Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-12 / 342. szám, csütörtök

Szövetségünk a Szovjetunióval hazánk fejlődésének záloga AZ ÚJ SZÓ SZAMÁRA IRTA: LUDVIK SVOBODA HADSEREGTÁBORNOK K

ét évtizeddel ezelőtt nagy siker koronázta a cseh és a szlovák nép hosszas erőfeszítését, amelynek célja a haza létének, függetlenségének és szuverenitásának tartós és szilárd biztosítása volt Megszületett a csehszlovák—szovjet barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szer ződés. A leien és a jövő szempontjá bői kevés Ilyen rendkívül nagy hatá sú, valóban történelmi jelentőségű okmányt Ismer népeink eseménydús történelme. Bár két évtized aránylag rövid időt jelent egy állam fejlődésében, az elmúlt évek számtalanszor bebizonyították a csehszlovák—szov jet barátsági szerződés hasznosságát és fontosságát, s most, az ősi Kreml ben további húsz évre meghosszabbították a szerződést. Az 1943-as csehszlovák—szovjet szerződés aláírása jelentős esemény volt antifasiszta nemzeti felszabadító harcunkban, amelyet a cseh és szlo vák nép a kommunista párt vezetésével München, főként 1939. március 15-e után bontakoztatott ki. E küz delem célja nemcsak a nemzeti ön állóság visszaszerzése, hanem egy új jellegű, háború utáni Csehszlovákia kialakítása volt. A szerződés szilárd alapot adott nemzeti felszabadító harcunknak, biztonságérzettel töltötte el a cseheket és a szlovákokat, hogy a Szovjetunió segítségével hazánk felSzabadul a fasiszta megszállók uralSia alól. A müncheni árulás és a esehszlovák burzsoázia behódolása történelmi lecke volt népünknek Megerősítette azt a meggyőződését, hogy a Szovjetunió, amely a veszély Idején a világ államai közül egyedül volt hajlandó segítséget nyújtani ha zánknak, a várható hitlerista támadás ellen, semmilyen áldozatot nem sajnálva arra fog törekedni, hogy a München előtti határok keretében visszaállítsa államunk függetlenségét. A

megszállt hazában nagy visszhangja volt a szerződésnek, lelt és ösztönzést adott az ellenállás hatásosabb formálnak kibon takoztatására. A Szovjetunió a szerződés szellemében minden segítséget megadott népünknek nehéz, áldozatos és igazságos küzdelmében. Mi, akik fegyverrel a kezünkben a szovjet nép mellett híven harcoltunk a szovjetnémet fronton, rendszeres, sokoldalú és igazi testvéri segítséget kaptunk, mely nélkül a fasisztákon aratott győ zelem elképzelhetetlen lett volna A megszállt köztársaságban a hazai partizánmozgalom ls önzetlen szovjet támogatásban és segítségben részesült. A szovjet partizánok ezrei harcoltak Csehszlovákia földjén, a vöröskatonák tízezrei járultak hozzá a Szlovák Nemzeti Felkelés és a prágai felkelés győzelméhez. Hazánk földjén 138 ezer szovjet harbos áldozta életét azért, hogy győzelmesen befejeződjék Csehszlovákia népének felszabadulása a hitleri megszállás alól. Népeink becsületéért, szabadságáért és függetlenségéért a fasizmus elleni küzdelemben közösen ontott vérrel megpecsételt harci kötelékeink örök időkre megtestesítik Csehszlovákia és a Szovjetunió népének meg bonthatatlan testvériségét. A Szovjetunió döntő szerepet Játszott szabadságharcunkban, melynek történelmi eseményeire emlékezve egy percig sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy éppen a csehszlovákszovjet szerződés szavatolja tartósan biztonságunkat. Méltán tölt el bennünket büszkeséggel az a tény, hogy soha többé nem kell átélnünk München keserűségét és következményeit, mert szilárd szövetségi kötelékeink, a Szovjetunió katonai ereje és a szovjet fegyverek fölénye örökre véd minket ettől. Hazánk biztonsága a múltban soha sem volt olyan szilárd, mint ma, mert a történelem folyamán né peinknek soha sem volt olyan hatal mas és hű szövetségesük és barátjuk, mint a Szovjetunió A szerződés szellemének megfele Iően a háború utáni években megszi lárdultak, elmélyültek és tovább fej lődtek a fasizmus elleni közös har cokban klkovácsolódott, a múlt ha ladó hagyományaira épülő bensőséges csehszlovák—szovjet baráti kapcso latok Hálás népünk soha sem feledi gl, hogy a Szovjetunió — tekintet nélkül saját nehéz helyzetére — mindjárt a háború után következetesen teljesítette a szerződés rendel kezéseit és jelentősen segített a há borútól és a német fasisztáktól feldúlt népgazdaságunk helyreállításé ban. Csakis az állandó és önzetlen szovjet segítséggel tudtuk eredményesen leküzdeni a háború utáni nehézségeket. Nemzeti és demokratikus for radalmunkat a Szovjetunióval együttműködve fejlesztettük tovább. Akkor Ismertük meg legjobban, milyen barátunk és szövetségesünk a Szovjetunió, amikor nemzeti és demokratikus forradalmunk szocialista forradalommá alakult át, különféle gazdasági nehézségek merültek fel és a nyugati hatalmak a csehszlovák reakcióval együtt meg akarták akadá lyozni előrehaladásunkat és a dolgo zókat meg akarták fosztani vívmá nyaiktól. A további húsz évre meghosszabbított csehszlovák—szovjet szerződés ereje és életképessége abból ered, hogy a csehszlovák és a szovjet nép kitartóan hű proletár nemzetköziségéhez, a marxizmus—leninizmus eszméihez. Közös érdekre épül — ezek: a kommunizmus felépítése országainkban és az örök béke biztosítása valamennyi békeszerető emberrel egyetemben. Ez a szerződés életünk valamennyi területére kihat. O

rszágainknak nagy előnyöket jelentő és a szocialista világrendszer közösségének fej lődéséhez és szilárdulásához nagy mértékben hozzájáruló kölcsönös együttműködésünk nagyon kedvezően tükröződik vissza gazdasági téren A gazdasági együttműködés fejlődésé nek legszebb bizonyítéka az a tény, hogy 1948-hoz képest tavaly a kölcsönös árucsere-forgalom hétszeresé re növekedett. Az elmúlt években szovjet nyersanyagszállítmányok nélkül elképzelhetetlen lett volna gazda sági ágazataink gyors fejlődése. Ez különösen a kohóiparra vonatkozik, amely csakis a szovjet vasérccel ért el világszínvonalat. A Szovjetunió a legutóbbi három évben kétmillió tonnával több vasércet szállított nekünk, mint amennyit Csehszlovákia 1920 és 1937 között a Szovjetunióból importált. A szovjet nyersanyagbehozatal (vasérc, kőolaj, nyersvas, réz, gyapot stb ), valamint az állandóan fejlődő tudományos-műszaki együttműködés érdeméből — melynek új nagy építkezéseink (erőművek, vegyi- és kohóipari üzemek, a Kelet-Szlovákiai Vasmű stb.) szempontjából rendkívül nagy Jelentősége van és az áltála eredményezett megtakarítások milliárdokat tesznek ki, népgazdaságunk megfelelő szilárd bázist kap. A kölcsönös előnyök alapján fejlődő csehszlovák—szovjet gazdasági kapcsolatok biztosítják népgazdaságunk fellendülését. Míg az egyik oldalon nagymértékben szovjet nyersanyag és élelmiszer behozatalára szorulunk, a másik oldalon szavatolt piacunk van gépeink és közszükségleti c/ikkeink értékesítésére, hisz ezeknek' több mint kétötödét a Szovjetunióban adjuk el. Sok szovjet gyárban, építkezésen és üzemben láttam működni a cseh és szlovák munkások és technikusok gyártmányalt. A szovjet emberek csodálják gépeink minőségét és gyakran hangoztatják, hogy a csehszlovák gépek és berendezések hozzájárulnak népgazdaságuk eredményes fejlődéséhez. H

azánk életének minden területére kedvezően hatnak a Szovjetunióval ápolt testvéri kapcsolatok és szoros együttműködés. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez már a végleges állapot, mert még csak most kezdjük nagyobb mértékben megvalósítani az előnyös termelési kooperálást és szakosítást. Így aztán elérjük azt, hogy népgazdaságfejlesztésünk további szükségleteinek megfelelően korlátozzuk a gyártmá nyok elviselhetetlenül széles válasz tékát, és következetesen bevezessük a nagy sorozatokban történő, sokkal kifizetődőbb gyártását. A Szovjetunióval kötött hosszú lejáratú kereskedelmi szerződéseink szavatolják, hogy áruinkért előnyös cserében olyan fontos cikkeket kapjunk a Szovjet uniótól, amelyek gyártása számunkra az elmúlt években előnytelen volt. Okmánygyűjtemény a nagy barátságról Csehszlovákia és a Szovjetunió kül ügyminisztériuma a csehszlovákszovjet barátsági szerződés 20 évfor dulója alkalmából okmánygyűjteményi adott kl „Csehszlovák—szovjet kap csolatok az 1945—1960 években" cím mel. Az okmánygyűjteményből kitűnik, hogy-a proletár nemzetköziség és a megbonhatatlan testvéri barátság szellemétől áthatott kapcsolataink 1948 februárja óta még szorosabbá váltak, s az SZKP XX. kongresszusa után évről évre szilárdult Csehszlovákia és a Szovjetunió gazdasági és tudományos műszaki együttműködése, népeink közös harca a b^ kéért és a szocializmusért, az Időszé* rű nemzetközi kérdések megoldásáért. Országaink előnyös árucseréje mindkét fél javát szolgálja, a gazdasági fejlődés gyorsabb ütemének elérésére irányuló őszinte és céltudatos kölcsönös erőfeszítés eredménye. Ezért a napokban őszinte örömmel fogadtuk a két ország párt- és kormányküldöttségei által Moszkvában aláirt új dokumentumokat, amelyek hozzájárulnak kétoldalú együttműködésünk fejlesztéséhez. Csehszlovákia és a Szovjetunió népei testvéri szövetségének további bizonyítékai, amelyek elmélyítik és tovább fejlesztik országaink kölcsönös együttműködését. z első megállapodás értelmében csehszlovák—szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési vegyes kormánybizottság létesül, amelynek figyelme arra fog összpontosulni, hogy együttműködésünk ezen a téren a Jövőben szembetűnőbb eredményeket érjen el, mint az elmúlt években. A második egyezmény alapián a Szovjetunió segítséget nyújt egy széles nyomtávú vasútvonal építésében közös határunktól Košicéig, ahol a legnagyobb csehszlovákiai kombinát, a KeletSzlovákiai Vasmű épül. A Barátságkőolajvezeték után ez lesz a második fővonal, amelyen keresztül jelentősen meggyorsul és olcsóbbá válik a ha zánkba Irányuló szovjet nyersanyagszállítás. Jelenleg nehéz számokban kifejezni, mennyi Időt, munkaerőt és költséget takarít meg nekünk, de így is bizonyos képet alkothatunk róla: a jelenleg hazánknak szállított évi vasércmennyiség hatmillió tonnát tesz ki, a következő években pedig növekedni fog. Jogos csodálattal és büszkeséggel mérlegelhetjük a gazdasági, tudományos és kulturális téren közös hasznunkat szolgáló kölcsönös csehszlo vák—szovjet együttműködés húsz évének eredményeit. A büszke számadás láttán az a biztonságérzet tölt el minket, hogy szövetségben és együttműködve Lenin nagy országával, nyugodtan és magabiztosan haladhatunk a még szebb és fényesebb Jövő felé. A szocialista tábor hatalmával gyarapodott szovjet gazdasági és katonai erő a jövőben ls tartós biztonságunk, nyugodt, békés életünk szilárd biztosítéka lesz. H

add lengjen zászlónk a szovjet zászlóval együtt a békében, zengjen ma és a jövőben is: Örök időkre a Szovjetunióval! Ez Csehszlovákia népének megmá síthatatlan elhatározása! Ä kelet-szlovákiai síkság nagy építkezése: A v i hor lá ti VÍZTÁROLÓ Három évvel a kelet-szlovákiai síkság rendezési munkálatainak meg kezdése előtt, 1956-ban, Királyhelme cen mezőgazdasági aktívét tartottak A megbeszélésen részt vettek a nemzeti bizottságok, állami gazdaságok, EFSZ-ek vezetői és legjobb dolgozói. Az akkori összejövetelen távlati el gondolásként felvetették a folyók szabályozási munkálatainak szüksé gességét, az évről évre ismétlődő árvizek okozta mocsaras területek lecsapolását, hogy a tavaszi, őszi esőzések következtében megduzzadt folyók, patakok többé ne okozzanak elemi csapásokat, ne hordják el a bevetett és beérett termést, ne semmisítsék meg a lakosság hajlékait. Akkor még csak mint elképzelés vetődött fel annak gondolata, hogyan lehetne emberi erővel, a technika és gépek segítségével nemcsak elejét venni az ismétlődő elemi csapásoknak, hanem a tudomány felhasználó sával a természetet az emberi boldogulás szolgálatába állítani. Ez hét évvel ezelőtt történt. A részvevők szétvitték a falvakba „a fantasztikusnak" vélt elképzeléseket: „Szabályozni fogják a folyókat, lecsapolják a mocsarakat, a kopár szikkadt földekre elvezetik a folyók vizét. Vízhálózatok, öntözó berendezések épülnek, s a kelet-szlovákiai síkságon kétszer fog teremni a föld." 1963-at írunk. A „fantáziának" vélt elképzelésből kézzel fogható valóság lett. A garázdálkodó folyókat gátak közé szorították. 90 ezer hektárt lecsapoltak. Ahol azelőtt árterület volt, és csak savanyú fű termett, — ami ezen a vidéken 30 ezer hektárt tett kl, — az újból termó terület lett. Négy szivattyútelep, 153 kilométeren töltés és tőbbszáz kilométer hosszú csatorna épült. A hatalmas vihorlát! víztároló befejeztével, melyet a köznép „kelet-szlovákiai tengernek" nevezett el, gyümölcsösök, szőlőtelepítések keletkeznek, azonkívül a tároló vize 60 ezer hektárt tesz alkalmassá a vízgazdálkodásra. A kelet-szlovákiai síkság kulcs építkezésének számit a vihorláti víztároló. A mű építése már két éve folyik. Küldetése: felfogni a Laborc, a Fekete Víz és a hegyekről lezúduló patakok vizét. Terjedelme jóval nagyobb az árval „tengernél'. Hossza 3,8 kilométer, mélysége 5—16 méter lesz. Észak-keleten és délen hét kilométer hosszú és 16,5 méter magas gát övezi. A nyugati és délkeleti részt természetes hegyhát védi. Az építkezést a Prágai Mélyépítkezési Vállalat és a Prešovl Magasépltkezésl Vállalat michalovcel részlege végzi. A munkálatok költségvetése millió koronát tesz ki. A dolgozók jól végzik feladatukat, ez év tíz hónapjában 110 százalékra teljesítették a tervet. A víztároló befejezésének határideje 1965. Minden jel arra mutat, hogy ezt a határidőt lerövidítik. 1964 őszén megkezdik a folyók vizének bevezetését a tárolóba. A víztároló a michalovcei járás vlzszegény déli részét és Szóbránc környékének mezőgazdaságát fogja ellátni a szükséges vízzel. A Laborc folyónak új medret építettek. így lehetővé válik a folyó vízfeleslegének megtartása. Az új meder és további csatornák vezetik el a folyó vizét a tárolóba. Innen újabb csatornák útján kerül majd a víz az öntözőberendezéseken át a földekre. A víztároló befejeztével megváltozik a környék éghajlata is. Tudvalevő dolog, hogy a kelet-szlovákiai síkságon van a legnagyobb ereje a napsugárnak. Ez a körülmény feltételezi, hogy a termőtalaj nemcsak mentesül a felesleges vízmennyiségtől, hanem növekszik a termőképessége is. Ezáltal csaknem az egész területen évente két, és néhol három termés is elérhető. Példa erre a trhovistei szövetkezet, ahol ebben az évben két termést takarítottak be. Ugyanazon terülten korai burgonyából 150 mázsát, silókukoricából több mint 200 mázsát értek el. Még nem is oly rég a michalovcei járásban az árutermelés értéke hektáronként megközelítőleg 2400 koronát tett ki. Jelenleg ez sokkal magasabb, viszont még a jelenleginél is több érhető el. Megközelítőleg 8—9 ezer korona. Mindezekből következik, hogy az említett beruházások folytán óriási lehetőségek nyílnak a keletszlovákiai síkság termőképességének növelésére, ezáltal az eddigi termelés színvonalának Jelentős fokozására. Tekintettel arra, hogy ezen a vidéken jelentősen gyarapodik az állatállomány, lesz elegendő istállótrágya és ennek következtében a Vihorlát hegység déli lejtőjén az eddig kihasználatlanul heverő földterület termőképessége is növelhető. Lehetőség nyílik többezer hektáron nagy gyümölcsös szőlőtelepítésre. Még csak épülőfélben van a hatalmas víztároló, amely a jövőben már kedvezően befolyásolja a termelés növelésére irányuló igyekezetet. De már mutatkoznak az első jelei annak, hogy bőven megtérül mlnden, amit a vízgazdálkodás rendezésébe befektetünk. MÖZES SÁNDOR Ótvenhatszor olcsóbb a kőolaj szállítása Beszélgetés a Slovnaft igazgatóságán a Barátság-kőolajvezetékről Akik a szlovákiai vasúti fővonalak mentén laknak, az utóbbi években bizonyára megfigyelték, hogy a vágányokon egyre ritkábban robognak . végig kőolajjal megrakott szerelvények. A Čierna nad Tisou-i átrakodó állomás dolgozóinak is egyre több idejük marad a vasérc, a gabona és a legkülönfélébb gépek átrakására, mert néhány esztendővel ezelőtt merész gondolat született a szovjet és a csehszlovák kőolajipari szakemberek agyában: „Felépítjük a szocialista országok közöttt néhány ezer kilométeres kőolajvezetéket." Hogy az elgondolás valósággá vált, megérezte az egész ország: a vasutasok, mert csökkent azóta a pálya túlterheltsége, az átrakodó munkások, mert a szállítás így lényegesen leegyszerűsödött. Az ország gazdaságának is jelentős megtakarítást jelent a távvezeték felépítése, mert sokkal olcsóbbá tettük így a szállítást. Ivan Bystrianin mérnök, a Slovnaft Igazgatóhelyettese, az első, ezzel összefüggő kérdést kissé talán naivnak ts találta: — Gazdaságos volt-e felépíteni a Barátság-kőolajvezetéket? — Gazdaságos-e? Hogy a lehető legjobban megértsük egymást, a nagy szavak helyett hadd beszéljenek a számok. Már 1960-ban — a vezeték elkészítése előtti évben — nem kevesebb, mint 1518 vasúti szerelvényre volt szükségünk a Szovjetuniótól vett kőolaj szállításához. Ebből könnyen kiszámíthatja, milyen drága „mulatság" volt a kőolaj vasúti szállítása. Az 1518 szerelvény mozdonyainak kazánjaiban kereken 125 000 tonna szén égett el abban az évben. Ha a kőolajat továbbra is így akartuk volna szállítani, a legközelebbi években a határállomásról már ötven percenként kellett volna a tartály kocsiszerelvény eket indítanunk A mozdonyok üzemeltetésénél Így évente annyi szén égett volna öl, mint egy korszerű 165 megawattos hőerőmű kazánjaiban. De vasutalnk se bírták volna el a megterhelést. A mozdony- és teherkocsiparkot 140 vlllanymozdonnyai és 16 ezer vasúti tartálykocsival kellett volna kiegé szítenünk. Ez annyiba került volna mint a kőolajvezeték mindhárom szakaszának felépítése együttvéve. És itt a néhány százmillió koronás költséggel felépíthető átrakodó-állomást még nem is számítottuk, pedig a kőolaj-vezeték hiányában erre szintén szükség lett volna. Ogy vélem, ezek a számok mindennél ékesebben bizonyítják, hogy a kőolajvezeték építésénél gyümölcsöző vállalkozásba fektették az ország pénzét. — Mikor térül meg a vezeték építésével összefüggő beruházás össze ge? — Mielőtt elkezdték volna az építést, a szakemberek alapos gazdasági elemzést készítettek. Mindezt öszszevetve már akkor megállapították, hogy a kőolajvezeték a leggazdaságosabb vegyipari beruházások egyike lesz. Az eddigi eredmények már iga zolták a számításokat. A kőolajveze téken a szállítás ötvenhatszor olcsóbb, mintha tengelyen szállítanánk a nyersanyagot. Ez azt Jelenti, hogy az üzemeltetés első négy éve alatt az építési költségek teljes egészében visszatérülnek. Ez más szóval azt is jelenti, hogy már a harmadik (az ür szág más részeiben vezető) kőolaj vezeték szakasz elkészülte előtt meg térül az egész építési költség. 1962 ben például 233 millió koronát tett ki a szállítás olcsóbbá tétele révén megtakarított összeg 1965-ben ez az összeg már 665 millió koronára emelkedik, mert rohamosan fokozódik nálunk a hajtóanyag fogyasztása, s így természetesen a kőolajszállítás ís. Tizenkét év múlva — 1975-ben — már több mint másfél milliárdos megtakarításra számíthatunk e téren. — Egy termelőüzemet — a Slovnaftot ts — elsősorban bizonyára a nyersanyagszállítás folyamatossága érdekel. E téren szintén hozott változásokat a távvezeték felépítése? — Nagy változásokat hozott! A vasutakon a teherszállítás függ az időjárástól és sok más tényezőtől. A kőolajvezetéken át a szállítást ezzel szemben gyakorlatilag semmi sem befolyásolja. Régebben megtörténhetett, hogy például tartálykocsi hiányában szünetelt, vagy csökkent a kőolajszállítás, vagy az átrakodő állomáson nem a leggördülékenyebben ment a munka. Ma az ilyen tényezők már nem gátolhatnak bennünket. A Szovjetuniónak van elég kőolaja, hiszen 1960-ban példul 175 millió tonnát jövesztettek ebből a rendkívül fontos ásványból, így a baráti országpt semmi sem gátolja, hogy teljes egészében eleget tegyen megrendeléseinknek. A Slovnaft dolgozóinak és az egész csehszlovák vegyiparnak nem kell félnie, hogy nem lesz nyersanyagunk. Hiszen a tervek szerint 1965ben a szovjet kőolajipar már eléri az évi 400 millió tonnás termelést. A baráti együttműködés keretén belül Jut obből nekünk ls elég. A barátság-kőolajvezetéket tehát érdemes és gazdaságos volt megépíteni. Feljegyezte: Tóth M. 1983. december 12. 6 ŰJ SZŐ 5