Új Szó, 1963. október (16. évfolyam, 271-300.szám)

1963-10-19 / 291. szám, szombat

1963. október 19. * fjj g£ŕj ^ A VAROS BUSZKESEGE Látogatás a žilinai Szakszervezeti Házban A régi és az új városrész hatérán 1958 -ban rakták le a Žilinai Szakszer­vezeti Ház alapkövét. Az eltelt öt év alatt több mint 23 millió koronás be­fektetéssel olyan kultúrpalotát emel­tek Itt, amelyiket bármelyik európai nagyváros örömmel vailana magáé­nak. Joggal büszkék tehát reá a város lakói. Hogy büszkék rá, az még nem je­lentene sokat, hiszen valamikor a szegény ember arra is büszke volt, ha a falu határában kastély emelkedett, még ha annak udvaréba, s a környező parkba be sem tehette a lábát. Csak­hogy Itt merőben más a helyzet. Ez év május 26-án nyílt meg a kultúra ezen impozáns épületének kapuja s azóta több mint 12 000 látogatója volt, csak a belépőjegyes rendezvé­nyek közönségét véve számításba. Nézzük meg, ml folyik e kétemele­tes épület hófehér falai között. A Szakszervezetek Háza elnevezés ezúttal nem a szakszervezeteket irá­nyító hivatalt Jelez, hanem élénk kul­turális tevékenységet kifejtő szak­szervezeti klubot — tevékenységébe bekapcsolódnak az üzemi klubok ls — amely azonban nem veszi át az üzemi klubok feladatalt. A szakszer­vezeti klub szorosan együttműködik az állami népművelési Intézmények­kel, a Peter Jilemnlcký Színházzal, a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társasággal, a Csehszlovák Műszaki Tudományos Társasággal, a bratislavai Technika Házával, a had­sereg kulturális szerveivel stb., stb. Maga az épület sima vonalaival, az anyagok és színek ízléses alkalmazá­sával olyan környezetet nyújt, amely­ben az emberek fogékonyabbakká válnak a szép, a jő iránt. Kuderna, Krivoš, Stubňa, Jakubčík, Horecký és a többi képzőművész a mal kor szel­lemét sugárzó alkotásai mindezt csak fokozzák. Nem kicsi az a feladat, amely a klub vezetősége és dolgozói előtt állott, hogy ezt a palotát méltó tartalommal töltsék meg. Tevékenységüket négy területre osztották fel: az általános népműve­lés, az Ifjúság Iskolán kívüli műve­lése, a népi művészeti alkotások és a társadalmi élet szakaszára. A főépület oszlopos bejáratán és a tágas, levegős előcsarnokon át jobbra a színházba jutunk. Az 556 férőhelyes, operai előadásokra ls kitűnően meg­felelő akusztikájú, intim hangulatot árasztó nézőtér légfütéses, Illetve nyá­ron léghűtéses. A több mint 100 m» játékterületet nyújtó színpadon min­den villanyra, gombnyomásra mű­ködik. A legkorszerűbb technikával felszerelt — de nem forgó — színpad mögötti folyosóról nyílnak az öltözők, három emelet magasságban. 120-140­tagú együttes öltözködése simán le­bonyolítható. Természetesen dohány­zóról ls gondoskodtak, mind a közön­ség, mind a művészek részére. Ez a színház lett a žilinai Jilem­nlcký Színház második otthona. Ha­vonta sokszor tizenötször ls tartanak itt előadást, bérbevéve a termet. Ezenkívül október folyamán a marti­ni színház Arbuzov: Irkutszki törté­net, Osztrovszklj A vihar és Moliére: Zsugor! című színművével vendég­szerepel, a Banská Bystrlca-l színház pedig E. Suchoii: örvény című operá­ját mutatja be. E SZÍNHÁZBAN RENDEZIK meg a zenekari hangversenyeket, itt szok­tak fellépni a hadsereg művészegyüt­tesei és Itt rendezik a filmelőadáso­kat is. Egy gombnyomásra leereszke­dik a vetítővászon, amely szélesvász­nú filmek vetítésére ls alkalmas. Hét­főn rendszerint mozielőadást tarta­nak. A szakszervezeti klub dolgozói ugyanis azon a véleményen vannak, hogy szombaton és vasárnap, amikor más pihen, nekik akkor legyen a leg­több dolguk, s ezért hétfőn tartanak munkaszüneti napot. Ilyenkor üres az épület, csak a mozi működik., Érdekes előadássorozat színhelye lesz rövidesen ez a színházterem. A szakszervezeti klub „A színház a társadalmi fejlődésben" címmel 16 előadás keretében bemutatja a szín­művészet fejlődését, a görög színház­tól napjainkig. Az előadásokat élvo­nalbeli művészettörténészek és színhá­zi szakemberek tartják, színészek köz­reműködésével, filmrészletek és dia­pozltívok felhasználáséval. A soroza­tot e hó 30-án indítják meg a görög színházról szóló előadással. Novembertől újabb előadássorozat színhelye lesz a kellemes színházte­rem. A Politikai és Tudományos Isme­reteket Terjesztő Társasággal együtt­működve, a 15 éven felüli közönség részére megnyitják a filmművészet barátainak klubját. A klub tagjai 9 előadássorozatban megismerkednek a világ haladó filmalkotásaival, a a filmgyártás letűnt és élő áramlatai­val, a filmművészet alapvető esztéti­kai kérdéseivel. Felvételünkön a Szakszervezeti Ház Nem fér kétség a filmbarátok klubja sikeréhez. A 9 sorozatból 6 ugyanis a vidámság Jegyében indul. UGYANCSAK A FÖLDSZINTEN, az épület másik részében van a kis szín­pad. Nézőterén 140 ülőhely, világos székek, egyszerűbb megoldású kis színpad, amelyről a szakszervezeti klub műkedvelő bábjátszói szórakoz­tatják a hálás gyerekközönséget. A gyermekek részére a filmeket is itt vetítik. A gyerekek este aludni térnek, ám a kis színpad ilyenkor sem elhagya­tott. A Poézia műkedvelő irodalmi színpad, a kisszínpadl formákkal fel­lépő műkedvelő együttes, vagy a ka­marazenekar vonzza ilyenkor ide 'a közönséget. Ezenkívül itt mutatják be a műszaki filmeket. Az Élő újság című műsor ls Itt vert tanyát, itt tartják a filmakadémia keretében az előadáso­kat. A SZAKSZERVEATI KLUB segítő jobbot nyújt a város és a környék ki­sebb vállalatainak, mégpedig egy Igen fontos kérdésben, a tanoncneve­lésben. E kis színházteremben a vál­lalatok kívánsága szerint szakmai filmeket vetítenek majd a tanoncok­nak, előadássorozatot rendeznek ne­kik, pl. beszélgetés az orvossal, vagy higiénia az üzletekben, az árusítás kultúrája stb., stb. címmel. A kisszínház közelében vannak azok a helyiségek, ahol a fiatalság iskolán kívüli művelődése folyik. Ezt a részt most rendezik csak be. A fia­talok klubhelyiségében már ott a TVj' berendezve már a gyűlésterem Is, csak a politechnikai műhely vár még a fiatalokra. Hiányzik ugyanis a leg­nagyobb vonzóerő: a gépek. Egyszerű, használt gépekről van szó, mégsem tud a szakszervezeti klub szerezni, pedig az illetékes dolgozó a gyerekek érdekében csaknem térdig koptatta már a lábát. Eredmény azonban sem­mi. Az üzemek a kiselejtezett gépeket ugyanis kötelesek Prágában az e célra meghatározott vállalathoz továbbíta­ni, az pedig a klub céljaira egyet sem szabadíthat fel. Az ifjúsági részt — amint megnyit­ják a műhelyt és az ifjúsági klubot — és a főcsarnokot összekötő ajtót lezárják s a fiatalok külön — erre a célra sajátos motívumokkal díszitett — kapun fognak közlekedni, hogy érezzék, ez igazán az ő külön birodal­muk. Az elsőemeleti napsütéses könyv­tárban 3500 könyv, 51-féle újság, fo­lyóirat sorakozik, példás rendben. A műszaki könyvek külön termet töl­tenek meg. Rendezésükhöz bizony jól Jönne néhány műszaki képzettségű önkéntes segítsége. Volt már Ilyenre példa e fiatal intézmény életében is, AZ EREDETI ELKÉPZELÉS az volt, hogy a könyveket tgelitborítóba cso­magolják, mert az jól véd és szép ls. Csakhogy rohamosan közeledett a megnyitás napja és a borítólapoknak se híre, se hamva. Felrakták hát a könyveket borító nélkül a polcokra. A megnyitás előtti napon befutottak az igelitborítók. A könyvtárosok tehe­tetlenül álltak, hárman ezt a munkát el nem végzik. Néhány telefonhívásra azonban jött a segítség és a szorgos brigádosok másnap reggelre mind a 3500 kötetet becsomagolták s az ünne­pélyes megnyitóra a könyvtár is ké­szen állott. A modern bútorzatú olvasóterem egyik részét képzőművészeti kiállítá­sok céljára használják fel. Az első emeleten van még a 80 férő­helyes előadóterem, ahol a politikai és szakelőadásokat, a népi akadémiá­kat és konferenciákat rendezik. A mellette levő kis teremben tartják a nyelvtanfolyamokat. Október elején kellett volna kezdeni egy német, egy -angol és egy francia tanfolyamot, je­lentkező van sok, de tanár egy sincs. Nemcsak Zlllnán, de Martinban, Ra­Jecban és a közeli többi városban sem. A nyelvtanárok annyira elfog­laltak, hogy nem tudnak további órá­kat vállalni. A nyelvtanfolyamokat szervező elvtárs asztalán 5-percen­ként cseng a telefon. Már fásultan válaszolja: „Nem, kérem, még nem találtunk. Hívjon két nap múlva." iA sakkozók és a billárdozók terme, a bélyeggyűjtők és eszperantó klub helyisége is ezen az emeletén van. A II. emelet parafával burkolt ter­meiben próbálnak a népművészeti csoportok, a társas tánckör, a balett, Itt folyik 30 gyermek zenei nevelése. Itt gyakorol a žilinai vegyes kórus ls. Az előcsarnokból széles márvány­lépcső vezet az esztrádcsarnokhoz. Már folynak az előkészületek? és a jövő vasárnaptól kezdve a fiatalok táncos délután keretében szórakozta­tó műsort is kapnak. A cél az, hogy a fiatalok kellemesen, kulturáltan szó­rakozzanak. Hétközben különböző vállalatok, szervezetek veszik bérbe az esztrád­termet konferenciák és egyéb össze­jövetelek céljaira. Az épület harma­dik emeletén üvegfalú műtermekben a képzőművészeti körök vernek ta­nyát. KÜLFÖLDI VENDÉGEK IS gyakran felkeresik a Szakszervezeti Házat és egybehangzóan úgy nyilatkoznak, hogy ritkán látni hasonló, a kulturá­lis tevékenység feltételeinek megfe­lelő ilyen ügyes, ízléses létesítményt s mindezt egy fedél alatt. Hogy e fel­tételéket a klub dolgozói maradékta­lanul és jól használják-e fel, azt ma még csak sejteni lehet, biztonsággal megállapítani nem. Munkájuk ered­ménye ugyanis csak évek múlva, a város kulturális felemelkedésében mutatkozik majd meg. SKALINA KATALIN HOCINE BOUHAZER (ALGÉRIA): ELFELEDTEM A béke küszöbén Én elfeledtem a versírás titkait szavak és mondatok lejtését muzsikáját Nincs nékem könyvem csak fegyverem És nincs füzetem csupáncsak tollam sercegő toll és nem játszom több játszmát a líra kártyájával Nyúzottan minden gondolatom röpív s röpcédula: minden gondolatom mert én tudok zsolozsmát énekelni a megszerkesztendő Jövőről a reggelekről és delekről a vérmezőkről nyitott szemekről és nyers húsokról szőlőhegy szüretéről búzakalászról népemről és hazámról. Gereblyés László fordítása TASNADI VARGA ÉVA VALAKIT VAROK ÉN... A fák mögött fekete víztükör, részegen táncol millió bogár. Csörren a lánc éS mindjárt partot ér egy messzeslkló csónak árnya már. Arany kenyér a hold — szelíd, kerek, mint kiskorom vacsoraasztalán, mikor a dongó verset zümmögött, s piros gyűszüvel varrt ifjú anyám. • Csörren a lánc. Valakit várok én. Fűszál remeg. — Lépése dalt dobol. Csak néhány perc, csak néhány pillanat, s jön már felém az úton valahol. Csörren a lánc. Ö, nincs most semmi sem ... Magam vagyok. Es ő van. Semmi más. Egy ősi ritmust játszik a szívem, — erről zizeg a föld, a víz, a hárs. Csörren a lánc. Hullámzó, nagy vizek csónakja mögött összecsapjatok I — Tündöklő sásból hálót szőjjelek, s takarjátok be, álmos csillagok. PAVOL BUNČAK: VERS Barátom nékem a vihar, az eső, Közülük egyik se támad rám. Ismerem a hegyeket, testvéreim a rög^k, Otthonom nékem a széles pusztaság. Acélból kovácsolt kemény-fém a szívem, Ha a gonoszság karma fojtogat; S mint zsongó madárfészek muzsikál a lelkem, Ha aranyló húrokat penget a Nap. Fordította: Komlósl Lajos Francia zongoraművésznő fellépése L. Cvengrošovó: Vereség (dombormű, részlet a Harc a Polom hegyért című sorozatból.) Aránylag kevesen vettek részt Syl­via Mercier, francia zongoraművész­nő košicei bemutatkozásán. Akik azonban ott .voltak, egy élménnyel gazdagabban távoztak. A fiatal mű­vésznő kivételes adottsággal rendel­kezik. Néha úgy éreztük, egyéni át­érzésével a műveket újrafogalmazza. Kifinomult, olykor szédítő technikai felkészültsége eggyé ötvöződik az in­tonáció biztonságával. Nemcsak a pianók szelíd légkörében, de a forték világában is egyaránt otthonosan mo­zog, Érdekes volt megfigyelni, ahogy a művésznő fokozatosan önmagára ta­lált az előadott művekben. Beetho­ven Waldstein-szonátájának előadása­kor még éreztünk némi bizonytalan­ságot. E mű kissé szárnyaszegetten hangzott, viszont Chopin Barcarolá­ját, de különösen a Fantáziát már olyan Intenzitással és hangulati gaz­dagsággal adta elő, mely a kivételes Chopin-tolmácsolók tulajdonsága. Igazi énjére műsora második felé­ben talált, amikor Joachim Turina a Granados, Ravel és Debussy műveit játszotta. Ogy látszik a művésznő a mediterrán légkört sugárzó műveket mondhatja még inkább sajátjának. Tu­rina Fantasztikus táncainak folkló­risztikus pezsgése, Granados fájdal­mas lírai dallamai igazi melegágyra >. Amerikai orosz nyelvtanárok MOSZKVAI PADOKBAN Huszonheten vannak és Amerika kü­lönböző államaiból jöttek Moszkvába. Valamennyien orosz nyelvtanárok. Azért jüttek Ide, hogy tökéletesítsék nyelvtu­dásukat. Jobban megismerjék az orosz szokásokat, az orosz irodalmat és mű­vészetet. Az amerikai tanárok a Szovjetunió és az Egyesült Államok közti kulturális csereegyezmény keretében járnak a Szovjetunióba. A moszkvai egyetemen tízhetes, tanfolyamot Indítottak a vendé­gek részére. Az amerikaiak elméleti elő­adásokat hallgattak a mai orosz nyelv­ről, sokat gyakorolták az orosz nyelvű beszélgetést, megtekintették a szovjet fővárost és környékét. Képünkön: Amerikai nyelvtanárok a linguafonteremben. (L. Bergolcev felvétele) találtak Mercier előadásában. Ravel Tükrök című ciklusának egy részét hallottuk, igazi pianisztlkus felké­szültséggel, lágyan zsongó pergő tachnikával. Debussy színes kolorit­ját páratlan gazdagsággal és építő­készséggel formálta meg és mér úgy éreztük, az előadóművésznő száméra a zengora nem hangszer többé, ha« nem engedelmes játékszere. A fran­cia zongoraművésznő emlékezetes est­jét néhány ráadással fejezte be, köz­tük ismét egy Turina művel. Loósz DeziA f \

Next

/
Oldalképek
Tartalom