Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-01 / 271. szám, kedd

Új szempontok a lakosság ellátásának A közelmúltban megkértük M. Herda elvtársat, a Belkereskedelmi Minisztérium felelős dolgozóját, tájékoztasson bennünket, a részletkölcsönök bevezetésekor mi volt a helyzet az ország közellátásában, milyen indokok vezették a felsőbb szerveket, amikor az eladásnak ezt az új formáját a textilanyaguk és bútor árusításánál is bevezettük. Herda elvárs munkatársunk több kérdését az alábbiakban válaszolta meg. AZ EGYÉN IS NYER VELE, AZ ORSZÁGNAK IS HASZNÁL A statisztika azt mutatja, hogy az elmúlt félévben jelentős mennyiségű árukészlet maradt raktáron. Vonatkozik ez főképp a férfi és női készruhákra, a gyengeáramú elektrotechnikai ipar egyes készítményeire, némely bútortípusra és a háztartási berendezések légiójára, kezdve a koronaötvenes teaszűrőtől egészen a jelentős értéket képviselő mosógépekig. Ha közelebbről is szemügyre vesszük a lakosság kiadásainak alakulását, látjuk, hogy ez évben sem vásárolt az ország népe kevesebb ruhát, cipőt, háztartási gépet, mint tavaly. Sőt, majdnem minden szakaszon emelkedő tendenciát mutat a grafikon. Egyszerűen csak más típusú árukért adta pénzét a lakosság. Tízezrével vannak például raktáron országszerte a rég! szabású ballonkabátok. Jó minőségű áru ez, de alig vásárolják már ezeket a felöltőket, mert időközben az úgynevezett „olasz kabátokat" is piacra dobta a bfeclavi műanyaggyár. A lakosság érdeklődik a korszerű és jó minőségű kabátok iránt, de csodálatos módon még sincs a breclaviaknak elég megrendelésük. A kereskedelem dolgozói vonakodnak rendelni az új kabáttipusból, gondolván, mi lesz akkor a raktáron heverő sok ezer ballonkabáttal. Ahogy látjuk tehát, a szocialista kereskedelemben is van bizonyos „belső konkurrencia". De erről majd később. Most inkább arról hadd beszéljek, hogy akarjuk felszámolni ezt az állapotot. Mert a kabátokkal kapcsolatos eset csak egy volt a sok közül. A bútorkereskedésekben és a háztartási gépek árusításánál is hasonló jelek mutatkoztak. Bizonyára nem kell bővebben magyarázni, hogy ..a .„részletkölcsönök jelentősen fellendítették a belkereskedelmi forgalmat. Az ezzel összefüggő kormányintézkedés önmagáért beszél. A kisebb jövedelmű családok is lehetőséget kaptak, hogy aránylag csekély alapösszeggel felruházkodhassanak. Amire esetleg csak egy év múlva tudtak volna pénzt megtakarítani, azt már most megvehetik. Vagy például a motcrkerékpár-vásárlásnál is sokszor előfordult, hogy valaki Száz-kétszáz koronánként rakosgatott félre a keresetéből, hogy néhány esztendő múlva magáénak mondhassa a gépet. Most a társadalom támogatásával ezt rövid időn belül elérheti. A KORSZERŰ ÁRUK IS PIACRA KERÜLNEK Említettük az imént, hogy a belkereskedelemben a régebbi típusú árufélék felhalmozódása gátolta az új, korszerűbb árucikkek elterjedését. Említettük már, mi volt például a helyzet a Breclavban készült esőkabátokkal. A televíziós vevőkészülékek eladásánál is hasonló helyzetben volt a belkereskedelem. Ez év első felében mintegy hétezer TV készülékkel adtunk el kevesebbet, mint az 1962-es év hasonló időszakában. Ebből az adatból ítélve úgy vélhetné az ember, hogy vagy csökkent a lakosság vásárlóképessége, vagy pedig nem olyan árut dobtunk piacra, amelyek Iránt érdeklődik a lakosság. Piackutatás segítségével aztán meggyőződtünk róla, hogy az első feltevés — a lakosság vásárlóképességének csökkenése — nem áll fenn. A rádió- és TV szaküzletekben több tízezer darab készüléket kerestek. De azt is meg kell mondani, hogy nem akármilyen készüléket. A lakosság ma már szaklapokat olvas, műszakilag is egyre műveltebbé válik, hát értesült róla, hogy már a közeljövőre „beharangoztuk" néhány korszerűbb vevőkészülék gyártását, illetve külföldről való behozatalét. Három-négyezer korona egy TV készülék, hát úgy gondolták sokan, hogy ha már ilyen komoly összeget adnak ki, megvárják inkább az új gyártmányok megjelenését. így aztán megindult az a már előbb is említett körforgás: Nem rendelt a kereskedelem az új, korszerűbb készülékekből, mert raktáron voltak még a régebbi típusok is és viszont: a lakosság nem vásárolta a régi gyártmányokat, mert a korszerűbbekre várt. A részletkölcsön — ahogy már az első eredmények is bizonyítják — bizonyos ármódosítások után megoldja ezt a problémát. Mindenki tudja, hogy a közszükségleti' cikkek gyártásánál — a mennyiség, a sorozatszám megállapításénál — elsősorban a kereskedelem követelményeiből indulnak ki. Az új intézkedés után, mivel a régebbi típusú készülékek eltűnnek az üzletek raktáraiból, a korszerűbb készülékek Iránt is nagyobb lesz az érdeklődés nemcsak a lakosság, hanem a kereskedelem részéről is. ELEKTRONIKUS SZÁMÍTÓGÉPEK A KERESKEDELEMBEN Felvetődik persze a kérdés, vajon törvényszerűen szükséges rossz-e az imént felvázolt helyzet, vajon bizonyos időközökben feltétlenül megismétlődik-e a jövőben Is az Ilyen kétségkívül negatív jelenség. A kívülálló számára érthetetlennek tűnik, de úgy van, hogy az eddigi állapotot elsősorban a nyilvántartás alacsony színvonala okozta. Megvalósítottuk már a tömeggyártást, de az értékesítést olyan színvonalon hagytuk, mint régen. Külföldön egyes fejlett országokban ezzel ellentétben olyan elektronikus számítógépeket alkalmaznak már a kereskedelemben, melyek segítségével akár egyik óráról a másikra is szinte abszolút pontossággal megállapíthatók a készletek. Nálunk viszont még a közelmúltban is hónapokig tartott a készletek és a kereslet megállapítása. Közben pedig — természetes — megint máshogy alakult a helyzet. Kereskedelmi hálózatunk ezért a közelmúltban beszerzett néhány nagy teljesítményű számítógépet. A jövőben a belkereskedelemben az ilyen számítószervezésénél központoknak egész hálózatát építjük ki. Ezek a bonyolult gépek ba kell, naponta tájékoztatják a központokat, mennyi fogyott el egyik-másik áruból, a vevők milyen áru után és hányan érdeklődtek. Ennek alapján hihetetlenül pontos prognózisokat lehet a jövőbeni keresletet illetően felállítani, amely jelentősen megkönnyíti a tervezést. Országos méretben eddig a cipőipari készítményeknél valósították meg ezt a módszert a legmagasabb színvonalon. Az eredmény: a belkereskedelemnek ezen a szakaszán van legkevesebb eladatlan áru. NEMCSAK A KERESKEDELEMBEN VANNAK HIBÁK Az eddigiek alapján azt gondolnánk, hogy a kereskedelemben kell csak a közelmúltban előfordult értékesítési nehézségek okait keresnünk. Ez nincs egészen Így. A gyártásban, az üzemek vezető dolgozóinak kényelmességében is felfedezhetjük sok helyen a hiányosságok gyökerét. Az egyszerű konyhaberendezésekböl — olyan aránylag jelentéktelen tárgyakból, mint káposztagyalu, teáskannák, stb. sok millió koronányi értékek fekszenek az üzletek raktáraiban eladatlanul. Az emberek egyszerűen nem vásárolják ezeket az elavult tárgyakat, mert bizonyos üzemek már korszerűbbeket, tetszetősebb kivitelűeket gyártanak. Az illető gyárak azonban továbbra is, ontják magukból az ómódi készítményeket. Ha a minisztériumból, vagy valahonnan máshonnan figyelmeztetik a gyárak vezetőit, hogy nem helyes, ha eladhatatlan dolgokat gyártanak, sok helyen még a közelmúltban is azt válaszolták: „El tudod te egyáltalában képzelni, mibe kerül az országnak a termelés átállítása?" Valóban anyagi áldozatokat, leleményességet követel a korszerűbb készítmények gyártásának bevezetése, de még nagyobb áldozatokat, sőt óriási áldozatokat követel az, amikor bizonyos gyár készítményei eladatlanul maradnak. Ezért a jövőben anyagilag is érdekeltté teszik a közszükségleti ipar vezetőit azért, menynyire kelendő cikkeket készít az irányításuk alatt álló üzem. Kerületenként mintaüzleteket létesít a belkereskedelem, ahol figyelemmel kísérik, milyen árucikkeket keresnek a lakosság egyes rétegei. Mind az üzlethálózatnak, mind a gyártásnak több gondot kell tehát a jövőben fordítania a lakosság szükségleteinek kielégítésére. A közel- I múltban bevezetett részletkölcsön rendszer bevált, meggyorsítja hazánk kiskereskedelmi forgalmát és egyúttal a lakosság érdekeit is szolgálja. A jövőben az értékesítés e formájának az eddiginél még nagyobb figyelmet kell szentelnünk. Feljegyezte: TÖTH MIHÁLY Üj televíziós tornyot helyeztek üzembe Leningrádban. A 316 méteres torony a legmagasabbak közé tartozik Európában. (CTK — TASZSZ f elv.) A NEMZETI BIZOTTSÁGOK PANASZKÖNYVEIBŐL A dolgozók észrevételei, Javaslatai nagyban elősegítik a nemzeti bizottságok munkáját. Elintézésüket, kivizsgálásukat a nemzeti bizottságok azonban nem eléggé rugalmasan valósítják meg, és sokszor csak ímmel-ámmal. Pedig minden észrevétel figyelmet érdemel. Bizonyltja ezt a kelet-szlovákiai kerületben beküldött 216 névtelen levél is, melyek 50 százaléka igaz adatokat tartalmazott. Sajnos, a másik fele rágalom volt. Mint szerte az országban, a kelet-szlovákiai kerületben is nagy gondot okoz a lakásprobléma. Az első félévben a kerület 277 lakosa adott hangot elégedetlenségének a lakásüggyel kapcsolatban. A nemzeti bizottságok felülvizsgálták a sérelmeket és megállapították, hogy 177 panasztevőnek teljesen igaza volt, s hogy a levélírók elégedetlensége nemcsak a lakáshiánynak tudható be, hanem a nemzeti bizottságok rossz lakáspolitikájának is. A nemzeti bizottságok munkájára 181 személy tett panaszt, hatvanhatan jogosan. Ján Pavlisko závadkai lakós azért bírálta a HNB-t, hogy ügyét hónapok óta nem Intézi el, bár. erre már felkérte a közbiztonsági szerveket is. A kivizsgálás rámutatott az okokra. A HNB elnöke — rokoni szemszögből nézte a dolgokat — nem foglalkozott az üggyel, ezért a titkár sem merte napirendre tűzni, úgyhogy mindketten szemet húnytak fölötte s Ján Pavlisko esetében a felsőbb szerveknek kellett döntést hozniuk. Sok panasz érkezik a nyugdíjasoktól is, akiknek az első félévben 331 panaszbeadványát tartották nyilván a nemzeti bizottságok. Igaz, túlnyomó többségükben panaszaik nincsenek megokolva. — Csupán 29 százaléka jogos — ami viszont arról tanúskodik, hogy a nyugdíjasok nem ismerik eléggé a törvényes előírásokat, s az illetékes, szervek nem magyarázzák meg határozataikat, intézkedéseiket. A jobb és lelkiismeretesebb munka nagyban csökkenthetné a nyugdíjasok panaszainak számát. Az év első felében a kerületben 2500 panaszt vettek kézhez a nemzeti bizottságok különböző szervei. (Tavaly ugyanezen időszakban 3180-at.) Sokszor megtörténik, hogy a dolgozók Indokolatlanul a felsőbb szervekhez küldik panaszukat. Ez bizalmatlanságra vall és számos esetben késlelteti a sérelmek gyors orvoslását. így például a járási nemzeti bizottságokra érkezett 1937 panasz közül 1017-et a felsőbb szervek, a szerkesztőségek továbbítottak kivizsgálás céljából. Ez a kivizsgálás pedig bizony nem kis időt igényelt. Hogy növekedjen a dolgozók bizalma, ez elsősorban a nemzeti bizottságoktól függ. Alapos kivizsgálás ^nélkül egy panaszlevelet se tegyenek az irattárba. Ha ez így lesz, a nemzeti bizottságok „panaszkönyveiben" a bírálat mellé dicsérő szó is kerül. B. N. A Liberec-Hanychovi Plastimat üzem mellett már második éve működik a korszerű üzemi tanoncközpont. Képünkön a tananeközpont korszerűen felszerelt esztergályos műhelyei láthatók, ahol a jövő szerszámkészítőket képezik ki. Viktor Nadrchal oktató mester Jifí Fejvalddal, az egyik másodéves tanonccal. (CK — J. Tachezy felvétele] A széniövesztás fejlődése Szlovákiában Bányáink dolgozói a bányászati év végén értékelték feladataik teljesítését, amelyek főként a szénfejtés szakaszán nem csekélyek. A tüzelőanyag-ipar feladata ma biztosítani a szénjövesztés növelését a meglevő termelőhelyek, tehát a barnaszénbányák legnagyobb mérvű kihasználásával. A barnaszénbányákban a segédanyagok szükségessége, a munkaráfordítás és a költségek a nyert kalóriaértékre átszámítva aránylag magasak. Az egyre fokozódó villanyáramszükséglet és főként az energetikai mérleg helyzete az utóbbi két évben megköveteli, hogy minél nagyobb mennyiségű szilárd tüzelőanyagot nyerjünk helyi forrásainkból, elfogadható költséggel. A barnaszénjövesztés terén 1960-ban köztársaságunk a világ harmadik helyén állt, mindjárt a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió után. 1960ban a jövesztésnek még teljes egynegyede mélybányákban folyt, ahol még mindig magas a munkaigényesség, s igen nehezek a fejtési feltételek. Természetes, hogy hazánkban egyre növelni fogjuk a barnaszén külszíni fejtését, amelynek 1980-ban az egész barnaszénjövesztés 93 százalékát kell elérnie. E fejtési módszer teljes mértékben érvényesülhet, mégpedig főként az észak-csehországi külszíni bányákban a gépesítés, a hatalmas kerekes kotrógépek, szállítószalagok stb. alkalmazásával. A mélybányákban a jövésztést nagy termelőhelyekre kell összpontosítanunk, fokoznunk kell a bányászati munkák gépesítését és automatizálását, meg kell javítanunk a jövesztési feltételeket és a munkabiztonságot. Ezáltal elérjük a jövesztés és a termelékenység növekedését is. Hisz az 1962. évi állapottal szemben a barnaszénjövesztésnek 1970-ig körülbelül egynegyedével (Szlovákiában a fejtés kétszeresére növekszik) kell emelkednie, a villanyáram-termelést pedig háromnegyedével kell növelni. Ezek a feladatok semmiképpen sem csekélyek, ha figyelembe vesszük, hogy ebből milyen nagy feladatok hárulnak az építkezésre, a technológiai ellátásra és a munkaerőtoborzásra. E feladat igen sürgős a szlovákiai barnaszénmélybányákban ls, ahol az utóbbi években a kedvezőtlen feltételek ellenére jelentős sikereket értek el a jövesztés növelésében, a munkatermelékenység fokozásában és az üzemi költségek csökkentésében. Ennek ellenére meg kell javítani a földtani kutatást és a rendeletek betartásával gondoskodni kell a munka biztonságáról. Szlovákiában a szénbányászat fejlődését — főként az 1950—1963 közötti időszakot — hatékony beruházási tevékenység jellemzi. Ebben az időszakban Novákyban három új lignitjövesztő üzem épült, egy korszerű barnaszénjövesztő üzem a kékkői szénbányák körzetében, kiépült a keleti tárna a Handlovai Nagybányában és épülőfélben van az új, korszerű üzem, a Cígel Bánya. A legnagyobb tapasztalatokkal -rendelkező bányavállalat a Handlovai Nagybánya, Szlovákia legrégebbi bányavállalata. E bányában a legmagasabb fokú a gépesítés, a falakon KSV—60—

E kombájnnal fejtik a szenet. A-fejtés 55 százalékát géppel végzik. A nagyobb fejtési költségeket és a szén mosásának költségeit kiegyensúlyozza a szén jobb minősége. Érdekes Szlovákia legfiatalabb szénbányáinak, az úgynevezett délszlovákiai szénmedencében lévő pőtori, Kékkő melletti bányáknak a fejlődése. Eredetileg itt három kisüzem működött, ahonnan a kibányászott szenet teherautókon szállították a vagonokba. A múlt évben üzembe helyezték a Dolina-bányát és megszüntették a kis bányaüzemeket. E korszerű bánya felépítése teljesen megváltoztatta a körzet arculatát. Teljesen új alapokon oldották meg a nyitást, a fejtést, a föld alatti technológiát, valamint a szén osztályozását. E medencében a tervezés és az építés folyamán első ízben oldották meg a vájatok közelében lerakódott homok víztelenítését. Prievidza mellett a bratislavai Bányatervező Vállalatban kidolgozott tervek alapján új korszerű üzem, a Cígel Bánya épül, ahol a legnagyobb mértékben felhasználták a jelenleg ismert technológiai berendezések, fejtési módszerek, nyitási módszerek és építőanyagok terén nyert tapasztalatokat. Az új üzem fürdőhelyiségekkel, ruhatárakkal, hőerőművel, trolibusz szállítóberendezéssel és mellékvágánnyal rendelkezik, amely a prievidzai vasútállomással köti öszsze. A tüzelőanyagjövesztés fejlődését azonban nemcsak az új üzemek építése és a meglevők korszerűsítése biztosítja. Az építés folyamán elsősorban a munkaigényesség csökkentésére helyeznek súlyt, s nem feledkeznek meg a dolgozók szociális és kulturális igényeiről sem. A novákyl bányászok számára szép lakónegyed épült Prievidzán, korszerű szállodával, amely e napokban nyílik meg. A pötori bányászok részére új lakónegyed épült Veľký Krtíšben. A bányaközpontokban szakmai tanulóhelyek és internátusos ipariskolák épülnek, a bányászati főiskola távtanulói számára konzultációs központ áll rendelkezésre. A szakmai tanulóhelyeken és iskolákban fiatal szakemberek, bányatechnikusok nevelkednek. A gépesítés bevezetésén és a bányamunkák megkönnyítésén kívül intézkedések történnek a bányászmunka biztonságának és kultúrájának növelésére. Főként a bányalevegő megjavításáról, jobb világításról, az emberek munkahelyre való szállításáról, a munkasegédeszközök fertőtleníté"ről és javításáról van szó. Valamennyi üzemben a régi, ideiglenes és meg nem felelő épületeket korszerű mosdókkal, kötözőhelyiségekkel helyettesítették. Az üzemek korszerű diszpécser-berendezéssel rendelkeznek, minden munkahelyre idejében eljuttatják a vezető dolgozó utasítását. Az utóbbi időben előtérbe lép a bányák, a munkahelyek jobb világításának jelentősége. A jó világítás megteremti a feltételeket a munka megjavításához, csökkenti a bányászok elfáradását, lehetővé teszi a munkahelyek és a folyosók jobb rendbentartását. Ezáltal növekszik a munka biztonsága és a munkatelješítmény. A bányászmunka higiéniája, biztonsága és kultúrája növelésénél fontos feladat a por elleni harc. Az eddigi leghatékonyabb eszköz a vízöblítés és a por felszívása a szén szállításánál. Mindezeket a kérdéseket,, amelyek szorosan összefüggnek a bányák dolgozói munkafeltételeinek megjavításával, komplex módon kell megoldani minden szakaszon. Ha teljesíteni akarjuk a feladatokat, amelyekről e cikk elején beszéltünk, s amelyek főként a szlovákiai barnaszénbányákban fontosak, a műszaki fejlesztéssel együtt gondoskodni kell a bányászmunka biztonságáról, higiéniájáról és kultúrájáról. PB Nyugat-berlini vendégek (CTK) — 850 fiatal nyugat-berlini, akik a CSISZ KB utazási osztályának meghívására jöttek hazánkba, Lidicébe látogattak, ahol koszorút helyeztek a lidicei vértanúk emlékműbére. Marié Jarošovának, a lidicei HNB elnökének és Alfn.d Leiznek, a Falken nyugat-berlini ifjúsági szervezet elnökének beszéde után a nyugat-berlini fiatalok rózsabokrot adtak át ajándékul a Lidicei Béke- és Barátság Kertje részére. ÜJ SZŐ 4 * 1983. október 1.