Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-02 / 242. szám, hétfő

tffC! H r inllliiilllwii E HIHI] i A Szovjet Tudományos Akadémia új szervezeti felépítése •fp. —1 . Épl® Í te :Ü lr % ÜlJ ÉšSf§ A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának folyóirata, a Vesztnyik, az akadémia nagyarányú átszervezéséről ad hírt. Az akadémia új szervezeti felépítése egyben rávilágít arra, hogy a tudományos kutatómunka meg­szervezése világszerte milyen nehézségekbe ütközik, s a Szovjetunióban is csak az Akadémia többszöri átszervezése után sikerült kialakítani a tu­dományokat irányító osztályok új profilját. Korábban a tudományos akadémiá­kon általában a tudományok elég me­reven oszlottak fel szellemtudomá­> nyokra, természet- és műszaki tudo­Imányokra. Ez azzal a következmény­; nyel jár, hogy főként a természeti > és műszaki tudományokban sok volt I a felesleges, párhuzamos kutatás. [ Ezenkívül nem tudták megfelelően | kihasználni a műszereket és kísérle­! ti berendezéseket, s egyes területeken ! kevés volt a tudós is. A szovjet tudományos élet, az Aka­i démia vezetői most — úgy tűnik — Az ostrava-karvinai szénmedencében fivrnte több mint háromnegyedmillió tonna hulladékszén veszett kárba, mert a szakemberek nem találták meg a módját, hogyan lehetne felhasználni a — különben magas, legalább 5000 ka­lória — fűtőértékű tüzelőanyagot. Ostra­ván most sikeres kisérleteket folytattak e téren, melynek eredményeként a jö­vőben több százezer tonna fűtőanyagot használnak fel az eddig értéktelennek tartott hulladékból. Képünk az egyik ilyen „hulladékbányát" ábrázolja. (Svorčík —. CTK — felv.) — * — AZ ÉSZAK-MORVAORSZÄGI kerület­ben tavaly 14 099 házasságot kötöttek és 2385-öt bontottak fel. Az 1961. évi adatokhoz viszonyítva a kerületben tavaly 394-gyel több házasságot kötöt­tek és 24-gyel kevesebbet bontottak fel. NEGYEDMILLIÓ ember vált hajlék­talanná India északi részén, ahol a hatalmas esőzések okozta árvizek há­romszáz falut elöntöttek. A TELL VILMOS előadásával megnyi­totta kapuit az újonnan létesített szorb nyelvű színház, az NDK-beli Bautzen­ben. I AZ ELSŐ argentin rakétát — a Prosom 1-et — sikeresen felbocsátot­ták az ország északt részében levő ra­kétakísérleti állomásról. A kétlépcsős, 80 kiló súlyú rakéta 5 ktlónyt tudo­mányos műszert vitt magával. Európa-szerte zivatarok és kiadós esők Szlovákiában a múlt héten is nagyon változékony volt az időjárás. Ehhez nagymértékben járult hozzá a múlt hét derekán Közép-Európa légiterébe hatoló alacsony légnyomásbarázda s a hőmér­Š séklet körütötte kialakult eltérő szint­le, minek következtében általában sűrű volt a felhőzet és gyakran követték egymást az esők. Szlovákia nyugati ré­szében kiadósan, keleti részében vi­szont kevésbé kiadósan esett. Kelet­Szlovákia legtávolibb részében csak a múlt hét vége felé volt felhős, hűvös az időjárás, minek következtében csu­pán 1—5 mm-nyi csapadék jutott erre a területre. Ezzel szemben Nyugat­Szlovákiában átlag több mint 50 mm, Žllinän mintegy 80 mm csapadékot mértek, ami azt jelenti, hogy minden négyzetméternyi területre 80 liter víz jutott. Nemcsak Közép-Európában, hanem Nyugat-Európában is túlnyomórészt vál­tozékony, de általában kedvezőtlen volt az időjárás. Közép-Dánia területét ked­den súlyos következményű elemi csapás érte. A roppant erejű szélvihar nemcsak tákat csavart ki gyökerestül, hanem több parasztházat és iskolát is romba döntött. Több ember megsebesült és sok szarvasmarha elpusztult. Ugyanaznap Bajorországban felhőszakadások okoztak nagy anyagi károkat. E napokban általában bonyolult az Időjárás Jellege. Az Atlanti-óceán fölött — az Azori-szigetek térségében — ma­gas a légnyomás éppúgy, mint a Szov­jetunió területének közepe táján (s. Az alacsony légnyomás egyik nyúlványa, amely a legutóbbi kiadós esőket hozta, csak nagyon lassan nyomul Magyaror­szág, Szlovákia, Lengyelország felöl keleti Irányba. Anglia déli része fölött alacsony a légnyomás, amely az ország belterülete felé terjed. A jövő hét egyes napjaira sűrűsödő, máskor pedig oszló felhők. Időnként futóesök várhatók. Napközben túlnyo­i mórészt 18—22 fok, a kevésbé felhős ; napokon 22 fok fölötti melegre számít­hatunk. p. p. sikeresen egyeztették össze azokat a követelményeket, amelyeket a kor­szerű tudományok egymás iránt köl­csönösen támasztanak. Az akadémia osztályainak fő feladata az átszerve­zés után ugyanaz maradt, mint régen, a tudományos osztályok határozzák meg az egyes tudományágak alap­problémáit, az aktuális és legfonto­sabb kutatási célokat. Az egyes osz­tályokon belül azonban teljesen új módon csoportosították a tudományokat egyes természettudományos és műsza­ki tudományos ágak korábbi szigorú elhatárolása helyett érdekes összevo­násokat eszközöltek. A legnagyobb tudományos osztály, amely hatalmas kutatási területet egyesít — a matematikai osztály. In­nen irányítják a jövőben a számítás­technika modern módszereinek fej­lesztését, a kibernetikai és a számoló­gépek elveinek fejlesztését. A mate­matikai osztálytól elválasztották a fi­zika tudományának osztályát, de ezt a tudományos irányító szervet is több­felé felosztották. A fizika tudománya és a műszaki tudományok igen szoros kapcsolatban vannak egymással, a kettő egymás nélkül nem igen érhet el eredménye­ket. Az „általános és alkalmazott fi­zika" osztálya irányítja a szilárd tes­tek, a folyadékok és a gázok fiziká­jának kutatásait, de hozzá tartoznak az optika, az akusztika, a rádiófizika és elektrotechnika, valamint az aszt­ronómia és az asztrofizika területei is. Ezekben a tudományágakban az elméleti fizikai kutatásokhoz hatal­mas arányú és bonyolult műszaki be­rendezések tartoznak, ezenkívül itt találjuk meg például a rakétatechni­ka, a világűrkutatás, az irányítás­technika egymással összefüggő prob­lémáinak megoldását is. Külön osztályban szervezik a Szov­jetunió Tudományos Akadémiáján az atomkutatást, de leválasztották ettől az atomenergia felhasználásának ku­tatásait az energiatermelés és átala­kulás külön ís nagy jelentőségének megfelelően. (Energetikai izlkai-tech­nikai osztály.) A természeti és. műszaki tudomá­nyok szerencsés össszhangját talál­hatjuk hét új tudományos osztály megszervezésében. A földkéreg szer­kezetének tudományos kutatásalt ösz­szekapcsolták az ásványbányászat, a tengerek és óceánok s az atmoszféra fizikájának kutatásával, míg a kohá­szati folyamatok tudományos vizsgá­latait a fizikai kémia és a szervetlen anyagok technológiájának kutatási területével. Ugyancsak együtt talál­juk az általános és műszaki kémia művelésének irányításét, amelynek egyik fontos fejezete a tiszta és szu­pertiszta (elektromos félvezető) anya gok kutatása. Oj tudományos arculatot biztosítot­tak általában az élővilággal foglal­kozó akadémiai osztályoknak. Együtt találjuk az élő anyag szerkezetének fizikai-kémiai alapjaival foglalkozó el­vont, elméleti tudományokat, a mező­gazdaság kemizálásával, a növény­élettannal és a mikrobiológiával fog­lalkozó tudományokat. Külön csopor­tosították az ember és az állatélettan kérdéseit, valamint a zoológiai, a bo­tanikai és a fejlődéstani tudományos kutatásokat. Hagyományos értelemben vett szer­vezeti felépítését csak a történettu­domány, a filozófia és jogtudomány, a nyelvtudomány osztályai tartották meg. A magas szintű tudományos kutatások irányítása ugyancsak sok kívánni valót hagyott maga után, mivel a legjobb tudósok munkaidejének nagy részét a sok ad­minisztráció és szervezési munka ra­bolta el. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája ezen is változtatott. Meg­szünteti az egyes tudományos osztá­lyok mellett működő hivatalokat és a tudományos munka irányításának és szervezésének irodai részét egyet­len hivatalban összpontosítják, amely az Akadémia elnöksége mellett mű­ködik. Csökkentik a tudományos mun­ka szervezésében részt vállaló tudó­sok terhelését oly módon is, hogy az elnökségen belül több alelnök fog­lalkozik irányító munkával, mint ed­dig. Általában arra törekszenek, hogy az egyes tudományos osztályokon ad­minisztráció és gazdasági szervező munkát egyáltalán ne végezzenek; a tudósok energiájukat teljesen a tudo­mányos kutatásokra, a kutatások irá­nyítására és összehangolására össz­pontosíthassák. (Népszabadság) Árengedmény közétkeztetési üzemeknek (CTK) — A Belkereskedelmi Mi­nisztérium közli, hogy a közétkezte­tési üzemek — az üzemek, iskolák és a napközi otthonok étkezdéit ís beszámítva — szeptember l-e és 10-e között a kiskereskedelmi áraknál 30 százalékkal olcsóbban vásárolhatnak zöldpaprikát. Ennek az árengedmény­nek vissza kell tükröződnie a közét­keztetési üzemekben felszolgált éte­lek és saláták árában. Megjegyzés Gyógyíthatatlan rövidlátás? Sokat beszélünk a sajtó jelentfisé­géről, arról, hogy a párt fontoi esz­mei fegyvere. Néha viszont aprónak tűnő, de bosszantó jelenségek gyfiz­nek meg minket arról, hogy számos szerv és intézmény — pártunk né­zetével szöges ellentétben — inkább valami szükséges rosszat lát benne. Elsősurban a lapok kulturális rova­tainak munkáját érintő példák közül említek néhányat. A budapesti operettszínház bra­tislavai vendégszereplése hat előadá­sának jegyeit — számításom szerint legalább tizenkétezret — egykettőre szétkapkodta az érdeklődők tömege. A Kultúra és Pihenés Parkjának igaz­gatósága azonban „előrelátóan" gon­doskodott arról, bogy mintegy 10 je­gyet félretegyen a lapok recenzen­seinek. Sajnos ebben nem volt sok köszönet. Kiderült, hogy a jegyek hétfőre, vagyis az előadássorozat utolsó előtti napjára szólnak. Vilá­gos, hogy a beszámoló legkorábban csak a szerdai számokban jelenhetne meg, s ezt különösen a napilapok bírálót semmiképpen sem fogadhatták örömmel. Én is az ilyen elégedetlenek közé tartoztam és ezért a 31. (!) sorba szóló jegyet a PKO illetékesei köz­vetítésével igyekeztem elcserélni. Szó sem lehetett róla — jegy volt, jegy nincs. Végre egyik szerkesztőségi kollégám kicserélte velem az elsfi, pénteki előadásra szóló jegyét, amely a B-tömb 17. sorába szólt. így tehát mintegy 55 sornyi távolságból csak elmosódó arcok, néha alig hallható hangok alapján voltam kénytelen megírni