Új Szó, 1963. december (16. évfolyam, 331-358.szám)

1963-12-20 / 350. szám, péntek

Ä CSKP Központi Bizottságának határozata (Folytatás a 2. oldalról) tágunk gazdasági és kulturális életében felmerülő problémák megoldásában. Er­re szocialista alkotmányunk megterem­tette a kedvező feltételeket. Az egységes csehszlovák szocialista népgazdaság mind szervesebben kapcso­lódik be a nemzetközi szocialista mun­kamegosztásba s további fejlődése fel­fogásbeli átalakításokat és aktív Ideo­lógiai közreműködést követel. Ennek ér­dekében következetesen valóra kell vál­tanunk azokat a párthatározatokat, ame­lyek a csehszlovák szocialista népgazda­ság elért eredményeivel összhangban Szlovákia gazdasági, szociális és kultu­rális színvonalának a cseh kerületekkel történő kiegyenlítését Irányozzák elő. A társadalomtudomány előtt áll az B feladat, hogy mnnkáját azoknak a problémáknak feldolgozására összpon­tosítsa, amelyek megoldása a személyi kultusz időszakában hiányt szenvedett. Ugyancsak meg kell oldani azokat a feladatokat is, amelyeket az élet hoz felszínre. A Szlovák Nemzeti Felkelés közelgő 20. évfordulójával kapcsolatban gondosan előkészített országos tudomá­nyos konferenciát kell összehívni. A köztársaság felszabadulásának 20. év­fordulójával kapcsolatos ideológiai mun­ka súlypontját 1965-ben céltudatosan nemzeteink testvéri együttélése, vala­mint olyan legfontosabb történelmi ese­mények elvi kérdéseinek magyarázására kell helyeznünk, amelyek megteremtet ték ennek az együttélésnek a bázisát. Sürgős feladat nemzeteink kulturális fejlődésének történelmi felmérése a két háború közötti Időszakban. Elméletileg mélyebben fel kell dolgozni a szocializ­musban és a közös államban összeforrt nemzeteink kultúrájának kérdéseit és tovább kell fejleszteni a kulturális és művészeti értékek kölcsönös cseréjét. A társadalmi kapcsolatok itt említett alapvető kérdései mellett ideológiánk­nak feleletet kell adnia az élet értelmé­ről, és a társadalom kölcsönös viszonyá­ról feltett kérdésre is. Ahhoz a felisme réshez kell vezetnie, hogy az egyén bol­dogsága a többiek boldogságától függ, a teljes szabadság pedig nem az önző kívánságok beteljesülésében, hanem a társadalom érdekében végzett hasznos, alkotómunkában, a társadalom anyagi és szellemi gazdaságának gyarapításá­ban keresendő. A szocialista viszonyok fejlődése mindjobban kidomborítja a szocializ­mus és a kommunizmus humánus lé­nyegét. Csa.k a munkásosztály győ­zelme teremti meg az emberiség fej­lődésének korlátlan lehetőségeit, ki­zárólag a szocialista humanizmus teszi lehetővé az új ember fejlődését. Ideológiánk a burzsoá kiúttalanság­gal, nihilizmussal és az ember feles­legességének érzésével szemben az emberi törekvés magasztos, humánus célját állítja: legyen az ember aktív tagja annak a társadalomnak, amely­ben mindenki szabadsága feltételezi az egyén szabadságát, és az egyén szabadsága a társadalom valamennyi tagjának szabadságától függ. Ez a társadalom mindenki számára bizto­sítja a munkát, testvériséget, boldog­ságot, egyenlőséget, szabadságot és békét. IV. A dolgozók kommunista nevelésében fontos helyet foglal el az ifjúság nevelése Fő elveit a jelen időszakra a CSKP KB határozatai szabják meg az iskola és az élet szoros kapcsolatáról, az ifjúság körében végzendő munkáról, az iskolai kommunista nevelésről. A Központi Bizottság megállapítja, hogy ezeket a határozatokat késle­kedve, hiányosan teljesítik, s a párt­és iskolaügyi szervek, vállalatok, tár­sadalmi szervezetek felelős dolgozói­nál nem tapasztalható kellő Igyekezet a bennük kitűzött célok elérésére. A fiatalok Jellemének alakulására már gyermekkoruktól és tanulóéveik­től kezdve hatással van a szocialis­ta építés és az új társadalmi viszo­nyok összessége. A fiatalok döntő többsége mindenekelőtt munkájával tesz tanúságot amellett, hogy felis­merte helyét a társadalomban. A má­hoz való viszonya őszinte és becsü­letes, de megítélésében szigorú és igényes is. Fokozódik a fiatalok érdeklődése a technika, a tudomány, a kultúra iránt, s szeretnének nagyobb tudásra, nagyobb kézügyességre szert tenni. Felette kedvező feltételek közepette nőnek fel, amilyenekkel egyetlen ko­rábbi nemzedék sem büszkélkedhet. Azonban nem Ismerik a tőkés társa­dalom viszonyait s így saját tapasz­talataik alapján nem ls képesek tel­jes egészében megérteni azokat a vál­tozásokat, amelyeket a szocialista építés eredményezett. Nem hasonlít­ják össze a mát a múlttal, de össze­hasonlítják a szocializmus eszméit a valósággal, amelyben tettekben gaz­dag érvényesülésüket keresik. A fiatalság eme tulajdonságai a ne­velő munkában nagyon is hasznosít­hatók. Ha azonban figyelmen kívül hagyják, a nevelő munka sablonsze­rűvé és hatástalanná válik, aminek következményei az ifjúság egy részé­nél észlelhető negatív jelenségek: közöny, a politikától való visszahú­zódás, felelőtlenség, ami végső fokon huligánsághoz vezet. Az ilyen fiata­lok könnyen a burzsoá propaganda és a különféle demagóg szemléletek befolyása alá kerülnek. A Központi Bizottság nem ért egyet az Ifjúság bizonyos részénél előforduló negatív jelenségek egyoldalú általánosításá­val, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy felszámolásuk mulaszthatatlanul szük­séges, rendszeres harcot kell indí­tani ellenük. Erre mindenekelőtt a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség hiva­tott. Ezért el kell Ítélni a sajtóban napvilágot látott különféle kirohaná­sokat a szövetség politikai küldetése és beállítottsága ellen. A párt Ifjúság körében végzett ne­velőmunkájában, a társadalmi szer­vezetek, főképp a CSISZ és az iskola nevelő-tevékenységében legfontosabb, hogy a fiatalok részt vegyenek az alkotómunkában és művelődjenek, ezenkívül mind nagyobb mértékben bekapcsolódjanak a közéleti és po­litikai tevékenységbe. A Központi Bi­zottság nagyra értékeli a Csehszlo­vák Ifjúsági Szövetség kezdeménye­zését az építésben, az ifjúsági épít­kezéseken, továbbá a szemfüles- és fényszóró-mozgalom sikereit a nép­gazdaság tartalékainak feltárásában. A Csehszlovák Ifjúsági ' Szövetségre és a társadalmi szervezetekre most az a feladat hárul, hogy újabb érde­kes és vonzó formákkal behatoljanak az ifjúság körében végzett nevelő­munka más területeire is. A múltban az élet nagy iskoláivá váltak az ifjúsági építkezések, ahol az Ifjúság aktívan bekapcsolódott a szocializmus építésébe, közösségi szellemben nevelkedett és így ala­kult erkölcsi arculata. A Központi Bizottság helyesli a CSISZ kezdemé­nyezését, hogy vállalja a szovjet ha­tárt és a Kelet-szlovákiai Vasműt ösz­szekötő széles nyomtávú vasút fel­építését. Itt lehetőség nyílik arra, hogy az ifjúságot a munka szerete tére neveljük, új környezettel, a ter­mészettel Ismerkedjék és a gyakor­latban bebizonyítsa: a szocialista If­júság képes hathatósan elősegíteni testvéri országaink együttműködését és sokoldalú közeledését. A fizikai és szellemi munka közöt­ti különbség folyamatos eltávolítása az az üt, amelyen haladva fiatal­jaink is hozzájárulnak az emberi te­vékenység Jellegének, a munkához és a munka eredményeihez való viszony minőségi átalakításához. A célszerű és társadalmilag hasznos munka ne­velő hatása óriási. Felkelti a modern technika és tudomány eredményei iránti érdeklődést, kedvezően befo­lyásolja a műveltség további kiszéle­sítését és a szakképzettség fokozá­sát. A fiatalok nevelésére, hivatásukra való felkészülésükre és tudatuk for­málására döntő hatása van az isko­lának, Az iskola nevelőmunkája alap­vetően befolyásolja a világnézet ala­kulását, ám a tantárgyak, és a pe­dagógia a tanítás és a nevelés együt­tes hatásával mind ez ideig kevéssé Járul hozzá a tudományos alapok elsajátításához. A fiatalok egyéniségének kibonta­koztatásához nem elegendő bizonyos alapfokú ismeretek elsajátítása, ha­nem mind inkább az a követelmény kerül előtérbe, hogy az iskolában ma­gukévá tegyék azt a módszert, hogyan egészítsék ki tudásukat új ismere­tekkel az iskola befejezése után ls, s ezeket az ismereteket tudják érté­kelni és a gyakorlatban alkalmazni. A CSKP Központi Bizottsága a ta­nítókat és pedagógusokat közvetlen segítőtársainak tekinti és azt szor­galmazza, hogy a tanítói hivatást tár­sadalmunkban nagyra becsüljék. An­nál határozottabban elítéli az olyan törekvéseket, hogy a tőkés társada­lom tanítójának helyzetét hamisan megszépítsék és kiemeli tanítóink haladó hagyományait, akik áldozat­készen harcoltak a nemzeti és szociá­lis elnyomás ellen. A jelen időszakban az Iskolák szín­vonalára kell fordítani figyelmünket, meg kell teremtenünk a tanítók pe­dagógiai tevékenységének kedvező fel­tételeit, el kell mélyíteni alapfokú és magasabb műveltségűket, az Iskolaügy vezető posztjaira szakképzett pedagógu­sokat, fejlett elvtársakat kell kiválo­gatnunk, akik céltudatos alkotómunká­val képesek szembeszállni a formalizmus és a bürokratizmus megnyilvánulásaival. Döntő jelentőségű az iskola tevékeny­ségének tartalma, a tanítás tartalmi és nevelő beállítottsága. Az alapfokú ki­lencéves Iskolák új tankönyveket kaptak, amelyek az előzőekhez viszonyítva szem­betűnő haladást jelentenek. A további kiadásokban azonban ezeket ls tovább kell tökéletesíteni és folyamatosan mó­dosítani kell az előző évek értékelését, mert ez társadalmunk fejlődése követ­keztében már túlhaladt. Most az a leg­fontosabb feladat, hogy új tankönyveket ad|unk ki a 2. fokú iskolák részére is. Az iskola nevelőmunkájában mind na­gyobb szerepet kell biztosítani a CSISZ pionlrszervezetének. Mind hatékonyab­ban és sokoldalúbban érvényre kell jutnia a gyermekek érdeklődésének meg­felelő tevékenységnek, mentesíteni kell a formalizmustól és a gyermekkornak nem megfelelő módszerektől, meg kell szilárdítani az egészséges kollektív szel­lemet, jobban be kell kapcsolnunk mun­kájába a lelkes fiúkat és lányokat, gon­doskodnunk kell alkalmas csapatvezetők és rajvezetők kiválasztásáról. A kommunista nevelés egyik alapvető feladata, hogy az Ifjúság elsajátítsa a legújabb tudományos ismereteken ala­puló modern technikát. Ehhez az elmé­leti tudás egymagában nem elegendő. Szakemberek bevonásával meg kell is­mertetni az Iffúságot a legújabb gépi berendezésekkel és fgy kell valóra vál­tani a tanítás és a termelési gyakorlat egységének elvét. A CSKP Központi Bi­zottsága elltél mindennemű megtorpa­nást, amely ennek az elvnek az érvénye sítésében észlelhető. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetségnek át­ütőbben kell szerveznie az ifjúságot az új technika elsajátítására, kl kell ak­názni versengési bajiamét a műszaki al­kotóversenyben, szorosan együtt kell működnie a Csehszlovák Tudományos­Műszaki Társasággal. Nagy gondoskodást érdemel a szak­tanintézetek fejlesztése. Az Ifjúság itt készül fel azokra a feladatokra, ame­lyek a mezőgazdaságban, építészetben, közlekedésben és más kulcsfontosságú ágazatokban reá várnak. Rendszereseb­ben kell gondoskodni szakképzett pe­dagógusokkal, tantermekkel, műhelyek­kel és szálláshelyekkel való ellátásuk­ról. Javítani és korszerűsíteni kell az el­méleti és a gyakorlati oktatást. Csak így számolhatók fel a diákok és a tanon­cok nevelésiben fennálló különbségek. A mezőgazdasági tanoncok felkészítésé­ben teljes mértékben ki kell használ­ni azt a tényt, hogy a kiadások zömét az állam fedezi és képesítésük két, sőt több szakmára is kiterjed. Különös figyelmet kell szentelnünk a főiskoláknak, ahol népgazdaságunk és életünk valamennyi területének JBvő szakemberei készülnek hivatásukra. Fel kell számolni a főiskolák, laboratóriu­mok, szertárak és más berendezések — beleszámítva az internátusokat és diák­konyhákat is — építésében mutatkozó lemaradást. Emelni kell a főiskolai pe­dagógusok munkájának színvonalát, a magántanulást, mint legfőbb módszert kell érvényesíteni, ki kell adni a még hiányzó főiskolai tankönyveket, a tan­székeken, szemináriumokban, a párt­gyűléseken és az Ifjúsági szövetség gyű­lésein ki kell bontakoztatni az alkotó eszmei tevékenységet. Meg kell szilárdí­tani a főiskolák központi irányítását, Ja­vítani kell a középiskolák, főleg az ál­talános műveltséget nyú|tó iskolák tevé­kenységét, hogy emelkediék a főiskolára készülő diákok Ismereteinek színvonala. Fel kell számolni a főiskolai hallga­tók «s középiskolás diákok felvételénél megnyilvánuló bürokratizmust és minden egyén esetében be kell tartani a kom­plex értékelés elvét, mindenekelőtt is képességei és tudása alapján. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség és a többi társadalmi szervezet tevékenysé­gében az eszmei nevelés olyan módsze­relt kell a lehető legnagyobb mérték­ben alkalmazni, hogy a fiatal ne csupán az eszmei nevelés alanya, hanem annak aktív részese Is legyen. A fiatalokat arra kell vezetni, hogy a legégetőbb kérdé­sekre maguk keressék a választ és Igy saját gondolkodásukat fejlesszék. A párt­szervek és szervezetek segítségével élénk tevékenységet kell kifejteni, amely a fia­talokat állásfoglalásra, a helyes néze­tek megvédésére és az eszmei üresség elleni harcra késztetné. A marxizmus­leninizmus eszméi és módszerei így meggyőződésük és tetteik szerves részé­vé válnak. Hogy a fiatalok a kommu­nizmus eszméinek meggyőződéses harco­sainak sorába lépjenek, nevelésükben fel kell használni azoknak a fiatal kom­munistáknak a vonzó példáját, akik akár a múltban, akár ma, nálunk, a Szovjet­unióban és mái országokban is munká­jukkal é« hősiességükkel segítették és segítik a szocializmus győzelmét. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség­nek a párt- és szakszervezeti szer­vek, szervezetek és az államszervek hatékony támogatásával sokkal na­gyobb érdeklődést kell felkeltenie a dolgozó ifjúságban a művelődés iránt. A CSISZ-szervezetek elsősorban a fiatal mérnököket, műszakiakat, ta­nítókat, tudományos dolgozókat és diákokat nyerjék meg annak a fel­adatnak, hogy további fiatalokat győzzenek meg és készítsenek elő a továbbtanulásra. A szocialista építés folyamatában mindinkább növekszik a fiatalok sza­bad Ideje célszerű és sokrétű fel­használásának társadalmi Jelentősé ge. E feladat eredményes megoldá­sának az a feltétele, hogy kora, ér­deklődése és mentalitása szerint megkülönböztetve foglalkozzunk az ifjúsággal, aszerint, hogy városban vagy falun lakik-e, és olyan tevé­kenyég érvényesüljön, amely tartal­mi ' és formáival az ifjúság termé­szetes érdeklődésére reagál, s ugyan­akkor közérdekű célokat is követ. Az Iskolán kívüli továbbképzés vonzó formáin kívül tovább kell fejleszteni az érdeklődés szerinti sokrétű tevé­kenységet, kl kell használni a mű­vészet és a kulturális értékek sajá­tos hatását a fiatalok érzelmi és esztétikai nevelésére. A fiatalok tár­sadalmi szórakozásának kérdése, va­lamint e tevékenység rátermett és közkedvelt szervezőinek előkészítése ts gyors megoldást és átértékelést kíván. A fiatalok szellemi és fizikai ké­Dességeinek harmonikus fejlesztésé­hez szükséges feltételek betartása azt Jelenti, hogy tömegalapon kell fejleszteni a rendszeres testnevelést és sporttevékenységet ls; főként ä falusi ifjúság szabad Idejének fel­használását kell megoldani úgy, hogy ezzel is hozzájáruljunk a továb­bi fiatal mezőgazdasági dolgozók szerzése feltételeinek kialakításához. A fizikai rátermettség és általános felkészültség a tényleges katonai szolgálat eredményes letöltésének fontos feltétele. A CSKP Központi Bizottsága hangoztatja, hogy továbbra is teljes mértékben fejleszteni kell a nép széles rétegeinek, főként az ifjúságnak honvédelmi nevelését, s élesen, határozottan elutasít min­den olyan kísérletet, amely a honvé­delmi nevelés lebecsülésére, leki­csinylésére irányul. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség­nek az eddiginél sokkal hatékonyab­ban kell kihasználnia, támogatnia és érzelmileg befolyásolnia a fiatalok természetjárását, amely az egészsé­ges romantika, a kollektív összetar­tozás, a mindennapi városi élettől távol levő környezet közvetlen meg­ismerése utáni vágyból ered. Ennek az érdeklődésnek a véletlenre, az ösztönösségre bízása azt Jelentené, hogy teret adunk különféle rossz be­folyásoknak. E téren a CSISZ haté­konyan kezdeményezzen, alkalmaz­zon vonzó és hatásos munkaformá­kat, hogy további fiatalokat tőmörít­sen maga köré, olyanokat ls, akikre eddig csak látszólag, vagy egyálta­lán nem hatott. Az Ifjúság nevelése összes formál­nak közös vonása az az erőfeszítés legyen, hogy megfelelő eszközökkel az alapvető közös cél elérésére — a fiatalok szilárd kommunista világ­nézetének kialakítására törekedjünk. Ide tartozik többek között az ls, hogy megfelelő módon és rendszeresen kiküszöböljük a vallásnak az ifjúság egy részére gyakorolt hatását A családnak rendkívül nagy Jelen­tősége van a fiatalok Jellemének ki­alakításában. Fontos, hogy a párt a társadalmi szervezetek, a szülők és Iskolabarátok szövetsége révén rend­szeres munkát fejtsen kl annak a társadalmi felelősségnek megvilágí­tására, amely gyermekeik nevelésé­ért és képzéséért a szülőkre hárul. Az Ifjúságunk Jellegéről folytatott vitákról és fontolgatásokról most ét kell térni a fiatalok körében — mun­kahelyükön és életkörnyezetűkben — végzendő vonzó, érdekes és sokrétű tevékenységre. Az eszmei-nevelő munka nagysága és tartalmi igényes­sége feltételezi, hogy még szembe­tűnőbben fog érvényesülni az ifjúsá­gi kollektívák befolyása. A Csehszlo­vák Ifjúsági Szövetség és a többi társadalmi szervezet a párt vezetésé­vel felelős az Ifjú nemzedék fejlett­ségéért, munkaképzettségéért, állam­polgári és szocialista öntudatosságá­ért V. A művészet és a kultúra az ideológiai front aktív ereje A CSKP XII. kongresszusa kiemel­te a művészetnek és a kultúrának, mint az ideológiai front fontos ré­szének, a dolgozók kommunista nevelése aktív erejének, szocialista társadalmunk általános fejlődése ko­moly tényezőjének szerepét. A szo­cialista viszonyok között a művészet és a kultúra a párt offenzív eszmei fegyverévé válik. A párt a maga esz­közeivel segít megismerni a világot, a nagy tömegek tudatába és szívébe oltja a kommunizmus eszméit, részt vesz a nép politikai és erkölcsi tu­datának kialakításában, fejleszti ér­zéseit és esztétikai felfogását A kultúrának és a művészetnek ebben az értelemben nagy része van a szocialista ember harmonikus sze­mélyiségének az élethez, a munká­hoz és korunk társadalmi küzdelmé­hez való konstruktív, aktív viszonyá­nak kialakításában. Az elmúlt időszakot a kultúra és a művészet valamennyi ágában az al­kotótörekvés fellendülése jellemzi. Az elmúlt években erre a fejlődésre jellemző volt, első helyen állott az a törekvés, hogy a kultúra és a mű­vészet tevékenyebben részt vegyen a szocializmus további fejlődése ko­moly, társadalmi és erkölcsi kérdé­seinek pártos megoldásában. A XII. kongresszus nagyrabecsülte a művészet és a kultúra eddigi pozitív eredményeit és aktivizálódását a párt­politika elveinek és céljainak irányá­ban. Ennek számos tanújelét adták a filmművészet, az Irodalom, a zene-, a színház- és a képzőművészetek terén ara­tott alkotó sikerek. A kongresszus ntán is folytatódott ez a pozitfv fejlődés. Szo­cialista művészetünk a XII. kongresszus irányvonalának szellemében tovább küzd az alkotásban mutatkozó sematizmus és középszerűség csökevényei ellen, Iga­zabb és hatásosabb művészi ábrázolás­ra űj alkotó módszerek érvényesítésé­re törekszik. Az alkotó aktivitásnak ez a fellendü lése a kultúra iránt megnyilvánuló szé les körű és egyre növekvő társadalmi ér deklődésre épül, s a párt által céltu datosan Irányított kulturális torradalom fejlődésének az eredménye. A jelenlegi fejlődés pozitív vonásai­nak szilárdítása megköveteli, hogy a vi­tathatatlan, alkotó sikerekre támaszko dó, szilárd, pártos álláspontot foglaljunk el, i szálljunk szembe minden olyan megnyilvánulással, amely gyengíti és fé kezi ezt a folyamatot, vagy ellentmond a párt kultúrpolitikája elveinek és cél­jainak. Amellett, hogy küzdenünk kell a dogmatikus gondolkodás és a szektás művészeti és kulturális állásfoglalás csökevényei ellen, gondoltunk mlndun talan a CSKP XII. kongresszusa hatá rozatának második, elválaszthatatlan ré­szére: „A művészet kibontakozása meg­kívánja, hogy batározottan leszámoljunk a liberalizmus Irányzataival, a burzsoá ideológia és a kispolgári gondolkodás­mód befolyásával," melyet gyakran lebe­csülnek vagy megkerülnek. így aztán még nemegyszer előfordul, hogy hely­telenül, egyoldalúan magyarázzák a kongresszus kultúrpolitikai irányvonalát, megbontják egységét és teljességét. Ez mutatkozott meg például az eszmei-al­kotó szervezetek kongresszusain egyes felszólalásokban Is, bár alapvető, tő vo­násuk egyetértés volt a CSKP XII. kong­resszusának következtetéseivel. Ez az egyoldalú szemlélet még fokozottabb mértékben érvényesült a kulturális és művészeti folyóiratok hasábjain, ahol sok politikailag helytelen cikk és né­zet került a nyilvánosság elé. Mivel e hangok kezdettől fogva nem ütköztek ellenállásba, arra a következtetésre késztette az embereket, hogy különféle szubjektív álláspontokat lehet ösztönö­sen és szándékosan rákényszeríteni a pártra, olyanokat, amelyek ellentétben vannak politikájával és tekintélye, esz­mei egysége, vezető szerepe ellen Irá­nyulnak; hogy ajtónyitás történik a llbe­ralista Irányzatok és különféle oppor­tunista megnyilvánulások további terje­dése előtt. Művészértclmlségünk túlnyomó többsé­ge már érti ezeket az összefüggése­ket. Ez teremti meg a feltételeket az összes pozitív, alkotó erők egyesülésé­re a szocialista kultúra és művészet fejlesztése pozitív koncepciójának és esz­mei programjának kialakításában és megvalósításában úgy, ahogyan ezt a CSKP XII. kongresszusa világosan meg­fogalmazta. Pártunk ebben a folyamatban támo­gatni fogja azokat a kulturális értéke­ket és művészi alkotásokat, amelyek ak­tívan küzdenek a párt céljaiért és ax emberek életének és tudatának kommu­nista szellemű forradalmi átalakítására törekednek. Támogatni fog|a az olyan alkotásokat, amelyek a párt politiká­jával összhangban a haladást és a hu­mánumot szolgálják. Valamennyi művé­szi alkotásnak nemcsak az esztétikai, hanem az Ideológiai hatékonysága Is lé­nyeges. Az egyiket nem lehet elválasz­tani a másiktól. A párt elutasítja az olyan művészet támogatását, amely • formai öncélúságért és kizárólagossá­gért hátat fordít az aktív társadalmi szerepnek, mint például az absztrakt művészet Irányzatainál látjuk. A párt megtagadja az olyan művészet támoga­tását, amely lemond e széles körű ért­hetőségre törekvésről, amely egyolda­lúan korlátozza és deformálja a mű­vész erejét és gyengíti részvételét a haladásért és a szebb jövőért folyó tár­sadalmi küzdelemben, s a konstruktív keresést a burzsoá kultúra tiszavirág életű divatjának passzív átvételével he­lyettesíti. A művészeti és kulturális front előtt ma az a feladat áll, hogy aktívan kiala­kítsa egy gazdag és sokrétű, alapelvei­ben azonban egységes szocialista művé­szet koncepcióját, állandóan értékelje és fejlessze a múlt élő. haladó örökségét, fejlessze alkotó viszonyát a világművé­szet és a világkultúra baladó értékei­hez, valamint offenzíván, céltudatosan gyarapítsa knltűránk harcos részvételét korunk Ideológiai küzdelmében. A X. kongresszuson kitűzött fel­adatok értelmében a művészeti alko­tás ilyen arányú fejlesztése és a kulturális front aktivizálása megkö­veteli a párt vezető szerepének kö­vetkezetes érvényesítését és szilárdí­tását ezen a szakaszon. E téren a párt a kultúra és a művészet társa­dalmi jelentőségének teljes elismeré­séből és értékeléséből, a szocialista alkotó értelmiség iránti bizalomból, a művészi alkotó egyéniség tisztelet­ben tartásából Indul kl. A művészet (Folytatás a 4. oldalon) 1983. december 19. * (jj SZÖ Sí

Next

/
Oldalképek
Tartalom