Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-23 / 23. szám, csütörtök

Alapos terv - eredményes *SäS& A terv a mezőgazdasági termelésben is törvény • A tervezésnek tudományos alapon kell állnia • A bürokratikus tervkészítés csökkenti a dolgozók érdeklődését gátolja a fejlődést • A kezdeményezésre épült tervezés a termelés növelésének hatékony tartaléka Űsidúk őta úgy volt, s ma ls őgy van, hogy amikor magunk mögött hagyunk egy évet, s kezdjük az újat, számvetést végezünk és tervezünk. Uyentá|ban gyakran kerül az asztalra, illetve a kézbe a papfr és a ceruza. Mert ugyebár, ha már új évet kezdUnk, akkor bfin lenne elkótyavetyélni az elmúlt év tanulságait. Mint a termelés többi ágazatában, fgy van ez a mezőgazdaságban is. Sőt itt a számvetés, a tervezés még bonyolultabb, mint bárhol másutt, hiszen a mezőgazdasági termelésre batő objektív tényezők jóval felülmúlják egyébként telesleges is részletezni, mert aki életében valaha is ekét akasztott a tőidbe, az nagyon fúl tudja, hogy a mezőgazdasági termelés — mindmáig — mennyire függ a termesztéstől, az időjárástői, hogy a többiről ne is beszéljünk. Csupán egy különleges száraz vagy túl csapadékos évben telére csökkenhet a várt hozam, s a kedvezőtlen időjárás a már megtermett gabonát vagy egyéb növényt is alaposan megvámolhatja, illetve megvámolhatta, amíg a gépesítés nem emelkedett a Jelenlegi színvonalra. a többi termelési szakaszt befolyásoló tényezőket. Ezt Alaposság, sokoldalúság Mindenekelőtt a mezőgazdasági termelésnek ezek a sajátosságai alakították kl a parasztemberben a korábbi gazdálkodás gondos tanulmányozását és az alapos, megfontolt tervkészítést az új évre. Ogy kellett Ismernie a néhány hold földjének minden talpalatnyi részét, mint a tenyerét, ha azt akarta, hogy a gazdálkodás eredményéből jusson az adóra, a gazdasági felszerelések javítására, pótlására, s vetőmagért, ültetőanyakért ne kelljen pénzt kiadnia, jusson valami a téli tüzelőre, ruhára, cipőre és nem utolsósorban betevő falatra. Tudnia kellett, ml t várhat arról a parcelláról, amelyikbe évelő után került a búza, vagy arról, amelyik már évek óta nem látott trágyát, s most csak kényszerből került bele a búza stb. Nem állíthatjuk, hogy a parasztember gondos é3 alapos számítását soha semmi nem húzta keresztül. Ez bizony megtörtént. De tagadhatatlan tény, hogy a számára létfontosságú tervezgetésnek nagy volt a tettekre serkentő ereje. Természetes, hogy a parasztember a maga tervezte feladatokat nem bízta a véletlenre, hanem körömszakadtáig küzdött megvalósításukért. Hangsúlyoztuk, hogy az egyénileg gazdálkodó számításának alaposságát és sokoldalúságát a mezőgazdasági termelés sajátosságai alakították ki, És ki ne értékelné nagyra a parasztembernek azt az értékes jellemvonását, hogy több-kevesebb sikerrel, de egvszemélyben igyekezett (mert kellett) elsajátítani az agronómus, a zootechnikus, az ökonómus és mindenekelőtt a mezőgazdasági dolgozó munkájához szükséges tudást. Felvetődik a kérdés, hogy a paraszti gondosságot és sokoldalúságot teljes egészében át tudtuk-e menteni a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság javára? Mert a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez és növeléséhez elengedhetetlenül fontos, hogy a dolgozókban egy pillanatra se csökkenjen az Igyekezet, az alkotókedv, a kezdeményezés. Hiszen annyira nyugszik" biztos alapokon a mezőgazdasági termelés, amennyire a tervezett feladatokat a mezőgazdasági dolgozók sajátjuknak tekintik. Népgazdasági követelmény A szocialista országépítésben a tervezés törvényszerű népgazdasági követelmény. S mivel a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés népgazdaságunknak egyik döntő jelentőségű része, a tervezés törvényszerűségei rá is vonatkoznak. Egyébként Is természetes, hogy csakis a társadalmi érdekekkel szorosan összehangolt mezőgazdasági termelés válhat a népgazdaság sajátos részévé. Ha olyan szempontból vizsgáljuk a szocialista nagyüzemi gazdálkodásban a termelés tervezését, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta mennyire felelt meg a népgazdasági követelményeknek, akkor megállapíthatjuk, hogy a tervezésben általában 6 társadalmi érdek érvényesült. Már azért Is, mert a központilag irányított tervezés mindenekelőtt a szükségleteket vette figyelembe. A mennyiségileg meghatározott termelési tervet a keNövelik szakképzettségüket Ä rimaszombati járásban megértetnék a mezőgazdasági dolgozók szakképzettsége fokozásának nagy jelentőségét, mert az utóbbi időben nagy gondot fordítanak e feladat teljesítésére. Legnagyobb része van ebben a rimaszombati gépállomásnak, ahol tavaly 1000 szövetkezeti tagot képeztek ki traktorvezetőnek. Az idén további 540 traktorvezetőt és 240 kombájnost képeznek kl. A Tornaijai Mezőgazdasági Tanonciskola gépesítési szakát is tavaly hagyták el az Iskola első végzős mezőgazdasági gépesítő! Jelenleg 70 tanuló készül erre a pályára. N. Ä. rületek és a járások illetékes szervei a mezőgazdasági üzemekkel kötött szerződéssel realizálták. Tény, hogy ennél a kezdeti tervezési módnál az Illetékesek gyakran belerágták a mezőgazdasági üzemek vezetőinek a „szájába", hogy mit és miből mennyit kell termeint s a termelésben közvetlenül dolgozókkal nagyon sokszor már senki sem tárgyalt. Így a dolgozók megkérdezése nélkül, bürokratikus módon készült tervek erősen csökkentették a kezdeményezést, s egyúttal a tervvel vállalt közösséget, felelősséget is. Nem papírmunka ... Ebből következett, hogy a paraszti sajátosságot, az alaposságot, a megfontoltságot a tervezésnél csaknem teljesen a papírmunka váltotta fel. Mert olyan módon, hogy el kell vetni például 250 hektár búzát, 50 hektár cukorrépát és a direktívaként előírt 26, illetve 350 mázsás hektárhozamot el kell érni, itt már csak a rubrikákat kellett kitölteni. Megtörtént, hogy az agronómus, a zootechnikus, vagy a könyvelő egyszerűen átmásolta a tervet egyik évről a másikra, gondolván, lesz, ahogy lesz. Ezzel persze nemcsak a tervkészítés nem vált közüggyé, hanem a tervteljesítés sem. Eléggé divatos a múltbeli fogyatékosságokat bírálni. Am azzal még nem Jutnánk messzire, ha csak megállapítanánk a hibákat. Egyébként is a mezőgazdaság szocialista átszervezésének éveiben szinte magától értetődő volt, hogy a tervezés is átéli a buktatókat. Nehéz is lenne elképzelni, hogy mezőgazdaságunknak abban a forradalmi korában, az adott körülmények között a tervezés elérte volna a mai fejlettségi fokot. Mint hangsúlyoztuk, a tervezésnek ez a központilag Irányított módszere kezdettől fogva helyesnek bizonyult. Csakis így válhatott a mezőgazdasági termelés a népgazdaság szerves részévé. A hiba inkább az volt, mint korábban már említettük, hogy sok helyen csupán adminisztrációs folyamattá vált a tervkészítés. A tervkészítés adminisztrációs része elkerülhetetlen, már csak azért is, mert az elgondolásokat papírra kell rögzíteni. Abban sincs semmi hiba, ha az előzetes tervet a mezőgazdasági üzem szűkebb körű vezetősége az irányelvek alapján kidolgozza. Ez szükséges is, mert hogyan tárgyalhatnának az egyes munkaszakaszok dolgozóival anélkül, hogy a feladatokat nem ismertetnék velük. Am az már nemcsak hiba, hanem egyenesen vétség a mezőgazdasági dolgozókkal szemben, ha a tervkészítés folyamata megreked az előzetes papírmunkánál, ... hanem embernevelés Ott kezdődik a hibák, a bajok gyökere, hogy ez a megrekedés elég gyakori. A papírra vetett tervet nem megtárgyalják, hanem jóváhagyatják a szövetkezet tagságával. Képzeljék csak el az illetékesek, hogy egyszeri felolvasás után (ha egyáltalán felolvassák a taggyűlésen), mit értenének meg ők a néhány oldalnyi számrengetegből. Keveset. Hát még azok, akiknek nem ez a kenyerük. Ebből a felolvasási módszerből következik aztán, hogy még azok sem veszik komolyan, akik készítették, mert tulajdonképpen ők sem dolgoztak vele. tgy válik a terv adathalmazzá, fióktöltelékké. A tagság pedig közömbössé. De hol van előírva, hogy ezt így kell csinálni? Sőt, ellenkezőleg. Minden határozat, maga a szövetkezet alapszabálya is azt követeli, hogy a tervbe „dolgozzuk" bele az Illetékes munkaszakaszokon dolgozók tapasztalatait, javaslatait. Azaz: az előzetesen papírra vetett feladatokat a legapróbb részletekig meg kell tárgyalni a szövetkezetesekkel Nem állítjuk, hogy ez egyszerű munka. A munkaszakaszokat alaposan ismerő dolgozóknak bizonyára nemcsak igenlésük, hanem ellenvetésük ls lesz a tervjavaslattal kapcsolatban. S miközben a problémák alapos megtárgyalásával az elképzeléseket közös nevezőre hozzák, a tagok önkéntelenül ls a tervkészítés részesévé válnak. A terv meg reálisabbá azzal, hogy a dolgozók ily módon magukénak is tartják a megvalósítását. Különösen akkor, ha az anyagi érdekeltség révén évközben ők maguk kérik számon a tervteljesítés ellenőrzését. Tagadhatatlan, hogy ilyenformán a tervkészítés az embernevelés eszközévé válik. Az idén különösen fontos, hogy a tervkészítésben a legmesszebbmenően bevonjuk a szövetkezetek tagságét. Erre két fontos tényező is kényszerít. Első az, hogy az Idei tervet már az új teljesítménynormák szerint készítjük, második, hogy a jutalmazásnál, az anyagi érdekeltség nagyobb fokú érvényesítésével szintén új szempontok érvényesülnek. Persze mindenekelőtt az a döntő tényező, hogy az idén a tavalyi tervhez viszonyítva 6,5 százalékkal kell növelnünk a mezőgazdasági termelést. Az aránylag merész terv teljesítése Komoly feladat. Szinte lehetetlen lenne a megvalósítása, ha mindjárt a tervezésnél nem fordítanánk kellő gondot a tudományosságra. Ahhoz ^pedig, hogy tudományos alapokra építsük a tervezést, nem elég az Irodai papírmunka. Minden termelési ágazat alapos elemzése szükséges ahhoz, hogy a termelés növelésének tartalékait feltárhassuk. Tartalékok vannak. Különösen a talajjavítás és a termelési technológia fejlesztésének területén. Aligha akad olyan mezőgazdasági üzem, amelyikben ne lenne lényeges különbség két fejőgulyás, vagy más 'termelési szakasz két dolgozójának termelési eredményei között. A feladatok nagysága és komolysága szigorúan megköveteli,, hogy az idén a tervezésbe'valamennyi dolgozót bevonjuk, s hogy. ezzel tegyük érdekeltté és felelőssé a terv megvalósításáért, HARASZTI GYULA Egy évtized után gökést keményre fagyott hó ropog a lábunk alatt, miközben a falu közelében felépült gazdasági udvar felé tartunk Az átmenti fák Csupasz ágai vastag zúzmara köntöst öltöttek, a havon szikrázva törnek meg a januári nap élettelen sugarai. A möri tájat ezekben a napokban ményen megülte a hideg, a hőmérő higanyszála éjsza kánként a húsz fok körül mozog. Lovasfogat kocog el mellettünk, takarmányt visz az állatoknak. A lovak orrlikából párafelhő száll kl, a kocsis szemöldökét, kucsmája alfát dér borítja. — Zimankós idő — mondja Pásztor László, a kövecsest szövetkezet elnöke. — Nem ártana, ha egy kicsit vastagabb lenne a hó — teszi hozzá, s tekintete végigsiklik a makulátlan fehér táfon, a fagyba dermedt határon. Az elnök vigyázva lépked. Csúszós az út, könnyen kiszaladhat a láb az ember alól Közben a szövetkezetről ejt el néhány szót, a téli tennivalókról, bár én Inkább saját életéről, munkájáról faggatom. Erről azonban még szűkszavúbban nyilatkozik, mint a szövetkezet dolgairól. Annál szívesebben és szemmel látható elégedettséggel mutatja meg a nagy tstállók és ólak népes állatállományát, a nyugodtan kérődző teheneket, a jó húsban levő fiatal bikákat, amelyek nemsokára eladásra kerülnek, a rekeszükben röfögő anyadisznókat, az emlőik körül sürgölődő falánk malachadat és az ezerkétszázas istállóban nyüzsgő hízó állományt. •— Az idén valóban jó az alapunk — mondja, hogy bezárult mögöttünk az utolsó istálló ajtaja is. Ha valami közbe nem jön, akkor a múlt évinél még jobb eredménnyel zárjuk ezt az évet. Egyebek között kétszázhetven mázsa sertéshús eladási tervünk mellett további kétszáz mázsa sertéshús eladásra kötöttünk szerződést. Az év első napjait tapossuk még, de a jó gazda szeme már előbbre tekint. Az idei zárszámadás még nem történt meg, s az elnök már a következő esélyeit latolgatja. Ez ts egyik feltétele a jó gazdálkodásnak. Már pedig Pásztor László szövetkezeti elnök a jó gazdák közé tartozik. Arcképe nemrégen a rimaszombati Járási újságban is megjelent, s a kép szövegéből kitűnt, hogy a kövecsest szövetkezet elnökét az egyik legjobb szövetkezeti vezetőként értékelték a Járásban. Jól szervezi a munkát, a termelést. pásztor László középtermetű, nehéztestű ember. Arcvonásai vastagok, határozottak. Szavajárása, beszédmodora nyugodt, csendes. Az emberekkel való érintkezés során Jó hasznát veszi ennek. Mert egy népes gazdaság életében sokféle helyzet előadódhat, s az emberek általában hajlamosak arra, hogy a hangos szóra, még hangosabban feleljenek. Ha azonban a vezető részéről az emeltebb hangra ls higgadt szó a válasz, akkor hamarosan lecsillapodnak a kedélyek. — A hirtelen harag nem jó tanácsA talajerőfokozás a többtermés alapja Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági termelés évről évre több gépet, jobb vetőmagot és hatalmas mennyiségű vegyszert kap, a terméshozamok nem fokozódnak ennek megfelelő arányban. Ennek egyik oka az, hogy kevés figyelmet szentelünk a talajerőfokozásnak. Pedig az elhasznált tápanyagokat valamiből pótolni kell. Sajnos, nálunk kevés az istállőtrágya, nem jut belőle elegendő. Ennél sokkal sajnálatraméltóbb azonban, hogv a meglevő kevéssel is rosszul gazdálkodunk. Emiatt sokszor a trágya táperejének 30—40 százaléka is kárbavész. Biztatók a trágyagazdálkodási csapatok munkájának első eredményei • A csapatok megalakítása kifizetődik ségként szerepelnek feladatokkal. meghatározott Ä TRAGYAGAZDALKODÁSI CSAPATOK TÖRÖDNEK A TALAJERÖFOKOZÁSSAL Ä terebesl járás néhány mezőgazdasági üzemében, tavaly állandó trágyagazdálkodási csapatokat alakítottak, melyek tevékenységének első jelei biztatóak. Tavaly ősszel úgyszólván az utolsó szálig kiszállították és beszántották az Istállótrágyát. A nyáron tartott járási termelési értekezleten leszögezték, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének legfontosabb feladatéul a következő Időszakban énnen a talaierőfokozást kell tekinteni, éppen ezért a trágyagazdálkodási csapatok irányítását a pártszervezetek feladatául tűzték ki. A legtöbb helyen ennék megfelelő alaposságai szervezték meg a csapatok tevékenységét, A Királyhelmeci Állami Gazdaságban 16-tagú csoportot alakítottak, amely a trágyagazdálkodási munkát irányítja. A gazdaság részlegein azonkívül 4-tagú csapatokat jelöltek ki a munkák végzésére, amely a trágya naponkénti kiszállításával törődik a mezei rakványokba és azt ott szakszerűen kezeli. A vezetést is szakemberre, Parajos László mérnökre bízták. A csapatokat megfelelő gépi eszközökkel szerelték fel. A pénzügyi termelési tervben a csapatok önálló egyKIFIZETŐDIK A CSAPATOK LÉTESÍTÉSE A trágyagazdálkodási csapatok megalakításának gondolatát másutt is dicsérik. Nagykaposon például a szakszerűtlen kezelés következtében azelőtt évente kb. 320 000 korona értékű trágya ment tönkre. Az újonnan létesített trágyagazdálkodásl csapat évi költségvetése csupán 300 000 korona. A csapat tevékenysége tehát magában véve Is rentábilis, nem számítva a szakszerűbb gazdálkodás nyomán várható termésnövekedést. (PÚ adó — vélekedik Pásztor elvtárs. Ilyen esetben várok egy kicsit és akkor mondom meg, amit mondani akarok, ha az illető már lecsillapodott. Ötvennégyéves koráig az ember már látott egyet-mást. Ez is egyike a hasznos élettapasztalatoknak. A \ó meleg szövetkezeti irodában, ahová az istállónézés után betértünk; az öreg pénztáros körmölgetett az íróasztal mellett, egy másik asztalnál meg a nyalka fiatal agronómus és egy javakorabeli szövetkezetes törték a fejüket, a járásnak készítettek valamiféle kimutatást arról, hogyan használták ki a traktorokat az elmúlt évben. A duruzsoló kályhához húzódtunk a fal mellé. Ne zavarja beszélgetésünk a munkába mélyedőket. Az elnök felvázolta szövetkezetük történetét. Ötvenkettőben alakult meg a faluban a közös gazdaság, mafd mindenki belépett, Az ötvenhármas év sem hozott különös sebb megrendülést, három tag lé-i pett kl csupán, öt-, vennyolcban azoli, is visszatértek, az*, óta teljes a létszám* A szövetkezet kezdettől fogv

a ered' ményesen gazdálkodott, részesedés minden évben jutott a tagoknak. 331 hektár földjük van. A mezei munkában kiváltképpen az asszonyok jeleskednek, becsülettel elvégzik a rájuti eső növényápolási feladatokat. A leg-. jobb férfimunkaerők az állattenyésztésben dolgoznak. Hiányzanak nagyon a fiatalok, harmincéven aluli tagja nincs is a szövetkezetnek. Bíznak azonban abban, hogy a most iskolába járó fiatalok közül majd csak jön utánpótlás. A szövetkezet vagyonának értéke elérte a négymillió koronát. Dióhéjban ez lenne a közös gazdaság története, s ebben benne van Pásztor elvtárs elnökösködésének története is, mert másfél esztendő híján egész idő alatt ő vezette a szövetkezetet. /ötvennégyben vált meg az el^ nöki tisztségtől. Néha a legnyugodtabb ember is elveszti megfontoltságát. Vele is ez történt. Tavasz volt, a lánctalpas a falu közelében szántott. Váltás után a traktoros meghívta a vendéglőbe egy pohár italra. Este egy gyűlésen, amelyen ő nem vett részt, valaki felhozta, hogy kocsmázik az elnök, le kell váltani. Erre ő másnap reggel leköszönt tisztségéről. Ősszel azonban a tagság újból a szövetkezet élére állította. Ötvenkilencben „pihent" megint egy évet, félévig gyalogmunkásként dolgozott, félévig meg sertésgondozó volt. Zárszámadáskor megint elnökké választották. — Több mint egy évtizedes elnökösködése alatt miben telt a legnagyobb öröme? — Abban, hogy előre haladtunk, felépítettük a szükséges épületeket, hogy minden állatunk és gépünk fe-. dél alatt van. Meg abban, hogy a fa-; lu is épült, fejlődött. — S mi okozta a legtöbb bosszúságot? — Erre így nehéz válaszolni. Talán az, hogy nemcsak a taggyűlést, hanem még a vezetőséget sem lehet teljes számban összehívni, s ha gyűlésezünk is, érdemleges határozattal ritkán zárjuk a gyűlést. Az elmúlt évben, annak ellenére, hogy a kezdet nem volt valami sikeres és a tervezett kiadást túllépték, mégis elég szép eredményeket értek el. Az eladást minden termékfajtában túlteljesítették. A szövetkezetnek ninps egy tyúkja sem, mert néhány éve betegség miatt ki kellett irtani az egész állományt. A tagok azonban húszezer tojás helyett huszonháromezret adtak a közellátásnak. — A közös gazdálkodás sikerének legfontosabb jeltétele a tagok közötti megértés és a becsületes munka — mondja befejezésül. Ehhez talán még annyit lehetne hozzátenni, hogy sorrendben mindjárt ezután következik a megfontolt, körültekintő, előrelátó vezetés szükségessége. GAL LASZLÖ tJJ SZÖ 4 * 19B4. január 23. \