Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-31 / 31. szám, péntek

A népgazdaság tovóbbfejiesztésében o termelés a díntő Antonín Novotný elvtárs beszéde az észak-morvaországi kerület kommunistáinak aktíváján Elvtársak! Nem egészen egy esztendő múltán újból találkozunk, hogy elbeszélgessünk életünk komoly kérdéseiről, a Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusa Irányvonalának megvalósítására kifejtett törekvéseink eredményeiről és nehézségeiről. Múltkori találkozásunk alkalmából a Központi Bizottság nevében köszönetet mondtam az ostravai dolgozóknak a kemény tél következményeinek leküzdésére irányuló igyekezetükért. Teljes mértékben beigazolódott, amit akkor hangoztattam: „Mindaz, amit Ostraván a téli nehéz hónapokban tettek, más kerületek sok funkcionáriusát is ráébresztette arra, hogy ne csak fentről várjanak segítséget, hanem maguk is megtegyenek mindent a téli Időszakban felmerült nehézségek leküzdésére." Kiváltképpen kiemeltük a bányászok példamutatását, akik nemcsak télen, hanem az egész esztendőben öntudatosan törekedtek arra, hogy a szénfejtésl feladatok túlteljesítésével segítsék népgazdaságunkat. így dolgoztak a bányászok, és velük együtt sok más elvtárs. Akadtak azonban olyanok ls, akik a váratlan téli nehézségekkel szembekerülve ölbe tett kézzel várták a dolgok alakulását. Találkozhattunk azután olyan emberekkel Is, akik a helyzetet kihasználva a feladatok csökkentését kérték, a társadalomtól nagyobb anyagi eszközöket és több munkaerőt kívántak, s ugyanakkor a közösségnek kevesebb terméket kínáltak. A bányászok a legönfudatosabb dolgozók élére álltak, akik minden erejüket a nehézségek leküzdésére fordították. Bár a télen és az utána következő hónapokban semmivel sem voltak jobb helyzetben, mint másutt, a nehézségek előtti meghátrálás és a feladatok leszállításának kérése helyett annyival növelték a fejtést, amennyire a társadalomnak szüksége volt a tüzelőanyag és energetikai mérleg legsürgetőbb problémáinak megoldására. A bányászok még ezt az igen magas célkitűzéseiket ls túlszárnyalták. Most elmondhatjuk, hogy mindazoknak köszönhetően, akik a bányászokhoz hasonlóan szembeszálltak a bajokkal, az Idei évet kedvezőbb helyzetben kezdhettük meg, mint a tavalyit. A Jobb előfeltételek kialakításához hozzájárult a Szovjetunió megértése Is, amely párt- és kormányküldöttségünk novemberi tárgyalásainak alapján elősegítette a folyó évi terv egyes nyílt mérlegeinek kiegyenlítését. Aktívánkat röviddel kommunista pártunk Központi Bizottságának nagy jelentőségű ülése után tartjuk, amely, mint ismeretes, megvitatta és jóváhagyta az idei népgazdasági tervet és számos intézkedést foganatosított teljesítése érdekében. Az ülés a tervezett feladatokkal szoros kapcsolatban az életszínvonal biztosításával is foglalkozott, hogy annak fejlődése a jövőben összhangban álljon a népgazdaság előrehaladásával. A népgazdaság fejlődésének múlt évi lasúbb üteme után az idén lényegében valamennyi szakaszon növekszik a termelés. Az 1964. évi terv valószínűleg minden eddigi tervnél több vita, mérlegelés, számolgatás és tanácskozás tárgyát képezte. A Központi Bizottság májusi és szeptemberi ülése határozatának teljesítése lényeges javulást eredményezett. Az Irányító szerveknek azonban még nem minden dolgozója értette meg és sajátította el a XII. kongreszszus szellemének megfelelő munkamódszereket. jelenlegi problémáink valamennyi összefüggésükben a termelés irányításának fogyatékosságaiban gyökereznek. Itt kell tehát megkezdeni a problémák megoldását is. Rövidlátók lennénk, ha a gazdasági feladatokat csupán az alapvető számtant műveletek szemszögéből ítélnénk meg, vagyis, ha a párt gazdasági politikájának megvalósítása helyett csak" a lyukakat foltozgatnánk és rögtönöznénk. Történtek nálunk Ilyen törekvések, a Központi Bizottságnak ezért határozottan fel kellett hívni a figyelmet arra, hogy gazdaságunk jelenlegi helyzetében a megoldás súlypontját a termelésben eszközölt aktív intézkedések képezik. Az életszínvonal biztosításával kapcsolatos néhány intézkedés arra Irányul, hogy segítsen a termelési kérdések megoldásában, az életszínvonal fejlődését összhangba hozza a nemzeti Jövedelem alakulásával és véget vessen egyes aránytalanságoknak, amelyek meghaladják

1 lehetőségeinket, vagy pedig ellentétben állnak a szocialista alapelvekkel. Elvtársak, újból megismétlem, semmi ok'unR nincs arra, hogv sötét szemüvegen Keresztül nézzük gazdaságunk" helvzeťéť. A gazdasági helyzet értékelésénél nem éppen Helyénvalók" a különféle „ha"-k, nem tekinthetünk azonban el olyan jelenségek felett, amelyek azf mutatják, Hogy gazdaságunk sokkal előbbre lenne, ha 1963-ban nem érték volna különféle kedvezőtlen hatások. Sokkal messzebb tartanánk például, ha nem sújt bennünket olyan kemény tél, amelynek messzemenő következményeit még az ENSZ egyáltalán nem elfogulatlan anyagában ls kénytelenek voltak elismerni. Úgyszintén sokkal kevesebb nehézséggel kellene megküzdenünk, ha rendesen működött volna pénzügyi rendszerünk, hatékonyabb lenne az irányító és szervező munka, s ha nem került volna sor a normán felüli készletek növekedésére. Ezekben tavaly a nemzeti jövedelmnek mintegy 4 és fél százaléka hevert kihasználatlanul. Sem anyagilag, sem erkölcsileg nem számítható ki az a kár, amelyet a villanyáram kényszerű kikapcsolása okozott a műit évben egészen az őszi hónapokig. Mint ismeretes, utasítás történt ugyan, hogy áramszünet idején egyéb munkákkal foglalkoztassák a dolgozókat. A termelés problémáit Jól Ismerő ember előtt azonban nyilvánvaló, hogy az efféle felhívás plátói, nem Igen valósítható meg, és Ha végrehajtják is, jelentéktelen termelés! és pénzügyi eredménnyel jár. Szándékosan említem meg ezeket a tényeket, hogy világosan lássuk, mennyivel messzebb tarthatnánk a XII. kongresszus határozatainak életbeléptetésében, ha nem merültek volna fel ezek a belső problémák. Természetesen a múlt évben számos kedvező eredményt is elértünk. Főleg a harmadik és negyedik negyedévben Javult meg jelentősen a helyzet a szénfejtésben és a kohászatban, bizonyos mértékben állandósultak a szállítói-átvivői kapcsolatok", s a mezőgazdasági őszi munkákat is sikeresen teljesítették. Ezekre az eredményekre támaszkodva a tavalyinál Jobb helyzetben kezdhettük meg az idei évet. Ezt a folyamatot kerületükben maguk Is igen tevékenyen átélték. Az első negyedévben nagy volt a lemaradás, nehézségekkel küszködtek, az év végére pedig a termelési tervet nemcsak teljesítették, hanem az előzetes számítások szerint mintegy S45 millió koronával túl is szárnyalták. A múlt évi eredmények ezért minden fogyatékosság ellenére nagyban megerősítették a dolgozók többségének azt a meggyőződését, Hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével sikeresen meg tudjuk oldani problémáinkat, megvalósítjuk a párt XII. kongresszusának határozatait és teljesítjük az idei feladatokat is. A terv a társadalmi érdekeket fejezze ki Lényegében megállapíthatjuk, hogy a folyó évi terv megkezdi a kongresszus által az 1963. évi tervben kitűzött egyes problémák megoldását, s hogy a tervbe belefoglaltak a termelésben eszközölt néhány aktív beavatkozást. Ugyanakkor nem titkoljuk el azt sem, hogy a tervnek van néhány gyengébb, vagy nem teljesen kidolgozott része. A Központi Bizottság ezért hangoztatta, hogy év közben a tervet szüntelenül pontosabbá kell tenni. Ahol szükségesnek mutatkozik, a gazdasági eredmények alapján mindenütt növelni és színvonalasabbá kell tenni a feladatokat, és az első félévben anyagi eszközöket kell felhalmozni, amelyeket terven felül a vegyipar fejlesztésére fordíthatnánk. Mídunkban áll ezeknek a hézagoknak a pótlása, mert nem merítettünk ki minden lehetőséget. A terv előkészítése során Ismét megmutatkozott, mennyire burjánzik még a tárcasovinizmus, és hogy a közösség érdekeit gyakran lebecsülik és másodrangú kérdésként kezelik. Most tehát az a legfontosabb és arról van szó, hogy minden erőnket, a párt, a választott állami szervek és az egész gazdasági Irányítás tevékenységét elsősorban a termelésre összpontosítsuk. A termelésben játszódik majd le az 1964. évi népgazdaságfejlesztési terv szűk keresztmetszeteinek áthidalásáért folytatott küzdelem. Elvtársak! Elsőrendű feladatunk a nemzeti jövedelem lehető legnagyobb mértékű növelése. A nemzeti jövedelem egyetlen forrása a dolgozók életszínvonala emelésének, az anyagi teTmelés további növelésének, a bővített szocialista újratermelésnek. Ä legutóbbi két-három évben lassúbb ütemben növekedett a nemzeti jövedelem, emiatt feszültség keletkezett a lakosság szük ségleteinek kielégítésében, a beruhá zási építkezésben és a külkereskede lemben. A nemzeti Jövedelem növelé sének útjából ezért a legnagyobb határozottsággal el kell távolítanunk minden akadályt. Ez annál sürgetőbb követelmény, miután irányító szerveink egészen a vállalatokig és az üzemekig, a terv elkészítése során ebben az irányban vajmi kevés tanulságot vontak le. A kormánynak a párt Központi Bizottsága által jóváhagyott Irányelve meghagyta például, hogy az 1964. évi tervben a lehető legnagyobb mértékben vegyék számításba a készletek felhasználását. Ezáltal e készletek mintegy 3 milliárd koronával csökkennének. A minisztériumok által kézhez vett tervek ezzel szemben a készleteket újabb 3 milliárd koronával akarták növelni. A minisztériumok viszautasították ugyan ezeket a terveket, az irányelvet azonban ők sem tartották be, miután a készleteknek csupán félmilliárd koronával való csökkentését Javasolták. Az Állami Tervbizottság javaslata alapján a Központi Bizottság most határozatot hozott, hogy a készleteket 3,9 milliárd koronával csökkentsék. A párt XII. kongresszusa Irányelvként tűzte ki, hogy szüntessük be azoknak az árucikkeknek gyártását, amelyeknek eladása nincs biztosítva. Ezt az Irányelvet sem hajtották végre megfelelően. Amikor annak idején a termelési-gazdasági egységek benyúj tották tervjavaslataikat, az Állami Bank megállapította, hogy a tervben 2,4 milliárd Korona értékű olyan gyártmány szerepel, amelyek eladása nincs Kellőképpen biztosítva, ezeket az árucikkeket senki sem rendelte meg, ezzel szemb"en 5,3 milliárd korona értékben nem biztosították a megrendelők" Igénvelnek" kielégítését. Az elavult üzemek költséges termelésének leállítását illetően a Központi Bizottság mély elégedetlenségét fe jezte ki a felelős állami és gazdasági szervek határozatlansága és késlekedése, valamint némelyik kerületi és járási pártbizottság meg nem értése miatt. A múlt évben ezen a téren igen kevés történt, s ha meg is valósítot tak valamit, azt olyanféleképpen tet ték, amint a közmondás tartja, hogy a kecske Is jóllakjék, meg a káposzta is megmaradjon. J Elvtársak, meg kell értenünk, hogy ez a bajok egyik forrása, amely gátolja a szakosítás kérdésének megoldását, a munkatermelékenység növelését, s egyik okozója a nyersanyagforrások és a feldolgozó ipar közötti feszültségnek. A szükségtelen, az eladás szempontjából nem biztosított, vagy gazdaságtalan termelés fenntartása épp oly káros dolog, mint a sokszor külföldről behozott nyersanyagok felelőtlen pazarlása. A Központi Bizottságban jogosan állapították meg, hogy sok felelős dolgozó valamiféle kalmárszámítgatásnak véli a szocialista gazdaság fejlesztését. Sok még a sógorság-komaság, másokkal szemben sokan jók akarnak maradni, nem szívesen hajtanak végre „népszerűtlen" intézkedéseket. Minderre a népgazdaság, a társadalom fizet rá. Az Ilyen eljárásnak egyszer s mindenkorra véget kell vetni. Elsősorban a kommunisták mutassanak jő példát a szocialista társadalom érdekeinek kiharcolásában, akár tetszik ez egyeseknek, akár nem. Most minden Igyekezetünknek arra kell összpontosulnia, hogy határozottan rendet teremtsünk a népgazdaságban. Megismétlem, hogy mindezeknek a kérdéseknek gyökeres megoldása nélkül tovább növelnénk a külkereskedelemre nehezedő nyomást, továbbra Is csökkenne a nemzeti jövedélem, fedezetlen vásárlóképesség és kedvezőtlen helyzet állna elő a belkereskedelemben. A gyökeres megoldás alatt persze nem azt értjük, amelyre nemegyszer sor kerül, hogy a termelési program megváltoztatásáról bárhol bárki dönthet, hogy egyesek naponta változtat, gassák véleményüket, vagy pedig olyan termékek gyártását szüntetik be, amelyeket azután külföldről kell beszereznünk Ez csak elmélyítené a termelésben a kapkodást és nyugtalanságot, A Központi Bizottság egyik határozatában már régebben leszö gezte, hogy mindaddig nem lehet megszüntetni valamelyik üzemben bizonyos termékek előállítását, amíg gyártásukat más üzemben nem biztosították. Ezen a téren megfontolt Intézkedésekre van szükség, ezeket azonban rugalmasan, felesleges huzavona nélkül kell végrehajtani. A Központi Bizottság elnöksége ezért meghagyta a kormánynak, hogy szilárdan tartsa kézben a termelésben eszközölt esetleges átcsoportosításokat és vessen véget ezen a téren az eddigi összevisszaságnak, amely főként az általános gépipar üzemeiben tapasztalható. A termelés összpontosítása és szakosítása bonyolult kérdéseinek megoldását semmi esetre sem vehetjük könnyen. Tudjuk, hogy ebben az esetben az üzemhez és bizonyos termékekhez fűződő sokéves kapcsolatról, más üzemekbe való áthelyezésről, gyakran távolabbról történő bejárásról van szó, amely mindaddig tart, amíg lehetőség nem nyílik a lakáskérdés megoldására, fennáll a nők alkalmaztatásának, a határvidéki üzemeknek stb., komoly problémája. Másrészt azonban a dolgozók érdé kében tudatában kell lennünk, -hogy a munkatermelékenység fokozása, főként pedig a termelési berendezések, nyersanyag- és munkaerőforrások legcélszerűbb kihasználása nélkül nem biztosíthatnánk fő célunk megvalósítását, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelését. Fejlett iparunk által meghatározott feltételeink között a munkatermelékenységet csakis a legújabb technika alkalmazásával növelhetjük, amely a termelés egyetemes gépesítésére és automatizálására Irányul. Ez törvényszerűség, amelyet nem lehet megkerülni. Erre nemcsak a marxista közgazdaságtan mutat rá, ezt igazolják a széles körű gyakorlati tapasztalatok ls. A Központi Bizottság ezen a téren természetesen nem valami féle meggondolatlan beavatkozást akar kieszközölni. A pártszervezeteknek jogában áll, hogy a gazdasági szervektől intézkedéseik megindokolását kérjék. Ez bizonyos esetekben elejét veheti a minisztériumok, vagy más szervek részéről történő esetleges elhamarkodott beavatkozásnak. Amennyiben azonban a párt Központi Bizottságának határozatáról van szó, és ha a javasolt Intézkedés gazdasági és társadalmi szükségességét megindokolták, ezekkel a kommunistáknak, funkcionáriusoknak és a párt sorkatonáinak egyet kell érteniük. Nem lehet egyik oldalon bírálni, hogy nem oldják meg kellő határozottsággal a népgazdaság nehézségeit, másrészt pedig fékezni, vagy elodázni a kérdés megoldását, ha az minket is érint. Az eddigi tapasztalatok eléggé megtanítottak bennünket arra, hogy bizonyos gazdasági és anyagi szankciók alkalmazása nem mellőzhető azokkal az üzemekkel és ágazatokkal szemben, amelyek nem akarják megérteni a társadalom érdekeinek védelmére Irányuló intézkedések jelentőségét. Az Állami Bank az első ilyen szankcióként nem engedélyezi a felelős dolgozók számára a prémiumok és jutalmak kifizetését ott, ahol tovább növekszenek a normán felüli készletek, vagy az eladás szempontjából nem biztosított termékeket gyártanak, Illetve ahol pazarlóan bánnak a nyersanyaggal. Az Állami Bank egyúttal figyelmezteti a termelési-gazdasági egység vezetőségét és kitűzi a fogyatékosság eltávolításának határidejét. A figyelmeztetéssel megismertetik az üzem, illetve a vállalat dolgozóit is. A bank nem nyújt hitelt a gazdaságilag szükségtelen készletek fedezésére. Ezzel szemben Jelentős Jogkört kapnak a legfontosabb gyártmányok terven felüli termelésének, a normán felüli készletek kihasználásának, az ésszerűsítő intézkedéseknek és az újítőmozgalomnak támogatására. A haladást szolgáló intézkedések serkentésére ezenkívül gondol az anyagi érdekeltség új rendszere is, amelyre a későbbiekben még majd visszatérek. Hasonlóképpen megoldjuk a beruházási építkezés problémáit ls. Semmilyen körülmények között nem engedhetjük meg az egészségtelen Jelenségeknek, a feladatok nemteljesítésének megismétlődését A beruházási építkezés döntő jelentőségű az arányosság felújításában, a népgazdaság szerkezetének megváltoztatásában. A beruházásoknál azonban állandóan ismétlődik a késedelmes, és alacsony színvonalú tervezési előkészítés, főként a legfontosabb építkezések esetében. Ez kedvezőtlenül hat a beruházási építkezésekre irányuló szállításokra, nagy veszteségeket okoz, amelyek végső soron minden dolgozót megkárosítanak. Az ilyen rendetlenséget sokszor a szó szoros értelmében vett tervezési „selejtek" okozzák, amelyek gyakran a költségvetést ís megdrágítják. Igen komoly probléma, amelynek döntő" része van a beruházási építkezés tavalyi lemaradásában, a munkaerőhullámzás és a munkatermelékenység tervezett növekedésének lemaradása. Ez utóbbi az építőiparban tavaly az 1962. évi színvonal alá sülylyedt. Az utóbbi három évben 25 ezsr dolgozó távozott el az építőiparból. Ennek okai elsősorban a munkaszervezés fogyatékosságaiban és a bérpolitikában kereshetők. Lehetőségeink keretében ezért számítunk az építkezéseken az anyagi érdekeltség fokozására, főként a célprémiumok bevezetésével a határidőben és Jó minőségben átadott építkezésekért. Határozatot hoztak továbbá a teljesítmény utáni jutalmazás bevezetésére, a téli Időszakban az építőIpari dolgozók szabadságának előnyben részesítésére, s a túlórával az éghajlati feltételek jobb kihasználására. Ezek a „fentről" Jövő intézkedések természetesen önmagukban nem hoznak fordulatot a beruházási építkezésben. A kívánatos fordulat elérése a munkaszervezés megjavításától, a fegyelem megszilárdításától, a gazdaságosságtól, s valamennyi dolgozónak a terv teljesítésével kapcsolatban elfoglalt jobb viszonyától függ. A beruházások a múlt évvel szemben az idén lényegesen növekszenek. Elvtársak, kerületük címére hangsúlyozni akarom, hogy itt az állami beruházási építkezésnek mintegy 23 százaléka összpontosul, amelyek tervezett megvalósítása nagy jelentőségű az egész népgazdaság fejlesztése szempontjából. A párt Központi Bizottsága továbbá elhatározta, hogy — mint egyik aktív intézkedést — a párt szerveinek és szervezeteinek közvetlen részvételével felülvizsgálják az öszszes beruházási építkezést, hasonlóan, amint azt az ostravai kerületi pártbizottság megtette. A felülvizsgálásnak nemcsak a hibákat kell megállapítania, hanem biztosítania kell, hogy részletesen kidolgozzák minden építkezés rendjét, pontosan megállapítsák a szükséges munkaerők számát szakmák szerint, az anyag- és gépszükségletet, hogy az üzemegységet a tervezett határidőben hibamentesen üzembe helyezzék. A beruházási építkezések helyzetének megjavításában más Intézkedések mellett, amelyekről szóltam, fontos szerep jut az Állami Bank részéről végrehajtott pénzügyi ellenőrzésnek és rugalmas pénzügyi politikának. Az Állami Bank teljhatalmat kap arra, hogy hitel nyújtásával lehetővé tegye olyan építkezések gyorsabb befejezését, amelyek gyorsan növelik a munka termelékenységét, s emellett a vállalat, ágazat stb. saját erőiből és eszközeivel befejezhetők. Végül természetesen határozottan fel kell használni az anyagi viszontkeresetet azokon a fontos befejezetlen építkezéseken, ahol nem teljesítik a tervet, ahol csökkennek az eredetileg megállapított műszaki és gazdasági mutatószámok, s ahol túllépik a költségvetésben előirányzott árakat. Ez az önök kerületére ls vonatkozik, ahol számos korszerűen felszerelt üzemegység távolról sem éri el az előirányzott mutatószámokat. Ogy vélem, ezek az intézkedések teljesen helyénvalók és a dolgozók túlnyomó többsége támogatni fogja őket. Szüntelenül tökéletesítsük az irányító munkát Elvtársak, a kérdések, amelyekről szóltam, szorosan összefüggnek a vezetés problémáival. Kétségtelen, hogy az említett hibák közül soknak elejét lehetett volna venni, ha nem felejtik el azt az elvet, hogy minden szakaszon és minden fokon a vezetés fő tényezője az előrelátás, hogy a reális helyzet ál landó értékelése alapján felismerjük a fejlődés irányzatát és számoljunk vele. Most arról van szó, hogy ezt az elvet a gyakorlatban érvényre juttassuk és következetesen betartsuk. Nem lesz könnyű feladat, mivel nem minden vezető látja és értelmezi így a dolgáí?at. A vezetés munkájának másik kérdése a felülről lefelé irányuló vezetés hatékonysága. Tény, hogy állami és gazdasági szerveink gyakran nem irányítják a gazdasági folyamatokat, IFolytatäs a 4. oldalon) 1984. január 31. * (j] SZÖ 3