Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-29 / 357. szám, vasárnap

A Szovjetunió kitart Algéria mellett Az algériai kormányküldöttség elutazott Moszkvából Moszkva (CTK) — Moszkvában december 27-én fogadást rendez­tek az algériai küldöttség tiszte­letére. A fogadáson Mohammad Lebzsavi, az algériai küldöttség tagja és Nyikita Hruscsov szélalt fel. Muhammad Lebzsavi beszédében többek között kijelentette: „Az algé­riai forradalom baráti segítségben ré­szesül a Szovjetunió részéről. Meg­állapíthatjuk, hogy a szovjet népnek az algériai nép iránti baráti érzései ma újból bebizonyosodtak. Meg kell említeni, hogy az algériai forradalom ellenségei, akik el akarnak bennün­ket idegeníteni a Szovjetuniótól, nya­kukat szegik. Ez vonatkozik az Im­perializmus és az újgyarmatosítás összes képviselőire." Muhammad Lebzsavi hangsúlyozta, hogy a küldöttség a Szovjetunióban szerzett tapasztalatait felhasználja a szocializmus építésénél, melyet a nemzeti sajátosságok és az arab mu­zulmán kultúra figyelembevételével építenek fel azon elv alapján, hogy a hatalom a munkásság és a paraszt­ság kezében lesz és az értelmiség, valamint az algériai nép többi réte­gei hathatós támogatást nyújtanak. Muhammad Lebzsavi beszéde befeje­ző részében az algériai—szovjet ba­rátságot éltette. Nyikita Hruscsov beszédében ki­jelentette, hogy a szovjet emberek mindig bfztak az algériai nép győ­zelmében. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió Algériának nyújtott tá­mogatása nem titok. És a Szovjetunió képviselői ezt a franciák előtt sem titkolták. Nyikita Hruscsov a továbbiakban a dél-vietnami helyzetről beszélt. „A francia gyarmatosítókat — mondot­ta — amerikai Imperialisták váltot­ták fel. Nem tudom, hány év múlva, de a dél-vietnami nép kikergeti az amerikai imperialistákat, ehhez nem fér kétség." „Az algériai párt- és kormánykül­döttség tagjaival folytatott tárgyalá­saink során bebizonyosodott, hogy a legfontosabb kérdésekben egyforma nézeteket vallunk és hogy országaink következetesen folytatják a békéért, az imperializmus és gyarmati rend­szer elleni harcot" — hangsúlyozta Hruscsov elvtárs. Beszéde befejező részében reményét fejezte kl, hogy az SZKP és az FLN közti kapcsolatok a két ország népének érdekében to­vább fognak fejlődni. • • • Az Algériai Demokratikus Népköz­társaság kormány- és pártküldöttsége tegnap elutazott Moszkvából. A vnu­kovől repülőtéren Alekszej Koszlgfn, Borisz Ponomarjov, Muhammad Bin Jahja algériai nagykövet, a diplomá­ciai testület tagjai és újságírók bú­csúztak a küldöttségtől. Alekszej Koszigln és Hadzs Bin Ál­la, az algériai küldöttség vezetője rövid beszédet mondott a repülőté­ren. Ä iíoiisiii Toüqcs O ciprusi hs'yieli Itipil Duncan Sandys Ciprusra utazott • Athénben tanácskoztak a vezérkari főnökök New York (CTK) — Ciprus kérésére pénteken közép-európai időszá­mítás szerint 5 óra 35 perckor a Biztonsági Tanács New Yorkban Ciprus panaszáról tárgyalt. Dean Rusk inienúlo o japán televízióban Tokió (ČTK) — Dean Rusk, az Egyesült Államok külügyminisztere a japán televíziós társaságnak adott interjújában számos nemzetköz! poli­tikai kérdésre válaszolt. Hangsúlyoz­ta, szerinte az a vélemény ural­kodik a világon, hogy a moszkvai atomcsendegyezmény nem jelentheti a viták, tárgyalások végét. Rusk meggyőződését fejezte kl, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös érdeke a nukleáris háború veszélyének kiküszöbölése, a fegyverkezési verseny csökkentése. A két ország most ki akarja bővíteni kölcsönös kereskedelmi, kulturális és tudományos együttműködését, de — tette hozzá Rusk — ezen a téren még nehézségek merülnek fel. Arra a kérdésre, hogy rövid időn belül megtartják-e a Kelet-Nyugat csúcsértekezletét Rusk azt felelte, hogy ilyen értekezlettel egyelőre nem számít. Meggyőződését fejezte kl azonban, hogy a vezető államférfiak hajlandók lennének egy ilyen érte­kezleten részt venni, ha remény vol­na arra, hogy az értekezlet haladást eredményez a fontos kérdésekben. Az Egyesült Államok és a Kinai Népköztársaság közti kapcsolatokat illető kérdésre felelve Rusk azt állí­totta, hogy az Egyesült Államok kor­mányának politikája ezen a téren nem változott meg. A továbbiakban közölte, hogy a japán kormány kép­viselőivel Kennedy elnök halála miatt félbeszakított tárgyalását január vé­gén folytatja. Ezeken a tárgyalásokon foglalkoznak majd a kínai kérdéssel Ciprus hivatalos képviselője már előbb bejelentette az ENSZ-ben, hogy a sziget északi partjának közeiében 5 török tengeralattjárót, négy török torpedórombolót és három hadihajót figyeltek meg. A Biztonsági Tanács ülésén Zenon Rossldes ciprusi küldött először a tö­rök repülőgépek provokációs berepü­léseiről beszélt. Aztán bejelentette, hogy pénteken a késő esti órákban a külügyminiszter táviratilag arról tájékoztatta őt, hogy Ciprustól 25 mérföldnyire török hajókat észleltek, melyek teljes sebességgel Ciprus felé közeledtek. Ciprus ezért a Biztonsági Tanács azonnali összehívását kérte, mivel ezekben a pillanatokban invá­zió veszélyeztette Ciprust és veszély­ben volt a békeszerződés. A török hadihajók közeledése egyúttal két­ségen kívül buzdítás akart lenni a ciprusi törökök számára, sértsék meg a békeszerződést és kezdjenek újabb akciókat. Fél órával később — mondotta Ros­sldes — jelentés érkezett, hogy a hajók irányt változtattak. Rossldes véleménye szerint a hajók valószínű­leg azért változtattak irányt, mert Ciprus a Biztonsági Tanács beavat­kozását kérte. Kural török küldött tagadta a vá­dakat, azt állította, hogy egyetlen jon jóvá határozatot, mely támogatja a Cipruson élő két nemzetiségi cso­port együttműködését és felhívással fordul az összes államhoz, vegyék figyelembe Ciprus politikai függet­lenségét, területi sérthetetlenségét és tartózkodjanak az erőszak alkalma­zásától. A határozat sgyúttal azzal a kéréssel fordul az érdekelt felek­hez, fejtsenek ki igyekezetet a béké­ért és továbbra is kövessék figyelem­mel a helyzetet. A Biztonsági Tanács ülését ezután elnapolták. London (CTK) — Duncan Sandys an­hajó sem közeledik Ciprus irányába, i g 0j gyarmatügyi miniszter szombaton A török repülőgépek provokációiról és a török hadihajók megmozdulásai­ról szóló híreket azonban nem cá­folta meg. Azzal magyarázta a meg­mozdulásokat, hogy Törökország kö­zel fekszik Ciprushoz és a török ha­jók csak az egyik török kikötőből a másikba mentek, s ez volt az egyet­len lehetséges út számukra. Ciprus küldötte ezekután azzal a kéréssel fordult a Biztonsági Tanácshoz, hagy­A Johnson—Erhard találkozó napirendjén: o Kelet és Nyugat közt kapcsolatok kérdése Az USA elnökének sajtóértekezlete New York (ČTK) — Lyndon John­son amerikai elnök texasi birtokán sajtóértekezletet tartott, melyen első sorban Erhard amerikai látogatásá­val foglalkozott. Johnson és az NSZK kancellárja december 26-án kezdte meg tárgyalásait, jolmson kijelentet­te, hogy elsősorban a Kelet és Nyu­gat közti kapcsolatokról folytatnak eszmecserét, mivel ez most a legfon­tosabb kérdés. „Mindnyájunk számá­ra legfontosabb a béke. Olyan utakon fogunk haladni, melyek a békéhez vezetnek és reméljük, hogy a többi állam ls ezt teszi". \ Johnson elnök bejelentette, hogy február 21—22-én a kaliforniai Palm Springsben találkozik Adolf Lopez Eltűnt a próféta hajszála EREKLYÉT LOPTAK, HOGY VALLÁSI ZAVARGÁSOKAT KELTSENEK • A KASMÍRI HATÁRŐRSÉG KÉSZENLÉTBEN • A KORMÁNY IGYEKSZIK LECSILLAPÍTANI A FELHÁBORODOTT HÍVŐKET Delhi f CTK) — Amikor elterjedt a híre, hogy a harzatbali kolostor­ból (Kasmír, Szrlnagar közelében) eltűnt Mohammed próféta féltve őr­zött hajszála, óriási riadalom támadt a kasmíri völgyben. Az emberek abba­hagyták a munkát, az üzemek, üzle­tek, éttermek bezártak. Szrlnagar ut­cáin nagy tömeg verődött össze és fekete zászlókkal a kolostorhoz vo­nult. A kasmíri kormány széles körű nyomozásra adott utasítást, készenlét­be helyezték a határőrséget. A kasmíri kormány tagjai nyilvá­nos gyűléseken Igyekeznek lecsillapí­tani a felháborodott hívőket. Az ereklyét állítólag azért lopták el, hogy vallási zavargásokat keltsenek az országban. Mohammed hafszála az egyik leg­híresebb muzulmán ereklye. Néhány évszázaddal ezelőtt került Kasmírba a Mogul uralkodók idején. Azóta a Dal-tó partján fekvő legnagyobb kas­mírt kolostorban őnik, s csak jelen­tős ünnepeken tekinthették meg a hí­vők. MONTY METH LONDONI LEVELE Amíg az utolsó bilincsek fohnllanak Nyasszaföld és Észak-Rhcdésia útban a szabadság felé @ Az angol kormány ármánykodásai a világ­békét veszélyeztetik © A kommunisták világszerte az elnyomott népek felszabadító harcát pártolják • A XX. század második felében nincs többé helye a gyarmatosításnak A z 1963-as év végén felbomlik az imperialisták alkotta Közép-Af­rikai Államszövetség. Az afrikaiak tíz évig tartó heves ellenállása tehát vég­re meghozta gyümölcsét. Az államszövetséget alkotó három ország közül kettő — Nyasszaföld és Észak Rhodesia afrikai többségű ön­kormányzattal elindul a politikai füg­getlenség felé. Nyasszaföld Júliusban lesz független és valószínűleg visz­szanyeri a „Malawi" elnevezést. Észak-Rhodesia pedig egykori Zam­bia nevén sorakozik majd a függet­len államok sorába. A politikai önállóság csak az első lépés e két ország valódi szabadsága felé. Nagy nehézségekkel kell még meg­birkózniuk, mert a gyarmaturalom idején a gazdasági fejlődésben lema­radtak és külföldi társaságok, főleg angol, amerikai és dél-afrikai mono­póliumok aknázták kl a természeti kincseket, tgy például Észak-Rhode­sia évi 120 millió font sterling értékű vörösréz termeléséből a vörösréztár­saságok évente 40 millió font sterling hasznot zsebeltek be. Függetlenségük elnyerése után mindkét ország szá­míthat ugyan szomszédai és a szo­cialista országok segítségére, de a gazdasági fellendülést és a velejáró életszínvonal emelkedést ideig-óráig fékezik még a haszonhajhászó kül­földi monopóliumok. Veszélyes helyzet alakul ki minden bizonnyal a felbom­ló államszövetség harmadik országá­ban, Dél-Rhodesiában, ahol a szabad­ság még nem tört utat magának. Az afrikai lakosság viszályait az angol konzervatív kormány igyekszik a ma­ga javára felhasználni, és mindent megtesz, hogy Anglia továbbra is uralhassa Afrikának e részét, mely kulcsfontosságú katonai és politikai támaszpont a felszabadulási áradat­nak az afrikai kontinens déli részé­re — Angoléba, Mozambique-ba, Dél­nyugat-Afrikába, és az appartheld-súj­totta Dél-Afrikába — való kiterjedé­sének megakadályozására. Dél-Rho­desia közvetlen összeköttetést bizto­sít Kongóval, arany-, króm-, szén-, azbeszt-, dohány- és egyéb készletei révén lehetőséget nyújt előnyös be­fektetésekre. Ezért támogatja az an­gol kormány Dél-Rhodesia fehértele­pes kormányát, ezért irányul minden Igyekezete az európaiak uralmának meghosszabbítására. Az államszövet­ség felosztásakor a fegyveres erők és a katonai felszerelés java részét a dél­rhodesiai reakciós Winston Field kor­mánynak juttatja. Többek "között hét európai személyzetű repülőrajt, négy fehérbőrűekből álló gyalogos zászló­aljat és egy úgyszintén európai sze mélyzetű harckocsizó századot bocsát a rendelkezésére. Az angolok további sötét szándékai­ra vetettek fényt november 7-én a jobboldali Daily Telegraphban meg­jelent következő sorok: „Igen való­színű, hogy a Jövőben a három angol főbiztosi területet: Becsuán-földet. Basutó-földet és Szvvázi-földet érintő katonai biztonsági szolgálatot sokkal alkalmasabban lehet majd Dél-Rho­desiából irányítani. Ilyen terveket szőnek tehát a gyar­matosítók, mitsem törődve Ghana kor­mányának figyelmeztetésével, miszerint ezeknek a haderőknek áthelyezése ko­moly veszedelem nemcsak az afrikai kontinens, de az egész világ békéjére is. A veszélyt felismerve az ENSZ köz­gyűlése hetvenhárom szavazattal kettő ellenében (Portugália és Dél-Afrika) és tizenkilenc szavazati tartózkodás mellett határozatot hagyott jóvá, mely ellenzi az önkormányzatot Dél-Rhodesia számá­ra mindaddig, amíg ott a fehér telepe­sek lesznek hatalmon. A 32 független afrikai állam mindent elkövet majd a világ közvéleményének felrázására, melynek nyomására végül meg kell szűnnie a telepesek tzsamokuralmának Afrikának e részében. Noha Dél-Rhodesiában az afrikai lakosság számbelileg tizenhatszor fe­lülmúlja a fehér telepeseket, az an­gol kormány egyelőre nem hajlandó egy igazságos, a többség jogalt biz­tosító alkotmány alapján demokrati­kus választásokat engedményezni, melyeken egyenlő szavazati joga lenne minden férfinek és nőnek. A világ közvéleményét semmibe véve elismeri a fehérbőrűek — csupán 234 ezer európai — parancsuralmát 3,75 mil­lió afrikai felett. Az európaiaknak több mint fele Dél-Afrikából került ide és híve a faji megkülönböztetés­nek. A felnőttek egyenlő szavazati jogára vonatkozó ENSZ-határozatot semmibe véve célzásokat tesz, hogy Mateos mexikói elnökkel. A Los An­geles-i egyetem ebből az alkalomból tiszteletbeli doktorrá avatja a két elnököt. Johnson az újságírókkal folytatott beszélgetése során közölte, az Egye­sült Államoknak nemcsak az áz ér­deke, hogy kibővítse kereskedelmét a Közös Piac államaival, de elsősor­ban az, hogy a Közös Piac ne aka­dályozza az amerikai mezőgazdasági termékek behozatalát. Ezzel a kér­déssel foglalkozott a Johnson birto­kán rendezett sajtóértekezleten Free­man mezőgazdaságügyi miniszter ls. Dean Rusk, az Egyesült Államok külügyminisztere, aki részt vesz a nyugatnémet kancellárral folytatott tárgyalásokon, az újságírók előtt ki­jelentette, hogy az Egyesült Államok és az NSZK között a politikai és ér­dekegység alapján rendkívül szívélyes kapcsolat alakult ki. ERHARD MEGÉRKEZETT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBA Houston (ČTKJ — Ludwig Erhard nyugatnémet kancellár pénteken megérkezett a Texas állambeli Hous­tonba. Az ellingtoni repülőtéren Dean Rusk, az Egyesült Államok kül­ügyminisztere fogadta. Erhard meg­érkezése előtt széles körű biztonsági intézkedésekre került sor. Erhard Houstonban töltötte az éjszakát, majd tegnap a bregstromi légi tá­maszpontra, Austing város közelébe utazott. Johnson elnök ezen a tá­maszponton találkozik Erhard kancel­lárral. reggel váratlanul Ciprusra utazott. Hely­színen akar megismerkedni a helyzettel. Az AFP hírügynökség szerint egész vá­ratlanul, meglepetésszerűen határozta el magát erre az útra. Athén (CTK) — A görög vezérkari fő­nökök szombatra virradó éjjel rendkí­vüli ülést tartottak Athénben. A ta­nácskozást Szofoklesz Venizelosz kül­ügyminiszter, miniszterelnök-helyettes hívta össze azután, hogy török katonai hadihajókat láttak közeledni Ciprus felé. Nikózia (CTK) — Szombaton a kora reggeli órákban két török Sabre típusú lökhajtásos repülőgép repült el alacso­nyan Nikózia felett. Az u'óbbl négy nap alatt már harmadszor repültek török katonai repülőgépek Nikózia felett. Szofoklesz Venizelosz görög külügy­miniszter szombaton a kora reggeli órák­ban a külügyminisztérium épületébe hi­vatta az angol és amerikai nagyköve­tet, hogy megossza velük a görög kor­mány aggályait a török katonai hadiha­jók Ciprus közelében észlelt megmozdu­lásai felett. A DPA hírügynökség athéni tudósító­jának Jelentése szerint a görög-török határon a görög csapatok készenlétben állnak. Algériai—kínai közlemény Ben Bella Kínába látogat Algír (CTK) - Algírban algériai-kí­nai közleményt tettek közzé Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöké­nek egyhetes algériai látogatása befe­jezésekor. Ben Bella és Csou En-laj politikai tárgyalásai, melyek a közlemény sze­rint a két ország közti kapcsolatokat és a nemzetközi helyzetet érintették, szívélyes légkörben zajlottak le. A köz­lemény hangsúlyozza, hogy a Jelenlegi nemzetközi helyzet kedvező a gyarmati rendszer, az újgyarmatosítás és az Im­perializmus elleni harc számára. Az afrikai és ázsiai országok közötti viszá­lyokat tárgyalásokkal kell megoldani a békés együttélés öt alapelve és a ban­dungi értekezlet tíz alapelve alapján. Mindkét fél nagy szerepet tulajdonit az általános leszerelésnek, az atomfegyve­rek teljes betiltásának és elpusztításá­nak a világbékéért folytatott harcban. Támogatják az afrikai államfők értekez­letén az általános leszerelésről elfoga­dott határozatot. Felhívással fordulnak az érdekelt országokhoz, fejtsenek kl igyekezetet atommentes övezetek léte­sítésére. A közlemény szerint Ben Bella algé­riai elnök elfogadta a meghívást és a Kínai Népköztársaságba látogat. A láto­gatás időpontját még nem tűzték ki. a Brit Nemzetközösség tagállamait Guayane esetében pedig sürgette kéri majd fel, segítsenek olyan meg- Angliát, jelölje ki minden további oldást találni, mely az afrikaiaknak halogatás nélkül a nép óhajának meg­felelően a függet­lenség kihirdetésé­nek napját. Azt is javasolták Angliá­nak, adjon önkor­mányzatot a Fid­zsi-szigetek népé­nek, és Omán te­rületén az angol ellenállás ellenére is bizottság alakult a helyzet kivizsgá­lására. Politikai és gaz­dasági független­ségre törekszenek a népek mindenütt az imperialista vi­lágban. Afrika né­pei pedig nap mint nap tanúbi­a mandátumok csak egyharmadát zonyságot tesznek arról, hogy rövi­biztosítaná a parlamentben. desen teljesen végezni akarnak a ko­mába vetették azonban börtönbe a lonializmussal kontinensükön. Dől-Rhodesia szabadságáért harcolók ve­zérelt, mint például Joshna Nkomňt ls „zendülésre való bujtogatás" vádján, a laji konfliktus kirobbanásának veszélye egyre időszerűbb. Az Afrikában most ki­alakuló feszült és veszélyes helyzet meg­hazudtolja az angol kormány szóvivői­nek kijelentéseit, miszerint ,.a gyarma­tosítás már a múlté". A kommunisták Angliában és szerte a világon pártolják a szabadságukért küzdő né­peket. A haladó közvéleménynek Angliában és a többi kapitalista ál­lamban be kell majd bizonyítania a A gyarmatosítók igáját nemcsak Afri- tömegeknek, hogy a felszabadításért kában igyekszenek lerázni. Adenban harcolók bebörtönzése és az igájukat bombamerényletet követtek el a főbiz- lerázni vágyó népek mészárIása a z tos ellen, amikor Londonba készült az „_„„i „ . , angol érdekeket biztosító választójogi ^gol csapatok által nem a honvé­javaslatok kidolgozására. A hatóságok delmet, hanem egy olyan rendszer erre azonnal letartóztatták a Népi Szo- támogatását szolgálja, melynek el­cialista Párt és a szakszervezetek szá- nyomó és kizsákmányoló politikája mos vezetőjét. közismert. Az ENSZ-közgyűlés felszólította Az angol kormánynak végre be Angliát az adenl támaszpont felszá- kell látnia, hogy a gyarmatosításnak molására és az önrendelkezési jog a XX. század második felében már megadására az adenleknek. Brit- nincs helye. 1983. december 29. * tJJ SZÖ 3 V

Next

/
Oldalképek
Tartalom