Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-11 / 341. szám, szerda

Sajószárnyán számvetésre készülnek Későre jár az idő, Sajószárnya utcái néptelenek. A legtöbb házban már pihenőre készülnek. Tóthéknál azonban csak a gyerekek vannak az ágy ban. A szülők beszélgetnek. A napi munkáról folyik a szó. Mindketten az állami gazdaság sertésgondozól. Kö zös a munka, KÖZÖS a probléma. — Közeleg a Vöröskereszt helyi szervezetének évzáró gyűlése, el kell készítenem az elnöki beszámolót. A férj megértően bólint. S amikor felesége — Tóth Erzsébet — magára marad, előveszi a helyi csoport naplóját. Belelapoz ... Aztán félhangosan mond|a: — Hogy eljárt az idő... Hatvanegyben választottak meg elnöknek. Akkor negyvenhét volt a taglétszám, ma pedig már száznegyvenegy. Nehéz és fáradságos volt az első év... De megérte. Ma a Járás legjobb szervezetei közé tartozunk. A napló egyik oldalán egy fénykép húzódik meg szerényen. Az Idegennek nem sokat mondana ez a halvány kép. Az elnöknő azonban sokáig elnézegeti. Az első gyakorlat emlékét ébreszti fel benne. Ismerős arcok, egyenruhás asszonyok. Fiatalabbak, idősebbek. Az egészségügyi csapat huszonhárom tagja, akikre olyan büszke az egész helyi csoport. Ott van Grelákné a leányával, Sintajné, Ikriné, Patinákné, Foltlnné... Mind többgyermekes anya. Ennek ellenére mindenkor találnak időt arra, hogy az elsősegélynyújtás minden csínjátbínját elsajátítsák. S ha riadó van, húsz perc alatt „harcképes" a kis csoport. Ilyenkor bizony még az ebédfőzés is félbenmarad. Papírt, ceruzát vesz elő... Lassan szaporodnak a sorok. Amikor az első bekezdés elkészül, még egyszer elolvassa. Négyen a csoportból. Balról jobbra: Iák Lászlóné és Helyi szervezetünk egészségügyi csapata hatvanegyben alakult. Ebben nagy érdeme van Kálmán doktornak, aki fáradságot nem ismerve, minden szabad idejét köztünk tölti. A helyi csoport titkári tisztségét is ő látja el, felesége pedig az egészségügyi csapat parancsnoka." A mondat végén eltűnődik. Eszébe jut, hogy Kálmánék már Tornaiján laknak, ezt a csoport nem érzi meg. Ha a szükség megkívánja, mindketten Sajószárnyán vannak, annak ellenére, hogy odahaza két kis gyermek várja őket vissza Mindenkor találnak Időt arra, hogy becsületbeli kötelességüknek eleget tegyenek. Amikor gondolataival idáig eljut, újból írni kezd. „Csapatunk jő munkájáért megkapAkinek inge, vegye magára! A DOLGOK KÖZEPÉBE VÄGVA elmondom, ml késztet a már homályosodó benyomások felidézésére a hirtelen tudatosítás vakító fényerejű pillanatában. Amit az Idei nyár elején láttam, nem meglepő, sőt tudatunk alatt megszokottá vált, de sok esetben jellemző a mostani állapotokra is. A bratislavai „Manderla'-házat környező néhányszor tlz négyzetméternyi járdán járó-kelő emberek százai beszélgettek, civakodtak, tréfálkoztak, vagy egykedvű beletörödöttséggel várakoztak. Ahányféle lelkialkatú, anynylféle kedélyű emberek sorakoztak a félkész-élelmiszerek boltja, a zöldségesbolt, a sütőipari elárusítóhely, a mészárszék s a melette levő édességbolt előtt. Miért? Talán hirtelen reánk zúdult végzetes éhínség fenyegette a várost? Szó sincs róla! Az emberek jóltápláltak, rendesen öltözöttek s általában higgadtak, fegyelmezettek voltak. Nem volt tehát — mert nem ls lehetett — szó semmilyen tömeghisztériáról! Akkor miért az állhatatos várakozás? Tegyük fel, hogy a mészárszék beJáratától egészen a Grand-kávéház alatti átjáró mélyéig akkor sorakozó tömeg várakozása „Indokolt" volt. Tudjuk, hogy átmenetileg rendszertelen volt az ellátás hússal, zsírral és szalonnával. Kenyér, péksütemény, kalács, keksz, félkészáru, csokoládé, cukorka stb. azonban volt és van bőségesen s a zöldségesboltban is megtalálható mindaz amit a termelési idény adhat a dolgozók asztaléra. Hol tehát a hiba? Ott, hogy az egyszerű ember számára érthetetlenül korlátozott terjedelmű és ugyanakkor túl hézagos ts a ma már több mint negyedmilliós Bratislava kereskedelmi hálózata. „Rosszmájú" emberek azt állítják, hogy ez azért van így, mert bizonyos „tényezők" minél kisebb üzletviteli költséggel, minél nagyobb forgalmat akarnak biztosítani, minél bőségesebb juttatást a felhalmozási alapba és... ennek alapján minél kiadósabb prémiumot saját maguknak. Lehet, hogy ez a sanda gyanú nélkülözi a szakszerű közgazdasági indoklást. Az egyszerű polgár (közgazdasági szakszóval: fogyasztó) azonban nem jártas a gazdasági mutatók, az irányszámok, a tervek s választervek stb szövevényében, és — miért is szépíteném? a tényállást — mindez nem Is érdekli. Csak azt látja, hogy télen, amikor ritkaság az alma, a citrom s a narancs. az Időnként piacra jutó menynylséget sokszor egy-két. legfeljebb három elárusítóhelyre — mondjuk a Kí íeri bódékba, vagy a Manderla „alatti" zöldségesboltba — szállítják, viszont ugyanakkor másutt egy szem gyümölcs sem kapható. Ml van emögött? Valószínűleg az, hogyha a gyümölcsöt tegyük fel 10—15 zöldséges boltba szállítanák (ahol fölösleges sorban ácsorgás nélkül egykettőre el kelnel, akkor ugyanannyi fuvarleve let, számlál kellene kiállítani, annyi tételt elkönyvelni az Irodákban, többször fordulni a tehergépkocsikkal stb. Ez természetesen több munkát, több fáradozást, és az önköltségcsökkentésen csorbát ejtő több kiadást is igényelne. DICSÉRETRE MÉLTÖ az illetékes gazdasági tényezők lelkiismeretessége, hogy mindezt szem előtt tartják és ki tudja még hány egymást alátámasztó s meglndokló gazdasági Ismérvet ls. Így kívánja a felettes szerveket erkölcsi és anyagi elismerésre egyaránt késztető kötelességtudás. De hol van az igazi kötelességtudásra jellemző embarl lelkiísnieretesség? Mert az nyilván nem fii-dekli az illetékeseket, hogy míg a jől fűtött Irodákban irányelveiket nagy bölcsen kifundálják, addig az emberek százai izzó napsütésben, esőben, szélben, vagy dermesztő hidegben kínlódva ácsorcgroak a boltok előtt. Sokszor orvosságnak kell a gyümölcs, de az, aki kivárja, nem egy esetben maga is megbetegszik ... Nem hiszem hogy az emberek többsége ne értene egyet a népgazdaságunkban ma még nagyon ls indokolt általános takarékosság és gazdasági hatékonyság elvével. A józan ész azonban jó néhány ellenérvet tart készenlétben. Milyen gazdasági hatékonyság ugyanis az olyan, amely végeredményben odavezet, hogy amit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon? Mennyi érték vész kárba a sok fölösleges ácsorgás következtében? Hiszen nem titok az az általában megtűrt