Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-30 / 358. szám, hétfő

Hofékonyobb kompľex elemrést A növekedés problémái Ostrava és általában az északmorvaországi kerület jelentősége szinte hónapról hónapra növekszik. A főbb iparágak termelésének fokozásával, valamint a szolgáltatások bővülésével a lakosság száma is gyarapszik. 1970-ig átköltözéssel és természetes szaporulattal 192 000-rel növekedik a kerület lakosainak száma. Ezek szerint 1970-ig a kerület lakosságának száma előreláthatólag egymillió 884 000-re növekszik. Ez azt jelenti, hogy a szaporulatból 130 000 lakos lesz produktív korban. Természetesen itt arra is számítanak, hogy a tízezreket kitevő brigádok oroszlánrésze végleg a kerületben marad. A kerületben 1970-ig jelentős feladatokat kell teljesíteni. Elsősorban 110 000 lakást kell építeni. Az építkezést elsősorban a bányák környékére összpontosítják. Előzetes elemzések alapján a kormány arra a megállapításra jutott, hogy az építőipar képes ezt a feladatot teljesíteni, de csak úgy, ha biztosítják az építkezés tervezési előkészítését. A népgazdasági ágazatok ÉszakMorvaországban fontossági sorrendben a párthatározat szerint a következők: a közlekedés, az ostrava-karvinai szénbányák és kohók, a mezőgazdaság, az építőipar. További lényeges kérdés, honnan szerezzük ebbe a kerületbe a hiányzó munkaerőket! Elsősorban a gépiparban, a közszükségleti cikkeket gyártó iparban vannak nagy tartalékaink. A koncentráció következtében feleslegessé vált munkaerőket a hiányt szenvedő ágazatokba csoportosítjuk át. Ilyenképpen Ostrava környékének üzemei 1965-ig 3280 dolgozót nyernek. Ostrava és környéke termelőerői fejlesztésének összhangba kell kerülnie a bányák, a kohók és mezőgazdaság nyersanyagbázisaival. Tízen a vidéken állandóan figyelemmel fogják kísérni a munkatermelékenység növekedését, a további gépesítést és automatizálást, mely intézkedésekkel további munkaerőket tudunk felszabadítani. —gk— JCultáta A VALÓSAGOT FEJEZI KI Rudolf Krivos kiállítása Rudolf Krivoš első egyéni kiállítá- peinek plasztikus, erősen kifejező Ô sán Bratlslavában a Városi Képtár- struktúrája. Különböző új anyagot albán mutatja be az utolsó három év- kalmaz, nem öncélúan, s a felületen ben alkotott müvei legjavát, amivel szinte él a szin. Egy ideig geometriai a modern szlovák képzőművészet arc- felfogással dolgozott. Aztán lazult ez élének kialakításához ő is hozzá- a kötöttség, és vérbő kifejező kész járult. séggel az alakulásban levő, az alkotó Krivoš Tlsovecen született 1933-ban. folyamatban formálódó figurát érzéCemický és Mudroch növendéke volt ff: Ä a Képzőművészeti Főiskolán, ahol 1956-ban fejezte be tanulmányait. Röviddel ezután tagja lett a Galandáról elnevezett alkotócsoportnak. Képei több hazai és külföldi tárlaton szerepeltek. Sao Paolóban ez idő szerint két festménye van kiállítva. Ha jelen tárlatának anyagát, — mintegy negyven alakos képét végignézzük s elgondolkozunk rajtuk. Bertold Brecht szaval merülnek fel tudatunkban: Hogyan kívánhatnők a művésztől, hogy régi művészi eszközökkel valósítsa meg új történések képmását? — Krivos, ha nem is sohasem volt, — de nálunk minden esetre újszerű formában közli mondandóját. Tény, hogy kezdettől fogva bátran harcolt a szokványosság és a frázis ellen. Idegen számára a tetszetős, behízelgő festésmód is. Eleve leszögezhetjük, hogy Krivoš műveinek tárgya van, tehát nem az elvont művészet képviselője, bár erősen absztrahál, viszont absztrakció nélkül nincs művészet. A valóságot fejez! ki, melynek mint az életet átélő ember részese. A kép, amit fest „a realitás objektív és szubjektív kelteti. Bizonyos elemeket elhagy vonatkozásait foglalja magába. Nem- másokat meg kidomborít, s egysze csak az eseményt —, hanem az él- rűségével arra törekszik, hogy ne te ményt, az érzést és a képzeletet is." Az relje el a figyelmet a lényegről. El osztrák Ernst Fischernek, korunk ki- gondolása! filozófiai elvből indulna! R. Krivos: Anya. váló marxista esztétájának e meghatározása bizonyos vonatkozásban úgy vélem, Krivošra is alkalmazható. Lássuk most, festőnk mit választ a ki. Az élet, a születés, növekedés é: pusztulás elvét akarja éreztetni i Gyermeket tápláló anyában, a Szerel mesekben, egy-egy aktban, női vagi valóság gazdag anyagából? Az ember gyermekportréban, figurákkal a jel és ember, ember és természet, az ember és a gép viszonyát latolgatja. Egyes női és férfi alakokat, gyermekeket, vagy csoportokat, minden dekorativitástól, külső sallangtól mentesen állít közömbös színű, újabban eleven sárga vagy vörös háttérbe. Kulturált színkeverő, palettájának zett tájban s a város előterében Majd erős testű, vállas férfiakat állí egymás mellé. Szúrósan előreszege zett tekintetük Ellenállásról szól. Él ményt, gondolatot, érzést, foglal kép be a Teher című kompozícióban is A férfihátakra konkrét néven nen nevezhető teher nehezedik. A Batyui zat Szlovákiában lesz engedélyezve. Ez azonban a medvevadászatra nem vonatkozik. Az állam több mint 2,5 millió koronát fordít 53 vadászház, több magasles, etetőhely s erdei út építésére. Szlovákiában a jövő évben a fizetett halászást is bevezetik a skálája szűk. Rendkívül érdekes ké- asszony is a lét, a gondok és fáj , dalmak rájuk nehezedő súlyát viseli Az erősen átélt valóság jelképes ér telmű mondanivalójának, — bár ninc; humanizmus híján —, érzelmi hatásé mégis elszomorító. A szkeptikus mára, akik főleg a fojtott és komor hangban borúlátó: pisztráng, a pénzespér nyilvánul meg. Miért? A háború, aj és a lazacpisztráng ha- atomveszélyből eredő bizonytalansás váltja-e ki ezt az életérzést, melynek nem volna szabad passzívan átenged nle magát. S épp, mert fiatal, aktív alkotó előretörése fokozásával, a haladást és humánumot szolgálva, küzkülföldi vendégek szálászata Iránt érdeklődnek. Ezért a közeljövőben különösen a Garam völgyében, Liptó ban és Árvában védett deni kellene ellene, halászterület létesül. Bárkány Jenünr kút, törékeny a korsó AZ ESZTENDŐ végéhez értünk. Üzemeinkben új feladatok teljesítését kezdik meg. A hatvanhármas év azonban nem tűnik el nyomtalanul, az új esztendő elején többször emlegetjük majd: hogyan teljesítettük a tervszámokat, milyen tanulságot vonhatunk le az eredményekből és a fogyatékosságokból, hogyan hasznosíthatjuk az évközben nyert tapasztalatokat az új, nagyobb feladatok teljesítése közben. Hasonló kérdésekre kell választ adni az évi komplex elemzésekben. S mielőtt erre sor kerül, üzemeinkben tisztázni kell néhány kérdést az elemzések kidolgozásával kapcsolatban. Ugyanis az elmúlt évek komplex elemzéseiből több tanulságot le kell vonnunk, ha azt akarjuk, bogy a hatvanhármas év komplex elemzése hatékony és célravezető legyen. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fő súlyt általában nem a tényleges elemzésre, hanem a jelentés kidolgozására helyezték. Ezt a helytelen módszert lényegében két dolog idéete elő: a felsőbb szervek rendszerint terjedelmes, minden részletre kiterjedő írásbeli jelentést követeltek, ugyanakkor az üzemekben is gyakran félremagyarázták a „komplex" fogalmat. így aztán az elemzésekre rányomta bélyegét a sematizmus, a formalizmus, s a helyett, hogy a tényeket alapos elemzésnek vetették volna alá — csupán általános megoldást, útmutatást mellőző leírást nyújtottak. Az elemzések terjedelme évről évre növekedett, minél vaskosabb volt a komplex elemzés, készítői annál több dicséretet kaptak a felsőbb szervektől, mondván ez alapos munka volt. Ebből a felismerésből kiindulva a Pénzügyminisztérium az Állami Tervhivatal és az Állami Bank közreműködésével kidolgozta „Az évi komplex elemzések szervezésének irányelveit". Az új irányelvek nem részletezik az évi komplex elemzések szervezésének módszereit s nem tartalmaznak terjedelmes utasításokat. Míg a múltban az irányelvek olyan kérdéseket is tartalmaztak, melyekre csupán formájis választ kellett adni, addig az új irányelvek szerint az üzemek és vállalatok a komplex elemzés olyan formáját választhatják, amely legjobban megfelel az üzem munkájának s a problémák jellegének. Természetesen nem téveszthetik szem elől a komplex elemzések fő irányelveit. AZ ÚJ IRÄNVELVEK hangsúlyozzák, hogy a felsőbb szervek és az Állami Bank csupán olyan jelentéseket kérjenek az üzemektől, melyek elkerülhetetlenül szükségesek az Irányító munkához. Az évi komplex elemzések kidolgozásánál fel kell használni az év közben kidolgozott jelentéseket, tanácsos a terjedelem és a példányszám korlátozása ls. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a komplex elemzés ne legyen az Irányításhoz szükséges adatok halmaza, hanem általános áttekintést nyújtson a vállalat munkájáról és a feladatok teljesítésére való felkészültségről. Az új irányelvek szerint a komplex elemzés lényegét nem az írásbeli jelentés kidolgozásában kell látnunk, hanem a tényleges elemzésben — abban, hogy a megoldatlan problémákat közvetlen a munkahelyeken elemezzék, feltárják az összefüggéseket és rámutassanak a hibák eltávolításának módjára — vagyis konkrét Intézkedéseket tartalmazzanak, melyek hatékonyan elősegítik a feladatok teljesítését. Természetesen a komplex elemzések nem szorítkozhatnak csupán a pénzügyi gazdálkodás kimutatására, s így nem kizárólag a könyvelők ügye. A komplex elemzés az üzem valamennyi dolgozójának ügye, kezdve a segédmunkásoktól a vezető gazdasági dolgozókig Az irányelvek külön kiemelik annak jelentőségét, hogy a munkahelyeken a dolgozók, mesterek, technikusok nyíltan elemezzék a hibákat, tárgyalják meg a következő évi feladatokat s teremtsék meg ezek teljesítéséhez a feltételeket. A fő hangsúly tehát a konkrét elemzésen van. Az írásbeli jelentés az már csak az elemzés öszszegezése, mely a legfontosabb problémákat és intézkedéseket sűríti öszsze. Éppen ebből a szempontból rendkívül nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az elemzés a dolgozók részvételével történjék. A tapasztalatok azt bizonyítják ugyanis, hogy a múltban még a szakszervezetek is eléggé félvállról vették ezt a kérdést s nem teremtették meg a feltételeket arra, hogy a dolgozók érdemlegesen beleszólhassanak az elemzésekbe. A komplex elemzés rendszerint a közgazdászok ügye volt, s a dolgozók elé már a kész elemzést terjesztették, gyakran bonyolult összevisszaságban, hogy az egyszerű dol gozók előtt az elemzés érthetetlenné vált. Az azonban majdminden komp lex elemzésben megtalálható, hogy a dolgozók részvétele kielégítő. Ez a megállapítás persze csupán azon alapszik, hány gyűlést rendeztek, ahol többek között a komplex elemzésről is szó volt. Holott az elemzés sokkal hatékonyabb, ha azt közvetlenül a munkahelyen végzik, ha ott vitatják meg, hogyan teljesíthetik a feladatokat, mit tehetnek a minőség megjavításáért, a termelőeszközök jobb kihasználásáért, az önköltség csökkentéséért stb. Az így végzett komplex elemzésről szóló írásbeli jelentés mentes a formalizmustól és a sematizmustól, tehát hatékony és célravezető. És erről van szó. Hogy az üzem milyen munkát végez, mit adott a népgazdaságnak és mit vár az államtól, hogy jobb eredményeket érhessen el — az nem csupán a vezető gazdasági dolgozók, hanem az üzem minden egyes dolgozójának az ügye. Ezért nem lehet őket kizárni a tényleges elemzésből, s csupán a kész elemzést eléjük terjeszteni. Ez formalizmus, s formálissá válik maga a komplex elemzés is. Ezzel kapcsolatban szükséges még felhívni a figyelmet arra, hogy az üzemek többségében csupán évi komplex elemzést végeznek. Ez pedig nem a legszerencsésebb gyakorlat, mert az elemzésnek az irányítás szerves részét kell képeznie. A visszapillantás ugyanis gyakran már késő, ezért hasznos lesz, ha üzemeinkben az irányelvek alapján havonta és negyedévenként is elvégzik a komplex elemzést. Ez lehetővé teszi menetközben kijavítani a hibákat, s az évi komplex elemzés kidolgozását is megkönnyíti. Ugyanakkor az elemzések tekintélyét növelné az, ha a bennefoglalt feladatok teljesítését az üzemi bizottságok következetesen ellenőriznék. A gyakorlatból ugyanis tudjuk, hogy az év végén számos feladat után odabigygyeszthető, hogy „teljesítve", csak éppen egy-két feladat maradt teljesítetlenül, s a népgazdaság, vagy az üzem szempontjából éppen az volt a döntő! VÉGÜL ELMONDHATJUK, hogy az új irányelvek lehetővé teszik, hogy az évi komplex elemzéseket mentesítsük a formalizmustól, s lényegesen jobb feltételeket teremtenek a komplex elemzések szervezésére és kidolgozására. Hogy azonban az idei komplex elemzések mennyivel lesznek hatékonyabbak és célszerűbbek az előbbiektől, nem teljes egészében az irányelveken múlik. Sok függ azoktól a dolgozóktól is, akik az évi komplex elemzést szervezik és Irányítják. Szükséges továbbá, hogy a gazdasági, párt- és szakszervezeti szervek támogassák az új irányelvek életbelépését, gondoskodjanak arról, hogy a komplex elemzések a termelés hatékonyságának, gazdaságosságának, a gyártmányok minőségének főbb kérdéseire összpontosuljanak. K. I. Viczén János nem sokkal volt túl a harmincon, amikor 1960 májusában feleségével közösen átvette a dereski vendéglő és kifőzde vezetését. Nem sokkal később megválasztották a helyi egységes földművesszövetkezet elnökévé is. Viczén János egy kikötéssel vállalta ezt a funkciót: feleségének továbbra is segíthet a vendéglő és a kifőzde vezetésében. Az illetékeseknek semmi kifogásuk nem volt ez ellen, így történt, hogy e két felelős munkakör egy ember kezében összpontosult. Az újdonsült elnök annak félreérthetetlen kinyilvánításával kezdte működését, hogy az ellenőrző bizottság a jövőben az ő tudomása nélkül semmibe ne üsse az orrát, hozzájárulása nélkül semmit nem ellenőrizhet. így is történt. A szövetkezet ellenőrző bizottságának működése megbénult, éveken át nem fejtett ki semmilyen tevékenységet. Minden az elnöktől függött, mindenben ő döntött. Intézkedésekben nem is volt hiány. Csakhogy ezek nem a szövetkezet gazdálkodásának előrelendítésére Irányultak. Ezt mutatja az is, hogy s szövetkezet 1961-ben hanyatlani kezdett. Elhanyagolták a termelési alapok bővítését, ennek következtében megrekedt a termelés fejlődése. A szövetkezet gazdálkodása ösztönössé vált, a felmerült problémákat nem tárgyalták meg a taggyűléseken 1962-ben már nehézségekbe ütközött a munkaegységekre járó előleg kifizetése is. A szövetkezet gondokkal küszködött, az elnök azonban gondoskodott búfelejtőről. A szövetkezet és a ven (léglő furcsa összefonódása ezt meg könnyítette. Sokszor vígadtak a kocs mában egyesek, s annál vígabban voltak, mert számukra a számla kiegyenlítése nem okozott gondot. KiVadászat és halá (CTK) — Szlovákiában több mint 210 000 hektárnyi vadászterület áll a bel- és külföldi vadászok rendelkezésére. Mivel egyre nagyobb idegenforgalomra számítunk, a jövő évben száz százalékkal több vad fizetett vadászása Kemény a fizette azt helyettük a szövetkezet, mint ahogy az új elnök jóvoltából sok más egyebet is fedezett. A múlt év júniusának egyik forró napján ellenőr érkezett a dereskel vendéglőbe. Megejtette az ellenőrzést és több ezer koronás hiányt fedezett fel. Más embernek melege lett volna ettől, Viczén Jánosnak azonban a legkisebb gondot sem okozta. Olyan agyafúrt ember, mint amilyen ő, efféle csekélységen nem akadt fenn. Hamarjában lebélyegzett egy üres papírlapot, s bekopogott az ellenőrző bizottság egyik tagjához. — Firkantsd már ide a neved — tette elébe a pecséttel ellátott papírost. Az megtette ellenvetés nélkül. Viczén János az ily módon hitelesített papíron nagy mennyiségű árucikk nevét tüntette fel, mintha azt hónapokkal azelőtt a szövetkezet évzáró taggyűlésére szállította volna a vendéglő. Az ellenőrnek a markába nyomta a hamis számlát azzal, hogy véletlenül a szövetkezeti irodán maradt. Futotta a hiány pótlására a szövetkezet pénzéből, ha a tagoknak kevés jutott is belőle. 1962-ben a szövetkezet 12 582 koronára rúgó Italszámlát egyenlített kí a vendéglőben. A múlt év márciusában az elnök a szövetkezet vezetőségének tudta nélkül számlát állított ki a szövekezet részére, amelyen tíz liter pálinkával többet mutatott ki mint amennyit a vendéglő valóban szállított. 1962 augusztusában sógo rának magánmunkáért 1800 koronát rizetett kl Két mázsa rozsból és 30 kg cukorból pedig pálinkát főzetett Hogy mindezt és a több! hasonló kiadást, amelyben többek között or gazdaság is szerepel — nemzeti vállalatoktól ellopott értékek megvásárlása — miképpen fedezhették a szövetkezet pénztárából? A „fekete pénztár" révén. Hogy ez miféle csodabogár? Azt ls megmagyarázom. A múlt év augusztusában Viczén János elnök utasítást adott ki, hogy 43 mázsa gabonát magánszemélyeknek adjanak el. A kapott összegből létesítették a „fekete pénztárt", a törvénytelen kiadások fedezésére. Az elnök utasítására ezenkívül egészséges borjakat és hízott sertéseket vágtak le, s mindezt akkor, amikor a szövetkezetnek nem volt meg a tervezett állatállománya. Hogyan gazdálkodtak ezzel a dugott pénzzel, azt mutatja a pénztárosnak a rimaszombati járásbíróság előtt tett vallomása, amelyben többek között kijelenette: „1962 auguszusának egyik napján azzal jött hozzám a szövekezet elnöke, hogy adjak neki sürgősen ötszáz koronát, mert a traktorhoz valamilyen pumpát kell venni. Odaadtam a pénzt minden Igazolás nélkül. Hogy valóban megvette-e a pumpát, azt már nem tudom". Viczén János rendszeresen magánútra használta a szövetkezet tehergépkocsiját is. Poltárról például kétszer hozatott saját háza javítására tetőfedőcserepet. A szövetkezet a szállításban segédkező három dolgozónak ezernégyszáz koronát fizetett kl. Társadalmunkban az efféle agyafúrt emberek azonban nem sokáig űzhetik mesterkedéseiket. Előbb-utóbb eltörik az a bizonyos „korsó", s a bíróság elé kerülnek bűntetteikért. Viczén János sem kerülte el sorsát. A vádirat hosszú oldalakon keresztül sorolja fel a közösséget megkárosító tevékenységét. Spekulációs módon például több mint 11 ezer koronával rövidítették meg a gép- és traktorállomást és az Agrotechna vállalatot azzal, hogy vízvezetékcsöveket rendeltek a szövetkezet részére, s ezt magánszemélyeknek adták el. A dereskei vendéglő vízvezetékének felszerelésénél hamis számlák alapján a Jednota csaknem ötezer koronát fizetett k! a szövetkezetnek, holott a szövetkezet e célra sem munkát, sem anyagot nem fordított. Ezt az összeget magánszemélyeknek juttatták. Viczén János rendszeresen húst, szalonnát és más hústermékeket tulajdonított el, ezeket ismerőseinek eladta, amivel a Jednotát több mint 13 ezer koronával megkárosította. Viczén János kapzsi jellemvonását mindennél jobban megmutatja, hogy önző céljai érdekében a vendéglőben kosztoló nyugdíjasokat is megrövidítette. A szakácsnő beismerte, hogy Viczén az áru kiadásánál mindig kevesebb élelmiszert adott át neki a főzéshez, mint amennyit az átvételi űrlapon kimutatott. Megörtént például, hegy a feltüntetett 3 kg hús helyett csak 1 kg-ot kapott Természetes, hogy a nyugdíjasok ételadagja ennek következtében nagyon összezsugorodott. A kifőzdéből szerzett zsírt Viczén még meg is drágította, 28 korona helyett 31 koronáért adta tovább. Hogy a lúd még kövérebb legyen, az üzletben vásárolt bort a vendéglőben nagy mennyiségben mérte kl, három koronával drágábban. A kapzsiság rossz tanácsadó. Ennek igazságán elég ideje lesz elmélkedni a rossz útra tért egykori szövetkezeti elnöknek, aki tetteiért két évre a rács mögé került. GÁL ZÁSZLÓ 1983. december 30. * ÜJ SZÖ 3 íír