Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-13 / 313. szám, szerda

§ FELELŐSSÉG! ELLENŐRZÉS! § EGY FlO állt a bíróság előtt. Amikor vallomása közben a legdráimatsbb részhez ért, elhalványodott és összegörnyedt. Csaknem gyerek volt még, nemrég töltötte be tizenötödik életévét. Súlyos bűnnel vádolták, emberölési kísérlettel, amelyet ittas állapotban, verekedés közben követett el. Viliam Kocián, a komáromi járásbíróság büntető tanácsának elnöke nagy körültekintéssel, céltudatosan vezette a tárgyalást. Szemmel látható volt, hogy nemcsak a fiú bűnét, hanem annak okait, körülményeit is fel akarta tárni. Az eset kapcsán elbeszélgettünk Viliam Kocián bíróval és lengyel elvtárssal, a járásbíróság elnökével a fiatalkorúak bűnözésének problémáiról. A huligánok garázdálkodásáról hallva és olvasva az embernek az ez érzése támad, mintha a fiatalkorúak bűnözése emelkedő irányzatú lenne. Anélkül, hogy a huliganizmus társadalmi veszélyességét, a huligánok megrendszabáíyozásának szükségességét a legcsekélyebb mértékben is lebecsülnénk, megállapíthatjuk, hogy a fiatalkorúak bűnözése nálunk nem emelkedik, de sajnos nem is csökken. Azt mondhatjuk, hogy egy helyben topog, stagnál. A komáromi járásban az első félévben mindössze 11 esetben tárgyalta a fiatalkorúak ügyét a bíróság. A tapasztalat azt mutatja, hogy a falvaikban aránylag kevesebb bűncselekményt követnek el a fiatalok, mint a városban. Ehhez kétségkívül az is hozzájárul, hogy a fiatalok a falu kisebb közösségében jobban szem előtt vannak, úgy Is mondhatjuk, hogy velük szemben szigorúbb a társadalmi ellenőrzés. Lengyel elvtárs a fiatalkorúaik bűnözésénél ez egyik fő okot éppen a hiányos ellenőrzésben látja. Kocián elvtárs így fogalmazta meg ezzel kapcsolatos véleményét: — A fiatalkord részéről legtöbbször a könnyelműség nyilvánul meg, a szülők és a hatósági szervek oldaláról pedig az elégtelen ellenőrzés. IGEN GYAKORI, sőt mondhatnánk, általános jelenség, hogy az Iskolából kikerült 14—15 éves gyerekek rendszeresen járnak italmérésekbe, vendéglőkbe, mulatóhelyekre, s az alkalmazottak legtöbbször kl Is szolgálják őket. A meggondolatlan, könynyelmű fiatalok llymódon már serdületlen korban könnyen az alkohol rabjaivá válhatnak, s Ittas fővel vagy esetleg éppen az Italra való pénz előteremtése céljából bűncselekményeket követhetnek el. — Ha végigmegyünk a vendéglátóipar üzemein, azt tapasztaljuk, hogy a tizennyolc éven aluliak kiszolgálását tiltó rendelkezést a legtöbb helyen nem tartják be — jelentette kl Kocián elvtárs. A vendéglátóipar és az őket ellenőrző szervek figyelmébe ajánlva, felelősségükre hivatkozva, szükséges Itt megemlíteni, hogy például a prágai alkoholellenes tanácsadó adatai szerint a 17—18 éves fiúknak mintegy 10 százaléka rendszeresen fogyaszt szeszes Italt. Az ifjúság mintegy három százalékban részesedik az alkohol hatása alatt elkövetett bűncselekményben. Különösen figyelmeztető az az adat, amely a fiatalkorúak részegeskedésének növekedésére mutat rá: Prágában az alkoholisták gyűjtőállomására 1951—1953 között bevitt tízezer Ittas ember között 390 fiatalkorú volt; az 1961—1963 között beszállított tízezer részeg között már 1655 volt a tizennyolc éven aluli. A fiatalkorúak Iszákossága és bűnözése rendszerint a szülők rendezetlen családi életének következménye. Igen sokszor azt látjuk, hogy némelyik gyerek a szülők részéről a legteljesebb szabadságot élvezi. Ellenőrzés nélkül csavarog ez esti és éjszakai óráikban is. A szülők hanyagságának és e fiatalok meggondolatlanságának következményeképpen a fiatalkorúak sok esetben bíróság elé kerülnek. EGY MÁSODÉVES komáromi tanonc ez Internátusban meglopta társait. Utána bányába ment dolgozni, de hamarosan onnan !s meglógott s visszatért Komáromba. Jól ismerte az Internátus munkarendjét, ezt arra használta kl, hogy Ismét meglopta a tanoncokat, pénzt, ruhadarabokat csent el tőlük. Bár az anyja a városban él, a fiú nem ment haza, hanem a lopott holmikat a szigetre hordta búvóhelyére, s ott ls aludt. Amikor a bíróság a gyerek félrelépésének körülményeit, bűncselekményeinek indítékait kutatta, megállapította, hogy rendezetlen a család élete, a fiú szülei különváltan élnek. Kocian elvtárs további eseteket Is felhoz példaként. Egy, a férjétől különváltan élő. elzüllött asszonynak a fiát tizenhatéves koréban két ízben ítélte el lopásért a bíróság. A szülők nagyfokú felelőtlenségét mutatja az idén nyáron történt eset: e,gy cigányszármazáisú apa csirkét lopni küldte tizennégy éves gyermekét, aki erre két cimboráját ls rászedte. Az Idén állt bíróság előtt egy fiatalkorú, akinek mindkét szülője börtönben ül. A fiúnak motorkerékpárlopás volt a „szórakozása'', öt motorkerékpárt lopott el, nem eladásra, hanem ezzal a céllal, hogy kirándulásokra használja fel az eltulajdonított járműveket. Legutóbb három cimborájával együtt három motorkerékpárt loptak el, hogy leány ismer őseiket megkocslkáztassák. A Gólya-csárdából visszatérőben ittas állapotban valamennyien felborultak. A komáromi járásban az Iskolák nevelőmunkájának jó színvonaláról tanúskodik az a tény, hogy ebben az évben diátok egyetlen bűncselekményt sem követtek el. Ma már fehér hollónak számítanak a kocsmai verekedések Is, amelyek valamikor bizony elég gyakoriak voltak, kiváltképpen a falvakban. Az elmondottak tanulságát talán ügy foglalhatnánk össze, hogy a fiatalkorúaik bűnözésével kapcsolatban nagyon is ki kell hangsúlyozni a társadalmi felelősséget. Hizen a fiatalkorú rossz útra térését kiváltó okok között szinte kivétel nélkül rámutathatunk a szülők, s a környezet felelősségére, lobban mondva felelőtlenségére, könnyelműségére va.gy közömbösségére. Szükséges Itt kiemelni az Ifjúsági szervezet szerepének jelentőségét is. Sokszor azt látjuk, hogy a CSISZ-szevezeték vezetősége és funkcionáriusai szinte csak azokkal a fiatalokkal törődnek, akik rendes, becsületes, jóravaló életet élnek. azokat ezonban elhanyagolják, akiknek az élete valamilyen okból félresikllk. Pedig A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség minden egyes fiatalért felelősséget visel, nem lehet számára közömbös egyetlen fiatal sorsa sem. Arra kell törekedni, hogy a CSISZ befolyása, hatása kiterjedne azokra is, akik a felmerülő útvesztőkben nehezebben találják meg az egyenes utat. A HELYI SZERVEKNEK is nagyon komolyan kell venniük ez Irányú felelősségüket. Az egyik helyi nemzeti bizottság például többek között úgy jellemezte a bíróság előtt álló tlzenötéves fiatalkorút, mint falusi huligánt, dologkerülő, Iszákos személyt, eki garázdaságaival megbotránkoztatja környezetét. Helyesen kérdezte meg akkor az ügyész, bogy az Illető szerv mindezt nem látta előbb? Éveken át közömbösen tűrte a fiatalkorú helytelen viselkedését, meg sem kísérelte jő útra térítését. Helyes az ilyen eljárás? Erre, csak egy válasz lehet: nem! Hivatkozhatunk ezen a helyen azoknak a szülőknek meggondolatlanságára és bűnére is, akik fiatalkorú gyermeküknek pénzt adnak kocsmázásra, különösen pedig azoknak a vendéglátóipari alkalmazottaknak a lelkiismeretlenségére, akik a tilalom ellenére szeszes italt mérnek számukra. Sok más egyéb körülményről szólhatnánk még e problémával kapcsolatban, a végső következtetés ezonban csak ez lehet: minden esetben nagy felelősséget tanúsítsunk ott, ahol egy fiatal élet kisiklásának veszélye fenyeget. GÁL LÄSZLÔ Tervteljesítés után A bratislavai Magasépítő Vállalat Anton Mikuláš és František Privrela elvtársak vezette kollektívája, mely a Tesla tizem egyik részlegét építi, annak Idején elhatározta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulója tiszteletére december 15-lg teljesíti ez évi feladatalt. A kollektíva tagjai nemcsak teljesítették vállalásukat, hanem hat héttel előbb, tehát már október 31-én eleget tettek ígéretüknek. A kollektíva tagjai az év végéig még 400 000 korona értékű terven felüli munkát végeznek. Ivan Pohove] A t orvosság és a tabletták készítésiben i» nagy segítséget nyújtanak a korszerű gépek. Felvételünkön: készill az acilpyrin a hlohoveci gyógyszergyárban. Balról jobbra: Winkleroví Vilma a tablettaprés és Betáková Terézia a csomagológép mellett. (Németh János felv.j i van a spanyolfal mögött Mostanában vettük hírül, hogy Dunaszerdahely újabb korszerű, úgy ls mondhatnók szép tetszetős épülettel lett, illetve lesz gazdagabb. Rövidesen elkészül az új háromemeletes áruház, amely nemcsak Dunaszerda; helynek, de még Bratlslavának is díszére válna. Már úgy állt a helyzet, hogy rövidesen átadják e forgalom- 1UHI nak, egyébként a járási újság ls így informálta olvasóit. Az építkezés — amelynek vezetését Pogány Árpádra bízták — közel két és fél millió koronát emésztett föl az állami pénztárból. Jelenleg nem is ez a lényeges, hanem az, hogy födél alá került. Már eddig Is jó néhány csodálója akadt már a remek épületnek. Most azonban, amikor csakugyan volt mit nézni rajta furcsa eset történt. Az építők mintha megirigyelték volna, hogy egyesek „szemüket hizlalják" a nagyszerű épületen, egyik napról a másikra átláthatatlan magas deszkapalánkkal vették körül. Akkor még kevesen tudták, hogy ml történik a „spanyol fal" mögött. Az emberi kíváncsiságnak azonban aligha állhat ellen akármilyen magas és jó takaró legyen is az a bizonyos deszkapelánk. Különösen szemet szúrt a dolog akkor, amikor még éjszaka sem szünetelt a munka. Akár egy öreg géppuska éjszakában át szünet nélkül zakatoltak a talajlazító légfúrók. Mi az ördögöt csinálhatnak ezek, — vetődött fel többekben a kérdés. A kíváncsi tekintetek elég rést találtak ahhoz, hogy valamit megláthassanak. Nyomban elterjedt a hír; rombolják az új épületet. Ami Igaz, az Igaz. Az örömbe üröm is vegyült. Ha nem Is az épületet, de a szegélyző ötven-hatvan centiméter magas, egy méternyi széles és — szemmértékre becsülve — tizennégy-tizenöt méter hosszú úgynevezett betonjárdát rombolták. A drága pénzen megépített „járdát" fel kellett bontani, eltávolítani, mivel a kirakat ablaknak már nem jutott volna hely, vagy legalább ls nem olyan méretűnek, amilyent a beruházó vállalat eredetileg tervezett. A csodálkozás most már felháborodást váltott kl. Hát így gazdálkodnak a nép vagyonával ezek az emberek? Közöttük akadt olyan is, eki azt mondta: — Van nekem egy újságíró ismerősöm, talán tollhegyre veszi azt, ami a spanyolfal mögött történik. így kerültem tehát a falak mögé, ahol az eredeti betonjárdából már csak a bejárathoz vezető lépcsők maradtak meg, és az elszabdalt ablakrámák, amelyeket rendbe kell hozni. Nem vagyok szakember, de annyit azért könnyen megállapíthattam, hogy nemcsupán egy-két ezer koronás kárról van szó. És miért? Azért, mert az építkezésen nem tartották magukat a tervrajzokhoz. Helyes lenne, ha az Illetékes szervek ls követnék az újságíró példáját, „áttenék" magukat a spanyolfalon és felelősségre vonnák azt, aki miatt üröm vegyült az örömbe, másszóval a rendkívüli kiadásokkal annak a számláját terheljék meg, akinek a hanyagságát nehéz ezresek bánják. Reméljük, hogy a történtekhez lesz szavuk a járási nemzeti bizottság építésügyi, sőt az ellenőrző ügyosztály dolgozóinak is. Szarka István A PART VEZETŐ SZEREPE A GYAKORLATBAN Ahol minden kommunista a párt aktív tagja Egy esztendeje lehet annak, hogy a dél-morvaországi kerületből útjára Indult a „minden kommunistának egy konkrét feladatot" elnevezésű sokatígérő mozgalom. Célja az volt, hogy a párttagok nagy többségét aktív munkára, a népgazdaság s a társadalmi élet igényes feladatainak maradéktalan teljesítésére mozgósítsa. A nemes célú mozgalom hol több, hol kevesebb követőre talált, de akadt olyan termelőegység Is, amelynek kommunistái — vállalatuk sajátos viszonyalt, problémáit és feladatait figyelembe véve — igen eredményesen továbbfejlesztették a dél-morvaországi kezdeményezést. Ez történt a zvoleni Bučinában Mint ismeretes, a dél-morvaországi mozgalomnak, rajtjakor, csak a leglényegesebb alapelve tisztázódott, az, hogy minden kommunistát pártfeladattal kell megbízni. A zvoleni famegmunkáló vállalat pártbizottsága azonban többet, konkrétabbat akart ennél. A mozgalom megszervezését úgy tartotta a legcélszerűbbnek, hogy meghatározott időszakonként mindig egy — a legidőszerűbb — probléma, feladat megoldására, illetve teljesítésére serkentse a vállalat valamenynyl komunlstáját. Módszere alapján tehát a problémakör Időszakonként változik ugyan, de ez nem jelenti azt, hogy a mozgalom egyszeri akciójelleget öltött volna. A BuCina pártfunkcionáriusai ugyanis szem előtt tartják, hogy a kommunisták szüntelenül aktív tagjai legyenek a pártnak. Ezért adtak új nevet ls a mozgalomnak: „Minden kommunista állandóan teljesít egy konkrét pártfeladatot". Mindjárt elöljáróban elmondhatjuk, hogy a zvolení BuCina kommunistáinak ez a valószínűleg egyedülálló mozgalma rendkívül nagy jelentőséggel bír; sok Irányban valóra váltja a XII. kongresszus határozatait, s egyszersmind a pártmunka újabb, fejlettebb formáját képviseli. Nézzük azonban meg közelebbről Is, miként szervezik ígéretteljes mozgalmunkat a Bučina kommunistái. Az ok, amely az egész vállalatot felölelő kezdeményezést szükségessé tette, még az év elején jelentkezett. Ugyanis az esztendő első hónapjaiban a gyár életében ls észlelhetők voltak a fogyatékosságok tünetei. A BuCina dolgozó! az első negyedévi terv teljesítésében közel öt millió koronás lemaradást voltak kénytelenek elkönyvelni, s ezt még tetézte a munkahelyeken elhatalmasodott rendetlenség és a gyártmányok minőségének észrevehetően egyre csökkenő színvonala. Mindez, s még a más hasonló kisebbnagyobb belső problémák miatt adták ki a jelszót: valamit tenni kell! Valamit, ami képes lesz gyökerestül változtatni a helyzeten, valamit, ami nem lesz formális, ami nem áll majd csak hangzatos szavak ismételgetéséből, aminek konkrét eredményei lesznek. A vállalat pártbizottságában így született meg a mozgalom gondolata. Hagyományellenes munkamódszer ff bizottság tagjai abból Indultak kl, hogy a termelési, s az egyéb problémák megoldásában a kommunistáknak kell élenjárniuk. Nekik kell közvetlenül a gyakorlatban érvényre Juttatni a párt vezető szerepét. A vállalat pártszervezeteiben — akárcsak másutt — a gyakorlati munka bevett szokása volt, hogy konkrét feladatok teljesítésével csak a funkcionáriusokat és egyes képzettebb, tapasztaltabb, tevékenyebb elvtársakat bíztak meg, miközben a tagság zöme passzív maradt. A vállalati pártbizottság ezért legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy munkateret biztosítson a gyár minden kommunistájának. A bizottság tagja! ezért azt ls tudatosították, hogy nem elég csak pártfeladattal megbízni a kommunistákat, hanem nevelni ls kell őket e feladatok teljesítésére, s rendszeresen ellenőrizni, értékein! azt a munkát, amelyet majd végeznek. Milyen legyen a pártfeladat? A pártbizottság leszögezte: nem sokat ér az, ha általános meghatározással (például: kapcsolódjatok be az újítómozgalomba) feladatkört kínálunk fel a tagoknak. Minden kommunistának pontosan kijelölt feladatot kell megszabni, természetesen ügy, hogy figyelembe vesszük munkakörnyezetét, egyéni adottságait, képességeit, (szakmai tudását, politikai felkészültségét, beosztásából eredő hatáskörét), jellemét és akciókészségét. Nem érünk célt, ha erőit meghaladó feladattal bízzuk meg, de akkor sem, ha elemi munkakötelességeinek teljesítését követeljük meg tőle pártfeladatképpen, vagy ha képességeihez mérten jelentéktelen feladat teljesítésére ösztönözzük. A feladatnak olyannak kell lennie, hogy már egymaga serkentőleg hasson a kommunistára, lehetővé tegye képességeinek kibontakozását. A vállalati pártbizottság érezte, látta, hogy az Ilyen feladatok és kiosztása rendkívül igényes és fáradságos szervezőmunkát igényel a pártfunkcionáriusoktól. Mégis: — jóllehet, nem eszményi tökéletességgel — a feladatokat megszövegezték és kiosztották. A kezdet azonban nem volt könnyű, hiszen újdonságot kellett életbeléptetni, s a legelején tulajdonképpen még a módszerek sem tisztázódtak. A vállalati pártbizottság ezért eszmecserét folytatott a járási és a kerületi pártbizottság tagjaival, s a tényleges indulás előtt még a központi bizottság véleményét ls kikérte. Mindenütt lelkes támogatásra talált. A siker voltaképpen most már csak a belső szervezésen múlott, de a BuCina kommunistái ennek is megtalálták a módját. Az akció eredményességét ígérte mindenekelőtt az, hogy a múlt esztendőben nagy súlyt helyeztek a pártcsoportok aktivizálására. Az alapszervezeti bizottságoknak sikerült rendszeres munkára bírni a csoportokat, ami később, tehát ebben az évben a mozgalom alapját jelenthette. A vállalati pártbizottság tagjai tisztában voltak azzal, hogy a mozgalom sike réért vállalt felelősség megosztása nélkül nem érhetnek cél: Ezért a vállalat minden pártszervét — hatáskö réliez mérten — érdekeltté tették a munkában, s így a konkrét teendők zöme a pártcsoportokra hárult. A vállalati pártbizottság kidolgozta a mozgalom alapelveit, tz üzemi pártbizottságok tovább konkretizálták azokat, majd az alapszervezetek bizottságai a pártcsoportvezetőkkel közösen már határozott feladatokat szövegeztek meg minden kommunista és tagjelölt számára. Rend a lelke mindennek A mozgalmat több szakaszban tervezik megvalósítani. Az első szakaszban rendet akartak teremteni a vállalatban. Két okból határozták így. Először: mert a rendetlenség valóban megengedhetetlen méreteket öltött, (a részlegekben szanaszét hevert a nyersanyag és a kész áru, a munkaszervezésben Is „elvtelenség" uralkodott stb.); másodszor: mert eleinte kevésbé igényes feladatokkal akarták próbára tenni a pártfunkcionáriusok szervezőképességét, s a tagok aktivitását. A választás szerencsésnek bizonyult. Csakhamar szemmel látható eredményeket értek el, s ez jó érzést keltett a párttagokban, s eleven visszhangot az egész vállalatban. A mozgalomba június végére már bekapcsolódott az FSZM és a CSISZ ls. A pártszervezetek példájára konkrét feladatokkal bízták meg néhány tagjukat, s a feladatok teljesítését úgyszintén rendszeresen ellenőrizték. Az első szakasszal tehát nemcsak azt érték el, hogy valóban példátlan rendet teremtettek a részlegekben, minden munkahelyen, hanem azt is, hogy a pártszervezetek bebizonyíthatták, s be Is bizonyították akcióegységüket, kiállták a tűzkeresztséget, s mi több: a mozgalomba bevontak sok pártonkívülit ls. Jóllehet, nem ment minden simán, az eredmény mégis elvitathatatlan. Még a párttagok soraiban is akadtak ÚJ SZÖ 4 * 1963. november 13.