Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-02 / 242. szám, hétfő

tffC! H r inllliiilllwii E HIHI] i A Szovjet Tudományos Akadémia új szervezeti felépítése •fp. —1 . Épl® Í te :Ü lr % ÜlJ ÉšSf§ A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának folyóirata, a Vesztnyik, az akadémia nagyarányú átszervezéséről ad hírt. Az akadémia új szervezeti felépítése egyben rávilágít arra, hogy a tudományos kutatómunka megszervezése világszerte milyen nehézségekbe ütközik, s a Szovjetunióban is csak az Akadémia többszöri átszervezése után sikerült kialakítani a tudományokat irányító osztályok új profilját. Korábban a tudományos akadémiákon általában a tudományok elég mereven oszlottak fel szellemtudomá> nyokra, természet- és műszaki tudoImányokra. Ez azzal a következmény; nyel jár, hogy főként a természeti > és műszaki tudományokban sok volt I a felesleges, párhuzamos kutatás. [ Ezenkívül nem tudták megfelelően | kihasználni a műszereket és kísérle! ti berendezéseket, s egyes területeken ! kevés volt a tudós is. A szovjet tudományos élet, az Akai démia vezetői most — úgy tűnik — Az ostrava-karvinai szénmedencében fivrnte több mint háromnegyedmillió tonna hulladékszén veszett kárba, mert a szakemberek nem találták meg a módját, hogyan lehetne felhasználni a — különben magas, legalább 5000 kalória — fűtőértékű tüzelőanyagot. Ostraván most sikeres kisérleteket folytattak e téren, melynek eredményeként a jövőben több százezer tonna fűtőanyagot használnak fel az eddig értéktelennek tartott hulladékból. Képünk az egyik ilyen „hulladékbányát" ábrázolja. (Svorčík —. CTK — felv.) — * — AZ ÉSZAK-MORVAORSZÄGI kerületben tavaly 14 099 házasságot kötöttek és 2385-öt bontottak fel. Az 1961. évi adatokhoz viszonyítva a kerületben tavaly 394-gyel több házasságot kötöttek és 24-gyel kevesebbet bontottak fel. NEGYEDMILLIÓ ember vált hajléktalanná India északi részén, ahol a hatalmas esőzések okozta árvizek háromszáz falut elöntöttek. A TELL VILMOS előadásával megnyitotta kapuit az újonnan létesített szorb nyelvű színház, az NDK-beli Bautzenben. I AZ ELSŐ argentin rakétát — a Prosom 1-et — sikeresen felbocsátották az ország északt részében levő rakétakísérleti állomásról. A kétlépcsős, 80 kiló súlyú rakéta 5 ktlónyt tudományos műszert vitt magával. Európa-szerte zivatarok és kiadós esők Szlovákiában a múlt héten is nagyon változékony volt az időjárás. Ehhez nagymértékben járult hozzá a múlt hét derekán Közép-Európa légiterébe hatoló alacsony légnyomásbarázda s a hőmérŠ séklet körütötte kialakult eltérő szintle, minek következtében általában sűrű volt a felhőzet és gyakran követték egymást az esők. Szlovákia nyugati részében kiadósan, keleti részében viszont kevésbé kiadósan esett. KeletSzlovákia legtávolibb részében csak a múlt hét vége felé volt felhős, hűvös az időjárás, minek következtében csupán 1—5 mm-nyi csapadék jutott erre a területre. Ezzel szemben NyugatSzlovákiában átlag több mint 50 mm, Žllinän mintegy 80 mm csapadékot mértek, ami azt jelenti, hogy minden négyzetméternyi területre 80 liter víz jutott. Nemcsak Közép-Európában, hanem Nyugat-Európában is túlnyomórészt változékony, de általában kedvezőtlen volt az időjárás. Közép-Dánia területét kedden súlyos következményű elemi csapás érte. A roppant erejű szélvihar nemcsak tákat csavart ki gyökerestül, hanem több parasztházat és iskolát is romba döntött. Több ember megsebesült és sok szarvasmarha elpusztult. Ugyanaznap Bajorországban felhőszakadások okoztak nagy anyagi károkat. E napokban általában bonyolult az Időjárás Jellege. Az Atlanti-óceán fölött — az Azori-szigetek térségében — magas a légnyomás éppúgy, mint a Szovjetunió területének közepe táján (s. Az alacsony légnyomás egyik nyúlványa, amely a legutóbbi kiadós esőket hozta, csak nagyon lassan nyomul Magyarország, Szlovákia, Lengyelország felöl keleti Irányba. Anglia déli része fölött alacsony a légnyomás, amely az ország belterülete felé terjed. A jövő hét egyes napjaira sűrűsödő, máskor pedig oszló felhők. Időnként futóesök várhatók. Napközben túlnyoi mórészt 18—22 fok, a kevésbé felhős ; napokon 22 fok fölötti melegre számíthatunk. p. p. sikeresen egyeztették össze azokat a követelményeket, amelyeket a korszerű tudományok egymás iránt kölcsönösen támasztanak. Az akadémia osztályainak fő feladata az átszervezés után ugyanaz maradt, mint régen, a tudományos osztályok határozzák meg az egyes tudományágak alapproblémáit, az aktuális és legfontosabb kutatási célokat. Az egyes osztályokon belül azonban teljesen új módon csoportosították a tudományokat egyes természettudományos és műszaki tudományos ágak korábbi szigorú elhatárolása helyett érdekes összevonásokat eszközöltek. A legnagyobb tudományos osztály, amely hatalmas kutatási területet egyesít — a matematikai osztály. Innen irányítják a jövőben a számítástechnika modern módszereinek fejlesztését, a kibernetikai és a számológépek elveinek fejlesztését. A matematikai osztálytól elválasztották a fizika tudományának osztályát, de ezt a tudományos irányító szervet is többfelé felosztották. A fizika tudománya és a műszaki tudományok igen szoros kapcsolatban vannak egymással, a kettő egymás nélkül nem igen érhet el eredményeket. Az „általános és alkalmazott fizika" osztálya irányítja a szilárd testek, a folyadékok és a gázok fizikájának kutatásait, de hozzá tartoznak az optika, az akusztika, a rádiófizika és elektrotechnika, valamint az asztronómia és az asztrofizika területei is. Ezekben a tudományágakban az elméleti fizikai kutatásokhoz hatalmas arányú és bonyolult műszaki berendezések tartoznak, ezenkívül itt találjuk meg például a rakétatechnika, a világűrkutatás, az irányítástechnika egymással összefüggő problémáinak megoldását is. Külön osztályban szervezik a Szovjetunió Tudományos Akadémiáján az atomkutatást, de leválasztották ettől az atomenergia felhasználásának kutatásait az energiatermelés és átalakulás külön ís nagy jelentőségének megfelelően. (Energetikai izlkai-technikai osztály.) A természeti és. műszaki tudományok szerencsés össszhangját találhatjuk hét új tudományos osztály megszervezésében. A földkéreg szerkezetének tudományos kutatásalt öszszekapcsolták az ásványbányászat, a tengerek és óceánok s az atmoszféra fizikájának kutatásával, míg a kohászati folyamatok tudományos vizsgálatait a fizikai kémia és a szervetlen anyagok technológiájának kutatási területével. Ugyancsak együtt találjuk az általános és műszaki kémia művelésének irányításét, amelynek egyik fontos fejezete a tiszta és szupertiszta (elektromos félvezető) anya gok kutatása. Oj tudományos arculatot biztosítottak általában az élővilággal foglalkozó akadémiai osztályoknak. Együtt találjuk az élő anyag szerkezetének fizikai-kémiai alapjaival foglalkozó elvont, elméleti tudományokat, a mezőgazdaság kemizálásával, a növényélettannal és a mikrobiológiával foglalkozó tudományokat. Külön csoportosították az ember és az állatélettan kérdéseit, valamint a zoológiai, a botanikai és a fejlődéstani tudományos kutatásokat. Hagyományos értelemben vett szervezeti felépítését csak a történettudomány, a filozófia és jogtudomány, a nyelvtudomány osztályai tartották meg. A magas szintű tudományos kutatások irányítása ugyancsak sok kívánni valót hagyott maga után, mivel a legjobb tudósok munkaidejének nagy részét a sok adminisztráció és szervezési munka rabolta el. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája ezen is változtatott. Megszünteti az egyes tudományos osztályok mellett működő hivatalokat és a tudományos munka irányításának és szervezésének irodai részét egyetlen hivatalban összpontosítják, amely az Akadémia elnöksége mellett működik. Csökkentik a tudományos munka szervezésében részt vállaló tudósok terhelését oly módon is, hogy az elnökségen belül több alelnök foglalkozik irányító munkával, mint eddig. Általában arra törekszenek, hogy az egyes tudományos osztályokon adminisztráció és gazdasági szervező munkát egyáltalán ne végezzenek; a tudósok energiájukat teljesen a tudományos kutatásokra, a kutatások irányítására és összehangolására összpontosíthassák. (Népszabadság) Árengedmény közétkeztetési üzemeknek (CTK) — A Belkereskedelmi Minisztérium közli, hogy a közétkeztetési üzemek — az üzemek, iskolák és a napközi otthonok étkezdéit ís beszámítva — szeptember l-e és 10-e között a kiskereskedelmi áraknál 30 százalékkal olcsóbban vásárolhatnak zöldpaprikát. Ennek az árengedménynek vissza kell tükröződnie a közétkeztetési üzemekben felszolgált ételek és saláták árában. Megjegyzés Gyógyíthatatlan rövidlátás? Sokat beszélünk a sajtó jelentfiségéről, arról, hogy a párt fontoi eszmei fegyvere. Néha viszont aprónak tűnő, de bosszantó jelenségek gyfiznek meg minket arról, hogy számos szerv és intézmény — pártunk nézetével szöges ellentétben — inkább valami szükséges rosszat lát benne. Elsősurban a lapok kulturális rovatainak munkáját érintő példák közül említek néhányat. A budapesti operettszínház bratislavai vendégszereplése hat előadásának jegyeit — számításom szerint legalább tizenkétezret — egykettőre szétkapkodta az érdeklődők tömege. A Kultúra és Pihenés Parkjának igazgatósága azonban „előrelátóan" gondoskodott arról, bogy mintegy 10 jegyet félretegyen a lapok recenzenseinek. Sajnos ebben nem volt sok köszönet. Kiderült, hogy a jegyek hétfőre, vagyis az előadássorozat utolsó előtti napjára szólnak. Világos, hogy a beszámoló legkorábban csak a szerdai számokban jelenhetne meg, s ezt különösen a napilapok bírálót semmiképpen sem fogadhatták örömmel. Én is az ilyen elégedetlenek közé tartoztam és ezért a 31. (!) sorba szóló jegyet a PKO illetékesei közvetítésével igyekeztem elcserélni. Szó sem lehetett róla — jegy volt, jegy nincs. Végre egyik szerkesztőségi kollégám kicserélte velem az elsfi, pénteki előadásra szóló jegyét, amely a B-tömb 17. sorába szólt. így tehát mintegy 55 sornyi távolságból csak elmosódó arcok, néha alig hallható hangok alapján voltam kénytelen megírni beszámolómat. Tudnunk kell azt is, hogy a PKO igazgatóságához hasonló s.rugalmasságot" tanúsít szinte minden bratislavai színház, a mozihálózat felettes szervéről pedig jobb nem is beszélni. Vendégszereplő együttesek elfiadásain, de hazai bemutatókon is rendszerint a hátsó sorok maradnak meg azok számára, akik nem szórakozásból ölnek a nézőtéren és nem sznobizmusból szeretnének jobb jegyet, hanem mert munkájuk ezt megköveteli. Még csak ingyenjegyet sem kívánunk, ha már Ilyen makacs értetlenséggel törekednek az „effektivitásra", csak olyan fizetett helyet, amelyen gyakran felfedezzük egyes protekciós személyek serdülő hozzátartozóit, illetve ismerős borbélyalt és kozmetikus kiasszonyait. Az Ilyen, alapjában téves, bürokratikus és a sajtó jelentőségét rövidlátóan lebecsülő alapállásról tanúskodik kölönben az Iskola- és Kulturális Ügyi Minisztérium legutóbbi döntése ls, amely szerint a lapok kulturális rovatai és a kulturális folyóiratok a jövőben nem kapnak a könyvkiadóktól recenziós tiszteletpéldányokat. Enyhén szólva is furcsa dolog, hogy egyes szervek és intézmények milyen szemellenzős módon elferdítik pártunk világos és helyes politikáját. Ezen bizony sürgősen változtatni kellene! C. I. A szocializmus sikerei — a forradalmi fejlődés hatalmas tényezői írta Jiŕí Hendrych, a CSKP KB elnökségének tagja A világ kommunista és munkáspártjai az 1957. és 1960. évi moszkvai tanácskozásokon kidolgozták a kommunista eszmék újabb győzelmeiért folytatdtt harcuk közös Irányvonalát. Az osztályerőviszonyok sokoldalú elemzéséből, a jelenlegi időszak tudományos jellemzéséből és az egyes kommunista pártok forradalmi tapasztalatainak általánosításából indultak kl. A moszkvai értekezletek dokumentumai a marxista-leninista pártok közös irányvonalát, az alapvető kérdésekben elfoglalt egységes álláspontját fejezik ki. A kommunista pártok saját országaik feltételeinek szem előtt tartásával az értekezleten kitűzött alapelvekben politikájuk fő irányvonalát látják. A kommunista pártoknak ez a szoros tömörülése a Szovjetunió Kommunista Pártja XX., XXÍ. és XXII. kongresszusa világtörténelmi jelentőségű következtetéseitől buzdítva a forradalmi erek új fellendülését jelentette a kommunizmus és a béke további győzelmeiért vívott harcban. Nehezen képzelhető el olyan lenini kommunista, akit ne szomorítana el az a tény, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetőségi, az utóbbi időben elhajlik a közös alapelvektől, a világ kommunista és munkásmozgalmának egységéért vívott harctól és aláássa ezt az egységet. Sőt, mi több, a kínai vezető fényezik kiforgatják a közös dokumentumok következtetéseit, támadják az SZKP programját és a többi kommunista párt lenini politikáját. Dogmatikus pozíciókból önkényesen magyarázzák a marxista—leninista tanokat, a kommunista mozgalomba be Pkarják vinni saját szektásdogmatikus irányzatukat, amelynek semmi köze sincs a marxizmus-leninizmushoz. A kínai vezetők meghiúsítják a testvérpártoknak a nézeteltérések felszámolására irányuló igyekezetét, meghiúsították a nyilvános polemika beszüntetését, végül pedig odáig merészkedtek, hogy a szocialista forradalom és saját népük árulóinak bélyegezték meg azokat a pártokat, amelyek szilárdan állnak az alkotó marxizmus-leninizmus talaján. A kínai vezetők főként azt a lenini megállapítást tagadják, hogy azok az országok, amelyekben győzött a szocializmus, főként gazdasági politikájukkal gyakorolnak hatást a nemzetközt forradalmi mozgalomra, s hogy a világnézetekben a harc éppen erre a küzdőtérre ment át. Lenin megállapítása szerint, ha megoldjuk ezt a feladatot, akkor biztosan és véglegesen nemzetközi méretben ís nyert ügyünk van. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a világ kommunista pártjai teljesen világos lenini álláspontot foglaltak el az 1957. és 1960. évi moszkvai értekezletek dokumentumaiban, amelyeket a Kínai Kommunista Párt képviselői is aláírtak. Az 1957. évi Nyilatkozat leszögezi, hogy korunkban a világ fejlődését a két ellentétes társadalmi rendszer versenye és e verseny eredményei határozzák meg. Az 1960. évi Nyilatkozat újból hangoztatta azt a lenini gondolatot, hogy a győztes szocializmus országai főleg a gazdasági építéssel gyakorolnak befolyást a világforradalom fejlődésére. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai kitűzték azt a feladatot, hogy: „túlszárnyalják a kapitalista világrendszert az ipar és a mezőgazdaság abszolút össztermelésében, s azután túlszárnyalják a gazdaságilag legfejlettebb kapitalista országokat az egy főre eső termelés és az életszínvonal területén". A szocialista államok kommunista pártjainak többsége e föladat gyakorlati megoldásában látja alapvető hozzájárulását a szocializmus fejlődéséhez és vonzóerejének növeléséhez. A szocialista országoknak a gazdaság fejlesztésére és népeik életszínvonalának növelésére irányuló igyekezetét a kínai vezetők — bármilyen hihetetlenül hangzik ls ez — ellenforradalmi megnyilvánulásként jellemzik, mintha az ilyen törekvés ellentétben állna a világforradalmi mozgalom fejlődésének érdekeivel. A szocialista országok ez irányú törekvése szerintük gyengíti a szocialista eszmék vonzóerejét, megosztja a tömegek forradalmi lendületét. Teljesen világos, hogy a kínai vezetők nézetei ellentétben állnak a kommunista mozgalop tapasztalataival, ellentétben állnak a történelemmel és a nyilvánvaló tényekkel. Mindez a kínai vezetők gondolkodásmódjának stagnációját mutatja, amely a politikában elkerülhetetlenül a kalandorságra vezet. Csakis rövidlátó emberek állíthatják szembe a világon a szocialista eszmék terjesztéséért, a szocialista forradalom fejlesztéséért folyó harcot azzal a törekvéssel, amelyet a szocialista országok gazdasági építésük szakadatlan előrehaladása érdekében kifejtettek. A Nagy Október óta eltelt csaknem 50 esztendő elég tanulságul szolgált arra, hogy a szocialista eszmék fejlődése, vonzóereje és tekintélyük növekedése a legszorosabban összefügg az élet általi Igazolásukkal, a munkában történő megvalósításukkal és a marxizmus-leninizmus alapján álló forradalmi gyakorlat sikereivel. Ez a döntő oldala a szocialista világrendszer virágzásának is, amelyet a nemzetközi forradalmi mozgalom saját vívmányának, támaszának és élő példájának tekint, ami az egész világon megkönnyíti a forradalmároknak a dolgozók Jobb életéért vívott harcét. 1917-ig a szocialista eszmék abból merítették erejüket, hogy leleplezték a kizsákmányoló társadalom embertelenségét és a kizsákmányolás okait, feltárták a jövő szocialista társadalmának alapvető vonásait és a kizsákmányolók uralmának megdöntéséért vívott harc formáit. A forradalmi távlat volt ekkor a szocialista eszmék vonzóerejének forrása. A szocialista eszmék világméretű fejlődésében az óriási ugrást azonban az jelentette, amikor ezek fő következtetéseit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom igazolta. Ez bizonyította be a szocialista eszmék helyességét, megvalósításuk lehetőségét és életerejét. A Szovjetunióban a szocializmus építése törvényszerűen a kommunizmusért küzdő új harcosok millióit vezérelte a forradalmi harc zászlaja alá. A Szovjetuniónak a hitleri Németország felett aratott győzelme, az a győzelem, amely felszabadította a nemzeteket a fasizmus zsarnoksága alól, valamint a szovjet gazdaság gyors megújítása és hallatlan iramú fejlődése az egész világon az emberek újabb millióit vonzotta a szocializmus zászlaja alá. Európa és Ázsia számos országának munkásosztálya győzelmet aratott a burzsoáziája elleni harcban és a Szovjetunió munkásosztályának példája nyomán rátért a szocializmus építésének útjára. A szocialista világrendszer kialakulása és fejlődése, amint azt az 1960. évi moszkvai Nyilatkozat leszögezi, a marxizmus-leninizmus diadalát hirdetik, és a tőks járma alatt sínylődő valamennyi népnek szemléltetően mutatják, hogy az e tanítás alapján,szervezett társadalom korlátlan lehetőségeket nyújt a gazdaság és a kultúra felvirágoztatásához, biztosítja az emberek magas életszínvonalát, békés, boldog életét. Hazánk tapasztalataiból Ismerjük, hogy a világ dolgozói nagy figyelemmel kísérik a szocialista országok fejlődését és életét. A szocialista államok gazdasági és más sikerei elmélyítik az irántuk viseltetett rokonszenvüket. Valamennyi példa között a legtöbbet mondanak az űrkutatásban elért szovjet sikerek, a szocialista országok gazdasági fejlődése, népeik életszínvonalának növekedése. A tudományban és a technikában elért sikerek gátat vetnek az antikommunizmus törekvéseinek, a burzsoá propagandának, amely a dolgozókat el akarja tántorítani a szocializmustól, mindenekelőtt azzal, hogy elferdíti a szocialista valóságot és a szocialista országok céljait. Sajnálatra méltó dolog, hogy a kínai vezetők számos megnyilvánulásukkal az antikommunista propaganda malmára hajtják a vizet. A szocialista országok gazdasági fejlődésének, népeik építő sikereinek jelentőségét azért is kiemeljük, mert egyrészt ez az egyedüli megbízható alapja a szocialista országok legyőzhetetlen védelmének, másrészt pedig ezen alapszik a békés együttélés politikájának következetes megvalósítása és a termonukleáris világháború elhárítása. Ha a Szovjetunió és a további szocialista országok békejavaslatai mögött ma nem állna ez a hatalmas anyagi erő, akkor ezeket az imperialista táborban aligha venné valaki is komolyan. Nem másnak, mint a szocialista világrendszer gazdasági erejének, a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben elért sikereinek köszönhető, hogy a szocializmus a társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik. Az a tény, hogy az erre az alapra támaszkodó Szovjetunió és más szocialista országok ellenszegülnek az imperialista körök háborús konfliktus kirobbantására irányuló kísérleteinek, s az általános és teljes Iflszerelést, valamint a kolonializmus megszüntetését sürgetik, a világ ÜJ SZÖ 2 * 1963. szeptember 2.