rltch mérnök, a Keleti­tárna vezetője így jel­lemzi munkájukat: — Rend­kívül nehéz geológiai viszo­nyok között dolgozunk. Még a legjobb külföldi szakembe­rek sem találkoztak ilyen fel­tételekkel. Az érctelepet a felszíntől több száz méteres vastag réteg választja el, amelyben iszapgödrös vízhor­dó rétegek sokaságával állunk szemben. Meg kell fagyaszta­ni, keményíteni a földet, mert különben a nagy atmoszféra­nyomással felszökő víz ha­mar elárasztaná az akná­kat .. Így aztán nem csoda, hogy a bánya minden technikusa és mérnöke olyan szakisme­retekre tesz szert, amilyene­ket Iskolai előadóktól soha sem kaphatna. Egy műszaki vezető intézkedései sok mil­lió zloty sorsáról döntenek. Soha senki sem tudja, milyen meglepetéseket tartogat a természet a következő órá­ban. — 1961. Július 28-án történt — kutat emlékei közt Sztu­kowski mérnök, tapasztalt szakember, aki már 35 km hosszú tárnát vágott Lengyel­országban, Jugoszláviában és más államokban. — A ke­mény földből hirtelen 30 at­moszféra nyomású víz szökött fel. Időnk sem. volt kutatni a váratlan jelenség okát. Azon­nal határozni kellett a továb­bi teendőkről. A vízsugár olyan erős volt, hogy azon­nal el kellett szállítani az embereket. Ez sikerült ts, mi­tévők legyünk ezután? Mi­előtt repülőgépen megérkez­tek volna a Bányaakadémia tudósai és a külföldi szakér­tők, elhatároztuk, hogy eldu­gaszoljuk a rést. Több száz tonna cementet bocsátottunk le az aknába. Amikor megke­ményedett, elállta a víz út­ját. A víz szintje azonban így is 50 méterrel emelkedett és több száz köbméter teret ön­tött el az aknában ,.. Csekélység okozta a tiagy felfordulást: megpmttant a só­M Ifi „" - I ­jBdjÄRE Blií Éiiíil •gnp Rt' mf^-pr ľ i! Ü J i* ^ t ' : ? A LUBINI RÉZBÁNYÁK FEJTÖTORNYAI oldatot szállító egyik cső. Milliméteres rés keletkezett a feges védőrétegben, ezen tört keresztül a víz és pusztí­totta el három év munkájá­nak eredményeit és milliós károkat okozott. Mindent élőiről kellett kezdenünk: ki­cserélhettük a csöveket, fa­gyaszthattuk a földet. — Tudja milyen egy befa­gyasztott és vízzel elárasztott akna? Sztukowski mérnök egy pillanatig hasonlatot keres. — Olyan, mint egy jégtölte­lékű sima kolbász. Hónapo­kig kellett zúzni, vágni ezt a jégréteget. Amikor végre két­évi munka után elértük a be­tondugaszt, újra kezdődött a hazárdjáték: vajon mi van alat­ta, fagyott föld-e, vagy pe­dig a legkisebb résen is kitör­ni készülő víz? Sztukowski mérnök akkor úgy döntött, minden irányban vékony ellenőrző nyílásokat fúrnak. Fúrtak, fúrtak, közben elő­készítették a cementet, ha esetleg kellemetlen megle­petés érné őket. Am egyik nyílásból sem szökött fel víz. Ekkor a mérnök elrendelte a háromméteres betonréteg ki­fejtését. A várakozás hosszú órái után győzött az emberi kitartás. Ugyanakkor a víz egy másik aknát öntött el. Éppen olyan váratlanul és gyorsan, mint az elsőt. A har­madikban ... — A harmadikban a bányá­szok, a bányafelügyelet és a vezetőség önfeláldozó munká­jával sikerült elejét venni a katasztrófának — szól közbe Król igazgató, a lubini komp­lexum építésének vezetője. — Tudják-e, mit jelent az önfeláldozó munka egy ak­nában? Elindulunk felfelé. Valahol 300 méter magasban a ben­nünket kísérő mérnök hat egyforma tübbingre mutat. LUBINNAK EGYKOR 5000 LAKOSA VOLT. A NAGY ÉPÍTKE­ZÉS UTAN 1975-BEN 50 EZERRE GYARAPODIK A LAKOS­SÁGA — Tulajdonképpen itt tör­tént. Az első műszak lent volť a mélyben. A tübbingek­kel még biztosítatlan bánya­falon megjelentek az első víz­cseppek. Hajszálvékony, víz­szintes repedések keletkeztek a sziklán. A bányászok már tudták, mit jelent ez. Így tör­tént a baj más aknákban is. Minden sablonszerűén követ­kezik: először alig észrevehe­tő rés a jeges védőrétegek­ben, később kts repedések, majd szétrobban a fal és fel­tör a romboló víz. Tudták, hogy itt is így lesz, csupán idő kérdése, mikor követke­zik be. Felbúgtak a szirénák, csengtek a vészjelző telefo­nok. A műszaki vezetőség el­határozta, felveszi a bizonyta­lan kimenetelű küzdelmet. Csak az emberfelettien gyors munka mentheti meg az ak­nát. Három álló napig rak­ták a munkások a tübbinge­ket és a betont egy lépés tá­volságra a kobrakígyónál is veszélyesebb ellenségtől. Há­rom nap alatt egy heti mun­kát végeztek. Bíztak a mér­nökökben és megmentették az aknát. L ubinben egyetlen jármű, még a tűzoltőkocsi, sem a mentőautó sem használhat szirénát. Veszély esetén csak a bányákban búgnak fel a szirénák. Itt pedig minden lé­pésnél veszély leselkedik az emberre. Két komoly szeren­csétlenség sem tudta lelassí­tani a munka ütemét. Behoz­ták az időveszteséget. Hároin év múlva kitermelik az első lubini rezet, s így Lengyelor­szág a réz világtermelői közé emelkedik. A rézmedence mágnesként vonzza az embereket Olyan beruházás folyik itt, amely még a Lenin Kohó építését ls túlszárnyalja. Huszonöt­ezer ember fog dolgozni az építkezés valamennyi szaka­szán. Az ország minden részé­ből Ide sereglenek a dolgo­zók, elsősorban a fiatalok, akiket különféle Iskolák és nagy kalandok várnak a vö­rös arany birodalmában. tAR) Öl SZ3 i * U 6 4- i anuá r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom