Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-27 / 355. szám, péntek

Törődjünk az emberek egészségével! Sok a beteg - kevés az orvos • Bevált a poliklinikai rendszer? • Nem formálisan, de következetesen törődni az egészségügyi beren­dezések további fejlesztésével • Lassan épülnek az új kórházak Ma a gyógykezelés teljesen díjmentes. Sokan veszik igénybe az or­vost, a korszerű gyógyintézeteket, és habár — ahogy mondani szok­tuk — a „régi öregek" tovább éltek, mint mi, az átlagos korhatár ma sakkal magasabb, mint azelőtt Ez pedig nem a jó ég adománya. Lé­pésről-lépésre, lassan és türelmes munkával építettük ki mai egész­ségügyi rendszerünket. Ez teljesen új rendszer, és természetesen nincsen hibák nélkül. A legnagyobb hiba abban rejlik, hogy a nemzeti bizottságok keveset és főleg csak formálisan foglalkoznak az egész­ségügy további fejlesztésével. Erre ntal az is, amit a Közép-Szlová­kiai Kerületi Nemzeti Bizottság legutóbbi ülésén hallottunk Banská Bystricán. Ez az ülés mindenkit meggyőzött arról, hogy nemcsak az orvosok feladata törődni az emberek egészségével. Említésre méltó, hogy a legutóbbi Mrora év alatt a közép-szlovákiai kerületben \ 660-al nőtt a kórházi ágyak száma. De figyelembe kell vanni azt is, hogy még így is ezer lakosra csak 5,77 égy lut, míg or­szágos viszonylatban 7,8 kórházi ágy Jut egy emberre. A čadcai tárásban e»ak 0,49, tehát még egy fél ágy sem Jut ezer lakosra, a Dolný Kubin-1 lá­rmásban csak 3,42, a losonciban pedig 4,39, tehát sokkal kevesebb, mint a kerületi átlag. És az már végképp nem az orvosok dolga, hogy éppen A plzeňi V. I. Lenin Művek elektro­technikai üzeme tizenöt nagy MW típusú lurbogenerátort szállít a Szovjetunióba. Képünkön Vilém Krasl lakatosmester az ptolsó simításokat végzi egy turbogene­(Stor forgórészén. (J. Vlach — CTK — fel.) ezekben a járásokban lassan épülnek a kórházak. A kerületben az egészségügyi be­rendezési építkezéseken — az év ele­jétől — csak 68,3 százalékra teljesí­tik a tervet. A čadcai kórház építé­sének tervét csak 63,5 százalékra tel­jesítették. A kékkői bányászok lakó­telepén — Velký Krtišon — a losonci járásban csak 59,6 százalékra telje­sítik a tervet ez úl kórház építkezé­sén. Sajnos, a nemzeti bizottságok ezen a téren nagyon keveset tettek. A kerületben kevés az orvos IS. így a losonci járásban 941 lakosra esik egy orvos. Ezért nem vált be mindenütt a poliklinikai rendszer sem. Még mindig a betegek hosszú sora várakozik a rendelők előtt és szakorvosi kivizsgálásra néha napo­kig kell várniuk. Az egyes poliklini­kákon az orvosok gépiesen végzik munkájukat. És nem mindig részesí­tik előnyben a sürgős „eseteket". Ezekkel a kérdésekkel keveset fog­lalkoznak a nemzeti bizottságok mellett működő egészségügyi szakbi­zottságok. Sőt figyelmen kívül hagy­ják azokat a problémákat is, amelyek kimondottan a hatáskörükbe tartoz­nak. A kerületi nemzeti bizottság mel­lett működő egészségügyi szakbizott­ság rendszeresen ülésezik. Havonta részletesen ellenőrzi és értékeli va­lamelyik egészségügyi berendezés munkáját. A hibák eltávolítására ha­tározatot ls hoz, azonban — főleg az alsóbb szervek — nagyon ritkán tel­jesítik a határozatot. A járási nemzeti bizottság mellett működő szakbizottságok szintén gyakran ellenőrzik az egyes egész­ségügyi berendezések és létesítmé­nyek munkáját. Äm vajmi keveset tö­rődnek az üzletek, nyilvános étter­mek, üzemi étkezdék és főleg az is­kolák egészségügyével. FÜLE LAJOS Amíg egy levél eljut odáig Néhány ezer bratislavaival együtt nemrég közeli ismerőseim is az úgy­szólván máról holnapra terjedelmes városrésszé nőtt Štrkovecre költöz­tek. Boldogan rendezkedtek be a Zálužická utca 19. sz. hatemeletes panelház egyik összkomfortos lakásá­ban. A családfő írógéppel két név­jegyet készített. Az egyiket a csengő mellé, a másikat pedig a kapu alatti levélszekrénykére. Most már nyugod­tan jöhet a levélhordó. Äm aki nem tudná: ember tervez... és a postás végez! Ismerőseim különösen egy bizonyos feladótól vártak levelet már hosz­szabb ideje, de hiába! Egyszer meg­kérdezték a házba járó postástól, nem érkezett-e onnét és onnét leve­lük? — Ma véletle'nűl nem, de a mi­nap igen, csakhogy visszaküldték a feladónak, mert nem találtam meg a címzettet — válaszolt a „szabály­szerű" ügyintézés megtestesült védíí­szentje. — De miért, hiszen már hó­napok óta a levélszekrénykén van a névjegyem — hangzott az Indo­koltan furcsálló ellenvetés. A postás ezek után szemügyre vette a névje­gyet. — Ja kérem, én bizony nem ronthatom a szemem az ilyen hal­vány, apró betfis cím kiböngészésfi­vel — fejezte be (talán nem egé­szen szó szerint így) a vitát. Furcsa kis história, nemde? Ugyan­is gyakran olvashatjuk az újságok­ban, mily leleményesen nyomozzák ki milliós világvárosokban a legelké­pesztőbb módon megjelölt címzette­ket is. Igaz ugyan, bogy nem min­dig idejében. A mi esetünkben azon­ban nem volt szükség az ilyen -­Nick Cartsrt ls meghazudtoló — nyomozásra. Csupán egy kis jóakarat­ra és kissé több készségre! Nem tudjuk a derék levélhordó nevét, sein lakáscímét. Itt írjuk meg neki tehát, hogy vele együtt aggó­dunk gyengülő szemevilága miatt. Éppen ezért melegen ajánljuk, hogy amíg még úgy-ahogy lát, vagy sze­rezzen be egy „jól látó" szemüveget, vagy pedig „nézzen" sürgősen meg­felelő foglalkozás után. Reméljük, hogy mindkét esetben megértéssel támegatná a bratislavai postaigazga­tóság Is. KOLÁR MARCELL EGYÜTTES ERŐVEL Egy prágai üzem népi ellenőrző bizottságának munkájáról Ha valaki megkérdezné a komáromi hajógyár szakembereit, mi a véleményük a prágai kőolajmotorgyár Diesel motorjairól, kétségtele­nül valamennyien kedvezően nyilatkoznának ezekről a hajók szívét ké­pező óriásgépekről. Különösen mióta még szorosabbá vált az üzemeik közti együttműködés. Ez év áprilisában történt. Akkor daságosság. Azt is elérték, hogy a iktatták felelősségteljes tisztségbe a felelős dolgozók óvakodnak a feles­Kőolajmotorgyár üzemi népi ellenőr- leges kiadásoktól. ző bizottságát, akkor választották meg Richard Zeithamlt, a szerszám­De azért akadnak még fogas kér­dések garmadával, különösen az ex­gépek karbantartási csoportjának ve- porttal kapcsolatban. Egyetlen bal­zetőjét a bizottság elnökévé. Kezdetben persze nem ment m in­lépés, a legkisebb elővigyázatlanság sok kellemetlenség okozója lehet. El­den zökkenő nélkül. A hiányok, fo- sősorban azért, mert nemcsak az gyatékosságok gyors kiküszöbölése üzem jó hírneve forog kockán ha­tettrekész, hatékony intézkedéseket - ^ ^'T^CinS ű. követelt. És ha nem is kellett tol- 6 vagy az idejében le nem szállított csérrel a fejükbe tölteni a tudo- ár u felmérhetetlen devizakárokkal mányt, mégis csak meg kellett ta- l s járhat. nulniok egyet-mást a körzeti népi el- Egyik dolgozójuk tavalyi vétkes lenőrző bizottságnak erre a célra mulasztása felett még ma sem tud­rendezett tanfolyamán. Mert hát az nak napirendre térni. Elővigyázatlan­ellenőrző, kivizsgáló munkához szili- sága abban rejlett, hogy a tudomá­te hatodik érzékszervre van szüksé- nyos kísérletek tárgyát képező, még gük. De még ez nem elegendő, mert nem gyártott gépek szállítását szer­ugyan mit érnének vele azonnali in­ződésileg előre lekötötte az egyik nyu­tézkedések ügves szervezési munka gati éUaraniaL A vélette n "8Y akart a­rezKeaesek, ügyes szervezesi munka h(Jgy kisé ri etek ne m váltották be e hozzájuk fűzött reményeket s le­szurkoltuk a kötbért. Felelős dolgo­zónk ellen pedig az állami vagyon nélkül? — Ma már bátran állunk válasz tőink elé. Azok elé, akiknek foga dalmat tettünk, hogy harcot indítunk megkárosítása címén bűnvádi eljárás a társadalom érdekeiért — mondja indult. Zeithaml elvtárs. — Tudjuk, mivel tartozunk az előlegbe kapott bizalo­mért. — És az eredmény? A pótalkatrészek terén még most is elég kínos helyzetben vannak. Gyártásuk folyamatosságának bizto­sítása elsőrendű kötelességeik közé tartozik. Csakhogy az eredmény nem betartása. Az anyagfogyasztásban végre gyözött a legfőbb elv: a gaz­Rombauer-kiállítás Prešovon Ján Rombauer szüle­tésének 180. évforduló­ja alkalmából a prešovi képtár kiállítást ren­dez a neves festőmű­vész műveiből. Ján Rombauer Levočán szü­letett, gyermekéveit Pre­šovon töltötte, s később I. Sándor cár udvari festője lett. Hazájába visszatérve ismét Pre­šovon telepedett Is. A város egyik utcája ma is az ő nevét viseli. A képtár fennállása óta nagy figyelmet szentel a neves mű­vész a'ikotásainak. A kiállítás megrendezése nehéz feladat elé állí­totta a Galéria dolgo­zóit. Rombauer alkotá­- Sok esetben máris kielégítő. - mindig rajt u, k múli k s okb an hibá­A célszerű, rugalmas munkamenet sak a kmker eskedelmi vállalatok, megkívánta, hogy az ellenőrző bi- anl ei yekne k feladata a külföldi meg­zottság tagjai kisebb csoportokba re ndelések időbeni továbbítása, osztva dolgozzanak így jobb átte- _ A küátások szerint az !dei év kintésre, felkészültségre tettek szert. mindennck eUenér6 nem zárult rossz Ma már nem probléma az üzem szá- eredménnye l _ áüapItia meg az el­mára a szállítási határidők pontos n? k. _ Kitartóan küzdünk a nehéz­ségek és az akadályok leküzdéséért és minden lehetőt elkövetünk, hogy jövőre még jobban gyümölcsöztessük munkánkat. Többet, behatóbban kell foglalkoznunk a minőséggel ls, az itt­ott előforduló selejt fölött többé nem hunyhatunk szemet. Sikereink titka, . jól tudjuk, a hibák megelőzésében állítás anyagának egy rej]ik> amihez & párt és a társad ai m i ye k" szervezetek segítő keze is jobban tol kölcsönöztek, s a hozzájáruIlhati mert a z együttes erő­Galeria varja a további vel kjf6jlett eIlenörzS és szervez ö jelentkezőket, hogy a munka küzügy) mely népgazdas á. " gunkt valamennyiünk érdekét szol­gálja. KARDOS MÄRTA sainak egy része ugyan­is a háború idején el­veszett. A mostani ki­dagabbá tehesse. V. MEŠŠA P ár napja, hogy a Nemzetgyű­lés elfogadta az új család­jogról szóló törvényjavaslatot. En­nek folytán a megvitatott törvény­javaslat törvényerőre emelkedett és életbelépte után kötelező lesz minden polgárunk számára. Az újságokban, a rádióban és a te­levízióban ismertettük a törvény­javaslatot, és ezért polgáraink szá­mára már nem egészen újdonság. Ennek ellenére fontosnak tartjuk, hogy foglalkozzunk vele, mert a törvény a javaslattal szemben vál­tozott és azért is, mert ez a tör­vény érzékenyen érinti a lakosság nagy részét. Ezt bizonyította az országos vita is, ahol nem egy pol­gárunk értékes hozzászólásával se­gített a törvény végleges kialaku­lásában. AZ ÚJ CSALADJOGI TÖRVÉNY 'Az új családjogi törvény figyelem­be veszi azon változásokat, melyeken társadalmunk 1950 óta átment. Ezek a gyökeres változások természetesen ez emberek családi életében is tükrö­södnek. Ma már a házasságok nem vagyoni szerződés alapján létesülnek, hanem a férfi és nő egymás közötti érzelmi kapcsolatain. Ezért a törvény 5s harcol az esetleges individualista nyerészkedő érdekek ellen. Tudatában vagyunk annak, hogy társadalmunknak alapja a család, amely házasság által jön létre. Ezért társadalmunk védelmet és olyan meg­felelő feltételeket biztosít számára, amelyek lehetővé teszik a család sok­oldalú fejlődését. A törvény abből az alapelvből in­Hul ki, hogy társadalmunkban — és így a családban is — a nő és a férfi egyenrangú. A kapitalista rendszer jogrendje nem ezt az elvet vallja és a férfit a családban különleges jo­gokkal ruházza fel. Pl. a család kö­zös vagyonával csak a férj rendelke­zik, a gyermekek neveléséről a féri határoz, stb. Nálunk a házasság a házastársak közös akarata alapján lé­tesül és ezért a házasfelek egyforma jogokkal rendelkeznek. [nnak érdekében, hogy a házas­ság tsrtós legyen, a törvény megkívánja, hogy a jegyesek a há­zasság megkötése előtt ismerjék egy­A más tulajdonságait és egészségi ál­lapotát. Ezen feltétel nagyon fontos, ugyanis bírósági gyakorlatunk is bi­zonyítja, sok esetben csak azért bom­lik fel a házasság, mert a házastár­sak nézetei eltérőek, vagy nem szár­mazhat A házasságból gyermek, amit az egészséges fél nem tud elviselni. A házasság megkötése állami szer­vek — nemzeti bizottságok előtt — történik. Ez a tény viszont nem zárja ki az egyházi esküvőt. Minden polgár köthet "egyházi házasságot is, de az csak a hivatalos házasságkötés után következhet. A házasságkötés minden ember életében a legfontosabb el­határozás, ezért a házasuló félnek tisztában keli lennie ennek a fontos cselekménynek a következményeivel. Ezért a törvény előírja, hogy csak nagykorú polgár köthet házasságot.' Kivételes esetekben, bírósági enge­déllyel, 16 évnél idősebb kiskorúnak viszont megengedhető a házasságkö­tés. A törvény felsorolja a házasfelek kötelességeit, hogv csak a legfonto­sabbakat említsük; a házasfelek kö­telesek együtt élni, a család szükség­leteiről közösen gondoskodni s a hitvesi hűség. Ezen kötelességek megszegése okozza a házasságok fel­bomlását. Mind a jog, mind az erkölcs sze­rint a házasság megszűnésének egye­düli természetes módja a házasfelek egyikének elhalálozása. Kivételes ese­tekben azonban, ha társadalmunk ér­deke kívánja, a házasság bírósági bontóper útján felbontható. Bírósá­gunk nemrég a következő esetet tár­gyalta. A válást kérelmező fél az asszony volt, aki kérelmét azzal indokolta, hogy férje, aki szenvedé­lyes kártyás volt, a háztartás költsé­geihez nem volt hajlandó hozzájárul­ni, annak ellenére, hogy a házasság­ból négy kiskorú gyermek született. A családban napirenden voltak a ve­szekedések és verekedések. 1959-ben a férj illegálisan elhagyta a köztár­saságot. Azóta családjáról egyáltalán nem gondoskodik, feleségével sem­miféle összeköttetést nem tart fenn. Az asszony időközben megismerke­dett egy férfivel, aki őt szereti és gyermekeiről is gondoskodik. Ebben az esetben a gyermekek érdeke, az asszony és társadalmunk érdeke is azt kívánta, hogy a bíróság helyt ad­jon az asszony kérelmének. Ä válások terén az új törvény megváltoztatta az eddigi elő­írásokat. A mostanáig érvényben lévő családjogi törvény értelmében a bíró­ság csak ez esetben adhatott helyt a bontó kérelemnek, ha a bűntelen fél a válásba beleegyezett. Ez a szabály bizonyos kivételektől elte­kintve — ha a házastársak hosszú éveken keresztül nem éltek együtt s nem érintkeztek — nem volt meg­felelő. Nemrégiben Ítélkeztünk egy esetben, ahol a férj saját bevallása szerint érdekházasságot kötött még az első köztársaság idején. Apósa be­folyásos állami tisztviselő volt, aki, hogy lányát férjhez adja. hajlandó volt vejét, a fiatal és szegény jo­gászt jó álláshoz juttatni. Az ilyen házasságok a burzsoá társadalomban igen gyakoriak voltak. A felszabadu­lás után viszont a férj szintén „fel­szabadult" szerencsétlen házasságá­ból és 1945 óta közös háztartásban él egy másik asszonnyal, akitől há­rom gyermeke született. A férj szám­talanszor beadta a válás iránti kere­setet, de hasztalanul. Felesége bosz­szúból és vallási okoknál fogva nem egyezett bele a házasság felbontásá­ba. Végülis a bíróság elválasztotta a házasfeleket, hisz nem kétséges, hogy a felek házassága, amely már 1945 óta csak papíron létezett, tár­sadalmunk számára értelmetlen volt. Sokkal fontosabb, hogy a férfi fele­ségül vehesse gyermekei anyját, aki­vel 18 esztendeje együtt él. Uáltozás van az elvált felek el­" tartási kötelességében Is. Az új törvény érteinkében ez az eltartási kötelezettség csak a házasság felbon­tása utáni öt évre terjedhet. Ezen határozat sok vitát váltott ki. Sokan arra az álláspontra helyezkedtek, hogy nem igazságos, mert csak rövid időre kötelez, mégpedig a bűnösség­re való tekintet nélkül kötelezhető a bűntelen fél is. Az ötéves határidőt úgy állapították meg, hogy ez az idő elegendő ahhoz, hogy az asszony, aki kisgyermekről gondoskodik, elhe­lyezkedhessék és saját keresettel rendelkezzék. A szocialista elv az, hogy mindenki saját munkájából él­jen. A törvény viszont megengedi, hogy ez az időpont változtatható, egé­szen addig, míg az elvált fél valami­lyen oknál fogva (egészségi, kor, stb.) segítségre van szorulva. Az új törvény legfontosabb része a kiskorú gyermekek nevelésével és eltartásával foglalkozik. A gyermek­nevelés a család legfontosabb felada­ta. De a társadalom szempontjából is az egészséges jövő nemzedék fel­nevelése elsőrendű érdek. Az új tör­vény ezért ebből a szempontból ki­indulva sok újdonságot tartalmaz. A szülőknek segítséget, jogokat biz­tosít és kötelességeket rő rájuk. A tör­vény kimondja, hogy a szülő a tár­sadalom előtt felelős gyermekei sok­oldalú fejlődéséért, és abban az eset­ben, ha e kötelességét elhanyagolta, felelősségre lehet vonni különféle szankciók, így büntetőjogi következ­mények terhe alatt. A törvény újabb rendelkezései kö­zé tartozik az is, amely a gyermek kötelességévé teszi — ha szüleivel közös háztartásban él —, hogy ké­pességei szerint, amennyiben saját jövedelemmel rendelkezik, hozzájá­ruljon a család közös szükségleteinek fedezéséhez. így a gyermek fiatal ko­rától megszokja a családdal szembeni felelősséget! A törvény értelmében a társadalom köteles segítséget nyújtani a szülők­nek gyermekeik nevelésében. Előírja, hogy a szülőnek joga van segítségért folyamodni az állami szervekhez, tö­megszervezetekhez, az Iskolához stb., ha gyermekei nevelésében erre szo­rul. Ezért a nemzeti bizottságok ha­táskörét kiterjesztette a 46 §. értel­mében preventív intézkedésekre olyan kérdésekben is, amelyek külö­ben a bíróság hatáskörébe tartozná­nak. A családjogi törvény gondol azok­ra a polgárainkra is, akiknek egész­ségi okokból nem lehetnek gyerme­keik. Senkit sem akarunk megfosztani a gyermeknevelés örömeitől és ezért a gyermekteleneknek lehetővé tesz­szük, hogy örökbe fogadjanak olyan gyermekeket, akikről szüleik vagy nem tudnak, vagy nem akarnak gon­doskodni. Az eddigi törvény ebben ez Irányban nem változik. -Újdonságnak számít viszont az, hogy az örökbe­fogadó az örökbefogadás előtt há­rom hónapig köteles a kiskorúról sa­ját háztartásában és a saját költsé­gére gondoskodni. Ez a rendelkezés nagyon fontos azért, hogy az örök­befogadó megismerje a kiskorú gyer­meket, annak hibáit és jó tulajdon­ságait, megszeresse a gyermeket még az örökbefogadás előtt. Továbbra is életben marad a • „megszüntethetetlen örökbefo­gadás", vagyis az a formája az örök­befogadásnak, mikor az örökbefogadó be van jegyezve az anyakönyvbe a szülő helyett, s így a gyermek nem tudja meg, hogy az örökbefogadó nem édes szülője. Újdonság viszont az, hogy ilymódon csak házastársak, vagy az egyik szülő házastársa fo­gadhat örökbe és csak egy évnél idősebb gyermeket. Például, ha a gyermek édesanyja férjhez megy és a férj — nem a gyermek édesapja — a gyermeket örökbe fogadja, akkor az anyakönyvbe a gyermek apja he­lyett jegyzik be. Egy rövid cikkben nem lehetséges az egész törvényt részletesen ismer­tetni s ezért csak a törvény legfon­tosabb szakaszaival, főleg azokkal foglalkoztunk, ahol az eddigi tör­vénnyel szemben változás állt be. Minden polgárunktól, állami hivata­lunktól, iskoláinktól és főleg tömeg­szervezeteinktől függ, hogy ez a tör­vény ne maradjon csak írott betű,' hanem életbe léptetve segítse szo­cialista társadalmunk, családunk to­vábbi megerősödését. Alaxander Vietor, a bratislavai járásbíróság tanácselnöke ÍT| SZfl A + 1 l»G3 rtnn«mber 2?

Next

/
Oldalképek
Tartalom