Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-01 / 271. szám, kedd

Új szempontok a lakosság ellátásának A közelmúltban megkértük M. Herda elvtársat, a Belkereskedelmi Minisztérium felelős dolgozóját, tájékoztasson bennünket, a rész­letkölcsönök bevezetésekor mi volt a helyzet az ország közellátásá­ban, milyen indokok vezették a felsőbb szerveket, amikor az el­adásnak ezt az új formáját a tex­tilanyaguk és bútor árusításánál is bevezettük. Herda elvárs mun­katársunk több kérdését az aláb­biakban válaszolta meg. AZ EGYÉN IS NYER VELE, AZ ORSZÁGNAK IS HASZNÁL A statisztika azt mutatja, hogy az elmúlt félévben jelentős mennyiségű árukészlet maradt raktáron. Vonat­kozik ez főképp a férfi és női kész­ruhákra, a gyengeáramú elektrotech­nikai ipar egyes készítményeire, né­mely bútortípusra és a háztartási berendezések légiójára, kezdve a koro­naötvenes teaszűrőtől egészen a je­lentős értéket képviselő mosógépe­kig. Ha közelebbről is szemügyre vesszük a lakosság kiadásainak alakulását, látjuk, hogy ez évben sem vásá­rolt az ország népe kevesebb ruhát, cipőt, háztartási gépet, mint tavaly. Sőt, majdnem minden szakaszon emel­kedő tendenciát mutat a grafikon. Egyszerűen csak más típusú árukért adta pénzét a lakosság. Tízezrével vannak például raktáron országszerte a rég! szabású ballonkabátok. Jó mi­nőségű áru ez, de alig vásárolják már ezeket a felöltőket, mert idő­közben az úgynevezett „olasz kabáto­kat" is piacra dobta a bfeclavi mű­anyaggyár. A lakosság érdeklődik a korszerű és jó minőségű kabátok iránt, de csodálatos módon még sincs a brec­laviaknak elég megrendelésük. A ke­reskedelem dolgozói vonakodnak ren­delni az új kabáttipusból, gondolván, mi lesz akkor a raktáron heverő sok ezer ballonkabáttal. Ahogy látjuk te­hát, a szocialista kereskedelemben is van bizonyos „belső konkurrencia". De erről majd később. Most inkább arról hadd beszéljek, hogy akarjuk felszámolni ezt az állapotot. Mert a kabátokkal kapcsolatos eset csak egy volt a sok közül. A bútorkereske­désekben és a háztartási gépek áru­sításánál is hasonló jelek mutatkoz­tak. Bizonyára nem kell bővebben ma­gyarázni, hogy ..a .„részletkölcsönök jelentősen fellendítették a belkeres­kedelmi forgalmat. Az ezzel össze­függő kormányintézkedés önmagáért beszél. A kisebb jövedelmű családok is lehetőséget kaptak, hogy aránylag csekély alapösszeggel felruházkod­hassanak. Amire esetleg csak egy év múlva tudtak volna pénzt megtakarí­tani, azt már most megvehetik. Vagy például a motcrkerékpár-vásárlásnál is sokszor előfordult, hogy valaki Száz-kétszáz koronánként rakosgatott félre a keresetéből, hogy néhány esztendő múlva magáénak mondhassa a gépet. Most a társadalom támoga­tásával ezt rövid időn belül elérheti. A KORSZERŰ ÁRUK IS PIACRA KERÜLNEK Említettük az imént, hogy a belke­reskedelemben a régebbi típusú áru­félék felhalmozódása gátolta az új, korszerűbb árucikkek elterjedését. Említettük már, mi volt például a helyzet a Breclavban készült esőka­bátokkal. A televíziós vevőkészülékek eladásánál is hasonló helyzetben volt a belkereskedelem. Ez év első felében mintegy hétezer TV készülékkel ad­tunk el kevesebbet, mint az 1962-es év hasonló időszakában. Ebből az adatból ítélve úgy vélhetné az ember, hogy vagy csökkent a lakosság vásár­lóképessége, vagy pedig nem olyan árut dobtunk piacra, amelyek Iránt érdeklődik a lakosság. Piackutatás segítségével aztán meggyőződtünk ró­la, hogy az első feltevés — a lakos­ság vásárlóképességének csökkenése — nem áll fenn. A rádió- és TV szak­üzletekben több tízezer darab készü­léket kerestek. De azt is meg kell mondani, hogy nem akármilyen ké­szüléket. A lakosság ma már szak­lapokat olvas, műszakilag is egyre műveltebbé válik, hát értesült róla, hogy már a közeljövőre „beharangoz­tuk" néhány korszerűbb vevőkészülék gyártását, illetve külföldről való be­hozatalét. Három-négyezer korona egy TV készülék, hát úgy gondolták sokan, hogy ha már ilyen komoly összeget adnak ki, megvárják inkább az új gyártmányok megjelenését. így aztán megindult az a már előbb is említett körforgás: Nem rendelt a ke­reskedelem az új, korszerűbb készü­lékekből, mert raktáron voltak még a régebbi típusok is és viszont: a la­kosság nem vásárolta a régi gyártmá­nyokat, mert a korszerűbbekre várt. A részletkölcsön — ahogy már az első eredmények is bizonyítják — bi­zonyos ármódosítások után megoldja ezt a problémát. Mindenki tudja, hogy a közszükségleti' cikkek gyártá­sánál — a mennyiség, a sorozatszám megállapításénál — elsősorban a ke­reskedelem követelményeiből indul­nak ki. Az új intézkedés után, mivel a régebbi típusú készülékek eltűnnek az üzletek raktáraiból, a korszerűbb készülékek Iránt is nagyobb lesz az érdeklődés nemcsak a lakosság, ha­nem a kereskedelem részéről is. ELEKTRONIKUS SZÁMÍTÓGÉPEK A KERESKEDELEMBEN Felvetődik persze a kérdés, vajon törvényszerűen szükséges rossz-e az imént felvázolt helyzet, vajon bizo­nyos időközökben feltétlenül megis­métlődik-e a jövőben Is az Ilyen két­ségkívül negatív jelenség. A kívülálló számára érthetetlennek tűnik, de úgy van, hogy az eddigi állapotot elsősorban a nyilvántartás alacsony színvonala okozta. Megvaló­sítottuk már a tömeggyártást, de az értékesítést olyan színvonalon hagy­tuk, mint régen. Külföldön egyes fej­lett országokban ezzel ellentétben olyan elektronikus számítógépeket al­kalmaznak már a kereskedelemben, melyek segítségével akár egyik órá­ról a másikra is szinte abszolút pon­tossággal megállapíthatók a készle­tek. Nálunk viszont még a közel­múltban is hónapokig tartott a kész­letek és a kereslet megállapítása. Közben pedig — természetes — me­gint máshogy alakult a helyzet. Ke­reskedelmi hálózatunk ezért a közel­múltban beszerzett néhány nagy telje­sítményű számítógépet. A jövőben a belkereskedelemben az ilyen számító­szervezésénél központoknak egész hálózatát építjük ki. Ezek a bonyolult gépek ba kell, naponta tájékoztatják a központokat, mennyi fogyott el egyik-másik áru­ból, a vevők milyen áru után és há­nyan érdeklődtek. Ennek alapján hi­hetetlenül pontos prognózisokat lehet a jövőbeni keresletet illetően felállí­tani, amely jelentősen megkönnyíti a tervezést. Országos méretben eddig a cipőipari készítményeknél valósítot­ták meg ezt a módszert a legmaga­sabb színvonalon. Az eredmény: a belkereskedelemnek ezen a szakaszán van legkevesebb eladatlan áru. NEMCSAK A KERESKEDELEMBEN VANNAK HIBÁK Az eddigiek alapján azt gondol­nánk, hogy a kereskedelemben kell csak a közelmúltban előfordult érté­kesítési nehézségek okait keresnünk. Ez nincs egészen Így. A gyártásban, az üzemek vezető dolgozóinak ké­nyelmességében is felfedezhetjük sok helyen a hiányosságok gyökerét. Az egyszerű konyhaberendezések­böl — olyan aránylag jelentéktelen tárgyakból, mint káposztagyalu, teás­kannák, stb. sok millió koronányi ér­tékek fekszenek az üzletek raktárai­ban eladatlanul. Az emberek egysze­rűen nem vásárolják ezeket az el­avult tárgyakat, mert bizonyos üze­mek már korszerűbbeket, tetszetősebb kivitelűeket gyártanak. Az illető gyá­rak azonban továbbra is, ontják ma­gukból az ómódi készítményeket. Ha a minisztériumból, vagy valahonnan máshonnan figyelmeztetik a gyárak vezetőit, hogy nem helyes, ha elad­hatatlan dolgokat gyártanak, sok he­lyen még a közelmúltban is azt vá­laszolták: „El tudod te egyáltalában képzelni, mibe kerül az országnak a termelés átállítása?" Valóban anyagi áldozatokat, lele­ményességet követel a korszerűbb ké­szítmények gyártásának bevezetése, de még nagyobb áldozatokat, sőt óriási áldozatokat követel az, amikor bizonyos gyár készítményei eladat­lanul maradnak. Ezért a jövőben anyagilag is érdekeltté teszik a köz­szükségleti ipar vezetőit azért, meny­nyire kelendő cikkeket készít az irá­nyításuk alatt álló üzem. Kerületenként mintaüzleteket léte­sít a belkereskedelem, ahol figyelem­mel kísérik, milyen árucikkeket ke­resnek a lakosság egyes rétegei. Mind az üzlethálózatnak, mind a gyártásnak több gondot kell tehát a jövőben fordítania a lakosság szük­ségleteinek kielégítésére. A közel- I múltban bevezetett részletkölcsön rendszer bevált, meggyorsítja hazánk kiskereskedelmi forgalmát és egyút­tal a lakosság érdekeit is szolgálja. A jövőben az értékesítés e formájá­nak az eddiginél még nagyobb figyel­met kell szentelnünk. Feljegyezte: TÖTH MIHÁLY Üj televíziós tornyot helyeztek üzem­be Leningrádban. A 316 méteres to­rony a legmagasabbak közé tartozik Európában. (CTK — TASZSZ f elv.) A NEMZETI BIZOTTSÁGOK PANASZKÖNYVEIBŐL A dolgozók észrevételei, Javas­latai nagyban elősegítik a nemzeti bizottságok munkáját. Elintézésü­ket, kivizsgálásukat a nemzeti bi­zottságok azonban nem eléggé ru­galmasan valósítják meg, és sok­szor csak ímmel-ámmal. Pedig minden észrevétel figyelmet ér­demel. Bizonyltja ezt a kelet-szlo­vákiai kerületben beküldött 216 névtelen levél is, melyek 50 szá­zaléka igaz adatokat tartalmazott. Sajnos, a másik fele rágalom volt. Mint szerte az országban, a ke­let-szlovákiai kerületben is nagy gondot okoz a lakásprobléma. Az első félévben a kerület 277 lako­sa adott hangot elégedetlenségé­nek a lakásüggyel kapcsolatban. A nemzeti bizottságok felülvizs­gálták a sérelmeket és megállapí­tották, hogy 177 panasztevőnek teljesen igaza volt, s hogy a le­vélírók elégedetlensége nemcsak a lakáshiánynak tudható be, ha­nem a nemzeti bizottságok rossz lakáspolitikájának is. A nemzeti bizottságok munká­jára 181 személy tett panaszt, hat­vanhatan jogosan. Ján Pavlisko zá­vadkai lakós azért bírálta a HNB-t, hogy ügyét hónapok óta nem Inté­zi el, bár. erre már felkérte a közbiztonsági szerveket is. A ki­vizsgálás rámutatott az okokra. A HNB elnöke — rokoni szemszög­ből nézte a dolgokat — nem fog­lalkozott az üggyel, ezért a titkár sem merte napirendre tűzni, úgy­hogy mindketten szemet húnytak fölötte s Ján Pavlisko esetében a felsőbb szerveknek kellett döntést hozniuk. Sok panasz érkezik a nyugdíja­soktól is, akiknek az első félév­ben 331 panaszbeadványát tartot­ták nyilván a nemzeti bizottsá­gok. Igaz, túlnyomó többségükben panaszaik nincsenek megokolva. — Csupán 29 százaléka jogos — ami viszont arról tanúskodik, hogy a nyugdíjasok nem ismerik eléggé a törvényes előírásokat, s az illetékes, szervek nem ma­gyarázzák meg határozataikat, intézkedéseiket. A jobb és lelki­ismeretesebb munka nagyban csökkenthetné a nyugdíjasok pa­naszainak számát. Az év első felében a kerületben 2500 panaszt vettek kézhez a nem­zeti bizottságok különböző szer­vei. (Tavaly ugyanezen időszak­ban 3180-at.) Sokszor megtörténik, hogy a dolgozók Indokolatlanul a felsőbb szervekhez küldik panaszukat. Ez bizalmatlanságra vall és számos esetben késlelteti a sérelmek gyors orvoslását. így például a járási nemzeti bizottságokra érke­zett 1937 panasz közül 1017-et a felsőbb szervek, a szerkesztőségek továbbítottak kivizsgálás céljából. Ez a kivizsgálás pedig bizony nem kis időt igényelt. Hogy növekedjen a dolgozók bizalma, ez elsősorban a nemze­ti bizottságoktól függ. Alapos ki­vizsgálás ^nélkül egy panaszleve­let se tegyenek az irattárba. Ha ez így lesz, a nemzeti bizottsá­gok „panaszkönyveiben" a bírálat mellé dicsérő szó is kerül. B. N. A Liberec-Hanychovi Plastimat üzem mellett már második éve működik a korszerű üzemi tanoncközpont. Képünkön a tananeközpont korszerűen felszerelt esztergályos műhelyei láthatók, ahol a jövő szerszámkészítő­ket képezik ki. Viktor Nadrchal oktató mester Jifí Fejvalddal, az egyik másodéves tanonccal. (CK — J. Tachezy felvétele] A széniövesztás fejlődése Szlovákiában Bányáink dolgozói a bányászati év végén értékelték feladataik telje­sítését, amelyek főként a szénfejtés szakaszán nem csekélyek. A tüzelő­anyag-ipar feladata ma biztosítani a szénjövesztés növelését a meglevő termelőhelyek, tehát a barnaszénbá­nyák legnagyobb mérvű kihasználá­sával. A barnaszénbányákban a se­gédanyagok szükségessége, a munka­ráfordítás és a költségek a nyert kalóriaértékre átszámítva aránylag magasak. Az egyre fokozódó villanyáram­szükséglet és főként az energetikai mérleg helyzete az utóbbi két évben megköveteli, hogy minél nagyobb mennyiségű szilárd tüzelőanyagot nyerjünk helyi forrásainkból, elfo­gadható költséggel. A barnaszénjö­vesztés terén 1960-ban köztársasá­gunk a világ harmadik helyén állt, mindjárt a Német Demokratikus Köz­társaság és a Szovjetunió után. 1960­ban a jövesztésnek még teljes egyne­gyede mélybányákban folyt, ahol még mindig magas a munkaigényesség, s igen nehezek a fejtési feltételek. Természetes, hogy hazánkban egyre növelni fogjuk a barnaszén külszíni fejtését, amelynek 1980-ban az egész barnaszénjövesztés 93 százalékát kell elérnie. E fejtési módszer teljes mér­tékben érvényesülhet, mégpedig fő­ként az észak-csehországi külszíni bá­nyákban a gépesítés, a hatalmas kere­kes kotrógépek, szállítószalagok stb. alkalmazásával. A mélybányákban a jövésztést nagy termelőhelyekre kell összpontosíta­nunk, fokoznunk kell a bányászati munkák gépesítését és automatizálá­sát, meg kell javítanunk a jövesztési feltételeket és a munkabiztonságot. Ezáltal elérjük a jövesztés és a terme­lékenység növekedését is. Hisz az 1962. évi állapottal szemben a barna­szénjövesztésnek 1970-ig körülbelül egynegyedével (Szlovákiában a fejtés kétszeresére növekszik) kell emel­kednie, a villanyáram-termelést pedig háromnegyedével kell növelni. Ezek a feladatok semmiképpen sem cse­kélyek, ha figyelembe vesszük, hogy ebből milyen nagy feladatok hárulnak az építkezésre, a technológiai ellátás­ra és a munkaerőtoborzásra. E feladat igen sürgős a szlovákiai barnaszén­mélybányákban ls, ahol az utóbbi években a kedvezőtlen feltételek elle­nére jelentős sikereket értek el a jövesztés növelésében, a munkaterme­lékenység fokozásában és az üzemi költségek csökkentésében. Ennek el­lenére meg kell javítani a földtani ku­tatást és a rendeletek betartásával gondoskodni kell a munka biztonsá­gáról. Szlovákiában a szénbányászat fejlődését — főként az 1950—1963 közötti időszakot — hatékony beruhá­zási tevékenység jellemzi. Ebben az időszakban Novákyban három új lig­nitjövesztő üzem épült, egy korszerű barnaszénjövesztő üzem a kékkői szénbányák körzetében, kiépült a ke­leti tárna a Handlovai Nagybányá­ban és épülőfélben van az új, korszerű üzem, a Cígel Bánya. A legnagyobb tapasztalatokkal -rendelkező bányavállalat a Handlo­vai Nagybánya, Szlovákia legrégebbi bányavállalata. E bányában a legma­gasabb fokú a gépesítés, a falakon KSV—60— E kombájnnal fejtik a sze­net. A-fejtés 55 százalékát géppel vég­zik. A nagyobb fejtési költségeket és a szén mosásának költségeit kiegyen­súlyozza a szén jobb minősége. Érdekes Szlovákia legfiatalabb szénbányáinak, az úgynevezett dél­szlovákiai szénmedencében lévő pőto­ri, Kékkő melletti bányáknak a fejlő­dése. Eredetileg itt három kisüzem működött, ahonnan a kibányászott szenet teherautókon szállították a va­gonokba. A múlt évben üzembe he­lyezték a Dolina-bányát és megszün­tették a kis bányaüzemeket. E kor­szerű bánya felépítése teljesen meg­változtatta a körzet arculatát. Teljesen új alapokon oldották meg a nyitást, a fejtést, a föld alatti technológiát, va­lamint a szén osztályozását. E meden­cében a tervezés és az építés folya­mán első ízben oldották meg a vája­tok közelében lerakódott homok víz­telenítését. Prievidza mellett a bratislavai Bányatervező Vállalatban kidolgozott tervek alapján új korszerű üzem, a Cígel Bánya épül, ahol a legnagyobb mértékben felhasználták a jelenleg ismert technológiai berendezések, fejtési módszerek, nyitási módszerek és építőanyagok terén nyert tapasz­talatokat. Az új üzem fürdőhelyisé­gekkel, ruhatárakkal, hőerőművel, trolibusz szállítóberendezéssel és mellékvágánnyal rendelkezik, amely a prievidzai vasútállomással köti ösz­sze. A tüzelőanyagjövesztés fejlődését azonban nemcsak az új üzemek építé­se és a meglevők korszerűsítése biz­tosítja. Az építés folyamán elsősorban a munkaigényesség csökkentésére helyeznek súlyt, s nem feledkeznek meg a dolgozók szociális és kulturális igényeiről sem. A novákyl bányászok számára szép lakónegyed épült Prie­vidzán, korszerű szállodával, amely e napokban nyílik meg. A pötori bányá­szok részére új lakónegyed épült Veľ­ký Krtíšben. A bányaközpontokban szakmai tanulóhelyek és internátusos ipariskolák épülnek, a bányászati fő­iskola távtanulói számára konzultá­ciós központ áll rendelkezésre. A szak­mai tanulóhelyeken és iskolákban fia­tal szakemberek, bányatechnikusok nevelkednek. A gépesítés bevezetésén és a bányamunkák megkönnyítésén kívül intézkedések történnek a bányászmun­ka biztonságának és kultúrájának nö­velésére. Főként a bányalevegő meg­javításáról, jobb világításról, az em­berek munkahelyre való szállításáról, a munkasegédeszközök fertőtleníté"­ről és javításáról van szó. Valamennyi üzemben a régi, ideiglenes és meg nem felelő épületeket korszerű mos­dókkal, kötözőhelyiségekkel helyette­sítették. Az üzemek korszerű diszpé­cser-berendezéssel rendelkeznek, min­den munkahelyre idejében eljuttatják a vezető dolgozó utasítását. Az utóbbi időben előtérbe lép a bányák, a mun­kahelyek jobb világításának jelentő­sége. A jó világítás megteremti a fel­tételeket a munka megjavításához, csökkenti a bányászok elfáradását, lehetővé teszi a munkahelyek és a folyosók jobb rendbentartását. Ezáltal növekszik a munka biztonsága és a munkatelješítmény. A bányászmunka higiéniája, biztonsága és kultúrája növelésénél fontos feladat a por el­leni harc. Az eddigi leghatékonyabb eszköz a vízöblítés és a por felszívása a szén szállításánál. Mindezeket a kérdéseket,, ame­lyek szorosan összefüggnek a bányák dolgozói munkafeltételeinek megjaví­tásával, komplex módon kell megol­dani minden szakaszon. Ha teljesíteni akarjuk a feladatokat, amelyekről e cikk elején beszéltünk, s amelyek fő­ként a szlovákiai barnaszénbányák­ban fontosak, a műszaki fejlesztéssel együtt gondoskodni kell a bányász­munka biztonságáról, higiéniájáról és kultúrájáról. PB Nyugat-berlini vendégek (CTK) — 850 fiatal nyugat-berlini, akik a CSISZ KB utazási osztályának meghívására jöttek hazánkba, Lidicé­be látogattak, ahol koszorút helyez­tek a lidicei vértanúk emlékműbére. Marié Jarošovának, a lidicei HNB el­nökének és Alfn.d Leiznek, a Falken nyugat-berlini ifjúsági szervezet el­nökének beszéde után a nyugat-ber­lini fiatalok rózsabokrot adtak át ajándékul a Lidicei Béke- és Barátság Kertje részére. ÜJ SZŐ 4 * 1983. október 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom