Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-22 / 352. szám, vasárnap

A legkisebbek életéből Bőven kijut az idén a karácsonyi és újévi ünnepekből. Dolgozóink legtöbbje ilyenkor a jó könyv, a rádió vagy a TV mellett tölti idejét. A Csehszlovák Rádió magyar szerkesztősége is úgy állította össze műsorát, hogy hallgatói jzámárá kellemessebbé tegye a családi körben töltött napokat. Az ünnepi műsor összeállításával foglalkozva, a szerkesztőség olyan műsorszámokat igyekezett adásába iktatni, amelyek azt változatosabbá, szórakoztatóbbá teszik: az eddiginél több népi muzsikát, tánczenét, összeállítást, rádiójátékot tűztünk műsorra. December 24-én 12 órától 16 óráig sugározzuk adásunkat. Műsorunkat Peter Karvaš Diplomaták című színművével kezdjük, budapesti színészek tolmácsolásában. Miután a délutáni órákban a gyerekek már a fenyőfa körül sürögnek-forognak, esetleg még díszítik, róluk sem feledkeztünk meg, 15 óra 30 perctől tarka gyermekműsorral lepjük meg őket. December 25 án, akárcsak vasárnaponként — reggel 8 órától 16 óráig közvetítünk. A rádiójátékok kedvelőinek figyelmét felhívjuk L. Kruczkowski: A helytartó halála című színművének rádióváltozatára, melyet 14 órától közvetítünk a Komáromi Területi Színház tagjainak előadásában. December 26-án ismét 12 órától 16 óráig közvetítünk. Műsorunk első harminc percét František Krištof Veselý érdemes művész társaságában töltjük. Bizonyára ez az összeállítás is elnyeri a hallgatók tetszését. Ezt követően „Színes népdalcsokor" címmel magyar népi muzsikát közvetítünk. Ezen a napon sok helyen összecsendülnek a poharak, hogy felköszöntsük az Istvánokat. A jó hangulathoz mi is hozzájárulunk. 13 órától Kálmán Imre: Csárdáskirálynő című operettjét tűztük műsorra. Felvételünk Honthy Hannával, Németh Marikával és Rátonyi Róberttel készült, bratislavai vendégszereplésük alkalmával. Utána tánczenét közvetítünk. December 31-én: Szilveszter napján 8 órától 16 óráig sugározzuk műsorunkat. Felhívjuk figyelmüket 11 órától kezdődő irodalmi adásunkra, melyben Egri Viktor államdíjas szlovákiai magyar írót köszöntjük 65. születésnapja alkalmából. Munkásságának méltatása mellett bemutatjuk Egri Viktor legújabb elbeszélését. Délután 14 órától 120 perces vidám szilveszteri összeállítást hallanak. Jakál István A petržalkai Matador és Kovosmalt 'izemekben d&lgozó szülők gyermekei a bölcsödében és óvodában gondos, szakszerű felügyelet alatt vannak, míg a szülők dolgoznak. Erdösi felvételei Versenyeznek a kis építők vé vált. Túlzás? Korántsem. Nagyon, nagyon jó lenne, ha mindannyian nemzeti büszkeségnek tekintenénk, hogy a külföldiek hazánkból jó benyomásokkal távozzanak s ehhez valamennyien — már e puszta büszke-, ségből is hozzájárulnánk. Kellemesen meglepett az is, hogy szobánk asztalán megtaláltuk Budapest képes utíkalauzát. Erről az idegenforgalmi vállalat gondoskodik. Apró, de hasznos és nagyon jóleső figyelmesség. Gondolom, a hazánkba érkező külföldi vendég asztaláról se kellene hiányoznia Prága, Bratislava és általában hazánk nevezetességeiről szóló ismertetésnek. Budapesten sok szépet, elismerést hallottam Csehszlovákiáról, de a dicséret mellett akadt egy kevésbé kellemes élmény is. Akikkel Prágáról, a Tátráról, Karlovy Varyról beszélgettünk, valamennyien áradoztak. Ám hadd mondjak el egy másik beszélgetést is. Indulásunk előtt elnéztünk a vásárcsarnokba. Egy vidéki termelőszövetkezet zöldségtől, gyümölcstől roskadozó asztalánál álltunk meg. A gyönyörű jonatánalmából kértünk. A szövetkezetes megkérdezte, hoszszabb útra visszük-e. Mikor igennel válaszoltunk, felmászott az egymásra rakott ládák rengetegére és válogatni kezdte a legszebbeket. Ne legyen nyomott, törődött —- szólt le. Fizetéskor azután mosolyogva megjegyezte: — Remélem, ha legközelebb ellátogatok magukhoz, engem is így szolgálnak ki... Nehezen szakadt ki belőle, lehet, már meg ls bánta, de kikívánkozott belőle. Nem rosszakarattal, de keserű szájízzel. Hosszabb faggatás után bevallotta, hogy a nyáron Galántán, felesége szülőhelyén járt, és bizony a kiszolgálás terén nem a legjobb tapasztalatai voltak. Hiba lenne minden általánosítás — a kizárólagos jó is és a csupa rossz is. Hisz az egyéni élmények, benyo mások lehetnek eltérők. Budapestet sem hasonlítjuk Galántához. Am egyet tudnunk kell: az általános vélemény vendéglátásunkról s ezen belül kereskedelmünkről, kultúránkról, közle kedésünkről egyéni véleményekből, benyomásokból tevődik össze. Hazán kat pedig nem csupán Prága, a Tátra és Karlovy Vary alapján ítélik meg vendégeink. Galánta. Komárom, Ipoly ság, Rimaszombat ugyanúgy hazánk íó vagy rossz hírnevét terjesztik. ZSILKA LÁSZLÖ vendéglátók Vendégek és Az elmúlt évek folyamán sok szó esett a vasfüggönyről. Tény az, hogy éveken át éreztük a nyomasztó érzést: a határon túli emberektől, népektől valami elválaszt bennünket. Sajnos e választófal nemcsak Kelet és Nyugat kapcsolatában érvényesült. Számos tényező befolyásolta az országok, népek kölcsönös "kapcsolatainak alakulását: a háború maradványai, a múltból öröklött viszályok, a háborús hisztéria, a világ megosztottsága ... Ám valamennyinek közös gyökere: a bizalmatlanság. Ez az átkozott szú éveken át rágott. Keressük az okokat? Ne fosszuk meg a történészeket ettől a joguktól. Elégedjünk meg az örvendetes megállapítással, hogy a helyreálló bizalom légkörében lassan felemelkednek a sorompók. Az országhatárok, amelyek éveken, évtizedeken, de talán évszázadokon át egyik országot elválasztották a másiktól, most országok, népek találkozóhelyeivé válnak. Hónapokkal ezelőtt megelégedéssel nyugtáztuk, hogy szombatonként az osztrák turisták ezrei érkeznek hazánkba minden különösebb korlátozás nélkül. S nem tagadjuk, különösen jó érzéssel töltött el a kormány legutóbbi üléséről kiadott jelentés, hogy hazánk és Magyarország között ez új esztendőben útlevél és vízum nélküli kapcsolat lép érvénybe. Még ennél ls felemelőbb érzés, hogy a szóban forgó intézkedések az országok bővülő kapcsolataiban csupán az első lépéseket jelentik. Titkoljuk feltörő örömünket? Nem, erre nincs szükség. Az öröm emberi érzés. S emberi dolog az is, hogy a sorompók kitárulása után hazaiak, külföldiek, — külföldiek, hazaiak ismerkednek és összebarátkoznak. Bár az egész világon eltűnnének a sorompók és örökre nyitva maradnának a jószándék előtt! Ugyanakkor képezzenek áttörhetetlen falat azok előtt, akik a bizalmat bizalmatlanság hintésre, e nyitott határokat a népek országok barátságának megmérgezé sére "akarnák kihasználni. A kezdeti ujjongást még ilyen örömteli esemény után is felváltja a józan felmérés, a megfontolás. Az idén negyvenezernyi csehszlovák állampolgár kereste fel csak Magyarországot. Minden bizonnyal hozzánk se érkeztek kevesebben. Jövőre ez a szám lényegesen növekszik. S a vendéglátás az örömön kívül gondot is Jelent... A vendéglátó szerepe sohasem könnyű. Hogyan készül a háziasszony, ha vendégeket vár! Tisztaság, rend, tálalás, kedvesség. Hogy semmi kifogás ne merülhessen fel, és a vendégek jó benyomásokkal távozzanak. Most ez a feladat vár ránk országos méretben. Valaha turista-vidékekről beszéltünk. Most ez a fogalom általános érvényt nyer. Külföldieket várunk hazánk minden területén — különösen Szlovákiában. Erre már most gondolnunk kell, nehogy a látogatás meglepjen. Ezzel kapcsolatban felidézek néhány emléket október végi magyarországi utamról. Az idegenforgalmi vállalat (IBUSZ) közvetítésével magánháznál kaptunk szállást. A bérház lépcsőházában az ajtó mellett messziről az érkező szemébe ötlik a kis tábla, amely jelzi, hogy ezt a lakást, illetve szobát az idegenforgalmi vállalat tartja nyilván. Nem beszélek a háziasszony kedvességéről, elvégre ez nincs bennne a szállásdíjban és különben sem fizethető meg. E benyomás lehet teljesen egyéni és nincs is szándékom ban általánosítani. Az előszobában kis almárium, rajta az itt megszállt vendégek apró ajándéktárgyai, ott honról érkezett üdvözletei. Az aszta Ion emlékkönyv, benne orosz, bolgár cseh, német, magyar bejegyzések A háziasszony szerényen felkér, hogy mi is írjunk bele valamit. Büszke a? előttünk megszállt vendégek dicsérr) szavaira, megelégedésére. A vendéglátás - a szállásdíjon tú; — büszkeségévé, s nem szeretném elhanyagolni, de nemzeti büszkeségéA LÁTOGATÁSSAL KAPCSOLATBAN nem az o lényeges, hogy bejelenti-e a pedagógus előre a látogatást, avagy váratlanul toppan be a családhoz, hanem az, hogy alaposan felkészüljön a találkozásra. A látogatás sikere ugyanis részben azon múlik, sikerül-e a pedagógusnak rögtön a látogatás elején megfelelő hangot megütnie. Ha a tanítót hatalmába keríti az elfogódottság, az aggodalom, hogy szívesen látják-e, ez gátolja abban, hogy a beszélgetés irányítására fordíthassa figyelmét. Márpedig, ha nem sikerül közvetlen, baráti hangot megütnie, az őszinte beszélgetéshez nem alakulhat ki megfelelő légkör. Előfordulhat persze olyan eset ls, amikor a pedagógusok elképzelése szorul helyreigazításra. Sok pedagógus a családlátogatást például a közvetlenség helyett mindjárt a hibák felsorolásával kezdi, s ezzel eleve feszélyezetté teszi a légkört. Főleg, ha a szülőt szóhoz sem engedi jutni. Márpedig e látogatás azt szolgálja, hogy a gyermek nevelésében legjobban érdekelt felek — a szülő és a pedagógus — egyszerűen mondva tapasztalatcserét folytassanak. Tehát a pedagógus a szülők tapasztalataival bővítse a gyermekről szerzett ismereteit. Csak így teheti teljessé, egésszé a gyermekről alkotott képet. Ez a közös megbeszélés nagyon sok homályos pontra vethet fényt, sok mindenre adhat magyarázatot. A családlátogatás tapasztalatait a pedagógusok alaposan és sokoldalúan elemzik. Jól bevált az a szokás, hogy a pedagógus látogatása értékelését írásban is rögzíti és hozzácsatolja azt a gyermekről vezetett pedagógiai naplóhoz. Fontos, hogy világos képet alkosson a családról és jól megjegyezze azokat a módszereket, amelyeket a család eddig alkalmazott és azokat is, amelyek ő ajánlott a szülőknek. A gyermek további fejlődése során szerzett észrevételeit utólagosan ugyancsak ide jegyezheti fel. A családlátogatás nemcsak a szülői nevelés módszereit tisztázza, hanem fényt vet a gyermek életkörülményeire ls. Például arra, hogy, milyen körülmények között végzi mindennapos munkáját. Ha a tanító úgy látja, hogy ezek a körülmények a nevelés szempontjából kifogásolhatók, károsak, arra kell törekednie, hogy ezek mihamarabb megváltozzanak. Indokolt esetben állandó kapcsolatot kell teremtenie a szülőkkel, hogy biztosítsa befolyását a családban, s ezáltal hozzájáruljon a megfelelő családi nevelés kialakításához. Ha a pedagógusnak sikerül kedvező hatást kiváltania a szülőknél, bizonyosra vehető, hogy növekedni fog a szülők érdeklődése az iskola, s általában a nevelés kérdései iránt. PEDAGÓGUSAINK TÖBBSÉGE a családlátogatást a pedagógiai munka fontos részének tekinti. Vannak azonban szép számmal még olyanok is, akik idegenkednek a családlátogatástól és jelentőségét lebecsülik. A tapasztalatok azonban a gyermek helyzetét, viselkedését, körülményeit feltáró családlátogatások indokoltságát és hasznosságát igazolják. Mindez pedig felveti annak szükségességét, hogy "mind a gyakorlati, mind az elméleti pedagógia az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet szenteljen ennek a kérdésnek. Németh Dezső, Čierna AZ ISKOLA ÉS A SZÜLŐ együttműködése rendkívül fontos. A két fél megértő és jól végzett munkája biztosítja a harmadik fél — a tanuló — sikeres előmenetelét és jó magaviseletét. A szülői ház és az Iskola végeredményben a nevelés és az oktatás elindítója. Addig azonban amíg a gyermek érzelem- és lelkivilága fel tárul, a szülő és pedagógus áldozat kész segítségére van szükség. A tanuló énjének és lelkivilágának a megismerését jelentősen elősegíti a tanító által végzett családlátogatás. A családlátogatás nemcsak kötelessége a tanítónak, de lelkiismeretben feladata is. Ahhoz, hogy a tanulót közelebbről megismerhessük, környezetének is figyelmet kell szentelnünk Márpedi.e legközelebbi környezete a szülői ház Ezért a tanuló megismerését elsősorban itt kell kezdeni. A látogatás nem lehet mindig tervezett, mivel az előforduló események sem tervezettek. A pedagógusnak tudnia kell kit, mikor és miért kell a legsürgősebben meglátogatnia. Akár bejelenti azonban a látogatást, akár nem, az éremnek mindkét esetben két oldala van. Egy azonban tény, a tanító sohasem azért megy szülőt látogatni, hogy a házirendet lássa, vagy megvendégelést várjon el, hanem azért, hogy baráti és megértő hangon megbeszéljék a gyermekkel kapcsolatos tanulmányi és egyéb problémákat. A látogatással kapcsolatban felmerülhet a kérdés, kit látogassunk meg és milyen gyakran. Az ismerkedő családlátogatások általában a tanév elején történnek. Egészében ez helyes is. A tanév folyamán azonban a pedagógus munkája hasonlóvá válik az orvos munkájához. Az orvos ugyanis először a legjobban rászoruló betegeit látogatja. A pedagógusnak is ezt kell cselekednie. A családlátogatás célja, hogy őszintén elbeszélgessünk a tanuló előmeneteléről, esetleges kihágásairól, és a felmerülő problémákról. Fontos, hogy mindenkor igazságosan és helyesen bíráljunk, s ahol kell, a dicsérettel se fukarkodjunk. A családlátogatáshoz tartozik az is, hogy elbeszélgessünk a gyermek otthoni életéről. (Hogyan és mennyit tanul, mikor írja feladatát, önállóan dolgozik-e, milyen a lelkivilága, mihez érez vonzalmat, milyen betegségeken esett át stb.J. A szerzet tapasztalatokról azután értesítsük a többi pedagógust is. Egy jól sikerült látogatás ugyanis jelentősen segítheti mind a tanulmányi, mind a inagaviseleti tényezők javulását. Ugyanakkor maga a szülő és a gyermek is sokáig fog emlékezni az együtt töltött kellemes, közvetlen percekre. A CSALÁDLÁTOGATÁSKOR beszéljünk arról is, milyen segítséget nyújtanak, illetve nyújthatnának a szülők az iskolának a nevelő-oktató munkában. Beszélni kell a szülői értekezletek fontosságáról is, hogy azon a szülők valóban minden esetben részt vegyenek. A látogatásokkal kapcsolatban még valamiről nem szabad megfeledkeznünk. Gyakori az olyan Iskolák száma, ahol sok a bejáró tanuló. Ezek szintén a ml tanulóink, s a szülőkkel való kapcsolat legalább annyira fontos, mint a helybeli tanulók szüleivel. Őket is látogassuk meg és ne sajnáljuk az időt, még akkor sem, ha a környező falvak kissé távolabb esnek az iskola székhelyétől. A tanítói családlátogatásokon kívül fontosak a szülők iskola-látogatásai is. Ez ugyancsak helyes és fontos. Egy azonban aligha helyeselhető, éspedig az, ha a szülő csak akkor keresi fel az iskolát, ha haragjában felindultságában „törleszteni" valója van. A látogatás ilyen formája ritka ugyan, jó volna azonban ha egyáltalán nem fordulna elő. A józan ész és a megértés ugyanis minden megoldhatatlannak vélt problémát képes a helyes kerékvágásba terelni. A KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉG RÉVÉN csak közvetlenebbé, őszintébbé válhat a szülő és tanító közötti viszony, mely azután az oktató-nevelő munkában, a gyermek nevelésében hozhatja meg a maga jó gyümölcseit. Ahhoz azonban, hogy erről a közös erőfeszítésről beszélhessünk, arra is szükség van, hogy ennek akarása, valamint a megértés és a jó szándék egyik fél részéről se hiányozzék. Katona Róland, Magyarbél A londoni Sotheby árverési csarnokban a francia festészet számos re mekműve került nemrég kalapács alá. Picasso egy portréja — nővérét ábrázolja 1901-ben — 32 000 fontért kelt el. Monetnek egy tájképéért 30 000 fontot, Cézanne Fürdő nőiéért 41 500 fontot fizettek. a A Szovjet Melódia nevű húsztagú esztrádcsoport — amely a csehszlovák—szovjet barátsági hónap keretében vendégszerepel hazánkban — a köztársaság 12 városában lépeti fel. A záróműsort Prágában a Jullus Fučík Kultúra és Pihenés Parkjában rendezték. Üf SZŐ 4 * 190

3- december 22. Néhány szó a családlátogatásról Napjainkban egyre több szó esik az iskolai fis a szülői ház kapcsolatáról, az együttműködés fontosságáról Kétségtelen, hogy az oktató-nevelő munka sikere iránti felelősséget nem lehet teljes mértékben az iskolára hárítani, jelentős feladat hárul e téren a szülőkre is. Az együttműködés hatékonyságát családlátogatások is segíthetik, melyeknek tulajdonképpeni célja, hogy az erők egyesítésével segítsék a felmerülő problémák megoldását. Az alábbiakban — kivonatosan — két pedagógus írását közöljük, akik levelükkel szinte egyszerre keresték fel szerkesztőségünket, hogy kifejtsék a családlátogatással kapcsolatos véleményüket.