Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-27 / 297. szám, vasárnap

Ezt is a Nagy Október hozta A szovjet lakáskultúra fejlődéséről w////wy- £ Egy-egy ország lakossága életszínvonalának érté­§ kelésekor mindig lényeges tényezőként emlegetik a ^ lakásviszonyokat. Érthető ls ez, mert az egyén, vagy * • család Jóléte Jelentős mértékben éppen a lakás ^ méreteitől, minőségétől függ. EzerkilencszáztizenhétbeD a cári rendszer a lakás­> kultúra szempontjából is szomorú örökséget hagyott s az új szovjet államra Az orosz birodalom legnagyobb § Városaiban — Pétervárott és Moszkvában — uralkodó % lakásviszonyokat a századforduló utáni első évtized­pwAw//////«ai|r///a I7/W//////Ä , ben is rendszerint ezzel a jelzővel illették: ázsiai állapotok. Valóban, a lakosság döntó többsége ósdi faházakban, zsúfolt lakásokban lakott. Az 1913-as statisztika szerint a két város házainak több mint 65 százaléka fából épült. Az ország többi részében is hasonlóak voltak a lakásviszonyok, nem is beszélve a falvak lakosságának nyomorúságos sárkunyhólról. A szovjet építőipar eredményeiről olvasva az em­bernek akaratlanul is ezek az adatok jutnak az eszé­be. Egy kis történelem lyeknek helyén a forradalom előtt dolgozók leszámítása után), akkor ls 'A hatalom átvétele után a bolsevik taJga volL A S z° vjetunló először Mag- 7-8 hektár termőterület megművelé­párt vezet^éee csakhamar határnál nl t°S° rsz k felépítésével ejtette ámu- se jut egy-egy dolgozóra. Ennek az ^SSTS^SS^ÍSSSÍ ú atba a Világ0 t- Ma 15 ép ü» lnek azo n" eléggé n aSV területnek a megmflvelé­sľra Kezdetben ezf főleg ľ nľgyúri , ú] "Mapitogorszkok", de ezek se is megoldható azonban még akkor paloták lakáscélokra való fplhasrná létesítése már annyira természetesen ls, ha a jövőben az ország mezőgaz­lásával érték el de ez nem hozott £ velejárójává vált a szovjet rendszer- dasága egyre intenzívebbé válik, mert nem ľs hozhaľott döntővVozásokaí n6 k' hogy SZinte egylk naprő1 a m ň" a szo v' et ipar évrő1 évr e tökéletesebb Leíľln maga fs az épXzés me«vor- Slkra n8p,rendre térünk az ú! váro- talajművelő eszközöket ad a mezőgaz­sitásában látta « lak£fe««Mnwvp sok éP ítésgve I összefüggő hírek felett, daságnak. A hatalmas határt - tor­zé tő utat Áz én tésLk mlndlár a Különösen a kelet l területeken - az mészetesen - nem egy gazdasági polgárháború csatazatának elülte után Angara és a ' e nV iS Ml vidékén foly- központból müvelik meg, hanem a edd!g soha 'nem látott fetadatot kX nak m0St nagy éP Itkezése k- °1 á s" földterület különböző pontjain több tak: a doľgozó tľmegeknek Ôľ só ó" Ttä^T 'Vf termelési központot létesítenek. A kol­jó lakásokat kell építeni Az ipari ÚJ lakáso k százezreire is szükség van. hoz dolgozói azonban egy helyen ­központokban még m a is'láthatók a A szo v!et építészek tudományos az agrárvároskában - laknak majd, mai szemnek már elavultnak tetsző a' aPon, alapos tanulmányok után ké- mert a várostervezők a dolgozók munkásházak, amelyek magukon vl- szltlk az új városok terveit, illetve a munkába szállításáról ls gondosl^od selik az akkori Irányzat — a konstruk- má r meglevő régebbi városok fejlesz- nak, tivizmus — minden jelét. Ez az irány- tés ! tervét. A városi lakótelepek alap­zat minden hibája ellenére is jelen- l át a z 1000—2000 ember befogadására tős eredményeket ért el: lényegesen alkalmas háztömbök képezik. Ennek megjavította a szovjet dolgozók la- keretében a közellátás szempontjából kásviszonyait. Amit nálunk is érdemes lenne meghonosítani Hazánkban, gondolja bizonyára az csak az alapvető üzlethálózatot építik A második ötéves tervtől kezdve k l' A 6000—12 000 lakost számláló olvasó, mások a körülmények, mint egészen az ötvenes évek elejéig az Jgg" XtaSľľÄk Ä 8 Sz0 V' etUn,6ta n' ml nem ml n ba, már teljes üzlethálózattal és kul' ún. új-klasszicista törekvések jellem­zik a szovjet lakásépítkezést. A sok- "„;,~ szor öncélú díszítő elemek nem egy ^ ecothon ioiont«=o„ mo„Hot,„t t fsi, » Két-három mlkroraionból tevődnek kultúra színvonalának emelésére siet hettek. Hárommilió lakás évente Ez a statisztikai adat önmagában nem sokat mond. De ha egy kis szá denben követhetjük a baráti ország építőit. esetben ielentősen megdrágították a Iga z' Csehszlovákiában már nincse lakáséDÍtkezést de eTnek ellenére ls össze a 30-50 000 lakosú körzetek, nek lakatlan területek, ahol új váro­ri™ ILI Ennek keretében már színházak, sokat építhetnénk. Szűzföldjeink sin nagy fe lődésen ment keresztül ezek- , .„.„„,. , , , , ' ben az években a szovjet építőipar, ^angytsrsenyt.érinek is épaine>k hogy csenek, hogy oda úgynevezett szput­Igaz, a második világháború e téren az 1,1 alk6 k kultúrlgényelről is gon- „yikvárosokat varázsolnánk, mint is mérhetetlen károkat okozott, mert aosKo al anal {- ahogy azt a Szovjetunióban teszik, a lakások számának háború előtti A szovjet építőipari szakemberek Ebben hiába is akarnánk a hatalmas színvonalát a Szovjetunióban az újjá- véleménye szerint az emberi szerve- orszá g példáját követni. fá Pk t éelér kn, retében 196 3" bf m ^ Äéľ'sľemponľjábó/'a ^ a termőfölddel való takarékos­4 oroH^ánvoUot 200-300 000 lakosú városok a legelő- kodásban Ideje lenne már utánoznunk azonban f aklsémtkezésben lt ľxx "yösebbek. A jövő egy-egy Ilyen vá- a Szovjetuniót. Mert annak ellenére, kongresszus után totSrtVswvtotrt rosa m a' d néhá nV körzetből áll, me- hogy ott jó néhányszor több termő­országa/ľleg t ehe fségesebb építésze k ffi^J 1^"l^f/ £öld eslk eg y" eg y mint ná­a nagy kongresszus utáni időszakban " g g£ zol d »*«»*'« lun k- egyrészt éppen a szántóterü­tudásuk teljes fegyvertárával a lakás- 6 1 g Ä* liľkôzeTbb hozzá^ a fe" let m eS 5rzés e érdekében építenek fa­—— —- mésze^hez ľzfkbľn a váSban - lun , s többemeletes lakóházakat Es mondják a szovjet építészek - nem esy e s "krajnai városokban - például lesznek a régi, rossz értelemben vett Kijevben is — az eddig mocsaras vá­külvárosok, ahol nem éppen kellemes rosrészeket ls lakhatóvá teszik. Oda körülmények között éltek az ipari is néhányemeletes házakat építenek, dolgozók. A város bármelyik részén ahol régebben csak nád termett és ml tá s ľ"végz U nk,' "akkor' csodál a tos dö"í- hasonló szintű lesz a kulturális élet. béká k tanyáztak. A szovjet építészek gok derülnek ki. Ha a hárommilliót a^ 0S5í e x Sflrzľtek kidolgoztak egy m6dszer t " az ú n" (19fi0-ban ugyanis ennyi lakást épí- gľ^' ° "ľ te r v e 2 e 11 k^énľté sőve 1 é rľkeí l ni Gkciózá s módszerét -, melynek se­tettek a Szovjetunióban) megszoroz- előre eltervezett kiepitesevei erik ei gItségével a mocsara s területek föld­zuk 4,5-tel (a családtagok átlagos szá- ^jetun onan szilárddá, lakásépítésre alkal­íľeľdve'a'vnág ruÄ között sem =l!ľľe£ ^ ^,t tenni. Ezekkel és hason­gában minden évben annyi lakás sitenl a régi építkezési módszerekkel. 1 0 eljárásokkal jó néhány ezer hek­épül, hogy azokba hazánk egész la- Ezért szerte az országban százával tár termőföldet mentenek meg éven­koss'ágát — csaknem 14 millió embert működnek már ma is panelgyárak, te a szovjet építőipari dolgozók. Pe — kényelmesen el lehetne helyezni. Csak ezek segítségével tudnak a szov- dig — ezt még egyszer le kell szö Ha a szovjet lakásépítés ütemét Jet építők naponta több mint 8000 la- gez ni _ a Szovjetunióban ma még összhasonlltjuk a legjelentősebb eu- kás t gyártani. Igen, gyártan mert el é termőföld áll a földművelők rópal tőkés'országok lakásépítésével, ľszÄ^oľôs értei' rendelkezésére. De ők már bizonyéra • * ír,.„„., Horninou ti nem a gyárakban a sző szoros ertei- , , , szintén érdekes dolgok• derWnek kl S n y agyüze mi „lódon készítik a a holnapra is gondolnak. Európa 17 tőkés országában — a leg- sr lak-scnu ml nfí nagyobbakat ls beleértve - 1960-ban lakásokat. 3-milliókétszázezer lakást építettek. , , Ugyanebben az esztendőben a Szovjet- ralu helyett agrarvaros unióban nem kevesebb mint három- A ng pgaz (iaság más ágazatainak millió család költözött új lakásba. Az f e ji es zté sével összhangban a mezőgaz­idén pedig már a 3,2 milliót ls meg- daság l termelés fellendítésével és ez- , haladja az ebben az országban épített zel kapcs oi a tban a falusi lakáskultúra lete s fejlődésen ment keresztül a lakások száma. állandó javításával is sokat törődnek szovjet építőipar. Fényes bizonyítékai Ezeket az eredményeket már e 1 - a Szovjetunióban. A lakásépítéssel ennek az orsz ág legkülönbözőbb ré­érték a Szovjetunióban. Mondjunk fo gi ai koz ö legkiválóbb tudományos ® z e' n épült úí vá rosok, új lakótele­el most arról ls egyet-mást, hogy a d oi goz6k egy CS Oportja kizárólag az p T- M" távlati tervek szerint ajövőbenho- mezőgazdasági települések @aammm»mm» I s 3 n h aso n lók é^p e n 'az Ä 'élesítésének kérdéseive. fog,alkozik. most is hasonlítsuk össze a szovjet Moszkva mellett - körülbelül 100 ki­távlatokat a tizenhét európai tőkés lométerre a fővárostól — már épül ország távlataival. a „Kommunizmus hajnala" kolhoz Az eddig fejlődési ütemet figyelem- lakótelepe. A mezőgazdasági város­be véve a tizenhét országban 1960— kában — mert falunak már nem ne­1970 között legfeljebb 34 millió új vezhetjük ezt a helységet — 2—3 lakás felépítése várható. (Ezekben az ern ei ete s lakóházakat építenek a dol­országokban 1960-tól a legtöbb eset- zfiknak Az arán yi ag kt s területet b? Tľ! 6 \ r/T a\Zn Ezzel szem- 'génylő városban azonban nemcsak Sí aZSes SÍK XS család, lakások, hanem szállodasze­távlati terv szerint egy évtized alatt rfl lakóházak Is vannak a nőtlen a Szovjetunióban 36 millió lakást épí- kolhoztagok és a gyermektelen házas­tenek. Az 1970—1980 közötti tíz esz- párok részére, ahol azok teljes ellá­tendőre pedig legkevesebb 50 millió tást kapnak. A kulturális igények és lakás építésével számolnak a szovje- a lakosság más követelményeinek ki­tek országában. Ez azt jelenti, hogy elégítését szolgáló városkát Itt, a legközelebbi 15—17 év alatt min- Moszkva környékén 7-8000 lakosra den szovjet család teljesen új lakásba tervezik. Az itteni körülményeknek Ami az új lakások minőségét Illeti, építőink ebben is példát vehetnének a szovjet elvtársaktól. Az Októberi Forradalom óta szédü­költözhet. Új városok tucatjai Ha a Szovjetunió térképét összeha sonlítjuk a cári Oroszország térképé vei, szintén meglepő dolgokat fede ez felel meg. A szűzföldeken ls folyik a munka az Itt létesítendő állandó lakótelepek felépítésén. Nem kevesebb, mint 70— 80 000 hektáros lesz egy-egy llyen, körülbelül 20 000 lakosú agrárváros határa. Számításba véve, hogy ebből A brnói Ingstav vállalat dolgozói­nak a dyjei duzzasztógát építésének alapzatába öt és fél ezer köbméter betont kell lerakniok. A duzzasztó­gát ivóvfztárolót képez majd Znoj­mo város és környéke részére. Ké­pünkön a Dyje folyó romantikus zürík fel. '[6 néhány tucat olyan vá- a 20 000 emberből körülbelül tízezer völgye látható, ahol a duzzasztógát rost — és nem is akármilyen klsvá- produktív dolgozó lesz (a gyerekek, épül. rost — találunk a Szovjetunióban, me- öregek és más munkaszakaszokon (CTK — Bican felvétele) Z ÜLŐ g2g|EVELOK Szépítés nélkül o napközikről AZ ISKOLÁK MELLETT MOkOdO BÁRMILYEN KEDVEZŐEK Is azon­napközi otthonok iránt állandóan ban a napközi otthon lehetőségei, fokozódnak az Igények. Egyrészt minden kárba vész, ha nem áll meg­azért, mert évről évre több édes- felelő nevelő a napközi élén. Sajnos, anya kapcsolódik be e termelőmun- a pillanatnyi helyzet azt mutatja, kába, másrészt ezért, mert jelenleg hogy ez elmúlt tanévben a napközis — bár szép számmal találhatunk ki- nevelők 36,5 százalékának nem volt vételt — a napközi otthonok általá- szakképesítése. Ebben az ls szerepet ban még nem állnak hivatásuk ma- játszott, hogy az iskolákban mutatko­gaslatán. zó tanítóhiány pótlására sok helyütt Szlovákiában 1962. szeptemberé- a napköziben dolgozó tanítókat von­ben — újabb statisztikai adatok ták be. Mondanunk sem kell, hogy még nem állnak rendelkezésre — legtöbbjük szívesen vette az áthelye­491 528 gyermek Járt ez alapfokú zést, mert még elég gyakori az a kilencéves iskolák I.—V. osztályai- nézet, hogy a napközis nevelő mun­ba. Közülük 196 832 gyermek édes- kája alacsonyabb rendű, no meg a anyja állt munkaviszonyban. Az is- munkaidő és a fizetés is a tanítónak kólák mellett működő napközi ott- kedvez. honokban azonban mindössze 31080 A napközi otthon egyre nagyobb' tanuló nyert elhelyezést. Az alapfo- jelentőséget nyer, évről évre több kú kilencéves Iskolák mellett ösz- gyermeket bízunk rá az ott dolgozó szesen 425 napközi otthon működött, nevelőkre, tehát mind nagyobb köve­971 osztállyal. Egy osztályba egy telmények hárulnak rájuk. Ezért az nevelőre 30 tanuló Jut. Ha figyelem- Iskola igazgatósága és a szülők ré­be vesszük a felsőbb VI.—IX. évfo- széről egyaránt támogatásra szorul­lyamok tanulóit is, akiknek iskolán nak. kívüli nevelése az Iskolai klubok A dolgozó anyák gyermekeinek ls­feladata lenne, akkor a következő kólán kívüli nevelése közügyl Alla­kép tárul elénk: az alapfokú ki- mun-k ls így tekint erre a kérdésre, lenoéves Iskolák tanulói közül fontosnak tartva, hogy ezek a gyer­327 866 dolgozó anya gyermeke, mekek ls megkapják a Jövő építésé­akik az Iskolai oktatás után fel- hez szükséges alapokat. Ezért gon­ügyeletre, irányításra, szervezett el- doskodott róla, hogy mielőbb szak­foglaltságra szorulnának. Az adott- képzett nevelőgárda kerüljön a gyer­ságok révén azonban a napközi ott- mekek mellé. A napközis nevelőnek honokban és iskolai klubokban ugyanis másféle tudásra van szüksé­mlndössze 10 százalék részesülhet ge, mint az Iskolai oktatónak. Több gondoskodásban. lélektani, világnézeti ismeretet kell S hogy ez mit jelent, ahhoz nem szereznie, több irányú foglalatosság­szükséges bővebb magyarázat. Vala- hoz kell értenie. Mindezt a követei­mennyien lói Ismerjük ezeket a ményt figyelembe véve az idei tanév­gyermekeket, akik kulccsal a nya- hen a modrai, lévai, Turőianské Tep­kukban ténferegnek az utcákon, fo- lic e-l, losonci, prešovi és levoőai óvó-, ciznak az országúton stb. Fésületle- nőképzők mellett megnyitották a nek, ápolatlanok, már lekopott ró- négyéves, érettségivel végződő, nap­luk az anyai kéz reggeli gondosko- közis és intézeti nevelőképző első dása. Csak estefelé mennek haza, évfolyamát. Ez azonban csak az első mert a nyakukban lógó kulcs ugyan lépés. Utána arra is szükség lesz, nyitja az otthon ajtaját, de ez üres hogy ezek a nevelők főiskolai szín­lakás nem hat az otthon vonzereje- vonalon ls folytathassák majd tanul­jével. mányalkat. Mikor mindezt megállapítjuk, le AZ ISKOLA- ÉS KULTURÁLIS kell szögeznünk, hogy a felszabadu- "GYEK Minisztériuma újabb rendele­lás előtti években a napközi otthon, |et adott ki a napközi otthonok szer­mi,,. vezésere és tevékenységére vonatko­mint intézmény Ismeretlen fogalom z6a n_ amely 196 3 szeptember 1-én lé­volt nálunk. A kapitalista társada- pett életb e. Ez a rend ei et azonkí Vül, lomban az uralkodó osztályt vég- hogy előírja a napközi elhelyezésé­képp nem érdekelte, hogy neveli fel hez szükséges feltételeket, a tanulás­a dolgozó munkásasszony gyerme- hoz, Játszáshoz, testneveléshez, szó­kelt. Csak 1945 óta, Illetve amióta a rakozáshoz kívánatos felszerelés biz­dolgozó nép vette kezébe az ország tosítását, az Itt működő nevelők tevé­Irányitását, azóta került napirendre kenyégének irányvonalát, — leszöge­ez a probléma. Vitán felül áll, hogy i s- h oSV « napközi otthon az az azóta eltelt néhánv év eredmé- lskola szerves rész e- melynek munká­az azóta elte t néhány év eredme- jáért a z , skoIa lgazgatö]a éppúg y nyel^ Is ez állam ^nagyfokú gondos- feIelöSi ml n, az oktatás i tevékenysé­gért. A napközi otthonok tevékeny­kodásáról tanúskodnak. Az Iskolai napközi otthonok te rén szerzett eddigi tapasztalatok ségét ugyanakkor hatékonyan segít­hetik a tantestületek is. És ez indo­azonban azt mutatják, hogy mind a kolt i s (érdekkörök, korrepetálás nemzeti bizottságok, mind az Is- st b-)­kólák felelős vezetői kissé mostohán Nagyon sokat tehet az Igazgató kezelik ezt a kérdést. Arról van anna k, érdekében, hogy az iskola és szó, hogy a napközi otthon tévé- • m'" él s z"? s a>? b egységgé , „ . , , . , ötvözöd ék, hisz a cél végeredmény­kenységéhez elsősorban helyiségek- ^ a z/ h' a nevelés e| é £ re van szükség. Márpedig a régi Is- gye n_ kolaépületekben Ilyen helyiségekkel TOVÁBBI LÉPÉST JELENT ezen a nem számoltak. Sokkal szomorúbb térelli hogy az [d e, tanév kezdetén azonban, hogy az új iskolák építé- néhány iskolában — ahol a feltéte­sénél ls megfeledkeznek a napkö- lek megfelelőek voltak — rögtön ziről, vagy ha gondolnak ls rá, nem szeptember elején külön napközis elég körültekintően. Bratislavában osztályokat létesítettek. Ahol párhu­például a Vazová utcai ragyogó, új zamo s osztályokat nyitottak, a nap­iskolában van ugyan napközi ott- közis gyermekeket egy osztályba osz­Arr, . ív Ao \r „„.<1,,^, tan,, tották be. Ezen osztályok tanítói és , h° n' a I V" f V\ oszt á^° s - a MP közI S " evelők között ez által lók számára már nincs hely, őket még szorosabb eg yu ttműködés vált nem vették fel. Krasňanyban meg- lehetővé. A rövid két hónapi tapasz­nyílt az új iskola, — de a napközit talat azt bizonyítja, hogy a tanítók, egy közeli üzlethelyiségben kellett a napközis nevelők, a szülők és a elhelyezni. Ezzel szemben kiválóan Pionír-szervezet nevelő tevékenysége oldották meg a napközi otthon kér- egységesítésének megtaláltuk a for­dését a prlevozi új kísérleti lskolá- x Ez az az al aP> amelyből idő­ba n vei áttérhetünk az olyan Iskolatípus­ra, amely egésznapos gondoskodást A HELYISÉGHIÁNY TEHÁT az biztosit a dolgozó szülők gyermekei egylk égető probléma, melynek számára, megoldása nem tűr halogatást. Mert Ne m közömbös számunkra, hogy a ahol létezik is napközi, de egy he- gyermekek hol, s mivel töltik idejü­lyiségben 2-3 osztály zsúfolódik, k e h t' a™ I g ® zülei k dolgoznak Nem •• Z^rr, „í,!,..,,^ ,Á Ieh et közömbös ez a dunaszerdahelyi ott nem várhatunk Jó eredménye- )árást>a n ^ ahol a doIgQZÓ szül ö y k ke t' Ezek a gyermekmegőrző gyermekeinek mindössze 2,8 száza­szerepét tölthetik be, nem juthatnak ]ékáróli az érsekújvár l , árásban 1> 3 az otthon színvonalára és ilyen kö- százalékáról, a komáromi járásban rülmények között a legmagasztosabb 3 8 százalékáról gondoskodnak a nevelési törekvések is kárba vesz- napközi otthonok. n6 k" t „ TISZTÁBAN VAGYUNK VELE, hogy A nemzeti bizottság, a szülői mun- ezt a problémát sem lehet egyik nap­kaközösség és az Iskola vezetősége ről a másikra megoldani. De ha a sokat Javíthatnak ezen a helyzeten, nemzeti bizottságok, az Iskolák lgaz­Nagyobb beruházás mellőzésével is gatóságal, a pedagógusok és a nap­akad megoldás, C9ak keresni kell. közis nevelők, a védnökségi üzemek Minden községben, városban találha- és a szülői munkaközösségek egybe­tó olyan helyiség — például művelő- vetik Igyekezetüket, megtalálják a désl otthon, kultúrház, klubbhelylség módját annak, hogy minden nagyobb stb., — melyet nappal erre a cél- anyagi befektetés nélkül olyan nap­ra Igénybe lehetne venni, s este még közit teremtsenek a gyermekeknek, mindig betölthetné eredeti hivatását, amely valóban otthonuk lesz és de­Vagy a „Z"-akció keretében önsegé- rűs környezetben biztosltja fejlődé­lyes alapon is lehetne napközit épí- süket. tenl. SKALINA KATALIN 1963. október 27. * Oj SZÖ 5 »

Next

/
Oldalképek
Tartalom