Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-15 / 285. szám, kedd

A gépesítés iskolája "A Zobor hegy lábánál húzódó lapályon viaszos ponyvákból rögtönzött, drótkerítéssel övezett kis sátortábor kötötte le a Nyitra folyó töltésén és a közeli országúton elhaladó járókelők figyelmét. „Micsoda rendezvény ez itt megint?" — kérdezték egymástól a kíváncsiskodók. Bejárata tornyain színes zászlókat lobogtat a szél. Ám az alattuk kifeszített felirat senkiben sem hagy kétséget afelől, hogy az alig egy hektárt kitevő szűk területen az állattenyésztés gépesítésének és alkalmazásának legkorszerűbb példáit sorakoztatták fel a rendezők. — Na, megint kiállítás — jegyezték meg kezdetben az avatatlanok, akik jártasságuk hiányában nem tudatosították kellőképpen az állattenyésztést forradalmasító gépek felbecsülhetetlen népgazdasági Jelentőségét. Másképpen vélekedtek a gyakorlat emberei, hiszen ők mindennapi munkájuk révén közvetlen kapcsolatban állanak a termeléssel, tudják, milyen előnyöket jelent számukra a gépesítés. Nekik igen sokat és HASZNOS ISMERETEKET NYÜJTOTT A KIÁLLÍTÁS A pavilonokkal behálózott területen nem volt szükség vezetőkre. Nyilak mutatták a pontos irányt, és a legkülönfélébb típusú mezőgazdasági épületek kivitelezésétől a baromfitenyésztés gépesítésének legelmésebb szerkezetéig minden kiállított berendezést üzemeltetés közben mutattak be a látogatóknak. A felvonultatott hazai és a külföldi gyakorlatban bevált gépek a tej-, hús-, tojástermelés fokozását, az élőmunka csökkentésének módjait ismertették. Ez a gépszemle több volt az eddig megszokott kiállításoknál, mivel a sokszor felmerülő, gyakorlati kérdésekre adott pontos választ. Népes csoportok, zootechnikusok, állatgondozók az ország legtávolabbi vidékeiről külön-külön is nagy érdeklődéssel, A TAPASZTALATSZERZÉS VÁGYÁVAL KERESTÉK FEL és tekintették meg a kiállítást. Egyik napon a chynoranyi szövetkezetesek kíváncsi csoportjával futottam össze, akik az első pavilonban függő tabló előtt hosszasan vitatkoztak. Nem tetszett talán valami? — Szó sincs róla — válaszol Vojtech Rajtar zootechnikus. Ez a kiállítás a gépesítés igazi iskolapéldája. Ám a feltüntetett módosított tervrajz — mutat a tablón függő típusistálló vázlatára — igen sokba került a szövetkezetnek. Először szabadistállóként építettük — az eredeti terv szerint — közel 700 ezer korona beruházással, de a gyakorlatban nem vettük hasznát. Most, a kifüggesztett terv szerint ismét át kell az istállót alakítanunk, ami további negyedmilliós befektetéssel terhel meg bennünket. Közel álltak a tervező szervek képviselői is, élénk figyelemmel kísérték a csoport bíráló megjegyzéseit. Nemrég még olyan típusú istállókat terveztek, olyan gépeket javasoltak beléjük, melyeket iparunk hosszú évek óta nem gyárt, mert nem felelnek meg az új kor követelményeinek. A tervező és a gyártó vállalatok képviselőinek bizony minden erejüket össze kellett szedniök, hogy a régebben szabadalmazott, de be nem vált típusépületek, korszerűtlen gépek szerkesztését és elkészítésének szükségességét megindokolják. Persze csak elfogadhatatlan érvekkel tudtak bizonyítani. Egyébként a limit, ha célszerűségről és gazdaságosságról beszélünk — a gyakorlati átültetésnél nem lehet minden esetben mérvadó. A szarvasmarha-tenyésztés gépesítésének csarnokában a látogatók a takarmányadagoló és a trágyát szállító önműködő transzportőr megtekintésénél már szívesebben elidőztek. Elismerőleg beszéltek ugyanakkor a nehéz testi munkát helyettesítő fejőgép működéséről is. Ezek a mechanizmusok, a vizet melegítő automata itatókkal együtt a közeljövőben az istállókban is KULTURÁLTABBA, KÖNNYEBBÉ TESZI A MUNKÁT, s az ifjúság számára még vonzóbbá teszi az állattenyésztést. Naponta sok érdeklődő kíváncsiskodott a második pavilonban ls, ahol a sertéshlzlalás önműködő gépei, kiegészítve a cukorrépa, burgonyamosó-főző és aprítóberendezéssel, bámulatba ejtették a látogatót. A hizlalás gépesítésével párhuzamosan a takarmányok oly sokáig húzódó nagyüzemi előkészítésének kérdését egyre sikeresebben oldják meg gépgyártó üzemeink. A cukorrépa felhasználásának eddig alkalmazott kisüzemi módszere fékezte a répa takarmányozásának szélesebb körű érvényesítését, mert ugrásszerűen növekedtek az önköltségek. A mezőgazdasági üzemek eddig fehér hollóként, illetve közülük csak a Zselízl Állami Gazdaság hizlalta a sertéseket cukorrépával, ahol egy kilogramm súlygyarapodáshoz 5 kilogramm répára volt szükség. NAGY LÉPÉST TETT ELŐRE A TUDOMÁNY a baromfitenyésztés, tojástermelés gépesítése eddigi színvonalának emelésében. A harmadik pavilon berendezései legalább is erről győzték meg a látogatót. A tenyésztés eddig bevált mélyalmozási rendszere mellett folyamatosan a naposcsibék felnevelésének problémája is a helyes útra terelődik. A kiscsibék-bárhogy gondozták is őket — a megfázás következtében garmadával hullottak el. Még a kotlósokat helyettesítő melegítőlámpák sem tudták ezt megakadályozni. A közép-csehországi fafeldolgozó üzem BIOS KE 500-as jelzésű, kalapszerű, könnyűfémből készült melegítő berendezése lényegesen enyhítette a mezőgazdasági dolgozók gondjait. Súlya mindössze 40 kilogramm, magassága egyszerű csigával szabályozható, 500 csibe találhat védelmet alatta a hideg elől. Nem csoda hát, hogy sorozatgyártását a baromfitenyésztő üzemek olyan sürgősen követelik. Hasonló szerepet tölt be a Gellei Gép- és Traktorállomás kivitelezésében kiállított légkondíciónáló berendezés, melyet a tyúk- és sertéstenyésztésben egyaránt célszerűen felhasználhatnak mezőgazdasági üzemeink. Erről ls csak az elismerés hangján nyilatkoztak a látogatók. Az említett gépeken kívül még SZÁMOS KIEGÉSZÍTŐ ÉS SEGÉDBERENDEZÉS szerepelt a kiállításon, melyek az állattenyésztésben egyre nélkülözhetetlenebbek. Közülük számos mechanizmust már a termelés szolgálatába állítottak, s működésükkel az illetékes mezőgazdasági üzemekben a látogatók számára szervezett szaknapok keretében az érdeklődők a gyakorlatban is megismerkedhettek. Végül meg kell dicsérni a rendezők munkáját, akik a teljességre törekedve szemléltető módon, előadások és tanulságos filmek vetítősével teljes egészében feltárták az állattenyésztés gépesítésének, jövedelmezősége növelésének távlatait. Hogy ebből mennyit merítettek a szövetkezetesek, az állami gazdaság dolgozói, szakemberei és állattenyésztői, azt az árutermelés fokozása alapján a következő időszakban mérhetjük le. SZOMBATH AMBRUS Az Új szó számára írta: Pierre Luissard francia újságíró • 1. AZ ORSZÁG EGYENLETESEBBEN LÉLEGZIK E

gy évvel ezelőtt, a függetlenség kivívását üdvözlő algériaiak ujjongásának és lelkesedésének óráiban a főváros vigasztalan képet mutatott, Algír helyzete továbbra ls válságos maradt. Befejeződött a hétéves háború, ám a „tűzszünetet" követő néhány hónapon át még dühöngött a gyűlölet és félelem lopódzott minden házba. OAS-banditák terrorjának céltáblájába kerültek a szögesdróttal körülvett és homokzsákokkal eltorlaszolt utcák. A hevenyészett kórházak nem tudták befogadni a fasiszta gyilkosok áldozatait — gyermekeket, nőket, férfiakat. A legyőzött gyarmattartők tervszerűen lerombolták és felgyújtották a házakat és a vállalatokat. Emlékszem rá, hogy voltak olyan városnegyedek, ahová algériai barátom néhány órával a tavalyi népszavazás előtt nem volt hajlandó elkalauzolni. A peremrészeken hatalmas szemétdombok füstölögtek. Láttuk, milyen állapotban vették át az algériai hivatalok a közigazgatási épületeket... Feldúlt szobák, üszkös iratkötegek, feltépett villanyvezetékek fogadták az új gazdákat. Sivatagi pusztasági... Nem volt posta, nem működött a telefon. Kétségbeesés vegyült az ünneplő nép örömmámorába. A

zóta több" mint egy év telt el, s valaki helyesen állapította meg: „Algír algériai lett". A főváros tiszta, rendezett és nyugodt, már nyoma sincs a háborús dúlásnak és az OAS garázdálkodásának. Algériai zászló leng a középületeken. Algériai közalkalmazottak dolgoznak a hivatalokban. Algériai rendőrök irányítják a forgalmat. Khaki színű ruhájukban elegánsak, és rendkívül udvariasak. Az épületek többségének homlokzatát kitatarozták és újjáfestették. Sok utcát algériai hazafiakról neveztek el. Még valami szembetűnő: az algériaiak wmmmmmmmmmmmmm úgyszólván elözönlötték városukat'. Átlépték a régi negyedek határait, ahová beszorították őket, s most elhelyezkedtek óriási városukban. Ott, ahol azelőtt a helybeliek csak szolgák és napszámosok lehettek, most algériai családok élnek szabadon. Algériában az idén több család költözött új lakásba. Ebből természetesen még nem következik az, hogý most már mind kényelmesen laknak és megszűnt a lakásínség. Még sok feladat vár megoldásra, de kétségtelenül javult a helyzet. Vasárnaponként a tenger mellett pihennek az emberek. A tengerpart egyes részein azelőtt ilyen feliratok rikitottak: „bennszülötteknek tilos a bemenet". Az idén először fürödtek ezen a részen algérialak. A

független Algéria nemrégen ünnepelte függetlenségének első évfordulóját. Az Idegenből jött, a helyzettel isme-ős látogató nagyon elcsodálkozik, mennyi minden megváltozott az egy év alatt. Nyáron elkísérhettem Ben Bella miniszterelnököt kelet-algériai útján. Az ország beláthatatlan rónáit járva, ahol bőrkötényes, sarlós parasztok fáradtságot nem lsmerva dolgoztak a termés betakarításán, eszembe jutott, hogy e földek döntő része a háború idején puszta volt, a többi földet pedig a menekülő gyarmattartók hagyták el. A szabadságot megízlelő emberek kitartó munkája, a jó tavaszi esők gyümölcse nem maradt el: a független Algéria első termése évek óta a leggazdagabb volt. A sziklarengetegekkel összenőtt kőházak lakói, a zord vidékeken élő parasztok lelkesen fogadták Ben Bellát és a kormányküldöttséget. A völgy mindkét oldalán hosszú, lelógó szőnyegekkel díszítették ki a házak teraszait. Mindenütt élénk színű algériai zászló lengett. Látni kellett a kopott ruhájú, napsütötte bőrű, kidolgozott kezű férfiak A košicei, újonnan épült nyomdaipari kombinát hazánk egyik legnagyobb és legkorszerűbben felszerelt nyomdaüzeme. Már itt nyomják a Rudé právot, a Pravdát és a Východoslovenské novinyt, valamint számos helyi és üzemi sajtóterméket. Képünkön: Štefan Mižík és Ondrej Štofan, a hengerekre erősítik az oldalak ólomöntvényeit. (G. Bodnár, CTK] 3lnítu%a Aoneross ScSimldt zenekari tagverse^e Városunkban friss vérkeringéssel indult meg a zenei élet. Október hó második bérleti hangversenyén dr. Rajter Lajos kitűnő formában és kitűnő felkészültséggel állt a zenekar élén. Filharmóniánk pedig pompás, vérbő muzsikálással örvendeztetett meg bennünket. A hangversenyé vad első külföldi vendége, Annerose Schmidt Brahms B-dúr zongoraversenyével lépett a közönség elá. Annerose Schmidt megjelenik a dobogón és üde fiatalságával már eleve megnyeri a hallgatóság rokonszenvét. Mikor az első taktusok után kiderül, hogy a szőke Annerose nemcsak bájos fiatal lény, hanem egyéni hangú, törékeny habitusát meghazudtolóan erőteljes művész, a teremben azonnal kialakul a feszült érdeklődés légköre. Ellentétben a d-moll verseny tragikus pátoszával Brahms második zongoraversenyének érzésvilága világosabb, oldottabb, színes és romantikus. A négy tételes zongora-szimfónia rendkívül nehéz zongoraszólama minden „szólista virtuozitástól" eltávolodva csakis a szimfonikus hangzáskép megvalósítását szolgálja. A siker könnyebb útját kereső művész számára kemény munka lehet. A brahmsi gondolat a legjobb zongoratudásnál is többet kíván: áldozatos művészt, aki inkább a műre, mint a maga pianista sikerére gondol és felelősségteljesen formál, épít. A Brahms-muzsika nem tűr kitérést és nők ragyogó tekintetét, Hogy megértsük boldogságukat. — Uram — szólított meg egy öregember, — 130 éb óta először, látunk algériai miniszterelnököt. Ben Bellát több miniszter és felelős személyiség kísérte. A miniszterelnök küldöttségeket és egyes személyekét fogadott, kérdéseket tett fel, intézkedett. Ben Bellának csak néhány óra marad alvásra. Ma csak így lehet irányítani Algériát. Ha csak a fővárosban maradna, aligha tudna eredményesen munkálkodni. A gaulleista „dekolonizáció" sűlyos örökséget hagyott maga után. A franciák távozása után a független Algériának nem voltak közigazgatási és gazdasági szakemberei. Ilyen beosztásba azokat az algériaiakat helyezték, akik némi műveltségre tettek szert vagy kitűntek a fegyveres harc Irányításában, szóval a legjobbakat. Az algériai kormányfő részt vett új építmények alapkövének lerakásán, megmagyarázta az embereknek ft teendőket. Néha személyesen avatkozott Be a dolgokba.,, Barikában, ebben a trópusi kisvárosban csak egy erőmű volt, az is ma-i gántulajdonban. A villamos energia nemcsak fényt jelent, hanem éltető erőt is a vízszivattyúknak, a hűtőszek-. rényeknek és a motoroknak. Az erőmű tulajdonosa kihasználta helyzetét és markában tartotta az egész várost: akkor adott áramot, amikor neki tetszett, s az árat önkényesen szabta meg. „Mától kezdve állami tulajdon lesz az erőmű" — jelentette ki Ben Bella. A nép fellelkesült. Nyomban őrséget állítanak az épület elé. Másutt egy autóparkot államosítanak, amelynek tulajdonosa elárulta a forradalmat. így megy az ügyintézés... A nép mindenütt támogatja, helyesli a kormány lépéseit. Országszerte óriási erők mozdultak meg, készek megvédeni vívmányaikat és előre haladni. Ezek képesek ártalmatlanná tenni a belső és külső összeesküvők fondorlatait. INovosztyi) Következik: 2. Segítünk a kormánynak és az országnak ÍB a lényeg elől, egész embert és nyílt állásfoglalást követel. A berlini vendégművésznő egész fiatal lényével átérezte és élte a mű viharos bonyolultságát, nem kerülte el a szenvedély örvényeit, gyöngéden szólaltatta meg a költészet hangját és játékának virtuóz elemei nem árnyékolták be a mondanivalót. A zenekar is nagy belső fűtöttséggel muzsikált, Brahms remekművét tiszta zenei atmoszférában éltük át. A műsor második felében Paul Hindemith „Filharmonikus koncertje" került előadásra, amelyet a zeneszerző a Berlini Filharmonikus Zenekar 50 éves jubileumára és Wilhelm Furtwängler tiszteletére komponált. Filharmonikus koncertjében Hindemith a variációs forma biztos kezű mesterének mutatkozik és a zenekar szólistáinak is alkalmat nyújt virtuóz tudásuk kibontakozására. Dr. Rajter rendkívül világos értelmezésben mutatta be a művet a bratislavai közönségnek. Az est befejező száma, Ravel „La valse" című keringőfantáziája, a műsort a derű fényével vonta be. Az óriás-kerlngő ellenállhatatlan sodrában a hallgató szinte maga is érzi a forgás szédületét. A fantasztikus kavargásban merészen ivei fel a két nagy fokozás, senki sem tudja kivonni magát a hangok, melódiák, fény- és árnyhatások, valcerritmusok szédítő tobzódásából. Produkció szempontjából a Ravel Valse még nem volt teljesen kiegyensúlyozott. A közönség meleg tapsa a hangverseny őszinte sikeréről tanúskodott. : HAVAS MÁRTA A BDULEVARD CAMET, ALGlR KÖZPGNTJÁBAN Felszámolják a normán felüli készleteket? A Kelet-Szlovákiai Vasmű építkezésén dolgozó legfontosabb üzemek egyike a Kohóépítkezési Vállalat, ahol — a hírek szerint — jelentős normán felüli készletek vannak. Utána jártunk és megállapítottuk, hogy bizony nem üres hírverésről van szó, hanem valóban az erre vonatkozó kormányhatározat durva megsértéséről. Amint ismeretes, kormányunk már néhány hónappal ezelőtt elrendelte a felesleges anyagkészletek felszámolását. Ennek ellenére az említett vállalatnál az anyagellátőcsoport vezetőjének, Gál elvtársnak bevallása szerint kb. 21 millió korona értékű normán felüli készlet hever a raktárakban. A kormányhatározat értelmében végzett anyagkészlet-ellenőrzés után a vállalat négymillió korona értékű anyagot felajánlott megvásárlásra, amelyből eddig 2 millió 800 ezer korona értékű anyagot értékesítettek más üzemekben. A megmaradt anyag nagy része pótalkatrész, melynek eladásáról a szállító és anyaggyártó üzemekkel tárgyalnak. A normán felüli készletek felszámolásában gyengébb eredményeket értek el a vállalat 1. és 2. számú építkezési részlegén, ahol az utóbbi 2 hónap alatt a tervezett 2 millió 700 ezer korona helyett csupán 70 ezer koronával csökkentették a felesleges készleteket. Ügy véljük, nem kell különösebb kommentárt fűznünk ahhoz, hogy az említett hibák gyökere a felelőtlenségben keresendő, amit az üzemi pártszervezetnek nem volna szabad elnéznie, s a kötelességüket nem teljesítőket felelősségre kellene vonnia. —ik. tíj SZŐ 4 *' 1963 Októtiel »