Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-13 / 313. szám, szerda

Ül, korszerű épületekkel gazdagodik az épülő Moszkva. A képen: az úf Rosszija filmszínház a Puskin terén. [CTK felvétele] December 9-re összehívták a?. SZKP Központi Bizottságának pfénumát Moszkva (TASZSZ) — Az SZKP Központi Bizottságának határozata alapján december 9-re összehívták a központi bizottság soron kővetkező plénumát. Napirenden szerepel: „A vegyipar további fejlesztése, s a vegyitermékek és anyagok széleskörű felhasználása a népgazdaságban". Az előadó N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára lesz. A plénum munkájában a köztársaságok, a határterületek és a területek párt- és szovjetszerveinek vezetői, tudományos dolgozók, újítók is részt vesznek. Ülésezik Nagy-Britannia Kommunista Pártjának végrehajtó bizottsága London (CTK) — Nagy-Britannia Kommunista Pártjának végrehajtó bizottsága Londonban ülésezik. Az ülésen az ország politikai helyzetéről tárgyaltak. A beszámolót james Reed, Nagy-Britannia Kommunista Pártja végrehajtó bizottságának tagja adta elő. A nemzetközi helyzettel foglalkozott és hangsúlyozta, hogy határozottabban kell küzdeni a NATO nukleáris ereje ellen, a leszerelésért és a német kérdés békés megoldásáért. Palme Duit Nagy-Britannia Kommunista Pártja Központi Bizottságának alelnöke a függetlenségüket elnyert országok gazdasági felszabadításáért folytatott harc feladatairól tartott beszédet. Palme Dutt Kijelentette, hogy a kapitalista országok továbbra is kegyetlenül kizsákmányolják a fiatal független országokat. Rámutatott arra, hogy a statisztika megcáfolja a konzervatívok és a Munkáspárt vezetősége által a „gyarmati rendszer végéről" terjesztett legendát. Palme Dutt rámutatott arra, hogy Nagy-Britannia fizetési mérlegének nehézségeit nem a nyersanyagokra és az élelmiszerekre fordított összegek okozzáik, hanem elsősorban a katonai kiadások, valamint a tőkekivitel. A békés együttélés a jelenkori világpolitika egyedüli reális alapja (Folytatás az 1. oldalról] nlnhez Intézett és amelyben a törökszovjet diplomáciai kapcsolatok felvételét indítványozta, és segítséget kért Törökország függetlenségi harcában. Lenin nagy megértéssel válaszolt Atatürk felhívására. A szovjet kormány válaszában hangsúlyozta, hogy „nagy örömmel rakja le a török és az orosz nép barátságának szilárd alapját." Röviddel ezután szerződést kötöttek a két köztársaság „barátságáról és testvériségéről". A Szovjetunió szövetsége jelentősen kihatott a fiatal független tűrök állam fejlődésére. Atatürk mindig hangoztatta, hogy őszintén kívánja baráti alapon erősíteni a szovjet—török kapcsolatokat. „Sohasem írtunk alá olyan egyezményt, sohasem léptünk olyan koalícióba, amely közvetlenül vagy közvetve Szovjet-Oroszország ellen irányult" — mondotta Kemal Atatürk 1922. január 4-én a szovjet államfőhöz intézett üzenetében. Atatürk külpolitikai elvei igen nagy lehetőségeket nyújtottak Törökország és a Szovjetunió politikai, gazdasági és kulturális együttműködésére. Természetesen, alapvető különbségek voltak Atatürk nézetet és a szovjet kommunisták eszmél között, a törökországi kemallsta mozgalom és az oroszországi szocialista forradalom céljai között. Ám az ideológiai különbség sem a fiatal Török Köztársaságot, sem a Szovjetuniót nem gátolta abban, hogy békében és barátságban éljen, hogy az akkori nemzetközi problémák egész sorában egy síkon álljon. Ma nincsenek olyan komoly problémák, amelyek gátolhatnák államaink jó kapcsolatainak megteremtését. Törökország és a Szovjetunió széles körű együttműködésének ma éppen olyan jelentősége volna, mint Kemal Atatiirk kormányának idején. A Szovjetunió nemzetközi politikájában következetesen érvényesíti a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini irányvonalát. A szovjetország minden államnak javasolja, hogy olyan alapra építsék kölcsönös kapcsolatalkat, amely teljesen kirekesztené a háborút mint a nemzetközi viszályok megoldásának eszközét. A békés együttélés lenini irányvonala feltételezi a be nem avatkozást más államok belügyeibe, elismeri minden nemzetnek azt a jogát, hogy maga döntsön országa ügyeiről. Valamennyi ország szuverenitásának és területi épségének feltétlen tiszteletben tartásából, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján folytatott gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztéséből indul kl. Ma örömmel állapítjuk meg, hogy a békés együttélés lenini elveit, amelyek először a fiatal Török Köztársaság és Szovjet-Oroszország együttműködésében érvényesültek, a jelenkori világpolitika egyetlen reális alapjaként ismerik el. Világszerte egyre több politikus és államférfi jul arra a következtetésre, hogy a békés együttélésen kívül nincs más lehetőség, csak a pusztító termonukleáris háború. A békés együttélés elveinek nagy sikere volt az atomcsendegyez mény, amelyet az államok túlnyomó többségével együtt a Szovjetunió és Törökország is aláirt. Az atomcsendegyezmény kedvező feltételeket teremt további nemzetközi kérdések megoldására is. E szerződés megkötésének megvolt az első, bizalmat keltő eredménye: az emberek látták, hogy a különböző világnézetű államok megegyezhetnek a je lenkor égető problémáiról, melyektől a szó szoros értelmében a világbéke sorsa függ. A békés együttélés politikájának további sikere volt az ENSZ-közgyűlés október 17-1 határozata is, amely ünnepélyesen felszólította valamennyi államot, hogy ne bocsássanak fel a világűrbe semmiféle olyan mesterséges égitestet, amelyet nukleáris fegyverrel vagy másféle tömegpusztító fegyverekkel szerelnek fel. Ez a határozat, amelyet Törökország ls megszavazott, azt jelenti, hogy a világűrben békének kell lennie, az űrkutatásnak kizárólag a tudomány és a haladás javát kell szolgálnia. Ma elsőrendű és legfontosabb feladat minden kedvező lehetőség kihasználása, a leszerelés, a német békeszerződés, tehát a legidőszerűbb problémák megoldásához vezető lehető legrövidebb utak konkrét megvitatása és kitűzése. A szov|et emberek barátságban kívánnak élni török szomszédjukkal Azt akarjuk, hogy határaink jószomszédi határok legyenek, hogy a Fekete-tenger a békés hajózás, a kereskedelem és az üdülés tengere legyen. A szovjet—török viszony rendezésében jelentős szerepet játszhat országaink gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatainak kibővítése. A kereskedelem a feszültség és a háborúk ellenmérgévé válhat. A kulturális csere hozzájárul a jobb kölcsönös megértéshez. Ha pedig az ember jobban ismeri szomszédait, akkor kétségtelenül kevesebb alapja van a bizalmatlanságnak, a gyanúnak és a félelemnek. A jószomszédi kapcsolatok felvétele megfelelne Törökország és a Szovjetunió népei létérdekelnek. Országaink gyümölcsöző és hatásos együttműködésének felújítása Kemal Atatürk török nemzeti hős politikai hagyatékával is egyezne. Atatürk a török kormány nevében kijelentette, hogy magára nézve politikai parancsnak tartja széles körű kapcsolatok felvételét a Szovjetunióval. A Szovjetunió, híven a békés együttélés lenini politikájához, a haladás és a béke érdekében kész a legszélesebb alapon fejleszteni kapcsolatait a szomszéd Törökországgal. Megragadom az alkalmat, hogy a magam és a szovjet nép nevében a Cümhuriyet lap útján boldogságot és sok sikert kívánjak a munkaszerető török népnek hazája társadalmi és gazdasági felemeléséért folytatott küzdelmében. 1963. november 7. KOMMENTÁRUNK 3 A KANCELLÁR UJ, de az atompolitika változatlan Amikor Strauss, a Bundeswehr atomfelfegyverzésének leglelkesebb propagálója távozott a hadügyminisztériumból, mindenki tisztában volt vele, hogy utódja, von Hassel, Strauss nyomdokaiban fog haladni. Bár Hassel nem tesz olyan kijelen téseket, hogy „a Szovjetuniót kitörülik a világtérképről", nem ls emlegeti állandóan a Bundeswehr atomfelfegyverzésének tervelt, mégis arra törekszik, hogy Nyugat-Né metország az atomfegyver birtokába jusson. Azt viszont nem tartották lehetetlennek, hogy Erhard kormányfői tisztségében konstruktivabb, mérsékeltebb álláspontot fog képviselni. 1962 decemberében lfj. William Randolph Hearstnek, egy amerikai lapkiadó-konszern főszerkesztőjének adott nyilatkozatában ugyanis kijelentette, hogy szerinte nem feltétlenül másodrendű egy olyan nemzet, amely nem rendelkezik atomfegyverrel. Néhány hét telt el Erhard hivatalba lépése óta, de már világos, hogy az NSZK atomfelfegyverzésének kérdésében Adenauer politikáját folytatja. Az utóbbi napokban többször szorgalmazta a NATO ún. sokoldalú atomütőerejének megteremtését, ami lehetővé tenné, hogy Nyugat-Németország hozzájusson az atomfegyverhez. Bonn igyekszik áthidalni a NATO-államok ellentéteit és kicsikarni a döntést a sokoldalú nukleáris ütőerő létrehozásáról. Ennek keretében 25 hadihajóból álló flotta alakulna, minden hajó fedélzetén 8 atomgyújtófejű Polarls-rakétával. Nyugat-Németország jogot kapna, hogy beleszólhasson a nyugati nukleáris stratégiába, a hajók elhelyezésébe, esetleg az atomgyújtófejű rakéták felhasználásába. Bár a nyugatnémet militaristák ezt csak minimális tervnek tartják, mert végcéljuk az atomfegyver megkaparintása, mégis jelentős lépést látnak benne, amely elősegítheti további követeléseik kielégítését. Jellemző, hogy Erhard, aki a nyugati együttműködés tekintetében az Egyesült Államokra, nem pedig Franciaországra támaszkodik, a nukleáris fegyverkezés kérdésében két variációra épít, amerikai és francia orientálódásra Az amerikai orientáció — a NATO sokoldalú atomütőerejének terve. A francia orientáció — az NSZK és Franciaország közvetlen nukleáris együttműködése, mely bizonyos körülmények között atomfegyverhez juttatja Nyugat-Németországot. A bonni militaristák szívesebben látnák a tervnek ezt a változatát, de a kormány kénytelen tekintette] lenni Washingtonra, mely rosszalja a Bonn—Párizs nukleáris együttműködést. Ennek ellenére Bonn Erhard kancellársága idején is folytatja a nukleáris együttműködést Franciaországgal, s így akar nyomást gyakorolni az Egyesült Államokra, hogy a sokoldalú atomütőerő keretében a lehető legszélesebb jogkörrel ruházza fel Nyugat-Németországot. Ezért a francia atomenergia-bizottság és a nyugatnémet Siemens-Schuckert-Werke megállapodott a nukleáris reaktorok gyártásában folytatandó együttműködésről. A reaktorban felszabaduló plutóniumot atombomba gyártására használhatják fel. Bonn minden lépésével feltételeket akar teremteni, hogy a jövőben hazai atomfegyvert gyárthasson, Az NSZK tehát Erhard kancellársága alatt ls folytatni kívánja a nukleáris politikát. A bonni őrségváltás után nem változott a nyugatnémet fegyverkezési politika. Az Erhardkormány első költségvetési javaslata a fegyverkezésre előirányzott idei kiadásokat 18 milliárd 400 millió márkáról Jövőre 21 és fél milliárd márkára növeli. . JAN BLANSK? Kormányválság Szíriában Szolalt Bitar kormánya lemondott Damaszkusz (ČTK — Az AFP Jelentette, hogy Szalah Bitar kormánya hétfőn este lemondott. A nemzeti forradalmi tanács éjszakai ülésén tárgyalt a kormány lemondásáról, melyet Hafiz tábornok, a tanács elnöke elfogadott. Az AFP szerint a szíriai kormány lemondása nem okozott meglepetést, mert Damaszkuszban már hetek óta várták. Az új kormány megalakulását meg nem jelentették be. Az amerikai külügyminiszter-helyettes bonni tárgyalásai George Ball amerikai külügyminiszter-helyettes hétfőn több miniszterrel tanácskozott, Erhard kancellárral kedden folytat megbeszélést. Bonni kormánykörökben egyelőre tartózkodóan nyilatkoznak Ball látogatásáról, s azt mondják, hogy a tárgyalási témák között elsősorban gazdasági kérdések szerepelnek, Így a Közös Piac és az Egyesült Államok közötti kölcsönös vámcsökkentés ügye, a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok problémái, valamint az amerikai fizetési mérleg kérdései. Ball az utóbbi kérdésről az idén már többször tárgyalt Bonnban, és kormánykörökben most attól tartanak, hogy Ball ez alkalommal még nagyobb nyomatékkal terjeszti majd elő az Egyesült Államok ama kívánságát, hogy Bonn az eddiginél nagyobb gazdasági áldozatot vállaljon az amerikai fizetési mérleg tehermentesítése érdekében; annál is inkább, mert az elmúlt hetekben a nyugatnémet kormány követelte, hogy ne csökkentsék a Nyugat-Európában állomásozó amerikai csapatok létszámát. Amerikai körökben hangsúlyozzák, hogy ennek a követelésnek a teljesítése fejében Bonn-nak újabb áldozatokat kell majd hoznia a közös atlanti terhek viselésében, mert hiszen éppen a külföldi <i támaszpontok fenntartására és az ; amerikai csapatok külföldi állomásoz*'^ tatására fordított hatalmas összegek okoznak évről évre növekvő hiányt az amerikai fizetési mérlegben. Ball amerikai külügyminiszter-helyettes és von Carstens bonni külügyi államtitkár megegyeztek, hogy a NATO sokoldalú nukleáris ütőerejéről folyó további tárgyalásaik célja a terv mielőbbi megvalósítása lesz. A nyugatnémetek e terv megvalósulásával hozzájuthatnak az atomfegyverek ellenőrzéséhez, amire már évek óta törekszenek. A HAVANNAI forradalmi bíróság . halálra ítélte a CIA négy ügynökét, i akik a tenger felől Kuba területére ' akartak jutni és itt kémtevékenységet folytatni. Az ítéletet végrehajtották. A SZOMÁLIAI KÖZTÁRSASÁG viszszautasította az Egyesült Államok, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország közös ajánlatát, a 18 millió dollár értékű katonai segítséget. (CTK) PÁRIZSI TUDÓSÍTÁSUNK Kétmillió francia sztrájkolt Franciaországban november 6-án mintegy két millió dolgozó sztrájkolt. A közalkalmazottak, a postások, a gáz- és villamosipari dolgozók, a tanárok, a CGT, FO és CFTC szakszervezetek felhívására 24 órára tömegesen beszüntették a munkát. Figyelemreméltó, hogy a sztrájkolók állami alkalmazottak voltak. Már előző jelentéseinkben is beszámoltam növekvő elégedetlenségükről. Tavasszal a sarokba szorított kormány megígérte, hogy ősszel felemell a fizetéseket. Ígéreteit nem tartotta meg és a hamis stabilizációs terv biztosításának leple alatt elutasítja a fizetésemelési tárgyalásokat. Az október 23-1 vasutassztrájk jeladás volt. hogy küzdjenek a fizetéses befagyasztása ellen. A közalkalmazottak sietve követték a vasutasok példáját. A november 6-1 sztrájknak nagy sikere volt. Leállt a munka a minisztériumokban, a postahivatalokban, az iskolákban, az egyetemeken ... A leghatásosabb a villanyművek sztrájkja volt, reggel 8-tól délután 17 óráig szünetelt az áramszolgáltatás, megbénult a metro és a villamosított vasúti hálózat. Áramhiány miatt számos üzem munkája megbénult. Egyes üzemek szombaton hozták be a mulasztást. A villanyművek dolgozóinak sztrájkja miatt ezen a napon milliók nem dolgoztak. Franciaországban már 10 éve nem volt Ilyen hatalmas megmozdulás. A tavaszi bányászsztrájk lerántotta a leplet a gaulleisták Idei szociális Ígéreteiről. A november 6-i sztrájk pedig végleg eloszlatta az illúziókat. Franciaországban az Idén sztrájkok következtében 7 millió munkaóra kiesés volt. De Gaulle hatalomra jutása óta 1963 volt a legnagyobb szociális megmozdulás éve. Az emberek kiábrándultak De Gaulle ábrándkeltő ígéreteiből. November 6-án a Louvre utcai postahivatal 1500 sztrájkoló alkalmazottja között voltam. A posta kapuja előtt valamenynyi szakszervezet képviselői sztrájkőrséget tartottak. A Force Ouvriére szocialista szakszervezet aktivistái pendítették meg elsőként a kormány leváltását. „Amíg de Gaulle hatalmon marad, minden sikerünk csak ideiglenes megoldás". Az FO vezetői annak Idején mindent megtettek, hogy De Gaulle-t hatalomra juttassák. Azóta azonban sok víz lefolyt a Szajnán. Befejezésül két számot idézek, melyek érthetővé teszik a közalkalmazottak elégedetlenségét: 1958, vagyis De Gaulle hatalomra jutása óta az állami kötségvetésben a személyi kiadások 5 százalékkal nőttek, ezzel szemben a katonai kiadások 50 százalékkal emelkedtek. PIERRE CAMES Párizs St. Denis külvárosának utcáin a tüntetők élén kommunista polgármester halad 1963. november 13. * ÚJ SZO 3