Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)
1963-12-27 / 355. szám, péntek
• • g • • • p •••••••••••• u| } | f | iJJJm elk • • G G H H • "1 • Q Q • • • • _0__'2 • i x - -- - , - - - C í-' ' V. ' i - •• • • m^m <j Jelenet a Valami másról című cseh filmből. A mozik ünnepi műsorában általában könnyű és szórakoztató filmek szerepeltek. A sikeres felújításokon kívül nagy látogatottságnak örvendett Peter Solan új szlovák filmjének bemutatója, melyhez bővebben viszszatérünk: Aro az ablakban. A közönség Josef Mach rendezésében filmen láthatta viszont a TV-ből ismert népszerű Három férfi egy házban sorozatot. Rudolf Mareš és Vladimír Sís Vlasta Burian legsikerültebb filmjeiből állított össze medailónt A komikusok királya címmel. Az új filmek közül figyelemre méltó VSra Chytilová, a tehetséges fiatal cseh rendező. A második vágány című NDK-film egyik jelenete. VALAMI MÁSRÓL című filmje. Chytllovára az idén figyelt fel a közönség, amikor első Játékfilmjével, a Zsáknyi bolha a mennyezeten című alkotásával debütált. Chytilová modern filmművészeti kifejezésmódra törekvő egyéniség. Legújabb filmje az életrealitások öszszehasonlítására épül, kerülve a történet dokumentum-Jellegét. Két történet hősévé teszi meg a ma asszonyát. Az egyikben Eva Bosákovát, a híres sportolót mutatja be, a másikban egy háztartásához kötött asszonyt. Mindketten a ma asszonyai és közösek a problémáik. Ezért a két történet szervesen összefügg egymással, az egyik történetben felvetett kérdésekre talán a másik történetben találunk választ. Érdekes, hogy a rendező hivatásos és nem hivatásos színészekkel is dolgozott, mégsem látunk valamilyen stllustörést. Chytilová eredeti kifejező módjával, egyéni filmstílusával megkedveltette magát a nézőknél és a hazai filmművészet nagy tehetségének ígérkezik. Lélektani motívumokra épül a többi új film is, ám egyik sem éri el Chytilová filmjének színvonalát. Ingmar Bergman ERDEI EPER pímfi filmjében egy emberkerülő öreg professzor hibáinak felismerését, a reális életbe való visszatérését ragadja ki alapmotívumul. Maga a történet meglehetősen idegen tőlünk, egy más világra Jellemző, bár Bergman poetizmusa vonzóvá teszi. Lélektani felépítésű a lengyel Jan Rybkowski filmje is. A MÚLT KÁVÉHÁZA Egy ódon kisvárosi kávéház a történet színhelye, itt találkozik össze három ember, itt peregnek le filmszerűen elrontott életsorsok. Kisiklott emberek életregénye játszódik le epizódszerűen a múlt emlékei nyomán. Érezzük, mennyi egyéni bajt, nehezen gyógyítható lelki tragédiát okozott a háború. Együtt örülünk a film hőseivel, amikor az elhagyott feleség és a férj között sok minden tisztázódik. Rybkowski filmjének nincs nagy mondanivalója, viszont vonzóvá teszi az, hogy mélyen emberi. A MÁSODIK VÁGÁNY Joachim Kunért rendező NDK-filmje óvatlanságból egyszerű bűnügyi történetté degradálódik, pedig a történet lélektani helyzeteivel nagy lehetőségeket nyújtott komoly dráma kibontakozására. Alapmotívuma a lelkiismeret drámája, ez azonban a történetben félresiklik, „második vágányra" terelődnek a nyomozás szálai, amikor valamilyen vasúti lopás miatt kerül gyanúba az örökké rettegő Brock vasutas, aki a háború alatt gyávaságból elárulta egy üldözött antifasiszta rejtekhelyét. A rendező legnagyobb hibája, hogy elszalasztotta a főszereplő lélektani helyzetéből adódó drámai lehetőségek kiaknázását.' (L) Hoffmeister-kiállítás Prágában Vítézslav Nezval befejezetlen emlékirataiban a következőket írta Adolf Hoffmeisterről: „Ügy is moridhatnm, szinte vétkesen sokoldalú". Ezekre a szavakra kell gondolnunk, amikor a prágai Mánes Galériában elénk tárul Adolf Hoffmeister képzőművészeti alkotásainak egyetemes kiállítása, amely az 1917 és 1936 között készült műveit öleli fel. A kiállítás a kiállított anyag nagysága ellenére sem nyújt teljes képet Hoffmeisterről, s csak részben figyelmeztet arra, hogy alkotójuk a húszas-harmincas években a cseh baloldaliak élcsapatának egyik vezető egyénisége volt. Az irodalmár Hoffmeister a kiállításon háttérbe szorítja a rajzoló, a karikaturista, az Illusztrátor Hoffmeister. Hoffmeister művészt tevékenységére és alkotásaira — s nemcsak a képzőművészetben, hanem a művészet minden terén — elsősorban az egységes politikai világnézet tükrözése, továbbá tömören kifejezett humora, kifejezési eszközeinek mértéktartó fegyelmezettsége s éles, gyors megfigyelőképessége jellemző. Művészetének ezeket a legyeit viseli 1934-ből Nezval arcképe, 1927-ből a Majakovszkij-portré, Gorkij, a Csapek-testvérek, Voskovec és Werlch stb. képel, valamint háború utáni alkotásai. Ha végignézzük a kiállított anyagot, Időrendben is elénk tárulnak a modern művészet történetének lapjai. Am Idézzük a katalógust: „Hoffmeister rajzai mindig telítve vannak a megismerés drámai feszültségével. Ha Hoffmeister rajzain kacagunk, a karikaturista éles megfigyelőképessége késztet nevetésre s nem áldozatai." A Mánes Galériában rendezett kiállítás megmutatta, hogy Adolf Hoffmeister, mint festő és rajzoló olyan egyéniség, aki kultúránkban határozott helyet harcolt ki magának. A kiállításból azonban azt a következtetést is leszűrhetjük, hogy Hoffmeister alkotásait nem ítélhetjük meg csupán a humor szempontjából, hanem emlékezetünkbe vésődik alkotójuk mélységesen emberi, sokszor figyelmeztető és harcosan politikai magatartása ls. —rpŰj fogalmak a technika világában Nem hiába nevezik a huszadik század második felét a második technikai forradalom korszakának. Az utóbbi két évtizedben soha nem látott ütemben fejlődött a tudomány. Egyik napról a másikra új tudományágak születtek, a tudósok régebben lehetetlennek tartott tudományos eredményekkel lepik meg mostanában egyik napról a másikra a világot. A harmincas évek átlagmérnöke szájtátva hallgatná azokat a fogalmakat, amelyeket ma minden középiskolás szinte mér hétköznapinak tart. Az atomreaktor, a plazma, az interkontinentális rakéía, az űrrepülés, a szputnyik — mind olyan fogalmak, amelyek csak az utóbbi néhány évtizedben születtek. A fémmegmunkálás jövője és a plazma Nem is olyan régen még azt tanították az atomról, hogy ez az anyagnak tovább már nem bontható része. Az emberi géniusz azonban önmagát tagadta volna meg, ha belenyugodott volna ebbe a megállapításba. A negyvenes években sikerült műszakilag megoldani az atomhasadást. Ezt, természetesen, az emberiség nagyobb része kizárólag csak az atombomba megszerkesztésével hozza összefüggésbe. Az öt világrész atomkutatőinek többsége azonban mindamellett, hogy némely országokban csúfosan visszaéltek a tudomány adta eredményekkel, nem mondott le arról, hogy az atomkutatás eredményeit az emberiség szolgálatába állítsa. A szaklapok nemrég hírül adták a világnak, hogy a fizikusok felfedezték a valaha oszthatatlannak mondott atom sorrendben már 34. elemi részecskéjét. Az atomkutatás során az elmúlt években több gyakorlatilag ls értékesíthető eredmény született. Ma az atomfizika segítségével már embert gyógyítanak, a növénytermesztésben az anyagcsere megfigyelése után szebb eredményeket érnek ei és — például az úgynevezett ívplazma segítségével — megteremtik technikusaink a jövő fémmegmunkálási eljárásait. Mint tudjuk, a korszerű rakétatechnika, a hadiipar, de a mindennapi élet adta feladatok is olyan fémötvözetek előállítására késztették a műszaklakat, amelyeket hagyományos módon már lehetetlen megmunkálni. A legkeményebb volfrámacél ötvözetnél ls jobb tulajdonságokkal bír j>éldául a szovjet ipar előállította ötvözet, amely a fémek és egyes kerámiai anyagok keverékéből — vegyületéből készült. Ennek az anyagnak kiváló szilárdsága, rugalmassága van és néhány ezer fokos hőmérsékletnél ls megtartja eredeti formáját, tulajdonságalt. Hogy a kiváló anyagból alkatrészeket is lehessen gyártani, a technikusok az atomfizikából szerzett tapasztalatokat gyümölcsöztették a gyakorlatban. Olyan készüléket szerkesztettek, amelynek segítségével úgynevezett p 1 a z m a 1 v e t lehet előállítani. De mielőtt az új eljárás gyakoriéit! alkalmazásának előnyeiről beszélnénk, talán mondjuk el röviden, mi is a plazma. A plazma a gáznak az a halmazállapota, amelyet az rendkívül magas hőfokon alkot, ahol már nemcsak a molekulák szakadnak atomokra, hanem az atommag körül keringő elektrónok is leszakadnak. A plazmaív keletkezése termonukleáris folyamat, tehát ívplazmát csak jelentős hőfoknál lehet előállítani. Az új típusú anyagok megmunkálására szolgáló plazmaívvágó berendezés voltaképpen egy erősen összpontosított és magas hőmérsékletű „szűrólángot" előállító hőforrás. A hőt plazmaállapotban levő gáz szolgáltatja, amely — mint már előbb ls mondtuk — elektronok- és atom-állapotban levő gázrészecskék keverékei Az újrendszerű íwágó segítségével 8000—30 000 C fokos hőmérsékletű lángot lehet előállítani. Ez lehetővé teszi bármilyen eddig ismert anyag vágását, hegesztését, forgácsolását és egyéb megmunkálását. Az ipari szakemberek, tekintettel az új ötvözetek mind szélesebbkörű elterjedésére, nagy jövőt jósolnak a plazma segítségével történő megmunkálásnak. Plankton — a jövő élelmiszere? Az ENSZ statisztika szerint a földgolyó lakóinak száma nem is olyan sokára elér! az ötmilliárdot. A népesség rohamos szaporodásáról olvasva sokan önkéntelenül ls azt kérdik: nem kell az emberiségnek éhhaláltól félnie? Húsz, vagy ötven év múlva el tudia-e majd tartani a Föld az öt, vagy talán már tízmilliárdnál ls több embert? A szocialista tábor tudósa! már bebizonyították, hogy a földgömbön még távolról sincs kihasználva az élelmiszer-szerzés összes lehetősége. A szovjet emberek bebizonyították például, hogy a sivatagot ls termővé lehet tenni, a ma megművelt területek terméshozamát ls néhányszorosára lehet emelni. Sőt ml több, a biológusok ma már a tenger vizében is mérhetetlen mennyiségű, az emberi táplálkozásra alkalmas szerves anyagot fedeztek fel. Ha csak egy cseppnyi tengervizet is mikroszkóp alá teszünk, tömérdek — szabad szemmel nem is látható — növényt és állatkát fedezünk ott fel. A p 1 a n k t ó n-ok voltaképpen egysejtű moszatok, melyek óriási mennyiségben „népesítik" be a tengerek vizét. A p 1 a n k t ó n-ok tanulmányozását a tudósok az utóbbi időben már több országban is megkezdték. A földrajztudósok ugyanis észrevették, hogy a Csendes-óceán némely szigetein a bennszülöttek táplálékul is felhasználják a méreteikre nézve a növényi planktónoknál nagyobb állati planktónokat. A kísérletek során elsősorban az érdekelte a tudósokat, emberi táplálkozásra egyáltalában alkalmasak-e ezek a parányi élőlények. Mert ha igen, akkor az emberiség nagy része élelmezési gondjait szinte egy csapásra meg lehetne oldani. Mert elsősorban is a tenger vize az ilyen élelmiszer kimeríthetetlen forrásává válna, másodsorban pedig nem kellene félnünk a föld túlnépesedésétől. A plankton-hálóval kihalászott parányi élőlények szárított állapotban kilogrammonként 4000 kalória tápanyagot tartalmaznak. A plankton fogás gépesítése után sok száz millió ember napi élelmiszer szükségletét lehetne így fedezni. A tudósok azóta már kiderítették, hogy ezek a tengeri élőlények bizonyos mérgező anyagokat is tartalmaznak, amelyek károsan hathatnak A rádió-vevőkészülék szekrényének méreteitől — mindjárt le kell szögezni — nem függ a vett hang minősége. A régebbi típusú vevőkészülékek röviden megmondva nincsenek felszerelve a sztereoíónikus, más szóval térhatású reproduktorokkal. miáltal a készülékből sugárzó beszéd, vagy zene „laposnak" — két dlmenziójúnak tűnik. Az emberi fül — főleg mert a természet erre „szoktatta" az embert — már hozzászokott ahhoz, hogy a hangforrástól a fülbe jutó zörejt, vagy zenei hangot térszerűen — tehát távolságilag is — érzékelje. Ha becsukjuk szemünket és úgy hallgatjuk valaki beszédjét, vagy például a távoli égzörgést, azt is meg tudjuk elég nagy pontossággal állapítani, milyen irányból érkezik a hang. Szinte „látunk" a füleinkkel. Persze csak akkor, ha a hang közvetlenül ős nem reproduktoron keresztül közvetítve érkezik hoznánk. Ha viszont a rádió hangversenyterméből, vagy a stúdióból a rádió vevő-készüléken keresztül hallgatjuk az adást, nem tudjuk megállapítani, a hangversenyterem melyik részébeiv jobbra, vagy balra, elől, vagy hátul van-e elhelyezve pé.'dául a szaxofón, vagy a rádiójáték feljátszásakor a térben hogyan vannak elhelyezkedve a színészek. Mivel nem látjuk » szereplókat, az a benyomásunk, hogy minden hang egy helyből Jön. A régebbi típusú rádiókészülékeket hallgatva legalább is ez volt a benyomásunk. A rádiógyárak technikusai, mérnökei az utóbbi néhány étr alatt már kidolgozták a térhatású — sztereoíónikus — adós és vevés elveit és ma mér sorozatban is gyártják éé piacra is kerültek az első ilyen vevőkészülékek. Az egész újításnak az az alapja, hogy egy rádiókészülékhez több, bizonyos módon széthelyezett reproduktort kell használnunk. Mivel a hangszórók több pontból sugározzák a zenét, vagy a beszédet és mivel aa ember az adást két füllel hallgatja, a kettő közül az ejyik fülbe — ha az emberi szervezetre, ha kizárólag . „ . „ . csak planktönokból állítanánk összl klS kUlönbsesgel 1 5 ~ » elkésve é r' az étlapot. A toxlnokat azonban kl le het vonni a planktonokból, így utána egészen élvezhető, cukorban, fekezík az adás. Ilymódon azután —• hasonlóképpen, mint a természetben — az ember már érzékelni tudja a hérjékben és vitaminokban gazdag térhatást. Lényegesen leegyszerűsítejándékot nyújt a tenger az emberiségnek. Az emberiség táplálkozásának jövőjét illetően tehát nem kell félni. A szárazföldi táplálék-források mellett a földgömb kétharmadát beborító tengerek is gondoskodnak a föld lakólnak élelméről. Napirenden: a sztereofónia Ha az ember összehasonlítja egy zsebben is hordható tranzisztoros rádió zenéjét a legújabb típusú — de nagyobb méretű — rádióvevő készülékek adta zenével, meglepődik. Amíg a tranzisztoros vevő sekélyes, nyers hangot ad, addig a „Filharmónie", vagy az „Echo" rádiókészülékek hangversenytermek zenéjére emlékeztető hangot adnak. Talán a méretektől függ, melyik rádiókészülék milyen hangot ad, gondolja a laikus. Vagy valamilyen más tényező játszik itt közre? ve: A különböző hangforrásokból (hangszórókból) különböző becsapódási szöggel érkező hang alapján a t embernek úgy tűnik, mintha szinte látná is, hogyan vannak a stúdióban széthelyezkedve a hangforrások. A sztereoíónikus rádió-vevőkészülék hasonló módon „csapja" be az emberi érzékszerveket, mint a szélesvásznú film. Itt az ember a vetítés nézésekor úgy érzi, mint önmaga is ott lenne a történés színhelyén. A sztereoíónikus rádiókészüléket hallgatva az ember szinte „látja" a szereplőket. A távhatású rádiókészülékek sorozatgyártásának megkezdése fontos lépést Jelent a rádiótechnika korszerűsítésének történetében, mert élvezetesebbé, természetesebbé teszi a zenét és a reprodukált hangot általában. (tm) ÖNKISZOLGÁLÓ RUHATISZTÍTÓ ÜZEM A bratislavai Helyi Szolgálta-, tási Üzem a Du-. na utcában e napokban nyitotta meg hazánk első önkiszolgáló ruhatisztító üzemét, ahol két géppel fél óra alatt kilenc kilogramm ruha tisztítható. Képünlkön az új önkiszolgáló tisztítóüzem látható. (Alojz Prakeš — ČTK — fel vétele) 1963. december 20. * (j{ SZÖ 5
