Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-12 / 342. szám, csütörtök

Ä csehszlovák—szovjet együttműködés eredményei és távlatai A napokban Moszkvában nagy jelentőségű okmányokat írtak alá Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti további politikai és gazdasági együttműködésről. Húsz évvel meghosszabbították az 1943. december 12-én megkötött barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződést. Egyezményt kötöttek csehszlovákszovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést irányító kormányközi bizottság megalakításáról. A kormányközi bizottság feladata, hogy a KGST tevékenységével összhangban elmélyítse és egybehangolja a két ország gazdasági kapcsolatait. Felkértük a miniszterelnökség mellett működő gazdasági és tudományos-műszaki kormánybizott ság, a Tudomány és Technika Fejlesztését Egybehangoló Állami Bizottság és a Külkereskedelmi Minisztérium felelős dolgozóit, nyilatkozzanak a csehszlovák—szovjet gazdasági, tudományos és kereskedelmi együttműködés eddigi eredményeiről és terveiről. Or. JAROSLAV MILEC a miniszterelnökség mellett működő gazdasági és tudományos-műszaki kormánybizottság titkárságának elő adója: — A Csehszlovákia és a Szovjetjetunió közötti sikeres gazdasági együttműködés külpolitikánk szilárd orientációjának a kifejezője. A cseh szlovák—szovjet gazdasági kapcsola tok döntően befolyásolják népgazdaságunkat, mert a kölcsönösen terve zett együttműködés alapján hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmények biztosítják iparunk számára azokat a nyersanyagokat, amelyekkel nem rendelkezünk. Ezáltal fejleszthetjük a már hagyományos feldolgozó iparágakat, amelyek a külföldi piacokon fizetőképességünk forrásai. — Népgazdaságunkban mindig prob lémét okozott a nyersanyagalaphiány. Kénytelenek voltunk a nyers anyagot külföldről behozni, a kész termékeket kiszállítani és így biz tosítottunk munkaalkalmat az embereknek. Ez a rendszer a kapitalizmus idején a krízisek következtében meglehetősen ingadozó volt. Csak 1945 és főleg 1948 után nyílt lehetőségünk arra, hogy a Szovjetunióval való szilárd szerződések alapján aggodalom nélkül fejlesszük és tervszerűen építsük gazdaságunkat. 1948 után a Szovjetunió legjelentő sebb kereskedelmi partnerünk lett A kapitalista államok részéről kihirdetett embargó után tekintélyes nyersanyag és tüzelőanyag szállításai nagy segítséget jelentettek a csehszlovák gazdaságnak, mert lehe tővé tették a kapitalista államoktól való függőség felszámolását. — A két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődését bizonyítja, hogy 1962-ben 1948-hoz viszonyítva hétszeresére növekedett a Szovjet unióval az árucsere-forgalom és az egész csehszlovák külkereskedelem 37 százalékát tette ki. Hogy milyen nagy jelentőségű a Szovjetunió hozzájárulása a csehszlovák népgazda ság nyersanyag- és tűzelőanyag-alap jának biztosításához, kitűnik abból, hogy a csehszlovák tüzelőanyag, ipari nyersanyag- és fémbehozatal teljes harmadát a Szovjetunió szállítja. — Csehszlovákia számára létfontosságú a nagyarányú kőolajbehozatal nemcsak a mennyiség miatt, hanem az elsődleges energetikai források összetételének javítása és a vegyipar fejlesztéséhez szükséges nyersanyagalap biztosítása szempontjából is. A feldolgozó iparágak nyersanyagszükségletét is túlnyomó részben a Szovjetunió fedezi, például a vasérc behozatal 74, a vörösréz 48, a gyapot 48 százalékát. Ami pedig az élelmiszereket illeti, a Szovjetunió szállítja a gabona- 97, a kukorica- 77, a hús91, és a vaj-behozatal 50 százalékát — A csehszlovák árucikkek kivite le a Szovjetunióba ugyancsak dön töen befolyásolja népgazdaságunk fejlődését. A gépi szállítmányok ké pezik a fizetési eszközök alapját Míg 1950-ben a kivitelnek egyharmad részét tették ki a gépek, addig 1962 ben az 58 százalékát jelenleg igen igényes és bonyolult gépeket s?álli tunk a Szovjetuniónak, például vegy ipari berendezéseket, kompresszorozás turbokompresszoros hűtő herénde zéseket. hajókat, kotrógépeket, Die sel-motorokat, villany mozdonyokai. hengerábrokat stb. — A Szovjetunió szerepe az euró pai szocialista államok nyersanyag ellátásában szükségessé teszi a szál lltási problémák megoldását is a köl csönös gazdasági együttműködés szé lesebb keretében Példa erre a Barát ság-kőolajvezeték felépítése, amelv Csehszlovákia, Lengyelország M« gyarország, az NDK részére óriási jelentőségű A napokban Moszkvában aláírt egyezmény, amelynek értelmé ben a Szovjetunió részt vesz a szovjet—csehszlovák határtól Košicéig vezető széles nyomtávú pályatest építésében, nagy segítség Csehszlovákiának. — A szocialista államok gazdasági együttműködése új szocialista nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakaszába lép. Az árucsere forgalomhoz a gazdasági együttműködés magasabb formája kapcsolódik: a népgazdaságfejlesztés hosszú lejáratú terveinek összehangolása, az ipari létesítmények és berendezések építésének és termelésének nemzetközi szakosítása és kooperációja. JOSEF MACÁK a Tudomány és Technika Fejlesztését Egybehangoló Állami Bízottság mellett működő csehszlovák—szovjet tudományos-műszaki bizottság csehszlovák tagozatának titkára: — Két héttel ezelőtt fejeződött be Prágában a csehszlovák—szovjet tu dományos-műszaki bizottság 22. ülé se. Az egyik legfontosabb napirendi pont volt a csehszlovák és szovjet tudományos és kutató intézetek közötti együttműködés új módszereinek letárgyalása. Lényegében arról van szó, hogy a kutató intézetek bizonyos feladatok megoldását közösen végezzék-e, vagy pedig osszák el a kutató munkát, hogy egyazon problémán ne dolgozzanak párhuzamosan. Jelenleg hetven csehszlovák és szovjet kutató intézet körülbelül 130 tudományosműszaki problémán dolgozik közösen, például új fajta fecskendező szivatytyú, gázturbina, automatikus telefonközpontok stb. szerkesztésén. Az együttműködés a rendszeres tapasztalatcsere, az idő-megtakarításon kívül számos más előnnyel is jár. Vannak olyan feladatok, amelyeket a Szovjetunió segítsége nélkül saját erőnkből nehezen tudnánk megoldani, vagy ha igen, évekig elhúzódna gyakorlati alkalmazásuk. — A műszaki és tudományos problémák közös megoldásán való munkálkodás közös munkahelyet is igényel. Az első ilyen közös munkahely négy hónappal ezelőtt létesült Üstí nad Orlicén, ahol 16 szovjet tervező mérnök a csehszlovák szakértőkkel együtt az orsó nélküli fonás kérdését tanulmányozza. Nemcsak a kutató és tudományos intézetek, hanem a nagy üzemek közötti közvetlen kapcsolat is meggyorsítja a műszaki problémák megoldását. Az ülésen jóváhagyták a ČKD Praha és az Elektrosila Leningrád közötti együttműködést. Mindkét üzemben foglalkoznak a nagy forgógépek konstrukciós kérdéseivel. A megoldásra váró kérdések felosztása, a tapasztalatok közvetlen kicserélése, az eredmények egyeztetése mindkét fél érdekét egyformán szolgálja. A tudományos és műszaki együttműködés csak akkor iehet eredményes, ha a két ország a tudomány és technika fejlesztése hosszú lejáratú tervének már az alapvető és kiinduló problémáin együtt dolgozik. Munkánkban ezt az elvet akarjuk érvényesíteni. így pél dául már most megkezdjük a vegy ipari berendezések tervezésében és termelésében az együttműködést. — Az eddigi együttműködés ered ményei, hogy a legfontosabbakat em lítsem, például a Kelet-Szlovákiai Vasmű felépítése. A Szovjetuniótól kapott tervek, berendezések óriási segítséget jelentenek Arról nem is szólva, hogy mérnöktől munkásig egész csoportok a Szovjetunióban sa játítják el a munkakörük betöltésé hez szükséges tudnivalókat. Hasohli* a helyzet a kralupyi Kaucsukgyái tizemrészlegeinek megindításánál A múlt évben 1120 szakemberünk dol gozott hosszabb rövidebb Ideig a szov iet üzemekben, hogy megismerkpdjp nek a népgazdaság különböző ága zataiban a szovjet tudomány és tech nika eredményeivel. A csehszlovák gyárak és intézmények munkáját 480 szovjet elvtárs tanulmányozta. — A két ország közötti gazdasági együttműködés egyik alapköve a tudományos-műszaki kapcsolatok elmé lyitése. Az együttműködés formáinak tökéletesítése, még szorosabbá tétele minden bizonnyal meghozza az elkövetkező években a gyümölcsét. RÓBERT SYKORA a Külkereskedelmi Minisztérium cseh szlovák—szovjet kereskedelmi osztá lyának vezetőhelyettese: — A Moszkvában november 28-án a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió közötti kölcsönös árucseréről aláírt jegyzőkönyv értei mében 1964-ben az árucsereforgalom meghaladja a másfél milliárd rubelt Ez lesz a legnagyobb árucsere a két ország eddigi keresekedelmi kapcsolataiban és lényegesen meghaladja az 1964-re érvényes hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény szerinti árucsere terjedelmét. Csehszlovákia így a Szovjetunió külkereskedelmében a második helyet foglalja el. A Jegy zőkönyv aláírását a testvéri együttműködés és kölcsönös megértés szellemében folytatott kereskedelmi tárgyalások előzték meg, amelyet eredményesen fejezett be moszkvai tartózkodása idején a csehszlovák pártás kormányküldöttség. — A Szovjetunió Csehszlovákiának gépeket, gépi berendezéseket, nevezetesen szerszámgépeket, útépítési és építőipari gépeket, kombájnokat és más mezőgazdasági gépeket, bányaberendezéseket, gépkocsikat szállít. A nyersanyagok közül a legfontosabbak a kőolaj, vasérc, színes fém, vegyianyagok, szintetikus kaucsuk, gyapot. 1945 óta, az idei évet is beleértve, 17,6 millió tonna gabonát, 203 ezer tonna húst, 174 ezer tonna vajat kaptunk a Szovjetuniótól A közszükségleti cikkek behozatala is jelentős, 369 000 televíziós készülék, 3 800 000 karóra, fényképezőgépek, háztartási gépek stb. — A csehszlovák—szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést irányító kormányközi bizottság megalakulása nagy segítséget jelent külkereskedelmünknek. Sokkal rugalmasabban fogjuk tudni az időszerű problémákat megoldani és ami nagyon fontos, idejében összeegyeztetjük a távlati terveket, tisztázzuk a két ország gazdaságának alapvető kérdéseit. Csehszlovákia és a Szovjetunió gazdaságának szoros összekapcsolása külkereskedelmünk szempontjából is döntő jelentőségű. Gondoljunk csak arra, hogy egyes üzemek termelését teljes egészében a Szovjetunióba exportáljuk és számos üzemünkben a Szovjetuniónak készített gyártmányok képezik a fő termelési keresztmetszetet. Ezzel kapcsolatban meg kell Jegyezni, hogy az utóbbi két esztendőben nagyon elszaporodtak a reklamációk. Szovjet barátaink a szállítmányaink minősége, a határidők be nem tartása ellen kénytelenek gyakran kifogást emelni. Csehszlovákia nehéziparának gyártmányain kívül jelentősen emelkedett a közszükségleti iparcikkek kivitele a Szovjetunióba. A legnagyobb tételek a lakberendezési cikkek, cipő. konfekció, kötöttáru, bizsutéria, bőr díszműáru, hangszerek. — A gazdasági együttműködés a Szovjetunióval a múltban is döntő mértékben hozzá járult Csehszlovákia népgazdasága fejlesztéséhez A jegy zőkönyv alapján megvalósuló keres kedelmi kapcsolatok további bővítése még jobban elmélyíti és megszilárdít ja a Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti baráti együttműködést és hoz vájárul a két ország szocialista és kommün i*' a építésével kaprsol

^tos feladatok sikeres teljesítéséhez. KIS ÉVA Alekszej Petrovics Oszipov mérnök és két honfitársa az ötszékes hengerde szerelési munkálatainál. [J. Kočiš felv.) f r TANÍTÓMESTEREK A

tanító megkérdezte egyszer a hetedikesektől: — Megtudnátok nekem mondani, hogyan 'készül az acél? A fiúk közül az egyik, aki arról volt híres, hogy mindent roppant egyszerűen meg tudott „magyarázni", már nyújtotta is a kezét. — No, Pista, rajta, mondd el az osztálynak, hogyan kell az acélt gyártani. — Az acél gyártásához csak egy nagyolvasztó kell, meg vasérc. A vasércet összekeverem egy kis szénnel, kokszot is teszete hozzá és az egészet belerakom a nagyolvasztóba. Aztán alágyújtok és kiolvasztom az acélt. * * *. Aki nem látta még a KeletSzlovákiai Vasművet, vagy aki csak azt tudja róla, hogy 700 hektárnyi területen épült és egyike lesz Közép-Európa legkorszerűbb kohóipari létesítményeinek, könnyen ugyanabba a hibába eshet, mimt a hetedikes Pista — leegyszerűsíti a dolgokat. Aki nem látott még belülről nagykapacitású kohóipari üzemet, e) sem tudja képzelni, mi mindentől függ itt a termelés. Néhány év múlva — gondolhatja akárki —, amikor teljesen „menetkészen" áll majd a Kelet-szlovákiai Vasmű, amikor majd a szovjet mérnökök tervezte szélésnyomtávú vasúton minden nehézség nélkül éppen a szükséges mennyiségű vasérc érkezik folyamatosan a Vasműbe, bizonyára kevesebb gond lesz a keletszlovákiai gigant irányítása. Ha véletlenül egy kohóipari szakember fülébe jut az ilyen „okoskodás", bizonyára mosolyog a laikus naivságán. Alekszej Petrovics Oszipov mérnök, a neves szakember is biztosan mosolygott volna, ha beszélgetésünkkor ilyen naivságokat mondunk a Vasmű üzemeltetésével kapcsolatban. De óvatosságból nem mondtam, így nem nevetett ki, hanem a műszakiakra jellemző komolysággal, mintha csak gondolatolvasó lett volna, így szólt: — Néhány év múlva elkészül a Vasmű. De ne gondolják ám, hogy ez egyúttal azt is jelenti, hogy most már nem lesz gond a termeléssel, mert elkészült Közép-Európa egyik legkorszerűbb vasműve. Az acéltermelés, akárki akármit mond, nem gyerekjáték. Figyeljék meg, tfiég csak mcísl jön a „feketeleves". A terme lés ... Különben — kérdezte a Vasmű oktatási felelősétől —. mit tudnak a 74 „tanoncról?" Nem jött valami hír róluk? De főtt. Szorgalmasan tanul nak. Krivo j Rog-iak és a záporozseiek is meg vannak velük elégedve. Utólagosan talán meg kell magyarázni, hogy a „tanonc" szó alatt ez esetben nem 14—15 éves fiúkat kell érteni, hanem meglett férfiakat, akik a Krivoj Rog-i hengerdékbe és a záporozsei vasműbe menteik tanulni. Van közöttük olyan is, akinek zsebében mér ott a mérnöki diploma, de nagyobb részük technikus. Kiderült ugyanis, hogy hazánkban a legjobb akarattal sem sajátíthatnák el a mesterséget, mert nálunk még nincs olyan korszerű üzem, mint a Vasmű lesz. És könyvekből tanulni? Az nem az igazi. Tudták ezt a szovjet elvtársak is, ezért azt mondták: „Mi szívesen vállal juk a Vasmű kohászainak oktatását". — És a szovjet szakemberek? Hiszen itt az építkezésen is gyakran hallani orosz beszédet ... Erre a kérdésre a vállalat gyártásvezetője adta meg a választ. Ők már akkor is itt voltak, amikor a Vasműről még alig néhány ember tudott ebben az országban. A cserepoveci Memlejov mérnök látott el bennünket tanácsokkal, amikor még csak a tervezési munkák kezdetén tartottunk. Azután a Lenin-díjas Ilja Ivanovics Korobov mérnök, a műszaki tudományok doktora, a világhírű tudós jött hozzánk három évre, hogy átsegítsen bennünket a kezdet nehezén. De rajtuk kívül a szovjet berendezések szerelésénél, munkába állításánál eddig már többszáz szovjet ember megfordult az építkezésen. Mivel ők már több hasonló üzem építésébői kivették részüket, számunkra minden ilyen látogatás csak ismereteink gyarapítását jelentette. Itt van például a mi Oszipov mérnökünk. Ö még szabad idejét is szerelőink körében tölti. Olyan ő, mint egy jó tanító, aki a tanítási idő minden másodpercét kihasználja -tudása, ismeretei átadására. De Krivoj Rogban sincs ez másiként. A „tanoncoktól" kapott levelek mind ezt bizonyítják. * # # „Az acél gyártásához csak egy nagyolvasztó kell, meg vasérc...", mondják, akik még nem láttak közelről egy acélipari üzemet. Igen, hagyják helyben a Vasmű dolgozói ezt a megállapí tást. De hogy jó acélt gyártsanak, ahhoz ebben az óriási üzemben még sok baráti tanácsra lesz szükségünk. Szerencsére jó tanítómestereink vannak. KULIK GELLÉRT ÜJ SZÖ 6 * 1983. december 12.