Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-30 / 358. szám, hétfő

Hofékonyobb kompľex elemrést A növekedés problémái Ostrava és általában az észak­morvaországi kerület jelentősége szinte hónapról hónapra növek­szik. A főbb iparágak termelésé­nek fokozásával, valamint a szol­gáltatások bővülésével a lakosság száma is gyarapszik. 1970-ig át­költözéssel és természetes szapo­rulattal 192 000-rel növekedik a kerület lakosainak száma. Ezek szerint 1970-ig a kerület lakossá­gának száma előreláthatólag egy­millió 884 000-re növekszik. Ez azt jelenti, hogy a szaporulatból 130 000 lakos lesz produktív kor­ban. Természetesen itt arra is szá­mítanak, hogy a tízezreket kitevő brigádok oroszlánrésze végleg a kerületben marad. A kerületben 1970-ig jelentős feladatokat kell teljesíteni. Első­sorban 110 000 lakást kell építe­ni. Az építkezést elsősorban a bá­nyák környékére összpontosítják. Előzetes elemzések alapján a kormány arra a megállapításra jutott, hogy az építőipar képes ezt a feladatot teljesíteni, de csak úgy, ha biztosítják az építkezés tervezési előkészítését. A népgazdasági ágazatok Észak­Morvaországban fontossági sor­rendben a párthatározat szerint a következők: a közlekedés, az ostrava-karvinai szénbányák és kohók, a mezőgazdaság, az építőipar. További lényeges kérdés, hon­nan szerezzük ebbe a kerületbe a hiányzó munkaerőket! Elsősorban a gépiparban, a közszükségleti cikkeket gyártó iparban vannak nagy tartalékaink. A koncentráció következtében feleslegessé vált munkaerőket a hiányt szenvedő ágazatokba csoportosítjuk át. Ilyenképpen Ostrava környékének üzemei 1965-ig 3280 dolgozót nyernek. Ostrava és környéke termelő­erői fejlesztésének összhangba kell kerülnie a bányák, a kohók és mezőgazdaság nyersanyagbázi­saival. Tízen a vidéken állandóan figyelemmel fogják kísérni a munkatermelékenység növekedé­sét, a további gépesítést és auto­matizálást, mely intézkedésekkel további munkaerőket tudunk fel­szabadítani. —gk— JCultáta A VALÓSAGOT FEJEZI KI Rudolf Krivos kiállítása Rudolf Krivoš első egyéni kiállítá- peinek plasztikus, erősen kifejező Ô sán Bratlslavában a Városi Képtár- struktúrája. Különböző új anyagot al­bán mutatja be az utolsó három év- kalmaz, nem öncélúan, s a felületen ben alkotott müvei legjavát, amivel szinte él a szin. Egy ideig geometriai a modern szlovák képzőművészet arc- felfogással dolgozott. Aztán lazult ez élének kialakításához ő is hozzá- a kötöttség, és vérbő kifejező kész járult. séggel az alakulásban levő, az alkotó Krivoš Tlsovecen született 1933-ban. folyamatban formálódó figurát érzé­Cemický és Mudroch növendéke volt ff: Ä a Képzőművészeti Főiskolán, ahol 1956-ban fejezte be tanulmányait. Rö­viddel ezután tagja lett a Galandá­ról elnevezett alkotócsoportnak. Ké­pei több hazai és külföldi tárlaton szerepeltek. Sao Paolóban ez idő sze­rint két festménye van kiállítva. Ha jelen tárlatának anyagát, — mintegy negyven alakos képét végig­nézzük s elgondolkozunk rajtuk. Ber­told Brecht szaval merülnek fel tu­datunkban: Hogyan kívánhatnők a művésztől, hogy régi művészi eszkö­zökkel valósítsa meg új történések képmását? — Krivos, ha nem is so­hasem volt, — de nálunk minden esetre újszerű formában közli mon­dandóját. Tény, hogy kezdettől fogva bátran harcolt a szokványosság és a frázis ellen. Idegen számára a tetsze­tős, behízelgő festésmód is. Eleve leszögezhetjük, hogy Krivoš műveinek tárgya van, tehát nem az elvont művészet képviselője, bár erő­sen absztrahál, viszont absztrakció nélkül nincs művészet. A valóságot fejez! ki, melynek mint az életet át­élő ember részese. A kép, amit fest „a realitás objektív és szubjektív kelteti. Bizonyos elemeket elhagy vonatkozásait foglalja magába. Nem- másokat meg kidomborít, s egysze csak az eseményt —, hanem az él- rűségével arra törekszik, hogy ne te ményt, az érzést és a képzeletet is." Az relje el a figyelmet a lényegről. El osztrák Ernst Fischernek, korunk ki- gondolása! filozófiai elvből indulna! R. Krivos: Anya. váló marxista esztétájának e megha­tározása bizonyos vonatkozásban úgy vélem, Krivošra is alkalmazható. Lássuk most, festőnk mit választ a ki. Az élet, a születés, növekedés é: pusztulás elvét akarja éreztetni i Gyermeket tápláló anyában, a Szerel mesekben, egy-egy aktban, női vagi valóság gazdag anyagából? Az ember gyermekportréban, figurákkal a jel és ember, ember és természet, az em­ber és a gép viszonyát latolgatja. Egyes női és férfi alakokat, gyerme­keket, vagy csoportokat, minden de­korativitástól, külső sallangtól men­tesen állít közömbös színű, újabban eleven sárga vagy vörös háttérbe. Kulturált színkeverő, palettájának zett tájban s a város előterében Majd erős testű, vállas férfiakat állí egymás mellé. Szúrósan előreszege zett tekintetük Ellenállásról szól. Él ményt, gondolatot, érzést, foglal kép be a Teher című kompozícióban is A férfihátakra konkrét néven nen nevezhető teher nehezedik. A Batyui zat Szlovákiában lesz engedélyezve. Ez azonban a medvevadá­szatra nem vonatkozik. Az állam több mint 2,5 millió koronát fordít 53 vadászház, több magas­les, etetőhely s erdei út építésére. Szlovákiában a jövő évben a fizetett halá­szást is bevezetik a skálája szűk. Rendkívül érdekes ké- asszony is a lét, a gondok és fáj , dalmak rájuk nehezedő súlyát viseli Az erősen átélt valóság jelképes ér telmű mondanivalójának, — bár ninc; humanizmus híján —, érzelmi hatásé mégis elszomorító. A szkeptikus mára, akik főleg a fojtott és komor hangban borúlátó: pisztráng, a pénzespér nyilvánul meg. Miért? A háború, aj és a lazacpisztráng ha- atomveszélyből eredő bizonytalansás váltja-e ki ezt az életérzést, melynek nem volna szabad passzívan átenged nle magát. S épp, mert fiatal, aktív alkotó előretörése fokozásával, a ha­ladást és humánumot szolgálva, küz­külföldi vendégek szá­lászata Iránt érdeklőd­nek. Ezért a közeljövő­ben különösen a Ga­ram völgyében, Liptó ban és Árvában védett deni kellene ellene, halászterület létesül. Bárkány Jenünr kút, törékeny a korsó AZ ESZTENDŐ végéhez értünk. Üzemeinkben új feladatok teljesítését kezdik meg. A hatvanhármas év azon­ban nem tűnik el nyomtalanul, az új esztendő elején többször emlegetjük majd: hogyan teljesítettük a tervszá­mokat, milyen tanulságot vonhatunk le az eredményekből és a fogyatékos­ságokból, hogyan hasznosíthatjuk az évközben nyert tapasztalatokat az új, nagyobb feladatok teljesítése köz­ben. Hasonló kérdésekre kell választ adni az évi komplex elemzésekben. S mielőtt erre sor kerül, üzemeink­ben tisztázni kell néhány kérdést az elemzések kidolgozásával kapcsolat­ban. Ugyanis az elmúlt évek komplex elemzéseiből több tanulságot le kell vonnunk, ha azt akarjuk, bogy a hat­vanhármas év komplex elemzése ha­tékony és célravezető legyen. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fő súlyt általában nem a tényleges elemzésre, hanem a jelentés kidolgo­zására helyezték. Ezt a helytelen módszert lényegében két dolog idée­te elő: a felsőbb szervek rendszerint terjedelmes, minden részletre kiter­jedő írásbeli jelentést követeltek, ugyanakkor az üzemekben is gyak­ran félremagyarázták a „komplex" fo­galmat. így aztán az elemzésekre rá­nyomta bélyegét a sematizmus, a for­malizmus, s a helyett, hogy a ténye­ket alapos elemzésnek vetették volna alá — csupán általános megoldást, útmutatást mellőző leírást nyújtottak. Az elemzések terjedelme évről évre növekedett, minél vaskosabb volt a komplex elemzés, készítői annál több dicséretet kaptak a felsőbb szervek­től, mondván ez alapos munka volt. Ebből a felismerésből kiindulva a Pénzügyminisztérium az Állami Tervhi­vatal és az Állami Bank közreműködé­sével kidolgozta „Az évi komplex elem­zések szervezésének irányelveit". Az új irányelvek nem részletezik az évi komplex elemzések szervezésének módszereit s nem tartalmaznak terje­delmes utasításokat. Míg a múltban az irányelvek olyan kérdéseket is tar­talmaztak, melyekre csupán formájis választ kellett adni, addig az új irányelvek szerint az üzemek és vál­lalatok a komplex elemzés olyan for­máját választhatják, amely legjobban megfelel az üzem munkájának s a problémák jellegének. Természetesen nem téveszthetik szem elől a komplex elemzések fő irányelveit. AZ ÚJ IRÄNVELVEK hangsúlyoz­zák, hogy a felsőbb szervek és az Állami Bank csupán olyan jelenté­seket kérjenek az üzemektől, melyek elkerülhetetlenül szükségesek az Irá­nyító munkához. Az évi komplex elemzések kidolgozásánál fel kell használni az év közben kidolgozott jelentéseket, tanácsos a terjedelem és a példányszám korlátozása ls. Ugyan­akkor ügyelni kell arra, hogy a komplex elemzés ne legyen az Irá­nyításhoz szükséges adatok halmaza, hanem általános áttekintést nyújtson a vállalat munkájáról és a feladatok teljesítésére való felkészültségről. Az új irányelvek szerint a komplex elemzés lényegét nem az írásbeli je­lentés kidolgozásában kell látnunk, hanem a tényleges elemzésben — abban, hogy a megoldatlan problémá­kat közvetlen a munkahelyeken ele­mezzék, feltárják az összefüggéseket és rámutassanak a hibák eltávolítá­sának módjára — vagyis konkrét Intézkedéseket tartalmazzanak, me­lyek hatékonyan elősegítik a felada­tok teljesítését. Természetesen a komplex elemzések nem szorítkozhat­nak csupán a pénzügyi gazdálkodás kimutatására, s így nem kizárólag a könyvelők ügye. A komplex elemzés az üzem valamennyi dolgozójának ügye, kezdve a segédmunkásoktól a vezető gazdasági dolgozókig Az irányelvek külön kiemelik annak je­lentőségét, hogy a munkahelyeken a dolgozók, mesterek, technikusok nyíl­tan elemezzék a hibákat, tárgyalják meg a következő évi feladatokat s te­remtsék meg ezek teljesítéséhez a fel­tételeket. A fő hangsúly tehát a konk­rét elemzésen van. Az írásbeli je­lentés az már csak az elemzés ösz­szegezése, mely a legfontosabb prob­lémákat és intézkedéseket sűríti ösz­sze. Éppen ebből a szempontból rend­kívül nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az elemzés a dolgozók részvételével történjék. A tapasztala­tok azt bizonyítják ugyanis, hogy a múltban még a szakszervezetek is eléggé félvállról vették ezt a kérdést s nem teremtették meg a feltételeket arra, hogy a dolgozók érdemlegesen beleszólhassanak az elemzésekbe. A komplex elemzés rendszerint a közgazdászok ügye volt, s a dolgo­zók elé már a kész elemzést ter­jesztették, gyakran bonyolult össze­visszaságban, hogy az egyszerű dol gozók előtt az elemzés érthetetlenné vált. Az azonban majdminden komp lex elemzésben megtalálható, hogy a dolgozók részvétele kielégítő. Ez a megállapítás persze csupán azon alap­szik, hány gyűlést rendeztek, ahol többek között a komplex elemzésről is szó volt. Holott az elemzés sokkal hatékonyabb, ha azt közvetlenül a munkahelyen végzik, ha ott vitatják meg, hogyan teljesíthetik a feladato­kat, mit tehetnek a minőség megjaví­tásáért, a termelőeszközök jobb ki­használásáért, az önköltség csökken­téséért stb. Az így végzett komplex elemzésről szóló írásbeli jelentés mentes a formalizmustól és a sema­tizmustól, tehát hatékony és célra­vezető. És erről van szó. Hogy az üzem milyen munkát végez, mit adott a népgazdaságnak és mit vár az ál­lamtól, hogy jobb eredményeket ér­hessen el — az nem csupán a vezető gazdasági dolgozók, hanem az üzem minden egyes dolgozójának az ügye. Ezért nem lehet őket kizárni a tény­leges elemzésből, s csupán a kész elemzést eléjük terjeszteni. Ez forma­lizmus, s formálissá válik maga a komplex elemzés is. Ezzel kapcsolat­ban szükséges még felhívni a figyel­met arra, hogy az üzemek többségé­ben csupán évi komplex elemzést végeznek. Ez pedig nem a legszeren­csésebb gyakorlat, mert az elemzés­nek az irányítás szerves részét kell képeznie. A visszapillantás ugyanis gyakran már késő, ezért hasznos lesz, ha üzemeinkben az irányelvek alapján havonta és negyedévenként is elvégzik a komplex elemzést. Ez le­hetővé teszi menetközben kijavítani a hibákat, s az évi komplex elemzés kidolgozását is megkönnyíti. Ugyan­akkor az elemzések tekintélyét növel­né az, ha a bennefoglalt feladatok teljesítését az üzemi bizottságok kö­vetkezetesen ellenőriznék. A gyakor­latból ugyanis tudjuk, hogy az év végén számos feladat után odabigy­gyeszthető, hogy „teljesítve", csak ép­pen egy-két feladat maradt teljesítet­lenül, s a népgazdaság, vagy az üzem szempontjából éppen az volt a döntő! VÉGÜL ELMONDHATJUK, hogy az új irányelvek lehetővé teszik, hogy az évi komplex elemzéseket mentesít­sük a formalizmustól, s lényegesen jobb feltételeket teremtenek a komp­lex elemzések szervezésére és kidol­gozására. Hogy azonban az idei komp­lex elemzések mennyivel lesznek ha­tékonyabbak és célszerűbbek az előb­biektől, nem teljes egészében az irányelveken múlik. Sok függ azok­tól a dolgozóktól is, akik az évi komplex elemzést szervezik és Irá­nyítják. Szükséges továbbá, hogy a gazdasági, párt- és szakszervezeti szervek támogassák az új irányelvek életbelépését, gondoskodjanak arról, hogy a komplex elemzések a terme­lés hatékonyságának, gazdaságosságá­nak, a gyártmányok minőségének főbb kérdéseire összpontosuljanak. K. I. Viczén