Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-21 / 351. szám, szombat

hogy a tervezés gyenge pontján es hibáit egyik napról a másikra el lehetne távolítani, mintha a szerzőnek kész megoldás lenne a zsebében, amelyet csupán valamilyen Ismeretlen oknál fogva nem érvényesítenek Irányító és nevezetesen tervezési munkákban kétségkívül sok a szubjektivizmus, amelyek főként ökonómiai ismereteink gyengéiből fakadnak. Néha azonban úgy beszélnek ezekről a dolgokról, mintha gazdasági szerveinknek talán nem is lenne szándékában a tervezés és az irányítás megjavítása Az ilyen nézőpontból vezetett, s ráadásul nem is szakfolyóiratban, hanem nagy példányszámú újságokban folytatott vita hatásosnak tűnhet a be nem avatottak számára, az ügynek azonban semmi esetre sem használ. Egyátalán nem világos, mit akarnak elérni azok, akik különféle változatokban únos-untalan bírálattal illetik a tervezést, anélkül, hogy akárcsak egyetlen hasznos gondolatot, konkrét Javaslatot tennének a tervezés megjavítására. Az ilyen eljárás kedvezőtlenül hat a tervvel szembeni állásfoglalásra, bizonytalanságot kelt érvényessége iránt és fegyelmezetlenséget szül. Nincs szándékomban bírói szerepet betölteni a gazdaságunkban az értéktörvény hatáskörével kapcsolatos elméleti nézeteltérések eldöntésében Gyakorlati szempontból természetesen arra kell törekednünk, hogy árpolitikánk következetesen az objektív kapcsolatokból Induljon kl, ne legyen merev, a kereslettől, kínálattól és az anyagi érdekeltség rendszerétől elszakított. A többi értékkategória és eszköz — a nyereség, rentabilitás, hitel, önálló elszámolás hatékony kihasználási módját is keressük, hogy lehetővé tegyük kedvező hatásukat a gazdaságra. Természetesen mindennél a tervszerűség alapelveivel összhangban járunk el. Sajnos, ezek a kérdések a sokéves vita ellenére koránt sincsenek elméleti és gyakorlati szempontbői átdolgozva. Bebizonyosodott tehát, hogy a gazdaságtudomány eddig lényegében csak felkészült a gyakorlattal szemben fennálló tartozásának törlesztésére. A közgazdászok igazi tudományos alkotómunkája számára most kedvezőbb feltételeket teremtenek. Kidolgozták és a CSKP KB elnöksége Jóváhagyta a közgazdasági kutatómunka komplex rendszerét, amelynek gyakorlati megvalósítása folyamatban van Újévtől megkezdi munkáját — a CSTA Közgazdasági Intézete mellett — a közgazdaságimatematikai laboratórium, elkészítik a Munka Kutatóintézetének, s az Ipari és Építőipari Kutatóintézetének megszervezését. A sikeres munka nem az egyoldalú, elvont elmefuttatásokból fakad, hanem a gazdasági folyamatok rendszeres és tárgyilagos tanulmányozásán, a statisztikai adatok és műszaki-gazdasági tájékoztatások gondos kihasználásán alapul. Le kell vonnunk a tanulságot a lenini meghatározásból, miszerint a közgazdász a számok és adatok tanulmányozásából gyakorlati következtetéseket tud levonni Az igazi közgazdaságtudomány napjainkban természetesen nem nélkülözheti a kibernetikai módszerek, a számítógépek alkalmazását, együtt kell működnie a matematikusokkal és technikusokkal, s szoros kapcsolatban kell állnia a többi társadalomtudománnyal és a társadalmi gyakorlattal. Jövője éppen az alkotó marxista—leninista gondolkodás szolgálatába állított modern egzakt tudományok teljes mértékű kihasználásán alapszik. 18