Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-21 / 351. szám, szombat

Ismeretet ad át az ifjúságnak és minduntalan megfeledkezik arról a nem kevésbé fontos feladatról, hogy önálló tanulmányokra vezesse a fiata­lokat és felkeltse bennük a tartós igyekezetet a további önművelésre, mely manapság a társadalmi tevékenység bármely területén kifejtett aktív munka elengedhetetlen feltétele, akkor az iskola nem állja meg a helyét. Az iskola alapja a tanítás és a nevelőmunka egysége. A kilencéves iskolától kezdve a főiskoláig egyetlen tanító sem állhat neki a mun­kának azzal az elképzeléssel, hogy az ő feladata csak az ismeretközlés és az előadás, a nevelés pedig a család, a CSISZ ügye, vagy a polgári nevelés és a marxizmus—leninizmus órájának feladata. Felelőssége tel­jes tudatában a képzett pedagógus és szakelőadó tehet itt a legtöbbet, mert tekintélye van az ifjúság előtt és tudásával imponál neki. Ezzel szemben az Iskola politikai-nevelő munkája, ha elszakítják a szaktan­tárgyak oktatásától, ha nem támaszkodik bizonyló tényekre és tekin­téllyel nem rendelkező tanár képviseli, felületességével és formaliz­musával árthat a kommunista nevelés ügyének. Iskolaügyünk kulcskérdése az, hogy van-e köze az élethez, összekap­csolta-e az oktatást a diákok politechnikai gyakorlatával? Az iskolaügy átépítésének ezt az alapelvét a gyakorlatban már alkalmazzuk, és sok pozitív eredményt értünk el. Igen Jő az eredmény a strakonlcei, píseki, humpoleci és Mladá Boleslav-I iskolákban. Ezekkel az iskolákkal együtt­működő üzemek tapasztalatai azt mutatják, hogy a tanulókat elő lehet készíteni arra, hogy jó munkás váljék belőlük, de arra is, hogy főiskolai tanulmányokat végezzenek. Sajnos, túl sok az olyan üzem, ahol a ter­melési gyakorlatok alacsony színvonalúak, ahol a tanulót többnyire segédmunkára osztják be, és nem kapnak rendszeres gyakorlati isme­reteket. A tanóráknak bizonyos ismereteket és kézügyességet kellene adni a tanulóknak, de ehelyett véletlenszerű brigádmunkává alakulnak át így van ez például a prágai Május 9. Üzemben, ahová a IV. kerület tanulói Járnak politechnikai oktatásra és egyebütt is. Annyira fontos kérdés az, hogy az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisz­tériumának s az illetékes ügyosztályoknak a szakemberek, pedagógusok és gazdasági tényezők bevonásával újra kellene értékelni a termelési gyakorlatok megszervezését, tartalmát és politikai nevelő módszereik hatékonyságát. A kivezető út semmi esetre sem az, hogy általában korlátozzuk a tanulók termelési gyakorlatát, mint ahogy néhány üzem­ben történt, amiért az illetékes termelési minisztériumok is felelősek, Nyilvánvaló, hogy az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériumában is más fajta szellemnek kell érvényesülnie, ha nem akarjuk, hogy a szük­séges politechnikai gyakorlat Jogos panaszok tárgyává fajuljon. A polgári neveléstan az iskolákon új tantárgy. Rendszerint két ve­szély fenyegeti. Egyrészt a hatást végeredményben leromboló szóbő­ség, amely nem hat az érzésekre, másrészt a formalizmus előli túlzott félelem következtében a polgári neveléstan gyakran szilárd tartalmat nélkülöző alkalmi beszélgetéssé fajul Különösen a másodfokú Iskolá­kon meg kell határoznunk ennek a tantárgynak sokkal kifejezőbb tartalmát, hogy a fiatalok legalább alapvető vonásokban áttekintés) nyerjenek a legfontosabb politikai, filozófiai, gazdasági és esztétikai kérdésekről, beleértve a logikus gondolkodás alapjait A tanítóképzők­ben az eddiginél sokkal nagyobb összpontosított figyelmet kell fordí tani a polgári neveléstan módszereinek fejlesztésére Kétségtelen az, hogy a nép műveltségi színvonala az életszínvonal 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom