Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-09 / 279. szám, szerda

Az üzemi pártszervezet alapos munkát végez A tejtermelésben a mennyiség és a minőség egyaránt fontos Hozzászólás egy vezércikkhez • A pártszervezet áldozatkészen segít • Szoros kapcsolat a pártszervezet és termelők között • A tej hűtése fontos feladat • A kommunisták meggyőző munkáját -siker koronázza Az ÜJ Szó szeptember ötödiki vezércikke a tejtermelés kérdéseivel fog­lalkozott. Engedjék meg, hogy ehhez a mindnyájunkat érdeklő rendkívül fontos problémához én is hozzászóljak. Az Üj Szó ve­zércikke a termelés gyakoríali oldaláról helyesen mutatott rá a tejter­melés növelésének lehetőségeire. Ezzel nem is foglalkozom, csupán azt szeretném huzzáfűzni, hogy a tejtermelésben a mennyiség mellett a mi­nőség is fontos. Aki a tejfeldolgozó iparban egy kissé is já>rtas, az na­gyon jól tudja, hogy a tejtermelésben a mennyiség és a minőség szoro­san összefügg. Hogy a minőség mennyiben befolyásolja a mennyiséget, azt néhány példával szeretném bebizonyítani. A komáromi tejüzem naponta 40 000 liter tejet tud feldolgozni. Itt meg kell említenem, hogy a szövet­kezeteknek, állami gazdaságoknak a tejet a zsírtartalom szerint fizetik. Éz nemcsak nálunk, de világviszony­latban elismert fizetési norma. Mégis a múltban nagyon kemoly nézetelté­rések voltak a tejüzem és a terme­lők között. Az is igaz, hogy a pana­szok többször jogosak voltak. Külö­nösen a szövetkezetek vetették fel gyakran, hogy a tejüzem kevesebb zsírtartalmat ismert el, mint ameny­nyi valóban volt. A mi üzemünkben ez a probléma már a múlté. Azért a múlté, mert az üzemi pártszervezet feladatul tűzte ki, hogy ezt a komoly ügyet véglege­sen megoldja. Nem volt könnyű do­log, de az alapos munkát siker koro­názta Ennek legkézzelfoghatóbb bi­zonyítéka például, hogy az 1983-as év első felében a komáromi tejüzem a tej zsírtartalma tekintetéhen az el­ső helyet foglalta el a nyugat-szlová­kiai kerületben. Eredményeink még jobbak is lehetnének, ha az állami gazdaságok a szövetkezetekhez ha­sonlóan szintén jó minőségű tejet ad­nának át üzemünknek. Mint már említettem, a tejbeadás teljesítése szorosan öszefügg a te] minőségével. A tejet nem az átadott literek, hanem a zsírtartalom szerint számítják. Éppen ezért a mezőgazda­sági üzemeknek fokozott figyelmet kell szentelniük a kifejt tej gondo­zásának. Nagyon fontos, hogy a te­jet a kifejés után azonnal lehűtsék, $ az már természetes, hogy tisztán ls tartsák. Lehűtés nélkül a tejben azonnal megindul a bomlási folya­mat, viszont ha lehűtjük, a tej 18 óráig megmarad természetes állapo­tában s ha a tejüzem a tejet még pasztörizálja is, élvezhetőségét 24 órára is biztosíthatja. Sajnos, az állami gazdaságoktól még ma is gyakran kapunk savanyú tejet. Üzemünk a megsavanyodott te­jet nem veszi és nem is veheti á<t. Nem kis részben az ilyen esetekből ered az a nem kívánatos helyzet — amit az Oj Szó vezércikke is megem­lít —, hogy mezőgazdasági üzemeink több millió liter tejjel adósai közel­látásunknak. Vagyis a kitermelt tej­jel sem bánnak gazdaságosan, gyak­ran a helytelen gondozás következ­tében sok ezer liter kárba vész. Üzemi pártszervezetünk vezetősége gyakran foglalkozik a tejtermelés problémáival s mindenekelőtt azzal, hogy a szövetkezetek és állami gaz­daságok dolgozóit — a minőséget il­letően — gyakorlati tapasztalataink alapján megfelelő tanácsokkal lát­hassuk el. Ilyen szempontból gyakran fordulunk a falusi pártszervezetek­hez. Amikor egyes helyeken az edé­nyek tisztátalanságára vagy arra hi­vatkoznak, hogy elromlott a hűtő­gép, általában közösen oldják meg a problémákat. A kannák tisztántartá­sa elsősorban tőlük függ, s ha a hű­tőgép elromlik, hideg kútvízzel is lehűthető a tej. A csallóközaranyo­siak példája bizonyítja, hogy megfe­lelő gondozással mindig egészséges tejet adhatnak a tejfeldolgozó üzem­nek. Igaz, hogy a 'tej helyes kezelése a termelőktől többletmunkát követel, de azt valamennyi mezőgazdasági üzem dolgozójának meg kell értenie, hogy olyan tejüzem nincs, amely sa­vanyú tejből édeset tudna készíteni. És ezt is szem előtt kell tartaniuk, hogy bűn a tejet vízzel szaporítani, és az üzemben a fajsúlymérő ezt azonnal megmutatja. Ezt a patiak is bizonyára már megtanulták, hiszen augusztusban üzemünk négy eset­ben is figyelmeztette őket erre. Befejezésül csak annyit, hogyha a tejtermeléssel párhuzamosan a tej ke­zelésére is fokozottabb gondot fordí­tunk, akkor a minőség javításával ta­lajdonképpen a tej mennyiségét is növeljük. Üzemünk dolgozói a szep­temberi nyilvános pártgyűlésen ha­tározatban kötelezték magukat, a tej­termelés dolgozóival az eddiginél szorosabb kapcsolatokat teremtenek és tanácsokkal, gyakorlati segítség­gel odahatnak, hogy fogyasztóközön­ségünk kiváló minőségű, jelentős mennyiségű tejet és tejterméket kap­hasson. BECK PAL, a komáromi tejüzem üzemi pártszervezetének elnöke A szocialista munkaerkölcsért A SZOCIALISTA nevelés és a szo­cialista együttélés kérdéseinek bonyo­lultsága legjobban a nagyobb munka­közösségekben nyilvánul meg, ahol számtalan objektív és szubjektív ha­tás érvényesül. A szocialista nevelés és a szocialista együttélés elvei is­mertek, de megvalósításuknál az adott feltételekből, a helyi hatások­ból, az egész kollektívából kell kiin­dulni. Széles forradalmi front alakul ki az emberek marxista—leninista gondolkodásáért, melyben a CSKP ve­zetésével kivétel nélkül az összes tömegszervezet fontos szerepet ját­szik. Tekintettel arra, hogy az embe­rek közti helyes szocialista viszo­nyokért kifejtett igyekezetnek kö­zös ismertetőjelei vannak, helyén való, ha az ostrava-karvinai bánya­körzetnek a szocialista munkafegye­lemért és a szocialista erkölcsért folytatott harcában szerzett tapasz­talatait elemezzük és általánosít­juk. Induljunk ki abból a valóság­ból, hogy az ostrava-karvinai bá­nyakörzetben az év első felében az igazolatlan mulasztások miatt több mint 300 000 tonna szénnel keve­sebbet fejtettek és egyes napokon a körzetben annyi bányász hiányzott igazolatlanul, amennyi egy középnagyságú bánya alkalma­zottainak száma. A legkevesebb igazolatlan mulasz­tást az olyan bányák mutatják ki, melyek teljesítik a tervet. így a Duk­la, Május 1, Csehszlovák Hadsereg, Suchá Stonava bányában. A legtöbb igazolatlan mulasztás pedig a rosz­szul dolgozó bányákban van, első­sorban a Fuöik Bányában, ahol négy százalékot tesz ki. Jelentős erkölcsi-gazdasági hatást gyakorol itt az, hogy a jól dolgozó bányákban a munkacsoportok túlnyo­mó többsége teljesíti a tervet. Ez azt bizonyltja, hogy a tervet nemcsak műszaki, adminisztratív szempontból kell helyesen összeállítani, de poli­tikai szempontból is, hogy teljesít­hessék a CSKP ostravai kerületi bi­zottságának határozatát, melynek ér­telmében