Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-24 / 294. szám, csütörtök

A kölcsönös segítségnyújtás jegyében (Folytatás az 1. oldalról) jelentését a KGST tagállamainak és szerveinek tevékenységéről az 1964— 1965-ös időszakra vonatkozó alapvető beruházási tervek egyeztetésében. Ebben a kérdésben határozatot foga­dott el és intézkedéseket Javasolt az 1966—1970. évi tervek előkészítésére és egyeztetésére. A végrehajtó bizottság megtárgyal­ta a gazdasági, tudományos-műszaki együttműködés legfontosabb kérdé­seit, amelyeket a KGST bizottságai dolgoztak fel. Megtárgyalták a KGST­tagállamokban ez idő szerint csekély mennyiségben, vagy egyáltalán nem gyártott berendezések szükségletel­nek kielégítésére vonatkozó Javasla­tokat. Továbbá megtárgyalták a trak­torok és mezőgazdasági gépek gyár­tásának növeléséről tett javaslatot a KGST-tagállamainak 1964—65-ös évi szükségletel alapján, valamint a KGST-tagállamok hengerelt árú, szür­ke öntvény és acélcső s/ükségletének kielégítéséről tett javaslatot. A végrehajtó bizottság megtárgyalta a közlekedési állandó bizottság jelen­tését a végrehajtó bizottságnak a kö­zös vasúti teherkocsipark megterem­téséről hozott határozata teljesítésé ről, valamint a kőolaj- és gázipari bizottság Jelentését arról, hogyan teljesítik a végrehajtó bizottság ha­tározatát a kenőolajok gyártásáról. Csehszlovák—magyar egyezmény a közlekedésről és az atomerő béké. felhasználásáról Budapest (CTK) — Budapesten cseh­szlovák čs magyar kormányküldöttségek vezetői egyezményt írtak alá a két or­szág közötti vasúti forgalomról. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy mind­két fél kölcsönös megegyezés után a szükség szerint alakithassa ki a két ország között lebonyolítandó vasúti for­galmat. Az egyezmény továbbá megszab­ja a határállomások forgalmára, vala­mint az utas- és áruszállítás kölcsönös elszámolására vonatkozó szabályokat. Budapest (CTK) — Tegnap Budapesten ä csehszlovák atomenergia bizottság és a Magyar Népköztársaság atomenergia bizottsága képviselői František Píšek, budapesti nagykövetünk jelenlétében egyezményt írt alá az atomenergia bé­kés felhasználásáról. Csehszlovák rész­ről Jan Neuman mérnök, a csehszlovák atomenergia bizottság elnöke, magyar részről {ánossy Lajos akadémikus, az atomenergia bizottság alelnöke írta alá az egyezményt. Az egyezmény értelmében a két ország együttműködik az izotópok felhasználá­sa, az atomfizika reaktor-technika, rádió­kémia, sugárzás elleni védelem, nukleá­ris berendezések gyártása és fejlesztése terén. Az együttműködés keretén belül szakembereket cserélnek ki, kölcsönö­sen átveszik egymás tapasztalatait. A végrehajtó bizottság Jóváhagyta az 196^- évi munkatervét, melynek értelmében konkrét intézkedéseket tesznek a KGST-tagállamok nemzet­gazdasága fejlődésének és tervelnek összehangolására, a termelés szako­sítására és a kooperációra, valamint gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés más kérdéseire vonat­kozóan. A végrehajtó bizottság ülése ba­ráti, a teljes kölcsönös megértés szel­lemében zajlott, le. 1964-ben megkezdi munkáját a KGST bankja Aláírták a nemzetközi rubelelszámolásokról és a gazdasági együttműködés nemzetközi bankjának létesítéséről szóló egyezményt Moszkva (CTK) — 1963. október 22-én Moszkvában egyezményt írtak alá a nemzetközi rubelelszámolások­ról, valamint a gazdasági együttmű­ködés nemzetközi bankjának létesíté­séről. A kormányok megbízásából a KGST végrehajtó bizottságának 9. ülésén résztvevő küldöttek írták alá az egyezményt. Az egyezmény értelmében a szerző­dő felek 1964. január 1-től az áruke­reskedelmet átszámítási rubelben fog­ják eszközölni. Az átszámítási rubel aranyfedezete 0,987 412 gramm tiszta arany. A szerződő felek mindegyike a ke­reskedelmi egyezmények megkötésé­nél biztosítja, haay minden naptári évben a bevételek és kifizetések mér­legét átszámítási rubelben fogja ösz­szegezni a többi szerződő féllel együtt. A szerződő felek nemzetgazdaságá­nak fejlődése és a gazdasági együtt­működés kiszélesítése, valamint a többi országgal folytatott együttmű­ködés érdekében megalakítják a gaz­dasági együttműködés nemzetközi bankját. A bank székhelye Moszkva. A bank tagjai a szerződő felek. A bank tevékenységét az egyezmény­nyel és az alapszabályzattal összhang­ban folytatja. Az alapszabályzat az egyezmény elválaszthatatlan része. A banknak az a feladata, hogy sok­oldalú elszámolásokat átszámítási ru­belben eszközöljön, a szerződő felek külkereskedelmi pénzügyi műveletel számára hitelt nyújtson, szabad pénz­ügyi eszközöket nyerjen és helyezzen el átszámítási rubelben, a folyószám­lákra és betétekre aranyat, valamint konvertábllis és más valutákat sze­rezzen olyan államok számára, ame­lyek a bank tagjai, más államoktól is. A bank az illetékes országok uta­sítására különféle építkezések és ipa­ri vállalatok átépítését pénzelheti, vagy hitelt nyújthat számukra. A bank olyan országokkal Is végezhet elszá­molást átszámítási rubelben, melyek nem tagjai az egyezménynek. A bank tevékenységét az államok teljes egyenjogúsága és önrendelkezé­sének figyelembe vételével végzi. A bank tanácséban valamennyi tag­állam képviselve van, minden állam egy szavazattal rendelkezik a tőkéhez való hozzájárulás nagyságától függet­lenül. A tanács határozatai csak ak­kor lépnek érvénybe, ha a határoza­tot a tanács tagjai egyhangúlag jóvá­hagyják. A szerződő felek beleegyezésével más országok is csatlakozhatnak az egyezményhez, melyek egyetértenek az egyezmény céljaival ós elveivel, valamint magukra vállalják az egyez­ményből és a bank alapszabályzatá­ból rájuk háruló kötelezettségeket. Az átszámítási rubelben eszközölt sokoldalú elszámolásokról és a gaz­dasági együttműködés nemzetközi bankjának létesítéséről szóló egyez­mény ratifikálás után lép érvénybe. AZ ALGÉRIAI — MAROKKÓI VISZÁLYT oldják meg az Afrikai Alapokmány szellemében Algéria afrikai külügyminiszteri találkozót javasol Buteflika sajtóértekezlete Algír (CTK) — Buteflika algériai külügyminiszter keddi sajtóértekezle­tén kijelentette, hogy az algériai kor­mány újból arra szólít fel, hogy a határkonfliktus megoldására hívják össze az Afrikai Egységszervezet kül­ügyminisztereinek rendkívüli értekez­letét. Az algériai kormány helyesli Hailé Szelasszié etiópiai császárnak, az al­gériai elnök és a marokkói király találkozójára tett javaslatát. Eddig nem egyeztek meg az értekezlet szín­helyén. Algéria valamelyik afrikai fő­várost, vagy semleges európai or­szág fővárosát ajánlotta. Marokkó ezzel szemben Gibraltárt, Malagát, vagy Sevillát javasolta. Buteflika sajtóértekezlete elején ki­jelentette: „Igyekezetünk, hogy az algériai—marokkói viszályt békés úton oldjuk meg, Marokkó azon felté­telébe ütközött, hogy fegyveres egy­ségeit algériai megszállt területen akarja hagyni. Emiatt nem szüntethet­tük be a harcot és a vér tovább folyik. Ennek ellenére továbbra ls hajlandók vagyunk a tárgyalásra. A tárgyalást félbeszakítottnak és nem lezártnak tekintjük." Az újságírók kérdésére Buteflika azt mondta, hogy ezt az értekezletet New Yorkban lehetne megtartani, te­kintettel arra, hogy az afrikai orszá­gok külügyminisztereinek többsége ez Időben New Yorkban tartózkodik az ENSZ közgyűlésén. Ismét fellángoltak a harcok Algír (CTK) — Az AP hírügynök­ség jelentése szerint az algériai—ma­rokkói határon október 23-án ismét fellángoltak a harcok. Az algériai saj­tó és rádió közlése szerint a harcok színhelyére újabb katonai erősítése­ket küldenek. , Buteflika algériai külügyminiszter táviratban fordult az Afrikai Egység­szervezet tagállamainak külügymi­nisztereihez. putefllka az Afrikai Egységszervezet külügyminiszterei rendkívüli ülésének összehívására szó­lít fel. Sajtóvélemények Algír (CTK) — Az algériai sajtó Buteflika külügyminiszter sajtóérte­kezletével foglalkozik A Peuple, az FLN lapja kommen­i tárjában ezt írja: „Ma már senki sem kételkedhetik a marokkói királyi kor mány valódi szándékaiban. Az, hogy visszautasították a részvételt az Arab Liga rendkívüli ülésén és figyelmen kívül hagynak minden ajánlatot, mely az agresszió felszámolását Javasolja, meggyőzően bizonyítja a rabati kor­mány számításait és szándékait." „A marokkói királyi csapatok ka­tonái megtagadják a harcot algériai testvéreik ellen. Ezért letartóztatják, és a tisztek hidegvérűen agyonlövik őket." Az Alger Republicain kommentár­jában ezt írja: „Már tíz napja folyik a harc Hasi Bejda és Tinjoube kör­nyékén. Már nem Is határincidensről van sző. Nem túlzás, ha úgy véljük, hogy II. Hasszán háborúba akarja rán­tani a két országot. Az Addis Ababa-i alapokmány a legalkalmasabb keret a probléma békés megoldására. Az Addis Ababa-i értekezlet óta a marokkói agresszió az első konflik­tus az Afrikai Egységszervezet két tagállama között. Most dől el, mi­lyen hatékony ez a szervezet. Afri­kában több határvonal vitás és ezek a jövőben szintén konfliktushoz ve­zetnének. így tehát az Afrikai Egy­ségszervezet álláspontja az algériai­marokkói konfliktusban nagy jelen­tőségű a többi tagállam közti kap­csolatokra ls. Hailé Szelasszié Tuniszban Algír (CTK) — Hailé Szelasszié, etiópiai császár szerdán az algíri re­pülőtérről Tuniszba utazott. A repülő­téren Ahmad Ben Bella algériai el­nök, az algériai kormány tagjai és a diplomáciai testület búcsúzott az etió­piai császártól. Az EAK támogatja Algéria népét Kairó (TASZSZ) — Nasszer elnök kedden beszédet mondott a Jemenből hazatért egyiptomi egységek, dísz­szemléjén. Beszédében rámutatott, hogy az EAK erőfeszítéseket tesz a marokkói—algériai probléma megol­dására. Hangsúlyozta, hogy Algéria agresszióval néz szembe és az EAK támogatja az algériai népet, amely egymillió vértanút áldozott a szabad­ságért vívott harcában. A jemeni helyzetről szólva Nasszer hangoztatta, kormánya a béke fenn­tartását kívánja, de „szilárd meggyő­ződése, hogy az arab forradalom oszthatatlan". Ha tehát Jement újabb agresszió érné, az EAK ismét fegy­vert ragadna megsegítésére. Uj légkör, nagyobb remények 18 évvel ezelőtt lépett érvénybe az ENSZ alapokmánya A mikor 1945. október 24-én az ** Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek alapító tagállamai kötelezték ma­gukat, hogy „Jó szomszédokként béké­ben fognak élni", s célul tűzték ma­guk elé, megmentik „a Jövő nemzedé­ket a háború borzalmaitól" — érvény­be lépett az ENSZ alapokmánya. En­nek az ünnepélyes kötelezettségválla­lásnak az évfordulóján ünnepli a vi­lág legnagyobb nemzetközi szerveze­te az ENSZ-napot. Az Egyesült Nemzetek alapokmá­nyának fő pontjai lényegében a békés egymás mellett élés jogi kifejezői. Az ENSZ-alapokmány megszületésének évében a világ egy, minden addigit felülmúló, borzalmas világégés h tatása alatt állt, a világ népeinek békevágya szükségszerűen kifejezésre jutott a a .világszervezet céljainak megfogal­mazásában. Ám Idők múltán az ENSZ­ben mechanikus többséggel rendelke­ző nyugati Imperialista államok a vi­lágszervezetet az alapokmány szelle­mével éles ellentétben álló célokra akarták felhasználni. Minden Jel arra mutatott, hogy az ENSZ az imperialis­ták eszközévé válik: az ENSZ kék zászlaja alatt valósult meg a koreai agresszió, az ENSZ talaján hideghábo­rús döntések születtek, elvetettek min­dpn szovjet Javaslatot, amely a béke megszilárdítására irányult s Kongó­ban a monopóliumok érdekeinek vé­delmére akarták felhasználni az ENSZ­csapatokat. Az Egyesült Nemzetek Szervezete pontosan ma egy éve Jutott a válság mélypontjára, amikor az USA Kuba-ellenes agressziója a háborús szakadék közvetlen szélére sodorta a világot, s még az USA volt az, amely a Biztonsági Tanács egybehívását kérte a „kubai agresszió megfékezésére". Csakhogy ebben az időben az impe­rialistáknak a már megváltozott erő­viszonyokkal kellett szembe néznlök. A Szovjetunió vezette szocialista tábor ereje képes volt íéken tartani az ag­resszort és megakadályozni az atom­világháború klrobbantását. Soha olyan erélyes, egyértelmű, eredményes csa­tát nem vívtak a béke megmentéséért, mint amilyet akkor a Szovjetunió ví­vott! Ebben az ütközetben — hála a szovjet vezetők államférfiúi bölcsessé­gének — az ENSZ alapokmányának szelleme kerekedett felül. A szovjet békepolltika mögött már a saját erőn kívül ott állt a felszabadult nemzetek imperialistaellenes frontja is. Az ENSZ-nek 109 tagállama volt, s meg­alakult a „harmadik erő", a felszaba­dult országok frontja, amelynek lét­érdeke a békés egymás mellett élés. Ma 111 az ENSZ-tagállamok száma, Jelentős erőt képviselnek az aktív semlegességi politikát folytató álla­mok. Az ENSZ az utóbbi években egyre jobban tükrözi az imperialista elkép­zelésekkel szembeni fejlődést. Ez a po­zitív Jelenség megmutatkozott a gyar­matosítás elleni deklaráció elfogadá­sában, a 18-hata!ml leszerelési bizott­ság létrehozásában, stb. A karibi vál­ság óta eltelt egy év alatt sok minden történt, ami reményeket kelthet arra vonatkozóan, hogy a népek érvényt szereznek az ENSZ alapokmánya fő gondolatainak. A moszkvai részleges atomcsendszerződés új légkört alakí­tott kl, amely minden eddiginél Jobb feltételeket teremt ahhoz, hogy az ENSZ-ben ne találjon többé talajra a hidegháború, hogy e világszervezet végérvényesen visszatérjen az alap­okmány szelleméhez, s így a békés egymás mellett élés gondolatának ed­diginél aktívabb megvalósítója legyen. Az ENSZ most folyó közgyűlése egy­hangúlag Jóváhagyta azokat az elve­ket, melyek szerint a Jövőben nem sza­bad nukleáris töltetű mesterséges hol­dakat feljuttatni a világűrbe. Az atom­csendszerződés után csekély haladás­nak tűnik ez a lépés, de mégis azt bi­zonyítja, hogy a népek már nem enge­dik más Irányba terelni a fejleménye­ket, mint amilyen irányban azok a moszkvai szerződés után a békeszere­tő emberek megelégedésére kibonta­koztak. Most a teljes atomcsend kér­dése van a napirenden, ezt szorgal­mazza a népek többsége. Az ENSZ előtt álló feladatok közül az első hely illeti azt a szovjet javaslatot, hogy hív­ják egybe a 18-hatalmi csúcsértekezle­tet, amely ugyancsak közelebb hozhat­ná a leszerelés problémáinak megoldá­sát. Nagy támogatásra talált a világ­szervezetben a kereskedelmi vllágér­tekezlet összehívásának gondolata. Az idei közgyűlésen soha nem látott erő­vel nyilvánult meg a fajgyűlölet elle­ni mozgalom. Az ENSZ-nek még sokat kell ten­nie, hogy teljesen a múlté legyen az az időszak, amikor ez a szervezet még az Imperialista hatalmak eszköze volt. El kellene érni például, hogy a kongói ENSZ-hadműveletek költségeit azok a hatalmak viseljék, amelyek a Kongó elleni agressziót elkövették, vagy segí­tették, helyre kellene végre állítani Kína ENSZ-jogait, kl kellene küszö­bölni az ENSZ-apparátus összetételé­ben fennálló aránytalanságokat, s így ň végrehajtó szervek egyoldalúságát. S ok még a tennivaló ebben a „vl­lágparlamentben". Az tdei köz­gyűlésen azonban sikerült száműzni az ENSZ-palotából a hidegháborút, s ki­alakítani egy új légkört, amely az fcfl­digieknél nagyobb és reálisabb remé­nyekre Jogosít fel. A mai légkör meg­mutatja a továbbfejlődés irányát: ér­vényre kell juttatni a békeszerető em­beriség diktálta alapokmány békés együttélésre szólító szavait. V. 0. , i MEGÉRETT A HELYZET Q teljes atomcsendegyezmény megkötésére Az ENSZ-közgyűlés bizottságainak vitájából New York (CTK) — Az ENSZ poli­tikai és biztonsági bizottsága az ösz­szes nukleáris kísérlet betiltásáról tett Indiai javaslatról tárgyalt, ami gyakorlatilag a moszkvai egyezmény kibővítését jelentené. Az ülésen hat küldött szólalt fel, köztük dr. Jifí Hájek, a csehszlovák küldöttség vezetője. Elsősorban rámu­tatott arra, amint ezt az eddigi vita során többször megállapították, hogy a moszkvai egyezmény fontos, de mé­giscsak az első lépés, melyet újabb lépéseknek kell. követniük. A cseh­szlovák küldöttség — folytatta — már többször hangsúlyozta, hogy a föld alatti nukleáris fegyverkísérletek kérdése érett a megoldásra és a meg­egyezés útjában nem állnak komoly akadályok. A csehszlovák küldöttség úgy véli, hogy jószándékkal a jelen körülmények között egyezményt le­het kötni. Ez természetesen azt je­lenti, hogy figyelembe vegyék és el­ismerjék a reális helyzetet, mivel ez feltételezi a további haladást. Jlfi Hájek hangsúlyozta, okvetlenül szükséges, hogy azok az országok, melyek végre tudnak hajtani nukle­áris fegyverkísérleteket, betartsák a moszkvai egyezményt. Ezzel kapcso latban megemlítette Franciaországot, mely a világközvélemény álláspontja ellenére nyíltan kijelentette, hogy folytatja légköri nukleáris fegyverkí­sérleteit. Kétségtelen, hogy az Ilyen álláspont csökkenti a moszkvai egyez­mény hatását és komoly következmé­nyei lehetnek. Otema Allimadi ugandai küldött ls kijelentette, hogy Franciaországnak csatlakoznia kell a moszkv.ai egyez­ményhez. Allimadi támogatta a Szov jetunió javaslatát, hogy hívják össze a 18-hatalm! csúcsértekezletet. A vitá­ban ezenkívül Libéria, Bulgária, Ni­géria és Románia küldött© szólalt fel. A bizottságban kedden délután hat küldött szólalt fel. Annak ellenére, hogy a felszólalók a világ különböző tájairól érkeztek, egyben megegyez­tek; a moszkvai részleges atom­csendegyezmény nagy haladás, de ok­vetlenül szükséges, hogy az egyez­ményt újabb tárgyalások kövessék, Általános vasotossľtrájk Franciaországban Párizs (CTK) — Franciaországban a vasutasok 24 órás sztrájkba léptek, hogy ezzel bérköveteléseiket támo­gassák. De Gaulle kormánya még a tavasz­szal azt az ígéretet adta a vasutasok­nak, hogy ősszel felülvizsgálja bérkö­veteléseiket és bizonyos béremelése ket eszközöl. A kormány ahelyett hogy teljesítette volna ígéretét, fel­hívásokkal fordul a vasutasokhoz Várjatok a következő tavaszig", „Ál­dozzátok fel érdekeiteket a gazdasági állandósítás tervének". Az árak azon­ban nagyon gyorsan emelkednek és a szakszervezetek számítása szerint a vasutasok reálbére legalább 12 száza­lékkal csökkent. A vasutasok sztrájkjukkal arra fi­gyelmeztetik a kormányt, hogy nem értenek egyet gazdasági és pénzügyi politikájával, mely a dolgozók kizsák­mányolásával akar eszközöket szerez­ni a nukleáris fegyverkezési verseny­re. A sztrájkban az összes nagyobb szakszervezet részt vesz. melyeken egyezményt kötnének kivé­tel nélkül mindennemű nukleáris fegyverkísérlet betiltásáról. Csator­day Károly magyar küldött beszéde egy részében az ellenőrzés kérdésé­vel foglalkozott. Megemlítette, hogy a föld alatti kísérletek minden ország saját eszközeivel ls ellenőrizheti. Ezt bebizonyította a pugwashl értekezlet, valamint a nemrég Kaliforniában szeizmikus problémákról tartott érte­k'&zlct is. Az ENSZ politikai különbizottsága folytatja vitáját a Dél-afrikai Köztársa­ság fajüldöző politikájáról. A felszólaló nigériai küldött beszéde nagy részében a nigériai kormánynak a Dél-aírlkal Köztársaság elleni Intézkedéseivel fog­lalkozott. Dél-afrikat repülőgépek és ha­jók nem szállhatnak le, illetve nem köt­hetnek ki Nigéria repülőterein, és kikö­tőiben. A nigériai kormány ezenkívül már 1961-ben megszakította a kereske­delmi kapcsolatait a Dél-afrikai Köz­társasággal. A nigériai küldött beszéde befejező részében az ENSZ fajüldözés elleni intézkedései támogatására szólí­tott fel. Az utána felszólaló Iráni küldött azt követelte, hogy kössenek általános egyezményt a Dél-afrikai Köztársaságba szállítandó kőolaj embargójáról. A különbizottság folytatja vitáját. BANDARANAIKE asszony, Ceylon miniszterelnöke szovjetunióbeli hiva­talos látogatása során szerdán Moszk­vából Leningrádba repült. (CTK) VON BRAUN, az USÁ-ban élő német rakétatervező, aki jelenleg Argentíná­ban van, sajtókonferencián beismerte, hogy a Szovjetunió a világűrkutatás terén megelőzte az Egyesült Államo­kat, és nagyobbak és erősebbek a ra­kétái. Beszélt továbbá az amerikai­szovjet együttműködés lehetőségeiről a világűrbe való behatolás terén. (CTK) 1963. október 24. • gj SZÓ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom