Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-02 / 242. szám, hétfő

Äi llSik nem hajlandó feladni Dél-Vietnamot inkább Diemröl mond le Washington (CTK) — Amint az AFP hírügynökség washingtoni tudósítója írja, az amerikai kormány Cabot Lod­genak, a Szaigoni ú] amerikai nagy­követnek jelentései alapján állítólag arra a következtetésre jutott, hogy „a dél-vietnami kormány összetételé­ben radikális változtatásokat kell esz­közölni". Az amerikai kormány nézete szerint, ha „meghagyják a jelenlegi kormányt, ez veszélyeztetné a belső béke helyreállítását és befolyásolhat­ná a kommunista partizánok elleni harcot". Az AFP tudósítója szerint az Egye­sült Államok kormánya „sajnálattal" arra a következtetésre jutott, nem le­het bízni benne, hogy Ngo Dinh Diem megváltozzék, s ezért „minden remé­nyét egyre Inkább a katonai ténye­zőkbe helyezi, mert véleménye sze­rint ők nem felelősek a buddhisták elleni kegyetlen megtorlásokért". Az amerikai kormányt nem az a szándék vezeti ebben, hogy véget A Magyar Távirati Iroda Jelenti, hogy a budapesti Royal Szálló egyik alkalma­zottjánál fekete himlő tüneteket állapí­tottak meg. A beteget szigorúan elkülö­nítették és az előzőleg vele érintkezésbe került személyeket beoltották, a szállo­dát pedig karantén alá helyezték. Be­oltják továbbá az egészségügyi dolgozó­kat és a budapesti közlekedési alkalma­zottakat. Budapestről csak azok a ma­gyar állampolgárok utazhatnak külföld­re, akiket beoltottak. (CTK) Skopje jugoszláv város földrengést Jel­ző állomása szombaton, augusztus 31-én a hajnali órákban újabb negyedfokú földlökéseket jelzett. Ugyanilyen erős földrengést észleltek ugyanabban az idő­ben már egy nappal azelőtt pénteken, augusztus 30-án ís. (ČTK) A New York állambeli Rochesterben ülésező Egyházak Világtanácsa elutasí­totta a Kameruni küldöttnek azt a Ja­vaslatát, hogy a fajgyűlöletet hirdető személyeket kiátkozzák a keresztény egyházakból. Az Egyházak Világtanácsa azonban nyilatkozatot hagyott jóvá, melyben minden keresztényt harcra szó­lít a fajüldözés ellen, egy másik nyilat­kozatában pedig üdvözli a moszkvai atomcsendegyezményt. (ČTK) A washingtoni Fehér Ház előtt szom­baton délelőtt több mint 100 Ameriká­ban élő vietnami állampolgár és diák tüntetett a dél-vietnami terror ellen. (ČTK) Luther H. Hodges, amerikai kereske­delmi miniszter vasárnap, szeptember elsején a kora reggeli órákban Washing­tonból európai és Földközi-tenger menti országokban teendő útjának első állomá­sára, Rómába érkezett. (CTK) vessen a dél-vietnami lakosság elleni megtorló intézkedéseknek. A zavaros helyzet az országban veszélyezteti a dél-vietnami partizánok elleni harcot. Az új kormány megalakításától azt remélik, — jegyzi meg az AFP —, hogy „lehetővé tesZi a Vietcong elleni harc fokozását, amely a jelenlegi válság miatt kissé lanyhult". Lapjelentések szerint a dél-vietnami kormány titokban megkezdte az or­szág bankjaiban őrzött aranyrudak és külföldi valuta összehordását Diem palotájába, amiből az esetleges me­nekülésre lehet következtetni. Az amerikai fővárosból érkezett hí­rek szerint az USA kormánya hivata­losan nem kommentálta ugyan De Gaulle beavatkozását a dél-vietnami kérdésbe, de a magánbeszélgetések­ből és a sajtóvéleményekből kitűnik, hogy Washihgton a francia elnök lé­pését rossz néven vette. N. Sz. Hruscsov Zágrábban (CTK) — Josip Broz Tito, a JKSZ főtitkára, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnöke augusz­tus 31-én este fogadást rendezett N. Sz. Hruscsovnak, az SZKP KB első titkárának, a Szovjetunió Miniszter­tanácsa elnökének, és feleségének Nyina Petrovnának tiszteletére. A fo­gadáson részt vettek a szovjet ál­lamférfit kísérő hivatalos személyi­ségek, jugoszláv részről jelen volt A. Rankovics, a JKSZ KB titkára, Ju­goszlávia alelnöke, E. Kardelj, a JKSZ KB titkára, a Szövetségi Szkupstyi­na elnöke és mások. A fogadás szí­vélyes baráti légkörben zajlott le. A szovjet miniszterelnök feleségé­vel és kíséretével, a jugoszláv elnök­kel együtt kétnapos brdoi tartózko­dás után Zágrábba utazott. Szeptem­ber 1-én a vendégek a kora délutáni órákban érkeztek Zágrábba, ahol a lakosság lelkes ünneplésben része­sítette őket. Latin-Amerika váljék atommentes övezetté A MEXIKÓI ELNÖK ÚJABB FELHÍVASA Mexikó (CTK) — Mateos mexikói elnök a nemzeti kongresszusnak kül­dött üzenetében újabb felhívást In­tézett a latin-amerikai országokhoz, hogy járuljanak hozzá e világrész atommentes övezetnek való nyilvání­tásához. A nyilatkozatot ez év április 29-én Bolívia, Brazília Chile, Ecuador és Mexiko írták alá. A mexikói elnök üzenetében hang­súlyozta az atomfegyverkísérletek részleges betiltásáról kötött moszk­vai szerződés Jelentőségét is. Kife­jezte reményét, hogy az atomhatal­mak „szélesebb körű megállapodá­sokra jutnak". A MOSZKVAI PRAVDA a forradalmi humanizmusról Moszkva (ČTK) — A moszkvai Pravda szeptember 1-i számában közli E. Bag­ranov „A kommunisták—leninisták for­radalmi humanizmusa" című cikkét. A cikk szerzője többek közt rámutat, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini alapelve — amely a szovjet külpolitika fó irányvonala, — az igazi szocialista humanizmus megtestesítője. A cikk sajnálatát fejezi ki affelett, hogy a nemzetközi feszültség enyhíté­sének ellenzői és a moszkvai egyez­mény dühödt bírálói között vannak a kínai vezetők is. — „A kínai dogma­tikusok állandóan Ismétlik, hogy az im­perializmus fennállásakor elkerülhetet­len a háború és azt állítják, hogy bár­milyen áldozat „megváltás" lesz. mert az imperializmus romjain magasabb fo­kú civilizáció épül — jegyzi meg a cikk szerzóje." Ezért képesek volnának a vi­lág lakosságának felét is faláldozni. De vajon e mérlegelésekben van-e egy A nyugatnémet Düsseldorf lakosai pén­tek este gyűléssel és fáklyás menettel kezdték meg a szeptember 1. — a há­ború elleni nap alkalmából rendezett akciókat. (ČTK) cseppnyi marxizmus is? Nem! A szo­cialista forradalomnak nincsen rá szük­sége, hogy atom- vagy hidrogénbombák tegyék szabaddá előtte az utat. A dol­gozók kapitalizmus feletti győzelmüket a szocializmus és a kommunizmus nagy humanista eszményeihez méltó eszközök­kel érik el. A cikk rámutat, hogy az SZKP min­den nép szent jogának tartja a felsza­badító háborúra az elnyomók elleni nemzeti felkelésre való jogát. A kommu­nisták—leninisták forradalmi humaniz­musa megkívánja, hogy egy pillanatra sem szűnjék a kapitalista rendszer el­leni osztályharc. Az igazi forradalmiság egyáltalán nem abban rejlik, hogy fejetlenül kalandokba vetjük magunkat, hanem a helyzet az összeütközések elkerülhetetlen követ­kezményeinek józan megítélésében, az osztályharc megfelelő eszközeinek és formáinak megválasztásában, s ezen esz­közöknek a munkásosztály és valameny­nyi dolgozó érdekében való felhaszná­lásában. A kommunista humanizmus — hangsú­lyozza a cikk — a proletariátus osz­tályérdckeiből indul ki. Ugyanakkor az egész emberiség érdékeit védelmezi. U nnepélyesen megnyílt a lipcsei őszi vásár Az NSZK és Nyugat-Berlin nagyobb mértékben vesz részt mint tavaly Lipcse (CTK) — Szombaton este az Operában tartott ünnepi gyűlé­sen hivatalosan megnyitották a lipcsei őszi vásárt, amely vasárnap reggel nyitotta meg kapuit a világ kereskedői és a különböző orszá­gokból érkezett látogatók előtt. Julius Balkow, az NDK kül- és belkereskedelmi minisztere beszédé­ben emlékeztetett arra, hogy az Idei lipcsei őszi vásár az atomcsend­egyezmény megkötése következtében kialakult kedvezőbb légkörben, a nemzetközi együttműködés légköré­ben zajlik le. Az idei lipcsei őszi vásáron 55 or­szág vesz részt, közülük 23 tenge­ren túli ország. Az idén kapitalista valyit. Nyugat-Németországból ls 10 százalékkal több ország állít ki 12 százalékkal nagyobb területen, mint tavaly. Rendkívül megnövekedett a nyugat-berlini vállalatok érdeklődése, melyek közül az idén kétszer armyi vesz részt a vásáron, mint tavaly ősszel. A kiállítók száma és a kiál­lítási terület nagysága meghaladja az 1960. évit, vagyis annak az év­nek az állapotát, mielőtt a bonni országokból 100-zal több cég állítja , ki termékeit, mint tavaly és a ten- kormány és a nyugat-berlini szenátus geren túli országok kiállítási terüle- megkezdték volna diszkriminációs te 50 százalékkal haladja meg a ta- I Intézkedéseiket. ELŐKÉSZÍTIK A TALAJT a görög—bolgár tárgyalásokra Athén (CTK) — Görögország és Bulgária között most a kölcsönös kapcsolatok rendezéséről tartandó tárgyalások előkészítése folyik. A tárgyalások valószínűleg szep­tember végén kezdődnek Szófiában. E tényt szombaton Pipinellsz görög miniszterelnök jelentette be. A tárgyalások keretében meg kell oldania a két ország közötti vitás kér­déseket, hogy elősegítsék a Görög­ország é; Bulgária közötti diplomá­ciai és egyéb kapcsolatok teljes normalizálását. Pipinelisz ugyanakkor közölte, hogy már megállapodás jött létre a két ország technikusainak együtt­működéséről, akik majd megvizs­gálják és javaslatot készítenek elő a határmenti folyók közös kihasz­nálásáról. Budapesti kép Budapesten a Kossuth Lajos ut­ca — a Tanács­és Múzeum körút sarkán áll az Astoria szálloda hatalmas épülete. Környékén az út­testet lesüllyesz­tették, így építik a város egyik leg­nagyobb, legmo­dernebb forgalmi csomópontját — az aluljárót. Fel­vételünkön az építkezés közpon­ti része és a 36 méter magas to­ronydaru látható. (Pastorek Éva) KJu dolgozói között újabb követőket nyer meg a szocializmus ügyének. Az em­beriség iránti legfőbb kötelességünk, hogy a lehető legjobban szolgáljuk a szocializmus ügyét, s a leghatéko­nyabban elősegítsük a világon a forradalmi mozgalom erősödését. Ez is egyik oldala annak a mély lenini gondolatnak, mely szerint a kapi­talizmus azáltal szenved végleges vereséget, hogy a szocializmus a munka új, sokkal nagyobb termelé­kenységét eredményezi. A szocialista országok kommunista politikája eme alapvető követelmé­nyeit mellékvágányra terelni, sőt a Szovjetuniónak és más szocialista államoknak szemére vetni, hogy nagy súlyt vetnek és Következetesen gondoskodnak a gazdasági fejlődés­ről és népeik egyre jobb életéről, s ezzel kapcsolatban az „ökonomiz­musről" beszélni — mind ez magá­nak a marxizmus lényegének meg nem értését jelenti. A szocializmus célja az emberek jobb életének biz­tosítása. A lenini kommunista pár­tok mindig ebben látták tevékenysé­gük fő értelmét. A legkevésbé sem becsüljük le a forradalmi lelkesedés jelentőségét, ez azonban egymagában nem elegen­dő. A gyors forradalmi fejlődés idő­szaka után elkerülhetetlenül a for­radalom hétköznapjai következnek, melynek során szorgalmas munkával kell megszilárdítani az elért vívmá­nyokat, növelni kell a termelést és meg kell javítani a nép életkörül­ményeit, vagyis mindennapos öntu­datos munkával kell elmélyíteni mindazt, amiért a forradalmi össze­csapás során vér folyt. A forradalom vívmányait csakis ezáltal szilárdít­hatjuk meg véglegesen. A kommu­nisták a dolgozók osztálynélküli gazdag társadalma megteremtéséhez vezető eszköznek tekintik a forra­dalmi változást. Ezért nehéz megérteni, hogyan nézhet valaki megvetéssel a szocia­lista országok gazdasági sikereire, mint forradalmárhoz méltatlan do­logra, mint olyan tevékenységre, amely csökkenti a dolgozók forradal­miságát. Hiszen a tények sokasága cáfolja meg az Ilyen képtelen állí­tásokat és azt bizonyítja, hogy a nép a szocializmus gyümölcseit meg­ismerve nemhogy elidegenedett vol­na a szocialista eszméktől, hanem még inkább összeforrott ezekkel, fo­kozottabb mértékben védelmezi őket, még nagyobb igyekezettel fej­leszti a gazdaságot és a kultúrát. Egyáltalában milyen mérlegelések, milyen tények alapján lehet olyan következtetésre jutni, hogy a szo­cialista országok gazdasági sikerei és népeik növekvő életszínvonala valamilyen módon megnehezítené a Nyugaton a forradalmi munkásmoz­galom fejlődését? Hiszen ismeretes, hogy a kapitalista országok sok olyan dolgozója, akik távol álltak a kommunista eszméktől, éppen a szo­cialista országok meglátogatása, dolgozóik életének megismerése, az Itt tapasztalható forradalmi valóság közvetlen hatására kezdték keresni a szocializmushoz vezető utat. És mi a helyzet a gyarmati uralom alól a közelmúltban felszabadult népekkel kapcsolatban? Ezek a népek és kép­viselőik a felszabadult országok to­vábbi fejlődésének útjait keresve erről a kapitalista és szocialista or­szágok színvonala, alapelvei össze­hasonlítása alapján döntenek. Emellett azonban szó sincs arról, amit a kínai vezető képviselők állí­tanak rólunk, miszerint vakon hi­szünk abban, hogy a szocialista és kapitalista világrendszer közötti el­lentét a gazdasági verseny során automatikusan megszűnik. Ugyanolyan illúzió lenne ez, mint annak feltételezése, hogy a szocia­lizmus vonzóereje és a forradalmi lelkesedés automatikusan növekszik a szocialista világforradalomról szó­ló jelszavak puszta hangoztatásától. A valóság az, hogy a szocializmus gyakorlati építésében elért sikerek nélkül a legforradalmibb frázisok is keveset érnek, sőt végeredményben árthatnak a szocializmus ügyének. A szavak és a tettek elválasztása, a világforradalom feladatának kitűzé­se a forradalmi mozgalom fejlődése feltételeinek megteremtése nélkül, az eredményes gazdasági fejlődésnek hangos forradalmi felhívásokkal va­ló helyettesítésére Irányuló törek­vés — mindez nem más, mint a szek­tarlanizmus megdöbbentő megnyil­vánulása, amelynek semmi köze sincs a kommunista forradalmár felelős­ségtudatához. A tőkés államok kommunistái és dolgozóinak többsége nagyra becsüli azt az óriási munkát, amelyet a szo­cialista országok végeztek a gazda­ság, a tudomány és a technika terü­letén, az új élet építésében. Tudják, hogy mi jelenleg azt az utat keres­sük, amelyen a jövőben ők ls ha­ladni fognak. Nehezen értenék meg azonban azt — ha ugyan ez egyál­talában lehetséges lenne —, ha a szocialista országok könnyen vennék gazdaságuk fejlesztését, s a fejlesz­tés helyett a gazdaság stagnáclóját magyarázgatnák, amely feltétlenül bekövetkezne a világforradalom ki­várásával. A marxisták—leninisták ezért to­vábbra is a Moszkvában 196Ü-ban aláírt Nyilatkozat következtetéseit tartják szem előtt. A szocialista országok sikereinek és győzelmének legfontosabb nem­zetközi feltétele jól ismert és az élet által Igazolt. Ez a kölcsönös se­gítségnyújtás és támogatás, a szo­cialista táborhoz tartozó országok egységében és összeforrottságában rejlő előnyök kihasználása. A Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamainak képviselői folyó év júliusában Moszkvában tartott közös tanácskozásukon ismét megerősítet­ték annak a megállapításnak helyes­ségét, miszerint „a szocialista épí­tés objektív törvényszerűségei, a szo­cializmus országaiban a termelőerők fejlődése, népeik létérdekeinek egy­sége eredményeképpen az egyes nép­gazdaságok mind közelebb kerülnek egymáshoz". A szocialista országok egyre szoro sabb együttműködésének nagy része van abban, hogy ezek az államok szi­lárdan tartják elsőségüket a gazda­sági fejlődés ütemében. A KGST tag­államaiban az ipari termelés tavaly mintegy 9- százalékkal növekedett, míg a nyugati országokban mindössze négy százalékkal. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a szocialista internacionalizmus szellemében nevelkedett csehszlovák nép hazájában a szocialista építés kezdete óta a szocialista országok legszorosabb együttműködésének híve Hazánk népe ezért támogatja Cseh­szlovákia Kommunista Pártját a szo­cialista országok közötti lehető leg­hatékonyabb együttműködés elérésére irányuló törekvésében, hogy ez ne csak kétoldalú együttműködésre kor­látozódjék. hanem a szocialista álla­mok közötti széles körű, sokoldalú munkamegosztás irányában fejlődjék. Nem érthetünk egyet azokkal a né­zetekkel sem, amelyek a szocialista országok nemzetközi együttműködésé­nek elért színvonala ellen izgatnak és a szűk látókörű, korlátozott nem­zeti szempontokhoz nagyon közel ál­ló nézeteket hirdetnek. Elsősorban is visszautasítjuk ezt a semmivel alá nem támasztott, teljesen rágalmazó állítást, amely gyakorlatilag egy szint­re helyezi a nyugat-eruópai kapita­lista integráció farkastürvényeit a nemzetközi szocialista munkamegosz­tás Internacionalista alapelveivel. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága 1963. június 14-i levelében található célzásokat nem jellemezhet­jük másként, mint az egyes szocia­lista országok szuverenitását szigo­rúan betartó nemzetközi szocialista munkamegosztás ellen irányuló meg­engedhetetlen kirohanásokként. E cél­zások szerint a szocialista országok kölcsönös kapcsolataiban állítólag a mások rovására történő haszonszerzés kapitalista gyakorlatát követik, mert a szocialista országok szerintük a monopolista Integrációkat olyan pél dának tartják, amelyeket a szocialis­ta országoknak követniük kellene a gazdasági együttműködésükben és a kölcsönös segítségnyújtásban. Milyen célt követnek a hasonló vá­daskodások? A kínai vezető képvise­lők mindenképpen le akarják becsül­ni a Szovjetunió önzetlen segítségét, amelynek kedvező hatását érezték a szocialista országok, beleszámítva a Kínai Népköztársaságot is. A kínai vezető képviselőknek azért van szük­ségük Ilyen vádaskodásra, hogy job­ban érvényesíthessék a szocialista or­szágok kölcsönös kapcsolatának kér­désében elfoglalt saját külön koncep­ciójukat. A kínai képviselők állás­pontja teljesen világos: A szocialista országok sokoldalú és hatékony együttműködésének felvirágzásával szembeállítják az önellátó gazdasági függetlenség eszméjét. Abból a helyes jelszóból, mely szerint minden ország internacionális kötelessége saját bel­ső erröíorrásainak és lehetőségeinek teljes kihasználása, a kínai vezető képviselők érvet akarnak kovácsolni a szocialista országok magasabb szín­vonalú, sokoldalú gazdasági együtt­működése ellen. Aki azonban elszakad a szocialista országoknak a kölcsönös együttműkö­dés egyre magasabb formáinak kere­sésére és tökéletesítésére Irányuló saját törekvésétől, az eltér a szocia­lista internacionalizmus követelmé­nyeitől és tartalom nélküli felhívások­ra korlátozódik. A szocialista országok nem fogad­hatják el ezt a leszűkített álláspontot, mert ez komoly visszalépést jelente­ne a moszkvai Nyilatkozat elveitől. A mi tetteink továbbra is teljes össz­hangban lesznek a moszkvai Nyilat­kozat következtetéseivel. Ezeknek az alapelveknek megvalósítása nélkül nem teljesíthetjük sikerrel az anyagi termelés területén a kapitalista or­szágok túlszárnyalására kitűzött tör­ténelmi célunkat. Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely mindig tevékenyen részt vett a nemzetközi kommunista mozgalom­ban, a marxizmus—reninizmus alapján szilárdan áll a Szovjetunió és a világ kommunista pártjai túlnyomó többsé­gének oldalán. Pártunk a nemzetkö­zi forradalmi mozgalom iránti nagy kötelességének tekinti, hogy a szo­cialista országok családjában minden erejét latba vesse a jövő világának, a kommunizmusnak képét előrevetítő társadalomnak kialakításában. Ez az az út, amelyet Lenin mutatott szá­munkra, ez az élet által igazolt út. (A cikk a moszkvai Pravdábän je­lent meg.) 19B3. szeptember 2. * ÚJ SZÖ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom