Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-25 / 25. szám, szombat

t A CSKP KB határozata a népgazdaság fejlesztését és az életszínvonal biztosítását szolgáló intézkedésekről (Folytatás az 1. oldalról) — biztosítsák, hogy a vállalati tervekben feladatul tűzzék ki az 1984. év január 1-ével megállapított túlméretezett készletek felhasználását és eladását; a tervezésben, szerkesztésben és technológiában foganatosított konkrét intézkedésekkel biztosítsák a túlméretezett termelési készletek maximális kihasználását; az eladási és felvásárlási szervezetek révén szervezzék meg közvetlenül a vállalatok között a fennmaradó normán felüli nyersanyag-, áru és anyagkészletek rugalmas újbóli elosztását; — a vállalati tervekben arányosan osszák el a feladatokat az egyes negyedévek között úgy, hogy az év folyamán folyamatosan teljesíthessék őket és megszüntessék a hónapok, negyedévek és évek végén fellépő aránytalanságokat; — összpontosítsák figyelmüket az 1984. évi terv feladatainak következetes teljesítésére és túlteljesítésére, mivel ez a népgazdaság további fejlődésének alapvető feltétele; használjanak ki minden belső erőforrást és tartalékot az árualapok és a kivitel számára szükséges gyártmányok terven felüli előállítására; az irányító szervek és vállalatok gyakorlatában érvényesítsék azt a követelményt, hogy a termelési feladatokat az előirányzott áruválasztékkal teljes öszhangban, kiváló minőségben és fejlett műszaki színvonalon teljesítsék; — lényegesen fokozzák a nyersanyagok és más anyagok, s az energia hatékony kihasználását, a fogyasztási normák célszerű megállapítása és állandó ellenőrzése alapján; — a termelést továbbra is összpontosítsák műszakilag fejlett üzemekben, helyezzék üzemen kívül az elavult, nem gazdaságns létesítményeket; a felszabadult dolgozókkal erősítsék a népgazdaság számára döntő fontosságú termelési és iparágakat; — 1984 folyamán szervezzék meg a vezetés és igazgatás apparátusának racionalizálását,. csökkentsék méreteit. AKözpontiBizottságszükség esnek találja, hogy mintfen minisztérium, a vezetés minden láncszeme, minden Vállalat az 196 4. évi állami terv feladatainak felbontása során kidolgozza azoknakakonkrét, aktívintézkedéseknek a tervét, amelyekben a fenti feladatok kifejezésre jutnak. Ezeknek az intézkedéseknek az az értelme, hogy biztosítsuk a terv feladatainak, főleg a legfontosabb és legnehezebb feladatoknak a teljesítését, túlteljesítsük a minőségi mutatószámokat és a kívánatos termékek összes termelését, s megteremtsük az 1985. évi terv kidolgozásának feltételeit. Ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtását következetesen ellenőrizni kell az üzemek munkaközösségében és a felettes szervekben, amelyek kötelesek hatékonyan közreműködni kidolgozásukban. A kitűzött intézkedések végrehajtősának ellenőr , zése legyen a tervteljesítés értékelésének alapja az egyes minisztériumokban és a minisztertanácsban is. A népgazdaság fejlődéséért, a CSKP XII. kongresszusán kitűzött célok hiztosításáért felelős szervek összességében fokozni kell az ellenőrző szervek szerepét, hogy az eddiginél tevékenyebben hassanak a gazdasági fejlődésre. E tekintetben fontos feladat jut az Állami Banknak, amely a társadalmi ellenőrzés fontos szerve és eszköze. A XII. pártkongresszuson és a CSKP KB tavalyi plenáris ülésein hozott határozatok szellemében feltétlenül biztosítani kell a központi gazdasági szervek között a minél hatékonyabb munkamegosztást, következetesen meg kell követelni, hogy felelősek legyenek a feladatok teljesítéséért, a tervteljesítésben elért eredményekért. A Központi Bizottság meggyőződése szerint az irányító gazdasági szerveknek elegendő a hatáskörük ahhoz, hogy teljes felelősséget viseljenek annak az elvnek a következetes valóra váltásáért, mely szerint a minisztériumok, a gazdasági termelési egységek és vállalatok felelősek azért, hogy a népgazdaságot ellássák gyártmányaikkal. A CSKP KB meggyőződése, hogy elsősorban a tudomány és technika fejlesztésének terve hivatott befolyásolni a népgazdaság fejlődésének minőségi ténvezőit. Ezért múlhatatlanul szükségesnek tartja a következőket: — a vezetés és irányítás valamenynyi fokozatának figyelmét, a tudo mányos kutatóintézetek erőit a tudo mány és a technika 1984. évi fejlesz tési tervének feladataira kell összpon tositani, elsősorban be kell tartani, sőt le kell rövidíteni azoknak a kutatási és fejlesztési feladatoknak a határidőit, amelyeket 1964-ben és 1985-ben kell megoldani, továbbá rendszeresen dolgozni kell azoknak a feladatoknak a megoldásán, amelyek megteremtik népgazdaságunk fokozatos szerkezeti átalakításának feltételeit; — a gyártási programok minőségi fejlesztését azzal kell meggyorsítani, hogy új, műszakilag fejlettebb gyártmányok, elsősorban gépek termelését vezetjük be; — a kutatási és fejlesztési dolgozókból, valamint a termelő és fogyasztó szervezetek szakembereiből alakított széles körű aktíva részvételével vizsgálják felül a fejlődés szempontjából döntő fontosságú iparágaknak és gyártmányaiknak műszaki és gazdasági színvonalát (beleszámítva a a gyártási folyamatok színvonalát is) és dolgozzák ki műszaki és gazdasági színvonaluk lényeges emelésének tervét; fordítsanak külön figyelmet főleg a gépipari, vegyipari és kohóipari termelésre; e felülvizsgálás alapján dolgozzák ki az elavult gyártmányok kiselejtezésének tervét, valamint annak a tervét is, hogy 1965-ben hogyan fejlesszék a termelést, milyen újabb gyártmányokat, gyártási folyamatokat vezessenek be. A termelés műszaki, szervezési és gazdasági színvonalának gyorsabb emelése, a termelés korszerűsítése, elsősorban bizonyos zárt termelési szakaszok, műhelyek és üzemek komplex korszerűsítése révén az alábbi intézkedéseket feltételezi: — a minisztériumok a tudomány és a technika fejlesztésére és egybehangolására létesített állami bizottsággal együttműködve 1964 folyamán egyes kiválasztott iparágakban és üzemekben megfelelő intézkedéseket dolgoznak ki a termelés műszaki és gazdasági színvonalának emelésére egyes műhelyek, üzemrészlegek és egész üzemek komplex korszerűsítése révén azzal a céllal, hogy a haladó technika, technológia és 'munkaszervezés korszerű elemeit gazdaságilag minél hatékonyabban fogják egybe; — az .Állami Tervbizottság és a tudomány és technika fejlesztésére és egybehangolására alakított állami bizottság a beruházási építkezéseket irányító állami bizottsággal egyetértésben a fejlesztési, technikai és gazdasági elképzelések, az egyes szakmák termelési bázisának fejlesztésére szolgáló távlati tanulmányok értékelése alapján indítványozzák és az illetékes miniszterekkel együttműködésben kidolgozzák azoknak a komplex korszerűsítést szolgáló konkrét akcióknak a tervét, amelyet következetesen biztosítanak majd a tudomány és a technika fejlesztési terveiben, valamint a népgazdaság fejlesztési terveiben is. Határozottabban harcolni kell a nem gazdaságos termelési létesítmények és bányák megszüntetéséért, főleg ott, ahol jelentős az ipar összpontnsítása, mégpedig az illető iparág termelésének összpontosítását és szakosítását célzó alapelvekkel, valamint a termelőerők célszerű elosztásával, a munkaerőhiánnyal küzdő iparágakba és területekre való áthelyezésével összhangban. E feladat teljesítése megköveteli: — a minisztériumok és a termelő gazdasági egységek a kerületi nemzeti bizottságok tanácsaival egyetértésben az 1964. évi tervnek megfelelően biztosítsák a nem gazdaságos termelési kapacitások megszüntetését, helyezzék át dolgozóikat és teremtsék meg számukra a szükséges feltételeket, állapítsák meg, hogyan használják ki a felszabadult épületeket és tegyenek további intézkedéseket a termelési tervek áthelyezésével kapcsolatban; az állóalapok állapotának és színvonalának, az egyes termelő üzemek gazdaságosságának és célszerűségének elemzése alapján vizsgálják felül és egészítsék ki azokat a javaslatokat, amelyek további nem gazdaságos üzemegységek megszüntetését célozzák 1965-ben és dolgozzák ki az ilyen üzemegységek megszüntetésének kpnkrét programját 1970-ig; — a tudomány és a technika fejlesztésére és egybehangolására alakított állami bizottság az Állami Terv bizottsággal és az illetékes minisztériumokkal együttműködve 1964 fo lyamán tegyen javaslatot a fontosabb nem gazdaságos üzemegységek hatékony technikai és technológiai felújítására. illetve megszüntetésére. Továbbra is a termelés szakosításé ra és összpontosítására, az azonos jel lesű termelés kibővítésére, a sorozat "Vártás fokozására kell törekednünk mert ez előmozdítja a munkaterme lékenyxéj növelését és az önköltsé gek csökkentését. E feladat megköveteli, hogy a minisztériumok, termelési gazdasági egységek és vállalatok feltétlenül biztosítsák azokat az 1984. évi tervben előirányzott előkészítő munkákat, an 'vek a fokozatos alkatrészben és technológiai szakositóst szolgálják. A GÉPIPARBAN szakosítsák és összpontosítsák a vegyipari, energetikai, élelmiszeripari és egyéb létesítmények gépi berendezéseinek, elektrnnikus szerkezeti alkatrészeknek, elektronikus mérőműszerek alkatrészeinek és mnduljainak gyártását, szakosítsák a vegyipari mérő- és szabályozó műszerek és berendezések, szállítóeszközök stb. gyártását. A ^KÖZSZÜKSÉGLETI CIKKEKET GYÁRTÓ IPARBAN szakosítsák és összpontosítsák a műszaki üveg gyártását, a ruházati és cipőiparban biztosítsák az elemek szakosítását, racionális sorozatok kialakítását. A VEGYIPARBAN szakosítsák a szintetikus kaucsuk és a plasztikus műanyagok feldolgozását. A tudomány és a technika fejlesztésére és egybehangolására létesített állami bizottság és az Állami Tervbizottság a minisztériumokkal együtt 1964. június végéig megállapítják a leghatékonyabb és legfontosabb akciók sorrendjét, biztosítják sürgős műszaki előkészítésüket, hogy végrehajtásukat besorolhassák az 1965. évi, valamint az 1960—1970. évi tervekbe. A termelés komplex gépesítésének és automatizálásának meggyorsítását szolgáló sokoldalú feltételek megteremtése megköveteli, hogy a minisztériumok, termelési gazdasági egységek és vállalatok a tudomány és a technika fejlesztésére és egybehangolására létesített állami bizottsággal együttműködve már az idén a következő intézkedéseket tegyék: — a termelés szakosítására és összpontosítására való áttéréssel kapcsolatban biztosítsák a termelés tárgyi elrendezését az anyagfolyamok szerint, elsősorban a gépiparban és a közszükségleteket gyártó iparban; — készítsék elő az anyagmozgatás komplex korszerűsítését, beleértve célszerű tartályok, kontajnerok, csomagolás felhasználását és a raktárgazdálkodás célszerűbbé'tételét olymódon, hogy 1964-hez képest már 1965-ben jelentős számú munkaerőt takarítsanak meg és lényegesen csökkentsék a költségeket. A beruházási építkezések 1964. évi terve az építőmunkák 12,7 százalékos, a gépek és gépi berendezések szállításának 17,4 százalékos növelését irányozza elő. Fő célja csökkenteni a befejezetlen építkezések számát, főleg a tüzelőanyag, az energetika területén, kellő anyagi eszközöket összpontosítani a vegyipar, a közlekedés és a kohászat fejlesztésére, s biztosítani a nagyjavítások elvégzését azokban az iparágak^ ban, ahol nem számolnak további új beruházási építkezésekkel. A tervben előirányzott eszközök helyes kihasználása érdekében a Központi Bizottság szükségesnek tartja a következőket: — a jóváhagyott terv felbontása és végrehajtása során mozgósítsanak minden eszközt, összpontosítsanak minden figyelmet a kiválasztott létesítmények és lakótelepek építésének sikeres befejezésére; — ne fogjanak hozzá új létesítmények építéséhez, esetleg korlátozzák vagy állítsák le az építkezést ott, ahol a termelési vagy egyéb szükségleteket a meglevő állóalapok jobb kihasználásával kielégíthetik; — az év folyamán ne növeljék azoknak az építkezéseknek a számát és kiterjedését, amelyek megkezdését 1964-re irányozták elő; — fokozzák az Állami Bank ellenőrzését a beruházási építkezések pénzügyi biztosítása és az új állőalapok kihasználása során. Annak érdekében, hogy 1965-re biztosítsák a beruházási építkezések elő készítését, a következő intézkedéseket kell megtenni: — 1964 első negyedében tisztázzák a szükségleteket, s a szállítóvállalatokat készítsék fel arra, hogy 1965ben a megkezdett építkezéseken munkájukkal, szállításaikkal biztosítsák az építkezés folyamatos menetét; ha tározzák meg a beruházási építkezések tervének alapvető arányosságait, azo kat a név szerint jóváhagyott építkezéseket, amelyeket 1985-ben kezdenek el; — a beruházási építkezések tervének szilárdsága a kellő tervezési és költségvetési dokumentáción alapul, ezért feltétlenül ragaszkodni kell ahhoz, hogy az építkezések terveit teljesen készítsék el, s ne soroljanak be a tervbe olyan építkezéseket, amelyeknek a terveit nem készítették elő; — technikailag tisztázzák és készítsék elő megfelelő tervekkel az 1960—1963-ban üzembe helyezett létesítmények és termelő egységek hibáinak megszüntetését, hogy ezáltal elérjék az előirányzott termelési mutatószámokat, illetve javítsák a termelési létesítmények hatékonyságát. A nemzeti bizottságok beruházási építkezéseinek területén meg kell oldani mindenfokú nemzeti bizottságok beruházási tevékenységének szervezeti felépítését, betartva azt az elvet, hogy a tervezés, területi előkészítés, tervdokumentáció és építkezés területén el kell választani a szállítóvállalat munkáját az építtető munkájától; ez azonban semmi esetre sem szolgál ürügyül arra, hogy növeljék az adminisztratív apparátust. * • • • A mezőgazdasági termelés fejlesztésének 1964. évi terve feladatul tűzi ki, hogy 1963-hoz képest jelentősen fokozzuk a termelést, mégpedig húsban 4,8, tejben 10,2, gabonában 11, cuknrrépában 7,4, takarmánynövényekben 8,8 és hüvelyestakarmánynövényekben 55,7 százalékban. Ezek a komoly feladatok összesen 6,5 százalékkal növelik egész mezőgazdasági termelésünket. Az előirányzott feladatok teljesítéséhez múlhatatlanul szükséges a céltudatos szervező munka és politikai támogatás; a kitűzött feladatok teljesítéséhez 1964-ben kedvezőbb feltételeket biztosít az a körülmény, hogy az 1963. évi 85,9 kg-mal szemben 1984-ben egy ha mezőgazdasági területre 104,5 kg műtrágya jut, az 1963. évi 116 000 tonnával szemben 1964ben 195,5 ezer tonna olajpogácsát és takarmánylisztet hozunk be, s a mezőgazdaság 15 százalékkal több gé' pet kap. 1964-ben a mezőgazdasági termelés komoly feladatai megkövetelik, hogy meggyorsítsuk a belterjesítés folyamatát, minden termelőeszköz gazdaságos kihasználását, a haladó technológia és technika bevezetését. A növénytermesztésben ez azt jelenti, hogy figyelmünket a földalap kibővítésére és teljes kihasználására, a szerves trágya és műtrágya gazda ságos felhasználósára, a termés betakarításánál bekövetkező veszteségek lényeges csökkentésére, a gyom és a kártevők elleni hatékonyabb harcra kell .összpontosítanunk. Annak érdekében, hogy a következő években is teljesíthessük feladatainkat, fejleszteni kell a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapját, javítani kell a mezőgazdasági dolgozók korösszetételét, fokozni érdekeltségüket a termelés fejlesztésében. Ennek érdekében a következő konkrét intézkedések foganatosítandók: — ismét termelésbe kell venni a parlagon heverő földeket, a szántóföldeket a kevéssé termékeny rétek és legelők rovására mintegy 30—35 ezer hektárral kell kibővíteni; — 1964-ben a gabonaneműek vetésterületét 1963-hoz képest kereken százezer hektárral növeljük a kevéssé kifizetődő termények rovására; — szervezetten használjuk ki a nagyobb műtrágya adagokat, főleg a belterjes termények érdekében, valamint kiválasztott takarmánytermö táblákon és réteken; • — fokozzuk a gyomirtó szerek felhasználását, a jelenlegi helyzethez képest használjunk fel kétszerte többet e vegyszerekből; — csökkentsük lényegesen a gabonaneműek betakarításánál beálló veszteségeket, elsősorban azáltal, hogy alkalmas módon érdekeltté tesszük a gépkezelöket (traktorosokat, kombájnosokat), az aratás eredményeiben; — 1964-ben állítsunk elő legalább négymillió tonna fehérje tartalmú silótakarmányt, s ily módon lényegesen csökkentsük azokat a veszteségeket, amelyek a réti takarmányok, herefélék, tavaszi és őszi takarmánykeverékek betakarítása és tárolása során következnek be; e célból támogassuk anyagi és pénzügyi eszközökkel siló"vermek építését, s biztosítsunk ele gendő silókészítményt, főleg ásványi sókat; — a meglevő és újonnan beszerzett gépek jobb kihasználása érdekében fokozzuk a gépállomások szerepét a mezőgazdasági termelésben elsősorban azáltal, hogy kibővítjük termelő munkájukat a gazdaságilag gyenge egységes földművesszövetkezetek részére; ennek érdekében fokozzuk a gép- és traktorállomások dolgozóinak szőmát, hogy egyfelől nagyobb mértékben vehessenek részt a mezőgazdasági termelőmunkában, másrészt biztosíthassák az egységes földművesszövetkezetek legfontosabb gépeinek üzemeltetését; — anyagilag és pénzügyileg támogassuk a szarvasmarha-tenyésztést és a tejtermelést, elsősorban azzal, hogy állami támogatást folyósítunk borjak nevelésére és az állatállomány minőségének megjavítására, premizáljuk a tejbeadás fokozását és a tejbeadástól tesszük függővé a szemestakarmányok viszonteladását; — gondosan kidolgozott receptek alapján javítsuk meg a takarmánykeverékek előállításának minőségét, gazdálkodjunk gondosan a takarmányokkal, s ezáltal növeljük lényegesen a sertések súlygyarapodősát és a baromfifélék hasznát; a takarmánykeverékekkel elsősorban azokat a mezőgazdasági üzemeket lássák el, ahol megvan annak biztosítása, hogy n takarmányt az egész hizlalási időszakban hatékonyan használják ki. • A k ül kereskedelem 1984. évi terve az egész forgalom 3,7 százalékos növelését irányozza elő; a tőkés államokkal külkereskedelmünk 6,4 százalékkal emelkedik 1963-hoz képest. Ennek oka elsősorban az, hogy nagyobb mennyiségű élelmiszert, főleg gabonát hozunk be. A csehszlovák gazdaság szerkezetét egyfelől korlátozott nyersanyagbázis és nem elegendő mezőgazdasági termelés, másfelől kiterjedt feldolgozó ipar jellemzi; ez objektíven meghatározza Csehszlovákia nagyfokú részvételét a nemzetközi munkamegosztásban, s ezáltal a nemzetközi kereskedelemben is. E tényekből kiindulva a Központi Bizottság szükségesnek tartja a következőket: — mindenütt, ahol megvannak a termelési és eladási feltételek, rendszeresen fokozni kell a hatékony exportot; a behozatalra csak olyan mennyiségben kerüljön sor, ami megfelel erőforrásaink alakulásának és szerkezetének; — olyan termelési létesítményeket bővítsttnk ki, vagy építsünk, amelyek elősegítik a nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlesztését és lehetővé teszik, hogy csökkentsük népgazdaságunk függőségét a nem kívánatos behozataltól, vagy fokozzuk előnyös kivitelünket; — tekintettel arra, hogy az exportált gépek és berendezések pótalkatrészeinek kivitele rendkívül gazdasőgos, elsősorban a kivitel céljaira keli biztosítani győrtásukat; — elsősorban olyan kiváló minőségű, a deviza-gazdálkodás szempontjőból kifizetődő árufajták termelését kell bevezetni és kibővíteni, amelyek kevés importált nyersanyagot és segédanyagot igényelnek; — fordítsunk nagyobb gondot az átmenő szállításokra, az idegen vasúti kocsikkal való gazdálkodásra és a vízi szállítások kihasználására; — fokozzuk a külkereskedelmi szervek kereskedelmi munkájának színvonalát, dolgozóik felelősségét a végzett kereskedelmi műveletek minőségéért, főleg rentabilitásáért, s törekedjünk arra, hogy kivitelnél és behozatalnál a legelőnyösebb árakat érjük el; erre összpontosítsuk a külkereskedelmi dolgozók anyagi érdekeltségét is; — az állami külkereskedelmi monopólium helyes érvényesítése mellett bővítsük ki a termelővállalatok részvételét a külkereskedelemben, fokozzuk felelősségüket a kivitelre szánt termékek idejekoráni szállításáért, műszaki színvonaláért és minőségéért, valamint a behozott anyagok minél gazdaságosabb felhasználásáért; — kezdjük meg műszakilag igényes beruházási egységek szállítását a szocialista tábor országai és a kapitalista államok vállalataival együttműködve. • Az 1964. évi népgazdasági terv előirányozza a kiskereskedelmi forgalom 2,8 szőzalékos növelését, mégpedig az élelmiszerek eladása 3,9 százalékkal, az iparcikkeké 1,5 százalékkal, a lakosság fizette szolgáltatások mérete pedig 4,7 százalékkal emelkedik a terv előirányzata szerint. A lakosság anyagi szükségletei kielégítésének mértéke nem csupán a fogyasztás tervszerű növelésétől függ. A Központi Bizottság határozottan felszólítja az illetékes szerveket és (Folytatás a 3. oldalon) (JJ SZÓ 2 * 1964. január 24.