Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-23 / 23. szám, csütörtök

KONKRÉT JAVASLATOK a genfi leszerelési értekezleten Lapunk tegnapi számában már kö­zöltük, hogy a 18-hatalmi leszerelési bizottság kedden felújította tárgyalá­sait Genfben. Az első ülésen felszólaltak a Szov­jetunió, USA, Nagy-Britannia, Olasz ország, Brazília és Mexikó küldöttel. Sz. Carapkin a szovjet küldöttség vezetője beszédében hangsúlyozta, hogy a bizottság a nemzetközi fe­szültség bizonyos enyhülésének nap­jaiban újítja fel tárgyalásait. Ez ked­vező légkört teremt a bizottság to­vábbi munkájában. Sz. Carapkin ismertette a jelenle­vőkkel, hogy N. Sz. Hruscsov a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának de­cemberi ülésén kijelentette, a Szov­jetunió kormánya tervbe vette a ka­tonai költségek csökkentését, még­pedig 13,9 milliárd rubelről 13,3 mii liárd rubelre. Ez azt jelenti, hogy ezek a kiadások 3,4 százalékkal lesz­nek kisebbek, mint 1962-ben voltak. A Szovjetunió kormánya fontolóra ve­szi továbbá a fegyveres erők létszá­mának további csökkentését ls. ör­vendetes — mondotta Carapkin —, hogy az USA kormánya ls a katonai kiadások csökkentését tervezi, még­pedig egymilliárd dollárral, vagyis a múlt évihez viszonyítva 2 százalék­kal. Az ilyen kölcsönös példamutatás rendkívül nagy jelentőségű. A 18-ha­talmi leszerelési bizottság munkájá­hoz nagy hozzájárulást jelenthet az a PANAMA KITART igazságos követelése mellett A panamai külügyminiszter leleplezi „a kommunista bujtogatás" szerzőit Washington (CTK) — Moreno, Pa­fcama képviselője az Amerikai Álla­mok Szervezetében kijelentette, ha az Amerika-közi békéltető bizottság nem tudja kiharcolni Panamának az igaz­ságot, abban az esetben a panamai kormány a kölcsönös segélynyújtás­ról kötött Amerika-közi szerződésre fog hivatkozni. Chiari, Panama elnöke ugyanaznap beszédet tartott a rádió­ban és televízióban, melyben újból megerősítette elhatározását, hogy ki­tart Panama igazságos követelése mel­lett. Felhívással fordult a kereskedők­höz és Ipari vállalkozókhoz, hogy kor­látozzák a külföldi áru behozatalát, igyekezzenek ezeket hazai gyártmá­nyokkal helyettesíteni. Ezzel a felhí­vással bizonyos észak-amerikai körök fenyegetéseire adott feleletet, melyek kijelentették, ha Panama nem mond le követeléseiről, gazdasági megtorló in­tézkedéseket alkalmaznak ellene. A panamai külügyminiszter nyilatkozata a moszkvai Pravdának Moszkva (CTK) — Galileo Solis pa­namai külügyminiszter Interjút adott a moszkvai Pravda tudósítójának, melyben hazug észak-amerikai pro­pagandának minősítette azokat a hí­reket, melyek szerint a Panama-csa­torna térségében lezajlott eseménye­ket kommunisták szervezték. Kijelen­tette, hogy a panamai kommunisták valamennyi panamai politikai párt tagjaival együtt vettek részt az or­szágos tiltakozó akciókon. Ezek az állítások ellentétben állnak az igaz­sággal, mivel a panamai mozgalom hazafias tiltakozás az igazságtalanság ellen. Újabb provokáció Panamában P a íl a m a (ČTK) — Colóne panamai városban állomásozó amerikai katonák kedden újabb provokációt követtek el. Az emiitett kikötőváros és más part menti városok között közlekedő bajó­kat ellenőrizték, állítólag azért, hogy megakadályozzák a fegyverek szállítá­sát. Az ellenfirzéseket panamai hivatal­nokok részvétele nélkül hajtják végre. A panamai tengerészeti hatóságok pa­naszt emeltek Chiari elnöknél. iniaigqnanaaľ PANAMA Közép-amerikai köztársaság Kolumbia ás Costa Rica között az Atlanti-óceánt a Csendes-óceántól elválasztó földszoro­son. Területe 74 470 négyzetkilométer. 1084 000 lakosának 65 százaléka mesz­tic, a többiek négerek, mulattak, in­diánok, kreolok és kis számban ázsiaiak is. A spanyol gyarmatigát lerázva 1821­ben Kolumbiához csatlakozott, melytől 1903 novemberében szakadt el az Egye­sült Államok „jóvoltából": A Washing­ton szervezte államcsíny megvesztegetett „forradalmárainak" maroknyi csoportja a Wisconsin amerikai cirkáló fedélzetén kiáltotta ki a független Panamát, melyet az USA sietve elismert és tengerészgya­logságának bevetésével megakadályozta az államcsíny leverésére kiküldött ko­lumbiai csapatok partraszállását. Az új bábállam kormánya készségesen aláirta azt az egyezményt, melynek megkötésé­vel az USA az álamcsinyt megelőzően a kolumbiai kormánynál hasztalanul pró­bálkozott. Az Egyesült államok ugyanis 1902-ben a Panama földszorost átszelő csatorna építésére alakult, Lesseps mérnök vezet­te trancia tőkéscsoport vállalkozásának botrányos kudarca ulán (innen a „pana­ma" kifejezés) megvásárolta a társaság részvényeit. A két óceánt összekötő csa­torna ellenőrzése pedig mérhetetlen gazdasági és stratégiai előnyöket bizto­sított a csatornaövezetet birtokló ál­lamnak. Az 1904 ben megkötött amerikai-pana­mai egyezmény értelmében az USA egy­szerre 10 millió dollárt lizetett le és évi 250 000 dollárbért fizet, amiért örök bérleti jogot nyert az építendő csatorna és annak 10 mérföldes övezetére, melyet azóta fennhatósága alatt tart. Az 1914 augusztusában megnyílt csa­torna hatalmas hasznot (csaknem BO millió dollárt) hoz évente, noha az USA most már évi csaknem kétmillió dollár bért „kénytelen" az övezetért fizetni, mely fontos közép-amerikai haditámasz­pontja is. Az USA „a csatornaövezet védelmének érdekében" uralja Panama egész gazda­ságát, és beleavatkozik politikájába is. A hirhedt United Frult leányvállalata, a Chiriqui Co. tette rá kezeit az ország legtermékenyebb földjeire, amelyeken a lakosság éhbérért dolgozik, — a mono­kulturális ültetvényeken exportra banánt, kakaót, kávét éc cukornádat termeszt. Az ország élelmiszer-szükségletének csak 40 százalékát fedezi a kis- és kö­zépgazdaságokon termesztett rizs, kuko­rica és manioka. A Chase Manhatten és National City amerikai bankok ellen­őrzik a pénzügyeket. A Standard Oil, Texaco és más külföldi vállalatok zsák­mányolják ki Panama egyéb természeti kincseit. A kereső lakosság jelentős ré­sze a gazdaságilag legfontosabb csator­naövezetben dolgozik, ahol az amerikai szakképzett munkások bérének csak egyharmadát érhetik el és minden téren megkülönböztetik őket. Egész tavalyig még nemzeti lobogójukat sem használ­hatták. Most is csak az amerikai lo­bogóval együtt vonhatják fel. Panama népe nehezen viselte az or­szág szuverén jogainak korlátozását és több ízben lázadt fel az amerikai bitor­lók ellen, követelve a csatorna-egyez­mény felülvizsgálását, illetve hatályta­lanítását. A felszabadító mozgalom szer­vezetei 1960-ban a tömbön kfvüli álla­mok belgrádi értekezletéhez fordult tá­mogatásért. Az Amerika-ellenes hangu­lat hullámán 1960-ban elnöki székbe ju­tott Chiari a következő években a be­terjesztett követelményekről folytatott tárgyalásokon ugyan kétszer is meghát­rált az amerikai imperialisták előtt, de a legutóbbi véres provokációik óta a haladó közvélemény erős nyomására egyelőre hajthatatlanul ragaszkodik Pa­nama szuverenitásának elismeréséhez a csatorna-övezet felett és a csatorna álla­mosításához. Az USA „banán-diplomá­ciai" hagyományai, hoz hfven most kato­nai puccs végrehaj­tását tervezi Pana­mában. A legköze­lebbi jövő megmu­tatja majd, vajon a panamai felszabadí­tó mozgalomban tB­mörült haladó erők képesek lesznek-e elhallgattatni az USA géppuskáit, melyekkel ez nem átallt az övezel védtelen lakosságára támadni. B. E. lépés, amelyet a szovjet küldöttség tett az ENSZ közgyűlés XVIII. ülés­szakán. A Szovjetunió bejelentette hajlandóságát arra nézve, hogy a tel­jes és általános leszerelés befeje­zéséig a Szovjetunió és az USA te­rületén bizonyos korlátozott mennyi­ségű stratégiai rakéta maradhat. Ma­gától értetődő, hogy ezek az eszkö­zök nemzetközi ellenőrzés alatt állná­nak, beszámítva a közvetlen ellen­őrzést, amelyeket rakétatámaszponto­kon hajtanának végre. Az ENSZ köz­gyűlése nagyra értékelte a Szovjet­uniónak ezt a javaslatát. Ami a további konkrét intézkedése­ket illeti, melyekről a leszerelési bi­zottságnak tárgyalnia kellene, Carap­kin a következőket sorolta fel: • 1. A katonai költségvetésekben fel­tüntetett összegek csökkentése. • 2. Megnemtámadási szerződés meg­kötése a NATO-államok és a Varsói Szerződésben részt vevő országok kö­zött. • 3. Atommentes övezetek létesítése a világ különböző helyein, különösen Közép- és Észak-Európában, a Balkán­félszigeten és a Földközi-tenger térsé­gében. • 4. Intézkedések a nukleáris fagy­verek további elterjesztés ellen. • 5. Megfigyelőállomások létesítése Európában a váratlan támadások elhá­rítására. Ami az említett állomások létesíté­sét illeti, a szovjet kormány úgy véli, hogy egyidejűleg bizonyos leszerelési intézkedések foganatosítása lesz szük­séges. Elsősorban az Európában állo­másozó idegen katonai alakulatok létszámának bizonyos mértékű csök­kentése. Ez különösen a két német államra vonatkozik. Szükséges lenne továbbá annak megtiltása is, hogy az NDK és az NSZK területén atom­fegyvereket tároljanak. Beszédet mondott William C. Foster, az amerikai küldöttség vezetője, a fegyverkezést és leszerelést ellenőr­ző amerikai állami hivatal Igazgatója is. Hangsúlyozta, hogy az amerikai küldöttség Kennedy elnök leszerelési politikájának szellemében akarja foly­tatni tevékenységét. Foster a továb­biakban felolvasta azt az üzenetet, amelyet Johnson elnök küldött a 18­hatalmi leszerelési bizottságnak. „A jelenlegi konferencia tárgysoro­zatának csak egyetlen pontja van, amely az egész emberiség program­jának legfőbb pontja és ez a pont a béke megőrzésére vonatkozik" — áll többek között Johnson elnök üze­netében. Foster csupán öt pontot terjesztett elő, amelyek Johnson el­nök üzenete és az amerikai küldött­ség véleménye szerint megoldásra várnak a jelenlegi tárgyalások folya­mán. Az említett pontok a követke­zők: • 1. Meg kell vitatni, milyen eszkö­zök akadályozhatják meg a közvetett, vagy közvetlen erőszak alkalmazását, az agressziót vagy a határok módosítá­sára irányuló felforgató tevékenységet. • 2. Ellenőrzés mellett meg kell szüntetni a stratégiai fegyverekkel valő további fegyverkezést. • 3. Be kell szüntetni a katonai célú atomanyag gyártását. • 4. A háború véletlen kirobbantása veszélyének csökkentése. • 5. Meg kell akadályozni, hogy to­vábbi államok vegyenek nukleáris fegy­vereket nemzeti tulajdonba és töreked­ni kell mindennemű atomkísérlet teljes megszüntetésére. Bonn árnyéka Genf felett Genf (CTK) — William Foster, az Egyesült Államok küldöttségének veze­tője szerdán a 18-hatalmi leszerelési bi­zottság értekezletén részt vevő nyugat­német megfigyelővel, dr. Lothar Lohn­nal találkozott. Foster — jól tájékozott körök szerint — Johnson elnöknek a fegyverkezés ellenőrzéséről hozott újabb javaslatairól tájékoztatta a nyugatnémet megfigyelőt. Arról biztosította, hogy Johnsonnak a nukleáris fegyverek to­vábbterjesztése beszüntetésére vonatkozó javaslata nem érinti az Egyesült Álla­mok tervét a NATO sokoldalú atomütő­erejének kiépítésében. Bonn támogatja ezt a tervet, mivel ez teszi lehetővé, hogy nukleáris fegyverekhez jusson. Az Egyesült Államok állítólag arról ls biztosította az NSZK-t, hogy nem vál­toztatja meg álláspontját a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai megnem­támadási szerződéséről tett szovjet ja­vaslattal szemben. Az Egyesült Államok eddig azzal az indoklással ellenezte e javaslat napirendre tűzését, hogy az NSZK és a NATO többi tagállama nem vesz részt a genfi értekezleten. Jagan nagyra értékeli Kuba és a Szovjetunió segítségét Kingston (CTK J — CheddI Jagan, Brit Guayana miniszterelnöke nagyra értékelte a Szovjetunió és Kuba se­gítségét, mely lehetővé tette, hogy a guayana! dolgozók megakadályozták a reakció azon kísérleteit, hogy gaz daságí blokáddal „térdre kényszerít­se az ország függetlenségéért küzdő népi mozgalmat" a A román vegyipar egyik büszkesége a hatalmas fogarasi kombinát. (ČTK—Agerpress felvétele)' A Kuba ellen fordított fegyverek visszafelé sülnek el Fidel Castro interjúja a moszkvai televízióban Moszkva (CTK) — A Szovjetunió Központi Televíziós Állomása Interjút közölt Fidel Castro, kubai miniszter­elnökkel, az Egységes Szocialista For­radalmi Párt Központi Vezetőségének első titkárával. Fidel Castro Interjúja első részé­ben a kubai nép életét érintő kér­désekre adott feleletet. Többek kö­zött ezt mondta: A forradalom győ­zelme óta minden évet elnevezünk valahogyan. így pl. 1959 a felszaba­dulás éve volt, 1960 a földreformé, 1961 az általános műveltségért foly­tatott harc éve és az 1964-eset gaz­dasági évnek neveztük el. Most el­sősorban a gazdasági problémákra összpontosítjuk a figyelmünket. Fidel Castro a továbbiakban rész­letesen leírta azokat a borzalmas na­pokat, amikor az országban a Flóra hurrikán pusztított. Kiemelte a Szov­jetunió és a többi szocialista ország segítségét. Az újságírók a továbbiakban a nem­zetközi problémákat érintő kérdése­ket tettek fel. Fidel Castro ésszerűt­lennek minősítette az agresszorok Kuba-ellenes terveit. Megemlítette, hogy a nemzetközi feszültség enyhü­lése a Szovjetunió politikájának ér­deme. Napról napra erősödik a békés együttélésért, feszültség enyhüléséért harcoló mozgalom. Majd Fidel Castro Kuba és a latin-amerikai országok köz­ti kapcsolatokkal foglalkozott. Kijelent­tette, hogy a latin-amerikai nemzetek már nem nyerhetők meg könnyen Kuba-ellenes támadásra. Jól tudják, hogy a Kuba ellen irányított fegyve­rek visszafelé sülhetnek el. Interjúja befejező részében Castro megállapította, hogy Kuba és a Szov­jetunió közti kapcsolatok sikeresen fejlődnek, majd meleg szavakkal ér­tékelte Hruscsov elvtárs munkáját. Hruscsov és Castro kereskedelmi szerződést írt alá Moszkva (CTK) — Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke és Fidel Castro, a kubai forradalmi kormány miniszter­elnöke január 21-én a Kremlben hosszúlejáratú kereskedelmi szerző­dést írt alá. Tanganyikdban nyugodt a helyzet Dar es Salaam (CTK) — Nairobiból érkező jelentések szerint a tanganyi­kal hadsereg 2. zászlóalja ls fellá­zadt a vezető angol tisztek és az ala­csony zsold ellen. Az AFP hírügynök­ség jelentése szerint a zászlóaljban helyreállt a rend, miután Kambona hadügyminiszter bejelentette, hogy a zászlóalj parancsnokává afrikait ne­vez ki. Nyerere elnök rádióbeszédében az Utóbbi napok eseményeit a tanganyi­kaiak szégyenének minősítette. Sza­vai szerint az eseményeket pánik okozta. Közölte, hogy Dar es Salaam-1 székhelyén tartózkodik. Reményét fe­jezte ki, hogy a zavargások befejeződ­tek és nem ismétlődnek. Megállapítot­ta, hogy az eseményeket feleslegesen felnagyították és az egyes hírek nem felelnek meg a valóságnak. Nairobiba érkező jelentések szerint Dar es Sa­laamban szerdán reggel nyugodt volt a helyzet. A tanganylkal rendőrség kiutasítot­ta Tanganyikából Anthony Dunnt, a Daily Nation nairobi lap Dar es Sa­laam-1 tudósítóját, aki a BBC-nek és az UPI amerikai hírügynökségnek ls küldött híreket. A kiutasítást nyilván az okozta, hogy Dunn azt a jelentést Folytatódik az USA Kommunista Pártjának uldozese Washington (CTK) — Az Amerikai Egyesült Államok igazságügy-minisz­tériuma nem szünteti be az Egyesült Államok Kommunista Pártjának üldö­zését. A minisztérium e napokban fel­szólította a szövetségi fellebbviteli bí­róságot, módosítsa azt a döntését, mely szerint nem helytálló az Egye­sült Államok Kommunista Pártja el­len azért emelt vád, mert nem egye­zett bele, hogy „Idegen hatalom ügy­nökeként" tartsák nyilván. A háromtagú szövetségi fellebbvi­teli bíróság múlt év decemberében ezt a vádat elutasította, mert ameny­nyiben a kommunista párt beleegyez­ne az ilyen nyilvántartásba, a párt­tagok ezzel önmaguk ellen emelné­nek vádat, ez pedig ellenkezik az al­kotmányban lerögzített elvekkel. A bíróság döntése hangsúlyozta, hogy az Igazságügy-minisztérium egyetlen olyan tanúval sem rendelkezett, aki „önmaga óhajtotta volna" az említett „nyilvántartást". Az USA igazságügy-minisztériuma most azt követeli, hogy az említett ügyet vizsgálja felül a teljes létszá­mú szövetségi bíróság, vagyis a bíró­ság valamennyi — összesen 9 tagja — 'vegyen részt az ügy kivizsgálásában. küldte a BBC-nek, hogy Nyerere el­nök halott. Kelet-Afrika területén az angol csa­patok megmozdulásai észlelhetők. A kenyai angol támaszpontokra meg­erősítő csapatok érkeznek és a csapa­tokat Dar es Salaam közelében helye­zik el. A kenyai sajtó jelentése szerint Uganda biztonsági intézkedéseket tett. Az Uganda-Tanganyika közti ha­tárt lezárták. A légi közlekedést még nem újították fel. Miroslav Prchalnak, a CTK tudósí­tójának jelentése szerint Dar es Sa­laamban nyugodt a helyzet. A főváros utcáin rendőrőrjáratok cirkálnak. Teg­nap reggel megszűnt a pánik, az em­berek munkába léptek. Dar es Salaam szerdán megszokott hétköznapra vir­radt. A francia pénzügyminiszter a Szovjetunióba látogat Párizs (CTK) — Ma Patollcsev szov­jet külkereskedelmi miniszter meghí­vására Moszkvába utazik Valéry Gls­card d'Estaíng a francia gazdasági és pénzügyminiszter. Kosziglnnel, a Szovjetunió Minisztertanácsának első alelnökével és Garbuzov pénzügymi­niszterrel folytat majd tárgyalásokat a két ország közti gazdasági kapcso­latok fejlődéséről. Franciaország vegy­ipari és elektrotechnikai berendezése­ket, valamint hajókat akar szállítani a Szovjetuniónak. Franciaország szem­pontjából fontos ez a kérdés, mivel az ország külföldi fizetési mérlege egyre rosszabb. Francia hivatalos körök elé­gedetlenek a Szovjetunióval folytatott kereskedelem csökkenése miatt. Schröder ismét a NATO sokoldalú atomiitőerejének létesítését Bonn (CTK) — Gerhard Schröder, az NSZK külügyminisztere e napok­ban ismét követelte a NATO sokoldalú atomütőerejének létesítését, mert a nyugatnémet kormány ennek alapján reméli, hogy részt vehet az atomfegy­verek ellenőrzésében. Schröder a Kereszténydemokrata Unió parlamenti csoportja előtt klje­lentette: „A bonni kormány a leszere­lés kérdésében mindaddig nem vállal semmilyen kötelezettséget, amíg nem jön létre a NATO sokoldalú atomütő­reje". Adenauer volt kancellár, a Ke­reszténydemokrata Unió jelenlegi el­nöke ezt a kijelentést nagy tetszéssel fogadta. Ugyanakkor amellett kardos­kodott, hogy a nyugati országok ne tartsanak fenn kereskedelmi kapcso­latokat a szocialista országokkal. 1984. január 23. * ÜJ SZO 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom