Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-25 / 25. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1964. január 25. szombat • 50 fillér • XVII. évf. 25. szám. részeit készítik. A Hradec Králové-i Csehszlovák Hangszergyár kísérleti és fejlesztési központjának dolgozói különböző e'lektrofonikus hangszerek fejlesztésével foglalkoznak. Képünkön MIROSLAV HEBELKA és VÁCLAV HORÁK, elektrofonikus hangszerek gyengeáramú alkat(J. Finda — CTK felvétele j Ceylon atommentes marad Bandaranaike asszony ellenzi a 7. flotta terjeszkedését Colombo (CTK) — Bandaranaike asszony, Ceylon miniszterelnöke bejelentette, hogy a ceyloni kormány nem engedélyezi, hogy Ceylonon nukleáris fegyvereket szállító hajók és repülőgépek kössenek ki, illetve szálljanak le, vagy olyan hajók és repülőgépek, melyek nukleáris háború esetére vannak fölszerelve. Bandaranaike asszony, a ceyloni szenátusban tartott beszédében felhívással fordult az Egyesült Államokhoz, ne küldjön nukleáris háborúra felszerelt hajókat az Indiai;őceánra. Felháborodva emlékezett meg a sajtó azon híreiről, melyek szerint az Egyesült Államok 7. flottájának egy részét az Indiai-óceánra akarja küldeni. A ceyloni kormány politikája ellenzi a nukleáris fegyverek további terjesztését és támogatja az atommentesövezetek kialakítását — hangsúlyozta Bandaranaike asszony. Az Humanité közli Novotný elvtárs válaszát N. Sz. Hruscsov üzenetére Párizs (ČTK) — Az Humanité közzétette Antonín Novotný elvtárs válaszát Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke üzenetére. A napilap kiemeli Novotný elvtárs feleletének azt a részét, melyben hangsúlyozza, hogy a szovjet javaslat teljes mértékben megfelel a csehszlovák külpolitika alapelveinek, mely a békés együttélés elvén alapszik. Az Humanité kiemeli Novotný elvtárs szavait, hogy a területi viszályok békés megoldásáról kötött egyezmény eléréséért folytatott Igyekezet még nem jelenti azt, hogy a még gyarmati iga alatt élő nemzetek lemondjanak jogaikról, nemzeti felszabadulásuk, függetlenségük kivívásáról. Szolidaritás Panamával Buenos Aires (ČTK) — Buenos Airesben Számos diák részvételével tüntetést rendeztek, melyen szolidaritásukat fejezték ki Panamával. A rendőrség lövöldözéssel szétoszlatta a tüntetőket. Miguel Zavara Irtiz argentin külügyminiszter üzenetet küldött a panamai külügyminiszternek, melyben újból hangsúlyozza, hogy Argentína szolidáris az ország szuverenitását védő panamai néppel. © A Costa Rica-i ifjúság hattagú küldötsége csütörtökön Kanadába utazott, ahol egy panamai és Costa Rica-i zászlót adtak át a panamai diákoknak, jelképezve, hogy az Egyesült Államok agressziója ellen küzdő pana mai nép oldalán állnak. ® Az Oj Zéland-i Kommunista Párt lapja, a Peoples Voice elítéli az Egyesült Államok panamai politikáját és azt feltételezi, hogy a Panama-csatorna uralkodóit ugyanolyan sors éri, mint azokat, akik a Szuezi-csatornát ellenőrizték. • PERCENKENT 20 GRAMM GYÉMÁNT A szovjet tudásoknak sikerült felfedezniük a mesterséges gyémántok készítésének új módszereit. A nagynyomású kamra méreteit százszorosára növelték és megoldották az öszszes ezzel kapcsolatos problémát. Az eredmény, hogy a berendezés percen ként 20 gramm gyémántot állít elő., A tudások véleménye szerint ez még nem a végső határ, s ezért megkezdték még nagyobb kamrák szerkesztését. Ez az új berendezés már nagyméretű gyémántok előállítását is lehetővé tenné. Mint ismeretes, a legnagyobb természetes gyémánt 605 gramm súlyú. Ipari használatra azonban az ilyen nagy kövek használhatatlanok és a természetes gyémántok 75 százalékát ezért szétzúzzák. A mesterséges gyémántok gyártásának növelése lehetővé teszi akkora gyémántok készítését, amekkorákra az iparnak szüksége van. • AZ URARTU 1RÄS TITKA A grúz—örmény határon a régészek 200 m hoszszú és 100 m széles barlangot fedeztek fel. A barlangban arany és ezüst díszeket, kerámiát és más tárgyakat találtak. A terem falait lapos, díszített kövekkel rakták ki. Egyes díszítmények nagyon hasonlítanak a mai Örményország területén háromezer évvel ezelőtt élő u r a r t u nép ékírásához. A titokzatos jelek azonban egyetlen eddig ismert írással sem egyeznek. A jelek megfejtését megkezdték. • A FÖLDRENGÉSEK TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI Szovjet tudósok csoportja új föld rengés-elemző rendszert dolgozott ki, amely szerint egységesen togják értékelni az egész Szovjetunió területén a földrengéseket. Már ebben az évben közzéteszik a Szovjetunió ú| tektonikus térképét. A tudósok kutatásaiban az az érdekes, hogy a jelenlegi földrengéseket összefüggésbe hozták a geológiai rendszerek kelet kezesének folyamatával. Munkájuk ban több mini tízezer földrenges pontos adalail dolgozták fel és ebből a földrengések törvényszerűségeire következtettek. Következtetéseiket már ma ls felhasználják a Föld megmozdulásainak elemzésénél. A tudc inánjos munka szakértők véleménye szerint egyedülálló a világon és ezért az 1964. évi Lenin-díjra javasolták. A CSKP KB határozata a népgazdaság fejlesztését és az életszínvonal biztosítását szolgáló intézkedésekről A párt XII. kongresszusa kitűzte fejlődésünk további irányvonalalt, amelyek valóra váltása biztosítja népgazdaságunk egyenletes és gyors fejlődését. A kongresszus határozatai értelmében az 1963. évi tervben a népgazdaság fejlődését úgy kellett irányítani, hogy beTső erőforrásaink lehető legnagyobb mozgósításával fokozatosan megteremtse az aránytalanságok kiegyenlítésének, a rendelkezésünkre álló erőforrások és a szükséglet közötti feszültség enyhítésének, a népgazdaság hatékonysága fokozásának feltételeit még annak árán is, hogy bizonyos mértékben lassul a társadalmi termelés fejlődésének irama. E tervszerű fejlődésre a múlt év elején kedvezőtlenül hatott a rendkívül kemény tél. A dolgozók nagyfokú áldozatkészsége ellenére a tervteljesítésben jelentős lemaradások következtek be. Az előállt helyzetben át kellett dolgozni az 1963. évi eredeti tervet, A népgazdaság számos ágában és munkaterületén, például az iparban — főleg a kohászatban, gépiparban, energetikai iparban, a közlekedésben, részben az építőiparban is a tervet úgy módosították, hogy az évi feladatokat az első negyedévi termelési és teljesítményi lemaradásokhoz mérten csökkentették. A CSKP KB tavaly májusban megtartott ülésén a párt és minden dolgozó figyelmét arra összpontosította, hogy belső erőforrásainkat a tervfeladatok teljesítésére, a nehézségek leküzdésére mozgósítsuk és megkezdjük a CSKP XII. kongresszusán hozott határozatok következetes valóra váltását. A CSKP KB határozatában foglalt módszerek és utak megfeleltek az adott helyzetnek, a pártban és a közvéleményben messzemenő megértésre és támogatásra találtak. A Központi Bizottság májusi plénumának határozata felkeltette a gazdasági szervek és társadalmi szervezetek aktivitását, melyek nagy erőfeszítéseket tettek az 1963. évi állami terv feladatainak teljesítéséért. A CSKP KB májusi ülése feladatul tűzte ki, hogy --* felbontott terv megvitatása során ne csak teljesítsék a feladatokat, hanem a gazdaságilag fontos termelési ágakban megszilárdítsák és legalább egymilliárd korona értékben túlteljesítsék őket. A vállalatokban ás a minisztériumokban kidolgozott akciótervek számos iparágban mozgósították a tartalékokat. Kétségtelenül az akciótervek gazdasági eredménye, hogy az 1963. évi módosított tervet az iparban 100,7 százalékra teljesítették. Az energetikai ipar kivételével valamennyi iparág teljesítette feladatait, a bruttó termelést tekintve. Ennek ellenére az ipari termelés összesen nem érte el az 19B2. évi szinvonalat, mintegy 4 tized százalékkal elmaradt tőle. Értékes eredménynek tekinthető elsősorban, hogy a szénbányászat feladatait — a lignitet is beleszámítva — 2,1 millió tonnával túlteljesítették, s hogy tavaly a nyári hónapokban nem voltunk tanúi a termelés megszokott csökkenésének. A közszükségleti cikkeket gyárté iparágakban, valamint az élelmiszeriparban leküzdötték a téli nehézségek okozta termelési lemaradást és mindkét minisztérium keretében 49 millió koronával túlteljesítették az árutermelési tervet. A mezőgazdaságban — annak ellenére, hogy a múlt év első negyedében jelentűsen csökkent a gazdasági állatok állománya és hasznossága, enyhítették a téli időszak következményeit és elejét vették az állattenyésztési termelés további hanyatlásának; a tej kivételével sikerült megteremteni az állati termékek egyenletes felvásárlásának feltételeit. A kapásnövények betakarítását és az őszi munkákat gyorsabban és jobban végezték el, mint az előzn években. A CSKP KB májusi ülésén elfogadott határozatok teljesítésére irányuló igyekezetben, az 1964. évi terv előkészítésében fontos szerepet játszott az akciótervek ellenőrzése a vezetés valamennyi fokán; e munkát a párt Központi Bizottsága rendszeresen megszervezte és irányította. Nagy gondot fordítottak arra, hogy az ellenőrzést ne fosszák meg jelentőségétől különféle adminisztratív módszerek, s arra törekedtek, hogy az ellenőrzés valóban számot adjon az elért eredményekről. E munkában a dolgozók legszélesebb rétegei vesznek részt a párt bizottsági, tagsági és nyilvá nos gyűlésein, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a CSISZ gyűlésein, termelési értekezleteken. műszaki gazdasági konferenciákon stb. A párt Központi Bizottsága nagyra értékeli e becsületes munkát és köszönetet mond mindazoknak, akik 1963 ban hozzájárulnak a tervfeladatok és a vállalt kötelezettségek teljesítéséhez —• elsősorban a szocialista munkabrigádoknak és a szocialista munkaversenyben résztvevő valamennyi dolgozónak. Ám nem sikerült maradéktalanul teljesíteni minden feladatot, amely a májusi plenáris ülés határozataiból következett. Főleg a beruházási építkezések, a munkatermelékenység növelése és az önköltségek csökkentése területén maradtak teljesítetlenül bizonyos feladatok. A termelés műszaki színvonalának és minőségének javítása, a munkaerők újraelosztása területén sem biztosították kielégítően a kitűzött feladatokat. Komoly hiányosságnak tekinthető, hogy a múlt év folyamán növekedett a termelésben a selejt okozta veszteség, nem sikerült megszüntetni a további nemkívánatos készletek felhalmozására vezető okokat, s a beruházási építkezés területén a befejezetlen építkezések nagy számát. Nem teljesítették tehát következetesen a népgazdaság hatékonyságának fokozásáról szóló irányvonalat, ami végeredményben és együttesen abban jutott kifejezésre, hogy kisebb volt a nemzeti

1 jövedelem. Ezért továbbra is érvényes a XII. pártkongresszuson kitűzött követelmény, hogy minden úton-módon törekedjünk a vezetés munkamódszereinek és színvonalának megjavítására. E követelményt külön hangsúlyozta a párt Központi Bizottságának májusi, főleg pedig szeptemberi ülése. A kitűzött feladatok változatlanul érvényben maradnak, az élet sürgősen követeli megvalósításukat. Egyes gazdasági ágakban a munkaerők tökéletesebb kihasználása, az ideiglenesen befagyasztott termelőeszközök, elsősorban készletek és beruházási összegek mozgósítása fontos segédforrást jelent, amelyet az idén ki kell aknáznunk, hogy biztosítsuk népgazdaságunk folyamatos menetét, fokozzuk hatékonyságát. Az 1964. évi terv jellege és teljesítésének feladatai A népgazdaság fejlesztésének 1964. évi állami terve megteremti annak fontos feltételeit, hogy fokozatosan leküzdjük az eddigi, nem egészen kielégítő fejlődést és növeljük a társadalmi termelést. Az erőforrások és a szükséglet közti feszültség enyhítése érdekében a terv elsősorban a nyersanyag- és energetikai bázis kibővítésére Irányul, hogy jobban biztosítsuk a feldolgozó iparágak folyamatos termelését. A terv több anyagi eszközt, nagyobb összegeket fordit a mezőgazdasági termelés fejlesztésére; itt komoly termelési feladatokat kell megoldani. Kedvezőbb feltételeket biztosit a terv a közlekedésügy munkája, teljesítményeinek fokozása számára is. A terv feltételezi, hogy jelentősen megnő a beruházási - építkezéseket szolgáló építőmunkák és gépszállltások mérete, elsősorban annak érdekében, hogy minél előbb befejezzék a legfontosabb, épülőfélben levő termelési létesítmények építését. A terv feltételezi, hogy tovább mélyül gazdasági együttműködésünk a Szovjetunióval. A tőkés országokból származó, múlhatatlanul szükséges behozatal nem csekély mértékben megköveteli a kivitel mennyiségének és hatékonyságának növelését. Az 1964. évi tervet egészben véve az jellemzi, hogy a társadalmi termelés 3,6 százalékkal nő az 1963. évhez képest. Az ipar nyerstermelése összesen 3,6 százalékkal, a mezőgazdaságé 6,5 százalékkal, az építőmunkák mérete 11 százalékkal, a szállításoké 5,7 százalékkal emelkedik. A terv biztosítja Szlovákia gyorsabb fejlődését. Szlovákia ipari termelése 7,2 százalékkal, beruházásai 20,8 százalékkal emelkednek. A foglalkoztatott munkaerők megnövekedett számából 39 százalék esik Szlovákiára. Szlovákiában a munkatermelékenység az iparban 4,3 százalékkal, az építőiparban 4,8 százalékkal nő. A Központi Bizottság kellőképpen értékeli a terv e pozitív vonásait, ám ugyanakkor szükségesnek tartja felhívni a párt, a gazdasági és álla mi szervek s valamennyi dolgozó figyelmét arra, hogy az 1964. évi tervben még mindig nem sikerült teljes mértékben biztosítani a XII. pártkongresszus ama irányelvének érvé nyesítését, hogy a hatékonyság növelésével fokozzuk és intenzívebbé tegyük a gazdaság fejlődését. A terv ugyan csökkenti az extenzív fejlődés erős irányzatait, de még mindig nem szünteti meg őket. Ez legszembetűnőbben a munka tervében jut kifejezésre, mely előirányozza, hogy népgazdaságunkban a foglalkoztatott dolgozók számát 99 ezerrel növeljük, ugyanakkor a munka termelékenysége az iparban a terv szerint 2,8 százalékkal, az építőiparban 4 százalékkal nő. A munkatermelékenység aránylag csekély emelkedésével karöltve jár a társadalmi termék létrehozásához szükséges anyagi költségek kedvezőtlen alakulása. Ennek következményeként a nemzeti jövedelem az 1964. évi terv szerint csupán 1,4 százalékkal emelkedik. Ugyanakkor a terv az előző évhez képest előirányozza a népgazdasági beruházások 14,6 százalékos, a lakosság személyes fogyasztásának 2,3 szá zalékos, s a társadalmi fogyasztás biztosításához szükséges anyagi költségek 4,5 százalékos növelését. A fenti összefoglaló mutatószámokhói arra következtethetünk, hogy bizonyos feszültség mutatkozik az erőforrások és a szükséglet között. A terv e tekintetben is tükrözi az 1 utóbbi esztendők irányzatát: a személyes és társadalmi fogyasztás gyorsabban nő, mint a nemzeti jövedelem. Ez a fejlődés hosszabb időn át nemcsak a termelés további gyarapodásának forrásait veszélyezteti, hanem következményeiben az életszínvonal emelkedésének korlátozására is vezethetne. Az 1964. évi tervet csakis azáltal dolgozhattuk ki, hogy a Szovjetunió jelentős segítséget nyújt országunknak nyersanyagszállításaival. Ám a tervfeladatok ennek ellenére, — főleg az életszínvonal területén — meglehetősen túlfeszítettek. Komoly kérdés marad az élelmiszerellátás problémája, amelyet mindeddig nem sikerült kielégítően megoldani. Mezőgazdaságunk nem biztosítja a növekvő élelmiszerfogyasztást, rosszabbodtak kivitelünk belső és külső feltételei is, márpedig csak kivitelünk teszi le? hetővé, hogy külföldön élelmiszereket és nyersanyagokat vásároljunk. Nincs tehát okunk arra, hogy önelégültséget érezzünk az 1964. évi terv egészben véve pozitív számadatainak láttán. A terv a népgazdaság hatékonyabb fejlesztésére irányul, ám nem old meg minden fennálló problémát. Ezért nagyon fontos lesz, hogy a tervteljesítés során a kitűzött feladatokai, főleg a minőségi mutatószámokat a legalsó határnak tekintsük és mindent megtegyünk túlteljesítésükért. • Az 1964. évi terv jellegéből következik, hogy a XII. pártkongresszus határozatainak szellemében megtettük az első lépéseket annak érdekében, hogy fokozatosan minőségi változásokat érjünk el gazdasági fejlődésünkben. A párt Központi Bizottsága abból az elvből kiindulva, hogy az állami terv a vezetés legfontosabb eszköze, hangsúlyozza: a terv előkészítésének, kidolgozásának és megvalósításának alapgondolatává és elválaszthatatlan részévé kell tenni azt a harcot, amelynek célja minden tartalék kihasználása, a társadalmi munkatermelékenység növelése feltételeinek céltudatos megteremtése. Ezért minden vezető gazdasági szerv kötelességévé teszi: — az 196 4. évi terv felbontása, valamint a termelő gazdasági egységekben és üzemekben való megvitatása során biztosítsák a kitűzött feladatok haladó jellegét főleg a minőségi mutatószámok — munkatermelékenység növelése, anyagfogyasztás csökkentése, álló-alapok jobb kihasználása, gazdaságosság növelése, a termelés minőségének és műszaki színvonalának emelése, a társadalom szükségleteinek tökéletesebb kielégítése — területén azáltal, hogy következetesebben összpontosítják e feladatokat a kívánatos termelésre; a munkatermelékenység növelésének fontos forrását lássák — a műszaki intézkedések mellett — a munkaidő teljes kihasználásában, a munkaszervezés megjavításában és a munkafegyelem megszilárdításában; — szigorú ellenőrzéssel és a kellő következtetések levonásával tegyék lehetetlenné azt a gyakorlatot, amely a termelési terveket a népgazdaság szükségleteire való tekintet nélkül tölti meg tartalommal, és az egész társadalom érdekeit alárendeli a szűk látókörű vállalati érdekeknek, mivel az efféle gyakorlat súlyosan vét a társadalom érdekei ellen; (Folytatás a 2. oldalon) \