Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-20 / 350. szám, péntek

Ä CSKP Központi Bizottságának határozata (Folytatás az 1. oldalról) lltett országok törekvéseit az impe riallzmustól való teljes függetlenségük kivívására, az önálló politikai és gazdasági fejlődés megteremtésére. Tovább fejlesztjük velük őszinte baráti kapcsolatainkat, melyek szilárdítják a közös Imperialistaellenes frontot ls. A proletár nemzetköziség megköve teli, bogy a tőkés államok forradalmi munkásmozgalmával még jobban el mélyítsük harci szolidaritásunkat. Ba ráti kapcsolatok megteremtésére tö rekszünk a kapitalista országok né peivel, mert ez a béke és a demokrácia ügyét szolgálja. A „hidegháború" áldatlan politikájának teljes fel számolását akarjuk, amelyről az agresszív imperialista körök még min dlg nem akarnak lemondani. A világ kereskedelem fejlesztésére, az álta lános és teljes leszerelés feltételei nek fokozatos megteremtésére törekszünk. Ideológiai frontunk figyelmét a világ gazdasági és politikai problémáinak meg világítására összpontosítjuk. Nem enged jiik meg, hogy a békés együttélés sikerei valótlan elképzeléseket és ábrándo kat keltsenek a jelenkori imperializ mussal kapcsolatban, elejét vesszük an nak, hogy az Imperializmus űj taktikája ténylegesen támogassa a kapitalista or szágok megszépítését célzó ártalmas irányzatokat, s a sokoldalú ideológiai éberség és a védelmi felkészültség lebe csüiésére vezessen. Ugyanakkor el kell kerülnünk a sematizmust és a leegvsze rűsítést, szüntelenül új ismeretekkel kell gazdagítani tudásunkat, s a párt tevékenységének egyre hatékonyabb formált kell keresnünk. Csak összpontosított erőfeszítéssel és fáradhatatlan politikai munkával érjük el azt, hogy a párt és az összes dolgozók eszmei színvonala összhangban álljon a jelenlegi nemzetközi problémák és feladatok igényességével. A munkához való szocialista viszony szorosan összefügg a végzett munka alapján történő díjazással. Az ideológiai munkával hozzá kell járulnunk ennek a szocialista alapelvnek következetes és ferdítést nem tűrő érvényesítéséhez. Meg kell mutatnunk a béregyenlösdi ártalmasságát, s úgy kell formálnunk a közvéleményt, hogy elítélje a különféle üzelmeket, a munkakimutatások és a gazdasági eredmények meghamisítását. Engesztelhetctlenül küzdenünk kell a mások rovására menő önzés, a „kaparints meg amennyit tudsz" törekvés, a társadalom érdekeinek megkárosítása ellen. A dolgozók körében sürgősen és konkrétan meg kell magyaráznunk azt az alapvető kérdést, hogy az életszínvonal csak a termelés eredményei sze rint emelkedhet s nem emelhető rend szeresen a társadalmi alap rovására. A gazdasági problémák megoldásában a szubjektivlsta befolyások leküzdésé nek módja a szocialista gazdaság törvényszerűségeinek megismerése, és a gazdasági gyakorlat valamennyi fokán történő érvényesítésük megtanulása, jelenleg az a fontos, hogy tovább tökéletesítsük a tervszerű irányítást és ezzel szilárdítsuk a terv tekintélyét, hogy az összes anyagi és erkölcsi ösztönző erőket a tervfeladatok rendszeres teljesítésének biztosítására használjuk fel. A népgazdaság irányításának valamennyi fokán a demokratikus centralizmus helyes érvényesítése ma elsősorban azt jelenti, hogy főként a beruházási építkezés és az anyagi-műszaki ellátás terén kell megszilárdítani a társadalmi befolyást és következetesen harcolni kell a lokálpatrióta és más társadalomellenes jelenségek ellen, emelni kell a gazdasági vezetők tekintélyét és személyes felelősségét. Az ideológiai front szenteljen állandó figyelmet a falusi munka és élet kérdéseinek. seeítsen a kisüzemi gazdálkodási mőd csökevénveinek leküzdésében, a nagyfokú gépesítésre és kemizálásra támaszkodó, sokoldalúan belterjes, szocialista, nagyüzemi termelés megszervezésében. A mezőgazdaság céljaira előirányzott növekvő társadalmi eszközök leghatékonvabb felhasználása ma dolgozóink életszínvonala biztosításának a kulcsa, az a mód, amellvel a következő években megszüntethetjük az ipar és a mezőgazdaság közötti aránytalanságokat. Ez megköveteli, hosv mélyebben beéliük marunkat a szövetkezeti parasztok gondolkodásmődiába és céltudatosabban hassunk gondolkodásuk szocialista átalakulására. A legégetőbb feladatok egvlke fiatal dolgozók szerzése és nevelése a mezőgazdasági nagyüzemi termelés céljaira. A szocializmus további eredményes építésének feltétele a dolgozók szaktudásának rendszeres és céltudatos nö velőse valamennyi szakaszon úgy, hosy merfelelien a korszerű követelményeknek, az úl társadalom szolgálatéban álló tndomínv, technika és navviizeml tömegtermelés szerves ervbefonódásának és kölcsönös visszahatásának. E folyamatban fontos szerepet látszanak az üzemi vezetőségek, a Forradalmi SzaksznrverBtl Mozpalom. a Csehszlovák Iflúsásl Szövetség, pmelveknek hivatásuk. hory a művelődés és a szakismeretek gvarapítása utáni váeyat táplálják a fiatalokban. A képzettség ma«as színvonalának kö'etelménvéből kiindulva kell levonnunk a merfelelő következtetéseket a káderpolitikában, az Iskola- és az Iskolán kívüli oktatási rendszprbpn és az általános gazdasági tevékenységben. II. Szocialista társadalmunk további építésének alapvető feladata a népgazdaság fejlesztése A CSKP XII. kongresszusa kitűzte a fejlődés fő Irányait. Ezek: a belső erőforrások és tartalékok hatékonyabb kihasználása, az ipari termelés szerkezeti összetételének módosítása, a népgazdaság aránytalanságainak leküzdése, a mezőgazdaság gyorsabb ütemű fejlesztése, a Szovjetunióval és a szocialista világrendszer országaival való szorosabb együttműködés megvalósítása. Ezen Irányvonal eredményes megvalósításának záloga a párt és a nép érdekeinek és céljainak egysége, a dolgozók széles tömegeinek kimerít hetetlen alkotó tevékenysége, öntudatos részvétele a társadalom átala kitásában. A dolgozók gondolkodását és cse lekvését befolyásoló döntő tényezők — életük anyagi feltételei. E feltételek azonban nem automatikusan és közvetlenül hatnak. Az ideológiai munka hivatott arra, hogy tevékenyen elősegítse a dolgozók gondolkodása átalakulásának folyamatát, szilárdítsa és fokozza szocialista öntudatosságukat. Közgazdasági téren az ideológiai munka feladata az eddiginél hatékonyabban hozzájárulni ahhoz, hogy a XII. kongresszusnak a szocialista gazdaság fejlődésére vonatkozó határozatai megvalósuljanak. Az ideológiai munka feladata megnyerni dolgozóinkat e feladatok teljesítésére, egyesíteni erőfeszítésüket, hogy minden szakaszon, minden üzemben, minden munkahelyen teljesítsék a termelési feladatokat. Így aztán a társadalmunk további fejlődéséért folytatott mindennapi gyakorlati harc a kommunista nevelés fő tényezőjévé válik. A társadalomnak nagy gazdasági hasznot hozó, korszerű tudományra és technikára támaszkodó munkaszükséglete a szocializmus belső lényegéből ered. Ezért a munkához való viszony és a munkaeredmény az ember szocialista öntudatosságának, képességeinek és erkölcsi vonásainak legbiztosabb mércéje. A munkához való új konstruktív viszonyért folytatott küzdelem elválaszthatatlanul összefügg a szocialista munkakörnyezet kialakítására, a technika és a dolgozók képzettségének fokozására, a munkaközössége ken belüli elvtársi viszony megszilár dítására irányuló erőfeszítéssel. A gazdaságosságért és a termékek minőségéért az összes tartalékok társadalmi érdekű felhasználásáért való felelősségre nevelés kérdései hassák át az egész ideológiai tevékenységet és váljanak a tömegpolitikai munka alapjává. A nevelőmunka az egyes termelő munkaközösségek munkafeladataiból induljon kl, pozitív példákon fejleszsze az új, a haladó iránti érzéket, küzdje le az új technikával szemben megnyilvánuló konzervatív előítéleteket. A nevelés leghatásosabb formája a szocialista munkaverseny, elsősorban a szocialista munkabrigádok mozgalma, „a munkához való szocialista viszonyért" a „munkás és parasztbecsületért" mozgalom, az idei „egymilliárdos" mozgalom, az Ifjúsági „szemfüles" mozgalom és a népkezdeményezés többi formája. Az ideológiai tevékenység az eddiginél sokkal hatásosabban mozgósítson harcba az aktatologatás és a formalizmus összes megnyilvánulásai ellen, tevékenyebben járuljon hozzá a tömegkezdeményezés fejlesztéséhez és kihasználásához. Az ideológiai tevékenység feladata a legjobb tapasztalatok népszerűsítése, a munkához való hanyag viszony, a munkakötelesség nem teljesítése, a gyakorlatban mutatkozó káros opportunizmus — a szavak és a tettek ellentmondása, a személyi felelősség hiánya. az élősdiség és a munkakerülés összes jelenségei elleni küzdelem. Az eszmei és nevelőhatást a munkafegyelem határozott megszilárdítására kell felhasználni. A tudomány és a technika döntő szerepet játszik társadalmunk anyagitechnikai bázisának fejlesztésében. Gyors haladásuk megköveteli, hogy a tudományos és kutató munkahelyek minden ereje és eszköze a társadalmi gyakorlat közvetlen és távlati szükségleteiből eredő alapvető tudományos problémák komplexmegoldására összpontosuljon. A természet és a társadalmi jelenségek eddig ismeretlen törvényszerűségeinek feltárása — a tudomány tulajdonképpeni ismeretelméleti funkciója — a szocialista társadalom haladásának alapja, s a tudományos ismeretek helyes magyarázása erősíti a materialista világnézetet az ellenséges Ideológia elleni küzdelemben. A tudományos és kutató dolgozók nem megfelelő színvonala és száma még fékezi a tudomány és a technika fejlődését. Gyakran elégtelen a kutatás anyagi ellátása és Irányítása ls. A kutatóbázis még mindig túlságo san szétforgácsolódott, az egyes ín tézeteknek nincs mindig világos munka koncepciójuk. Rendkívül elégtelen a kutatás és a tudomány eredményei nek gyakorlati alkalmazása elsősorban az új technika fejlesztésében. A vállalatok anyagi ösztönzőerők hatékony rendszerének híján nem érde keltek a legújabb tudományos és mű szaki ismeretek felhasználásában. Még kezdeti stádiumban van a nem zetközi tudományos és műszaki együttműködés kiaknázása. Az Ideológiai munkának arra kell törekednie, hogy a tudomány és a technika társadalmi jelentőségű kérdései áthassák a dolgozók tudatát, kezdve a gazdasági vezetőktől; segítenie kell a tudomány eredményeinek gyakorlati érvényesítésében. Az a fon tos, hogy lobban törődjünk a műszaki Ismeretek tömeges elterjesztésével és a tudomány népszerűsítésével, megmutassuk, hogy a tudomány és a dolgozók magas fokú szakképzettségének kérdései gazdaságunk fejlődési problémáinak fontos szerves részét alkotják, küzdjünk a konzervativizmus, a tudománnyal és a technikával kapcsolatos maradi nézetek ellen. A közgazdaságtudománynak és a szocialista gazdaság objektív összefüggéseire vonatkozó tantételetnek nagy jelentőségük van népgazdaságunk fejlődési problémáinak megoldásában. Hatékonyságának növelése megköveteli a közgazdaság! kutatás hálózatának gyors kiépítését és az egész kutatás ráirányítását a népgazdasági gyakorlat Időszerű döntő kérdéseinek megoldására. Erélyesen szorgalmazni kell a gazdasági tények minőségi és mennyiségi elemzését; ennél a korszerű módszereket és számítási technikát kell alkalmazni s az Illetékes Irányító szerveknek több változatban alátámasztott javaslatokat kell beterjeszteni a konkrét gazdasági problémák megoldására. A párt kötelező gazdasági Irányelveket tűz kl határozataiban. Az Ideológiai munka minden eszközének ebben az irányban kell hatnia, és céltudatosan ki kell bontakoznia az intenzív gazdaságpolitikai tevékenységnek. Különösen a Forradalmi Szakszervezet! Mozgalom és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség tartsa elsődleges feladatának a munkához való szocialista viszonyra nevelést, számolja fel határozottan a formalizmust, az elvontságot és merevséget nevelőmunkájában, és úgy fejlessze a belpolitikai munkát, hogy egyetlen olyan munkás, paraszt, műszaki se legyen, aki ne Ismerné pártunk legközelebbi feladatait és távlati szándékait és nem venne részt megvalósításukban. III. Az ideológiai munka a szocialista társadalmi viszonyok megszilárdításának fontos tényezője Társadalmunk a kizsákmányoló osztályok felszámolása és az egységes szocialista gazdaság kialakítása után a dolgozó emberek társadalma lett, amelynek legjellemzőbb alapvető vonása a szocialista osztályok és rétegek fokozatos közeledése, a dolgozók egységének elmélyülése, az Intenzív szocialista gazdasági fejlődés és a szocialista demokratizmus rendszeres fejlődése alapján. Társadalmunk vezető ereje a munkásosztály. amelyet a legszorosabb szálak fűznek a termelőerők fejlődéséhez és a jelenlegi ipari termelésnek a jövőbeni teljesen automatizált kommunista nagyüzemi termeléssé való fokozatos átalakulásához. Növekszik a munkások általános műveltsége és szaktudása, a legkorszerűbb technikával összefüggő új hivatások és munkamódszerek keletkeznek Mindez a munkások és a tudós- és műszaki értelmiség egymáshoz közeledését támogatja, elősegíti a kommunista tudat és életmód fokozatos kibontakozását. Ezért helytelenek azok a nézetek, amelyek lebecsülik a munkásosztálynak, mint a társadalom forradalmi és a társadalom termelési fejlődése fő zászlóvivőjének történőim! küldetését. Alapvető átalakulásokon megy át a szövetkezeti parasztság. A falu új társadalmi viszonyai és a mezőgazdaság nagyüzemi termelési farmálnak fejlődése feltételeket teremtenek arra, hogy a mezőgazdasági munka fokozatosan az Ipari munka válfajává alakulion át. Mindez mélyreható átalakulásokkal jár a parasztok lelkivilágában és hozzájárul az egyre öntudatosabb szocialista gondolkodásuk kialakulásához. Lényegesen megváltozott az értelmiség helyzete és összetétele. Nagyobb része már szocialista feltételek közepetlp és a marxista világnézet szellemében nevelkedett s öntudatosan hozzájárul a társadalom felvirágoztatásához. A szocialista értelmiség a tudományos-mű szaki forradalom megtestesítője, amely a tudományt közvetlen termelőerővé vál toztatja. Hazánkban a kommunista fejlődés távlatainak biztosítása szükségsze rűen nagyszámú főiskolai végzettségű főképp műszaki dolgozót követel. Ezért tűrhetetlen mindennemű elutacító álláspont a műveltség és szakképzettség növelésére támasztott magas követelményekkel szemben. Ugyancsak megenged hetetlen az értelmiséggel szemben] egészségtelen viszony Is. Társadalmunknak pillére továbbra Is a munkás-paraszt szövetség, s valamenynyi dolgozó szilárd szövetsége, melyben a vezető szerep a munkásosztályé. A munkásosztály hegemóniáját biztosítja az a tény, hogy hazánkban a vezető szerepet a kommunista párt tölti be. Egyben minden ellentmondás áthidalásának feltétele is, melyek társadalmi fejlődésünk jelenlegi időszakában egyrészt a szociális tagozódás, másrészt a burzsoá ideológia, valamint az egyéni és csoportérdekek elhatároltságáből eredő helytelen nézetek hatása következtében alakultak ki. Az ideológiai munka feladata, hogy segítse a szociális szerkezet fejlődésében érvényesülő haladó irányzatokat, alkotó módon felismerje és elemezze az új társadalmi valóságot és a fejlődési irányzatokat, megmagyarázza a tudomány, technika, szakképzettség és műveltség fontos társadalmi küldetését, segítse a munkásosztály, szövetkezeti parasztság és a dolgozó értelmiség új, haladó vonásainak kibontakozását, elmélyítse a közösségi érdekeket és így folyamatosan megteremtse a kommunista dolgo zók társadalmának előfeltételeit. A társadalmunk osztályviszonyaiban bekövetkezett változásokkal párhuzamosan megy végbe a szocialista demokrá cia huzamos és sokoldalú fejlődése. A párt XII. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a proletariátus diktatúrája szükségszerűen népi államba nő át, ugyanakkor a munkásosztály érvényesíteni fogja ve zető szerepét. Bár társadalmunkban az osztályok közötti harcnak nincs táptalaja, a politikánk és Ideológiai munkánk értelmét meghatározó mérce ennek ellenére Is a pártos osztályszempont ma rad. Hazánk nincs elszigetelve a világ tói, a nemzetközi foradalml mozgalom ban aktív szerepet tölt be. Az Ideológiai harc a nemzetközi osztályharc szerves része és teljes mértékben érvényesül életünkbon is. Ami a belső feladatokat illeti, leszögezhetjük, hogy a nagy társadalmi átalakulások folyamata csak az osztálynélküli társadalom megalakulása val fejeződhet be. Demokráciánk fejlődésének legfőbb tartalma a dolgozók munka- és politikai aktivitásának és kezdeményezésének fokozása, továbbá a nép mind szélesebb rétegeinek bevonása a gazdasági és társadalmi ügyek irányításába és intézésébe. Ezt a célt szolgálják a szocialista demokrácia bevált formái, a nemzeti bizottságok elmélyülő együttműködése, a párt fontos határozatait megelőző nyilvános viták, a népi ellenőrzés rendszere, a népbíróságok, az egész államapparátus tevékenységének tökéletesítése, a társadalmi szervezetek fokozódó részvétele a társadalmi élet irányításában. A párt elítéli azoknak a szerveknek és dolgozóknak a gyakorlatát, amelyek, 111. akik a számokat s kimutatásokat öncélúan hajszolják és a nép részvételét az állam irányításában és Igazgatásában formálisan, bürokratikusán értelmezik, nem veszik figyelembe a dolgozók észrevételeit és elnyomják a jogos bírálatot. A párt hangsúlyozza, hogy a jövőben szükséges tovább elmélyíteni az üzemek, szövetkezetek s más munkahelyek dolgozó kollektíválnak demokratikus jogait és kötelességeit a termeléssel, az anyagi érdekeltséggel, munkakörnyezettel stb. összefüggő kérdések megvitatásában. Államunk és állami szerveink legfőbb feladata azonban a társadalmi érdekek érvényesítése. Ügyelniök kell arra, hogy a szűkebb helyi érdekek ne kerüljenek előtérbe az egész nép szükségletelnek és érdekeinek rovására. A demokrácia azt jelenti, hogy a kisebbség alárendeli magát a többségnek, amelynek joga és kötelessége mindazok ellen fellépni, akik megká rosítanák a társadalmi érdekeket. Pártunk feladata lesz ebben az értelemben széles körű nevelőmunkát kifejteni a szocialista államiság, az állami fegyelem, a dolgozók öntudata megszilárdításának, valamint a szocialista együttélés törvényeinek és szabályainak betartása érdekében. Az állam és a társadalom egész politikai szervezete tevékenységének alapelve a demokratikus centralizmus. A párt határozottan visszautasítja a „decentralizáció" helytelen értelmezését és érvényesítését az Irányításban ugyanúgy, mint az anarchisztikus irányzatokat az államhoz való viszonyban. Visszautasít minden olyan nézetet, amely a demokrácia fejlődését és az öntudaton alapuló társadalmi irányítást szembeállítja egymással, és a szabadságért s a demokráciáért vívott harc jelszava mögé rejtőzve, támadja a demokratikus centralizmus elvét és a párt vezető szerepét. Államunk tevékenységében mindinkább megszilárdul és mindjobban érvényesül gazdasági-szervező és politikai-nevelő funkciója. A küszöbönálló nemzeti bizottsági és nemzetgyűlési választások előtt ls ilyen irányban kell tökéletesítenünk munkánkat. Növelni kell a nép által választott, általa ellenőrizhető és visszahívható képviseleti testületek tekintélyét. A választások előtti politikai munkában az a feladat vár ránk, hogy aprólékosan megmagyarázzuk a szocialista demokrácia lényegét, valamint szerepét a dolgozók nevelésében és aktív befolyását a gazdaság fellendítésében. Meg kell magyaráznunk a dolgozók kötelességeit, melyek elválaszthatatlanok például a munkára való joguktól és szocialista alkotmányunkban rögzített más jogaiktól. Állami szervezetünk pillérei a nemzeti bizottságok. Jelentőségük állandóan növekszik. Azonban számos nemzeti bizottság tevékenysége elmarad az új követelmények és szükségletek mögött. Sok esetben nem kielégítő a népgazdaság és a kultúra gondjaikra bízott szakaszainak irányítása. Kifogásolható a választott bizottságok tevékenysége és a lakosság körében végzett tömegpolltikai munka ls. Ám a párt irányvonalával szöges ellentétben állnak azoknak az egyéneknek és szerveknek kísérletei, akik, 111. amelyek a központi Irányítás megszilárdítását adminisztratív módon és bürokratikusán képzelik el s ebben a nemzeti bizottságok feladatának leszűkítését látják. De helytelen egyes nemzeti bizottságoknak az az elképzelése is, hogy megkerülhetik a törvényes intézkedéseket és nem kötelező számukra a központi szervek irányelveinek betartása. A szocialista állam fejlődésének valejáró feltétele a szocialista törvényesség megszilárdítása. Jogrendünkre hárul az a feladat, hogy társadalmi életünk Irányítására, szervezésére, valamint dolgozóink Jogainak védelmére és kötelességeinek körülhatárolására a jogviszonyok és jogi normák átgondolt, egyszerű és értheio rendszerét teremtse meg. Az ideológiai munkára vár az a feladat, hogy demokráciánk, az állam és a jog fejlődésének új problémáit sokoldalúan és alkotó módon oldja meg, megszilárdítsa az államfegyelmet, kifejlessze a dolgozók szocialista öntudatát és az ideológia frontján harcoljon a hamis nézetek és csökevények ellen. Pártunk nagy figyelmet szentel a nemzetiségi kérdés lenini megoldásának. A történelmi fejlődés teljes mértékben Igazolja a CSKP következetes Internacionalista politikáját, amely mindenkor következetesen harcolt a társadalom életében észlelhető mindennemű nacionalista megnyilvánulás ellen. Csehszlovákia Kommunista Pártja a proletár nemzetköziség szellemében, nemzetiségre való tekintet nélkül tömöríti és neveli köztársaságunk dolgozóinak legszélesebb rétegeit, megszilárdítja és ápolja bennük a nemzeti büszkeség érzését és a szocialista haza iránti szeretetet. A dolgozó nép a párt vezetésével történelmi sikereket ért el Szlovákia politikai, gazdasági és kulturális fellendítésében. A szocializmus építése megteremtette azokat a feltételeket, amelyek a pórt eszmei-nevelő tevékenységével párhuzamosan a cseh és a szlovák nemzet, valamint a többi nemzetiség dolgozóinak további közeledését eredményezték. A CSKP politikája következetesen biztosítja nemzeteink és nemzetiségeink egyenjogúságát. Abból indul ki, hog} a cseh és a szlovák nemzet felemelkedése megteremti kölcsönös közeledésük alapját. Támogatni és fejleszteni kell mindent, ami ezt a közeledést elősegíti. Ugyanakkor el kell ítélni mindenféle jelentéktelen eltérés túlbecsülését, le kell küzdeni az egészségtelen nemzeti érzékenység megnyilvánulásait és teljes mértékben ki kell aknázni a nemzeti öntudat szocialista értelemben vett valóban hazafias elemeit. Gondoskodni kell arről, hogy a magyar, lengyel és ukráu nemzetiségű polgárok is a köztársaság teljesen egyenjogú építőinek érezzék magukat és azt hazájuknak tekintsék. Ebben a kérdésben a Központi Bizottság számos jelentős, programszerű határozatot fogadott el. A pátt és állami szervek feladata e határozatok következetes érvényesítése. A jelen időszakban nemzeteink, dolgozó népünk a fejlett szocialista társadalmat építi. Amint a párt XII. kongresszusa is leszögezte, felette fontos a szlovák nemzeti szervek aktivitásának fokozása a Szlovákia és egész köztársa(Folytatás a 3. oldalon) % SZÖ 2 * 1363. december 20.