az ostrava-karvinai bánya­körzet fejtőhelyei 80 százalékának teljesíteni kell a tervet, a dolgozók 95 százalékának pedig a normákat. A Május 1. Bányában az elmúlt hó­napokban a 23 fejtés közül csak egy nem kapott prémiumot a terv teljesí­téséért, illetve túlteljesítéséért. Az ilyen politikai-gazdasági Intéz­kedéseknek érvényesítése lehetetlen a párt-, az ifjúsági és szakszervezeti szervek, valamint a gazdasági veze­tők tervszerű, rendszeres nevelőmun­kája nélkül. A Dukla Bányában tu­lajdonképpen sokéves, céltudatos, következetes munkájuk gyümölcseit élvezik. Törődtek a dolgozók szakkép­zettségének növelésével a kol­lektívák minden egyes tagjának sokoldalú fejlődéséhez szükséges feltélelek kialakításával, felelősség­teljesen intézték a dolgozók hozzá­szólásait és megteremtették a jó együttműködés feltételeit a munká­sok és a műszakiak között. Számos olyan kérdést, melyeket a rosszul dolgozó bányákban bürokratikusán intéznek el, a Oukla Bányában és más jól dolgozó bányákban maguk a dolgozók kollektívái intéznek el. Így például a Dukla Bányában a sza­badságokat és a szabadnapokat ma­guk a dolgozók tervezik és osztják be, az előmunkás, a körzeti felügyelő és szakbizalmi jelenlétében. Szigorúan betartják azt az elvet, hogy a bri­gádosok szombaton vagy hétfőn meg­látogathassák családjukat. A szabad­ságok és szabadnapok tervét az egész kollektíva ellenőrzi. Fontos, előre nem látható esetekben Ismét csak az előmunkás, a bányafelügyelő, szak­bizalmi és az egész kollektíva bele­egyezésével lehet változásokat eszkö­zölni. A DUKLA BÁNYA üzemi bizottságá­nak köszönhető, hogy a dolgozók el­szállásolása kielégítő. A K bányászott­honok vezetői és az otthonok lakóbi­zottságai szoros kapcsolatot tartanak fenn a lakókkal, ismerik személyes problémáikat, segítséget nyújtanak nehézségeik leküzdéáében. Az ottho­nokban televíziókészülékek vannak, filmeket vetítenek, külön a reggeli és délutáni műszaknak. Az otthonok mellett sportpályákat, labdarúgó-, ko­sárlabda-, kézilabda-, sőt tenisz- és badmington-pályákat építettek. Az otthonokban asztaliteniszt, sakkot ját­szanak, sok helyütt létesítettek bir­kózó szakosztályt. A szakszervezetek hozzájárulnak a sportfelszerelés be­szerzéséhez és a testnevelési szerve­zetekkel együtt sportvetélkedéseket rendeznek. A kylturális tevékenység­hez is megfelelő feltételeket létesí­tettek. Ebben a bányában győzött az aktív pihenésről szóló lenini elv. A Május 1. Bányában ez év nyarán kitűnő ötletet valósítottak meg. ' A terlici duzzasztógátnál 50 férőhe­lyes sátortábort építettek. A sátor­városka lakóit naponta az üzemi autóbusz szállította munkába, majd munka után vissza a táborba. A tábort televízióskészülékkel és sportfelszereléssel látták el. A tá­bor szervezői és résztvevői már most azon gondolkoznak, hogy jö­vőre kibővítik a férőhelyek számát, hogy eleget tudjanak tenni a sok érdeklődőnek. A Dukla Bányából pedig hetente több­ször a žermanici duzzasztógáthoz vitték a brigádosokat és a fiatal ki­tanult bányászokat. Ez természetesen megnyerte a brigádosok és a fiatal bá­nyászok tetszését. A Fučík Bányában nem találkoz­tunk ilyen kezdeményezéssel. A bánya üzemi bizottsága 14 hónap alatt egy­szer tárgyalt a bányászotthonok bi­zottságainak tevékenységéről. A dol­gozókkal folytatott beszélgetéseken számos panasz hangzott el a rossz munkaszervezésről, a munkahelyek hiányosságairól, a körzeti felügyelő­nek és a bányarészleg vezetőinek helytelen bánásmódjáról a brigádo' sokkal, a bányászotthonokban uralko­dó unalomról, a kultúra és a sport rossz feltételeiről. A bánya gazdasá­gi vezetői és a tömegszervezetek ve­zetői viszont annál nagyobb igyeke­zetet fejtettek ki azért, hogy elérjék a Fučík Bánya számára előirányzott terv leszállítását. Ez azonban nem vezethet tartósan a helyzet javulásához. Ezt csak a tömegszervezetek és a gazdasági vezetőség becsületes, önfeláldozó a szó szoros értelmében vett politikai munkával lehet elérni. Szóval olyan kollektívákat kell létrehozni, me­lyek kitűzött céljuk után haladnak, olyanokat, mint amilyenek a Duk­la, Május 1. ,a Csehszlovák Hadse­reg és más bányákban dolgoznak. S TANULNI KELL abból is, hogyan segítenek például a helyi népbírósá­gok a szocialista nevelésben. A Duk­la Bányában a népbíróság elé állított lógósok kétharmada megszüntette a „lógást" és csak négyen nem vették fel újból a munkát. Itt is fontos a bíró és a dolgozók képviselőinek együttműködése. Például az egyik brigádos gyakran igazolatlanul hiány­zott a munkából, sőt lopott is. A nép­bíróság elé idézték. Bizalmas és őszin­te volt munkatársaihoz és így ezek kezességet vállaltak érte a bíróságon. A vádlott visszaadta az eltulajdonított pénzt, becsületesen jár munkába, iga­zolatlanul nem hiányzik és a sport­szervezet tevékenységébe is bekap­csolódott. Meg kell értenünk a politikai, gaz­dasági ás kulturális tényezők köl­csönös viszonyát és hatásukat az egyén sokoldalú fejlődésére és esze­rint kell irányítanunk a kollektí­vák gazdasági, politikai és kulturá­lis tevékenységét — ez a szocia­lista nevelés alapvető feltétele. Ezért a Dukla, Május 1. és a Fučík Bánya tapasztalatait számos üzemben, gyakorlatilag a népgazdaság összes ágazatában felhasználhatjuk. f. r. Jobb sorsra érdemes A csatai vasútállomás éttermében csak az újságtartó keretek függnek a fogasokon. Az újságok pedig cso­móban, kibontatlanul hevernek a jegykiosztó helyiség asztalán. Az al­kalmazottak úgy látszik „nem érnek rá" feltűzni őket, pedig az utasok szívesen elolvasnák az újságokat. Egyébként az étterem alkalmazottjai sem ragadtatják el az utazó közön­séget készségükkel. Kelecsényl János Jól fizetett a dohány A tompái szövetkezetben az Idén nyolc hektáron ültettek dohányt. A tervezett jövedelem e növény termesztéséből 163 ozer korona volt, azonban 306 ezer ko­ronát értek el. A lévai járásban kevés helyen dicsekedhetnek olyan dohányter­méssel, mint Tompán, ahol a Jó ered­ményért néhány ezer korona prémiumot osztanak ki. Tóth László A kommunisták magasabb színvonalú ideológiai nevelése (A CSKP Központi Bizottságának a pártoktatás további feladatairól hozott határozata teljesítésének egyes tapasztalatai) Egy év telt el azóta, hogy a CSKP Központi Bizottsága határozatot ho­zott a pártoktatás továbi feladatairól. A határozat sok újat jelentett a párt nevelőmunkájában. Hatása pozitívan kezdett megnyilvánulni abban, hogy a párton belüli nevelés Jobban meg­világította a bonyolult nemzetközi és belpolitikai kérdéseket, mint a múlt­ban, a kommunisták eszmei, politikai fejlettségének további növekedéséhez vezet ős megkönnyíti munkájukat. Felelősségteljesebben és céltudatosab­ban irányítják e munkát. Az új üzemi és falusi lektorátusok megalakításá­val bővült a propagandisták aktívá­ja, és nagyobb figyelmet szentelnek a propagandisták nevelésének. Az ok­tatás szétágazóbb, jobban tekintetbe veszi a munkahelyek sajátos feltéte­leit és a konkrét termelési felada­tokat, valamint a kommunisták és a pártonkívüliek szükségleteit és érde­keit. A nevelőmunkában jobban érvé­nyesülnek az ideológiai és a műsza­ki-gazdasági konferenciák, az újítók és a szocialista munkabrigádok isko­lái, a népi akadémiák és egyetemek. Mindez felkeltette az érdeklődési a marxizmus-leninizmus tanulmányozá­sa iránt. A pártoktatás vonzóbbá vált. Most, amikor a CSKP Központi Bi­zottságának a pártoktatásról szóló határozata teljesítésének második évé­be lépünk, jobban, mint bármikor az­előtt, fontolóra kell vennünk, hogyan gondoskodtunk a határozat teljesíté­séről, s milyen hatással volt a kom­munisták és a pártonkívüliek nevelé­sének javítására. Napról napra na­gyobbak az igények a párt nevelő­munkáját illetően. Fontos politikai és gazdasági feladatokat oldunk meg, bonyolult helyzet alakult ki a nem­zetközi munkásmozgalomban, szüksé­ges tehát, hogy a dolgozók tájékozód­ni tudjanak ebben a bonyolult hely­zetben. Ez szükségessé teszi a neve­lőmunka hatékonyságát gyengítő egyes negatívumok következetes meg­oldását. A formalizmus, a skolaszti­kus módszerek és a dogmatizmus egyes megnyilvánulásairól van sző, amelyek a múlt évek folyamán a ne­velőmunkába is beférkőztek. Egészben véve lassan valósul meg az életben a párton belüli nevelés és az élet szoros összekapcsolásának elve. Az egyéni tanulás még nem vált fő ta­nulmányi formává. Még mindig fo­gyatékosságok vannak a propagandis­ták kiválasztásába^. A falvakon pél­dául a propagandisták munkáját még kevéssé végzik termelési szakembe­rek: agronómusok, zootechnikusok, közgazdászok, "EFSZ-elnökök. Nem ér­tük el a várt eredményeket néhány más szakaszon sem. Hol keressük e fogyatékosságok okait? Gyakran ab­ban gyökereznek, hogy a CSKP KB határozatát nem értelmezik teljes összefüggésében. Hibák adódnak to­vábbá a határozat tartalmának, Isme­retének hiányából, vagy pedig a ha­tározat egyes részeinek egyoldalú ér­telmezéséből. A párton belüli nevelés új elvei megkívánják, hogy irányítását tudo­mányos alapokra helyezzük. Ez any­nyit jelent, hogy a kommunisták és a pártonkívtiliek nevelését céltudato­san, a konkrét feladatokkal és felté­telekkel összhangban kell megvalósí­tani. A politikai és gazdasági helyzet helyi elemzése és a párttagok ideoló­giai színvonala alapján kell megvá­lasztani a pártoktatás tartalmát, esz­közeit és formáit. Ahol ezt az elvet nem tartják be, a párton belüli nevelés nem hozza meg a várt eredményeket. Például a Žiar nad Hronom-i járásban, egyes pártszervezetek feltételeiket és lehe­tőségeiket tekintetbe véve választot­ták meg a nevelés tartalmát és for­máit, amivel • jobb eredményeket ér­tek el az esti iskolát látogató aktí­vák nevelésében. Az iskolák színvo­nalának értékelése 'azonban azt mu­tatta, hogy egyesek csak név szerint voltak esti iskolák, mert a hallgatók tudása azon a színvonalon maradt, amelyet általában a körökben is elér­nek. Hasonló fogyatékosságokra ke­rült a sor a čadcai járás egyes alap szervezeteiben és máshol is. A CSKP KB határozata helyesen hangsúlyozta — s ezt megerősítette a gyakorlat ls, — hogy az esti iskola az egyik legmegfelelőbb nevelési for­ma. Az előadások, a gyakorlatok s az önálló tanulás szilárdan meghatáro­zott program szerint folynak. Ott kell ilyen iskolákat létesíteni, ahol meg­vannak hozzá a feltételek, vagy pedig először e feltételeket kell megterem­teni, s így kell gondoskodni az/okta­tás magas színvonaláról, ho^y az megfeleljen az esti Iskolák hallgatói igényeinek. Ez az elv érvényes a pártoktatás többi formájára is, ellen­kező eljárás nem hozna Javulást a nevelőmunkában. Nem kevésbé fontos kérdés a párt­tagok és pártonklvüliek egyes alaku­latokba való beosztása. Elsősorban a céltudatosság a döntő a beosztásnál. E téren figyelembe kell venni az elv­társak munkabeosztását, funkcióit, egyéni érdeklődéseiket, politikai-esz­mei fejlettségüket, általános és szak­képzettségüket, valamint más szem­pontokat is. Ezt az elvet azonban még nem mindenütt érvényesítik követke­zetesen. Több járásban, de főként az alap­szervezetekben a pártoktatás egyes formáiba való beosztásnál nem veszik tekintetbe a párttagok Ideológiai színvonalát, sem az egyéni érdeklő­dését. Ez azután oda vezet, hogy az elvtársak csak formálisan vesznek részt a pártoktatásban, vagy nem fe­jezik be tanulmányaikat. Több ilyen eset fordult elő már. Például ennek az elvnek megsértése következtében Zilinán, a marxizmus—leninizmus esti egyetemének 280 hallgatója közül a múlt évben az egyes évfolyamokban csak 192 elvtárs — vagyis 68 száza­lék — fejezte be tanulmányait. Ezzel szemben Riečnicán, ahol a 6 km­nyire fekvő Horná Tižina-l szervezet tagjai számára is folyt oktatás, az alapszervezet nagy figyelmet szentelt az elvtársak kiválasztásának és a pártoktatás formáiba való beosztásá­nak. Figyelembe vették a párttagok és a pártonkívtiliek szükségleteinek szempontjait is, úgyhogy jó eredmé­nyeket értek el. Az elvtársak a nehe­zebb körülmények ellenére is rend­szeresen részt vettek a pártoktatáson. Amint maguk mondották, segítségük­re volt munkájukban. Az említett példák azt mutatják, hogy a pártoktatásnál az egyes tanul­mányi körökbe való beosztás fontos kérdés, s jelentős mértékben ettől függ az új ember nevelése, hogy he­lyesen tudjon tájékozódni és sikere­sen tudja leküzdeni a termelésben előforduló fogyatékosságokat. A párttagok és pártonkívüliek he­lyes nevelése megköveteli, hogy egy­részt az alapszervezetek nyilvános és taggyűlésének keretében nevelőakció­kat szervezzenek valamennyi párttag és pártonkívüli részére a nemzetközi kommunista mozgalom fontos kérdé­seiről, a CSKP KB és az SZLKP KB dokumentumairól, jnásrészt pedig kü­lönféle alakulatokban, így az esti is­kolákban, az önállóan tanulók szemi­náriumain és a politikai alapismere­teket tanulmányozó körökben gondos­kodjanak nevelésükről. Különösen fontos, hogy a párton belüli nevelés­ben jobban felhasználják a nyilvános és taggyűléseket, az ideológiai és mű­szaki-gazdasági konferenciákat. Bár a taggyűlések és egyéb neve­lési formák felhasználásában jó ered­ményeket értünk el, mégis előfordul, hogy több alapszervezetben, de egyes járásokban is egyoldalúan értelmezik ezt az elvet: párton belüli nevelés csak a, taggyűléseken, vagy a szövet­kezeti munkaiskolákban folyik. Emel­lett nem használják fel az összes adott lehetőséget a pártoktatás ala­kulatainak létesítésére, vagy pedig a nevelésről nem gondoskodnak a járá­si bizottságok propagandista aktívá­jának segítségével. Nem tarthatjuk az elv helyes megértésének például azt, Üf SZÓ 2 * 1963. október 10 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom