Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-20 / 290. szám, vasárnap

AZ ÚJ SZÓ megmentett milliók Szemfüles akció a Zobor alján Ifjúságunk „szepíüles akciója" a nyit­ral járásban is nagy visszhangra talált. A fiatalok különösen az Ipari üzemek­ben működő 11 CSISZ-alapszervezet s a mezőgazdasági üzemekben ténykedő 8 falusi CSISZ-szervezet és alapszervezet keretében értek el jó eredményeket az említett akció során. Ezekben az Ifjú­sági szervezetekben megalakították a »,fényszórósok" csoportjait is. A nyitral járás CSISZ-fényszórósai kü­3önt) az ipari üzemekben mutattak köv e méltó példát. Jelentős mérték­ben uüzzájárultak a 3 694 800 korona érték ű felhasználatlan gép és anyagok­ban rejlő tartalék feltárásához. Ez első­sorban a Zlaté Mora.vce-1 hűtőszekrény­gyárban tevékenykedő CSISZ-tagok érde­me, akik ott egy négy éve felhasználat­lan, 574 ezer korona értékű, nagy telje­sítő képességű gépre bukkantak. Szép eredménnyel dicsekedhetnek a Nyugat­szlováklal Vlllamosművek nyitral üzemé­ben és a ČSAD nyitral részlegében te­vékenykedő fiatalok, akiknek 654 ezer, 111. 232 ezer koronát jelentő tartaléko­kat sikerült feltárniuk. A rejtett tartalékok feltárását külö­nösen példásan hajtották végre a Zlaté Moravce-i hütőszekrénygyárban, ahol a CSISZ-tagok az általuk felkutatott gépe­ket és egyéb tárgyakat lefényképezték, a felvételeket a faliújságon közszemlé­re tették kl és felvilágosítást kértek az üzem vezető gazdasági dolgozóitól. A „szemfüles akció" keretében létesített három őrs tagjai közvetlenül a munka­helyeken figyelmeztettek a használatla­nul heverő gépekre, automatákra, a ba­zaltvatta felületes raktározására és arra, hogy gyakran rossz minőségű anyagot vesznek át az üzem raktárnokat. Nem tartották helyesnek egyes gazdasági ve­zetők elhatározását sem, akik 40 ezer korona értékű hőszigetelő hulladék zúz­dába szállítását javasolták. A CSISZ-ref­lektorosok törzskara ésszerű ellenjavas­latot tett oly értelemben, hogy az üzem vezetősége adja el a hőszigetelőket a javító üzemeknek. A fiatalok ezenkívül négy tonna szalagvas eladását ls java­solták, és az ő érdemük az üzemben fe­leslegesen heverő 18 vagon ócskavas el­szállítása ls. Értékes munkát végeztek a nyitral hűtőüzemben dolgozó CSISZ-ta­gok, akik szintén a faliújságban Ismer­tették a szemfüles akció eredményeit. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok Is Igyekeznek lépést tartani az Ipari üzemekben ténykedő társaikkal. Többek között az 8 javukra könyvelhető el 50 hektárnyi parlagon heverő föld feltárá­sa, ahol beavatkozásuk után gabonát, il­Példás cgyiittniííködés A Komáromi Alapfokú Kilencéves Is­kola mellett működő munkaközösség nemcsak a pedagógusok nevelési célki­tűzéseit támogatja, hanem jelentős anya­gi segítséget is nyújt az iskolának. Az 1962—63-as tanévben a szülői mun­kaközösség bevétele 26 408 korona volt. Ebből az ősszegből hasznos segédesz­közöket vásároltak az Iskola részére. Többek között 5743 koronát fordítottak az Iskola bekerítésére és 529 koronáért értékes könyveket vásároltak az Iskolai könyvtára számára. A különböző szak­körök felszerelésére 1555 koronát fizet­tek ki. A zenei nevelés megkönnyíté­sére 950 korona értékben táskagramo­font vettek. Ratimorszky Gyula, Komárom letve zöldséget termesztettek. A falusi CSISZ-tagok Verebélyen 0,50 hektár par­lagon heverő földet derítettek fel, ame­lyet azután kukoricával vetettek be. A Cabaji élektroporcellángyárban dol­gozó fiatalok az üzem közelében két hektár megműveletlen földet vetettek be tavaszi bükkönnyel, amelyet felajánlot­tak a védnökségük alatt álló rumano­vai szövetkezetnek. A CSISZ-tagok a Nyitrai Gép- és Traktorállomáson 0,70 hektár haszon nélkül heverő földre hív­ták fel a figyelmet, amelyet a GTÁ igaz­gatósága azután aí alkalmazottak ren­delkezésére bocsátott, akik ott zöldséget termesztenek. A Tesárske Mlyňany-1 fa­lust CSISZ-szervezet tagjai megállapítot­ták, hogy a községben egy hektárnyi te­rület alkalmas parkosításra. Elhatároz­ták, hogy ezen a területen parkot léte­sítenek. Tervük végrehajtásában hatha­tós segítséget nyújtott a helyi botanikus kert vezetősége, amely díszfa-csemeté­ket bocsátott rendelkezésükre. A leg­több parlagon heverő földet azonban pionírjaink tárták fel, akik 20 hektáron kukoricát és 10-en cukorrépát termesz­tettek. A legszebb eredmények a rlšňov­ceí és a sládečkovcei pionírosztagok szorgalmát dicséri. A CSISZ fényszórósai azonban nem­csak parlagon heverő földre mutattak rá, hanem a gépekre is. így például a nyitral GTÄ-n 100 ezer korona értékű normán felüli állományba sorolt gépet találtak, amelyeket azután szövetkeze­tek vásároltak meg. A žltavcet EFSZ­ben dolgozó fiatalok két felhasználatlan kukoricakombájnra hívták fel a szövet­kezet vezetőségének figyelmét, s ez nyomban intézkedett felhasználásukról az őszi mezőgazdasági kampány kereté­ben. Marian TakáC, Nltra Egyenesben a hajógyár A komáromi Stelner Gábor Hajógyár dolgozói határidőre teljesítették harma­dik negyedévi tervüket. Az év első két negyedében keletkezett lemaradást is sikerült felszámolniuk. E siker kétsze­resen értékes, hisz olyan nehézségeket kellett leküzdeniük a hajóépítőknek, mint amilyenek például a kooperációs üzemektől kapott, minőségileg egyálta­lán nem megfelelő motorok Ide-oda va­ló küldözgetésével járó problémák, vagy a kohóipart termékek késői szállításából eredő anyaghiány stb. Igaz, hogy sok­szor rohammunkára volt szükség, de ha figyelembe vesszük az említett nehéz­ségeket, melyekkel meg kellett küzde­niük, elmondhatjuk, hogy igyekezetük nem volt hiábavaló, megérte a fárad­ságot. Szénássy Jáno* Biztosítják a takarmányt A Družstevná pri Hornáde-i egyesített szövetkezet ez évben 1800 tonna silóta­karmány készítését irányozta elő. Mivel a silókukorica várakozáson felül sike­rült, úgy mutatkozik, hogy 2000 tonna silótakarmányt tudnak készíteni s ezzel biztosítják az állatok áttételésére szük­séges takarmányt. A süózást Bob Pál traktoros végzi Su­per 50-es traktorjával, amely mögé szov­jet sllókombájnt kapcsolt. Naponta át­lag 2,5—3 hektárról silózza le a növé­^mu|ij-u|nii| h re A STRAKONICEI Cseh Motorkerékpár Üzem dolgozói szombaton készítették el a milliomodik motorkerékpárt. A ČZ­250-es motorkerékpárt a Szovjetunióba exportáljuk, RIO GRANDÉ DO SÜL brazil államban a hosszan tartó esőzések következtében az utűbbi napokban a kiáradt folyék vi ze egész területeket árasztott el. Az árvíz legjobban Porto Alegro fővárost sújtotta, amely a Guaiba kiáradt folyó mellett fekszik. Az árvíz 50 000 embert veszélyeztet. A PRESOVI állatkórházban az év kez­detétől csaknem 5400 gazdasági és más állatot gyógyítottak, illetve kezeltek. Ebből 1800 állat kórházi kezelésben ré szesült. Az állatorvosok számos műtétet ls végeztek a kórház sebészeti osztá lyán. EDDIG csaknem 25 000 látogató tekin tette meg a prágai Vár lovardájában a mai szlovák művészet kiállítását. A ki állítás október 29 ig tart. A PRÁGAI November 17. Egyetemen az 1963—1964-es tanévben megkezdődött a tolmácsok és fordítók négyéves főisko­lai tanulmánya. A négyéves tanulmány két szakaszra oszlik, az egyikben a fő nyelvet tanulják s ezenkívül egy mel­léknyelvet is elsajátítanak. A KOMOŔANVI Hldrometeorolúgiai In­tézetben e napokban ülést tart az állan­dó meteorológiai tájékoztatási csoport, amely a szocialista tábor eurépai orszá­gai hidrometeorológiai szolgálatainak szerve. BELGRÁDBAN csehszlovák szerszám­gép-kiállítás megnyitását készítik elő. Ez a maga nemében a legnagyobb kiállí­tás, amelyet a Strojimport külkereske­delmi vállalat eddig külföldön szerve­zett. Az október 29-én megnyíló kiállí­tás látogatói csaknem 60 különféle gépet tekinthetnek meg. AZ ÖSZI fokozott közúti forgalom a múlt héten újabb 31 emberéletet kiive­telt. 30 személy súlyosan megsérült. Emelkedik a traktorosok súlyos közle­kedési baleseteinek szánta is. A múlt na­pokban ilyen balesetek során négy sze­mély halt meg és kilenc szenvedett sú­lyos sérülést. A BRNÖ1 Művészek Házában megren­dezett „Nagymorva Birodalom" kiállí­tást a nagy érdeklődés miatt november végéig meghosszabbították. A kiállítást eddig több mint 135 000 ember tekintette meg, közöttük mintegy 2000 külföldi, 37 országból. nyeket. Igyál el'ább az Idegnyugtatóból, me­Iván Síniotgyünk h városba bevásárolni . .. hetőségét. A kínai hivatalok eljárása úgy festett, hogy diszkreditálni akar­ják a szovjet műszaki tapasztalato­kat, kétségbe vonják a Kínának nyúj­tott szovjet gazdasági és műszaki se­gítség jellegét és céljait. Ilyen kö­rülmények között nem volt más le­hetőség, mint hogy a szovjet szak­emberek hazatérjenek. Még el sem távoztak, máris olyan hangok hallat­szottak Pekingből, hegy nem a kínai vezetőség, hanem a szakembereit visszarendelő Szov|etuntó a hibás azért, hogy a kínai vezetők gazda­sági politikája csődöt mondott. A kínai vezetők elméletileg akarják Igazolni a kínai—szovjet gazdasági kapcsolatok aláásására Irányuló lé­péseiket. E célból kieszelték a „sa­ját erőkre támaszkodás" elméletét. Mi rejlik mögötte? A bban ugyan semmi rossz nem volna, ha a „saját erőkre tá­maszkodást" úgy értelmeznék, hogy minden szocialista ország igyekszik a legteljesebben felhasználni tartalékait és lehetőségeit, hogy más szocialista országokkal együttműködve a leg­nagyobb mértékben hozzájáruljon a szocialista építés művéhez, gazda­ságát fejlesztve szilárdítsa a szocia­lista tábort. Sőt, ez az álláspont a szocialista államok együttműködésé­nek lényegét és céljait kifejező prole­tár internacionalista elvekből követ­kezik. Am a kínai „teoretikusok" egészen más valamit értenek a „sa­ját erőkre támaszkodás 1* fogalmán. Azt állítják, hogy a szocialista or­szágok önállóan építsék a szocializ­must, ne érvényesítsék a szocialista munkamegosztást. ne egyeztessék össze népgazdasági terveiket. Ez a szempont lényegében az autarklát. önellátó, elklllönbült nemzeti gazda­ságok létrehozását szorgalmazza. A „saját erőkre támaszkodás" kínai elméletének az az alapja, hogy a kí­nai vezetők nem hisznek a szociá­list^ közösség ereiében és lehetősé­gében. Ebben az elméletben nacio­nalista irányzatok nyilvánulnak meg és szembehelyezkednek a szocialista tábor gazdasági erejének szilárdítá­sára irányuló törekvésekkel. Az SZKP Központi Bizottságának nyílt levele a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának levelével kapcsolatban megállapította: „A „saját erőre tá­maszkodás" irányvonalának meghir­detése szemlátomást arra kellett a KKP vezetőségének, hogy gyengítsék a szocialista országok között fennál­ló szoros barátság szálait. Ennek a politikának magától értetődően sem­mi köze a szocialista internaciona­lizmus elveihez. Ezt az elgondolást csak úgy lehet értékelni, mint kísér­letet a szocialista közösség egységé­nek aláásására." A szocialista világrendszer kiala­kulása a gyümölcsöző, kölcsönös, testvéri együttműködés terén soha nem ismert lehetőségeket adott a szocialista országok népeinek. „A szo­cialista országok fejlődésének ta­pasztalata ismételten megmutatja, hogy eredményeik és sikereik leg­fontosabb nemzetközi feltétele a köl­csönös segítségnyújtás és támogatás a szocialista táborhoz tartozó orszá­gok egységében és egybeforrottságá­ban rejlő összes előnyök kihasználá­sa' 1 — hangoztatta a kommunista és munkáspártok 1960. évi moszkvai Nyilatkozata. A szocialista országok gyümölcsö­ző gazdasági együttműködésének fé­nyes példájául szolgál a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). Mivel a KGST-ben szoros és egyen­jogú gazdasági együttműködés folyik, e szervezet nagy szerepet játszik a szocialista országok egységének meg­szilárdításában. Éppen ezért a kínai szakadárok mindenképpen igyekez­nek bemocskolni a KGST-t. „Moszkva csapdájának" nevezik „eszköznek, amellyel az erősebb rákényszeríti akaratát a gyengébbre" stb. Mindezt dacból teszik, de ki hisz a pekingi rágalmazóknak. Az egész vllóg tud­ja, hogy a KGST nem imperialista, hanem szocialista országok szerve­zete, amelyeknek kapcsolatait nem a kapitalizmus farkastörvényei, ha­nem az önzetlen, testvéri kölcsönös segítségnyújtás, a proletár nemzetkö­ziség elvei hatják át. A pekingi propaganda még egy okot említ arra vonatkozóan, miért nem lép be Kína a KGST-be. Azt ált lítja, hogy a többi szocialista ország­gal folytatott együttműködés akadá­lyozza a „komplett gazdaság" létre­hozását, ez pedig háború esetén „a többi szocialista országtól teszi füg­gővé" Kínát. Nagyon érthető: ha valaki a „többi szocialista ország ér­dekeivel ellenkező" háború kirobban­tásában spekulál, akkor „szabaddá akarja tenni kezét". Ilyen „érvek­kel" nehéz vitába szállni. Más a helyzet akkor, ha a szocialista népek vívmányait kell megvédeni az impe­rialista' agressziótól. Ebben az esetben a szocialista országok szoros gazda­sági együttműködése az egész szo­cialista tábor és minden egyes szo­cialista állam védelmének biztos alapja. Az elmondottak tükrében vllá­gossá válik, hogy a kínai ve­zetők a Szovjetunióval való gazdasági együttműködés kérdésében és más kérdésekben is 'a marxizmus—leniniz­mustól eltérő, ellenséges nézeteket képviselnek. Az említett tények telje­sen leleplezik azokat, akik rágalmaz­nak és meghamisítják a valóságot. Bármennyire hazudoznak a kínai ve­zetők, nem sikerült tisztára mosni magukat és a Szovjetuniót hibáztatni a népek előtt azért, mert a szoviet— kínai gazdasági együttműködés oly rohamosan megromlott. (Novosztyi) EVE LÖK MB GYÓGYÍTHATÓ-E A DADOGÁS? STATISZTIKAI ADATOK szerint az emberiség 2—2,5 százalékánál zavart a beszéd folyamatossága vagy a ki­ejtés tisztasága. Néha mind a kettő. Ez annyit jelent, hogy egy egymilliós lakosú városban kb. húszezer olyan ember él, akiknek mindennapi életét a beszédhiba nap nap után megkese­ríti vagy legalábbis megnehezíti. A beszédhibásak között Igen sok a tanköteles korban levő gyermek. Ez késztet arra, hogy e kérdéssel fog­lalkozzunk. Gyakran halljuk a szülőktől, hogy gyermekeik dadogását nagy ijedtség előzte meg. Pl. kutyaharapás, víz alá merülés stb. A beszédlélektani vizs­gálatok egész sora igazolja, hogy a dadogás kialakulásában az élet három kritikus időpontjának van jelentő­sége. Az első időpont a kisgyermek —4 éves, a második az ivarérés ko­rára, a harmadik későbbi évekre esik, amikor nagyobb testi vagy lelki sérülés éri az ifjút. A szülő tehát, aki egy megrázkódtatás sajnálatos ered­ményének tulajdonítja gyermeke da­dogását, nincs messze az igazságtól. A kiváltó ok, a sérülés sokfajtájú lehet. Elsőpek kell megemlítenünk az idegrendszer vele született vagy eset­leg enyhébb-súlyosabb fertőző beteg­ségek során szerzett gyengeségét. Meg­terhelő lelki iiígerek (szorongás, ijedtség, félelem) ilyen fogékony Idegrendszeri talajon dadogást hoz­hatnak létre. Mivel azonban azonos körülmények között élő gyermekeknél azonos károsító körülmények hatására nem lép fel dadogás, ezért az ideg­rendszeri alapot, a hajlamot kell el­sődlegesnek tekintenünk. Az idegrendszeri alap elsőrendűsé­ge mellett szól az a tény ís, hogy a pubertáskori dadogás gyakran minden külvilági károsító hatás nélkül jelent­kezik. Az arra hajlamos gyermekeken viszont a békétlen családi környezet, az indokolatlan szigor, a gyakran vál­tozó környezet, Iskolai félelem, ku­darc, megszégyenítés, a pubertás, fer­tőző betegségek szerepelhetnek kivál­tó okként. Vannak szülők, akiknek eszük ágá­ban sincs dadogó gyermekükkel or­voshoz fordulni, mondván: majd kinö­vi a gyerek! Az ilyen kényelmes állás­pont, sajnos, nagyon helytelen. A da­dogást komoly beszédelváltozásnak kell tekinteni, amely rendszerint a fejlődő gyermekkel együtt nő. Termé­szetesen gyógyítható. Gyógyításánál elsősorban a túlérzékeny idegrendsze­ri alkat megerősítésére s a hangos beszédet adó Idegrendszeri működé­sek összehangolt munkájára kell töre­kednünk. A BESZÉDHIBÁS GYERMEKEK leg­többjénél 3—4 éves korban mutatko­zott a dadogás. A helyes beszéd elsa­játítása szempontjából az élet első évei a legkritikusabbak. A napról nap­ra szaporodó szókincs hallási, mozgá­si és értelmi emlékképeinek tárolása komoly feladatot ró az idegrendszer­re. Két és fél, hároméves korig a nor­mális idegrendszerű gyermek általá­ban elsajátítja az egyszerű beszédet, bár előfordulhat, hogy egyes hango­kat pontatlanul vagy hiányosan képez. Amennyiben ebben az életkorban még nem tudna egyszerűen beszélni a gyermek, gyógypedagógiai vizsgálatra és gyakran feltétlenül kezelésre^ van szüksége. Nem szabad a korai gyer­mekévekben türelmetlenséggel idő előtt olyan beszédkövetelményeket támasztani és olyan beszédtevékeny­séget követelni a kisgyermektől, ame­lyet az nem' tud teljesíteni. Helytelen a szülők részéről, ha gyermeküket megerőltető nehéz szövegek elmondá­sára kényszerítik, mert így zavart okoznak a gyermek akarati élete és kezdeti beszédtevékenysége között. A beszédhiba gyógyítását már az óvodáskorban kell megkezdeni. Ha mulasztás történik, a beszéd tovább romlik, a dadogás elmélyül, súlyossá­ga fokozódik, s növekszik a dadogás alapját képező idegrendszeri zavar is, amely a fejlődő egyéniségében egész életre szóló nyomot hagy. A kisgyer­mekkori dadogás gyógyításában a szülőknek is részt kell venniük. Lár­mától, durvaságoktól szenvedő gyer­mekek megszólalni sem mernek, gör­csösen visszaszorítják magukban a be­szédtevékenységre vezető belső aka­ratot, ami a tónusos dadogás első iele. Éppen ezért a neurotikus szü­lőknek nagy önmérsékletre, önfegye­lemre van szüksége, ha gyermeke kez­dődő didoeásán javítani akar. HA A SZÜLŐNEK SIKERÜL nyugal­mat teremtenie felzaklatott otthoná­ban, úgy a halk beszédű, nyugalmas otthon légkörének hatására megválto­zik a gyermek Idegrendszeri életében mindaz, ami nála a beszédzavart okoz­za. Nagyon fontos, hogy ne kénysze­resük a dadogó kisgyermeket versek, mesék elmondásá.a, főképpen ne ven­dégek és idegenek előtt. Ne korhol­juk tónusos, kezdődő dadogása miatt, mert ezzel még jobban megalapozzuk a súlyos dadogást. Ne kíséreljük meg a hibás szavak vagv mondatok ismé­teltetését sem, mert ezzel csak begya­koroltatjuk, állandósítjuk és tudatos­sá tesszük beňne a dadogást, ami még nagyobb beszédfélelmet idéz elő. Tart­suk lehetőleg távol tőle a dadogó, ha­daró felnőtteket és ha a szülők egyi­ke ezek közé tartozna, bízza a neve­lést inkább a nem dadogó házastársra. A dadogó gyermek előtt halkan, rit­musosan, ütemesen, a fülnek kellemes hanglejtéssel beszéljünk. Mondataink legyenek egyszerű, rövid tőmondatok, amelyeket a kisgyermek könnyen fel­foghat és követhet. A szülői szerete­tet, a gondoskodó gyengédség, a meg­nyugtató légkör, a gyermek érdeklő­désének megfelelő beszéd már számta­lan családban megszüntette a kezdeti dadogást olyan esetekben is, amikor nemzedékekre visszamenően hadarók, vagy dadogók voltak a családban. AZ ISKOLA IS SOKAT JAVÍTHAT vagy ronthat a gyermek dadogásán. Sajnos, nem ritka a beszédet megkez­deni nem tudó, vagy a megakadó da­dogó felé Irányított megjegyzés: „Ha tudnál, nem dadognállf A neurotikus dadogó diákot gyakran csak a félév végén felelteti tanára és közben nem gondol arra, hogy a hibás beszédű gyermek egész féléven át végigszur­kolja valamennyi óráját, ami súlyos­bítja a bajt és végül a leglelkiisme­retesebb készülés ellenére is dadog, amikor felelni hívják. A dadogó diákot gyakran, és az izgatás leg­csekélyebb mellékgondolata nélkül szinte kezelő célzattal kell feleltetni. Az igazi pedagógiai érzékkel bíró ta­nár mindig megtalálja erre a kellő időt és módot. Eleinte nehézséget nem okozó kérdésekkel nyújtson alkalmat a dadogónak a sikeres beszédre. A si­keres beszéd eloszlatja a beszédfé­lelmet, megkönnyíti a beszédtaktust. Később észrevétlenül térjen rá a ta* nár az anyag alapos elemzésére. Ha így jár el, a dadogó diákot hamar meggyőzi jóindulatáról és arról, hogy a dadogással küzdő is képes hibamen­tesen beszélni. Hányszor halljuk a da­dogó gyermek panaszát: „Vannak ta­náraim, akiknél soha nem akadok meg, s vannak, akiknél egy szót sem sikerül kimopdanom". Ebből ls l8¥­szik, milyen sok függ a tanár pedagó­giai készségétől.. .i »>[ Általában a dadogásnak klónusos és tónusos formáját különböztetjük meg. A klónusos dadogásnál a kimon­dani szándékolt szavak első szótag­jai négyszer-ötször is megismétlődnek, és csak aztán következnek a további hangok. A tónusos dodogással hirte­len fennakad a beszéd, a hangképző Izmok egy darabig megmerevednek és a beszéd fennakad mindaddig, míg ez a merevgörcs meg nem szűnik. Hang­súlyozni kívánom, hogy a tónusos dadogás a rosszabb és nehezebben leküzdhető. A felnőttek közül sokan végzetes­nek, elkerülhetetlennek tartják gyer­mokkorból megmaradt beszédhibáju­kat és azt hiszik, hogy azon nem lehet segíteni. Különösen azoknál ta­pasztalható, akiknél a fiatalabb évek­ben megkezdett kezelés megszakadt és ezért nem Járt eredménnyel. Ezek fél­reállnak és boldogok, ha a beszédet valahogy elkerülhetik és természete­sen viselik fogyatékosságuk egzisz­tenciális és társadalmi hátrányait is. A felnőttek között gyakoriak az alkal­mi dadogók, akik folyékonyan és hi­bátlanul beszélnek mindaddig, amíg valamilyen nehezebb helyzetbe nem kerülnek. ÖSSZEGEZVE TEHÄT: a dadogás gyógyításának kulcsa az otthon, az is­kola, a munkahely és nem utolsósor­ban a logopédiai kezelőtanár kezébe van letéve. A dadogás megszüntethe­tő, csak a kezelést kellő időben kell megkezdeni és lankadatlan kitartás­sal kell folytatni. VlGH RÓZSA • A prágai Katonai Történelmi Múzeumban kiállítást rendeztek Jan­ko Alexy érdemes művész tanítvá­nyainak képeiből. A kiállításon a szlovákiai gyermekek 100 festménye látható. A kiállítás Prágából Varsó­ba, onnan Berlinbe, majd Párizsba és San Franclscoba vándorol. • Válság fenyegeti a francia szín­házakat. A párizsi színházakat 1963 első félévében kevesebb látogató ke­reste fel, mint 1962-ben, bár már ak­kor is negyedmillióval csökkent a látogatók száma, 1961-hez viszonyít­va. A franciaországi vidéki színhá­zakban még ennél is rosszabb a hely­zet. 19B3. október 20. * (jj SZŐ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom