Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-09 / 279. szám, szerda

A; együttműködés újabb lehetőségei o KGSI-ben Szakemberek körében sokat beszélnek mostanában a KGST-tagállamok között a közeljövőben kialakítandó sokoldalú fizetési rendszerről. Az olvasókat bizonyára érdekli, miről van itt tulajdonképpen szó. Hogy az újonnan bevezetendő fizetési módszert megérthessük, tudnunk kell, milyen módon egyenlítették ki eddig egymás között a szocialista országok az árucsere-forgalommal összefüggő követeléseiket. Megalakul a KGST-tagállamok közös bankja • Valamennyi ország hasznára válnak az új intézkedések • A közös teherkocsipark jelentősen megkönnyíti a közlekedést • Fokozódik az árucsere-forgalom rubel egynyolcadát teszi ki; 8 koronáért egy paritrubelt számítanak. Valamennyi tagállamnak folyószámlája lesz a Nemzetközi Bankban. Ez a pénzintézet rövidlejáratú kölcsönöket is ad majd az egyes országoknak, ha azok átmeneti fizetésképtelenséget jelentenek be. A pénzügyi szakismeretekben járatlan olvasó is bizonyára észrevette már, hogy ez az intézkedés valamennyi tagállam érdekében történt, mert ezáltal meg lehet szüntetni a kétoldali árucserénél 'mutatkozó negatív tényezőket. Természetesen ezután ls fontos követelmény lesz, hogy egy-egy ország fizetési mérlege egyensúlyban legyen. De a mérlegnek most már nem két ország között kell egyensúlyban lennie, hanem egy ország és a többi tagállam között együttvéve. Tehát: ha például Csehszlovákia egy bizonyos időszakban 100 millió parltrubel értékben kap árut a többi országtól, akkor hazánknak ugyanebben az Időszakban szintén 100 millió paritrubel értékű árut kell szállítania a baráti országokba. Ez az intézkedés tehát tovább szilárdítja majd az országok közötti kapcsolatokat, természetesen egyenlő jogok és kötelességek alapján. A KGST-tagállamok legmagasabb szintű értekezletének egyik további eredménye a közös vasúti teherkocsipark megteremtése. 1962 júniusában a kommunista ,pártok KB-inak első titkárai és a kormányfők elhatározták, hogy az európai normál nyomtávval rendelkező szocialista országok 1964töl közös vasúti tehergépkocsiparkot létesítenek. A KGST-tagállamok egészen a közelmúltig kizárólag csak egymás között — tehát egyik állam a másikkal — egyenlítették ki egymás Iránti követeléseiket. Ez azt jelenti, hogy a kétoldali fizetési rendszernél két ország áruszállítási mérlegének állandóan (bizonyos rövidebb időszakok kivételével) egyensúlyban kellett lennie. A gyakorlat azt mutatta, hogy ez a fizetési rendszer mindjobban gátolta a külkereskedelem fejlődését. Ez a helyzet főleg azért következhetett be, mert a kereskedelmi szerződések megkötésekor gyakran megtörtént, hogy némely ország csak azért nem rendelt meg valamely áuut egy másik országtól, mert a kérdéses Időszakban éppen nem rendelkezett olyan kivitelre szánt árucikkel, amilyent a másik országba szállíthatott volna, hogy külkereskedelmi mérlegét ezzel egyensúlyba hozza. Az Illető országnak lett volna más áruja, amelyet azonban csak egy harmadik országba szállíthatott volna. Hogy ezeket a visszásságokat megszüntethessük, ez év júliusában a tagállamok kommunista pártjai Központi Bizottságainak első titkárai és a kormányfők határozatot hoztak, hogy a nemzetközi együttműködés elmélyítése érdekében a tagállamok megalakítják a Gazdasági Együttműködés Nemzetközi Bankját. A többoldalú elszámolást az úgynevezett paritrubel segítségével valósítják majd meg. Ez az átszámítási pénzegység — hasonlóan a'szovjet rubelhez — 0,987 412 gramm aranyat tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a csehszlovák koronának az értéke a A bratislavai Népélelmezést Kutató Intézet már 10 éve működik. Ez idő alatt az intézeten belül négy kutatóosztály létesült: egy klinikai osztály harminc ággyal, továbbá fiziológiai, kísérleti-laboratóriumi és élelmezéskutatási osztály. Képünkön Rudolf Ne- mec mérnök és Anna Randusová laboráns a biokémiai laboratóriumban kísérleteket folytatnak. > (M. Borodáčová — CTK félvétele) Hazánk, Bulgária, Magyarország, a

z NDK és Románia vezető tényeaői,és közlekedési szakemberei kimutatták, milyen jelentős károkat okozott az egyes i országok népgazdaságának az eddig érvényben levő vasúti közlekedési szabályzat. Az eddigi gyakorlat szerint az Idegen országokban kiürített vasúti kocsikat csak kivételes esetekben használhatták fel a közbeeső országok. Így sok százezer kilométert futották a vasúti kocsik üresen. Az egyezmény szerint a közös állományba sorolt vasúti teherkocsikat a tagállamok tekintet nélkül arra, hogy eredetileg melyik országé voltak, használhatják. A fő cél ezután nem a bürokratikus előírások betartása, hanem a gazdaságosság elvének szem előtt tartása lesz. Azokon a vonalszakaszokon, ahol a szovjet vasutak is normál nyomtávúak, a Szovjetunió teherkocsijai is be lesznek sorolva a közös kocsiparkba. Természetesen, hogy jelentősen kisebb mértékben, mint a többi ország teherkocsijai, mert a szovjet kocsik legnagyobb része széles nyomtávon fut. Az OPW jelzésű közös teherkocsikon továbbra is megmarad az eredeti jelzés, ami azt jelenti, hogy a KGST irányitása alá rendelt vagonok továbbra is az egyes tagállamok tulajdonában maradnak. A szakemberek véleménye szerint ezzel az intézkedéssel jelentősen meg lehet javítani valamennyi ország vasúti teherkocsiállományának kihasználását, tehát a meglevő vagonokkal az eddiginél több árut lehet a jövőben szállítani. Ez pedig egyúttal a közlekedés olcsóbbá tételét is jelenti. A KGST-tagállamok képviselői, ahogy látjuk, minden egyes ülésen gyümölcsöző munkát végeznek valamennyi szocialista országnak hasznára. 3{juUú>ta A TV műsoráról TÖBB IGÉNYESSÉGET A TV múlt heti érdekességekben Igen szerény műsorén a Talált tárgy című detektív történet keltette fel érdeklődésünket, amely alatt M. Fáb ry neve szerepelt szerzőként, Peter Sever pedig szövegkönyvíróként. Csakhogy a cím és a „bűnügyi történet" alcím bizonyos izgalmat keltett ugyan a nézőnél, viszont semmiképpen nem volt összhangban a darab tartalmával. Szegényes volt ez a darab, nemcsak a történetet, de az egyes alakok jellemét tekintve is. A konstruált, átlátszó történet egy nagyobb összeget tartalmazó talált pénztárcáról szól. A tárcáért hárman is jelentkeznek, és mindegyik szinte hitelesen bizonyítani tudja, hogy a pénztárca az övé. Fokozatosan lelepleződik az Igazi tulajdonos, aki szigorúan személyi, pontosabban szerelmi okokból letagadja, hogy az elvesztett pénztárca az övé. Már ebből ls látható, hogy sem a szerző, sem a szövegkönyv-iró nem vett annyi fáradságot, hogy eredetlen, vagy legalább Is átlagos érdeklődést keltve formálja meg a történetet, úgyhogy az eredmény láttán elcsodálkozhatunk a tényen, hogy egy ilyen szegényes történetet a TV-dramaturglája műsorra tűzött. Valami haszonnal mégis csak járt ez az előadás. Ugyanis Imrich Strelka finom rendezésében a TV-nézők előtt eddig ismeretlen új arcokat mutatott' be, a trnaval kerületi színház művészeit, akik közül Jozef Mihálik és Leopold Haverle színészi i teljesítménye emelkedik ki. A rendező szerencsésen válogatta ki a szereplőket, imponáló fiatalembereket állított a nézők elé, olyan típusokat, amilyenekben — szlnészkörökben — bizony nem bővelkedünk. De az előadás mint egész mégsem nevezhető sikerültnek, hiszen ez volt egyetlen értéke. Alessander Sastre fiatal spanyol drámaíró Torreádor című Játéka (Vladimír Oleríny fordításában} egyéni eszközeivel ugyancsak arra törekszik, hogy ügyesen, szakmailag tökéletesen megírt történettel és néhány jó, határozottan megra|zolt figurával kösse le a néző érdeklődését. Sastre vádoló fényszóró alá veszi azokat a kizsákmányolókat, akik fiatal torreádorokat szerződtetnek és úgy tesznek szert zsíros jövedelemre, hogy tekintet nélkül e fiatalok pillanatnyi lelkivagy egészségi állapotára, viadalba küldik őket. Még akkor ls, ha tudják, hogy az csak halálos kimenetelű lehet. Halállal, amelyet hidegvérűen vesz tudomásul mind a menedzser, mind a nézők ezrei, akik rendszeresen látogatják ezen emberi szenvedélyeket felajzó rendezvényeket, s így lassan cinikussá válnak az arénában i küzdő ember szenvedéseivel szemben. I Sastre színmüve ebben hatásos és ' támadó, s azért érdekes, mert leleplezi az embertelen, szégyentelen pénzhajhászást. A szerző ezt ötletesen ábrázolta a két főszereplőn, Juan Marcos menedzseren és a fiatal, nagy sikereket arató torreádoron. A játék súlypontja éppen azokon a jeleneteken nyugszik, ahol ezek ketten éles, dinamikus és pszlc'ntkailag feszült légkörben találkoznak, ami végül is a terreádor szerencsétlen öngyilkossági kísérletében csúcsosodik kl. Sastre azonban nem áll meg Itt vád-' iratában, tovább megy: Bemutatja, hogy a Marcos típusú emberek pénzért képesek holttesteken át ls törtetni. Ezért kénytelen a torreádor belső sérülése ellenére hat bikával szembeszállni az arénában és végülls ott leli halálát. _ ; Tehát: megrázó drámát láthattunk volna, ha Igor Cier rendezése méltó lett volna a darabhoz. Elsősorban jó, művészileg érzékeny színészekre lett volna szükség. Csakhogy úgy látszik sokat követelünk, mert ma a Nitrai Kerületi Színházban — melynek tagjai a darabban szerepeltek — egyre kevesebb az Ilyen típusú színész, mintahogy hiányzik a rendező ls, aki a színészeket értékesebb teljesítményre ösztönözné. Az előadás tehát nem váltott kl megelégedést, sőt mondhatnám, kellemetlen meglepetést okozott. Főleg Ladislav Moravfiík színészi teljesítménye okozott meglepetést, aki gondatlanul beszélt, illetve nem fordított kellő figyelmet az alapvető kifejezési formákra, a színészi beszédre. František Kabrhel, Juan Marcos szerepében okozta a másik kellemetlen meglepetést. Teljesítményéből teljesen elveszett az erőszakosság, a cinizmus és a rafflnáltság s mindezt csak a nehézkes társalgás volt hivatva helyettesíteni. Egyedül talán Jozef Dóczy az orvos szerepében nyújtott átgondolt, mélyen emberi alakítást. Megdicsérhetjük az operatőrök munkáját Mojmír Tomaiovié vezetésével. Ez azonban nem menthette meg a Torreádor bukását, különösen ha az előadást a bratislaval TV-stúdló hetekkel és hónapokkal ezelőtti rendezvényeivel hasonlítjuk össze. STANISLAV VRBKA uj regenye Olaszországban a milánói Mondadorl-kiadónál tfiegfétent Vasco Prat(*a « lini új regénye, a La constanza della"-raglone (Az értelem állhatatossága),^ ^ amely — az író efldijl müveihez ha- ' " sonlóan — a firenzei egyszerű emberek körében játszódik. Főhőse egy fiatal munkás, a hatvanas évek itáliai társadalmában keresi a maga helyét és feladatét. Egészséges gondolkodásmódjával túljut a nehézségeken akkor is, amikor egyszerre minden öszszeomlanl látszik körülötte. Az író a hétköznapok történetébe egy szép szerelem szálait is beleszövi; főleg ezzel ellensúlyozván új regényének szigorú értelmi felépítését. hogy az elvtársak, a Pov. Bystrica-i járásban 13 falusi alapszervezetben a pártoktatást össze akarják kapcsolni a szövetkezeti munkaiskolákkal, amelyeknek irányítása a járási nemzeti bizottság hatáskörébe tartozik. További 70 alapszervezetben pedig a párton belüli nevelést csak a taggyűlések keretében akarják megoldani, anélkül, hogy létrehoznák a pártoktatás fő alakulatait. Ez elvileg helytelen, s más járásokban is megnyil vánut. Egyúttal azt mutatja, hogy egyes helyeken az SZLKP járási -bizottságain dolgozó elvtársak sem tartják be teljesen 9 Központi Bizottság határozatait, s nem veszik fontolóra, hogyan érvényesíthetik őket az illető alapszervezet helyi feltételei között a legjobban. Csak azt kell még hozzáfűzni, hogy az Ilyen párton belüli nevelésben a fő tanulmányi forma a marxizmus—leninizmus egyéni tanulmányozása lesz. A CSKP Központi Bizottságának a pártoktatásról hozott határozatának helyes megértése e kérdéssel kapcsolatban azt Jelenti, hogy a nyilvános pártgyűléseken és taggyűléseken az eszmei nevelés elvi problémáit a szervezet valamennyi tagjával meg kell tárgyalni, és a pártoktatás egyes alakulataiban a tanulást a párt szükségletei, a szervezet sajátos feltételei, a párttagok és pártonklvüllek egyéni képességei és érdekei szerint kell megszervezni. Azok a feladatok, amelyeket életünk különböző területein oldunk meg, az irányító és szervező munka megjavításának problémái, a munkához va-, ló szocialista viszonyra nevelés, fokozott igényeket támaszt a párton belüli nevelés tartalmi irányzatával szemben. Tartalmát ezért a konkrét gyakorlati feladatok és szükségletek határozzák meg. Láthatjuk azonban azt IS, hogy a párton belüli nevelés tartalmát nem mindig a szükségletek, a helyzet, az emberek nézetei és fejlettségi foka alapján határozzák meg. A helyes tartalom megválasztása az eszmei nevelőmunka irányításának egyik döntő feladata) Ezt megerősíti számos járási és alapszervezel tapasztalata. A trebišovi járási pártbizottság munkájának példája azt mutatja, hogy a nevelés tartalmának helyes meghatározása kedvezően nyilvánul meg a munkaeredményekben, valamint a párttagok és a pártonkívüliek erkölcsi jellemvonásainak kialakulásában. A járási bizottság, a járás politikai, gazdasági helyzetének elemzése után a pártoktatás előterébe állította a XII. kongresszus határozatainak Ismertetését a párttagokkal és a pártonklvüliekkel a kerületi és járási konferenciákon úgy, hogy alapos tanulmányozás után. valóra váltsák e határozatokat. A párton belüli nevelés tartalma továbbá a tudományos világnézet megszilárdítására, a nemzetiségi kérdés megoldására, a szocialista munkaerkölcsre, a felelőtlenség leküzdésére, a munkafegyelem megszilárdítására, a haladó munkamódszerek bevezetésére, az új technika kihasználására stb. Irányult. A nevelés Ilyen irányú tartalma nemcsak a hallgatók elméleti tudásának fejlődésében, hanem munkaeredményeikben is megnyilvánul. A járásban folytatott nevelőmunka hatással volt a munkaerkölcsre és a munkaszervezésre a mezőgazdasági üzemekben és megnyilvánult a termelési, felvásárlási feladatok teljesítésében is. Jó eredményeket értek él a komplexbrigádok létesítésében, és szélesebb körben érvényesülnek az újító munkamódszerek az iparban. Az újító munkamódszerek további felhasználása kérdésének az alapszervezetekben való megvitatása után a Čierna nad Tisou-i mozdonyműhely 25 mozdonyvezetője elhatározta, hogy Lunyin-módszer szerint fog dolgozni. Elhatározásuk Jó eredményeket hozott a mozdonyok karbantartása terén. A hat brigádban egyetlen be nem tervezett Javításra sem került sor. Sikeresen fejlődik a mozdonyok egy személy általi kezelése is, (

e mozgalomba harminckilenc mozdonyvezető kapcsolódott be. E munkamódszer havonta 60 000 korona megtakarítását jelenti. A párton belüli nevelés helyesen megválasztott tartalma hatékonyan hozzájárult a kezdeményezés és a munkalendület növekedéséhez más üzemekben is. Az eszmei nevelő munkának az élettel való szoros összekapcsolása nemcsak a nevelőmt^nka tartalmának helyes megválasztását, hanem formáinak és módszereinek céltudatos megválasztását is megköveteli. Olyan formákat és módszereket kell választani, amelyekkel a dolgozók legszélesebb körére lehet hatást gyakorolni. Helyesen kezdték érvényesíteni ezt az elvet a bratlslavai városi szervezetben, a Ziar nad Hronom-i, nyltrai járásban és néhány más járásban. A múlt évi tapasztalatok alapján a prešov! járási pártbizottság az alapszeivezeteket az újítók és a szocialista munkabrigádok iskoláinak, a falusi aktíva iskoláinak, a népi egyetemeknek és a dolgozók akadémiáinak szélesebb körű érvényesítésére, kérdés-felelet estek, élőújságok, nyilvános gyűlések, beszélgetések, előadások, műszaki, gazdasági és ideológiai konferenciák szervezésére vezeti. E formák érvényesítése már a múlt évben pozitív eredményekkel Járt a Nálepka Kapitány Ruhaipari Üzemben, az ipari automatizálási üzemben Šarišské Michalanyban, Abramovicén és más szervezetekben. Különösen ott értek el |ó eredményeket, ahol e formákat a párt, az államigazgatás és a tömegszervezetek vezető funkcionáriusai felhasználták arra, hogy a dolgozókat tájékoztassák az országos, járási és helyi Jellegű feladatokról, E nevelési formák érvényesítésének jelentősége az, hogy gyorsan lehet általuk reagálni napjaink időszerű problémáira, és segítségükkel áz egész év folyamán nevelni lehet a dolgozókat. Mindeme előnyeik ellenére nem használják ki e formákat. Ennek oka az, hogy felhasználásukban még nem vesznek részt teljes mértékben a nevelőmunkáért felelős társadalmi szervezetek és Intézmények. Ez gyengíti a dolgozók párton belüli és Iskolán kívüli nevelésének egységes hatását ls. A párt Ideológiai munkájának területén egyik legfontosabb feladat az Ifjúság nevelése. Az ifjúság mindennapi életével szoros kapcsolatban kell megvalósltahi, s Így kell elérni azt, \ hogy az ifjúság helyesen értelmezze a párt politikáját és aktívan részt vegyen megvalósításában. Az ifjúság körében végzett eszmei nevelő munkának mindig nagy jelentősége volt a párt munkájában. Erről tanúskodik a múlt is. Mennyi mindent, tett már a párt e téren. Ifjúságunk túlnyomó része öntudatosan halad társadalmunk felépítésének első soraiban. Azt mondhatjuk, hogy ez is a párt ideológiai munkájának az érdeme. De ezen a téren sem kerültük el a fogyatékosságokat. Eredményeink sokkal jobbak lehetnének. Erről tanúskodik néhány múlt évi példa is. A jó erdemények mellett több alapszervezet még mindig ragaszkodik helytelen gyakorlatához. Az Ifjúság nevelésének kérdését csupán arra korlátozzák, hogy áttekintést készítsenek az oktatásban való részvételről, az alakulatok számáról, a kérdés szervezési oldaláról, ahelyett, hogy teljes figyelmüket az oktatás tartalmára, irányzatára és színvonalára összpontosítanák, s ugyanakkor gondoskodnának arról, hogy az ifjúságra egységes nevelőhatást gyakoroljon az Iskola, a család és a társadalmi szervezet. E kérdések hiányos értékelése oda vezet, hogy az oktatás formálissá válik, sok helyen széthullnak a CSISZ-oktatás alakulatai. Ez az állapot megkívánja hogy átértékeljük a CSKP Központi Bizottságának a CSISZ közvetlen párt-irányításáról hozott határozata teljesítését, s ennek alapján teljes felelősséggel hatékonyabb segítséget nyújtsunk a CSISZ-szerveknek és szervezeteknek „Az ifjúság körében végzett eszmei ne^előmunka továbbfejlesztéséséről" hozott határozat teljesítésében. A párton belüli nevelésnek ez a néhány példája ls azt mutatja, hogy a CSKP KB határozatait nem mindenütt értették meg teljes összefüggésükben. Éppen most, amikor a pártszervezetek többségében végéhez közelednek a pártoktatás megkezdésének előkészületei, fontos, hogy újból visszatérjünk a CSKP Központi Bizottságának a pártoktatás további feladatairól hozott határozatához, s alaposan tisztázzuk, mely kérdéseknek szentelt elsősorban figyelmet. Pártmunkánkban mindennap törekednünk kell a fogyatékosságok kiküszöbölésére és az eszmei nevelőmunka további tökéletesítésére. A CÍSKP KB határozatainak teljesítését valamennyi pártszerv és szervezet rendszeres erőfeszítéseként kell értelmezni, amellyel a párt nevelőmunkájának színvonalát a társadalmi életünk különböző területein megoldásra váró feladatok színvonalára akarja emelni. Ezért rendkívül fontos, rendszereseri értékelni az eszmei nevelőmunka eredményeit, s a legjobb tapasztalatokat el kell terjeszteni valamennyi alapszervezet munkájában. KUCEK — LATTA 1863. október 9. * (Jj SZÓ 5