Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-14 / 314. szám, csütörtök

KELLEMES CSALÓDÁS ezer korona vándorol a faluba a szárazföldi kikötőből, a vasútról, az óriási építkezésekről? Hiszen a munkaalkalom óriási — itt alig két kilométerre a falutól. Csakhogy ... hm ... mi van akkor e szövetkezettel? Honnan veszik a munkaerőt ez ezrenfelüli hektár föld megműveléséhez? A szövetkezet telepének bejáratánál akaratlanul ís megáll az ember. A nagy vaskapu fölött óriási betűkkel hirdeti a felírás: Haladás EFSZ. Nos, ami a falu arculatát illeti, ott igazán, szembeötlő a haladás. A szövetkezet gazdasági udvarának kapuja nyitva áll ugyan előttem, a 12 éves közös gazdálkodás fejlődéséről azonban az még vajmi keveset mond. Éppen csak sejtet valamit, azt, amivel ez országjáró újságíró ís kevés helyen találkozik. Kerítés fogja körül azt a néhány hektárnyi területet, amelyen a kistárkányiak valamennyi gazdasági épületüket összpontosították. A telep bejáratánál, mintha őrház lenne, a szövetkezet Irodája áll. Beljebb, ha nem is katonás rendben, de a magtár, a géppark, az Istállók, majd a telep legnagyobb térségében a tyúkfarm és a méhészet sorakozik. A tyúkfarm külön bekerített udvarán már lehullatta leveleit a 400 barackfa. A méhe ket ls már csak a lomb nélküli akácos védi az északi széltől, no meg a gondozó figyelmessége és a kívülről „páraázott" kaptárak. De ne vágjunk a dolog elébe. Az Irodában tréfálkozva Indul a beszélgetés. — Az iroda építésekor nem gondoltak-e arra, hogy a minden oldalról ablakos épületet a tagság majd őrháznak nézi? — Ami ezt illeti, keresve sem találhattunk volna jobb helyet az Irodának — mondják és még mosolyognak is hozzá. Nem tehetek róla, de abban a pillanatban az vetődött fel bennem, hogy sok ragadós kezű tagja lehet a szövetkezetnek, ha a vezetőség enynyire elővigyázatos. Talán meg is marad ez a benyomásom, ha Fazekas Béla elnök oda nem sétál az egyik ablakhoz. Követem a tekintetét. A fészer alatt Szabó Zoltán egy hibás traktort javít. Higgadt, megfontolt mozdulatai mutatják, hogy idősebb, avatott szakember. Pedig..., még egészen fiatal. A CSISZ helyi szervezetének elnöke, mechanikus. Minden mozdulatát látom. Azt is, hogy a hosszú szárú kulcson jobb kezének izma megfeszül. Fazekas elvtárs is látja ezt. Az elnök megfordul. Bálint Pista ökonómushoz intézi a szót. — Nem is tudom, hogy a belterjes gazdálkodást hogyan is kezdtük volna el a fiatalok nélkül. — Sehogyan — válaszol az ökcvnómus-főkönyvelő. Ebből még nem sokat értettem, talán csak azt, hogy fiatalok ts vannak a közösben. — Nyolcvan fiatalt tartunk nyilván • tájékoztat a könyvelő. Ez olyan szám, mely a szövetkezeti tagok átlagos életkorát 45 év alá szorítja. Fokozódik bennem a kíváncsiság. Hogyan lehetséges ez éppen Itt, a Čierna nad Tisou-i átrakodó közelében. Nem sietnek a válasszal, hiszen nem egyszerű a kérdés. A szövetkezetben már hagyomány a fiatalokról való gondoskodás. Látszólag talán ez nem sokat mond, ám a valóságban komoly tényező: a környéken a kistárkányl szövetkezet építette az első szövetkezeti klubot, s ennek a határmenti szövetkezetnek már több mint 6 éve van kultúrfelelöse. A szövetkezet fizeti. A szövetkezet pártszervezetének 18 fiatal tagja van, elnökük, a ,26 éves Szűcs János ls az ifjabb nemzedékhez tartozik. Az üzemi pártszervezet vezetőségi és taggyűlése tehát az EFSZ termelési problémáival összhangban tárgyalhat és tárgyal a helybeli fiatalok ügyes-bajos dolgairól, problémáiról. Egyébként hogyan is birkóznának meg a 94 hektárnyi gyümölcsössel és a több mint egy millió koronát jövedelmező kertészettel. Említettem, hogy a szövetkezet Irodájából szinte az egész gazdasági udvar belátható. Ez biztosítja a ve zetőségnek a rendszeres és közvet len ellenőrzést. De ez éremnek mindig két oldala van. Nemcsak az irodában dolgozók kerültek előnyös helyzetbe az ellenőrzés terén, hanem valamennyi szövetkezeti tag, aki a gazdasági udvarban megfordul. Hiszen a szemük előtt játszódik le az iroda élete. Meg aztán, ha már közel van az iroda, akkor be is fordulnak Ide megbeszélni a problémákat, a terv teljesítését és utánanéznek annak Is, hogy a csoportvezetők helyesen írták-e be a teljesítményt. Ez a közelség olyan családi közösséggé kovácsolta a szövetkezet tagságát, amilyenre talán még a sző igazi érleimében vett családi körökben sem sok példát találhatunk. Egyáltalán nem olyan ellenőrzésről van Itt sző, amilyet a túlzott bizalmatlanság szül. Itt inkább abból fakad a dolgok iránti érdeklődés, hogy a közösség problémáit valamennyien sajátjuknak tekintik. Éveken keresztül meggyőződhettek róla, hogy a közös gazdálkodás eredményétől függ a tagok jövedelme. Ez a felismerés azt eredményezte, hogy a szövetkezet gazdasági fejlődését szolgáló munkákban a tagság s a vezetőség közvetlen problémaközelségbe került egymással. Ezt pedig nagyon jól látja a kistárkányi fiatalság. Azt is tudja és látja, hogy a szövetkezetben nagy szükség van a szakmailag képzett fiatalokra. Nem húzódoznak a szakiskoláktól. De nincs ls miért, mert a sok éves tapasztalattal rendelkező agronőmus és zootechnikus mellett már ott segédkeznek a mezőgazdasági technikumot végzett fiatalok. Kellemes meglepetés, hogy Kistárkányban, a ország szárazföldi kikötőjének szomszédságában annyira otthonra találtak a fiatalok, mint sehol másutt a környéken. Nem véletlen ez, mint nem véletlen a vezetőség és a tagság egyetértése sem. S mindennek eredménye az, hogy a kistárkányi szövetkezet évek óta a járás egyik legszilárdabb, legeredményesebb gazdálkodó mezőgazdasági üzeme. A jövője pedig még többet ígér. HARASZTI GYULA A Sp. Belü l üzem évente több mint 35 000 tonna kiváló humusztartalmú Vitahum műtrágyát és sok tonna kertészett és komposzttfággát készít. Alojz "Barabás baggeres 0-500-as baggerével egy műszak alatt 550 tonna műtrágyát helyez át. Képünkön Július Óančo mesterrel látható. (G. Bodnár — CTK felvétele) A cukorrépa betakarításából néphadseregünk tagjai is kiveszik részüket, ľ elvételünkön a katonákat a — répa átvevőközpontban — munkaközben örökítettük meg. (Németh J. felvétele), MEGJEGYZES Minden takarmány értékes Közeledik a tél, beszorult a Jószág, egyre gyakrabban kell a takarmánykészletekhez nyúlni. Az időjárás sokszor megtréfálta már földműveseinket. Néha ítéletnapig nem akar kitavaszodni, s bizony gyakran megtörténik, hogy a készletek nem tartanak ki. Előrelátható, vagy előreiáthatatlan okok következtében, ez teljesen mindegy. Az okokkal nem lakik jól a marha. A treblüovi járásban ívről ívre takarmányozási gondokkal küzdenek. Nem mindenütt, a kivétel azonban olyan ritka, hogy szóra alig érdemes. Az idén takarmánygabonából kevés termett. Ez is arra int, hogy pótolni kell a hiányt. A környéken azonban mintha idegenkednének a kevésbé értékes tömegtakarmányok termesztésétől. Az őszi keverékek vetési tervét például emberemlékezet óta egy ízben sem teljesítették. Az idén sem. Pedig mennyire tudják, hogy az őszi keverékek tavaszkur, amikor a téli készlet általában megcsappan, vagy elfogy, mintha égből kapott áldás lennének. M

iután nem egy Ga-: ram-kanyar van, sem kettő, hanem ki tudja mennyi, állapodjunk meg Kisölvednél. Az erős sodrású folyó itt hirtelen jobbra szalad, hogy mindjárt balra forduljon, s ha a tavaszt olvadáskor sok a vize, nem veszi figyelembe saját kanyarát sem, elönt mindent, ami az útjába kerül. Elég volna vagy százötven méteren átvágni ezt a természetmosta haltűt, és az áradat nem ronthatna azon, amit az emberek Jól elvégeztek. Egyébként, aki nem ismeri Kisölvedre jól az utat az Déménden, Száz-, don, Szetén, Ipolyszakálláson és Szikenicán keresztül vág neki. Aki pedig jobban Ismeri az utat az Zselíz és Tergenye felöl közelíti meg a falut ugyancsak kerülővel, ha véletlenül nem tud arról, hogy Oroszka mellett kompról egyenesen a szövetkezet határába léphet. Éppen ezért legjobb ha az ember Oroszkáról gyalog meg Kisölvedre. Igen ám. de a cukorrépát nem lehet háton szállítani az oroszkai cukorgyárba, sem a többi terméket a zselízi felvásár-. (L Qavam~(íatitya>tdati ló üzembe, s ezért a nagy }cerülö a tergenyei hídon át elég drága mulatság. Ugyanis, ha a Garamban sok a víz, kézi erővel nem igen lehet bírni a komppal, ha meg kevés a víz, a nehéz jármű megfeneklik. — Hát bizony, valamilyen híd a Garamon át nem ártana itt a közelben — Jegyzi meg Suba Lajos, a szövetkezet elnöke. Node ami nincsen, az még lehet, s amíg ezt elérjük, olyan feltételek között dolgozunk, ahogy lehet. « » • Es mondjuk meg mindJárt, hogy a kisöluedi szövetkezetesek nem dolgoznak rosszul. Sőt léptennyomon bizonyítják, hogy ha valaki jó végén fogja meg a munkát, a sikerek nem váratnak magunkra. A szövetkezet 540 hektáros területen gazdálkodik, amelyből 448 hektár a szántóföld. A szarvasmarha-állomány a tavasszal kikerül a legelőre és viszsza sem tér az Istállóba, amíg a faguok nem zavarják haza

L Hogy mégse le-. gyen azonban a legelőn egyhangú az „étlapjuk", a fejőstehenek naponta 1 kiló korpakeveréket is kapnak. Ezt a gondoskodást a tehenek azzal hálálják meg, hogy az év eleje óta átlagosan 7 liter tejet adnak naponként. — A beadási terv? .., kíváncsiskodom. Az elnök egy csomó kimutatást szed elő. Hadd beszéljenek azok. — Nem lesz rossz be-, széd — figyelmeztet Petényi János elvtárs, a HNB elnöke, akt eddig elégedett hunyorgással figyelte beszélgetésünket. S Igaza volt. Á szövetkezet a tejeladási időtervét pontosan teljesíti, a sertéshússal már októberben végeztek és most már a következő év első negyedére készítik elő a tartalékot. — A jó állattenyésztés mellett sosem üresedik ki a kassza — mondom. — A jövő év első negyedére ts biztosítva van már a pénz a munkaegységekre — említi meg az elnök. Pedig ez nem akármilyen dolog, mert a szö vetkezetben szilárd jutalmazás van, s a 19 koronás norma mellett szép összeget kell kifizetni havonta, » » # — Nem féltékeny Bacsa elvtárs? — forduloka nyúlánk agronómus felé. — Már ugyan kire, vagy mire lennék féltékeny — jeleli kissé csodálkozva. — Hát csak azért, mert még nem beszéltünk a nö-. vénytermesztésről, az agrotechnikáról. . — la úgy, — nevet jóízűen. — Nincs már mit csinálni — folytatja. A kapások betakarítását már csaknem elfelejtettük, az őszleket rég elvetettük, befejezés előtt áll az istállótrágya beszántásg, s maholnap a mélyszántást (s befejezzük. — Es a takarmányról mit mond? — faggatom. — Nem lesz vele gondunk — feleli. B

acsa elvtársnak igaza van. A kisölvedt szövetkezetesek nyugodtan néznek a tél elébe, mert az őszi munkák idején nagy értéke volt a nap minden órájának s a jeladatok elvégzését sosem várták mástól. MIKLYA JÁNOS ( Íme egy példa. A zétényi szövetkezet az idén jó eredményeket ért el a tejtermelésben. A legkritikusabb időszakban, áprilisban és májusban is alig csökkent a tejhozam. Vajon miért? Bohác* János agronómus szavai szerint az alábbiakban rejlik a siker titka. Tavaly rengeteg silót készítettek. A készlet az újig kitartott. Űszi keverékekből is többet vetettek a tervezettnél, összesen 110 hektárt. Egy másik példa. A bodrogszerdahelyl szövetkezetben az idén vlsszaeséz állt be a tejtermelésben. Az ok: — Tavaly nem tartatták be az őszi keverékek vetési tervét. Nem mintha csak ez okozta volna a csökkenést, ám kétségkívül nagymértékben közrejátszott. Valamit azonban már tanultak az simult évek tapasztalataiből. Ügyszólván minden mezőgazdasági üzemben fokozott figyelmet szentelnek a silókukorica termeszlésének és szakszerű elkészítésének. Ez így van jól. Valami azonban mégis elkerüli a figyelmüket. A kevésbé értékes takarmány is takarmány. Örvendetes tény, hogy az ősz folya-" mán már nem ment ritkaság számba,, hogy a répatejek, répalevelet, kukoriRaszárat és répaszeletet besilózt&k. Nem mindenütt. A járásban a cukorrépaszedés befejezése után 900 hektáron maradt a határban a répalevél. Egy részét később besilózták, habár a késés miatt már vesztet értékéből. A mlchalovcel járásban még nagyobb területen, azonkívül 1500 hektáron a kukoricakóró is a határban maradt, A košicei Járásban 2000 hektáron. A trebišovi járásban az elmúlt télen még januárban is találhattunk betakarítatlan kukoricákéról. A Slanská Huta i szövetkezetben már rájöttek valamire. Cgy vélik, almozásra a falevél is jó lesz, s az egész szalmakészletet bevonták a takarmé.iyalaplia. A tanulóifjúság segítségével megtelelő mennyiségű falevelet szedtek. Kényszermegoldás, amit azonban kényszerhelyzet követhet, s akkor minden takarmány értékes. PALÁOYI LAJOl f.ESZ TAKARMÁNY. A klrályflakarcsafl szövetkezetben az Idén S5 vagon lucernát tettek el télIrR. Tavaly csupán 28 vagon lucemakészületük volt. V. H, A jó szervezés eredménye A várgedei szövetkezetben' (rimaszombati járás) jó munkaszervezéssel az idén idejében elvégezték aü őszi betakarítási munkálatokat. Már október első felében teljesítették a burgonyaeladás tervét. Cukorrépából a tervezettnél többet szállítottak be a cukorgyárba, mivel 300 mázsát takarítottak be hektáronként. N. Á. Harmas határ. Ha az ember maga elé képzel egy olyan falut, emely az ország legtávolibb zúgában ékelődik hármas határ közé, bizonyára egy elhagyatott község képe alakul ki benne. Hiszen távol van az ország lüktető, forrongó, formálódó életétől... Isten háta mögötti emberek — talán ez jut a riporter eszébe Is, amikor olyan faluba kap útiparancsot, amelynek határát három országhatár övezi. Az elmaradottságból lassan ébredező falu — Ilyesmi motoszkálhat az agyban —, amikor a lábát görcsösen megvetett múlt konokul birkózik a mával, a magának helyet, teret követelő újjal. Zakatol, azaz nem ls annyira zaka|ol, mint Inkább száguld a villanymozdonnyal vontatott kocsisor a határállomás felé. Eszembe jut a régi ÍCsernő. A nád és szalmatetős házak •összhangjából itt-ott már kirikít a piros cserép. És Kistárkányra emlékezem, a végcélra. Még negyedszázaddal ezelőtt a környékbeli fiatalok bicska vagy ütő-bokszoló alkalmatosság nélkül nemigen indultak el a kistárkányl bálba. Čierna nad Tisou. Megáll a vonat e nagyvárosinak is beillő állomásépület előtt. Még egy pillantás balra. A sínpárok vége elvész a láthatáron. !A vagonok százai körül emberek ezrei szorgoskodnak. Érc, gépek, autók, gabona, hús, vagy stb. kerül át egyik vagonból a másikba, távolabb az őriásgépeket szállító kocsik alatt cserélnek tengelyt, hogy a szovjetek széles vágányáról átrakodás nélkül lolytahassa útját a szerelvény a KeJet-Szlovákiai Vasműbe, vagy még beljebb az országba. Ez hát a mi szárazföldi kikötőnk? Az állomásépület jobb oldalán Ís zsibong az élet. Az étrakodóállomáson kívül is sok száz ember talált itt munkalehetőséget, amíg felépült e kórház, a modern étterem és kávéház, szálloda, a kultúrház, a mozi s a korszerű lakótelep. Nem nehéz megállapítani, hogy az átrakodó és hatalmas építkezések ezer és ezer embert vontak el a környék falvainak mezőgazdasági termeléséből. S a legközelebbi faluból? Kistárkány a legközelebbi, mindössze két kilométert kell gyalogolnom. A faluba ugyanis napközben csak a diákbusz közlekedik. Itt vagyok tehát, abban a faluban, amelynek határa valóban két országgal szomszédos. Délkeleti részét a Tiszaág mossa, a túlsó part már Magyarország. Keletről Kárpátukrajnával szomszédos. Északról az említett szárazföldi kikötőnk határolja. Ezt azért hangsúlyozom Ismételten, mert a gyakorlat azt bizonyítja, hogy ahol a közelben a kistárkányiakhoz hasonló munka- és kereseti lehetőség adódik, ott a mezőgazdasági termeléssel csak az idősebb emberek foglalkoznak ... Ott kezdem, hogy Kistárkányban semmi sem árulkodott a határmenti tal vak elheuyatottságáról, vagy még Inkább elmaradottságáról. A szalmaés nádfedelet ls megemésztette az idő, ám az is Igaz, hogy a nagyablakos, tágas házak tetőire a televíziós anténnák mellé nem is illenék a nádfedél. Az a gyanúm, hogy a lényeg mégsem azon múlik, hogy ml mihez illik. Van itt valami lényegesebb. Megvan, fut át hirtelen az agyamon, amikor szemem előtt kirajzolódnak az átrakodó méretei. A lényeg a munka- és a kereseti lehetőség közelségében, vagyis az anyagiakban van. Ki tudja, havonként hány tízA jövő évben sok oíyan gépet kapunk az NDK-ból, amelyek nálunk még újdonságnak számítanak, de az NDK-ban már sorozatosan gyártják őket. E gépek főként Záhorie vidékén, a dél-szlovákiai és a kelet -szlovákiai síkságon ér vényesülnek majd. Képünkön hidraulikus univerzális Empor T-157/2 rakodógép látható. E gép 15—20 ember munkáját végzi el. (T. Andrejöák — CTK felvétele) ÜI SZÖ 4 * 19". november 14.