Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)
1963-10-16 / 286. szám, szerda
Világ proletárjai, egyesüljetek! L UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁN AK NAP II APJA Bratislava, 1963. október 16. szerda • 30 fillér • XVI. évf. 286. szám Társadalmunk névjegye Belkereskedelmünkről lesz sző ezúttal, noha népgazdaságunknak jő néhány fontosabb, helyesebben mondva fontosabbnak látszó szakasza is van. Az sem kétséges, hogy sokan, ha társadalmunk névjegyéről hallanak vagy olvasnak, akaratlanul is az export számára készült ipari gyártmányainkra gondolnak, melyek a legtöbb esetben technikánk és termelésünk fejlettségét bizonyítják messzi idegen országokban. Szocialista társadalmunkban azonban a belkereskedelem nemcsak a termelést és a fogyasztást öszszekötő láncszem fontos szerepét Játssza. Tevékeny ösztönzője az árutermelés fejlesztésének és nem kis részben járul hozzá a minőség megjavításához is. Ám ezeken túl mind polgártársainknak, mind egyre jobban szaporodó külföldi vendégeinknek sok mindent elmond népünk általános kulturális színvonaláról, kereskedelmi szerveink szervező képességéről, dolgozóink erkölcsi szilárdságáról, vagy esetleges ingatagságáról, ami viszont nevelőmunkánk fogyatékosságairól árulkodik. Jóllehet — mindjárt az elején le kell szögeznünk — belkereskedelmi hálózatunk dolgozói alapjában véve jól és becsületesen teljesítik nem könnyű feladataikat, nem hallgathatjuk el azonban azt a tényt sem, hogy soraikban még ma is számos olyan egyén található, aki vagy az egyre fokozódó követelményeknek — hiányos képesítésénél fogva — nem felel meg, vagy pedig nincsen elég erkölcsi ereje, hogy a kísértéseknek ellenálljon... Igaz, hogy a kereskedelemben mindmáig sok olyan, különböző módon — gyakran ártalmasan — ható körülmény is közrejátszott, vagy még közre is játszik, mint például a dolgozók képesítése, jutalmazása, a bolthálózat sűrűsége, a nem alkalmas üzlethelyiségek, a rájuk bízott áru mennyisége és minősége, valamint — s nem is utolsósorban — a kínálat meg a kereslet közti aránytalanság is. De nem szabad arról a nagyon fontos tényről sem elfeledkeznünk, hogy népgazdaságunkban éppen a kereskedelem az egyetlen olyan terület, ahol a dolgozók az áruval és a pénzzel egyaránt érintkezésbe kerülnek, s ahol az ellenőrzés csak utólag — nem is túlságosan rendszeresen történik — valósul meg. A kereskedelem alkalmazottainak megvannak tehát azok a veszedelmes lehetőségeik, hogy a szocialista kereskedelem elveit közvetlenül megszeghetik. És e lehetőségek skálája meglehetősen széles: a mérleg szándékosan rossz kezelése, a tételek helytelen számlázása, a szeszes italok felhígítása, a különböző borok felcserélése, a sörkimérésekben a vevőknek magától értetődő, már szinte szabályszerű megrövidítése, és sajnos, a sikkasztás sem ritka eset. Ám azt is el kell Ismernünk, hogy a kihágások, törvénysértések nem minden esetben a becstelenség következményei. Gyakran a könnyelműség, a nem elég szilárd jellem, vagy a képesítés hiánya okozza — főleg vidéken, hogy a kereskedelmi dolgozók egy része szembekerül a törvényes előírásokkal. De nem egy esetben közrejátszanak ebben a vásárlóközönség lelkiismeretlenjei is. A felelősség azonban mind az áruhiányért, mind a könyvelési mérleg egyenetlenségei miatt, minden esetben a kereskedelem felelős dolgozóit terheli. így aztán nemcsak az Állami Kereskedelmi Felügyelőség hanem a népi ellenőrző bizottsá gok is sok esetben — a pénzbírságok mellett — kénytelenek szigorúbb eszközöket igénybe venni. Az említett szervek azonban a hibák és fogyatékosságok eltávolítását és a komoly nevelőmunkát tartják elsőrendű feladatuknak! A nevelőmunka a múltban nagy részben csak arra szorítkozott, hogy az üzemi és polgári bízott ságok a helyi népbíróságok segítségével igyekeztek felelősségteljesebb magatartásra, lelkiismeretesebb munkára rábírni a belkereskedelem dolgozóit. Nem feledkeztek meg az üzemi iskoláztatások keretében az alkalmazottak minősítésének fokozásáról sem, amely főleg a szaktudás elmé-) lyítését szorgalmazta és csak igen kis mértékben hangsúlyozta az udvariasság szükségességét. Pedig ha a belkereskedelem valóban szocialista társadalmunk minőségi névjegye akar lenni, akkor a becsületességre és a nagyobb szaktudásra való nevelés mellett nagy gondot kell fordítani a kereskedelmi dolgozók kulturáltabb viselkedésére és az ud variasságra. Mert ha egy üzletben a keresett áru nem kapható, esetleg ennek az árunak a minősége nem a legkifogástalanabb, akkor legalábbis az elárusító legyen türelmes és udvarias, hogy a vevő, ha áru nélkül is, de legalább jó benyomással távozzék az üzletből Itt, éppen ezen a téren vár az illetékesekre és velük együtt mindannyiunkra a nagy feladat, főleg Szlovákiában, ahol minden eddigi javulás ellenére is még mindig bosszantó jeleneteknek lehetünk tanúi, melyek a csehországi viszonyokhoz szokott szemnek túlságosan kirívóak. Egy országban élünk. De ha valaki Prágából, vagy Brnóból — vagy akár olyan kis városokból, mint České Budéjovice, Treboií vagy Hodonín — tér vissza Szlováikába és összehasonlítja az ottani kereskedelmi dolgozók kulturális viselkedését, készségét, türelmét vagy udvariasságát az itteniekével, akkor az a benyomása támad, hogy egy hazában élünk ugyan, de társadalmunk névjegye nagyon is felemás. Igazságtalanok lennénk azonban kereskedelmi dolgozóink azon részével szemben, akik becsületesen, tudásuk legjavát adva igyekeznek munkájukat végezni, akik udvariasságban felvehetik a versenyt a sokszor orrunkhoz dörgölt „nyugati üzleti előzékenységgel", ha csupán a fogyatékosságokat emlegetnénk, ha nem emelnénk ki áldozatkész munkájukat, buzgalmukat, százszázalékos helytállásukat, és ha nem szólnánk a szekáns, kulturálatlan, szemtelenkedő, sőt gyakran még tisztességtelen vásárlókról, akik sok-sok esetben megkeserítik a kereskedelmi dolgozók életét. Ezúttal azonban kereskedelmünkről, mint társadalmunk névjegyéről szóltunk, mégpedig segítő szándékkal. Sokan vagyunk, akik arra törekszünk, hogy ezen a téren is javulás mutatkozzék és ide számítjuk a kereskedelem érdemes dolgozóit is, akárcsak a vásárlóközönség azon többségét, amely velünk együtt mindent elkövet, hogy nemcsak névjegye, hanem egyben társadalmunk aján lólevele is legyenl Á ceyloni miniszterelnök látogatása halónkban Bandaranaike asszony a prágai Városházán * Jozef Lenárt miniszterelnök meglátogatta Ceylon miniszterelnökét * Kedves vendégünk az esti órákban Bratislavába érkezett Sirimavo Bandaranaike asszony, Ceylon miniszterelnöke tegnap rövid prágai városnézés után az Űvárosházára látogatott. A városháza kapujában nemzeti viseletbe öltözött leányok kenyérrel és sóval fogadták. Adolf Svoboda, Prága főpolgármestere Bandaranaike asszonynak bemu' tatta a nemzeti bizottság tanácsának tagjait, és üdvözölte a vendéget az Ővárosháza történelmi épületében. A főpolgármester üdvözlő beszédére Ceylon miniszterelnöke szinháli nyelven válaszolt. Szavait Asoka Koruppu ceyloni diák fordította le cseh nyelvre. Bandaranaike asszony beszédében megköszönte a fogadtatást, melyben a prágai nép és Prága főváros képviselői részesítették. Kiemelte Csehszlovákia magas műszaki és kulturális színvonalát, amiről már látogatásának első napján meggyőződhetett, s hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia magas színvonalon áll a fejlett nyugati országokhoz viszonyítva is. Megköszönte a csehszlovák szakembereknek Ceylon iparosításában nyújtott segítségét, s azt, hogy ceyloni diákok csehszlovák főiskolákon tanulhatnak. Bandaranaike asszony hangoztatta, hogy Csehszlovákia és Ceylon között jó baráti és kereskedelmi kapcsolatok állnak fenn és kifejezte meggyőződését, hogy a jövőben a két ország kereskedelmi és kulturális kapcsolatai tovább bővülnek. Bandaranaike asszony az Övárosházán tett látogatása végén beírta nevét az aranykönyvbe s átvette Prága város ajándékait — egy kristályvázát és a fővárosunkról szóló kiadványokat. é m • Jozef Lenárt elvtárs miniszterelnök tegnap délelőtt meglátogatta Sirimavo Bandaranaike asszonyt, Ceylon miniszterelnökét. A látogatás szívélyes baráti légkörben folyt le. (Folytatás a 2. oldalon), Intonín Movotný elvtárs fogadta S. Bandaranaike asszonyt (CTK) — Antonín Novotný köztársasági elnök tegnap a prágai Várban fogadta Sirimavo Bandaranaike aszszonyt, Ceylon miniszterelnökét. Bandaranaike asszonyt Tikiri Banda Subasinghe, Ceylon csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Neil Quintus Dias, a honvédelmi és a külügyminisztérium állandó titkára és Robin Bradman Weerakoon, a miniszterelnök titkára kísérték. A fogadáson csehszlovák részről Jelen volt Jozef Lenárt miniszterelnök, dr. Antonín Gregor, a külügyminiszter első helyettese és Ladislav Novák, a köztársasági elnöki iroda vezetője. Váciav Dávid külügyminiszter Londonban .Használjuk ki o kedvező légkört további problémák megoldására" Tárgyalások kezdődnek a csehszlovák-angol kapcsolat megjavításáról London (ČTK) — Lord Home angol külügyminiszter meghívására Václav Dávid csehszlovák külügyminiszter négynapos látogatásra Nagy-Britanniába érkezett. A londoni repülőtéren P. Smithers külügyminiszter-helyettes, Zdenék Trhlík, Csehszlovákia londoni nagykövete, Romanov, a szovjet nagykövetség ügyvivője és a diplomáciai testület további tagjai fogadták Dávid elvtársat. Davld elvtárs megérkezése után kijelentette: „Az ENSZ-közgyűlés 18. ülésszakáról érkezem. Az ülésszak eddigi lefolyása a moszkvai egyezmény megkötése utáni kedvező nemzetközi helyzetet tükrözi. Különösen javulnak a kapcsolatok Kelet és Nyugat között. A közgyűlésen egyre gyakrabban hangzik el az a követelmény, hogy ne maradjunk meg az elért eredményeknél, de használjuk kl a kedvező légkört további problémák megoldására, a békés együttélés megszilárdítására és az országok közötti kapcsolatok további megjavítására. Ehhez járul hozzá londoni látogatásom és lord Home-mal folytatott tárgyalásaim. Tárgyalásainkon nemzetközt kérdésekkel, valamint a csehszlovák—angol kapcsolatok megjavításával fogunk foglalkozni. Remélem, hogy tárgyalásunk eredményes lesz és hozzájárul a két ország kölcsönös megértésének megjavításához. A ma legfontosabb kérdésében a bókért folytatott harcban és a háború veszélyének kiküszöböléséért folytatott küzdelemben egyaránt érdekelt a csehszlovák és az angol nép. Kihasználom ezt az alkalmat, hogy üdvözöljem London lakosságát, sikert kívánjak munkájukban és sok szerencsét az életükben." A köztársasági elnök a vendéggel és kíséretének tagjaival hosszas baráti beszélgetést folytatott. Megtárgyalták a két ország közötti kölcsönös gazdasági és kulturális kapcsolatok jelenlegi helyzetét és e kapcsolatok továbbfejlesztésének távlatait. A beszélgetés kitért a mai nemzet- közi kérdésekre is. Megállapították, hogy a fő problémák megoldása tekintetében elvi egyetértés uralkodik közöttük. Sirimavo Bandaranaike asszony a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét hivatalos látogatásra meghívta Ceylonba. Antonín Novotný elvtárs a meghívást köszönettel elfogadta, A szovjet tudóskiildöttség elutazott Prágából ' (CTK) — František Sorm akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke és a CSTA elnökségének tagjai tegnap a déli órákban a ruzynöl repülőtéren elbúcsúztak a szovjet tudósküldöttségtől, amelyet Msztyiszlav Vsevologyovics Keldis akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke vezetett. A búcsúzásnál jelen, volt M. V. ZimJanyin, a Szovjetunió prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete ls. A kommunisták idejében Mmeztettek Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata a vajonti katasztrófával kapcsolatban (Róma (CTK) — Az Olasz Kommunista Párt Központi, Bizottsága hétfői ülésén Maur Scocclmarra a múlt héten elemi csapással sújtott területre látogató pártküldöttség tevékenységéről tett jelentést. Az ülésen határozatot fogadtak el, melyben hangsúlyozzák, hogy a katasztrófa nem következett volna be, ha az illetékes szervek idejében figyelembe vették volna a helyi lakosság aggályait, a kommunista sajtóban megjelent cikkeket, ha meghallgatták volna a kommunista képviselők felszólalásait, akik felhívták a figyelmet a közelgő veszélyre. •I I 5 ^ ' MHMWMäM A piavei katasztrófa színhelyén. (.CTK felv.) Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága azzal a feladattal bízza meg a képviselőház és parlament kommunista csoportjait, hogy az elpusztított területek újjáépítésével, a lakosságnak nyújtott segítséggel egyidőben vizsgálják ki, ki felelős a katasztrófáért és az érte felelős személyeket szigorúan büntessék m©g. A Központi Bizottság véleménye szerint parlamenti vizsgálatot keli megvalósítani, amely többek között ezt állapítaná meg: 1. Az illetékes minisztériumok kivizsgálták-e a környék hidrológiai körülményeit mielőtt beleegyeztek a gát építésébe? 2. Miért nem vették figyelembe a lakosság, demokratikus szervezetek, szakemberek ellenvetéseit, akik felhívták a figyelmet a borzalmas veszély lehetőségére? 3. Miért nem telepítették ki a veszélyben lévő lakosságot? A Központi Bizottság azonkívül azt javasolja, hogy ne fizessenek kártérítést a SADE monopóliumnak villanyerőművel államosításáért. Az olasz parlament is a vajonti katasztrófával foglalkozott. A parlamentben a kommunisták, a szocialisták, a szociáldemokraták, republikánusok, liberálisok, újfasiszták és kereszténydemokraták interpellációja hangzott el. Az interpellációk egyben megegyeztek, mind ezt a kérdést tették fel: Miért nem tettek intézkedéseket a katasztrófa elhárítására, amikor tudtak a közelgő veszélyről? Az olasz kormány ülésén úgy döntött, hogy 10 milliárd lírát bocsát a lakosság megsegítésére, 10 milliárd lirát pedig az elpusztított területek újjáépítésére. A csapással sújtott területeket ezenkívül adókedvezményben részesítik.