beszámolómat. Tudnunk kell azt is, hogy a PKO igazgatóságához hasonló s.rugalmas­ságot" tanúsít szinte minden bratisla­vai színház, a mozihálózat felettes szervéről pedig jobb nem is beszélni. Vendégszereplő együttesek elfiadá­sain, de hazai bemutatókon is rend­szerint a hátsó sorok maradnak meg azok számára, akik nem szórakozás­ból ölnek a nézőtéren és nem szno­bizmusból szeretnének jobb jegyet, hanem mert munkájuk ezt megköve­teli. Még csak ingyenjegyet sem kí­vánunk, ha már Ilyen makacs értet­lenséggel törekednek az „effektivi­tásra", csak olyan fizetett helyet, amelyen gyakran felfedezzük egyes protekciós személyek serdülő hozzá­tartozóit, illetve ismerős borbélyalt és kozmetikus kiasszonyait. Az Ilyen, alapjában téves, bürokra­tikus és a sajtó jelentőségét rövid­látóan lebecsülő alapállásról tanús­kodik kölönben az Iskola- és Kultu­rális Ügyi Minisztérium legutóbbi dön­tése ls, amely szerint a lapok kul­turális rovatai és a kulturális folyó­iratok a jövőben nem kapnak a könyvkiadóktól recenziós tisztelet­példányokat. Enyhén szólva is furcsa dolog, hogy egyes szervek és intézmények milyen szemellenzős módon elferdítik pár­tunk világos és helyes politikáját. Ezen bizony sürgősen változtatni kellene! C. I. A szocializmus sikerei — a forradalmi fejlődés hatalmas tényezői írta Jiŕí Hendrych, a CSKP KB elnökségének tagja A világ kommunista és munkáspárt­jai az 1957. és 1960. évi moszkvai ta­nácskozásokon kidolgozták a kom­munista eszmék újabb győzelmeiért folytatdtt harcuk közös Irányvona­lát. Az osztályerőviszonyok sokoldalú elemzéséből, a jelenlegi időszak tu­dományos jellemzéséből és az egyes kommunista pártok forradalmi ta­pasztalatainak általánosításából indul­tak kl. A moszkvai értekezletek do­kumentumai a marxista-leninista pártok közös irányvonalát, az alapve­tő kérdésekben elfoglalt egységes ál­láspontját fejezik ki. A kommunista pártok saját országaik feltételeinek szem előtt tartásával az értekezleten kitűzött alapelvekben politikájuk fő irányvonalát látják. A kommunista pártoknak ez a szoros tömörülése a Szovjetunió Kommunista Pártja XX., XXÍ. és XXII. kongresszusa vi­lágtörténelmi jelentőségű következte­téseitől buzdítva a forradalmi erek új fellendülését jelentette a kommu­nizmus és a béke további győzelmei­ért vívott harcban. Nehezen képzelhető el olyan lenini kommunista, akit ne szomorítana el az a tény, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetőségi, az utóbbi időben el­hajlik a közös alapelvektől, a világ kommunista és munkásmozgalmának egységéért vívott harctól és aláássa ezt az egységet. Sőt, mi több, a kínai vezető fényezik kiforgatják a közös dokumentumok következtetéseit, tá­madják az SZKP programját és a töb­bi kommunista párt lenini politiká­ját. Dogmatikus pozíciókból önkénye­sen magyarázzák a marxista—leninis­ta tanokat, a kommunista mozgalom­ba be Pkarják vinni saját szektás­dogmatikus irányzatukat, amelynek semmi köze sincs a marxizmus-le­ninizmushoz. A kínai vezetők meg­hiúsítják a testvérpártoknak a nézet­eltérések felszámolására irányuló igyekezetét, meghiúsították a nyilvá­nos polemika beszüntetését, végül pedig odáig merészkedtek, hogy a szocialista forradalom és saját népük árulóinak bélyegezték meg azokat a pártokat, amelyek szilárdan állnak az alkotó marxizmus-leninizmus talaján. A kínai vezetők főként azt a lenini megállapítást tagadják, hogy azok az országok, amelyekben győzött a szo­cializmus, főként gazdasági politiká­jukkal gyakorolnak hatást a nem­zetközt forradalmi mozgalomra, s hogy a világnézetekben a harc ép­pen erre a küzdőtérre ment át. Le­nin megállapítása szerint, ha meg­oldjuk ezt a feladatot, akkor bizto­san és véglegesen nemzetközi méret­ben ís nyert ügyünk van. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a világ kommunista pártjai teljesen vi­lágos lenini álláspontot foglaltak el az 1957. és 1960. évi moszkvai ér­tekezletek dokumentumaiban, ame­lyeket a Kínai Kommunista Párt kép­viselői is aláírtak. Az 1957. évi Nyi­latkozat leszögezi, hogy korunkban a világ fejlődését a két ellentétes társadalmi rendszer versenye és e verseny eredményei határozzák meg. Az 1960. évi Nyilatkozat újból hangoztatta azt a lenini gondolatot, hogy a győztes szocializmus orszá­gai főleg a gazdasági építéssel gya­korolnak befolyást a világforrada­lom fejlődésére. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai kitűzték azt a fel­adatot, hogy: „túlszárnyalják a kapi­talista világrendszert az ipar és a mezőgazdaság abszolút össztermelé­sében, s azután túlszárnyalják a gaz­daságilag legfejlettebb kapitalista or­szágokat az egy főre eső termelés és az életszínvonal területén". A szocia­lista államok kommunista pártjainak többsége e föladat gyakorlati meg­oldásában látja alapvető hozzájáru­lását a szocializmus fejlődéséhez és vonzóerejének növeléséhez. A szocialista országoknak a gaz­daság fejlesztésére és népeik élet­színvonalának növelésére irányuló igyekezetét a kínai vezetők — bármi­lyen hihetetlenül hangzik ls ez — ellenforradalmi megnyilvánulásként jellemzik, mintha az ilyen törekvés ellentétben állna a világforradalmi mozgalom fejlődésének érdekeivel. A szocialista országok ez irányú tö­rekvése szerintük gyengíti a szocia­lista eszmék vonzóerejét, megosztja a tömegek forradalmi lendületét. Tel­jesen világos, hogy a kínai vezetők nézetei ellentétben állnak a kommu­nista mozgalop tapasztalataival, el­lentétben állnak a történelemmel és a nyilvánvaló tényekkel. Mindez a kínai vezetők gondolkodásmódjának stagnációját mutatja, amely a politi­kában elkerülhetetlenül a kalandor­ságra vezet. Csakis rövidlátó embe­rek állíthatják szembe a világon a szocialista eszmék terjesztéséért, a szocialista forradalom fejlesztéséért folyó harcot azzal a törekvéssel, amelyet a szocialista országok gaz­dasági építésük szakadatlan előreha­ladása érdekében kifejtettek. A Nagy Október óta eltelt csak­nem 50 esztendő elég tanulságul szolgált arra, hogy a szocialista esz­mék fejlődése, vonzóereje és tekin­télyük növekedése a legszorosabban összefügg az élet általi Igazolásuk­kal, a munkában történő megvalósí­tásukkal és a marxizmus-leninizmus alapján álló forradalmi gyakorlat si­kereivel. Ez a döntő oldala a szo­cialista világrendszer virágzásának is, amelyet a nemzetközi forradalmi mozgalom saját vívmányának, táma­szának és élő példájának tekint, ami az egész világon megkönnyíti a for­radalmároknak a dolgozók Jobb éle­téért vívott harcét. 1917-ig a szocialista eszmék abból merítették erejüket, hogy leleplezték a kizsákmányoló társadalom ember­telenségét és a kizsákmányolás okait, feltárták a jövő szocialista társadal­mának alapvető vonásait és a kizsák­mányolók uralmának megdöntéséért vívott harc formáit. A forradalmi táv­lat volt ekkor a szocialista eszmék vonzóerejének forrása. A szocia­lista eszmék világméretű fejlődé­sében az óriási ugrást azonban az jelentette, amikor ezek fő következ­tetéseit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom igazolta. Ez bizonyította be a szocialista eszmék helyességét, megvalósításuk lehetőségét és élet­erejét. A Szovjetunióban a szocializ­mus építése törvényszerűen a kom­munizmusért küzdő új harcosok mil­lióit vezérelte a forradalmi harc zászlaja alá. A Szovjetuniónak a hitleri Német­ország felett aratott győzelme, az a győzelem, amely felszabadította a nemzeteket a fasizmus zsarnoksága alól, valamint a szovjet gazdaság gyors megújítása és hallatlan iramú fejlődése az egész világon az embe­rek újabb millióit vonzotta a szocia­lizmus zászlaja alá. Európa és Ázsia számos országának munkásosztálya győzelmet aratott a burzsoáziája el­leni harcban és a Szovjetunió mun­kásosztályának példája nyomán rá­tért a szocializmus építésének útjára. A szocialista világrendszer kialaku­lása és fejlődése, amint azt az 1960. évi moszkvai Nyilatkozat leszögezi, a marxizmus-leninizmus diadalát hirdetik, és a tőks járma alatt síny­lődő valamennyi népnek szemlélte­tően mutatják, hogy az e tanítás alapján,szervezett társadalom korlát­lan lehetőségeket nyújt a gazdaság és a kultúra felvirágoztatásához, biz­tosítja az emberek magas életszín­vonalát, békés, boldog életét. Hazánk tapasztalataiból Ismerjük, hogy a világ dolgozói nagy figyelem­mel kísérik a szocialista országok fejlődését és életét. A szocialista államok gazdasági és más sikerei elmélyítik az irántuk viseltetett ro­konszenvüket. Valamennyi példa kö­zött a legtöbbet mondanak az űrku­tatásban elért szovjet sikerek, a szo­cialista országok gazdasági fejlődése, népeik életszínvonalának növekedé­se. A tudományban és a techni­kában elért sikerek gátat vetnek az antikommunizmus törekvéseinek, a burzsoá propagandának, amely a dol­gozókat el akarja tántorítani a szo­cializmustól, mindenekelőtt azzal, hogy elferdíti a szocialista valóságot és a szocialista országok céljait. Sajnálatra méltó dolog, hogy a kínai vezetők számos megnyilvánulásukkal az antikommunista propaganda mal­mára hajtják a vizet. A szocialista országok gazdasági fejlődésének, népeik építő sikerei­nek jelentőségét azért is kiemeljük, mert egyrészt ez az egyedüli megbíz­ható alapja a szocialista országok legyőzhetetlen védelmének, másrészt pedig ezen alapszik a békés együtt­élés politikájának következetes meg­valósítása és a termonukleáris világ­háború elhárítása. Ha a Szovjetunió és a további szocialista országok békejavaslatai mögött ma nem állna ez a hatalmas anyagi erő, akkor eze­ket az imperialista táborban aligha venné valaki is komolyan. Nem más­nak, mint a szocialista világrend­szer gazdasági erejének, a kapitaliz­mussal folytatott gazdasági verseny­ben elért sikereinek köszönhető, hogy a szocializmus a társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé vá­lik. Az a tény, hogy az erre az alapra támaszkodó Szovjetunió és más szo­cialista országok ellenszegülnek az imperialista körök háborús konflik­tus kirobbantására irányuló kísérle­teinek, s az általános és teljes Ifl­szerelést, valamint a kolonializmus megszüntetését sürgetik, a világ ÜJ SZÖ 2 * 1963. szeptember 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom