Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-24 / 294. szám, csütörtök

1 MUNKATÁRSAINK ÍRJÁK KELET-SZLOVÁKIÁBÖL Döntő változás a talajerőfokozásban A trebišovi járásban állandó trágyagazdálkodási csoportok alakulnak „A mezőgazdasági termelés alacsony színvonalának egyik alapvető ska az elégtelen gondoskodás a talajról, ' _ hangsúlyozta beszámolójában Antonín Novotný elvtárs, a CSKP XII. kongresszusán. A vizsgálatok bizonyítják, hogy a talaj humusztartalmát tekintve hazánk világviszonylatban a legrosszabbak közé tartozik, pedig a talaj tökéletes kihasználása, a belterjesség növelésének lehetőségei szoros kapcsolatban állnak a talaj termőerejének fokozásával, amely tulajdonképpen a mezőgazdasági termelés alapját képezi. Elengedhetetlen szükségszerűség tehát a talajerő szüntelen fokozása, mivel társadalmunk mindinkább nagyobb igényeket támaszt élelmiszerek és egyéb mezőgazdasági nyersanyagok termelése Iránt. Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy ami a belterjességet illeti, az európai államok között a nyolcadik helyen állunk, s köztársaságunk egy lakosára csupán 37 ár szántóföld esik, vagyis Svájc után a legkevesebb Európában. Alacsony a humusztartaloir. A trebišovi járásban a termőtalaj túlnyomó része alig egy százalék, humuszt tartalmaz, s ez a mennyiség a helytelen gazdálkodás folytán évről évre csökken. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy sok mezőgazdasági üzemben könyörtelenül kiszipolyozzák a termőföldet anélkül, hogy növelnék a talaj termőerejét. Ennek legegyszerűbb módja a gondos talajművelés. Tudja ezt minden földműves. A Járásban ennek ellenére — legtöbbször idő híján — nem művelik meg kellőképpen a talajt. Szinte már szokássá vált, hogy vetés előtt csak egyszer szántják a földet, holott a száraz éghajlat és az alacsony humusztartalom miatt sokszor a kétszeri szántás is kevés. A humuszban szegény szántóföld a környéken uralkodó száraz éghajlat (az 50 évi átlagos csapadékmennyiség szerint évente 550 milliméter csapadék hull) és az említett tényezők folytán meglehetősen kiszárad, főleg a gyakori nyári aszály Idején. Nincs ami a talajban lekösse a nedvet, s csapadék hiányában elsorvad a növényzet. Különösen az Idén mutatkozott ez meg szembeötlően, s a szokatlan nagy szárazság miatt a járásban jóval az átlagon aluli gabonatermést takarítottak be. Felmerül azonban a kérdés; miért érhettek el több helyen ennek ellenére eléggé jó termést? dálkodás. Ennek következtében gyak- Augusztusban ökonómiai-termelési érteran még a földbe juttatott trágya is kezleten tárgyalták meg a csapatok rossz minőségű. J~" Gazdaságosan kezeljük a trágyát A járás mezőgazdasági üzemeiben a trágya általában a gazdasági udvaron hever szanaszét. Nem törődik vele senki sem. A napfény hatására sok értékes anyag elillan belőle (ammóniák), s csupán a száraz szalma marad vissza. Hasonló a helyzet a trágyalével való gazdálkodásban ts. A trágyáié szintén a gazdasági udvarban folyik szét, s amellett, hogy értéktelenné válik, még különféle betegségeket is terjeszt. Kiszállítása, nem a szükségletnek megfelelően történik, hanem kényszerűségből, ha megtelik a pöcegödör. Hiba az is, hogy az Istállótrágyát legtöbbször késő ősszel viszik ki a határba. Szállítóeszközök híján csak ekkor nyílik rá lehetőség. Gyakran megesik, hogy egyéb elfoglaltság, vagy a fagyok korai beállta miatt nem szántják be, hanem kupacokban hagyják egész télen át. Pedig 300 mázsa mennyiségű hektáronkénti trágya leszántása esetében csupán egynapos késés 15 mázsa haszonértékveszteséget jelent. Ha a késedelem négynapos, a veszteség 60 mázsát tesz kl. Amint látjuk, nagy érték megy tönkre pusztán a késlekedés miatt. Az sem ritka eset, hogy a trágya kihordására és leszántására tavaszkor kerül sor. Ilyenkor az éretlen trágya, amelyet nyugodtan szalmának ls nevezhetünk, rothadásnak Indul, kiégeti a talajt és elveszti a talajvizet. A helytelen kezelés következtében a járásban évente annyi istállótrágya megy tönkre (130 mázsával számolva egy-egy szarvasmarhától), amely megfelel 338 vagon kénsavas ammóniák, 64 vagon szuperfoszfát és 150 vagon kálisň hatásfokának. Pénzre átszámítva kb. 4.5 mllliö korona veszteséget jelent. Vajon megengedhető-e az ilyen prédálás? Szovjet tapasztalatok nyomán Több humusz - több termés A Cerjaky-i Állami Gazdaságban, Zemplínsky Kleiíenovban, a Trebišovi Élelmiszeripari Vállalat gazdaságaiban, a Koronči Magneinesítő Állomáson és a Szomotori Állami Gazdaságban 23—28 mázsa gabonát takarítottak be, sőt némely parcellán még ennél is többet. A dolog magyarázata egyszerű. Az említett helyeken fokozott figyelmet szentelnek a talajerőtokozásnak. Az előre kidolgozott terv szerint rendszeresen trágyával javítják a talajt. Helyesen teszik, hiszen a szerves istállótrágyával való talajjavításnak alapvető része van a termelés belterjességének emelésében, amit nem pótolhat semmiféle más tényező. A trágyamennyiség s a felhasznált trágya minőségének Javítása döntő hatású a hektárhozamok fokozásában. A Jobb gondoskodás eredménye; az említett mezőgazdasági Szemekben a talajvizsgálat 3 százalék humusztartalmat mutat. Ennyiből áll a siker magyarázata. Járási méretben általában véve a szántóföldterületnek évente csupán kilenced része kap Istállótrágyát. Kevés a trágya, s nem segít a műtrágya fokozott alkalpiazása sem, mert a műtrágya nem hat olyan egyetemesen, mint az istállótrágya. Hiányzik továbbá a mikroorganizmusok Jelenléte, amely az istállótrágyában fejlődik és a termszet törvényei alapján a talajfelújításról gondoskodik. Kevés tehát a trágya, amit sok helyen az állatállomány csökkentésének tudnak be. Részben Igazuk van. Az istállótrágya hiányának legfontosabb előidézője azonban az istállótrágya helytelen kezelése és a vele való helytelen gazAz év elején pártküldöttség járt az Ukrán SZSZK kárpátaljai körzetében A küldöttség tagjai saját szemükkel győződtek meg arról, hogy a Szovjetunióban nagy figyelmet szentelnek a talajerő fokozásának, illetve a trágya kérdésének. Valamennyi kolhozban és szovhozban 3—10 tagú (a földterület nagysága szerint) trágyagazdálkodási csapat gondoskodik a trágya szakszerű termeléséről. Kivétel nélkül az összes istállótrágyát komposztálják. A szovjet mezőgazdasági dolgozókkal folytatott beszélgetések alapján megállapították, hogy ez a munka kifizetődik és a termésben többszörösen megtérül. Ha összehasonlítjuk azt a csekély kiadást, amely a trágya termelésével foglalkozókra fordítanak a minimálisan számított 4,5 milliós veszteséggel, képet alkothatunk arról, hogy népgazdaságunk évente mekkora kárt szenved a helytelen trágyagazdálkodás következtében. Ebben természetesen még nincs benne az elégtelen trágyázás miatt a termésben mutatkozó veszteség. Amíg Cerjakyban, Szomotoron és másutt a nagy aszály ellenére is szép volt az idei termés, azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol a talajerőfokozásnak nem szentelnek kellő figyelmet, 10—15 mázsás hektárhozamot értek el. Egyszerű számítással megyőződhe'tünk róla, hogy a veszteség a termésben is rendkívül nagy. Trágyagazdálkodási csoportok alakulnak A szovjet tapasztalatok nyomán és a szükségszerűségből kiindulva a trebišovi járásban is hozzáláttak a trágyagazdálkodási csapatok szervezéséhez. teendőit. Eszerint valamennyi mezőgazdasági Üzemben külön tárgyagazdfilkodási csapat alakul, amelynek feladata lesz a trágya naponkénti kihordása a határba. így megszűnik a trágyakihordásban időnként beálló munkatorlódás, amely sok esetben a többi munka rovására ment. Néha pedig a többi Idénymunka fékezte a trágyakihordást. A munka, az említett trágyagazdálkodási csapatok bevezetése révén egyenletesen megoszlik az egész év folyamán. Lehetővé válik az is, hogy a vetési tervnek megfelelően a mezei szarvasok a trágyázásra előirányzott területek közelében kapjanak helyet. Az összes trágyát komposztálják Az istállútrágya haszonértékének növelése egyszerű, de eddig kevésbé alkalmazott módszerektől filgg. Lényegében komposztált trágya készítéséről van szó. Az istállótrágya komposztálása egyszerű módszer. A komposztált trágya előállítási költségei sem sokkal magasabbak a nem komposztált trágya előállítási költségeinél, viszont a komposztált trágya haszonértéke jelentősen magasabb. A trágyagazdálkodási csapatok másik alapvető feladata tehát a trágyakomposzt készítése lesz. Erre kényszerít az a tény is, hogy az utóbbi Időben fokozatosan csökken az almozásra használt szalma, egyben a szálastakarmányok háttérbe szorulásával egyre csökken -a kitermelt trágyamennyiség. A trágya komposztálásával olcsó eszközökkel, föld, iszaphordalék és tőzeg hozzáadásával növelhetjük a kitermelt trágya mennyiségét és ami talán még fontosabb, a minőségén is jóval javíthatunk. A rendszeresen locsolt és taposott rakványokban meg lehet akadályozni a trágya kiszárítását és az értékes anyagok elillanását. Még az ls a komposztálás mellett szól, hogy így gyorsabban érik a trágya, s ez nagy segítséget jelent.A Jövőben a trágyagzdálkodásl csapatok segítségével fokozott mértékben kl akarják használni a trebišovi cukorgyár hulladékalt és a tőzeget, amelyből mérhetetlenül gazdag a Járás. A területén fekvő sok mocsár úgyszólván kimeríthetetlen* tőzegtelepeket rejt magában. Előbb ugyan meg kell oldani a gépi felszerelés kérdését, mert eddig ennek hiányában nem termelhettek több tőzeget. , Versennyel a sikerért A trágyagazdálkodási csapatok megszervezése kétségkívül szerencsés Intézkedés, habár egyik napról a másikra még nem vehető észre a termelésre gyakorolt jó hatása. A mezőgazdasági üzemekben elismerőleg nyilatkoznak róluk, s ennek megfelelően nagy gondoskodással láttak megszervezésükhöz. A nagykaposl körzetben a minap már valamennyi szövetkezetben megalakították. A pólyán! szövetkezetben már néhány évvel ezelőtt megbízták Pataki Gyulát, hogy törődjön a trágya termelésével. ' Gépi felszerelés és segítség nélkül végzi értékes munkáját, ami különösen a termelésben mutatkozik meg. Részben ennek köszönhető, hogy a pólyáni szövetkezet évről-évre jó gazdasági eredményeket ér el. A járási pártbizottság a csapatok munkájának előmozdítása érdekében versenyt indított közöttük. A legtöbb és legjobb minőségű komposztot készítő csapat jutalomban részesül. A csapatok szervezése és munkatartalmának megállapítása még csak a kezdetében van. Nincs elég gépi berendezés sem. Az első lépés azonban megtörtént és most a mezőgazdasági termelési igazgatóságokon és a mezőgazdasági üzemek vezetőségein múlik, hogy a termelés hatékony előmozdítóivá váljanak. Évszázados tartozást rónak le ezzel a termőfölddel szemben. Palágyi Lajos v. ^ Mérnökök, munkások és a gépek erőfeszítése nyomán épül a kelet-szlo. vákiai síkság, termővé válik az eddig lápos, kietlen vidék, (ČTK felv^ AZ ELNÖKNÖ JUBILÁL vfí Ezelőtt 13 évvel azok közé tartozott, akik megelégelték az egyéni gazdálkodást, s ha egyelőre idegen és egyházi földeken is de megalakította a szövetkezetet. Férjével s a többi „zsellérrel" együtt nem kívántak to vábbra ls a község Jómódú parasztjainál aratni. Oj utat választottak. Göröngyös utat Jártak, mert ellenségük — különösen ebben a községben — volt elég. „TI senkiházlaki TI akartok gazdálkodni, hiszen a ti kezetekbe csak kapa, meg kasza való" —, hallhatták nemegyszer. Mindent nekik kellett végezniük, az öt zsellérnek. Férje a kis szövetkezet elnöke, mezőgazdásza, sertésetetője volt. Andrejcsák Erzsébet — rőla van most sző — mindenütt az élen járt. Dolgozott, őrködött, agitált, Igyekezett megnyerni a többi lakost is a szövetkezetbe való belépésre. Sikerült, hiszen ma a községben már nincsenek egyéni gazdálkodók. Mindenki a szövetkezetben dolgozik. Éppen a napokban határoznak arról, hogy a szocialista gazdálkodás magasabb gazdálkodási formáját választják, állami gazdaságba olvadnak be. Andrejcsák Erzsébet most is az élen Jár. Több mint 10 éve párttag s a falusi pártszervezet bizottságának tagja. Hetedik éve a helyi nemzeti bizottság tanácsának is a tagja, s két évig elnöknője volt a nőblzottságnak. Az Idén aztán megválasztották a helyi nemzeti bizottság elnöknőjévé. Ilyen tisztséget járásunkban nö eddig még nem töltött be. Itt sem vall szégyent. Határozott, nyílt és minden ügyet társadalmi szempontból ítél meg. Vezetésével a nemzeti bizottság, a nőbizottság, de az egyes albizottságok is Jől dolgoznak és szép eredményt mutatnak fel. Választői szeretik. Különösen az asszonyok szokták P.. .., Mtitsrj^ís: mondantí «•» Majd Erzsink elintézi. Mű* ködése alatt a községben napközi otthon létesült, s pár hónappal ezelőtt megnyílt a nyugdfjasok háza ls. Tíz éve párttag, tíz éve a helyi nemzeti bizottság képviselőnője, s még egy harmadik tízes évforduló: tíz éve annak, hogy a szövetkezet kocáit gondozza. Tíz év nagy idő, s ez alatt az idő alatt munkahelyén, a szövetkezetben is megbecsülést szerzett magának. Tavaly például 20 kocától átlag 18 malacot választott el. Az Idén — 24 kocától, egyenként — majd öt malaccal lépi túl tervét. „Ha a jómódú gazdáknál csaknem ingyen kínlódtam, hogyne tudnék most eredményes lenni, amikor a magunkéban dolgozom" — mondja Andrej* csákné, amikor az eredményeit firtat' juk. Becsületes, odaadő munka — sem» ml más. Nem megy ritkaságszámba, hogy éjjel a kocák istállójában virraszt. Egyáltalán nem véletlen, hogy ered* ményeiárt már több kitüntetésben részesült. Legutóbb a „Szocialista mezőgazdaság építője" kitüntetést kapta. Magánéletében? Mint szegény helyen szokott lenni, gyermekből itt is volt elég: öt aprő» ság mozgott fiatal korában körülötte, három ílú és két lány. Gyermekeinek azonban már nem kell úgy küszköd* nlük, mint neki a férjével. Fia, Imre, ň hadsereg tisztje, András fia ugyancsak a hadseregnél villanyszerelő. József most járja az Ipari iskola első osztályát, leánya, Ilona egészségügyi iskolát végzett. A küszködés, a nélkülözés és az áh landó harc nem volt hiábavaló — mori dogatja Andrejcsákné. Iván Sándor, KošicS áb> orf* RÖVIDHULLAMC LEADOK VILLAMOSOKON GS AUTÓBUSZOKON A stockholmi városi villamosokat és autóbuszokat rövidhullámú leadó és felvevő állomásokkal szerelték fel. A rádió-összeköttetés lehetővé teszi, hogy a központ azonnal megtudja, hol van a vonal megterhelve, hogy több kocsit küldjön oda. A rádió által biztosított Jobb irányítás, a stockholmi városi közlekedésnek évente mintegy 700 ezer svéd korona megtakarítást hoz. Az érdekeltség ösztönző hatása Péder községben az udvarok kihaltak, csak itt-ott egy-egy házőrző kutya oldalog elő nagy lustán az óljából, hogy megugassa az Idegent. A HNB épületét, a szövetkezeti irodát s a boltot is kulcsra zárták. Koradélután. A falu túlsó végéről traktor zúgása üti meg fülemet. A kukorlcakórót szállító fogatot porfelhő kísért, utána pótkocsival ellátott jármű tünlk elő, tetézetten megrakva aranyszínű kukoricacsövekkel.. — Jó napot! — köszöntök rá a fogatosra. — Nem tudja, merre vannak a szövetkezeti vezetők? — Csak menjen egyenesen. — A temetőnél térjen le balra. Ott mindenkit megtalál. Kukoricatarlók mellett vezet el utunk. Férfiak és nők törik, hántolják a még betakarításra váró kukoricát. — A csoportvezető vagy agronómus nincs maguk között? — szólítom meg az egyik középkorú hántó ló asszonyt. •— A könyvelőt és a csoportvezetőt ott a másik végén találja. Mikor megtudja,-hogy újságíró vagyok, magyarázkodásba fog. Elmondja, hogy a kapásnövényeket megművelésre kiosztották a tagság között. Erdekeltek tehát a termelésben. Mert, ha többet hoznak kl a földbSl a tervezettnél, nő a jövedelmük. A többlet húsz százaléka a tagságot Illeti. Soltész László könyvelőt ingujjra vetkőzve a kukoricaszár vagdosása közben találom, — mert náluk minden tagnak — beleértve a vezetőket is — kimérték a kapálntvalót. Naponta 130 ember szorgoskodik a burgonya, a répa 'és a kukoricaföldeken. A dülőutak szélén 15 motorkerékpárt, számtalan biciklit látok. Bizonyára brigádosok jöttek, — gondolom. Görcsös Jenő csoportvezető kitalálja gondolatomat. — Nem brigádosok. Falubeliek. Segíteni jöttek a hozzátartózóknak. Ez így megy minden munkánál. Őket is ösztönzi a terven felült termés 20 százaléka. Egyetlen kukoricacsövet, egy szem burgonyát, cukorrépát nem hagyunk kárba veszni. A tagság érdeke, hogy gyorsan, veszteségmentesen fejezzük be a betakarítást. Befejezéshez közeledik a cukorrépa-, a burgonya- és a kukoricaszüret. Dicsérőleg nyilatkoznak a burgonya és répakombájnok napi teljesítményéről. A terméseredmények felöl érdeklődöm. — Reméljük, hogy a kukorica — szemesen — megadja a 42 mázsát, cukorrépából 300, burgonyából pedig 160 mázsás átlaghozamra számítunk — mondja a könyvelő. — Mennyire vannak az őszi talajelőkészítést munkálatokkal és a vetéssel? — A vetést már befejeztük. A mélyszántással e hó végéig szintén végzünk. Már csak a kukoricakóró és az apró burgonya silózása van hátra — adja meg a választ Görcsös Jenő csoportvezető. Féderen 84 szarvasmarha jut száz hektárra. A szövetkezet legfőbb bevételi forrása az állattenyésztés. Az év elejétől mindenből túlteljesítik szerződéses eladási tervüket. Évi tojáseladást feladatukat már október elején teljesítették. Az év végéig 100 mázsa hús, 20 ezer liter tej és 15 ezer tojás terven felüli eladását tűzték ki célul. Hisszük, hogy a munkaszerető szövetkezetesek ezt az elhatározásukat meg is valósítják. Alkonyodik. Egyre járjuk a határt a csoportvezető kalauzolásával. Monoton gépzúgás tölti be a tájat. Kis Gyula lánctalpas traktorával a lóhereföldet forgatja. A traktoros röviden, szűkszavúan válaszol kérdésünkre. 15 éve ül a gép nyergében. Most meghosszabbított műszakban dolgozik. A minőségi munkáért és a feladatok túlteljesítéséért célprémiumot kap. Ez pedig minden hektár után két koronát jelent. Megszokta és nagyon megszerette a traktoros foglalkozást és munkát. Mint Féderen sokan mások. Es a gazdaság egyre javuló eredményeinek ez az • egyik titka. MÖZES SÁNDOR ÚJ SZ0 & *• 1963- október tyj