Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)
1963-12-21 / 351. szám, szombat
Iskolarendszerünk második kulcsfontosságú szakasza a népgazdaság szükségletei szempontjából a tanonciskolák hálózata, s ennek keretében elsősorban a mezőgazdasági tanonciskolák. Ezek az iskolák nálunk mind ez ideig a hamupipőke szerepét töltik be. Feladatunk az, hogy az eddiginél sokkal rendszersebben emeljük a tanonciskolák és a'szaktanintézetek pedagógusai színvonalát, tantermeket, műhelyeket és internátusokat építsünk, tökéletesítsük az elméleti ós a gyakorlati oktatást. Csak így küszöbölhetjük ki a tanoncok és a diákok nevelése közti indokolatlan különbségeket. El kell érnünk azt, hogy a minisztériumok és a vállalatok ezen a téren teljesítsék a törvényben előírt kötelességeiket, alakítsák ki a nevelés, az oktatás lényeges korszerűsítése feltételeit, hogy ezek az iskolák elérjék a középiskolák oktatási színvonalát. Nem törődhetünk bele abba sem, hogy a tanonciskolák még ma sincsenek megfelelőképpen ellátva jó tankönyvekkel. Ez főleg a legfontosabb szaktantárgyakra érvényes. A mezőgazdasági iskolák viszonylatában is lényeges javulást kell elérnünk. Ezért a CSKP KB elnökségének határozata értelmében az állam fogja viselni a mezőgazdasági tanoncok előkészítésének költségeit és a tanoncok két hivatást sajátítanak el úgy, hogy a mezőgazdasági idénymunkán túl is szakképzett munkát végezhessenek. Ezen a téren is főleg az oktatás tökéletesítéséről és korszerűsítéséről, a valóban felkészült tanítók biztosításáról van szó. A Központi Bizottság már nem egy ízben hangsúlyozta, hogy szocialista társadalmunkban a tanítóké az egyik legfelelősségteljesebb hivatás. Valamennyi pártszerv, az iskolaigazgatás és a szakszervezet feladata, hogy a közvéleményben növeljük az iskola, valamint a tanítók, tekintélyét, támogassuk és terjesszük az élenjáró tanítók munkájának minden haladó elemét, a tanítóknak hatékonyabb segítséget nyújtsunk a továbbtanulásban, az egyes szakágazatok szerint foglalkozzunk velük és támogatást nyújtsunk az anyagi problémák fokozatos megoldásában is. Helyes az, hogy kulturális sajtónk is síkraszáll a tanító tekintélyének megszilárdításáért, hangsúlyozva azt, hogy ez a tekintély elsősorban a pedagógiai munka eredményeitől függ. Amennyiben azonban ebben a sajtóban jelszavak jelennek meg a „zsákutcába jutott iskoláról" és olyan kívánságok, hogy „fejleszteni lehessen a különféle ideológiát", ez valóban zsákutcába juttatná iskolánkat és megérdemli az éles, nyilvános elutasítást. A pedagógiai tudománynak az eddiginél hatékonyabban kell megoldania a nevelés és az oktatás tartalmának, módszereinek és megszervezésének kérdéseit, meghatározva a főiskolai rendszer továbbfejlesztésének konkrét irányát Ez feltételezi további pedagógiai ágazatok fejlesztését, amelyek valamennyi tudomány új ismereteinek teljes mértékben kommunista szempontból való alkalmazására és a mélyebb szakosításra törekednének. A szakosítást lehetővé teszi a pedagógiai munkahelyek és a tanintézetek célszerű összpontosítása és egybehangolása Az Iskolaügyünk sikeresebb fejlesztését akadályozó néhány nehézség okai között megtaláljuk az Iskola- és Kulturális Ügyi Minisztérium irányító munkásságának fogyatékosságalt is A minisztérium nagy adminisztratív apparátusa mind ez ideig jelentős mértékben a nagyszámú hivatalos rendelet kidolgozóira összpontosította figyelmét és tevékenysége gyakran kimerül a körözvények általi Irányításban. Nem 36