Új Szó, 1964. január (17. évfolyam, 1-31.szám)

1964-01-23 / 23. szám, csütörtök

Alapos terv - eredményes *SäS& A terv a mezőgazdasági termelésben is törvény • A tervezésnek tudományos alapon kell állnia • A bürokratikus tervkészítés csökkenti a dolgozók érdeklődését gátolja a fejlődést • A kezdeményezésre épült tervezés a termelés növelésének hatékony tartaléka Űsidúk őta úgy volt, s ma ls őgy van, hogy amikor ma­gunk mögött hagyunk egy évet, s kezdjük az újat, szám­vetést végezünk és tervezünk. Uyentá|ban gyakran ke­rül az asztalra, illetve a kézbe a papfr és a ceruza. Mert ugyebár, ha már új évet kezdUnk, akkor bfin lenne elkó­tyavetyélni az elmúlt év tanulságait. Mint a termelés többi ágazatában, fgy van ez a mező­gazdaságban is. Sőt itt a számvetés, a tervezés még bonyolultabb, mint bárhol másutt, hiszen a mezőgazda­sági termelésre batő objektív tényezők jóval felülmúlják egyébként telesleges is részletezni, mert aki életében valaha is ekét akasztott a tőidbe, az nagyon fúl tudja, hogy a mezőgazdasági termelés — mindmáig — mennyire függ a termesztéstől, az időjárástői, hogy a többiről ne is beszéljünk. Csupán egy különleges száraz vagy túl csapadékos évben telére csökkenhet a várt hozam, s a kedvezőtlen időjárás a már megtermett gabonát vagy egyéb növényt is alaposan megvámolhatja, illetve meg­vámolhatta, amíg a gépesítés nem emelkedett a Jelenlegi színvonalra. a többi termelési szakaszt befolyásoló tényezőket. Ezt Alaposság, sokoldalúság Mindenekelőtt a mezőgazdasági termelésnek ezek a sajátosságai ala­kították kl a parasztemberben a ko­rábbi gazdálkodás gondos tanulmá­nyozását és az alapos, megfontolt tervkészítést az új évre. Ogy kellett Ismernie a néhány hold földjének minden talpalatnyi részét, mint a te­nyerét, ha azt akarta, hogy a gazdál­kodás eredményéből jusson az adóra, a gazdasági felszerelések javítására, pótlására, s vetőmagért, ültetőanya­kért ne kelljen pénzt kiadnia, jusson valami a téli tüzelőre, ruhára, cipő­re és nem utolsósorban betevő falat­ra. Tudnia kellett, ml t várhat arról a parcelláról, amelyikbe évelő után ke­rült a búza, vagy arról, amelyik már évek óta nem látott trágyát, s most csak kényszerből került bele a búza stb. Nem állíthatjuk, hogy a paraszt­ember gondos é3 alapos számítását soha semmi nem húzta keresztül. Ez bizony megtörtént. De tagadhatatlan tény, hogy a számára létfontosságú tervezgetésnek nagy volt a tettekre serkentő ereje. Természetes, hogy a parasztember a maga tervezte fel­adatokat nem bízta a véletlenre, ha­nem körömszakadtáig küzdött meg­valósításukért. Hangsúlyoztuk, hogy az egyénileg gazdálkodó számításának alaposságát és sokoldalúságát a mezőgazdasági termelés sajátosságai alakították ki, És ki ne értékelné nagyra a paraszt­embernek azt az értékes jellemvoná­sát, hogy több-kevesebb sikerrel, de egvszemélyben igyekezett (mert kel­lett) elsajátítani az agronómus, a zoo­technikus, az ökonómus és minde­nekelőtt a mezőgazdasági dolgozó munkájához szükséges tudást. Felve­tődik a kérdés, hogy a paraszti gon­dosságot és sokoldalúságot teljes egészében át tudtuk-e menteni a szo­cialista nagyüzemi mezőgazdaság ja­vára? Mert a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez és növeléséhez elen­gedhetetlenül fontos, hogy a dolgo­zókban egy pillanatra se csökkenjen az Igyekezet, az alkotókedv, a kezde­ményezés. Hiszen annyira nyugszik" biztos alapokon a mezőgazdasági ter­melés, amennyire a tervezett felada­tokat a mezőgazdasági dolgozók sa­játjuknak tekintik. Népgazdasági követelmény A szocialista országépítésben a tervezés törvényszerű népgazdasági követelmény. S mivel a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés népgazdaságunknak egyik döntő je­lentőségű része, a tervezés törvény­szerűségei rá is vonatkoznak. Egyéb­ként Is természetes, hogy csakis a tár­sadalmi érdekekkel szorosan össze­hangolt mezőgazdasági termelés vál­hat a népgazdaság sajátos részévé. Ha olyan szempontból vizsgáljuk a szocialista nagyüzemi gazdálkodásban a termelés tervezését, hogy a mező­gazdaság szocialista átszervezése óta mennyire felelt meg a népgazdasági követelményeknek, akkor megállapít­hatjuk, hogy a tervezésben általában 6 társadalmi érdek érvényesült. Már azért Is, mert a központilag irányított tervezés mindenekelőtt a szükséglete­ket vette figyelembe. A mennyiségileg meghatározott termelési tervet a ke­Növelik szakképzettségüket Ä rimaszombati járásban megértet­nék a mezőgazdasági dolgozók szak­képzettsége fokozásának nagy jelentő­ségét, mert az utóbbi időben nagy gondot fordítanak e feladat teljesíté­sére. Legnagyobb része van ebben a rimaszombati gépállomásnak, ahol ta­valy 1000 szövetkezeti tagot képeztek ki traktorvezetőnek. Az idén további 540 traktorvezetőt és 240 kombájnost képeznek kl. A Tornaijai Mezőgazda­sági Tanonciskola gépesítési szakát is tavaly hagyták el az Iskola első vég­zős mezőgazdasági gépesítő! Jelenleg 70 tanuló készül erre a pályára. N. Ä. rületek és a járások illetékes szervei a mezőgazdasági üzemekkel kötött szerződéssel realizálták. Tény, hogy ennél a kezdeti tervezési módnál az Illetékesek gyakran belerágták a me­zőgazdasági üzemek vezetőinek a „szá­jába", hogy mit és miből mennyit kell termeint s a termelésben közvetlenül dolgozókkal nagyon sokszor már sen­ki sem tárgyalt. Így a dolgozók meg­kérdezése nélkül, bürokratikus módon készült tervek erősen csökkentették a kezdeményezést, s egyúttal a tervvel vállalt közösséget, felelősséget is. Nem papírmunka ... Ebből következett, hogy a paraszti sajátosságot, az alaposságot, a meg­fontoltságot a tervezésnél csaknem teljesen a papírmunka váltotta fel. Mert olyan módon, hogy el kell vetni például 250 hektár búzát, 50 hektár cukorrépát és a direktívaként előírt 26, illetve 350 mázsás hektárhozamot el kell érni, itt már csak a rubrikákat kellett kitölteni. Megtörtént, hogy az agronómus, a zootechnikus, vagy a könyvelő egyszerűen átmásolta a ter­vet egyik évről a másikra, gondolván, lesz, ahogy lesz. Ezzel persze nemcsak a tervkészítés nem vált közüggyé, ha­nem a tervteljesítés sem. Eléggé divatos a múltbeli fogyaté­kosságokat bírálni. Am azzal még nem Jutnánk messzire, ha csak megállapí­tanánk a hibákat. Egyébként is a me­zőgazdaság szocialista átszervezésé­nek éveiben szinte magától értetődő volt, hogy a tervezés is átéli a bukta­tókat. Nehéz is lenne elképzelni, hogy mezőgazdaságunknak abban a forra­dalmi korában, az adott körülmények között a tervezés elérte volna a mai fejlettségi fokot. Mint hangsúlyoztuk, a tervezésnek ez a központilag Irányított módszere kezdettől fogva helyesnek bizonyult. Csakis így válhatott a mezőgazdasági termelés a népgazdaság szerves részé­vé. A hiba inkább az volt, mint koráb­ban már említettük, hogy sok helyen csupán adminisztrációs folyamattá vált a tervkészítés. A tervkészítés adminisztrációs része elkerülhetetlen, már csak azért is, mert az elgondolásokat papírra kell rögzíteni. Abban sincs semmi hiba, ha az előzetes tervet a mezőgazdasági üzem szűkebb körű vezetősége az irányelvek alapján kidolgozza. Ez szükséges is, mert hogyan tárgyalhat­nának az egyes munkaszakaszok dol­gozóival anélkül, hogy a feladatokat nem ismertetnék velük. Am az már nemcsak hiba, hanem egyenesen vét­ség a mezőgazdasági dolgozókkal szemben, ha a tervkészítés folyamata megreked az előzetes papírmunkánál, ... hanem embernevelés Ott kezdődik a hibák, a bajok gyö­kere, hogy ez a megrekedés elég gya­kori. A papírra vetett tervet nem meg­tárgyalják, hanem jóváhagyatják a szövetkezet tagságával. Képzeljék csak el az illetékesek, hogy egyszeri felolvasás után (ha egyáltalán felol­vassák a taggyűlésen), mit értenének meg ők a néhány oldalnyi számrenge­tegből. Keveset. Hát még azok, akik­nek nem ez a kenyerük. Ebből a fel­olvasási módszerből következik aztán, hogy még azok sem veszik komolyan, akik készítették, mert tulajdonképpen ők sem dolgoztak vele. tgy válik a terv adathalmazzá, fióktöltelékké. A tagság pedig közömbössé. De hol van előírva, hogy ezt így kell csinálni? Sőt, ellenkezőleg. Minden ha­tározat, maga a szövetkezet alapsza­bálya is azt követeli, hogy a tervbe „dolgozzuk" bele az Illetékes munka­szakaszokon dolgozók tapasztalatait, javaslatait. Azaz: az előzetesen papír­ra vetett feladatokat a legapróbb rész­letekig meg kell tárgyalni a szövetke­zetesekkel Nem állítjuk, hogy ez egy­szerű munka. A munkaszakaszokat alaposan ismerő dolgozóknak bizonyá­ra nemcsak igenlésük, hanem ellenve­tésük ls lesz a tervjavaslattal kapcso­latban. S miközben a problémák ala­pos megtárgyalásával az elképzelése­ket közös nevezőre hozzák, a tagok önkéntelenül ls a tervkészítés része­sévé válnak. A terv meg reálisabbá azzal, hogy a dolgozók ily módon ma­gukénak is tartják a megvalósítását. Különösen akkor, ha az anyagi érde­keltség révén évközben ők maguk kérik számon a tervteljesítés ellenőr­zését. Tagadhatatlan, hogy ilyenfor­mán a tervkészítés az embernevelés eszközévé válik. Az idén különösen fontos, hogy a tervkészítésben a legmesszebbmenően bevonjuk a szövetkezetek tagságét. Erre két fontos tényező is kényszerít. Első az, hogy az Idei tervet már az új teljesítménynormák szerint készít­jük, második, hogy a jutalmazásnál, az anyagi érdekeltség nagyobb fokú ér­vényesítésével szintén új szempontok érvényesülnek. Persze mindenekelőtt az a döntő tényező, hogy az idén a tavalyi tervhez viszonyítva 6,5 száza­lékkal kell növelnünk a mezőgazda­sági termelést. Az aránylag merész terv teljesítése Komoly feladat. Szinte lehetetlen len­ne a megvalósítása, ha mindjárt a tervezésnél nem fordítanánk kellő gondot a tudományosságra. Ahhoz ^pe­dig, hogy tudományos alapokra épít­sük a tervezést, nem elég az Irodai papírmunka. Minden termelési ágazat alapos elemzése szükséges ahhoz, hogy a termelés növelésének tartalé­kait feltárhassuk. Tartalékok vannak. Különösen a talajjavítás és a termelési technológia fejlesztésének területén. Aligha akad olyan mezőgazdasági üzem, amelyikben ne lenne lényeges különbség két fejőgulyás, vagy más 'termelési szakasz két dolgozójának termelési eredményei között. A feladatok nagysága és komolysá­ga szigorúan megköveteli,, hogy az idén a tervezésbe'valamennyi dolgo­zót bevonjuk, s hogy. ezzel tegyük ér­dekeltté és felelőssé a terv megvaló­sításáért, HARASZTI GYULA Egy évtized után gö­ké­st keményre fagyott hó ropog a lábunk alatt, miközben a falu közelében felépült gazdasági udvar felé tartunk Az átmenti fák Csupasz ágai vastag zúzmara köntöst öltöttek, a havon szikrázva törnek meg a ja­nuári nap élettelen sugarai. A möri tájat ezekben a napokban ményen megülte a hideg, a hőmérő higanyszála éjsza kánként a húsz fok körül mozog. Lovasfogat ko­cog el mellettünk, takarmányt visz az állatoknak. A lo­vak orrlikából pá­rafelhő száll kl, a kocsis szemöldö­két, kucsmája al­fát dér borítja. — Zimankós idő — mondja Pásztor László, a kövecsest szövetkezet elnöke. — Nem ártana, ha egy kicsit vasta­gabb lenne a hó — teszi hozzá, s te­kintete végigsiklik a makulátlan fehér táfon, a fagyba dermedt határon. Az elnök vigyáz­va lépked. Csúszós az út, könnyen ki­szaladhat a láb az ember alól Közben a szövetkezetről ejt el néhány szót, a téli tennivalók­ról, bár én Inkább saját életéről, munkájáról fagga­tom. Erről azonban még szűkszavúbban nyilatkozik, mint a szövetkezet dolgairól. Annál szívesebben és szemmel lát­ható elégedettséggel mutatja meg a nagy tstállók és ólak népes állatállo­mányát, a nyugodtan kérődző tehe­neket, a jó húsban levő fiatal biká­kat, amelyek nemsokára eladásra ke­rülnek, a rekeszükben röfögő anya­disznókat, az emlőik körül sürgölődő falánk malachadat és az ezerkétszá­zas istállóban nyüzsgő hízó állo­mányt. •— Az idén valóban jó az alapunk — mondja, hogy bezárult mögöttünk az utolsó istálló ajtaja is. Ha valami közbe nem jön, akkor a múlt évinél még jobb eredménnyel zárjuk ezt az évet. Egyebek között kétszázhetven mázsa sertéshús eladási tervünk mel­lett további kétszáz mázsa sertéshús eladásra kötöttünk szerződést. Az év első napjait tapossuk még, de a jó gazda szeme már előbbre te­kint. Az idei zárszámadás még nem történt meg, s az elnök már a követ­kező esélyeit latolgatja. Ez ts egyik feltétele a jó gazdálko­dásnak. Már pedig Pásztor László szö­vetkezeti elnök a jó gazdák közé tar­tozik. Arcképe nemrégen a rimaszom­bati Járási újságban is megjelent, s a kép szövegéből kitűnt, hogy a köve­csest szövetkezet elnökét az egyik legjobb szövetkezeti vezetőként érté­kelték a Járásban. Jól szervezi a mun­kát, a termelést. pásztor László középtermetű, ne­héztestű ember. Arcvonásai vastagok, határozottak. Szavajárása, beszédmodora nyugodt, csendes. Az emberekkel való érintkezés során Jó hasznát veszi ennek. Mert egy népes gazdaság életében sokféle helyzet előadódhat, s az emberek általában hajlamosak arra, hogy a hangos szó­ra, még hangosabban feleljenek. Ha azonban a vezető részéről az emel­tebb hangra ls higgadt szó a válasz, akkor hamarosan lecsillapodnak a ke­délyek. — A hirtelen harag nem jó tanács­A talajerőfokozás a többtermés alapja Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági termelés évről évre több gépet, jobb vetőmagot és hatalmas mennyiségű vegyszert kap, a terméshozamok nem fokozódnak ennek megfelelő arányban. Ennek egyik oka az, hogy ke­vés figyelmet szentelünk a talajerőfokozásnak. Pedig az elhasznált táp­anyagokat valamiből pótolni kell. Sajnos, nálunk kevés az istállőtrágya, nem jut belőle elegendő. Ennél sokkal sajnálatraméltóbb azonban, hogv a meglevő kevéssel is rosszul gazdálkodunk. Emiatt sokszor a trágya tápere­jének 30—40 százaléka is kárbavész. Biztatók a trágyagazdálkodási csapatok munkájának első ered­ményei • A csapatok megalakí­tása kifizetődik ségként szerepelnek feladatokkal. meghatározott Ä TRAGYAGAZDALKODÁSI CSAPATOK TÖRÖDNEK A TALAJERÖFOKOZÁSSAL Ä terebesl járás néhány mezőgazda­sági üzemében, tavaly állandó trágya­gazdálkodási csapatokat alakítottak, melyek tevékenységének első jelei biztatóak. Tavaly ősszel úgyszólván az utolsó szálig kiszállították és beszán­tották az Istállótrágyát. A nyáron tar­tott járási termelési értekezleten le­szögezték, hogy a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésének legfontosabb fel­adatéul a következő Időszakban énnen a talaierőfokozást kell tekinteni, ép­pen ezért a trágyagazdálkodási csapa­tok irányítását a pártszervezetek fel­adatául tűzték ki. A legtöbb helyen ennék megfelelő alaposságai szer­vezték meg a csapatok tevékenységét, A Királyhelmeci Állami Gazdaság­ban 16-tagú csoportot alakítottak, amely a trágyagazdálkodási munkát irányítja. A gazdaság részlegein azon­kívül 4-tagú csapatokat jelöltek ki a munkák végzésére, amely a trágya na­ponkénti kiszállításával törődik a me­zei rakványokba és azt ott szaksze­rűen kezeli. A vezetést is szakember­re, Parajos László mérnökre bízták. A csapatokat megfelelő gépi eszkö­zökkel szerelték fel. A pénzügyi ter­melési tervben a csapatok önálló egy­KIFIZETŐDIK A CSAPATOK LÉTESÍTÉSE A trágyagazdálkodási csapatok meg­alakításának gondolatát másutt is di­csérik. Nagykaposon például a szak­szerűtlen kezelés következtében az­előtt évente kb. 320 000 korona értékű trágya ment tönkre. Az újonnan léte­sített trágyagazdálkodásl csapat évi költségvetése csupán 300 000 korona. A csapat tevékenysége tehát magában véve Is rentábilis, nem számítva a szakszerűbb gazdálkodás nyomán vár­ható termésnövekedést. (PÚ adó — vélekedik Pásztor elvtárs. Ilyen esetben várok egy kicsit és ak­kor mondom meg, amit mondani aka­rok, ha az illető már lecsillapodott. Ötvennégyéves koráig az ember már látott egyet-mást. Ez is egyike a hasznos élettapasztalatoknak. A \ó meleg szövetkezeti irodában, ahová az istállóné­zés után betértünk; az öreg pénztáros körmölgetett az íróasztal mellett, egy másik asztal­nál meg a nyalka fiatal agronómus és egy javakorabe­li szövetkezetes törték a fejüket, a járásnak készítet­tek valamiféle ki­mutatást arról, ho­gyan használták ki a traktorokat az elmúlt évben. A duruzsoló kályhához húzód­tunk a fal mellé. Ne zavarja beszél­getésünk a munká­ba mélyedőket. Az elnök felvázolta szövetkezetük tör­ténetét. Ötvenket­tőben alakult meg a faluban a közös gazdaság, mafd mindenki belépett, Az ötvenhármas év sem hozott különös sebb megrendü­lést, három tag lé-i pett kl csupán, öt-, vennyolcban azoli, is visszatértek, az*, óta teljes a létszám* A szövetkezet kezdettől fogv a ered' ményesen gazdálkodott, részesedés minden évben jutott a tagoknak. 331 hektár földjük van. A mezei munká­ban kiváltképpen az asszonyok jeles­kednek, becsülettel elvégzik a rájuti eső növényápolási feladatokat. A leg-. jobb férfimunkaerők az állattenyész­tésben dolgoznak. Hiányzanak nagyon a fiatalok, harmincéven aluli tagja nincs is a szövetkezetnek. Bíznak azonban abban, hogy a most iskolába járó fiatalok közül majd csak jön utánpótlás. A szövetkezet vagyonának értéke elérte a négymillió koronát. Dióhéjban ez lenne a közös gazda­ság története, s ebben benne van Pásztor elvtárs elnökösködésének tör­ténete is, mert másfél esztendő híján egész idő alatt ő vezette a szövet­kezetet. /ötvennégyben vált meg az el­^ nöki tisztségtől. Néha a leg­nyugodtabb ember is elveszti meg­fontoltságát. Vele is ez történt. Tavasz volt, a lánctalpas a falu köze­lében szántott. Váltás után a trakto­ros meghívta a vendéglőbe egy pohár italra. Este egy gyűlésen, amelyen ő nem vett részt, valaki felhozta, hogy kocsmázik az elnök, le kell vál­tani. Erre ő másnap reggel leköszönt tisztségéről. Ősszel azonban a tagság újból a szövetkezet élére állította. Ötvenkilencben „pihent" megint egy évet, félévig gyalogmunkásként dol­gozott, félévig meg sertésgondozó volt. Zárszámadáskor megint elnökké választották. — Több mint egy évtizedes elnökös­ködése alatt miben telt a legnagyobb öröme? — Abban, hogy előre haladtunk, felépítettük a szükséges épületeket, hogy minden állatunk és gépünk fe-. dél alatt van. Meg abban, hogy a fa-; lu is épült, fejlődött. — S mi okozta a legtöbb bosszú­ságot? — Erre így nehéz válaszolni. Talán az, hogy nemcsak a taggyűlést, ha­nem még a vezetőséget sem lehet teljes számban összehívni, s ha gyű­lésezünk is, érdemleges határozattal ritkán zárjuk a gyűlést. Az elmúlt évben, annak ellenére, hogy a kezdet nem volt valami sike­res és a tervezett kiadást túllépték, mégis elég szép eredményeket értek el. Az eladást minden termékfajtában túlteljesítették. A szövetkezetnek ninps egy tyúkja sem, mert néhány éve betegség miatt ki kellett irtani az egész állományt. A tagok azonban húszezer tojás helyett huszonhárom­ezret adtak a közellátásnak. — A közös gazdálkodás sikerének legfontosabb jeltétele a tagok közötti megértés és a becsületes munka — mondja befejezésül. Ehhez talán még annyit lehetne hozzátenni, hogy sor­rendben mindjárt ezután következik a megfontolt, körültekintő, előrelátó vezetés szükségessége. GAL LASZLÖ tJJ SZÖ 4 * 19B4. január 23. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom