Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-20 / 290. szám, vasárnap

Korszerű táplálkozást! y Sorrendben már a hetedik a yTáplálkozás és egészség" jelszó jegyében ez Idén ls sorra kerülő országos akció, mely éppúgy, mint az előző években, a helyes táplálkozásra hívja fel a figyelmet és elsősorban az ételek elkészítésének korszerű technológiáját népszerűsíti. A tudományos kutatás eredményei ugyanis azt bizonyítják, hogy többnyire az élelmiszerek helytelen kezelése okozza a legértékesebb tápanyagok elértéktelenedését. Elzonyára kevesen tudják, hogy egy adag helytelenül elkészített káposzta hatszor kevesebb C-vitamint tartalmaz, mint ugyannyi anyagból, de kellőképpen kész\ett étel. Ha hazánk minden lakosa csupán egy ilyen helytelenül elkészített adag káposztát fogyaszt, önmagát rövidíti meg annyi C-vitaminnal, amenylt 4 millió citrom tartalmaz. A káposzta s a burgonya, Illetve különböző élelmiszerek szakszerűtlen kezelése s elkészítése következtében évente annyi tápanyag vész kárba, hogy valóban csak csillagászati számokkal fejezhetnénk ki az fgy keletkezett veszteséget. Táplálkozási szakértők szerint gyakran megpörköljük az élelmiszerekben levő fehérjéket, túlhevítjük a zsírt s ezenfelül sokszor nem célszerű edényekben túlsókéig főzzük az ételeket. Az értékes, de nagyon érzékeny vitaminok ennek következtében menthetetlenül kárba vesznek. Különösen a vidéki gazdasszonyok megrögzött szokása, hogy egyszerre főznek egész napra, de néha hosszabb időre Is, pedig az ételek többszöri felmelegítése úgyszólván teljesen megsemmisíti a tápanyagokat és vitaminokat. A legtöbb veszteséget az ételek kilúgozása, megsavanyodása és hosszan tartó főzése okozza. Ha a burgonyát, vagy zöldséget vas, illetve rézedényekben készítjük el, méghozzá egyszerű késekkel, kanalakkal, ezzel a rendkívül fontos C-vitamin oxidálódását és teljes elértéktelenedését siettetjük. A sokáig levegőn hagyott vaj megsárgul és sok A-vitamint veszít. Még nagyobbak a veszteségek, ha már felszeletelt élelmiszereket hagyunk levegőn. A hoszszabb ideig ható hő pedig megalvasztja a fehérjéket, bomlasztja a zsiradékokat és a hús, a tej, a zöldség s a burgonya külső hatásokra érzékeny vitaminjait ls. Mit tanácsolhatunk tehát a gazdasszonyoknak, a közös étkezdék dolgozóinak és mindazoknak, akik élelmiszereket kezelnek? Azt, hogy csak a feltétlenül szükséges ideig fűzzék, süssék a húst, s más élelmiszereket, mert az ígv elkészített ételek nem vesztenek biológiai értékükből, étvágygerjesztő az illatuk, tehát ízletesebbek ls. Aki kezébe veszi a főzőkanalat, annak elsősorban azt kell tudnia, hogy a zsírnak sohasem szabad megégnie! A zsír ugyanis magasabb hőfokon alkotó részeire bomlik és ennek következtében káros hatású képzőmények keletkeznek. A hűs, vagy más ételek kirántására, sütésére, használjunk ezért ítolajat, mert egyrészt nem támogatja az érelmeszesedést, másrészt sütésre, főzésre stb. alacsonyabb hőfokon is alkalmasabb a zsírnál, amelyet legalább 220 C fokra kell hevítenünk. Vajat sohase használjunk az említett célokra, mert magas hőfokon káros hatású anyagokra bomlik és A-vitaminja is elértéktelenedik. Vajat ezért csupán készételekhez rdjunk. A nagyon kisütött, sötétbarnára pirított hús, a megégett kenyér s a túl erősen pörkölt kávé, valamint a füstölt hús daganatok képződését és burjánzását támogató anyagokat tartalmaz. Óvakodjunk tehát a füstölt húsáruk túl gyakori fogyasztásától. A zöldséget csak közvetlenül felhasználása előtt tisztítsuk és szeleteljük, mégpedig rozsdamentes, vagy műanyagkéssel, mert így megőrizzük értékes vitaminjait. Kerüljük a zöldség fölösleges áztatását. Főzésre használjunk kevés, illetve csak annyi vizet, amennyiben a zöldség megpuhul. A burgonyát főzzük héjában és csak azután hámozzuk meg. Nem mindegy az sem, milyen edényeket stb. használunk. Legmegfelelőbbek a teljesen hibátlan zománcú, vagy alumínium, illetve rozsdamentes edények. A burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt reszeljük üvegreszelőkön. A konyhanövények zöldjét ne főzzük, hanem csak kész ételekhez adjuk s a hagymát se pirítsuk barnára. Sok fölösleges bosszankodásnak és kárnak vehetjük elejét, ha a tejet gyorsan felforraljuk, azonnal fel is használjuk vagy lehűtjük. Gondoskodjunk arról, hogy ne égjen oda az edény aljára. Az edényt ezért öblögessük ki hideg vízzel, ne törüljük ki, hanem a még nedves edénybe öntsük a tejet. Csipetnyi cukor hozzáadásával biztosítsuk, hogy a tej ne fusson össze. A lágy, friss kenyér nehezen emészthető, és gyakran okozza a belek felfúvódását. Együnk ezért csak jól kisütött, lehetőleg többnapos, keményebb kenyeret. Az eddig elmondottakból ls láthatjuk, hogy az ételek helyes elkészítése nemcsak azért fontos, mert betegségeknek veszik elejét, hanem fölösleges kiadásoknak is. Ezért azt ajánlhatjuk nemcsak gazdasszonyainknak, hanem férjeiknek is, hogy lehetőleg főzőtanfolvamokon sajátítsák el a konyhaművészet alapelveit és így kellő ismeretek alapján mindnyájan támogassuk a népegészség érdekét szolgáló helyes táplálkozás elterjedését, mert ezzel hozzájárulhatunk valamennyiünk életének s munkaképességének meghosszabbításához. MUDr. MILAN ClLEK Kultúra és Pihenés Parkja létesül Košicén A košlcel Kerületi Tervező Intézetben Košice város rekreációs körzetének tervein dolgoznak. E körzet fő részét a kultúra és pihenés parkjának komplexuma és az állatkert képezi. Ez a komplexum a várostői északra terül el 90 hektárnyi, túlnyomórészt nem mezőgazdasági megműveletlen területen. A számításon szerint csupán a kultúra és pihenés parkjának építése több mint 26 millió koronát igényel. OLAJ515IIIID ALOMMAM Q Carkastorok. Néhány évvel ezelőtt * nem volt itt semmi. Azután megszületett a gondolat: olajgyárat építeni. Többek között azért Ide, mert erre folyik a Duna. Az olaj feldolgozásához pedig vízre van szükség, mégpedig .nagyon sok vízre. így történt, hogy Bratislavától alig tíz kilométerre munkához láttak áz erőgépek, talajgyaluk, markolók. 1956-ot írtak akkor. Ebben az időben rengeteg új ember — ifjú műszakiak, idősebb .tapasztalt mesterek, kipróbált gépkocsivezetők, lakatosok — érkeztek az üzembe. Emberek, akik vajmi keveset tudtak erről a gyárról, az olajról, de dolgozni, keresni akartak, kedvük volt tanulni, tudni. A „gyermekéveit" élő üzem gyors ütemben képezte saját szakembereit, mestereit, karbantartóit, mérnökeit. És nőt, egyre terebélyesedett, és még ma is terebélyesedik. Megannyi tartály, közöttük felfelé ívelő karcsú kémények, daruk, a legbonyolultabb vaskonstrukciók, több száz hektárnyi területen, kint a szabad ég alatt. Ezt a képet látjuk távolról és közelről Is nézve. Aki először kerül ide, csakhamar rájön, hogy ismeretei csaknem elégtelennek bizonyulnak, ha ki akar rándulni a csövek, a henger alakú acéltestek, a kemencék, a szivattyúk és a tartályok birodalmába. Tulajdonképpen milyen anyagok keveréke is a gyár vére, a kőolaj, mit Jelent desztillálni és mit Jelent finomítani, mi a benzin oktánszáma és mik azok az alkilarikszulfonátok? Tájékoztatóm pihenés nélkül vezetett az egyik állomástól a másikig, nem szűnő szó áradatban szórta magából a desztilálásra, a parafín feldolgozására, az aszfalt, a kénsav, a koksz gyártására, és ki tudja mi másra vonatkozó adatok és szakkifejezések garmadát. így jutottam el oda, ahol az egyszeri magyarázatra számomra még mindig érthetetlen folyamatok irányítószálai összefutnak, a gyár vezérlőközpontjába. Itt dolgozik az üzem központi idegrendszere. A piros, zöld, sárga, világító szemek pislognak, és közvetítik titokzatos Jelentéseiket. Az ügyeletes gombnyomásokkal felel. Felkészülten figyel a jelzésekre. Hiszen a parancsok, amelyeket a gombnyomásokkal osztogat, milliókat jelentenek. S ha csak egyszer is megfeledkezne arról, hogy ezen a helyen az egész műszak biztonsága felett őrködik, akkor a megzabolázott vad erők egyhamar bosszút állnának. Mindezek láttán az ember arra gondol, hogy ez már némileg a kommunizmus anyagi-technikai bázisa. A Barátság-kőolajvezetéknél meggyőződtem arról, hogy ha a hozzá nem értő embernek van némi fogalma a fizikai-kémiai folyamatok logikus menetéről, akkor világos számára, hogy ezen a téren végső fokon minden olajból készül. A kőolajvezeték torkolata, a Farkastorok n3gy üzeme, a Slövnaft számára a nyelőcsövet jelenti. A gyár pedig nagy étvágyú óriás. Teljes felépítése után több millió tonna kőolajat emészt meg majd naponta. Saját, olajforrásainkbői £supán a reggelijére telne. Meghosszabbított baráti kéz a Barátság-kőolajvezeték, amely az Uralvldéki emberek kinyújtott keze. Elér Bratlslavába, a magyarországi Szászhalombatába, a lengyelországi Plockba és az NDK-beli Schwedt városába is. Érintésére olajfinomítók épülnek legszorosabb kölcsönös együttműköA LEGJOBBAK EGYIKE A zvoleni Járás legjobb traktorosai közé tartozik Koreň Ján (siiaEi szövetkezet), aki nyújtott műszakban 7—9 hektárt szánt fel naponta, míg az egy traktorra eső járási átlag csupán 4 hektár. A képen Koreň Ján az eke Javítása közben. (Füle — CTK felv.J dés alapján. Termésskálájuk pedig a KGST-országok igényeihez igazodik. A

termelés közben épülő gyár mindennapi élete millió munkamozzanat, építkezésbe és gépi felszerelésbe százezrekre menő befektetések, fel-felbukkanó aránytalanságok, kimagasló eredményekkel kivívott minisztériumi vándorzászló, számtalan megoldásra <váró probléma, ezrek megtakarítását jelentő újítási javaslat, a rossz minőség miatt megrekedt értékesítés

1, új üzemrészlegben meginduló termelés, a gyár modern automatizált részlegeivel össze nem férő tankolóberendezés fölötti bosszúság és még sok minden más... S minden csavar, négyzetméternyi betonlap, útjára bocsátott szerelvény mögött — emberek állnak. Emberek, akiken nemcsak az látszik meg, hogy csupán azért járnak munkába, mert jól akarnak öltözni, motorkerékpárt akarnak vásárolni, vagy házat építeni, hanem akik naponta áldozatot hoznak a gyárért, hogy a fogyatékosságok eltűnjenek. A munka, a termelés láza tartja öszsze őket. A váltás után azonban már a gyárkapuban elválnak. Sokan a 21-es autóbuszra sorakoznak, amely húsz perc alatt behozza őket a városba. Mások másfél órát, kettőt, hármat, vagy esetleg többet is utaznak családjukhoz, közelebbi vagy távolabbi vidékre. Otthon aztán a másik műszak kezdődik számukra. Kis földjükről ki kell szedni a krumplit, letörni a kukoricát s már ideje a szőlőt is kipréselni. Sietnek meszet oltani, hiszen az új ház még vakolatlan s egy kettőre beköszöntenek a hidegek. Aztán hajnali fél négykor szól az ébresztő. És folytatódik az előző napon megkezdődött harmadik műszak — az utazás. A dolgozók harmadik csoportja munka után a legényszállókba tart. Kellemesek, rendezettek itt a szobák, pótolni szeretnék az otthon kényelmét azok számára, akik távol élnek családjuktól. Lakói művelődhetnek, az üzem sportpályáin sportolhatnak, a kultúrteremben szórakozhatnak, vagy az üzemi moziban nézhetik a legújabb filmeket... í í Í Már két hete közlekedik Bratislava és Štúrovo között hazánk első mazuttal fűtött gőzmozdonya. Harminc ilyen mozdony évente 160 000 tonna szenet takarít meg. A mazut egyike a Slovnaftban gyártott 70 termékfajtának. A gyár a hetvenes évek második felére készül el teljesen, de már a közeljövőben olyan termékeket produkál, amelyek megszüntetik nyers és szintetikus kaucsuk behozatalunkat, helyettesítik a drágán vásárolt színes fémeket. Az, említettek azonban csak hírmondói mind annak, amivel bennünket e hatalmas vegyi kombinát még a jövőben meglep. MÉSZÁROS GYÖRGY Igazság a Kínának nyújtott szovjet segítségről Az Oj Szó számára írta: D. GRIGORJEV A

szovjetellenes kínai propaganda gyakran terjeszt rágalmakat a szovjet—kínai gazdasági kapcsolatokról. A kínai vezetők a Szovjetuniót hibáztatják azért, hogy az utóbbi években erősen hanyatlott a szovjetkínai gazdasági együttműködés és kereskedelmi kapcsolataik ls leszűkültek. Az egyik kínai dokumentum például azt állítja, hogy a Szovjetunió 1960 júliusa óta széttépte a Kínai Népköztársasággal különböző időben megkötött egyezményeit és szerződéseit, visszarendelte a Kínában dolgozó szovjet szakembereket stb. Szemernyi Igazság sincs ebben az állításban, A Szovjetunió a Kinal Népköztársaság megalakulása óta sokoldalú segítséget nyújt a kinal testvérnépnek. Még el sem csendesült a harci zaj a nagy kínai síkságon, amikor a kínai kormány kérésére szovjet szakemberek érkeztek Kínába. Bekapcsolódtak a háborútól feldűlt népgazdaság helyreállításába, olyan új termelési ágak létrehozásába, amelyek nélkül nem lehet felépíteni a szocializmust. A Szovjetunió Igyekezett testvéri kapcsolatokat teremteni a kínai néppel, s ezt az 1950. február 14-én Moszkvában aláírt szovjet—kínai barátsági, szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási szerződés is lerögzítette. Egyidejűleg Kína 270 millió rubel hosszú lejáratú hitelt kapott. A szovjet kormány kedvezményes feltételekkel, évi egyszázalékos kamatláb mellett folyósította a kölcsönt; Ilyesmi a nemzetközi gyakorlatban azelőtt nem létezett. Az elmúlt években szovjet műszaki segítséggel épült az a 198 kínai vállalat, amely ipari erejének gerincét alkotja. A Szovjetunió jelenleg 88 kínai vállalat és létesítmény építésében segít. A kínai nehézipari vállalatoknäk kb. a fele, sok más fontos ipari ágban (autó-, traktor- és műkaucsukgyártás) az üzemek 80—100 százaléka szovjet segítséggel épült, köztük az ansanl és a vuhanl kohászati kombinát, a fulaerdi nehézgépgyár, a csangcsunl autógyár és a lojangi traktorgyár, sok szénbánya, erőmű és ércbánya. A kínai vezetők beismerése szerint szovjet segítséggel jött létre Kína autó-, traktor- és repülőgépgyártó Ipara és sok más iparága. A Szovjetunió a népi Kína védelmi erejének növeléséért ls sokat tett. A szovjet kormány több mint 11 ezer mérnököt, tudóst, orvost, tervezőt, geológust, erőműépítési szakembert és agronómust küldött tíz év alatt Kínába, hogy egítsenek a bonyolult és sokoldalú építési tervek megvalósításában. A szovjet szakemberek megtanították kínai elvtársalkat a bonyolult termelőberendezések kezelésére, új gépminták, műszerek és anyagfajták gyártásának bevezetésében. A Szovjetunió a legkorszerűbb technikai felszerelést küldte Kínának. S

ok ezer kínai diák és aspiráns, mérnök és más szakember képezte magát tovább vagy szerzett szakképesítést a moszkvai, leningrádi, kijevi Intézetekben és akadémiákon, a legjobb szovjet üzemekben. A Szovjetunió az említett Idő alatt több mint 21 ezer komplett tudományos műszaki dokumentációt bocsátott Kína rendelkezésére, köztük 1200 vállalat berendezési tervelt. A tőkés világban az Ilyen dokumentáció nagy titok és hétpecsétes lakat alatt a legbiztosabb páncélszekrényben őrzik. Ha a Kínai Népköztársaság a kapitalistáktól vette volna a rajzokat és a szabadalmakat, akkor dollármilliókat fizethetett volna értük. Évről évre bővült és növekedett országaink kölcsönösen előnyös kereskedelme. 1959-ig három és félszeresére bővült a szovjet—kínai árucsere-forgalom. A Kínai Népköztársaság mezőgazdasági, valamint kisipari és bányaipari cikkelért ipari berendezést és fontos nyersanyagokat kapott a szocialista országoktól, tehát olyasmit, ami feltétlenül szükséges volt a népgazdaság fejlesztéséhez. A Szovjetunió megmutatta testvéri érzelmeit Kína Iránt, amikor tekintetbe vette a kínai gazdaság helyzetét, szükségletelt, s Igyekezett megkönnyíteni különféle gazdasági és pénzügyi problémák megoldását. így például tekintettel a népi Kína fizetési nehézségeire, a Szovjetunió és más szocialista országok 5 évre meghosszabbították az előző kereskedelmi adósságok részletfizetéses kiegyenlítését. A Szovjetunió nagy kedvezményeket tett Kínának, elengedte az ötéves időszak utolsó két évére jutó adósság alapvető részét. Ezek a tények, ez az Igazság a Kínának nyújtott szovjet gazdasági segítségről. A kínai vezetők annak idején nagyra becsülték a két ország gazdasági és kereskedelmi együttműködését, kiemelték a szovjet segítség önzetlen jellegét és nagy jelentőségét Kína gazdasági fejlődésében. Liu Sao-csi, a Kinal Népköztársaság jelenlegi elnöke a Kínai Kommunista Párt VIII. kongresszusán például kijelentette: „A Szovjetunió óriási segítséget nyújtott hazánknak a szocialista építés művében, hasonlóan az európai és az ázsiai népi demokratikus országok is nagy segítséget nyújtottak. A kínai nép sohasem feledi el a testvéri országok elvtársi segítségét. A Jelenben és a Jövőben is csak úgy szükségünk lesz erre a segítségre, mint a múltban." A kínai vezetők azonban nagyon hamar elfelejtették, mit mondtak. A szakadárság és az egységbontás útjára térve már régen elhatározták, hogy a minimálisra csökkentik gazdasági kapcsolataikat a Szovjetunióval és azokkal a szocialista országokkal, amelyek elítélik a kínai vezetők antileninlsta, szektás, nacionalista nézeteit. E téves politika következtében a legutóbbi három év alatt negyvenedrészre csökkent a szovjet berendezések és különféle anyagok behozatala. Harmadára zsugorodott a' szovjet—kínai kereskedelem. A Szovjetunióval és más szocialista országokkal folytatott gazdasági együttműködés nagyarányú csökkentését különféle ürügyekkel maguk a kínai vezetők, nem pedig a szovjet vezetők kezdeményezték, mint azt a pekingi projjaganda állítja. A rágalmazók valamiképpen igazolni akarják a kínai néptömegek előtt Peking helytelen politikai Irányvonalát s ezért úgy állítják be a dolgot, mintha a gazdasági együttműködés előnyösebb lenne a Szovjetuniónak, mint a Kínai Népköztársaságnak. Olyan félreérthetetlen célzásokat tesznek, mintha a Szovjetunió temérdek élelmiszert és értékes nyersanyagot „préselt" volna kl Kínából, sőt a kínai propaganda a Szovjetuniónak rója fel a kínai lakosság évek óta tartó ellátási nehézségeit. TVT 1 az igazság? A Kínai Népköztársaság legnagyobb külkereskedelmi áruforgalma idején élelmiszertermelése elenyésző százalékának megfelelő mennyiséget szállított a Szovjetuniónak, s ez szemmel láthatóan nem befolyásolta az, ország közellátását. Megjegyzendő, hogy a ki-: nai kivitel összetételében az iparcikkek, s nem a mezőgazdasági cikkek domináltak. A Szovjetunió, tekintettel Kína felmerült gäzdasági nehézségeire, 1960-ban saját kezdeményezésére lemondott a kínai élelmiszerszállítmányokról. Ennek következtében az Iparcikkek részaránya a kínai exportban meghaladta a kétharmadot. Ezek között olyan cikkek is voltak, amelyeket Kína nem tud értékesíteni a kapitalista piacokon, például zseblámpák, hőpalackok, karóraszíjak, Illetve karkötők, irodaszerek stb. Említettük, hogy éveken át több mint 11 ezer szovjet szakember működött Kínában. TudásukKal, becsületes magatartásukkal, kötelességeik példás teljesítésével nagy szolgálatot tettek Kína szocialista építésének. Ezt sok kínai tudós, mérnök és munkás • nyilatkozata bizonyltja. Ennek ellenére 1958 óta mostohává fajult a kínai vezetők viszonya a szovjet szakemberekhez. A helyzet anynyira elmérgesedett, hogy a kínai vezetők alaptalanul azzal kezdték vádolni a szovjet szakembereket, ők az okai, hogy a kínai vállalatokban, építkezéseken nem teljesítik a gazdasági terveket stb. Egyes helyeken „konzervativizmussal" bélyegezték a szovjet mérnököket, sőt a „szégyen fehér zászlalval" „kedveskedtek" nekik. A szovjet szakemberek az emberi méjtőság megalázásának olyan körülményei közé jutottak, amelyek eleve kizárják a normális munka leÜJ SZÖ 4 * 19B3, okt6be

r ^