Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-19 / 319. szám, kedd

Rosszul gazdálkodunk a lakásvagyonnal Hanyagság miatt kallódó milliós értékek • Akik csak a vadonatúj lakást tekintik lakásnak • Komáromban se legyen Csáki szalmája a népvagyon • Nem használják ki eléggé a javítócsoportok munkáját K népi ellenőrző bizottságok meg- lakásprobléma megoldásáról szóló felakulásuk óta Jelentős tevékenysé- párthatározat. Ogy fest a dolog, mintkásoknál feleslegeseri is költekeizik _

w, a házkezelőség, addig az Ő lakásaik get fejtenek kl. A népgazdaság min- ha az egyes Járásokban az illetéke- évről évre romlanak. Amit tavaly néden területén rámutatnak a hiányos- sek így gondolkodnának: „Mit nekünk a régi, 20—25 éves lakások, Rágok ra, ostorozzák a bürokrácia káfcos kinövéseit — egyszóval a népi ezervek az országépítés tervének ínegvalósítását segítik. Az SZNT mellett működő Népi ElA párthatározat alapján építünk mi elég új lakást, nem érdemes a régiek javításával vesződni." Egyes építőipari funkcionáriusok Jenőrzési és Statisztikai Bizottság a és házkezelőségi tisztviselők szinte közelmúltban felülvizsgálta, hogyan elvként fogadták el az ilyen nézeteteljesltlk Szlovákiában a pártnak a ket. Amíg 1957-ben Szlovákiában átJakásprobléma mielőbbi megoldására, lag még 1420 koronát fordítottak egy vonatkozó határozatát. Talán mindéin- lakás karbantartására, addig 1962-ben hány száz koronából meg lehetett volna javítani, annak a hibának helyrehozása jövöre már tízezrekbe kerülhet. Nyltrán például 1962-ben a tatarozásra szánt 1 millió 360 ezer koronából nem kevesebb mint 463 ezer koronát „csoportosítottak" át Jogtalanul az új lakóházak javítására. Topolőanyban tavaly ez az összeg — hasonló célokra felhasználva — 138 kl előtt világos, hogy 1970-lg az ez az összeg már csak 628 koronát ezer koronát tett kl. Trenőínben peegész ország lakosságát vadonatúj tett kl. Az ellenőrzésnél kiderült, lakásokba költöztetni — erőnket meg- hogy a Járási házkezelőségi vállalatoknál az Illetékeseknek nincs áttekintésük arról, milyen állapotban vannak a kezelésükben levő lakóhaladó feladat volna. Ezért a Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság többek között azt is felülvizsgálta, _ _ Ihogyan gazdálkodnak Szlovákiában a házak. így a tatarozás! tervet sem nemzeti bizottságok a lakásvagyonnal, s hogyan végzik az egyes járásokban a kötelező Javításokat. Jelentős feladat ez, mert Szlovákia szertudják a szükségleteknek megfelelően elkészíteni. Az ellenőrzés során különösen a komáromi, žilinal, tren dig 1960 és 1963 között 630 ezer koronáért „tataroztak" vadonatúj házakat. Könnyen rájött mindenütt az SZNT Népi Ellenőrzési Bizottsága, hogy Itt rendszerint a helyi lakáskezelőség és a járási építővállalat öszszejátszásáról volt szó. Jól járt az épltővállalat, mert az új lakásokat könynyű kijavítani, így jelentős hasznot te ezrével vannak még a felszabadu- fedeztek fel e téren komoly hibáikat. Cini, trnaval és a košicei járásokban lehetett elérni, a lakáskezelőség dolJás előtt épült lakóházak, amelyek — természetesen gondos tatarozás, karbantartás után — a szakemberek egybehangzó véleménye szerint még 10—15 évig is megfelelnek a lakók Igényeinek. A lakások" fele a felszabadulás után épült Szlovákiában a nemzeti bizottságok gondozásában több mint'21 600 ^kaztána munkák elvégzése után lakóházat tartanak nyilván. Ezeknek néhány hónappal kiderült, hogy fe . - mo .orrno tmi r a n.nmi 18 százalékát — csaknem 4000 lakó- ,„ .„ . . , . , , „, házat - még a múlt században ép!- k*5ü!: tettek. A nemzeti bizottságok által kezelt — többnyire városi jellegű — házak több mint 48 százaléka — csaknem a fele — 1946 és 1961 között épült. A csak valamivel több, gozóinak ls lényegesen leegyszerűsödött a feladatuk, mert a modern házak javítása nem Jár annyi utánajárással, de százalékarányban — a kimutatások céljaira — mégis könyen ki lehet fejezni, hogy a meglevő lakásvagyon elég jelentős százalékát javíttatták egy-egy évben. „Csak" a lakók és a társadalom Járt rosszul a népvagyon kezelésének ilyen értelmezésével. De mit törődnek azzal némely emberek. Kevés a karbantartó A szlovákiai járásokban az ellenlesleges volt a nagy erőfeszítés, mert örzés utôn a lakáskezelőségek felelős Ezekben a járásokban az esetek többségében teljesein tervszerűtlenül, csak „szemmérték" alapján határoztak a házkezelőségek egy-egy lakóház megjavlttatásáról. A gazdaságosság sem mellékes tényező Sokszor megtörtént már, hogy egyik-másik lakóház tatarozására, vagy főjavítására százezreket kiadKi itt a hibás? Vagy — hogy megfelelőbb kifejezéssel éljünk — kit lehetne ezért, a nép vagyonának hűtlen kezelése címén, bíróság elé állítani? Kérdik bizonyára a feleslegemint másfél évtized alatt tehát sokat ľf

n '®

vItott h/

Mklak

6>- «

z tettünk Szlovákia lakáskultúrájának fejlesztéséért. Ha mindent összevetünk, könnyen kiszámíthatjuk, hogy ez utóbbi 15 év alatt Szlovákiában ilyen hanyagság már a bűntett határát „súrolja"! dolgozói rendszerint azzal védekeztek, hogy ők nem vádolhatók a népvagyon hűtlen kezelésével, mert karbantartók hiányában,nem állt módjukban elvégeztetni a szükséges Javításokat. Aztán ilyenkor rendszerint előkerültek a statisztikai adatok, amelyek szerint mintha Igazuk ls lett Kétségtelen, hogy a laká9kezelőség volna az elmarasztalt hivatalnokokvezetői követték el a legnagyobb hicsaknem annyi lakás épült, mint a bát. Komáromban például a lakáskezeimúltban fél évszázad alatt. Szép eredmények ezek. A sajtóban vagy a dolgozók körében végzett szelőségen az illetékes hivatalnoknak csak a szomszéd szobába kellett volna átmennie és megnézhette volna a rnélyes egitációk során gyakran em- városrendezési tervet. Bizonyára észlegetjük ezt a tényt, mint a szocia- vona hogy a Slovanská utlista rendszer egyik nagy vívmányát. Arról azonban már kevesebbet beszélünk és írunk, azzal már kevesebbet törődnek a nemzeti bizottságok dolgozói, milyen sors vár az utolsó 25—30 évben épült lakásokra, hogyan tatarozhatják őket az llletéca 7-es, 36-os és 44-es házakat a tervek szerint rövidesen lebontják. Bizonyára kényelmes férfiú volt a tatarozás! tervet készítő tisztviselő, mert nem vett magának annyi fáradságot, hogy ezt megtette volna. Ehelyett elrendelte a három ház Javítákesek, hány évenként végzik el a ré- sát. Mindez „csekély" 100 ezer korogebbi, de még használható lakóházakon a Javításokat. Az utóbbi években — bizonyltja a Szlovákia szerte nájába került az államnak. Jegyezzük meg Itt mindjárt azt is hogy a törvényeink ezt mondják: „Nem csak a végrehajtott ellenőrzés - egyre kl- lopás> csalási vesz

tegetés stb. tekintsebb összegeket fordítanak a meglé- h6tő bűntényne

k. Bűnt követ el az Is

< "ülüí.f ak

l a gondjaira bízott népvagyont hűtlenül kezeli". Ebben az esetben a Járási népbíróságnak éppen ezt a nem lennének erre a célra eszközeink. Ellenkezőleg, az állami költségvetés és az állami terv egyenesen paragrafust ^keHen'volna^alkaímazkötelezővé teszi a rendszeres lakásJavítást. Az erre a célra fordított összeg az érvényben levő törvények szerint nem ls jelentéktelen — a lakóházak összértékének csaknem három százaléka. Nem Használják kí a költségvetés adta lehetőségeket i 'Az államkasszában tehát van pénz a lakóházak Javítására. 1957-ben például Szlovákiában még a lakások összértékének 2,4 százalékát fordították javításokra, tehát aránylag Jól gondoskodtak a régi lakóházaik karbantartásáról. Alig volt Járás, ahol ez évben — és a megelőző években elhanyagolták volna ezt a fontos feladatot. öt évvel később — 1962-ben — azonban ez a százalékarány 0,83ra csökkent. Érdemes talán megemlíteni, hogy éppen 1958-ban látott napvilágot a nla. A komáromi lakáskezelőség több más esetben Is túlságosan „nagyvonalúan" Járt el. Ahelyett, hogy több házban megjavította volna a gázmelegítőket, újakkal cseréltette ki, mondván: nincs a gázmelegítők megJavíttatására elég szakemberünk. A kárt az SZNT népi ellenőrei Itt is 60—70 ezer koronára becsülték. nak. Mert a kimutatások szerint a nyugat-szlovákiai kerületben például (ahol a legrosszabbul végezték a múlt évben a tatarozásokat) egy karbantartóra nem kevesebb, mint 339 lakásegység gondozása esik. Jelentős, szinte teljesíthetetlen feladat ez, ha az eddigi munkamódszereket alkalmazzák csak a lakások tatarozásánál. A legtöbb járásban mindeddig még nem szervezték meg a karbantartó csoportokat. Az egyes mesteremberek külön-külön dolgoznak. A gépesítés fejlesztésében a lakáskezelőségek szinte semmit se tették. Sok esetben a legelemibb szerszámok sem állanak a karbantartók rendelkezésére. Bratislavában például nemrég még az olyan szerszámok is hiányoztak a karbantartók műhelyéből, mint a véső, a fúró, a menetvágó stb. Ilyen körülmények között, természetesen, az elszórtan dolgozó tatarozók sem képesek csodákra. Az ellenőrzés megállapította, hogy az illetékesek egyáltalában nem törődnek vele, hogyan végzik munkájukat a karbantartók. Az ellenőrzés után mi a teendő Egy szó, mint száz: elhanyagoltuk a lakások karbantartását, Ismerték be, a legtöbb helyen a járási építővállalatok és a lakáskezelőségek. És mi a teendő, hogy ez az áldatlan állapot jóra forduljon? Hogy megmentheszelőségi Igazgatóságon a régi lakások sük azokat a lakásokat, amelyek sok wt*<r«™ ei/íiríin™* ň™*!^ „ esetben még évtizedekig jó szolgáCsak az új lakásokat szépítik Gyakori eset, hogy némely házkejavítására előirányzott összegeket a ...... , ,, vadonatúj, vagy csak két-három óv- ^^ ^Xn^éldálTegves kerülevel ezelőtt épült lakóházak javítására „ľ® »fľAv

gľ L^Vľt fordítják. Igaz, az építővállalatok ís ^™síLlért HS kirčľntar szívesebben vállalják az ÚJ házak kar- meggyorsításáért Héttagú karbantarbantartását, mint a régiekét, mert l^f ' t^í^t^flJ?? ° egy-egy épület tatarozásának időtartamát a lehető legrövidebbre csökkenthessék. A nagyjavításokat ls nakevesebb vesződséggel és nagyobb ha. szonnal jár. Az Ilyen „klrakatpolltlka" A POSTA PANASZKÖNYVÉBE A zalabai posta átszervezésével ramsallón keresztül kapjuk a napi kapcsolatban vagyok kénytelen kérni postát. Viszont Garamsalló kapja a a panaszkönyvet. Mégpedig a nyilvánosság előtt, mivel soraimat egy egész község nevében írom. A lévai járási postaigazgatóság bizonyára jót akart az átszervezéssel. Mi zalabaiak is reméltük, hogy a postával szemben támasztott Igényeink nem szenvednek csorbát. Nos, mi történt? Az évtizedek óta megvégeztetik, hogy az erők összpontosl.ásával ezt a tevékenységet ls meggyorsítsák. A gépesítés fejlesztése terén ls sok tennivaló van még ezen a munkaszakaszon. A kisgépesítés magasabb színvonalra emelése érdekében a gépfejlesztési kutatóintézetek ís ígéretet tettek, hogy ők ís hozzájárulnak a lakóházak jobb karbantartásáért indított mozgalom sikeréhez. • * a Sokmilliós népvagyont képviselnek klsölvedl postát ls, s az egyetlen személy, úgy vélem, képtelen az osztályozást — három község részére — pontosan elvégezni, mivel a szombati postát Zalabán számtalan esetben ez évtizedek folyamán felépült lakócsak a következő szerdán kapjuk meg! A táviratot hasonlóképpen 7—8 nap múlva. Elvárjuk, hogy a postaigazgatóság szokott postahivatalt megszüntették, ezen az áldatlan állapoton változtasKézbesítőnk van csupán, aki Zselíz- son. zel került kapcsolatba, ahonnét GaCsontos Vilmos, Zalaba házak. Gondoskodjunk az eddiginél jobban a rendelkezésünkre álló lakások karbantartásáról, mert ezzel ís jelentékenyen hozzájárulunk a lakáskérdés mielőbbi sikeres megoldásához TÖTH MIHÁLY SCuííum A rangos színjátszás útján Dobozy Imre: Holnap folytatjuk című drámája a MATESZ színpadin! A BEMUTATÓ RÖVID jellemzéseként elég volna egyetlen szót ejtenünk: slkerl S ez magába foglalja a szerző időszerű politikai-társadalmi események iránti kitűnő érzékének jellemzését, s dicséri a színház bátorságát, mely ebben az évadban már másodszor okozott valóban kellemes meglepetést. Kritika és közönség egyre hallhatóbb kívánsága volt az elmúlt évek, hónapok során, hogy a művészi tespedést és áporodottságot végre Thália hazai magyar színpadán is felváltsa az Igényesség, a korszerű, Izgalmas színjátszás. Utólagos bölcsesség volna, ha csak Nezval Manonja, és Dobozy most bemutatott darabja nyomán ébrednénk arra, hogy színházunk művészgárdája tehetséges. Azt sem akarjuk tagadni, hogy a színház működésének tíz éve alatt nem lett volna részünk élményt nyújtó fellépésben. A korszerű, izgalmas színjátszást azonban éppen az utóbbi években — elsősorban dramaturgiai rögtönzések, merev műsorpolitika stb. miatt — általában lekéstük. A művészi színvonal stagnálása aztán gyakran a hivatásosnak is, műkedvelőnek ls titulált kettősség nem egyszer sértő gondolattársítását hozta. Nem célunk a múlt hibáiban való vájkálás. Azt azonban örömmel látjuk, hogy a művészi érdektelenség és közömbösség, a színház művelődés-politikai meddősége éppen az igények és a feladatok helyes értelmezésével, az utóbbi hónapok során ellenkező előjelűvé vált, s a több siker, a Járhatóbb út reményével bíztat. A fokozott művészi Igényesség, s kulturált színházvezetés mellett a színészi teljesítmények és az elmélyült, alapos rendezői munka gyümölcseként érett be mind a korábbi, mind a mostani siker. Annak Idején elképzelni ls nehéz volt, hogy a MATESZ Nezval: Manón Lescaut-Ja után mindjárt Dobozy igényes, gondolatilag rendkívül gazdag drámájával lépjen a közönség elé. Az aggályoskodók joggal kérdezték: „Nem lesz ez túl sok?!" A feleletet ma már tisztán és egész érthetően mondhatjuk: N E M 1 DOBOZY IMRE DARABJA szocialista társadalmunk sok fontos, sőt kényesnek mondható kérdését veti fel. A humánum drámájának is mondhatnánk a Holnap folytatjuk-ot, hisz a bizalmon keresztül az emberiességért hadakozik. S bizalomról, emberségről éppen az elmúlt hónapok során mennyi, de mennyi szó esett. Ahogy kitárulkozik előtted a darab lényeg-mondanivalója, szinte publicisztikai műfajban, de mégis magasabb áttételekben, érzed a közvetlenséget, az időszerűséget. Agass László mérnök-tudós 17 évvel a felszabadulás után úgy érzi, tisztázni valója van a társadalommal. Azzal a renddel szemben, mely számára évekig Idegen volt, s a legkevésbé sem bízott benne. A törvényt tisztelte ugyan, de szive nem tudott együtt dobbanni a mlliókéval. Tulajdonképpen nem történt vele semmi. Dolgozott, munkáját megbecsülték. Az építés első évelnek eseményei korábbi erkölcsi fenntartásait ugyan lndo-' kolttá tették, később ezonban fokozatosan ráébred arra, hogy a társadalmi életben tapasztalt vadhajtások — nem a szocialista rend törvényszerűségei. Bár éppen a törvényszerűségek felismerése okoz számára a legtöbb gondot, az évek megtanítják arra, kl kell törnie az önzárkából. Értelmetlenné és nehézzé válik ugyanis az otthon menedéke, ha az ember eljut a felismerésig, hogy „már odakint, a szabad ég alatt Is nőhet az ember, a többiek között..." Amikor megérzi a különbséget a „köztetek lenni, vagy hozzátok tartozni!" között — végeredményben az igaz barátok után s a fiáért ls nyújtja a kezét. Ha a dráma csak ezen a vonalon haladna, végeredményben a „régi értelmiség" s az új rendszer közötti — konfliktusgazdag — kettősség jellemezné. Dobozy azonban ennél többre vállalkozik. A „réglek" félelmének és bizalmatlanságának rugóit, indítékait ls ki akarja kutatni. S bár esztétikai szempontból Agass büntetlenségének tudatosítása, állandó hangoztatása mellett kissé furcsának tűnik vallomása, a minden áron tisztázni akaró szándék, emberileg mégis elfogadható, hogy tiszti múltja nehezék számára. őszinte szándéka — Agass mérnöknek —, hogy tiszta lapot kezdjen életében, ezért akarja, hogy munkatársai, felettesel a múltját ls Ismerjék. Tudja, hogy a partizán-kivégzésben bűntelen — parancsa ellenére történt — úgy érzi azonban, a tiszta laphoz ezt a számlát ls tisztáznia kell. Vallomással akarja kezdeni űj életét — hangszalagra mondva Igazát. A megértés helyett azonban a canossa-járás lesz osztályrésze. Agass új főnöke, Barla alezredes előtt — aki a kivégzés elől elmenekült partizánnal azonos — sem titkolja gondolatait. Barla nem hisz Agass vallomásának, megveti öt, s halálra ítélőjét és bajtársa gyilkosát látja benne. Ágasst állásából is felfüggesztik. A kilátástalanság emberszakajtó percei után az enyhülés végül a rendőrségen keresztül érkezik. Bertók volt horthista hadnagy — akit Agass fia juttat a rendőrségre — bevallja ugyanis, Ágass parancsa ellenére lövetett a partizánokra. AZ IZGALMAKBAN, KONFLIKTUSOK-* BAN rendkívül széles skálán mozgó darab főereje: gondolatisága. Bár az okok keresése túlzsúfoltnak tűnik, az egészében izzó téma napjaink eleven-, jébe vág. Ágass mérnök nem eszményi hős, és a dráma sem válik rajta keresztül igehirdetéssé. Egy ember, ő, akit fenntartásai ellenére ls a becsületes szándék vezet a többi emberhez. A Cserepes-féle akarnokokkal s érdekemberekkel szemben — akikre talán még a Nap ls csak a minisztériumon keresztül süt — a kommunista Laczkó mérnök magatartása a voni zó, akinek nyíltszívűsége s mély embersége erkölcsi erőként ragyog. A rendezés és a színészi Játék egy' aránt a maximumot kívánta nyújtaní|í s érzésük szerint ezt a szándékukat; sikerült ls utolérnlök. Ágass Lászlá alakját Tnrner Zsigmond játszottak Sok színnel, szenvedéllyel s árnyalj tan alakítja szerepét, anélkül, hogy' „elesettségén" meghatódnék, vagy igazságkeresésében hőssé akarna ma-' gasodní. Csupán tónusainak — he-: lyenként — kissé szentimentális fű-j töttsége kifogásolható, s az állójele* netek — ezt a rendezés számlájára^ — cselekményessé tétele Indo.iol Gyurkovlcs Mihály Laczkó mérnök ízzig-vérlg hiteles figura, komoly művészi teljesítmény. Különösen jó alakítást nyújtott még Várady Béla (Laci szerepében), Fazekas Imre (Barla alezredes és Lengyel Ilona (Mária), Várady póztalanul nagy átéléssel — s meglepő beszédtechnikával — Játszott, Fazekas Imre pedig kellő! arányérzékkel és a tőle megszokotl szenvedéllyel, őszinte átéléssel forff málta meg szerepét. Konrád József rendezése méltán sorakozik a színház legjobb rendezései közé. Helyesen, jó érzékkel, s művééi szl ösztönnel mérte fel a dráma súly^ pontját, s a sokszor Indokolatlan mó-" tiváló elemek ellenére sikerült végig erre koncentrálni a fő erőt. Prágai tanulmányútja tehát — ez a rendei zésből is érződik — gazdag művészi hozadékkal járt A FÜGGÖNY LEGÖRDÜLÉSE után hosszú percekig méltán és megérdemelten zúgott a bemutatót köszöntő vastaps, ünnepelve szerzőt és szfv nészt; műben és alakításban pedig a férfimunka igaz sikerét. FÚNOD ZOLTÁN Fazekas Imre (Barla), Várady Béla (Laci) és Turner Zsigmond (Ágas? mérnök) szerepébea, ^Fptö:. Nagy^Lií1963. november 19. * (|f SÍÍ0 JE i