János nem sokkal volt túl a harmincon, amikor 1960 máju­sában feleségével közösen átvette a dereski vendéglő és kifőzde vezeté­sét. Nem sokkal később megválasz­tották a helyi egységes földműves­szövetkezet elnökévé is. Viczén János egy kikötéssel vállalta ezt a funk­ciót: feleségének továbbra is segíthet a vendéglő és a kifőzde vezetésében. Az illetékeseknek semmi kifogásuk nem volt ez ellen, így történt, hogy e két felelős munkakör egy ember kezében összpontosult. Az újdonsült elnök annak félreért­hetetlen kinyilvánításával kezdte mű­ködését, hogy az ellenőrző bizottság a jövőben az ő tudomása nélkül sem­mibe ne üsse az orrát, hozzájárulása nélkül semmit nem ellenőrizhet. így is történt. A szövetkezet ellenőrző bizottságának működése megbénult, éveken át nem fejtett ki semmilyen tevékenységet. Minden az elnöktől függött, mindenben ő döntött. Intézkedésekben nem is volt hiány. Csakhogy ezek nem a szövetkezet gazdálkodásának előrelendítésére Irá­nyultak. Ezt mutatja az is, hogy s szövetkezet 1961-ben hanyatlani kez­dett. Elhanyagolták a termelési ala­pok bővítését, ennek következtében megrekedt a termelés fejlődése. A szö­vetkezet gazdálkodása ösztönössé vált, a felmerült problémákat nem tárgyalták meg a taggyűléseken 1962-ben már nehézségekbe ütközött a munkaegységekre járó előleg kifi­zetése is. A szövetkezet gondokkal küszkö­dött, az elnök azonban gondoskodott búfelejtőről. A szövetkezet és a ven (léglő furcsa összefonódása ezt meg könnyítette. Sokszor vígadtak a kocs mában egyesek, s annál vígabban voltak, mert számukra a számla ki­egyenlítése nem okozott gondot. Ki­Vadászat és halá (CTK) — Szlovákiá­ban több mint 210 000 hektárnyi vadászterület áll a bel- és külföldi vadászok rendelkezésé­re. Mivel egyre nagyobb idegenforgalomra szá­mítunk, a jövő évben száz százalékkal több vad fizetett vadászása Kemény a fizette azt helyettük a szövetkezet, mint ahogy az új elnök jóvoltából sok más egyebet is fedezett. A múlt év júniusának egyik forró napján ellenőr érkezett a dereskel vendéglőbe. Megejtette az ellenőrzést és több ezer koronás hiányt fedezett fel. Más embernek melege lett volna ettől, Viczén Jánosnak azonban a leg­kisebb gondot sem okozta. Olyan agyafúrt ember, mint amilyen ő, ef­féle csekélységen nem akadt fenn. Hamarjában lebélyegzett egy üres pa­pírlapot, s bekopogott az ellenőrző bizottság egyik tagjához. — Firkantsd már ide a neved — tette elébe a pecséttel ellátott papí­rost. Az megtette ellenvetés nélkül. Viczén János az ily módon hitelesí­tett papíron nagy mennyiségű árucikk nevét tüntette fel, mintha azt hóna­pokkal azelőtt a szövetkezet évzáró taggyűlésére szállította volna a ven­déglő. Az ellenőrnek a markába nyomta a hamis számlát azzal, hogy véletle­nül a szövetkezeti irodán maradt. Futotta a hiány pótlására a szö­vetkezet pénzéből, ha a tagoknak ke­vés jutott is belőle. 1962-ben a szövetkezet 12 582 ko­ronára rúgó Italszámlát egyenlített kí a vendéglőben. A múlt év márciu­sában az elnök a szövetkezet vezető­ségének tudta nélkül számlát állított ki a szövekezet részére, amelyen tíz liter pálinkával többet mutatott ki mint amennyit a vendéglő valóban szállított. 1962 augusztusában sógo rának magánmunkáért 1800 koronát rizetett kl Két mázsa rozsból és 30 kg cukorból pedig pálinkát főzetett Hogy mindezt és a több! hasonló kiadást, amelyben többek között or gazdaság is szerepel — nemzeti vál­lalatoktól ellopott értékek megvásár­lása — miképpen fedezhették a szö­vetkezet pénztárából? A „fekete pénztár" révén. Hogy ez miféle cso­dabogár? Azt ls megmagyarázom. A múlt év augusztusában Viczén Já­nos elnök utasítást adott ki, hogy 43 mázsa gabonát magánszemélyek­nek adjanak el. A kapott összegből létesítették a „fekete pénztárt", a törvénytelen kiadások fedezésére. Az elnök utasítására ezenkívül egészsé­ges borjakat és hízott sertéseket vág­tak le, s mindezt akkor, amikor a szövetkezetnek nem volt meg a ter­vezett állatállománya. Hogyan gaz­dálkodtak ezzel a dugott pénzzel, azt mutatja a pénztárosnak a rimaszomba­ti járásbíróság előtt tett vallomása, amelyben többek között kijelenette: „1962 auguszusának egyik napján az­zal jött hozzám a szövekezet elnöke, hogy adjak neki sürgősen ötszáz ko­ronát, mert a traktorhoz valamilyen pumpát kell venni. Odaadtam a pénzt minden Igazolás nélkül. Hogy való­ban megvette-e a pumpát, azt már nem tudom". Viczén János rendsze­resen magánútra használta a szövet­kezet tehergépkocsiját is. Poltárról például kétszer hozatott saját háza javítására tetőfedőcserepet. A szövet­kezet a szállításban segédkező három dolgozónak ezernégyszáz koronát fi­zetett kl. Társadalmunkban az efféle agya­fúrt emberek azonban nem sokáig űzhetik mesterkedéseiket. Előbb-utóbb eltörik az a bizonyos „korsó", s a bíróság elé kerülnek bűntetteikért. Viczén János sem kerülte el sorsát. A vádirat hosszú oldalakon keresztül sorolja fel a közösséget megkárosító tevékenységét. Spekulációs módon például több mint 11 ezer koronával rövidítették meg a gép- és traktor­állomást és az Agrotechna vállalatot azzal, hogy vízvezetékcsöveket rendel­tek a szövetkezet részére, s ezt ma­gánszemélyeknek adták el. A dereskei vendéglő vízvezetékének felszerelésé­nél hamis számlák alapján a Jednota csaknem ötezer koronát fizetett k! a szövetkezetnek, holott a szövetkezet e célra sem munkát, sem anyagot nem fordított. Ezt az összeget ma­gánszemélyeknek juttatták. Viczén János rendszeresen húst, szalonnát és más hústermékeket tulajdonított el, ezeket ismerőseinek eladta, amivel a Jednotát több mint 13 ezer koronával megkárosította. Viczén János kapzsi jellemvonását mindennél jobban megmutatja, hogy önző céljai érdekében a vendéglőben kosztoló nyugdíjasokat is megrövidí­tette. A szakácsnő beismerte, hogy Viczén az áru kiadásánál mindig ke­vesebb élelmiszert adott át neki a főzéshez, mint amennyit az átvételi űrlapon kimutatott. Megörtént pél­dául, hegy a feltüntetett 3 kg hús he­lyett csak 1 kg-ot kapott Természe­tes, hogy a nyugdíjasok ételadagja ennek következtében nagyon össze­zsugorodott. A kifőzdéből szerzett zsírt Viczén még meg is drágította, 28 korona helyett 31 koronáért adta tovább. Hogy a lúd még kövérebb legyen, az üzletben vásárolt bort a vendéglőben nagy mennyiségben mér­te kl, három koronával drágábban. A kapzsiság rossz tanácsadó. Ennek igazságán elég ideje lesz elmélkedni a rossz útra tért egykori szövetkezeti elnöknek, aki tetteiért két évre a rács mögé került. GÁL ZÁSZLÓ 1983. december 30. * ÜJ SZÖ 3 íír

Next

/
Oldalképek
Tartalom