visszásság, hogy különösen a hétvégi bevásárlások miatt sok asszony — de férfi is — különféle ürügyekkel ügyeskedve, elmegy egy-két órára a munkahelyéről. Azután jöhetnek a túlórák és az értük járó különbérek? Mert ugyebár a sorban állók, a boltokban egymás hegyén-hátán bevásárolni Igyekvők tömegében kétségkívül nemcsak nyugdíjasok, nem csupán háziasszonyok akadnak, hanem szép számmal a „szükség törvényt bont" elv többé, de még Inkább kevésbé lelkiismeretes hívei ls. Magától értetődő, hogy a „kevés önköltséggel nagy forgalom" elérésére törekvés miatt állandóan ostromolt kiszolgáló személyzet sorsa sem irigylésre méltó. Sok bírálat érte már a barátságtalan, modortalan elárusítókat, pedig ők is éppolyan emberek, mint a vevők, sőt talán még azoknál ts keservesebben kell megsínyleniük az említett fogyatékosságok okozta lőporos hangulatot. SENKINEK SEM ÁLL JOGÁBAN, hogy begubózkodva csak önös vagy szükkörű érdekeket szem előtt tartva, kézlegyintéssel intézze el a tömegek ügyét-baját. És ma már még kevésbé lehet joga arra. hogy nagyágyúból lőjön verébre. Ne mondja nagyképűsködve: „Csak az a bírálat konstruktív, amely egyben rámutat a hibák helyrehozásának módjára ls" Álljon sorban szatyrával, topogjon türelmetlenül, harapion százszor a nyel vébe, csikorgassa százszor a fogát éppúgy, mint polgártársainak százai Akkor majd meglátja, hogy ez a bírálat ls helytálló és csupán egy a naponta elhangzó sok száz közül. ... Akinek inge, vegye magára! KOLÁR MARCELL Babics Mária, Simon Istvánná, GreSintaj Zoltánné. ta a járási vándorzászlót. Ebből az alkalomból négy tagunkat harmadosztályú egészségügyi érdemrenddel tüntették ki, majd a vándorzászlót ls megkaptuk. — Tavaly hetvenöt, az Idén negyven elsősegélyt nyújtottunk. Nem egy volt közöttük súlyos eset. Ott van például egy motorkerékpáros, akit Kovács Elvira kötözött be, egy sertésgondozó, akinek Simon Erzsike nyújtott elsősegélyt. Még számos esetet lehetne felsorolni. Az öreg Hubay bácsit, akit a Vöröskereszt tagjai ápoltak betegsége alatt. Az egyik beteg asszonynak tavasszal a kertjét is beültették. Leteszi a ceruzát, s becsukja a naplót. Mintha kifogyott volna az Irnlvalőból. De nem! Mindent még nem vetett papírra. Még arról sem írt, hogy az aratás ideje alatt az elsősegélynyújtás! helyiségben rendszeres szolgálatot tartottak. Azt sem említette még, hogy a múlt télen két színdarabot mutattak be, és az idén ís készülnek már a kultúrműsorra. No és a tervek, amelyeket még a télen akarnak megvalósítani. Többek között a szlovák nyelvű egészségügyi tanfolyam, amely után majd újabb tagokkal bővül az egyenruhás csoport. Volna még bőven miről írnia. Az idő azonban későre Jár. Közeleg a reggel,.. Munkába kell állnia. Az évzáró közgyűlésre készülő beszámolót, majd máskor fejezi be ... NÉMETH JÁNOS BESZÉLGETÉS AZ UTAZÁSI IRODA IGAZGATÓHELYETTESÉVEL I "I '' »| / r« r • fi Rinovüfeset nem varjak ölbe tett kézzel Tanultak a Čedok tapasztalataiból © Ne legyen fölösleges tülekedés Amint már közöltük, 1964. Január 1-től lényegesen kibővül a Csehszlovákia—Magyarország közötti turistaforgalom. Mlg az Idén tőlünk pl. negyvenezren látogattak el Magyarországra s 160 000 magyarországi lakos járt nálunk, a jövő évben mindkét részről körülbelül 300 000 személy látogatása várható. Mivel már az ausztriai vendégek fogadása Is elég bonyodalmat okozott a Cedoknak, most jogos a kérdés, vajon a „Turista" tanult-e a példából? — Sajnos úgy látszik az újságírók most is hamarább értesültek a dologról, mint ml, akiket közvetlenül érint a dolog. A mai napig még semmi hivatalos értesítést nem kaptunk — válaszolta a feltett kérdésre Polák János elvtárs, a „Turista" utazási iroda igazgatóhelyettese. — Ez tehát azt jelenti, hogy eddig semminemű előkészületeket sem tettek? — Azt azért nem lehet mondani. Nem várjuk a rendeletet ölbe tett kezekkel. Bizonyos intézkedéseket már a saját felelősségünkre és saját kezdeményezésünkből ls tettünk, hogy a megnövekedett forgalmat sorbanállás és felesleges tülekedés nélkül lebonyolíthassuk. — Hallottuk, hogy az idén a Magyarországra szóló jegyek kiadásakor az érdekeltek sokszor hajnaltól délig álltak sorban. Hogyan akarják ezt a jövőben kiküszöbölni? — jelentősen kibővítjük az alkalmazottak számát. Máris megkezdtük toborzásukat és iskolázásukat. A h elyiségek kérdéséről még semmit sem mondhatok, mer

1 mint említettem, hivatalosan még nem kaptunk értesítést. " Ezek szerint a Turista nem vár tétlenül A további konkrét Intézkedéseikről lapunkban majd még beszámolunk. - ili A TV műsoráról Mi tartozik a művelődéshez és mi nemľ Igazán kevés azoknak a száma, akik a televíziótól kizárólag szórakoztató, vagy pedig tisztán művészi műsort várnak. A televízió 10 éves fannál lása alatt a TV-nézők arra a megállapításra jutottak, hogy a televízió kimondottan ideális eszköz a tudományos Ismeretek közvetítésére, melyek más tálalásban és más környezetben nehezen érthető, esetleg színtelen Egyszóval a televízió ereje az emóclonálls hatáson kívül a népnevelő-művelő feladatban ls rejlik. Ebben azonban — a rádióval együtt — komoly akadály fékezi: egyszerre ugyanis nem elégítheti kl az összes néző kívánságát. Az egyik az elektrotechnika Iránt érdeklődik, a máslkat a földrajz érdekli s ezeket az egyéni érdeklődéseket egyszerre kielégíteni lehetetlenség. Mégis előfordulnak olyan műsorszámok, amelyek úgymondván minden nézőnek tetszenek, vannak azonban olyanok is, amelyeket általános érdektelenség fogad. Ez utóbbi műsorszámhoz tartozik kétségkívül a Három a legkedvesebb közül című műsor, amelyről már e helyütt beszéltünk. Most csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy a műsorban semmi sem változott. Éppen olyan unalmas, mint volt és mindeddig nem sikerült felkelteni a széles rétegek érdeklődését Bedfich Smetana, MikoláS Aleš és Božena Némcová életének és műveinek fölösleges részletei Iránt. Van azonban mégis egy örömteli hír: ez az unalmas és Iskolaszerű versenysorozat feltartóztathatatlanul a vége felé közeledik és a nézők rövidesen megkönnyebbülten sóhajthatnak fel, mondván: ezt ls túléltük. Vannak olyan művelődési-nevelési műsorok azonban, amelyek figyelmes és tanulékony hallgatókra találnak a nézők százezreiben. Ezek közé tartoznak a jól szervezett és helyesen vezetett orosz és angol nyelvtanfolyamok, melyek az utóbbi időben olyan népszerűségre tettek szert, hogy a televízió kénytelen újabb tanfolyamot Indítani. Mind a két nyelvtanfolyam tehát, melyeket a szó legnemesebb értelmében vett szakemberek vezetnek —, akiknek figyelme a helyes és pontos kiejtésre is/kiterjed — éppen olyan népszerűségnek örvend, mint a rádió francia nyelvtanfolyama, amely hasonló színvonalú. Hétfőn megnéztük a Vándorolunk a világban című műsort, melyet 12 éven aluli gyermekek részére jelöltek meg. Szerintünk az Idősebbek — akik szeretik az útleírásokat, és e műsort nem nézték, csak sajnálhatják. Elmulasztották ugyanis Karol Bocek kalandos filmjét, az első csehszlovák tengerjáró 66 napos útjáról a Földközi-tengeren. Ezt a hajóutat három bratislavai lakos is megtette a nyáron. Otjuk a Fekete-tengerről az Égei-tengerre, onnan a Földközi-tengerre vezetett. Bejárták a szegélyező szárazföld városait s ez már maga rendkívül érdekes és vonzó volt. A képet Karol Bocek operatőr saját kommentárja kísérte. A beavatott és mélyreható kommentár olyan dolgokat is elárult, amiket hiába keresünk a lapokban vagy a turista-prospektusokban. Például, hogy a velencei lakások kétharmada nedves ós lakhatatlan, hogy a város évről évre sülylyed, hogy a 119 szigeten épült város egyszer — évtizedek, vagy évszázadok múltán a tenger martaléka lesz ... Ügy vélem, hogy hasonló műsorokat este ls sugározhatna a televízió. Végül meg akartam nézni a nőknek szóló adást. Sajnos a bratislavai televízió ezúttal ls hü maradt a szomorú hagyományhoz és bejelentette, hogy a magnetikus berendezés zavara miatt a műsort nem sugározhatja. Helyette egy népszerű tudományos filmet láttunk a grúz meteorológusok munkájáról. De mit tenne ilyen esetben a televízió, ha nem nyúlhatna segítségért a filmarchlvumhoz? STANISLAV VRBKA KULTURÁLIS HÍREK • A San Francisco-i nemzetiköti Golden Gate-díjat Jakbyc Kochana lengyel rendező Hogyan éljen az ember című filmjének ítélték oda. A legjobb női alakítás díját a film főszereplője Barbara Kraftovna kapta, a legjobb filmszínész díját pedig Ignazlo Lopez Taros mexikói művész. • A szovjet fővárosban, a Moszkva folyó partján felépítik a Művészetek Parkját, melynek központja az Állami Képtár lesz. A park és a képtár 1967-re, a szovjet állam fennállásának 50. évfordulójára készül el. U A londoni Royal Shakespeare Company Színház 1962—63-as évadlát negyvenhétezer-négyszázhetvenhárom fonsterlíng veszteséggel zárta. A hiányt közadakozásból igyekeznek fedezni. Jövőre pedig úgy vélik biztosítani a színház anyagi helyzetét, hogy mintegy negyvenezer tagbői álló „színházbarát" társaságot szerveznek, amelynek minden tagja évenként egy-egy fontsterllnget adományoz a társulatnak. Hová a kilencedik osztályból? Egy orvos megjegyzései a serdülő fiatalok pályaválasztásához A kilenc-éves alapfokú iskolák 9. osztályának tanulói e napokban töltik ki a kérdőívet, amelyen közlik, miként határoztak jövőjükről. Nem csekély elhatározásról van sző, tehát nem csodálkozhatunk azon, ha az egész család, sőt az Ismerősök ls tanácskoznak erről a kérdésről, különösen az esetben, ha a kisdiák a jövő évben már nem tér vissza az iskolába, tehát pályát kell választania. Eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy nem mindig sikerült a serdülő fiataloknak áttekintést nyújtanunk a pályaválasztás ma már igen sokféle lehetőségéről. Közülük sokat nem sikerült mentesítenünk bizonyos szakmák Iránti előítéletektől. Néha az a benyomásunk, mintha a fiúk valamiféle általánosan elterjedt „divathoz" Igazodnának, és mindnyájan elektrotechnikusok, televíziószerelők, vagy legalább ls gépkocsijavítók szeretnének lenni. A lányok viszont főleg közszolgáltatási üzemekben, varrodákban, divatszalonokban vagy egészségügyi intézményekben szeretnének elhelyezkedni. Mivel Ilyen egyoldalú az érdeklődésük, érthetően segítséget kell nyújtanunk nekik a pályaválasztásban, mert ettől függ a jövőjük, és rendkívül fontos a társadalom szempontjából is. Helyes tehát, ha nemcsak a szülők, a tanítók, s az üzemi tervezők figyelme összpontosul e kérdésre, hanem az egészségügyi dolgozóké is. A fiatalok elhelyezkedése előtti vizsgálatot eszközlő orvos nem elégedhet meg csupán a szemmel látható testi fogyatékosságok megállapításával. A rejtett fogyatékosságokat és azt is meg kell állapítania, megfelel-e az adott munka a tanulók testi, Illetve szellemi képességének, s előnyös lesz-e további fejlődésére Sok kilencedik osztályos tanuló csak az orvos tanácsára dönt amellett, hogv a mezőgazdaságban vagy kertészetben vállal munkát, ahol a tiszta levegőn végzett mozgás megedzi a eyengébb testalkatúakat Is. Tagadhatatlan, hogy a pályaválasztás rendszerint a természetes adottságokhoz Igazodik. A testileg erős fiatalok legszívesebben olyan foglalkozást választanak, amely különösen | az izmokat veszi igénybe. Előszeretettel tanulják a kovácsmesterséget, vagy pedig a bánya- és kohóiparban keresik az elhelyezkedés lehetőségét. A gyengébb testalkatúakat viszont a kevésbé megerőltető foglalkozások — szabó-, cipész-, fodrász — mesterség vonzák. Kegyvesztettek a tisztátlan, vagy az Időjárás befolyásaitól nagy mértékben függő foglalkozások, bár egészségi szempontból kifogástalan, sőt sok esetben az egészségi állapotra kedvező munkákról van sző. így például az erdész, a mezőgazdász és a legtöbb mezőgazdasági szakember ilyen környezetben dolgozik. A mezőgazdaság gépesítése csupán tartalom nélküli fogalom lenne, ha nem volnának ügyes emberek, akik kezelni, javítani stb. tudják a korszerű mezőgazdasági gépeket. Különös figyelmet kell a lányok pá lyaválasztásának szentelnünk. Szocialista társadalmunkban nekik is — épp úgy mint a fiúknak — sok felelősségérzettel kell ezt a kérdést megoldaniuk. A lányok vidéken ls számos tipikus női foglalkozást űzhetnek, s megvan minden lehetőségük az ezekhez szükséges szakképzettségre, s ennek alapján a jó keresetre ls. Igaz ugyan, hogy nem minden foglalkozás felelhet meg minden leánynak. A különösen sok erő kifejtést igénylő, fárasztó munka a medencecsontok deformálását és a nemzőszervek helytelen fejlődését okozhatja. Munka közben a rossz testtartás vagy a gépek erős rezgése ugyancsak kedvezőtlen hatású e harmonikus, egészséges fejlődésre. Traktorvezetők ezért csak testileg és szellemileg teljesen fellett, egészséges- 18 éven felüli lányok lehetnek. A fiatal nők válasszanak tehát olyan foglalkozást, amely biztosítja, hojťy egyik legfontosabb küldetésüknek «.z anyaságnak is eleget tehetneK. MÜDr. Milan Cflek «W3. dacember 11. * 0] SZÖ 5