Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-23 / 293. szám, szerda

I A BIZALOM KÖTELEZ A legutóbbi választások óta jel entős változások történtek társadalmunk életében. Sikeresen végrehajtottuk az ország területi átszervezését s ennek megfelelően az eddigi irányítást is új alapokra helyeztük. Nemzeti bizottságaink működési területe a meglévő tevékenységen kívül további, új feladatokkal bővült. Fontos szerepet töltöttek és töltenek be most is a szocialista demokrácia megszilárdításában. Választott képviseleti szerveink megbízatási időszaka az év végével lejár. Elérkeztünk tehát ahhoz a ponthoz, amikor számot kell adniok eddigi munkásságukról. Mit végeztek el a falvak, városok, kerületek, járások kulturális és gazdasági felemelkedése érdekében, hogyan teljesítették a párt határozataiból eredő feladatukat. A CSKP XII. kongresszusa utáni időszakban, tekintettel arra, hogy ezt maga az élet követelte meg, a nemzeti bizottságok hatásköréből kivontuk a mezőgazdaság irányítását s járásonként egyetlen egy szervet tett a párt felelőssé a mezőgazdasági termelés további fejlesztéséért. A nemzeti bizottságok közvetlen felügyelete alatt álló üzemek közíil egynéhány irányításával vagy az illetékes minisztériumokat, vagy az újonnan létesített vállalatokat bízták meg. Ezek és Hasonló változások életbe léptetésére azért volt szükség, hogy az államhatalom járási, helyi szervei 'munkájukat legfontosabb tevékenységükre, a társadalom igényeinek kielégítésére összpontosíthassák teljes mértékben. Ide tartozik a közszolgáltatások megszervezése, a lakosság bevonása az Irányításba, a városok és a falvak szépítése, valamint a szocialista törvényesség betartása, melyek együtt e társadalom fejlődését biztosítják. E kérdések aprólékos elemzésével foglalkozott a minap a Lévai Járási Nemzeti Bizottság ülése és a képviselők NEMCSAK AZ ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL, hanem a nemzeti bizottságok munkájában előforduló hibákról is őszintén beszéltek. Tagadhatatlan lény, a helyi nemzeti bizottságok rendszeresen foglalkoznak a községek gazdasági és kulturális kérdéseivel. Am mennyivel átfogóbb sikerről adhatnának számot, ha a választási időszakban a lakosság széles tömegeit ls bevonták volna a közügyek irányításába. Általános jelenség a járásban, hogy a helyi nemzeti bizottságok a nyilvános népgyűlések megszervezésére kevés súlyt fektetnek. Természetesen könnyebb a döntés, ha csak a választott szervek vannak jelen, mert kevesebbet ikell a dolgokról vitatkozni. Ám nem téveszthetjük szem elől, hogy ellentmondások nélkül nem lehet fejlődés, e helyes módszerek kiválasztásánál a vitának Igen nagy jelentősége van. Annak ellenére, hogy a mezőgazdaság Irányítása a termelési igazgatóságok -hatáskörébe tartozik, a nemzeti bizottságok a szövetkezetek megszilárdításának kérdését nem hanyagolhatják el. Mit tehetnek ezen. e téren? Közeleg az év vége és a járás mezőgazdasági üzemei sok hússal, tejjel tartoznak a közellátásnak, több szövetkezet pedig pénzügyi, termelési tervét sem teljesíti kielégítően. Legfőbb teendőjük tehát, hogy A HÁTRALEVŐ NAPOKBAN ELEMEZZÉK A SZÖVETKEZET GAZDÁLKODÁSÁT, fedjék fel a hibákat és az egész falu dolgozó népének bevonásával térítsék helyes kerékvágásba a gazdálkodás szekerét. Ezen a téren a nagyölvedl HNB tagjai mutatnak fel sokat igérő, értékes kezdeményezést. A szövetkezet itt sem teljesítette állam iránti kötelezettségeit, főleg a tejtermelés terén mutatkozott súlyosabb lemaradás. A képviselők az előállott helyzetben az etetőkkel, fejőkkel hasznos vitát folytattak. Az eszmecsere után közvetlen nem, de később jelentkeztek a javulás eredményei. A szövetkezet naponta 60—70 liter tejjel növelte árutermelését. A mezőgazdasági, szakbizottságok ezenkívül sokat tehetnek az őszi munkák ütemének meggyorsításában is. Az ország kenyeréről van szó és a búzavetéssel bizony késlekednek a szövetkezetekben. Ezt a lemaradást á cukorrépaszedés és a kukoricabetakarítás igen lassú üteme okozza. Ha a nemzeti bizottságok minden községben megszerveznék a lakosság segítségét, a késedelem ellenére rövid idő alatt elvégezhetnék a talajelőkészítést, pontot tehetnének a vetés végére. Nézzük csak továbbá, milyen intézkedéseket tesznek a járásban a téli tüzelőellátás zavartalan biztosítására. Ez ma fontos kérdése a családoknak, melyek a folyamatos szénszállítás dacára szűkében..állnak a tüzelővel. Gondovo, Málas, Zselíz, Ipolyság és más községekben-, , , IÖL SZERVEZTÉK MEG A SZÉN ELOSZTÁSÁT, a lakosság folyamatosan megkapja a neki kijáró tüzelőanyagot. A kiskéri HNB-t ebből a szempontból egyáltaJillttlVUl A TV műsoráról A poprádi Magas(piti Vállalat dolgozói Starý Smokove°en 10 millió korona költséggel kilenc»meletes nemzetközi szállodát építenek. A tzálloda mindegyik szobája fürdőszobával, televíziókészülékkel, rádióval és más vívmánnyal lesz tllátva. A vendégek, túlnyomórészt külöldiek rendelkezésére 160 ágy és 60 pótágy áll majd. A szálló építését 1964 októberéig befelezik. Képünkön az épülő 'n'.erhotel látható. (G. Bodnár —

i CTK felv.) 9 Példamutató teljesítmény len ágazatok és termelési szakaszok száma. Olyan ellentmondásos helyzet alakul ki, amelyben a készletek növekedésével egyidőben hiányosságok vannak az ellátásban. Ez azt jelenti, hogy szükségtelen készletek halmozódnak és egyre többféle a kielégítetlen szükséglet. A termelés és a fogyasztás közti egyenetlenség olyan hosszan tartó helyzetet teremtett, amelyben állandósul a kereslet fölénye a kínálat felett. A tervszerű gazdaságirányítás mai módszerei és az értéktörvény kihasználásának eddigi módja nemcsak hogy nem számolja fel ezt a helyzetet, hanem némely vonatkozásbari még elő ls segíti állandósítását. Ebben a helyzetben egyoldalúan abszolutizálták a termelők anyagi érdekeltségét. A mindennapi gyakorlat, éppúgy mint a gazdasági elemzések arról győznek meg, hogy a termelés szerkezetét, a választékot, a minőséget és az egyes gyártmányok tulajdonságait mindenekelőtt a termelő befolyásulja, akinek kezét saját anyagi érdekeltsége és a terv mutatói megkötik. A fogyasztók anyagi érdekeinek kielégítése már a második helyre szorult. A fogyasztók (vállalatok vagy egyének) igen csekély mértékben hathatnak a szállítókra. A fogyasztó alárendelt helyzetéi az szabja meg, hogy a kereslet állandósult fölényben van a kínálat felett. Ez csak a termelő helyzetét erősíti. Mindez korlátozza a tervszerű Irányítás eszközeinek hatását. A közpon* ti tervszerű irányítás hatékonyságát gyengíti az újratermelési folyamatban alkalmazott anyagi érdekeltség és a fogyasztási érték közti ellentét. Minél nagyobb ez az ellentét, annál pontatlanabbak a központi irányítási eszközök, azaz az összes tervmutató, an nál kevésbé valósítható meg az arányosság. Ugyanaz, ami gyakran értékben kifejezve arányosnak tűnik, az anyagi újratermelés folyamatában a valóságban egyenetlen, aránytalan Az értéktörvény szerepe Az Ilyen helyzet gyengíti a központi irányítás és az anyagi serkentők — például az ár és a haszon — hatását a gazdaság irányítására. A kereslet nagysága a kínálat csekély volta mellett, valamint a felesleges pénzeszközök korlátozzák az anyagi érdekek kihasználását. A kínálat és a kereslet közti egyensúly a társadalmilag szükséges tartalékok mellett — ez lenne az értéktörvény hatékony kihasználásának fö feltétele. Az értéktörvény elégtelen kihasználásának oka nem mindig munkaforma kérdése, hanem gyakran az uralkodó viszonyok hatása is. S ezek a körülmények azok, amelyek gyengítik a tervszerű irányítás eszközeinek hatását. A mai módszerek olyan helyzetet tartósítanak, amelyben maguk sem képesek hatékonyan az irányítás eszközeiként működni. Valamilyen „elvarázsolt kör" keletkezik, aminek az eredménye a gazdaság hatékonyságának csökkentése. Más szóval: a munkaráfordítás nagy része füstbe megy. Ezek azok az okok, amelyek gyakran elkendőzik a termelés értelmét — a társadalom szükségleteinek kielégítését — és az öncélú „termelés a termelésért" kifejezéssel jellemezhető helyzethez vezetnek. Termelés a termelésért; vagy termelés a társadalomért? Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ez a helyzet a központi irányítás gyengítéséhez vezet, így azok a népgazdasági ágak, amelyeket nem irányítanak központilag és ahol a helyi, vállalati és személyi érdekek számára tág tér nyílik, a lokálpatriotizmusnak, a fsgyelmezettlenségnek, az élő munkával való fecsérlésnek, az egyéni érdekel; feliilkerekedésének melegágyaivá válnak. Az irányító gazdasági apparátus gyakran úgy próbál ellentáilnl ezeknek a negatív jelenségeknek, hogy egyre újabb irányelveket, körleveleket és törvényeket ad ki. Az ilyen foltozgatás még bonyolítja a helyzetet ös az irányításnak ezen eszközei a dolgozók számára áttekinthatetieulán nem állíthatjuk jó példának. Az egyes családoknak, tekintet nélkül arra, hogy hány tagot számlálnak, 22—38 mázsa szenet biztosítottak télire. A HNB titkára ugyanakkor 50 mázsát tartott meg magánaki Néhány év óta a lévai járásban is egyre jobban sürgetik a lakosságnak nyújtandó szolgáltatások bővítésétés minőségének javítását. Ezen a téren a nemzeti bizottságoknak ugyancsak nagy adósságokat kell törleszteniök. Több községben előfordult, 'hogy a HNB kisüzemei felrúgták az érvényben levő szabályokat és drágán, kifogásolható minőségű szolgáltatásokat nyújtottak a lakosságnak. A felelős szerveknek látnlok kell. hogy ezzel a magatartásukkal a HNB üzemei a szocialista szektor, egyben a nemzeti bizottság tekintélyét is lejáratják. A családi lakás építői megmondhatnák, mennyi felesleges kiadásukba került, hogy a kisüzemek helyett „maszek úton" végeztettek el egy-egy szerelési munkát. Sokrétű tehát a nemzeti bizottság munkája, tevékenységét csak ekkor végezheti el közmegelégedésre, ha a szakbizottságai köré kiépített szilárd aktívára, Ä LAKOSSÁG SZÉLES TÖMEGEIRE TÁMASZKODIK. Itt említjük meg a szociális biztosítás terén előforduló rendellenességeket, melyek a járadékok és az időszakos szociális segélyed •megállapításánál, odaítélésénél előfordulnak. Szalatnyán, Hölvényben « segélyeket minden előzetes kivizsgálás és megfontolás nélkül ösztönösen, illetve tetszés szerint osztják el az éppen arra rá nem szorulók között, és nem gondoskodnak az alacsony járadékkal rendelkezők foglalkoztatottságáról. Az Ipolysági Városi Nemzeti Bizottság munkáját a járadékélvezőkről, aggokról, rokkantakról való fokozott gondoskodás hatja át. A járás valamenynyi nemzeti bizottsága gazdagon meríthetne példájából. A párt XII. kongresszusán jogosan bírálták a nemzeti bizottságok munkáját. ami a lévai járást is közvetlenül érintette. A választások napjáig bőven jut Idő, hogy a képviselők, a végrehajtőszervek tevékenységükből kizárják a hibákat s nyíltan, tiszta számlával álljanak választóik elé. SZOMBATH AMBRUS SOKOI.DALO KOMBAJN Az NDK Mezőgazdasági-, Gépipari intézetének dolgozói burgonyaültető kombájnt terveztek, amely egyidejűleg szánt-, boronál és ültet is. Amikor végighalad a földeken, előkészíti a talajt az ültetésre, és egyúttal el ls ülteti a burgonyát. Nyolc óra alatt 4—5 hektárnyi területen végzi el e munkát. né és érthetetlenné teszik az intézkedéseket. Így azután olyan jogi normák alakulnak ki, amelyek határt szabnak az ökonómjai folyamatoknak. Az ilyen jogi normák áthágását gyakran társadalmilag szükségtelennek, sőt káxosnak minősítik és igy is értékelik. Azonban nem minden ökonómiai folyamat, amely kitör e jogi normák korlátaiból, ártalmas társadalmilag. Éppen úgy, mint nem minden folyamat, amely e korlátok között zajlik le, hoz hasznot a társadalomnak. Az irányelvek, törvények és utasítások áttekinthetetlen tömege a központi irányítás Illúzióját keltheti, bár a valóságban csak a szubjektivizmus egyik megnyilvánulásáról van szó. Az ökonómiai folyamatokat így gyakran nem eredményük szerint, — a társadalomnak, a dolgozóknak hozott haszon szerint — értékelik, hanem aszerint, hogy megfelelnek, vagy nem feleinek-e meg a jogi normáknak. Ez olyan esetben történik meg, amikor a gazdasági apparátus számára a jogi normák már nem az irányítás módszereivé, hanem tevékenységük céljává válnak. A fokozatos módosítások célja — új ökonómiai irányító rendszer A XII. kongresszus megmutatta, hogy a tervszerű Irányítást meg kell szabadítani a szubjektivizmustól és meg kell szilárdítani a gazdaság központi irányítását. A központi irányítás megerősítése azt célozza, hogy a lehető legnagyobb mértékben kizárjuk azt a szubjektivizmust és túlzott centralizmust, amelynek 1959 előtt voltunk tanúi. \ demokratikus centralizmus helyes érvényesítése az irányítás demokratizmusának elmélyítését, a dolgozók irányításban való részvételének növeléséi jelenti Mindez azonban a tervszerű irányítás módszereinek megváltozását ls megköveteli. Eljutunk egy ponthoz, amelyen j túl a részleges változtatásoktól át | iiüü térnünk az alapvető lényeges' Ha televízió stúdióink dramaturgiai eredményeit mérlegeljük, főleg a drámai jellegű esti műsorokat, megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy egyre színesebb a témák és műfajok palettája, melyen megtalálhatjuk mind a mai drámaírók, mind pedig a kultúra kiasszikusainak nevét. Ez a dramaturgiai változatosság a nézők körében kedvező légkört teremt. Természetesen ezzel együtt jár az a követelmény, hogy e darabokat valóban világszínvonalon tárjuk a közönség elé. Ehhez minden művészi feltételünk megvan: jó színészek, akik alkotóerejük maximumét nyújtják; kiváló rendezők, akik már kellő tapasztalatokkal rendelkeznek. Utóbbiak már lassan levetkőzik a más művészi területen elsajátított megszokásokat és alkalmazkodnak a televízió sajátosságaihoz, melynek szigorúan elhatárolt törvényszerűségei vannak. Természetesen elsősorban a prágai stúdió rendelkezik egyre több kiváló tv-rendező egyéniséggel,' míg ugyanezt Bratislaváról, illetve a többi tv-központról csak feltételesen állíthatjuk! Végül is jó operatőrjeink vannak, s ezeknek vállán sem kis felelősség nyugszik. Közöttük is találunk kiemelkedőket és átlagosakat. Mindezek a tények John Bolt angol drámaíró a Tigris és a ló című szírtművének előadásakor jutottak eszembe. A darabot Pavel Blumenfeld rendezte s éppen itt mutatkozott meg az alkotók ötletessége, amikor a kevésből rtagyot csináltak. Boltnak ez a háborús veszély ellen harcoló játéka színvonal tekintetében ugyanis nem jelentősebb. Inkább agitációs jellegű, sematikusan felvázolt jellemekkel és aránylag átlátszó cselekménnyel. Blumenfeld rendező azonban a szöveget csak ugródeszkaként alkalmazta ahhoz, hogy minél érdekesebb és vonzóbb hatást érjen el a nézőnél. Biztos, hogy kiváló művészek nélkül ez bármilyen jó rendezőnek sem sikerült volna. Ezért elsősorban Karel Högerre és Blanka Waleskára, erre a kiváló müvészkettősre támaszkodott, akik mellett a fiatalabb színészek is nagyszerű teljesítményt nyújtottak, így pl, Jiŕí Brabec. Ha mindehhez hozzávesz-r szük Alois Nagara operatőri munkáját, olyan eredményt kapunk, amely azt bizonyítja, hogy a semmiből is lehet valamit csinálni, ha a kedv és az akarat alkotó szellemmel párosul. Ezenkívül még a kép minősége is rendkívül jó volt. Ezek szerint az adás előző zavarai nem mindig függtek öszsze a műszaki berendezés színvonalával. változásokhoz, a gazdaság irányítása sémájának, modelljének teljes megváltoztatásához. A szubjektivizmus elleni harcban az eddiginél sokkal jobban ki kell használnunk az olyan értékmutatókat, mint az ár és a haszon. Egyidejűleg el kell mélyítenünk az irányítás tudományosságát és fokozatosan rá kell térnünk az irányítás új rendszerének kidolgozására, amelyben szóhoz jutnának a matematikai módszerek, az ökonómiai kibernetika, egyszóval a modern ökonómia összesített módszerei. A múltban gyakran tévesen feltételeztük, hogy az irányítás megjavításához elegendők a munka tartalmát megváltoztató intézkedések. Nem értékeltük kellőképpen az irányító munka módszereit és stílusát. Sok gazdasági dolgozónk tanul közgazdaságtant, technikát és technológiát, növeli szaktudását. Ugyanakkor azonban senki sem. fordít figyelmet az irányító munka módszereinek tanulmányozására. Márpedig ott, ahol mindenki „úgy Irányit, ahogy tud," nagy lehetőségek nyílnak a szubjektivizmus számára, s a tudományos alaposságot a „lavírozás" váltja fel. Gazdasági dolgozóink mind ez ideig főleg operatív munkával foglalkozz nak, a napi ügyeket intézik, de az alapvető elvi, koncepciós kérdések igen kis helyet foglalnak el tevékenységük összességében. Ez nemcsak munkastílusuk helytelenségének tudható be, hanem a gazdaságban uralkodó viszonyoknak is, főleg az irányítás elavult eszközeinek, mint például egyes tervmutatők hatásának. A szubjektivizmus ellen legalább két fronton kell küzdenünk: Egyrészt az irány'tó munka stílusát és módszereit kell állandóan javítanunk, másrészt az irányítás minden fokán, az egész gazdasági éleiben olyan viszonyok kialakításán keli munkálkodnunk. amelyekben a gazdasági dolgozók tökéletes stílusa és a tudományos irányító eszközök, a mutatók nem tévesztik hatásukat és teljes mértékben hatásosak lesznek. (v) Nem írhatunk ilyen lelkesen Holberg dán klasszikus játékának bemutatójáról. Egyszerűen azért nem, mert Svoboda rendező a színdarabot minden szükséges változtatás nélkül vette át, úgyhogy a szövegkönyv színházszerűsége nagyon szembeötlő volt. A lényeges művészi hiányosságok ellenére mégis el kell fogadnunk ezt a tv-bemutatót is, mivel a klasszikus dán komédia-irodalom egyik legjobb alkotását ismertette meg velünk, amely éles tollal és támadó humorral vág a társadalmi problémákba. A martini művészek, akik már több ízben sikerrel mutatkoztak be a tvképernyőjén, ezúttal is bebizonyították, hogy fogékony, jól összejátszott és fegyelmezett kollektívát alkotnak, amely képes odaadóan kifejezni a szerző mondanivalóját. A címszerepben Tibor Bogdán csillogó teljesítményt nyújtott, de Anton Gýmerský jellemszínész is magára vonta a figyelmet. Láthatóan zavarta azonban mind a színészeket, mind a közönséget Milan Hiožek stilizált színpadképe, amely [uraj Svoboda rendezői elképzeléseit sem fedte. STANISLAV VRBKA Szüreti esztrádmüsor Nagykövesden A CSEMADOK nagykövesdt helyt csoportja október 20-án jól sikerült esztrádműsort rendezett. A műsorban felléptek a borsi CSEMADOK-szervezet tagját, var lamtnt az ottani iskola pionírjai, s természetesen a helybeli pionírok is. Kár, hogy a kiskövesdi szereplök nem jöttek el, pedig alig egy kilométer választja el a két községet egymástól. Ennek ellenére színvonalas és tarka műsort látott a szép számban összegyűlt közönség. A régi szüretek emlékét felelevenítő versek, népi táncok, népdalok és hangszerszólók, valamint vidám jelenetek azt bizonyították, hogy kis faluban ts lehet jól sikerült esztrádműsort rendeznl.\ Kácz Gusztáv, Nagykövesd / 1963. október 23. * £jj 5