Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-31 / 31. szám, péntek

Á Nemzetgyűlés 01 állami népgazdosógfejlesztésí terv és költségvetés tdrvénylavoslatát tárgyalja Oldrich Cerník elvtárs beszámolója az 1964. évi népgazdaságfejlesztési tervről A kormány a Nemzetgyűlés elé ter-. jeszti az 1964. évi népgazdaságfejlesz tési állami terv törvénytervezetét A tervet Jóváhagyta a kormány és alapvető feladatait ez év január 21— 22-én megtárgyalta Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bi zottsága. Az elmúl tfz év alatt lényegesen gyarapodott Csehszlovákia gazdasága. Az ipar teljes termelése 1953-tól 122 százalékkal növekedett, a társadalmi termék 83 százalékkal és a nemzeti jövedelem 67 százalékkal. A népgaz­daság gyors fellendülése során előny­ben részesítettük a nehézipar fejlesz­tését. Az egy főre jutó villanyáram termelésében például megelőztük az olyan fejlett tőkés államokat, amilyen Belgium és Franciaország, az acél gyártásában pedig Nagy-Britanniát és az USA-t. Jelentős sikereket értünk el a gépiparban is. Országunk Cseh­szlovákia Kommunista Pártja vezeté­sével a tervezés szintjét és az élet­színvonalat tekintve világviszonylat­ban előkelő helyet foglal el. A termelési eredmények lehetővé tették az élelmiszer és az ipari áru cikkek fogyasztásának emelkedését. 1962-ben az egy főre eső fogyasztás húsban 58,5 kg-t, zsiradékban és olajban 21,3 kg-t, cukorban 38,5 kg-t, búzalisztben 89,2 kg-t, tojásban 179 darabot tett ki. Az élelmiszerfogyasz­tás ma lényegesen nagyobb, mint a háború előtti időszakban volt és el­érte a legfejlettebb tőkésállamok szintjét. Az iparcikkek fogyasztása te­kintetében is az elsők között állunk. A kétségtelen sikerek ellenére az elmúlt években növekedett a feszült­ség a források és a szükségletek kö­zött. A CSKP XII. kongresszusa szo­cialista társadalmunk továbbfejleszté­se érdekében gazdasági téren számos feladatot tűzött ki, melyeknek telje­sítése már 1963-ban hozzájárult volna a kedvezőtlen jelenségek enyhítésé hez. Ennek a célnak elérését azon ban megnehezítette az 1963 évi ked vezőtlen gazdasági fejlődés. A tavalyi módosított tervet 100,7 százalékra tel jesítettük, a termelés viszont az 1962 évi színvonal alá csökkent. Az 1964. évi terv összeállításának alapvető módszere és célkitűzése az volt, hogy aktív módon megoldjuk gazdaságunk legkomolyabb problé­máit. Célkitűzéseink azonban csak részben tükröződnek az idei teryben Az 1964. évi népgazdaságié jlesztést terv fő arányait az alábbi mutatók jellemzik: Az 1964. évi terv százalékban az 1963. as eredményhez viszonyítva: Nemzeti Jövedelem személyi fogyasztás állóalapok gyarapodása (beleértve a befejezetlen építkezést | ipari teljes termelés mezőgazdasági teljes termelés beruházások és nagy javítások ipari munka­termelékenység 101,4 102,3 124,6 103,6 106.5 114.6 102,8 Ezekből a mutatókból láthatjuk, hogy a terv igyekszik létrehozni a termelés folyamatos fejlesztésének bázisát. Számos termékfajtánál lénye­gesen gyorsabb lesz a növekedés, amint azt az alábbi adatok bizonyít­ják: mérték­egység 1963. évi eredmény 1964. évi terv 1964/1963 százalékban Kőszén 1000 t. 28 296 27 468 97,1 barnaszén 1000 t. 68 470 69 710 villanyáram mlll. kWó. 29 861 32 214 107,9 acél 1000 t. 7 598 8 130 107,0 hengerelt anyag őssz. 1000 t. 5 108 5 405 106,2 ebből nemes acél 1000 t. 640 680 106,2 hidegen hengerelt 118,3 acélszalagok 1000 t. 124,4 147,' 118,3 kénsav -­1000 t. 725 903 124,5 nitrogén-tartalmú műtrágya 1000 t. 154 193 125,3 foszfor-tartalmú műtrágya íooo t: 203,2 232 114,2 műanyag összesen 1000 t. 94 114,5 121,8 vasúti villany­109,4 mozdonyok drb. 212 362 109,4 háztartási hűtőszekrény drb. 220 2?5 101.8 csonthús 1000 t. 473,7 509,5 107,5 tejcsarnoki vaj 1000 t. 74,1 79,9 107,8 Cerník elvtárs ezután az 1964. évi terv alapvető feladataival foglalko­zott. A szénbányászatban ez Idén fél­millió tonnával növeljük a fejtést, és elérjük az évi 101 millió tonnát. A beruházások 3,3 milliárd koronát tesznek ki. A villanyáram-termelést az elmúlt évvel szemben 7,6 százalék­kal fokozzuk. A kohászati termelést 5,7 százalékkal növeljük, míg a gép­iparit csak 3,3 százalékkal és ez bizo­nyos mértékig megjavítja az adott helyzetet. 560 ezer tonnával több acélt, 45 ezer tonnával több nemes­acélból készült hengerelt anyagot és 104 ezer tonnával több bádoglemezt fogunk gyártani. A Kelet-szlovákiai Vasmű ez idén már 53 ezer tonna hidegen hengerelt vékony bádogle mezt fog gyártani. A nehézgépipar termelése 6,8 száza­lékkal, míg az általános gépipari ter­melés 1,8 százalékkal növekszik A vegyipar a többi ágazatnál gyor­sabban fejlődik, termelése 9,2 száza­lékkal lesz nagyobb, mint tavaly. Na gyobb beruházásokkal biztosítja a közlekedés 5,5—6 százalékos növeke­dését. Az 1964. évi terv értelmében a me­zőgazdasági össztermelés legalább 6,5 százalékkal lesz nagyobb a tava­lyinál, az állami alapokat szolgáló árutermelés pedig 5,2 százalékkal. Ennek érdekében a mezőgazdaság­nak az eddiginél sokkal nagyobb se gltséget nyújt a vegyipar, a gépipar és az építészet. Az anyagi érdekeltség növelése is hozzájárul a gyengén gazdálkodó szövetkezetek és állami gazdaságok feliavulásához. Az eddi ginéi kedvezőbb eredményeket kell elérnünk a föld kihasználásban és fontos feladat — hangsúlyozta Cemlk elvtárs — a veszteség nélküli beta karítás megvalósítása. Tavaly nem teljesítettük a beruhá zási építkezés tervét, értékben kife íezve majdnem 4 milliárd koronával maradtunk le. Ez Idén elsősorban «z építkezések befejezési munkálataira összpontosítjuk figyelmünket. Ezért radikálisan korlátoztuk az új építke­zések számát. A kormány határozata értelmében jelenleg felülvizsgáljuk a beruházási építkezést, különösen az 1964. évben megkezdett építkezése ket. hogy az eszközöket összpontosít­suk és főleg a vegyiparban gyorsan befejezzük a megkezdett építkezése­ket. A jelenlegi gazdasági nehézségek egyik fő oka a minőség elhanyagolása. E té­ren mind ez ideig nem sikerült for­dulatot elérni. Ez idén az ipari munka termelékenységet 2,8 százalékkal kell növelni, az önköltség 0,43 százalékos csökkentése mellett. Ez a minimális fel­adat. A munkatermelékenység növelése elsősorban megkívánja a munkaszerve­zés lényeges tökéletesítését. Fokozatosan fel kell számolnunk az elavult Szeme­ket, amelyek kevés hasznot hajtanak a társadalomnak és ugyanakkor sok mun­kaerőt lekötnek. Ez idén 160 ilyen gaz­dasági egységet számolunk fel, amely­ben 15 ezer alkalmazott dolgozik. Ezzel az akcióval párhuzamosan figyelmet szentelünk az állúalapok nagyobb mér­vű kihasználásának is. A munka terme­lékenységét növelni fogja az adminisztra­tív apparátus csökkentése és a normán felüli készletek részbeni felszámolása. 1960 óta ugyanis a készletek összesen 24,6 milliárd koronával növekedtek. Cerník elvtárs a külkereskedelem Je­lentőségét hangsúlyozva rámutatott ar­ra, hogy az elmúlt évvel szemben ez idén forgalma 3,7 százalékkal növekszik. A szocialista országokkal folytatott ke­reskedelmi forgalom 2,8 százalékkal lesz nagyobb. A szocialista országok kölcsö­nös együttműködése ebben az esztendő­ben népgazdaságunk fejlesztési szükség­letei biztosításának döntő tényezője. Ez­után rátért az életszínvonal kérdésére. A személyes fogyasztás gyorsabban fog növekedni, mint tavaly. Az életszínvonal biztosítása azonban megkívánja a me­zőgazdaság és néhány más ágazat dol­gozói anyagi érdekeltségének fokozását, a fogyasztás terén olyan Intézkedések foganatosítását, amelyek megteremtik az anyagi érdekeltség növelésének fedeze tét és végül a rugalmasabb árpolitikát. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy in­tézkedéseink nem szüntetik meg telje­sen a források és a társadalmi szükség letek közti ellentmundást, amelyet csak a társadalmi termelés állandó fejlesz­tése oldhat meg. Szocialista köztársaságunk vala­mennyi dolgozójától függ életszínvo­nalunk további emelkedése. A tár­sadalom csak annyit oszthat el, amennyit munkájával létrehozott. A termelés fejlesztése, a munkatér melékenység növelése, az önköltség és a befejezetlen építkezések számá nak csökkentése — ez az a harctér amelyen eldőlnek további győzel meink. A terv feltételezi, hogy a kiskeres­kedelmi áruforgalom az elmúlt évhez viszonyítva mintegy 2,8 százalékkal fog növekedni, 3,9 százalékkal több élelmiszert adunk el, mégpedig húsból 5,8 százalékkal, tejből és tejtermékből 13,2 százalékkal és zsiradékból 4,8 százalékkal. Az ipari árucikkek eladá­sa 1,5 százalékkal növekszik. Az 1964. évi terv szerint társadalmunk az egészségügy, az iskolaügy terén, nyugdíjak, betegbiztosítás formájában 43,8 milliárd koronát juttat a lakos­ságnak, vagyis 7 százalékkal többet, mint tavaly. Ez idén mintegy 27 900 állami lakást, 29 650 szövetkezeti la­kást és a családi házak magánépítke­zése keretében mintegy 21 900 lakást építünk fel. Cerník elvtárs Szlovákia gazdasági fejlesztéséről szólva kiemelte azt a tényt, hogy Szlovákia részesedése a köztársaság Ipari termelésében 1963­ban hozzávetőlegesen 18,5 százalékos volt, míg a háború előtt csak nem egé­szen 8 százalékos. 1955 óta a szlová­kiai iparvállalatok dolgozóinak szá­ma 40 százalékkal gyarapodott. Növe­kedett Szlovákia lakosságának anyagi és kulturális színvonala. Ez idén or­szágos viszonylatban 3,6 százalékkal növekszik az ipari termelés, viszont Szlovákiában 7,2 százalékkal. A mező­gazdaság előtt Is igényes feladatok állnak. Bátran mondhatjuk azt, hogy az 1964. évi terv további lépést -jelent a csehországi és a szlovákiai kerüle tek gazdasági szintjének fokozatos ki­egyenlítésében. A kormány elsőrendű feladatnak tartja a következő iránvelvek megva­lósítását: 1. Termeljünk csak magas műszaki színvonalú gyártmányokat és szüntessük meg. valamint korlátozzuk a szükségte­len, illetve a ráfizetéses termékek gyár­tását. 2. A műszaki feljesztés tervének kö­vetkezetes megvalósításával növeljük a munka termelékenységét és fokozzuk a gyártmányok műszaki színvonalát, vala­mint minőségét. 3. Hatékonyabban használjuk fel a nyersanyagot, az anyagot és a terméke­ket, erősítsük meg az anyagi-műszaki el­látás központi irányítását, rendszeresen vizsgáljnk felül a fogyasztási normákat és ezen az alapon a népgazdaság vala­mennyi ágazatában csökkentsük a ter­melési fogyasztást. 4. Az új építkezéseket csak a rendel­kezésre álló állóalapok nagyobb mérvű kihasználása lehetőségeinek felmérésd után engedélyezzük. Biztosíthatom a Nemzetgyűlést, hogy a kormány elsőrendű feladatá­nak tartja a CSKP KB Irányelvei szel­lemében megszilárdítani és elmélyí­teni a minisztériumok és a központi szervek felelősségét az állami terv fel­adatainak teljesítésében. A kormány munkastílusának megjavítása önmagá­ban nem oldhatja meg az egyes terv­feladatok teljesítését. Szükséges az ls, hogy az Irányítás minden fokán korlá­tozzák a döntés adminisztratív módját' és kellő ügyismerettel lássanak hozzá a közvetlen Irányításhoz, nyerjék meg a dolgozók széles tömegeit. Merészen és lelkesen kell hozzálátnunk minden feladatunk teljesítéséhez. Ezért ké­rem a képviselő elvtársakat, hogy az 1964. évi népgazdaságfejlesztési álla­mi terv és költségvetés törvényének" jóváhagyása után tekintsék szívügyük­nek a törvénybe foglalt célkitűzéseink" megvalósítását is. Az idei népgaz­daságfejlesztési terv teljesítésével ugyanis létrehozzuk az 1965—1970. évi gazdaságfejlesztés kedvező felté­teleit és így további lépéssel megkö­zelítjük a CSKP XII. kongresszusának célkitűzéseit. Richard Dvorak elvtárs beszámolója az 1964. évi állami költségvetés tervezetéről Az 1964. évi állami költségvetés összhangban áll a népgazdaság fejlesz­tési állami tervvel és biztosítja telje­sítésének anyagi eszközeit. Engedjék meg, hogy röviden ismertessem az állami költségvetést jellemző alapvető adatokat. Az állami költségvetés 1964. évi tervezetében a bevétel 130 milliárd 414 millió korona, a kiadás 130 mil­liárd 318 millió korona, vagyis a .be vétel 96 millió koronával haladja meg a kiadásokat. Az állami költség­vetés mintegy 3 százalékkal gyarap szik. A költségvetés anyagi eszközö­ket biztosít Szlovákia további gazda­sági és kulturális fejlesztésére. A nemzeti bizottságok költségvetési kiadásai 31 353 millió koronát fognak kitenni, vagyis a tavalyi esztendőhöz viszonyítva 3,1 százalékkal többet. Az állami költségvetés alapvető be vételi forrása a szocialista gazdaság, amely a bevétel 86,8 százalékát adja. A legfontosabb jövedelem a forgalmi adó, amely 50 264 millió koronát tesz ki, továbbá a nyereségrészesedés, amelynek összege 26 260 millió ko-. r'ona. Az állami költségvetés kiadásainak 53,3 százalékát fordítják a gazdaság fejlesztésére és 36,2 százalékát kultu­rális és szociális intézkedésekre. Ez­zel szemben a honvédelemre és a közigazgatásra fordított kiadások csökkennek. Az ipari, építőipari és közlekedési vállalatok fejlesztésére 13,4 száza­lékkal, a mezőgazdaság fejlesztésére 5,4 százalékkal többet fordítunk, mint tavaly. A tudomány és a technika cél­kitűzéseit szolgáló anyagi ráfordítás az elmúlt évhez viszonyítva egyhar­madával növekszik, és összege eléri a 6375 millió koronát. Ezekből az adatokból világosan lát­ható, hogy nem csekély összegről van szó. Most rajtunk áll, hogy min­den vállalat és szövetkezet gazdál­kodásában ezeket az anyagi eszközö­ket valóban a leghatékonyabban fel­használjuk. Mindannyian érezzük, hogy a jobb eredmények elérése ér­dekében sokat kell módosítanunk a beidegződött munkamódszereken. A pénzügyi szervek tevékenységével kapcsolatban alapvető követelmény az Állami Bank pénzügyi politikájának ak­tivizálása. Ennek az aktív pénzügyi-ke­reskedelmi politikának jellemző vonásá­vá váljon az operativitás, a rugalmasság, a konkrétság és a következetesség a gazdasági eszközök, a pénz, a hitel, a kamat stb. alkalmazásában. A banknak kezdeményezőbben kell hozzájárulnia népgazdasági problémáink megoldásához. Ez az alapvető változás nagy igényeket támaszt a kádermunkával és a munka­módszerekkel szemben, s ezért az Állami Banknak sokoldalú segítséget kell nyúj­tani. A Pénzügyminisztérium munkája haté­konyságának növelése megköveteli, hogy a minisztérium tevékeny módon érvé­nyesítse a népgazdaságban a hatékony­ság és a gazdaságosság alapelveit. A minisztériumnak le kell vonnia a kii vetkeztetést annak bírálatából, hogy a pénzügyben jelenleg 2020 különféle uta­sítás és előírás érvényes. A munka fe­lülvizsgálásának első szakaszában mint­egy 600 előírást hatálytalanítunk. A pénzügyminiszter az ipari önkölt­ségről szólva hangsúlyozta, hogy ez idén a terv szerint 7,5 százalékkal fogjuk növelni a nyereséget és csak 0,43 százalékkal csökkentjük a gyárt mányok 1 korona értékre eső ön­költséget. Márpedig az anyagra, tüze­lőanyagra s energiára fordított költ ségek 1 százalékos csökkentésével 740 millió koronát takarítanánk meg ami elősegítené a termelés további fellendítését. Ha figyelmesen körül nézünk, megállapíthatjuk, hogy ilyen önköltségcsökkentést új beruházások nélkül is elérhetnénk Az élő és a holt munka ráfordítása akkor lesz maximálisan gazdaságos és hatékony, ha a vállalatokban, az üzemrészle­gekben és a műhelyekben, minden munkahelyen megteremtjük ennek feltételeit. Ezért kell felhasználnunk — mint a szocialista gazdálkodás módszerét — az önálló elszámolást. Minden munkásnak tudnia -kell, mi­lyen értéket képviselnek a gépek, az anyagok és a szerszámok, milyen kárt okoz a technológia és a minőség be nem tartásával stb. Ismernie kell a kalkulációt, az önköltség és a fo­gyasztás alakulását, valamint a rek­lamációk tartalmát is. A gazdaságosság kérdésével kap­csolatban előtérbe kerülnek az anya­gi érdekeltség problémái. Az anyagi érdekeltség megerősítéséhez hozzá­járul a új premizálási alap, amelyből jutalmazni fogják a legjobb munka­eredményeket, a minőség tökéletesí­tését, a termelés hatékonyságának növelését. Ennek az alapnak elosz­tását maguk a dolgozók fogják sok­oldalúan ellenőrizni. A vállalat minél jobban gazdálkodik, minél jobb minő­séget ér el, annál több anyagi eszköz jut ebbe az egységes alapba. DvoFák elvtárs a beruházási építke­zés kérdéseit elemezve rámutatott arra, hogy ez idén népgazdaságunk­ban összesen 54 milliárd koronát for­dítunk a heruházásokra, beleértve a nagy javításokat is. A lakásépítke­zésre 7,2 milliárd koronát fordítunk, mivel tervbe vettük több mint 80 ezer lakás felépítését. Bírálni kell azonban a rendelkezésre álló lakások meg nem felelő karbantartását. A la­kástulajdonosok egy része nem bánik gondosan a lakásokkal. Pedig a lakbér a lakások karbantartásának és adminisztratív igazgatásának költsé­gét csak 62 százalékban fedezi. Az állami költségvetésből ez idén is 1469 millió koronát kell fordítanunk a lakásgazdálkodás veszteségeinek fedezésére. A lakbér tervbevett ren­dezése nemcsak csökkenteni fogja ezt a veszteséget, hanem elsősorban hozzájárul ahhoz, hogy a nemzeti bizottságok nagyobb gondot fordítsa­nak a lakások karbantartására. A nemzeti bizottságok olyan anyagi eszközökkel fognak rendelkezni, ame­lyeknek helyes felhasználásával elég gyorsan javíthatnak a jelenlegi hely­zeten. A pénzügyminiszter a továbbiakban a készletek lehető legjobb felhasz­nálásának kérdésével foglalkozott. Tavaly a normán felüli régi készletek felszámolása ellenére a készletek a tervezetthez viszonyítva 7 milliárd koronával nagyobbak voltak. Nyug­talanító a helyzet különösen a gép­iparban, a kohászatban és az építő iparban. Ebben az évben az ipari készleteket a terv szerint 1,4 mil­liárd koronával fogjuk csökkenteni, míg az építőiparban megmarad a ta­valyi szint. Hangsúlyozni kell azt is, hogy itt nincs sző a készletek szó szoros értelmében vett „felszámolá­sáról", hanem arról, hogy ezek a készletek a gazdasági vérkeringésbe kerüljenek és hasznos termékekké váljanak. A megfelelő keresletet nélkülöző gyártmányok termelését is úgy állít­juk le, hogy ugyanakkor bevezetjük az igényelt hatékony termékek elő állítását. Ez azonban sokkal nagyobb aktivitást, kezdeményezőbb irányítást és rugalmasabb kapcsolatot kíván meg a szállítóktól és a megrendelők tői. 1963-ban 1 százalékkal növekedett a személyi fogyasztás Jelentősen emelkedett a társadalmi fogyasztás, mégpedig a nemzeti jövedelemnél gyorsabban. Az életszínvonal emelke déséről tanúskodik az ls, hogy a la kosság további 2,5 milliárd koronát helyezett el betétkönyvekre és mint­egy 357 ezer új biztosítást kötöttek. Az 1964. évi állami költségvetés a sze­mélyi fogyasztás 2,3 százalékos növeke­désével számol. Ezt az alkalmazottak számának gyarapodásával és az átlag­bérek emelkedésével érjük el. Ezzel pár­huzamosan gyorsan fog növekedni a társadalmi fogyasztás. Mi már termé­szetesnek tartjuk az iskolaügyre és a kultúrára, az egészségügyre, -a szociális biztosításra, a betegbiztosításra, stb., fordított kiadások állandó emelkedését. Az előző évhez viszonyítva 4,9 száza­lékkal többet fordítunk ezekre a célok­ra, ami összesen 47 milliárd koronát tesz ki, nem beszélve a vállalati ráfor­dításra. Ezt az összeget a termelésnek kell létrehoznia. Ezért az anyagi esz­közöket a leggazdaságosabban kell fel­használni. Ki kell küszöbölnünk az aránytalanságokat, tel kell számolni olyan intézkedéseket, amelyek a lakos­ság csak egy részének javát szolgálják, és lényegesen jobban kell gazdálkod­nunk. A költségvetés az iskolaügyre és a kultúrára összesen 9191 millió koronát fordít, vagyis 3,9 százalékkal többet, mint tavaly. Az egészségügyi szolgálta­tásokra, eltekintve a beruházásoktól, 6401 millió koronát szántunk, vagyis 3,9 százalékkal többet, mint 1963-ban Ma már a lakosság 99,4 százaléka részesül ingyenes gyógykezeltetésben. A szociá­lis biztosítás kiadásai az idei költség­vetésben 6,7 százalékkal haladják meg a tavalyiakat és 16122 millió koronát tesznek ki. Ez idén 2 656 000 nyugdíjat utalunk ki, ami 95 ezerrel több a ta­valyinál. 1,2 százalékkal többet (ordí­tunk a termelőszövetkezetek alkalmazot­tai és tagjai betegbiztosítására, pénzben kifejezve 8 301 millió koronát. EbbSI a tételből fogjuk fedezni 209 ezer dol­gozó ingyenes kezeltetését gyógyfür­dőinkben. Fontos az idegenforgalom ls, amely fokozatosan az életszínvonal elvá­laszthatatlan részét képezi, jelenleg széleskörűen fejlesztjük a hazai és a külföldi idegenforgalmat, amely össz­hangban ál) pártunk és kormányunk politikájával. Az utóbbi hetekben fo­ganatosított intézkedések gyakorlati­lag mindenkinek lehetővé teszik ha­zánk meglátogatását és ugyanakkor a mi polgáraink is az eddiginél na­gyobb mértékben felkereshetnek más országokat. A turistaforgalom akti­vizálásának egyik oka devlzagazdasá­gunk fellendítése is. Az a tény, hogy hazánkat sokkal több külföldi turista fogja felkeresni mint eddig, vala­mennyiünket olyan környezet kialakí­tására kötelez, amely tetszeni fog külföldi látogatóinknak. Népünk nem­zeti büszkesége s egyben ismert ven­dégszeretete is bizonyára nagy kezdeményezést vált ki e téren. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy eltúlozzuk a dolgokat és mindenféle idegen ízléstelenség majmolására tö­rekedjünk. Dvofák elvtárs ezután a nemzeti bizottságok költségvetéséről beszélt. Költségvetésük az országos költség­vetésnek 24,1 százalékát teszik k.l A közigazgatásra és a bíróságokra fordított kiadások ez idén az állami költségvetés összkiadásainak csak 2,1 százalékát fogják kitenni. Az állami költségvetésben már szá­moltunk azzal, hogy ez idén mintegy 5 százalékkal csökkentjük az appa­rátus dolgozóinak számát. Az irányítás alacsony színvonalának oka a dolgozók meg nem felelő szak­képzettsége. Az ipar és az építőipar műszaki-gazdasági dolgozóinak csak 6,8 százaléka rendelkezik főiskolai és 56,1 százaléka középfokú szakkép­zettséggel. A felsorolt feladatok teljesítése so­rán támaszkodnunk kell a dolgozó nép aktivitására, amely a párt veze­tésével felelős gazdaként oldja meg a szocialista építés feladatalt. fi] SZŐ 2 * 1964. január 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom